Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-05 / 207. szám

1979. SZEPTEMBER 5., SZERDA munrtt W ­v/ürííip 5 Már a télre készülnek Férfi műbőr télikabátok készülnek a Gyömröi Ruhaipari Szö­vetkezet tóalmási részlegében. A vatelin béléssel és szőrme- gallérral ellátott kabátokból naponta 80-at varrnak az asszonyok Üröm és Pilisborosjenő Iskola, tornaterem, ABC és ivóvíz Idővel egybeépül a két település Sokat javult az ipari szö­vetkezetek szakmai színvona­la; többségükben már kiala­kultak a korszerű kis- és kö­zépüzemi gyártás adottságai — vonták meg az 1975 óta elért fejlődés mérlegét az OKISZ- ban. A gépipari szövetkezetek­nek például már több mint 60 százaléka új üzemházakba összpontosítva dolgozik. A ko­rábbi, szétszórt műhelyek megszüntetésével, a termelő­erők összevonásával párhuza­mosan gépi rekonstrukciók egész sorát hajtották végre. Ezeknek a szövetkezeteknek nagy részében 250—300-an dolgoznak, s ez a létszám al­kalmas a szövetkezetekre há­ruló gyártási feladatok ellátá­sára. Ä 'btyfiji- e&Jfnxfarigágijjatb'dn a ’központi' 'telephelyek íéíbe­hozása mellett a géppark szin­te teljes egészében kicserélő­dött, A bútoripari szövetkeze­tek jelentős része a jelenlegi tervidőszakban alakítja ki végleges telephelyét. A stili­zált és rusztikus bútorok gyár­tásának növekedése, a gyárt­mánystruktúra kedvező irányú változásának igénye a tech­nológiák módosítására ösztö­nözte. ezeket a . kollektívákat. Egyebek mellett fejlesztették a lapmegmunkálást és a felület­kezelést is. Az új technológiák térhódítása főként a vidéki szövetkezetekben jellemző. A bőr-, szőrme- és cipőipar­ban — várhatóan 1980-ra — a jelenlegi 69 közül 40 szövet­kezet rendelkezik majd kor­szerűen felszerelt üzemmel. Ennek megfelelően kialakul­nak a modern berendezésekkel ellátott, korszerű gyártási eljá­rásokat alkalmazó, a legújabb alap- és segédanyagok felhasz­nálására alkalmas közápüzemi cipőipari szövetkezetek is. A textiliparban már végre­hajtott gépi beruházások dön­tő többsége ugyancsak a tech­nológiai korszerűsítést, az élő­munka hatékonyságának nö­velését és a minőség javítását szolgálja. Különösen nagy ősz- szegeket fordítottak varrodai speciájgépek beszerzésére. A közelmúlt években az épí­tőipari szövetkezetek száma — a termelőerők koncentrációja folytán — jelentősen csökkent, ugyanakkor azonban a megna­gyobbodott üzemek műszaki­technikai adottságai számotte­vően javultak. A gépesítés nö­velése mellett korszerű tech­nológiákat, építési módokat vezettek be. Mind nagyobb számban már többszintes há­zakban építik a lakásokat; meggyorsult a szövetkezetek lakásépítésre és fenntartásra történő szakosodása, kapacitá­saik célirányos bővítése is. Mindez arról tanúskodik, hogy az 1975 óta eltelt évek ■ során végrehajtott fejlesztések eredményeként az építőipari szövetkezetek műszaki, techni­kai felkészültsége valóban szá­mottevően növekedett. I Bandur Aladár budaörsi is­kolaigazgató augusztus 20. tisz­teletére megkapta a Hazafias Népfront megyei bizottságának kiváló társadalmi munkáért járó kitüntetését. Gyerekkoromból őrzöm az emléket: ültem odahaza, Kétegyházán a sarokban, hall­gattam az öregek beszédét, nagyapámét, aki nagy negy­vennyolcas volt; ott vitatkoz­tak a Kossuth-hívek a kor­mánypártiakkal órákon át. Vérre menő szócsaták voltak ezek, én akkor határoztam el, ha lehet, mindig távoltartom magam a politizálástól. De hát... Fogadkozásomat még se tarthattam be maradéktala­nul. Végtére is, bármilyen em­beri magatartást veszünk, az már maga politika. Meg aztán tanár létemre so­ha nem is tarthattam magam távol a közösségek életétől. Így volt ez Makón is, ahol el­kezdtem a tanárkodást, így Budaörsön, ahová a háború után kerültem. Abban az idő­ben, amikor a népfn n éiére kerültem, az maga volt a po­litika. Igaz, én akkoriban nem sokat láttam ebből, a nép­frontból sem. Jött egyszer Hunya István, azt mondja: Édes fiam, te leszel a népfront. Már akkor is szerettem Pista bácsit, ha ő mondja, elfoga­dom, gondoltam. 1954-et ír­tunk akkor. Persze, nem a semmiből jött ez a népfrontötlet, sok szép munka volt már mögöt­tünk akkoriban. Igaz, többsé­gét a szükség szülte. Nem volt sportpályánk — csináltunk. Nem volt termünk — terem­Amikor azt mondják, Pilis­borosjenő, hozzágondolják: és Üröm. Fordítva ugyanígy igaz. Pilisborosjenő és Üröm között a távolság mindössze ugrásnyi. A közös tanács székhelyének ez utóbbi község ad otthont. — A rendezési terv szerint idővel egybeépül a két tele­pülés — mondja Szirmai Ró- bertné, a községi tanács vég­rehajtó bizottságának titkára. — Az augusztus 20-ra átadott pilisborosjenői ABC-áruház már a leendő új községcent­rumban kapott helyet. Köze­lében a hatodik ötéves tervben nyolctantermes általános isko­la emelkedik majd. Már ké­szülnek a tervek, az építéshez 1980-ban látunk hozzá. Az is- kólához tornaterem is csatla­kozik, s mivel ez a sportpálya mellett helyezkedik ed, valósá­gos sportkombinát várja majd a fiatalokat. — Szeptember elejére pedig a pilisborosjenői általános is­kola korszerűsítése fejeződik be — mondja Visontai János tanácselnök. — Központi fű­tést kap az épület, a 400 ezer forintba kerülő felújításhoz az AGROKER ajánlotta fel segít­ségét. Az ürömi iskolában egyébként a múlt évben ké­szült el a központi fűtés. Év végére átadjuk az új tűzoltó­tettünk; tábla kellett, íróesz­köz — szereztünk. Háború után voltunk, a semmiből in­dultunk, de új fejjel a faluba kerülve más oka is volt igye­kezetemnek. Elárvult, lelkileg összetört községet találtam itt, az élet kényszerített rá, hogy velük együtt tegyek értük va­lamit. Nem volt nehéz dolgom, hi­szen nincs annál nagyobb erő, mint amit egy tanár érezhet, hát még egy igazgató! Jött egyszer egy tanácselnök a fa­luba, azt mondtam neki; Ha azt akarod, hogy a község a markodban legyen, törődj so­kat az oktatással. Hiszen szá­molja csak: van kétezer gye­rekünk, kétezer gyereknek négyezer anyja-apja, a nagy­szülők ... Ha összeadja, együtt van az egész község. így az­tán nálunk úgy alakult, hogy a legtöbb dolog az iskolából indult el. A sport ügye, például. Ma­gam nagy sportrajongó va­gyok, ma is büszkén vallom: valamikor egy csapatban fo­ciztam Lakat doktorral, ját­szottam Szegeden Sándor Csi­kar ellen. Akkoriban nagy do­log volt a sport, engem hatlo­vas hintón vittek a mérkőzé­sekre. Ezt a szeretetet ültet­tem át a tanári pályára is, s a huszonöt év alatt, igazgató­ként sem szakítottam soha a testneveléssel. Igaz, ahhoz, hogy Budaörsön olyan talaját te­remtsük meg a diáksportnak, amit ma találni, ahhoz olyan segítők kellettek, mint Fried- manszky Zoli, ma a Fradi ed­zője, itt tanított Nyulászi Pista is, a későbbi neves öttusaed­szertért is, mely mindkét köz­séget szolgálja majd. Ugyancsak az idén oldódik meg egy régi probléma, az ürömi Üttörő utcának a bel­vízelvezetése. A pilisborosje- női orvosi rendelő korszerű­sítése szintén idei feladat. Ürömben tavaly épült meg az egészségház. Ott mindössze egy gondunk van; üresen áll a modem gyermekorvosi ren­delő. Pedig a viszonylag sok Legyen szó bármilyen listá­ról. sor-, netán értékrendről, nem lehet nagy élmény a hátsó régiókban szerepelni, pláne a sereghajtó pozícióját betölteni. Hiszen a puszta té­nyeken mit sem változtat, ha adott esetben még bizonyítani is tudjuk: nem teljesen reális az összehasonlítás, más indu­lók más adottságokkal vesz­nek részt a versenyben. A lé­nyeg a nem éppen hízelgő végeredmény. Nincs információ Tankó Zoltánnal, az Egye­sült Villamosgépgyár ceglédi Villamos Kisgépgyárának igaz­ző. Megszállott, a sportért élő efribeCék 'énltak, 'nefetk" köszön­hető, hogy amikor "mindenütt a testedzést hiányolták az or­szágban, nekünk ilyen gond­jaink nem voltak. Talán má­sutt sem lennének, ha annyi igyekezetei lehetne találni, mint nálunk a tanításban. Ol­vasgattam a legutóbbi minisz­tertanácsi határozatot a sport­ról, igazat adok a létesítmény­kérdésben, a lehetőségek ki­használásában, de a döntő, úgy érzem, a tanárok szerepe. Az, hogy mennyire tudják a megváltozott életkörülmények­hez alakítani pedagógiai mód­szereiket? Mert megváltozott az élet ez alatt a harminc év alatt. Néz­ze csak meg Budaörsöt, akko­riban, amikor ide kerültem, egyetlen tornaterem sem volt, ma minden iskolának van éa két év múlva avatjuk a sport- csarnokot. Hat iskolát, nyolc óvodát építettünk, igaz, ez is kevés, húszezer embernek kétszer ennyi se lenne elég. Valaha világváros szélére ve­tett falu voltunk, ma városi címre pályázó nagyközség. Néha azt érzem, hogy csak én maradtam ebben a forgatagban, miközben körü­löttem emberek jöttek-mentek. Abból gondoltam, hogy az el­köszönök és az újak is rám­nyitják az ajtót, ki búcsúzni jön, ki meg tanácsot kérni: mit lehetne itt kezdeni a köz­ségben? Én meg mondom a magamét, immár harminc éve, és segítek is, ahol tudok. Le­het, hogy mások ügyesebbek lettek volna, többet értek vol­na el. Az én erőmből ennyire tel­lett. Major Árvácska gyerek — a két községben 1300 a 14 éven aluliak száma —, megkívánná, hogy ez ne így legyen. • Befejezésül még egy jó hír­ről is beszámolhatunk. Pilis­borosjenő és Üröm 6 ezer 500 lakóját egyaránt érinti, már ebben a hónapban megkezdő­dik a vízszolgáltatás azokban a lakásokban, ahol elkészültek a bekötő vezetékeik. gatójával természetesen nem a sportról beszélgettünk. A ta­bella a város tőkés. exportra termelő üzemeiről készült, a azt mutatja, hol, hány forin­tért áiidítanak elő egy dollárt, pontosabban egy dollár értékű árut. Ebben a versenyben ma­radt le tehát az ÉVIG. — Az eredmények értékelé­sénél azt is figyelembe kell venni, hogy akár a vágóhídon, akár a konfekcióiparban sok­kal kisebb eszközráfordítással, alacsonyabb anyagköltséggel dolgoznak, s ráadásul a ma­gyar élelmiszeripar vagy a könnyűipar termékeit köny- nyebb értékesíteni a világpia­con. A kohó- és gépiparon be­iül a mi doilárkiitermeliési mu­tatónk megfelel az átlagnak — az viszont tagad hatatlan, hogy a város egyéb, más ága­zathoz' tartozó' Üzemei vei ösz- szevetve váióbán 'gyenge. 4 '***' — Milyen szerepet tölt be a gyár életében a tőkés export? — Tulaj dónk'éppen nem je­lentősét. Ennek egyik oka, hogy közel 400 millió forintos termelési értékünknek csak mintegy 5 százaléka kerül tő­kés exportra, s ez is egy tí­pusra, a 3 fázisú aszinkron motorra korlátozódik. Más­részt a piackutatást, a kivitel teljes bonyolítását a vállalat budapesti központja végzi a külkereskedelemmel. Ez any- nyit jelent, hogy ami megren­delést kapunk, azt kielégítjük, de a folyamatot, a rendelések mennyiségét nem tudjuk be­folyásolni. A legyártott moto­rok árát — függetlenül attól, hogy az a piacon mennyiért kelt el — belföldi értékesítési áron számoljuk el, s így veszik azt figyelembe a nagyvállala­ton belüli értékelésnél is. — Önök tehát így nem is érzékelik a piaci helyzet vál­tozásait? — Valóban nem, s ez ne­künk jó is, meg rossz is. Jó­nak azért jó, mert az esetleges kedvezőtlen hatásokat a nagy­vállalat ütközőként felfogja. hátránya viszont, hogy nem érezzük a tényleges igénye­ket. Jobbat, gazdaságosabbat — A bevezetőben említett összeállítás arról is szólt, hogy magas a tőkés exportra ké­szülő motorok anyagköltsége, nagyok a ráfordítások. Miiyen változtatásokat terveznek ezen a területen? — A ráfordításokkal kap­csolatban megint csak azt tu­dom mondani, hogy más mo­Fémzár alatt Vetőmag az új paradicsomfajtákból Lesz elegendő vetőmag a jövő évi paradicsomtermóshez, még tartalék is marad az idei, termésből, amit most fémzá­rolnak a Zöldségtermesztési Kutató Intézet paradicsom- mag-üzemében. Érési rendnek megfelelően 13-féle, főleg ha­zai nemesítésű paradicsomból nyerik a szaporítóanyagot: ösz- szesen 73 mázsát. A paradicsommag-gyárban,' ahol naponta 8—10 vagon bo­gyóból nyerik ki a magot, va­lamennyi tételnél és fajtánál ellenőrzik a minőséget, a csi­raképességet. Az eddigi ta­pasztalatok szerint kitűnő a vetőmag, egyenletes növény- állományt nyerhetnek belőle a termelők. torgyártókkal összehasonlítva ezek nem térnek el lényegesen az átlagtól. A jelenlegi konst­rukciót kevesebb élőmunká­val előállító módszert nem is­merünk, s ha vannak is olyan KGST-országok. — például Lengyelország vagy Csehszlo­vák! a — ahol ezek az adatok kedvezőbbek, az csak azért lehetséges, mert óik lényege­sen nagyobb darabszámot gyártanak évente. Az igazi megoldást a konst­rukció megváltoztatása jelenti majd. Ezt a munkát most vé­gezzük, s számos előnyt ígér­nek a bevezetendő módosítá­sok. így többek között más el­járással készítenénk a moto­rok házát, s ennek eredmé­nyeként jelentős mennyiségű anyagot takaríthatunk meg. Nagyobb lesz az új típus hő- tütőképessége^ a teljé’úií-'1 rriffny-súty arány — összessé­gében tehát kedvezőbb piaci értékítélet várható. Ügy is mondhatjuk, hogy az új típus­nak nemcsak műszaki, hanem gazdaságossági paramétereket is teljesítenie kell majd. A so­rozatgyártás megkezdését 1981- re tervezzük Kevés a mérnök--A változtatásokat egye­dül végzik?- ~ Igen, minden itt készül a műszaki osztályon. A régi, több évtizedes konstrukciót egy tőlünk független, s így, az eredményben sem érdekelt in­tézet tervezte a maga mam- mut-apparátusával. Mi most saját mérnökeinkkel szeret­nénk ezt a feladatot megolda­ni. csak az a baj, hogy keve­sen vagyunk. Szinte képtelen- . ség műszaki kollégát kapni, ; pedig igazán nagyszerű, teljes önállóságot kívánó feladató- * kát találhatnának nálunk. Két dologban viszont nem va- , gyünk versenyképesek. Sem lakást, sem túl jó fizetést nem tudunk adni, így aztán maradi ; minden a régiben. Pedig szaporodnak a mű- > szaki újdonságok Cegléden. A ■; közelmúltban vásárolták meg f az amerikai Gettys motor li- 1 cencét, ami a KGST-n belül idáig nem gyártott hiánycikk 1 előállítását teszi lehetővé. A modern, számjegyvezárlésű t szerszámgépek mellékhajtó- , művéhez használt motorokhoz * egyelőre csak alkatrészeket gyártanak, jövőre viszont meg- ' kezdik a belföldi igények ki­elégítését, s egyben szerelési ; egységek szállításával at USA-ba irányuló kivitelt is. Weyer Béla Egy tanár ereje Négy százmilliós termelési értékkel Távol az irányadó piactól A megoldást a konstrukcióvált ozástól várják SZANDÁLVÁSÁR DIVATOS NŐI, FÉRFI■ ÉS EYERMEKSZANBÁLOR 30-40% OSÁRENEEDMÉNNY KAPHATÓK A szeptember 3-tól 22-ig. KIJELÖLT SZAKBO Korszerű telephelyek, koncentrált géppark

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom