Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-30 / 229. szám
2 1979. SZEPTEMBER 30.. VASÁRNAP Fidel Castro az úgynevezett újabb kubai válságról Washingtont terheli a felelősség Az Egyesült Államok elnökét és az amerikai kormányzatot terheli a felelősség az állítólagos szovjet „ham egység” kubai jelenlétének ürügyén kreált „újabb kubai válságért”. Az Egyesült Államok elnöke „nem becsületesen, nem erkölcsösen és őszintétle- nül járt el ebben a kérdésben” — hangoztatta Fidel Castro kubai államfő — a Havannában akkreditált — köztük amerikai — sajtótudósítók jelenlétében tartott sajtóértekezletén. „Az októberi mini-válságnak” nevezett amerikai kampány a Szovjetunió és Kuba ellen indított amerikai propa- gandaoffenzíva kezdete óta első ízben nyilatkozó kubai vezető mondanivalójának középpontjában. Fidel Castro határozottan — a Carter elnökkel kapcsolatban korábban használt megfogalmazásaihoz viszonyítva értékelésében élesebben — utasította vissza a washingtoni vádakat. Kijelentette: közismert tény, hogy immár 19 esztendeje szovjet katonai kiképzők tartózkodnak Kubában. Az Egyesült Államok „aggodalmát” kiváltó, úgynevezett „12-es számú kiképzőközpont” 17 esztendeje működik. „Erről a CIA archívumában pontos adatok vannak, tudott róla az összes korábbi elnök. Cartemek is tudnia kellett Dr. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára pénteken New Yorkban nyilatkozatban ítélte el Dél-Afrika Angola elleni legutóbbi támadását. A támadás következtében szerdán 60 személy vesztette életét, százan pedig megsebesültek. Waldheim rámutatott: az efféle akciók tovább élezik a térségben uralkodó feszült helyzetet, és megnehezítik az egyébként is igen bonyolult problémák megoldását. V Myint Maung burmai külügyminiszter pénteken az ENSZ- közgyűlés ülésszakán mondott volna róla”. — hangoztatta. Castro kijelentette, hogy a kiképzőközpontokon tartózkodó szovjet állampolgárok létszáma és megbízatása nem változott az eltelt évék alatt. „Kuba és a Szovjetunió a legkövetkezetesebben és legszigorúbban tartja magát az 1962-es szovjet—amerikai megállapodásban foglaltakhoz.” Fidel Castro pontosan felsorolta az utóbbi idők Kubával kapcsolatos „válságocskáit”. Jól emlékezetes — mondotta — a zairei Shaba tartomány eseményeivel összefüggött vádaskodás. Később a MÍG 23- asok ügyével próbálkoztak, majd azzal gyanúsították Kubát, hogy „tengeralattjárót” szerzett be a Szovjetuniótól. A mostani kampány mozgatórugója — hangoztatta a kubai vezető — az el nem kötelezett országok hatodik csúcs- értekezletének tényében keresendők. Az Egyesült Államok minden követ megmozgatott, hogy zátonyra futtassa a havannai konferenciát. BizonyíTodor Zsivkovnak, a Bolgár KP Központi Bizottsága első titkárának, az államtanács elnökének vezetésével szombaton háromnapos hivatalos, baráti látogatásra bolbeszédében megerősítette, hogy országa kilépett az el nem kötelezett mozgalomból, mert — mint a külügyminiszter mondotta — „Burma úgy véli, hogy á mozgalom eltért azoktól az alapelvektől, amelyeket az el nem kötelezettség kritériumainak kell tekinteni”. Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, pénteken New Yorkból visszaindult Moszkvába. Gromiko az ENSZ-közgyűlés 34. ülésszakán részt vevő szovjet küldöttség élén tartózkodott az Egyesült Államokban. tékák vannak, hogy több mint negyven országgal vette fel a kapcsolatot diplomáciai és egyéb csatornákon keresztül az amerikai kormányzat, hogy azok tolmácsolják a csúccsal kapcsolatos washingtoni álláspontot és „aggályokat”. Ma már azonban ez a hadjárat a SALT—II. szerződés ellen irányul, s ez a tény aggodalommal kell hogy élt öltse az emberiséget. ^ Az amerikai képviselőház 52 tagja pénteken levélben szólította fel a szenátust: a szovjet—amerikai hadászati fegyverkorlátozási szerződést önmagában értékelje, és ne az úgynevezett kubai ügy alapján. A törvényhozók Robert Byrdnek, a szenátus demokrata párti többsége vezetőjének elküldött állásfoglalásukban hangsúlyozták, hogy „a SALT —II. olyan ügynek eshet áldozatul, amelyhez semmi köze nincs. A szerződés ratifikálása az Egyesült Államok elsőrendű biztonsági érdekeit szolgálja”. gár párt- és kormányküldöttség érkezett a Vietnami Szocialista Köztársaságba. A legfelsőbb szintű bolgár küldöttséget Le Duan, a VKP KB főtitkára, továbbá más, magas rangú vietnami párt- és állami vezetők üdvözölték Hanoiban. A hivatalos vietnami-bolgár tárgyalások vasárnap kezdődnek, -«étfőn a bolgár vendégek nagygyűlésen találkoznak ß vietnami főváros dolgozóivá!. Szombaton Phnom Penhben megkezdte munkáját a Kambodzsai Nemzeti Egységfront II. kongresszusa. A politikai beszámolót Heng Samrin, az egységfront elnöke tartotta. A kongresszus delegátusai értékelik az ország életének normalizálásában végzett munkát, valamint a Pol Pót—leng Az Akahata a szovjetellenes kampányról Az Akahata, a japán kommunisták lapja szombaton megbélyegzi a Sikotan-szigeti állítólagos szovjet támaszpontépítés ürügyén indított újabb szovjetellenes propaganda-hadjáratot és az ezzel együtt járó hisztériakeltést a Japán Kommunista Párt ellen. Az amerikai forrásokból terjesztett és a szigetországban hivatalosan felkapott híresztelések célja, hogy az október 7-i általános választások előtt eltereljék a közvélemény figyelmét az amerikai—japán katonai együttműködés fokozásának veszélyéről, a japán hadseregfejlesztésről, valamint a lakosságot egyre jobban nyugtalanító hadgyakorlatokról — írja a lap. Szocialista International Delegáció készül Moszkvába A jövő hét elején Moszkvába érkezik a Szocialista In- temacionálé leszerelési kérdésekkel foglalkozó bizottságának küldöttsége Kalevi Sorsa, a Finn Szociáldemokrata Párt elnöke, volt miniszterelnök vezetésével. A küldöttség tagjai a Szovjetunió Kommunista Pártjának képviselőivel és a szovjet kormány tagjaival folytatnak megbeszéléseket a fegyverkezési verseny megszüntetésének, a fegyverzetellenőrzésnek és a leszerelésnek időszerű kérdéseiről. A Szocialista Intemacionálé küldöttsége a leszerelés kérdéseiről már tárgyalásokat folytatott Kurt Waldheimmel, Carter elnökkel és Mondáié alel- nökkel is. Sary-kflikk népirtó politikája súlyos következményeinek felszámolásában elért eredményeket. A kongresszus kijelöli az ország kül- és belpolitikai, valamint Kambodzsa gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésének további feladatait ENSZ-kozgyűlés ülésszaka Waldheim elítélte Dél-Aírikát Todor Zsivkov Hanoiban A kambodzsai egységfront kongresszust tart A hét kérdései Kik szítják a Idegesség és kapkodás Washingtonban - A Panama-csatorna- szerződés és a választási hadjárat Eseményekben gazdag volt a hét Az ENSZ közgyűlése megkezdte az általános politikai vitát, s ennek során felszólalt Gromiko, szovjet külügyminiszter. Bejrut közelében heves izraeli—Szíriái légi csata zajlott le. Moszkvában tárgyalt a laoszi miniszterelnök, s fogadta őt Leonyid Brezsnyev is. Hét vezető tőkésország energiaügyi miniszterei az energiahordozók ügyében kialakult problémákról tárgyaltak Párizsban. Az osztrák fővárosban újrakezdődött az eddig egy helyiben topogó közép-európai- fegyverzet- és hadarőcsökkentési megbeszélések újabb fordulója. Moszkvában szovjet—kínai tanácskozások kezdődtek meg, amelyeken egyelőre csupán a napirendről folytattak megbeszéléseket. Súlyos fejlemények következtek be Afrika déli részében. Miközben Londonban a Zimbabwe jövőjéről megkezdett tárgyalásokon a hazafias front jelentős gesztust tett a békés rendezés irányába és elfogadott egy kompromisszumos megoldást, a fehér telepesek irányítása alatti rhodesiai hadsereg támadást intézett Mozambik ellen, súlyosan veszélyeztetve ezzel az egész térség békéjét és biztonságát. A Dél-afrikai Köztársaság fajgyűlölő rendszerepedig nyilván összehangoltan ezzel a békeellenes akcióval, angolai területeket bombázott. MIT TÁRTÁK FEL GROMIKO ÉS VANCE NEW YORK-I TÁRGYALÁSAI? Az ENSZ-közgyűlés most megnyílt ülésszaka — mint annyiszor korábban — ezúttal is alkalmat adott arra, hogy Gromiko szovjet külügyminiszter a világszervezet székhelyén találkozzon amerikai kollégájával, Cyrus Vance-szel. Ezúttal kötszer került sor köztük eszmecserére, de ezek a megbeszélések túlnőttek az eddigi rutinszerű tárgyalásokon. Ezeket a találkozókat azért előzte meg rendkívüli érdeklődés világszerte, mert két szempontból is különleges helyzet keletkezett a két világhatalom kapcsolataiban. Egyrészt az Egyesült Államok törvényhozása láthatólag minden lehetséges ürügyet megragad ahhoz, hogy elodázza a SALT—II. szerződés ratifikációs eljárását a szenátusban. Másrészt az amerikai kormányzat azzal az állítással, hogy Kubában a szovjet katonai kiképzőkön és tanácsadókon kívül, mintegy 2700 főnyi szovjet harci dandár tartózkodik tankokkal és könnyű tüzérségi fegyverekkel felsze- xelve, kiélezte a szovjet—amerikai kapcsolatokat és amolyan — a nyugati sajtó által — „miniválságnak” nevezett állapotot idézett elő. Gromiko már az ENSZ általános vitájában elhangzott beszédében hivatalosan megcáfolta a tényekkel ellentétes amerikai állítást. Mint rámutatott: Kubában 17 év óta csupán szovjet kiképzők tartózkodnak, s ez annak következménye, hogy a szocializmust építő szigetország ellen nem szűnnek meg a washingtoni beavatkozási kísérletek és a havannai kormány kérésére a Szovjetunió segítséget nyújt ahhoz, hogy a szigetország ütőltépes, modern védelmi erővel rendelkezzen. Hasonlóan nyilatkozott Fidel Castro kubai állam- és kormányfő is, aki egyszerűen nevetségesnek minősítette a szovjet „harci dandárról” szóló amerikai légiből kapott kijelentéseket. A tények azonban nem zavarták az amerikai kormányzatot, s tovább növeli a feszültséget a Karib-t'énségben és rontja a szovjet—amerikai kapcsolatokat. Jellemző egyébként. hogy e nagy hisztériahadjárat- során az amerikai vezetés tagjai egymásnak és saját maguknak is ellentmondó nyilatkozatokat tesznek nagy kapkodásukban. Carter például kijelentette, hogy a szovjet katonai személyek kubai jelenléte nem jelent az Egyesült ,Államok biztonsága számára semmiféle veszélyt. Ezzel szemben viszont hozzátette. hogy Washington „megfelelő ellenlépéseket” fontolgat. Mint hírmagyarázók rámutatnak: mindaz, ami ebben az ügyben Washingtonban történik. már összefügg az 1980-as elnökválasztási hadjárattal. Carter elnök, aki már bejelentette újra való jelöltetési szándékát, így akar „erőskezűnek” feltűnni, mivel ellenfelei az utóbbi hónapok külpolitikai kudarcai nyomán, gyengeséggel vádolják. Látható azonban, hogy Washington mindjobban belebonyolódik ebbe a „miniválságba” és hírmagyarázók megjegyzik: nehéz elképzelni, hogy az amerikai elnök tekintélyveszteség nélkül juthatna ki a saját maga által állított csapdából, amelybe híveivel együtt esett. MI TÖRTÉNT A PANAMA- CSATORNA-SZERZÖDÉS RA- TIFIKALASA körül? Október 1-én kell életbe lépnie az Egyesült Államok és a Panamai Köztársaság közötti új csatornaszerződésnek, amely a 75 esztendő előtt! egyoldalú — csupán Washington számára kedvező — egyezményt helyettesíti. A washingtoni törvényhozás szinte az utolsó pillanatig hátráltatta a szerződés ratifikálását. Először el akarta odázni a szükséges törvényhozásbeli jóváhagyást az 1980- as elnökválasztás utáni időkre, mert Carter gyér elnökségi „sikerei” között alig marad más, mint ez, amire hivatkozhat küszöbönálló választási kampányában. Kína nemzeti ünnepe J elentős évfordulóról emlékeznek meg október 1-én Kínában: harminc évvel ezelőtt kiáltotta ki Pekingben a népi tanácskozó testület a Kínai Népköztársaságot. A Kínai Népköztársaság kikiáltását hosszú fegyveres és politikai harc előzte meg. A felszabadító harc vezető ereje a Kínai Kommunista Párt volt, atnely fellépett az országot ki- szolgáltató burzsoá tömörülés, a Kuomintang ellen is. A második világháborúban aratott győzelem kedvező feltételeket teremtett a kínai nép felszabadító harcához is: a szovjet hadsereg a japán megszállás alól felszabadította Északkelet-Kínát, s ezzel létrejött a népi erők legjelentősebb bázisterülete. A kínai népi felszabadító hadsereg nagy mennyiségű fegyvert és egyéb felszerelést kapott a Szovjetuniótól, ami szintén hozzájárult ahhoz, hogy 1949- ben döntő győzelmet arathasson az amerikai imperalizmus támogatását élvező Csang Kaj- sek seregei felett. A népköztársaság kikiáltá- ** sa után megindult fejlődésben Kína támaszkodhatott a Szovjetunió tapasztalatára, s sokoldalú politikai-gazdasági segítségére. Sajnálatos módon azonban már ezekben az években jelen volt (habár nem töltött be domináló szerepet) a Kínai Kommunista Pártban az a nacionalista, hegemonista irányzat, amelyet Mao Ce-tung és köre képviselt. A kínai pártban folyó belső harcban az ötvenes évek végén Mao Ce- tung vonala háttérbe szorította a következetesen internacionalista erőket. Ennek következménye volt az igen nagy károkat okozó „nagy ugrás” kísérlete, s a pártot és a társadalmat megbénító úgynevezett „nagy proletár kulturális forradalom”. A belpolitikában eluralkodó szektás-dogmatikus irányzat együtt járt a szovjet- ellenességgel, a nacionalista külpolitikai vonallal, a nemzetközi munkásmozgalom megosztására irányuló kísérlettel. A hatvanas és hetvenes évék gazdasági-politikai válsága rendkívül nagy kárt okozott a kínai népnek. Ezt felismerték a Mao Ce-tung halála után hatalomra került vezetők is, akik a korábbi időszak hibáiért a felelősséget a „négyek” csoportjára hárítva megpróbálkoznak kiutat találni a belső nehézségekből, a gazdasági elmaradottságból. Ez a kísérlet azonban nem jár együtt a korábbi külpolitikai vonallal, a szovjetellenességgel való szakítással. A szocialista államok közössége, a Szovjetunió több ízben kifejezte azt az eltökélt szándékát, hogy Kínával gyümölcsöző, jó viszonyt tartson fenn. Ennek a mi oldalunkról nincs semmilyen akadálya, s a kínai fél jóindulatát és készségét bizonyíthatja a napokban megkezdődött moszkvai tárgyalásokon, s elsősorban azzal, ha felhagy a szocialista Vietnam elleni katonai fenyegetéssel, az indokínai országok belügyeibe való beavatkozással. A magyar nép nagy tiszte** lettel tekint azokra az eredményekre, amelyet a kínai nép az elmúlt évtizedekben áldozatos munkával, szorgalommal, tehetséggel elért, ezért — szövetségeseinkkel együtt — azt reméljük, hogy Kína visz- szatér a szocialista országok közösségébe. Ebben a szellemben köszöntjük Kína nagy népét a nemzeti ünnepén, a nép- köztársaság kikiáltásának harmincadik évfordulóján. Nagygyűlés Pekingben A Kínai Kommunista Párt KB, az állami vezető szervek szombaton a parlament épületében ünnepi nagygyűlést tartottak. A párt- és állami vezetők részvételével tartott ünnepségen Je Csien-jing, a párt al- elnöke méltatta a kínai forradalom győzelmének hazai és nemzetközi jelentőségét és megerősítette azt a tételt, amely szerint a kínai forradalom minden győzelmét Mao Ce-tung eszmei irányításának Mit tartalmaz ez a szerződés? Washington több bérleti díj fizetésére vállal kötelezettséget és azzal, hogy 1979. október 1-én bizonyos közigazgatási és bíráskodási jogokat átad Panamának, sikerült cserébe kivívnia, hogy az ezredfordulóig, megmaradjon az amerikai katonai jelenlét a csatornaövezetben és hogy 2000-ig ellenőrizhesse mind gazdaságilag, mind stratégiailag e fontos vízi utat, amely összeköti a Csendes-óceánt az Atlanti-óceánnal. A washingtoni törvényho- zásfoeli halogatás láttán viszont Panama bejelentette, hogy október 1-vel, ha kell, erőszakos módon is érvényt szerez jogainak, s a ratifikálás esetleges elmaradása ellenére is, a panamai közigazgatás megvalósul a csatornaövezetben. Ez végül is az amerikai honatyákat arra késztette, hogy fenntartásokkal ratifikálják a szerződést. Hozzáfűzték az egyezmény szövegéhez azt a kiegészítést, hogy nem egyeznek bele, hogy „idegen csapatok tartózkodjanak a csatornaövezetben”. Válaszul a panamai kormány gúnyosan közölte: ez ellen nincs mit mondania, vagy tennie. Hiszen i csupán az Egyesült Államok katonái és a Pentagon által a csatornaövezetben létrehozott különleges táborokban kiképzendő dél-amerikai tisztek és katonák tartózkodnak ott. Washington azonban másként is megmutatta, hogy milyen különös módon értelmezi az új szerződést. Éppen életbelépése előtt irányított egy új amerikai légi deszant egységet a csatomaövezetbe és szervezett ott nagyszabású hadgyakorlatot ... Árkus István köszönheti és, hogy a Mao Ce-tung-i eszmék nélkül ma mem lenne új Kína. Dicsérettel emlékezett meg az 1956. szeptemberében megtartott nyolcadik pártkongresszus határozatairól, amelyek szerinte helyesen állapították meg, hogy a fő feladat Kínában a termelőerők hatékony fejlesztése. A nyolcadik kongresszus után elkövetett hibákat Je Csien-jing a baloldali elhajlásnak tulajdonította, a kulturális forradalom évtizedének szélsőséges politikáját pedig annak, hogy a kínai párt elszakadt a valóságtól, feladta a demokratikus centralizmus elvét és L in Piao, valamint a radikálisok személyében a párt és az ország irányítása ellenforradalmár, ösz- szeesküvő és karrierista elemek kezébe került. A kulturális forradalom évtizedében feudal-fasiszta diktatúra volt Kínában, és ezt a diktatúrát ellenforradalmi frakció gyakorolta a párton belül. A szónok a jelennel kapcsolatban a legfontosabb feladatként jelölte meg a négy modernizálás valóraváltását. gr i mii ■!■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■—■— CSAK RÖVIDENA NAMÍBIÁI HELYZETRŐL tanácskozott Párizsban a S^APO londoni képviselője a Francia Kommunista Párt vezetőségével. A találkozón az FKP képviselői szolidaritásukról biztosították a függetlenségéért küzdő namíbiai népet. ÚJJÁSZERVEZŐDIK és fegyverrel látja el magát a ciprusi szélsőjobboldali betiltott szervezet, az EOKA—B — közölte pénteken Ezekiasz Papaioamnu, a Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártjának (AREL) főtitkára. II. JÄNOS PAl pápa szombaton Írországban és az Egyesült Államokban teendő ki- lenonapos kőrútjának első állomására, Dublinba érkezett. NÉGY ORSZÁG TUDÓSAINAK összefogásával rendkívül bonyolult, köztük a fogamzást, az embrionális fejlődést, a sugárzásvédelmet, a központi idegrendszer működését vizsgáló kísérleteket folytatnak az új szovjet bioszputnyikan, a Kozmosz—1129-em.