Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-30 / 229. szám

I Bolt már van, klub is lesz Megrakott táskával igyekszik a város felé néhány nő a mű­szak végeztével a Nagykőrösi Konzervgyár ceglédi gyáregy­sége felől. Pakkot hoznak a kerékpárosok is, zöldséget, élelmet, mindenfélét. — Nocsak, elhordják a gyá­rat?! — Nem — intenek nevetve — csak a gyár mellékét. Nagy örömünkre ugyanis egy zöld­ség-gyümölcs árusító házikót állíttatott fel a munkahelyünk a porta közelében, természete­sen gyáron kívül. Ez onnan való, megfizettük az árát. Nagy könnyebbség a szá­munkra, levettek egy gondot a vállunkról. Így egyszerűbb a bevásárlás. — Természetesen a környék lakóinak sem mondjuk, hogy ez a kis bolt csak a gyáriaké. í Hamarosan ők keressenek más beszerző klub. helyet. így a segítségnek nem­csak a mieink örülnek, hanem azok is, akik itt a város szé­lén laknak — mondja a gyár­egység vezetője, T. Tóth Já­nos. — Bent a gyár területén már büfé is van, ezt a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat nyitotta. Aki megéhezik, betér, vásárol tízóraira, uzsonnára valót. A gyáregységvezető újabb változásról is hírt adott: segí­tenek másféle éhség csillapí­tásában is, átvitt értelemben. Az itt dolgozó fiatalok régi vágya, hogy klubhoz juthassa­nak. Legyen egy saját zuguk, ahol a vitaköröktől kezdve a hanglemezparádéig, irodalmi délutántól a magnóbemutató­kig sok mindent megrendez­hetnek. Hát most úgy lesz. elkészül a K1SZ­Úttörő tudósítók jelentik Tettekkel a mi világunkért Albertirsán sem tétlenkednek A tanév néhány hete kez­dődött el és eseményeiről máris hírt adott két albertir- sai úttörő tudósító. Pálfi Éva nyolcadik osztályos arról írt, hogy a mozgalmi évvel kap­csolatban miről tanácskoztak a csapattanács tagjai. Magyar Edit tanárnő, csapatvezető fog­lalta össze az elmúlt év ered­ményeit, amelyek gondban, munkában és örömben szület­tek. Az ifjú mezőgazdász út­törők például az országos ve­télkedőn ötödik helyre kerül­tek, országos próbán jelesked­tek a távírászok is. A spor­tolók közül az atléták és a sakkozók érdemelnek külön dicséretet. A tanulás mellett részt vállalt az úttörőcsapat a nagyközség szépítésében. Az őszinteséghez tartozik a kö­vetkező megállapítás is: a ta­nulmányi eredmény még jobb lehetett volna. Ez az év is sok szép és nem is könnyű feladatot hoz. A jelszó: Tettel a mi világun­kért! Az úttörőcsapat két sportversenyt ír ki, egyiket településük felszabadulása év­fordulójának tiszteletére. Cél­kitűzéseik kapcsolódnak a ta­nuláshoz, a helytörténeti mun­kához, a természet- és környe­zetvédelemhez, a művelődés­hez. A másik úttörő tudósító, Bóbis Erzsébet felfigyelt a tan­évnyitón Gyovai János iskola- igazgató szavaira, aki azt mondta, hogy ebben a tanév­ben azok, akik sportolni sze­retnének, szakosztályrendszer­ben fejleszthetik képességei­ket. Bővebb felvilágosítást kérni, fel is kereste Gyovai Jánost és az iskola testnevelő tanárát, Ecsedi Lászlót: nyilat­kozzanak, mi mindent jelent ez a változás és milyen ered­ményt remélnek? Mint megtudta, a szakosz­tályrendszer lehetőséget ad ar­ra, hogy a sok sportág közül kiválaszthassa ki-ki a kedvére valót, ahol tudását magasabb szintre emelheti. Ez az iskola eredményeit is javítja. Hat szakosztály lesz — labdarúgó-, röplabda-, kézilabda-, atléti­ka-, asztalitenisz- és sakk- szakosztály. A sportegyesüle­tek is segítenek a gyerekek oktatásában, nevelésében, ez­zel kapcsolatban szerződés született, a felnőttek mellett az úttörőkkel is foglalkoznak. A sakkozók és a kézilabdázók már megkezdték a külön ed­zést. Az eredményt a jövő hoz­za, arról még korai volna szól­ni. Egy azonban biztos: a sportolás, a sport szeretete fegyelemre, figyelemre, egész­séges életmódra neveli az isko­lásokat. Ezt pedig nem lehet elég korán elkezdeni, hiszen mindegyiküknek a hasznára válik. Salgótarjáni bemutató Dohnál Tibor tárlata A ceglédi származású Dohnál Tibor festőművésznek Salgó­tarjánban, a Képcsarnok be­mutatótermében nyílt kiállítá­sa. Október 11-ig kereshetik fel a látogatók, vasárnap kivé­telével, amikor a bemutató- terem zárva van. Á PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA, A. CEGLÉDI XXIII. ÉVFOLYAM, 229. SZÄM 1979. SZEPTEMBER 30., VASÄRNAP CLASP-rendszerben készül Kertek, házak helyén iskola Jól vizsgázik az épiiőb rigód Kicsit viharvert, omladozó, de szép ház állt a Rákóczi úton szemközt a parkkal, az ÁBC- kisáruház közelében. Rácsos kerítése volt, virágos kertje, lépcsősor vitt fel a teraszra, homlokzatán kőalakok posztol- tak. A ház már eltűnt, s vele együtt a többi is, a Dózsa kol­légiumig. Csak a vas rácsos ke­rítés maradt, táblát drótoztak rá. „Munkaterület, idegenek­nek belépni tilos!” A kilincste- len kapuszámyakat lánccal fogták össze. A parlaggá tett területen iskola épül. A város korszerű, 8 tantermes, torna- termes, könyvtárral, konyhá­val, étkezővel, szociális helyi­ségekkel tervezett szép új is­kolája. Az építésre a Bács me­gyei Állami Építőipari Válla­lat kapott megbízást. Szabadalom szerint Foglalkoztak már számos új dologgal, de ilyennel, mint amilyen ez lesz, most először. Az új ceglédi iskola CLASP- licenc, vagyis egy átvett an­gol szabadalom szerint készül, amelyet módosítva a hazai vi­szonyokhoz, az ország néhány más településén és a főváros­ban már alkalmaz egy-egy épí­tőipari vállalat. A hazai CLASP-rendszer szervezője, rendszergazdája a Fejér me­gyei Állami Építőipari Válla­lat, amely vagy húsz más vál­lalat munkáját hangolja ösz- sze. A Cegléden dolgozók, mi­vel ez az első ilyen munká­juk, mielőtt hozzáláttak, ta­pasztalatcserén jártak olyan helyeken, ahol hasonló építke­zés folyik, vagy a már kész épületet láthatták. A ceglédi iskola építési elő­készületei februárban kezdőd­tek. Földbe kerültek a szüksé­ges alapvezetékek, kavics­ágyat készítettek, amelyre be­tonlemez került, vasbetétet ka­Hírverés — egykor Cégérek, címkék, régi étlapok Képeslapon a Papagáj — A város emlékei Rég volt kávéházak, szállo­dák, korcsmák, mondén mu­latók emlékei láthatók most a tárlókban, a paravánokon a ceglédi pártszékház előcsarno- cában a Tájékoztatás és hír­verés a vendéglátóiparban cí­mű kiállítás alkalmából. A Magyar Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Múzeum, amely­nek nincs párja a kontinensen, mert máshol még nem létesült hasonló, ugyancsak kitett ma­gáért. A Gundel Imre csoport- vezető által összeállított és dr. Horváth Iván muzeológus •endezésében bemutatott anyag hosszú időszak venndég- látóipari nr'Rját eleveníti fel. Az egykorú dokumentumok­ból, fényképekből, tárgyakból kitűnik, hogy a vendéglősök, szálloda- és korcsmatulajdo­nosok mindig jelentősnek ‘ártották a "nyelem felkelté­sét tevékenységük iránt. A bemutató a cégérek felvonul­tatásával kezdődik, majd a szöveges cégtáblák, az egykori sajtóhirdetések színes sokféle­sége tárul a látogatók elé. Szá- moHcédulák, szalvéták, bő­röndcímkék, vendéglősök pa­lackozott borainak címkéi utalnak a tisztes ipar egykori üzleti fogásaira. Meghívók, menükártvák, díszes étlapok, táncrendek idézik az egykori Érdeklődéssel böngészik a régi étlapok fogasait a látoga­tók. Kaczur Pár felvétele jó étkeket világra szóló vigal- makat. Kép.slapok gazdag gyűjteményét böngészheti az érdeklődő, s köztük megtalál­ja a Ceglédi Papagájt, ahol Mozsár Zsiga zenekarát örö- k.-Hte meg a fotográfus, ho­lott a rossznyelvek szerint eb­ben a műintézetben pajzánabb szereplőket is lencsevégre kap­hatott volna... Érdekesek a jeles személyisé­gek vendégkönyvi bejegyzései, a törzsvendégeknek ajándéko­zott emléktárgyak. A múzeu­mi anyagot az a két tárló egé­szíti ki, melyek tartalma a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat ceglédi igzgatósága elődjeként működött Róna Vendéglátó Vállalat tevékeny­ségét tárja a közönség elé. Dr. Borda József, a Magyar Ke­reskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum főigzagatója, aki a ceglédi kiállítást megnyitotta elmondotta, hogy ezek a hely­beli rekvizítumok is a múzeum gyűjteményébe kerülnek és a jövőben hozzáférhetők lesz­nek a kutatók számára. Az október 5-ig nyitva tar­tó kiállítás megtekintése nem­csak az egyéni érdeklődők­nek ajánlható. Jó lenne, ha a városban működő Kereskedel­mi és Vendéglátóipari Szakis­kola növendékei is minél na­gyobb számban felkeresnék, s az sem volna rossz, ha a mai szakácsok, pincérek, étterem- és konyhafönökök, cukrászdái alkalmazottak is időt szakíta­nának rá. Egy ilyen ismeret­gyarapító alka m összehason­lítási alapnak is megfelel. Tamasi Tamás pott a pillérek helye. A talaj­adottságok itt így kívánták az alapozást. Öltöztetik a vázat A munka kezdetén mégnem sokat láthattak a Rákóczi út járókelői, annál többet július eleje óta, amikor megkezdő­dött a könnyűszerkezeteik sze­relése, kialakult az épület „váza”. Már mondhatjuk, hogy áll az iskola, s mellette a tornacsarnok szerelésével fog­lalatoskodik a Kossuth szocia­lista brigád. A székesfehérvári vállalat sorrendben, ütemesen szállít­tatja a szükséges anyagot, ami egyébként az ország más-más vidékéről érkezik. A hőszige­telőt például Tapolcáról, Pász­torát hozzák, a vasbeton ele­meket Miskolc és Székesfe­hérvár küldi, a tető acélszer­kezetét a Dunai Vasmű készí­tette, a cement kötésű forgács­lap falak Szombathelyről ér­keznek. Ezekkel a lapfalakkal most öltöztetik az épületet. Az építők elmondták: az is­kola acélszerkezete 130 tonna súlyú, falaihoz vagy 850 pa­nelelemet hasznain ak fel. A befejező munkálatok hagyomá­nyosak lesznek, olyanok, mint minden más építkezésen. Jön­nek majd az elektromos és vízvezeték-szerelők, burkolok. A padlózat zömében meleg­padló lesz, s ahol kell, ott men­za iklapot, metlachit használ­nak. A munka most a terve­zett ütemnek megfelelően ha­lad, az építőbrigád valószínű­leg ezzel is éppoly jól vizsgá­zik, mint az előzőekkel. Hogy csak a jelentősebbeket soroljuk: ők dolgoztak a PE- NOMAH hűtőháza építkezé­sén, a Reggel utcai lakóházak­nál, kezük munkája benne van a pártszékház épületében. Brigádnaplójuk tanúskodik arról, hogy panelt néhány éve szerelnek, sokat adnak a mi­nőségre. Többen törzsgárda- tago'k, kiváló dolgozók. A kol­lektíva átlagos életkora köze­lebb van a 35 évhez, mit a 40- hez. Kevesebb munkással Az építkezést a járókelők kí­váncsian szemlélik. De kíván­csiak az építők is, hiszen is­merkedés ez egy új technoló­giával, amelynek jövője van, be kell gyakorolniuk, hogy ru­tinosan alkalmazhassák ké­sőbb. A szerkezet szerelését októberben befejezik. A ter­vek szerint jövőre, szeptem­berben már itt is megszólal­hat a tanév kezdetét jelző is­kolacsengő, benépesülhetnek a hatalmas üvegablakú termek, folyosók. A CLASP-licenc alapján ké­szülő épületek mutatósak. Legutóbb, amikor dr. Szabó János építésügyi és városfej­lesztési államtitkár Budapes­ten szemlét tartott és ellátoga­tott Újpestre, ahol hasonló módszerrel egy 24 tantermes iskola épül, arról tájékoztat­ták: gyors, tiszta módszer ez. Az építési idő a hagyományos­nak a felére csökkenhet, ha jól, begyakorlottan alkalmaz­zák. Kevesebb munkásra van szükség. Igaz, ma még a korábbi mód­szereknél költségesebb, de valószínűleg elterjed, és meg­lesz a haszna, hiszen az így készülő épületek javítása, kar­bantartása egyszerűsödik, élet­tartamuk növekszik. A jövő­ben szeretnék, ha a kommu­nális építkezések égyharmada erre a rendszerre alapozódna. A Bács megyei Állami Épí­tőipari Vállalat ceglédi felada­tait ismerve, ilyen CLASP-li­cenc alapján készül majd ke­zük nyomán a köztársaság ut­cában, a volt TÜZÉP-telep he­lyén az új óvoda is. E. K. Előadás a marketingről A Szervezési és Vezetési Tu dományos Társaság ceglédi, városi szervezete a Rákóczi úti pártszékház tanácstermé­ben előadásra várja a szakem­bereket, érdeklődőket október 2-án, kedden délután 14 órára. Dr. Szabó László, az Orszá­gos Piackutató Intézet igazga­tója szól a szocialista marke­ting időszerű kérdéseiről, a piackutatásról, reklámról. Az előadást a Ceglédi ősz ese­ménysorozata keretében ren­dezik meg. ^ Képzett ügyintézők Fiatal tanácsiak versenyeztek Mit jelent az eljárási kény­szer az államigazgatási szer­vek részére? Mikor bontott zászlót a KISZ? Ki a felelős egy-egy vállalaton, hivatalon belül az ifjúsági parlamentek megrendezéséért? Ilyen és ezekhez hasonló szakmai, po­litikai kérdések várták az írásos, majd a szóbeli versen­gésen, a ceglédi Kossuth Mű­velődési Központban a na­pokban a tanácsoknál dolgo­zó fiatalokat. Ötvenhárom ne­vezés érkezett a városból, Nagykőrösről, a járás közsé­geiből és a helybeli járási hi­vataltól az idei államigazga­tási és igazságügyi ifjúsági napok keretében megrendezett körzeti vetélkedőre. A résztvevők kellő felké­szültségről tettek tanúbizony­ságot, s ez igen fontos, hi­szen elsősorban közülük ke­rülnek ki később a tanácsok vezetői és a törzsgárda tagjai. A szoros küzdelmet hozó má­sodik fordulóban a legered­ményesebbnek Akantisz Vir- gilné, a nagykátai nagyközsé­gi tanács pénzügyi főelőadója bizonyult. Második dr. Kiss Tibor, a ceglédi városi tanács gyámügyi főelőadója lett. Har­madik Lür László, a jászkara- jenői közös községi tanács főelőadója, negyedik Kőhalmi Dezső, a ceglédi városi tanács főelőadója, az ötödik helyet megosztva kapta Bencze Éva, a farmosi községi tanács ügy­intézője és Kocsis Jánosné, a ceglédi járási hivatal előadó­ja. A megyei döntőn a terü­letet az első három helyezett képviseli. Vesztett pontok Kikapott az Albertira Eseményekben gazdag sportműsor A Cegléd—Monor járási, összevont labdarúgó-bajnok­ság hatodik fordulójában az Albertirsa elveszítette veret­lenségét, így nincs már pont­veszteség nélküli csapat a me­zőnyben. Az együttesek közül csak a tavalyi bajnok Gyöm- rő és a Vecsés nem kapott még ki. Az egyetlen vendéggyőzel­met a törteliek érték el, Gom­bán. Megszerezte első pontját — s mindjárt kettőt — a ta­valy még megyei bajnokság­ban játszó Ceglédbercel, ugyanakkor az abonyiak nem tudták jó sorozatukat folytat­ni, az éllovas Vecsés otthoná­ban háromgólos vereséget szenvedtek el. Eredmények: Gyömrő—Üllő 1-1, Vecsés—Abony 3-0, Ceg­lédbercel—Péteri 1-0, Karate­tétien—Maglód 3-1, Mende— Nyáregyháza 2-2, Nagykőrös— Dánszentmiklós 6-2, Gomba— Törtei 0-2, Monor—Albertirsa 3-0. Az élcsoport állása: 1. Vecsés 2. Gyömrő 3. Törtei 4. Üllő 5. Albertirsa 6. Abony 7. Nagykőrös 5 1 — 19- 4 11 3 3-15-4 9 4 — 2 13- 7 8 321 14-10 8 4 — 1 7-4 8 312 18-10 7 3 1 2 17- 9 7 Ifjúsági eredmények: Gyöm­rő—Üllő 2-1, Vecsés—Abony 1-2, Ceglédbercel—Péteri 2-2, Karatetétien—Maglód 3-4, Mende—Nyáregyháza 1-3, Nagykőrös—Dánszentmiklós 3-2, Gomba—Törtei 0-3, Mo­nor—Albertirsa 2-3. Teke: a Bem SE NB 111-as tekecsapata nem tudott nyerni két legutóbbi találkozóján. A résztvevők három-három egyé­ni győzelmet szereztek, de az ellenfél összesítésben több fát ütött, s ezzel az ő javukra dőlt el a viadal. A későbbiekben a Bem SE-nek hazai pályán már nem volna szabad vereséget szenvednie, mert akkor köny- nyen a kiesés sorsára kerül­het a gárda. Ganz Villany—Bem SE 5:3 (2642 — 2549) Jók: Czira (432), Pintér (432), Tarjányi (427). Magnezit—Bem SE 5:3 (2422 — 2395) Jók: Sándor (426), Tarjányi (411), Czira (404). Szombat Teke: A Batthyány utcai pá­lyán két órától játsszák a Bem SE—Lőrinci Henger NB III-as mérkőzést. Kézilabda: A Vasutas sport­telepen egy korábbról elha­lasztott összecsapásra kerül sor, délután három órakor, a Ceglédi VSE és a Dunavar- sány együttesei között. A ven­dégek jelenleg a második he­lyen állnak — a CVSE a Kö­zépcsoportban —, az átigazo­lások során jelentősen meg­erősödött varsányiak még idegenben sem esélytelenek. A ceglédiek az utóbbi fordulók­ban jól játszanak, s ez talán jó mérkőzést eredményez. Utána, 4 órakor az ifjúságiak mérkőznek. Vasárnap Birkózás: „C” kategóriás, or­szágos ifjúsági, kötöttfogású viadalra kerül sor a sport- csarnokban, 11 órától, termé­szetesen ceglédi résztvevők­kel is. Lövészet: A hagyományok­nak megfelelően ebben az év­ben is megrendezik a Benkó István emlékére kiírt sheet ko­ronglövő versenyt. Az, egyre népszerűbb sportág, érdekes­nek ígérkező eseménye a Kö­rösi úti skeet lőtéren, délelőtt fél kilenckor kezdődik. Labdarúgás: A megyei baj­nokságban a Vasutas pályáján kerül sor a Ceglédi VSE—Gö­di TK találkozóra, 15 órától. A ceglédiek rajtja nem sikerült jól, eddig csupán négy pon­tot szereztek úgy, hogy ötször gólképtelennek bizonyult a gárda, s csak két alkalommal tudott az ellenfél kapujába betalálni. A gödiek a hatodi­kok jelenleg. Mint minden fordulóban, most is azt vár­juk, hogy a CVSE végre ki­mozdul a holtpontról. Negyed kettőtől az ifjúságiak játsza­nak. V. L. Köszönetnyilvánítás. Ezúton mond hálás köszönetét mind­azoknak a kedves rokonoknak, jó szomszédoknak, ismerősöknek, akik drága halottunk, BERNATII SÁNDOR temetésén megjelentek, sírjára koszorút, virágot helyez­tek. mély fájdalmunkat részvé­tükkel envhíteni igyekeztek. Réti és Bernáth család. Köszönetnyilvánítás. Ezúton mond hálás köszönetét mindazok­nak a kedves rokonoknak, jó szomszédoknak, ismerősök­nek, akik drága halottunk, id. VARGA JÖZSEF temetésén meg­jelentek, sírjára virágot, koszor­rút helveztek, mély fájdalmun­kat enyhíteni igyekeztek. özv. Varga Józsefné és családja. Köszönetnyilvánítás. Köszönetét mondunk mindazon rokonoknak, ismerősöknek, szomszédoknak és munkatársaknak, akik szeretett férjem, édesapám, ANDO PÁL, temetésén megjelentek és sírjára virágot, koszorút helyeztek. Kü­lön köszönetét mondunk mind­azon kórházi orvosoknak és kör­zeti orvosunknak, akik betegsé­gét envhíteni igyekeztek, özv. Andó Pálné és családja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom