Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-29 / 228. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VI. ÉVFOLYAM, 228. SZÁM 1979. SZEPTEMBER 29., SZOMBAT Pécel—Isaszeg Áfész Alap, töretlen fejlődésükhöz Támogatják a kistermelőket Az idén januárban életbe lépett gazdasági szabályozók a korábbiaknál szigorúbb köve­telmények elé állították fo­gyasztási szövetkezeteinket is. Éppen ezért az éves célok vég­legesítése előtt a legtöbb he­lyen módosították a régebbi pénzügyi feltételekkel hozott döntéseket. . Fontos célok így tettek a Pécel—Isaszeg Áfész-nál is, ahol ekkor elsőd­legesen arra törekedtek, hogy a népgazdasági tervből rájuk háruló feladatoknak eleget te­gyenek, ugyanakkor céljaik közé sorolták azt is, hogy a szövetkezet eddigi töretlen fejlődési üteméből jottányit se engedjenek. Erre . annál in­kább szükség van, mert ha az idei tarvet. s vele a mostani ötéveset, teljesíteni tudják, az­zal a következőt, a hatodikat megalapozzák. I Egyebak közt ezeknek a va­lóra váltása, idei első félévük eredményeinek zárása jegyé­ben tartották meg a napokban küldöttgyűlésüket. . Eaen el­mondhatták, és írásban is köz­zétették, hogy első félévi leg­fontosabb céljaikat teljesítet­ték. Mint arról Cserey Gyulá- né főkönyvelő számot adott: bevételük az év első hat hó­napjában több mint 191 millió forint,, volt. majdnem 13 szá­zalékkal, 21 millió forinttal haladta meg a tavalyi első fél­év eredményeit. Boltjaikban az élelmiszerek forgalma volt a legmagasabb, iparcikküzle­teikben is a lakossági forgalom emelkedett jobban. Ezek mel­lett figyelemre méltó, hogy vendéglátó egységeik forgal­mának 22,2 százalékos emel­kedése megyénk áfészei közül a legnagyobb. Kedvezőtlen ár A felvásárlásiból származó bevételeik szintén nagyobbak a tavalyi év hasonló idősza­kához képest: kisállattenyész­tő szakcsoportjuk tagjaitól 216 mázsa nyulat, méhészeiktől 226 mázsa mézet vásároltak fel. Zöldséget, gyümölcsöt, tojást és élő baromfit 1,5 millió fo­rint értékben vettek át a ter­melőktől, amit zömmel saját boltjaikban értékesítettek. Ipa-* ri és szolgáltató részlegeik is eredményesen dolgoztak, tel­jesítményük most 13 százalék­kal magasabb. A Pécel—Isa­szeg Áfész az egész évre ter­vezett bevételének 51 százalé­kát teljesítette június végéig, állapították meg a küldött- gyűlésen. Az első félévben 8 millió 600 ezer forint nyereséget ér­tek el. Érdemes arról is szót ejteni, hogy amíg évek óta szorgalmasan szervezik, tá­mogatják a kistermelőket, gondjuk, hogy a zöldség-, a takarmány- és a kölcsönző- boltjukban nem tudták a veszteségeket kiküszöbölni. Jó­részt ide tartozik, hogy zöld­ségüzleteikben, ahol nagyará­nyú a t ak a rmán yértékes! tés, a veszteség elsősorban amiatt állt elő, mert a kistenyésztők- nek olyan fontos takarmányt igen kedvezőtlen árréssel, tud­ták forgalmazni. Jobb mutatók Eredményeiket látva azt mondhatjuk: idejében, felelős­ségteljesen gondolták át idei tennivalóikat. Amit még az is bizonyít, hogy a mennyisé­gi növekedés ■ mutatói mellett, a hatékonyságra is figyelmet fordítottak. Hogy csak néhá­nyat említsünk közülük: a bruttó bevételhez viszonyított nyereségük négy és fél száza­lékos; a száz forint lekötött eszközzel elért nyereségük hu­szonhat forint tizenhét fillér; míg a száz forint munkabérre elért nyereségük száztizenegy forint negyvenöt fillér volt. Ezek a mutatók jobbak, mint megyénk más áfészeié. F. I. Úszó laboratórium a folyón Ismerkedés a Tisza természetrajzával Piaci körkép Sláger a földieper, a málna Lassan szeptember végére érünk,' de‘ a zöldségf rontom m-ég nagyüzem van. Reméljük a fagyok egyelőre váratnak magukra, s továbbra is nagy lesz a kínálat az üzletekben és a piaci standokon. Körsé­tánkon először a Pest megyei Kidért üzleteibe látogattunk. Nagyon szép paprikát kínál­nak 14 forintért, a paradicsom kilója 6, az uborkáé 8 forint. A karfiollal is elégedettek le­hetnek a vásárlók, ez 10 fo­rintba kerül., A paradicsom­paprika kilója 14 forint. A kel-, a vörös- és a fejeská- poszta, 16, 6 és 4,60. a répa 4, a gyökér 11 forint; A vörös­hagyma 7.40-et ér, a fokhagy­ma kilója 8, a lila csemege hagymáé 9 forint 60 fillér. Egy zeller 1.80. A karalábét 5 forint-árt mérik, a tálálló szí­nes krumplit 4.40-ést kínál­ják. A piros cseresznyepapri­ka kilója 20 forint. Gyümölcsből is teljes az őszi kínálat. 10 forint a csá­szárkörte, 8 a golden és a jo­natán alma. A piros és a cse­mege »zőlő kilónként 16 fo­rint 60 fillérbe kerül. A piacon is az üzletekéhez hasonló kínálattal találkozunk de i'tt drágábbak az áruk. A paprikát 8-tól 14 forintig mé­rik, a paradicsom kilója 6—8 forint. Ha kevés is. van még vajbab, igaz borsos áron kap­ható: kilója 20—24 forint, s a zöldiborsót is ennyiért kí­nálják. A hegyes, erős zöldpap­rika kilónként 16 forint, a ve­gyes zöldség csomója 6 fo­rintba kerül. A selejtes, apró padlizsán kilója 20 forint. A gödöllői piacon is -láttunk már céklát, 5 forint egy kiló. Ismét találkozhattunk újdonsággal is: egy csomó jégcsapretek 5 forintot' ér, a piros, meglehe­tősen öreg retek csomója vi­szont 3 forint. Egy helyen csipkebogyót is árultak 12 fo­rintért. A mák literje 40 fo­rintba kerül, az igen szép fe­jessaláta 5—3 forint. Az alma­paprika kilója 16 forintot ér. A piac legnagyobb slágere -kétségtelenül a földieper, kiló­ja 60 forint, a gurulós málná­ból 100 forint egy kiló, de job­bára csak tíz dekánként ké­rik, s ez érthető is. A birsal­ma kilója 10 forint. Szőlőből sok van: az Izabellát 14, a delevárit 12 forintért kínál­ják. Horribilis összeget kémek a nagybogyójú Pannónia méz­édes kilójáért: 30 forintot. A muskotályom szőlő sem sokkal olcsóbb: 24 forintba kerül. A tojás 1,90. Itt a starking, a jo­natán és a golden alma kilója 14, 12 és 16 forint. Baromfit nem láttunk most sem, a virágpiacon egy-egy szál szegfű 5—10 forint, a kardvirág csokra 20 forintba ■kerül. Csokorban árulják a kaktuszdáliát is, 16 forintért. Egy csokor szalmavirág 12 fo­rint. Az összkép tehát jó a pia-con, legalábbis ami a kíná­latot illeti. De vajon annak mi lehet az oka, hogy a gö­döllői a megye városainak e-gyi-k legdrágább piaca? M. M. namény térségéből indulva, Szegednél kikötve bejárták a Tisza teljes magyarországi szakaszát, vagyis 500 kilomé­ternyi vízi utat tettek meg. Az egyes vízügyi igazgató­ságok területére érve a kuta­tók, hidrológusok, biológusok és kémikusok — váltották egymást a kutatóhajón. Út­közben mintákat vettek a fo­lyóból, ellenőrizték a víz ké­miai összetételét, vizsgálták az algák előfordulását, és azt, hogy a betorkolló mellékfo­lyók hogyan változtatják meg arányukat, figyelemmel kísér­ték, hogy az egyes helyeken észlelt szennyeződések után mennyi idő alatt következik be az öntisztulás. Megállapí­tották: a gyors sodrású szaka­szokon mindenütt tisztább, károsító anyagoktól mente­sebb a folyó, mint a lassú le­folyású szakaszokon. Szakmaközi bizottság Hasznosítják a parlagföldeket nak összejöveteleket, amelye­ken előadásokat hallgatnak meg, de szerepel a program­ban közös kirándulás, mú­zeumlátogatás is. Így voltak például Budapesten, Aszódon, beutazták autóbusszal a Duna­kanyart, Nagytétényben rózsa- és bútorkíállítást néztek meg. Az idei őszi-téli programban planetáriumi látogatás szere­pel, készülnek a nagytarcsai falumúzeumba is, s megláto­gatják egymást a váci nyugdí­jasklub tagjaival. A gödöllőiek nemcsak ä művelődési házban otthonosak, a járási-városi Ju­hász Gyula könyvtár is várja őket, a kölcsönzésen és az ol­vasáson kívül többször szer­veznek a számukra itt is vetí­téseket, előadásokat. Csiba József A nyári szünet után első összejövetelét tartotta a szak- szervezetek városi szakmaközi bizottsága, amelyen Epres Já­nos elnök bevezetője után Gaál Attiláné, a városi tanács fő­előadója tájékoztatta a hallga­tóságot Gödöllő állami földte­rületeinek hasznosításáról, az üdülőtelkek igénylésének leg­újabb szabályairól. Az állami földterületek bér­beadásával kapcsolatban az utóbbi időben két rendelet is megjelent. Ezek a többi között kimondják, hogy a parlagföl­dek hasznosítása, megművelé­se állami érdek, s ebben ko­moly feladatai vannak a taná­csok műszaki osztályainak, a mezőgazdasági előadóknak. Gödöllőn Gaál Attiláné gon­doskodik arról, hogy felmér­jék ezeket a területeket s az érdeklődőket tájékoztassák, ve­lük szerződéseket kössenek. A városban több mint 6 ezer hektár a földterület, amelyből csaknem 200 nagyüzemi mű­velésre alkalmatlan zártkert. A belterület ezernégyszázhúsz hektár, a maradék a város kül­területe. Az elkövetkező idő­ben további gyarapodás várha­tó, hiszen a kerepestarcsai Szi- lasmenti Termelőszövetkezet újabb, számukra használhatat­lan területeket készül átadni a városi tanács kezelésébe, s a szadai határban is hasonló földeket találhatunk. A tanács a belterületen nem ad építési területet magánszemélyeknek, arra viszont mód van, hogy az említett, nagyüzemi művelésre alkalmatlan földrészleteken kiskertek legyenek; a felekkel 10—50 évre kötnek szerződést s a területet tartós használat­ba adják. Az állami tulajdonú telkeket évente háromszor ellenőrzik. A határszemléken gyakran bukkannak a szakemberek el­hagyott parlagon heverő táb­lákra, mint amilyenek például Boncsok dűlőben voltak. Ezeket is kiosztották az igény­lők között. Márigbesnyőn is sok a még hasznosítható terü­let, amelyeken kiskerteket ala­kíthatnának ki, hasznos gyü­mölcsökkel. S a pihenést, a ki- kapcsolódást is jól szolgálják ezek a parcellák. A szakmaközi bizottságot tá­jékoztatták a nyugdíjasklub életéről is. Pál Istvánná, a cso­port vezetője elmondta, hogy tavaly többször voltak együtt az idősebb emberek, különö­sen a nyugdíjas pedagógusok. A városi-járási Petőfi Műve­lődési Házban gyakran tarta­Fegyveres erők napja Ünnepség a városban A fegyveres erők napja al­kalmából tartottak tegnap dél­után ünnepséget a HTÜ-ben, Gödöllőn. A megemlékezésen megjelent Hámori György, a városi pártbizottság , titkára, Bamberger Károly, a városi tanács elnökhelyettese, Árvái Ferenc, a Kobzi János városi­járási munkásőrség páran cs- nokhelyettese, Nagy Ferenc őrnagy, a városi-járási rendőr- kapitányság helyettes vezetője, Jósvai Lajos, a járási hivatal elnökhelyettese, valamint az ideiglenesen hazánkban állo­másozó szovjet déli hadsereg­csoport képviselői1. Ünnepi .beszédet Kogler Ti­bor, a HTÜ igazgatója mon­dott, amelyben méltatta a fegyveres erők magas készült­ségi főikét, a fegyverbarátsá- got. a katonák, munkásőrök, határőrök, rendőrök helytállá­sát. Az ünnepségen kitünteté­seket és jutalmakat adtak át. — Barátságvonattal a Szov­jetunióba. Szeptember 30-án, vasárnap a KISZ városi bi­zottságának szervezésében a városi KISZ-alápszervezetek tagjai közül negyvenen indul­nak a* Szovjetunióba a barát­ságvonattal. A kiránduláson, amely október 9-ig tart, a fia­talok megismerkednek Kijev, Moszkva és Leningrad neveze­tességeivel, s a szovjet főváros­ban barátsági találkozón vesz­nek részt. Járási labdarúgás A GEAC sikeres mérkőzései Jól szórakozott a közönség Kór, hogy nem plakátozzák a városban az egyetemi klub, GEAC labdarúgócsapatának mérkőzéseit, hiszen a közönség az idén még minden találko­zójukon remekül szórakozha­tott. Eddig négy mérkőzést ját­szottak s mind megnyerték, a legutóbbit a hét közepén. Az egyetemisták azokat a mérkő­Balesetveszély az utcasarkon zéseket pótolják ilyenkor, ame­lyeket a későbbi tanévkezdés miatt halasztották őszre. Gödöllői EAC—Aszód 4-0 (1-0) Vezette: Vándor (Surman— Széki) A maroknyi, lelkes törzsgár-' da buzdítása mellett a GEAC már az első negyedórában ha­talmas helyzeteket' dolgozott ki, hármat is, de ekkor még nem találták meg a góllövő cipőjüket. A szünet előtt meg­szerzett vezetést aztán a máso­dik félidőben tetszetős játék­kal érlelték győzelemmé. Az aszódiak, különösen a, harma­dik bekapott gól után csaló­dást keltettek játékukkal. Cs. J. . ■ Rossz helyen, a Munkácsy Mihály utca sarkán állították fel a képünkön látható lakókocsit. Az egyébként is csálén álló elsőbbségadás kötelező jelzőtábla rendelkezésének csak üggyel- bajjal tudnak eleget tenni az autósok, kerékpárosok, motoro­sok, hiszen szinte lehetetlen belátni az útkereszteződésbe. Egy­szer már volt itt baleset, de úgy látszik nem elég a figyel­meztetés. Csiba József felvétele Áfész-kiállítás Mint arról már beszámol­tunk, a túrái Galgavidéke Áfásé háromnapos kiállítást és vásárt tart ezen a hét végén zsámboki felvásárlótelepén. Az általuk forgalmazott növény­védő szereket, műtrágyákat, kertészeti eszközöket mutatják be. A kiállítást 30-án, vasár­nap estig látogathatják az ér­deklődők. — Életmód — lakáskultúra címmel lesz kiállítás a múzeu­mi és műemléki hónap járási megnyitójaként Aszódom, a Pe­tőfi Múzeumban vasárnap, szeptember 30-án, délelőtt 11 órakor. Megnyitót mond Kis Pál István járási közművelő­désügyi felügyelő. Szombati jegyzet Igazság Mátyás királynak egyben biztosan igaza volt: abban, hogy az igazságot nemcsak osztotta, hanem kereste, kutatta is. Méghozzá ép­pen ott, ahol szükség volt rá, az emberek között. Ko­rok, rendek, rendszerek tűntek le azóta, de ez a mátyási módszer létezik, legfeljebb némileg módo­sult formában, legalábbis ami az álruhát illeti, mert az már nem divat. Az el­járást a szükség tartotta fenn, hiszen akik a dolgok­ban alapvetően tájékozottak kívánnak lenni, legyen szó, akár vezetőkről, vagy be­osztottakról,' akár inlezmé- .nyekben, vagy más közös­ségekben, azoknak ma is sűrűn és alaposan kell in­formálódniuk az igazság fe­lől. S ez egyáltalán nem könnyű dolog. Különösen a kisebb, a hétköznapi ügyek­ben, amelyeknél a látszat ellenére legalább olyan fon­tos az igazságtétel, mint a nagy, világrengető kérdá- sekoen. S akárcsak az utób­biakban, a kis ügyekben is a teljes igazságot kell ke resni, nem érhetjük be, fél lel vagy negyeddel. Az se tévesszen meg senkit, hogy a mindennapi vitákban eset leg nem egy-egy emberé a igazság; hiszen tévedhet nek egyszerre többen, vagy lehet igaza egy időben töb beknek is. Se szeri, se száma a ki sebb perpatvaroknak munkahelyeken, a közieke dési eszközökön, a lakóhe lyünkön. Q miközben többség igyekszik békésen megférni egymással, akad egy-két izgága, s a többség akaratára, érdekére fittyet hányó ember, aki megmér­gezi az együttlétet, az egütt élést s ráadásul alaposan megnehezíti azt a sokat em­legetett igazságtételt. Történt például, hogy az egyik lakótömbben, ahol a Iwrán jött hideg miatt az egyik lakásban már fűteni szerettek volna, nem húzott jól a kémény. Nosza nézzük meg a háztetőn, vélekedtek a lakók, hátha ledőlt, be ázott vagy eldugult á ké­mény. Szakembert is hív­tak, kéményseprőt, aki mi­előtt a kémény belsejébe nézett volna, ott keresni a hibát, megállapította hiányzik a kémény szélte­relő kúpja, ami ha a he­lyén van, normális széljá rást- teremt a kémény kö rítt. No ha hiányzik, hát hiányzik, pótolni kell — summázták a közös véle­ményt a lakók, amikor meglepetés következett. Megtalálták ugyanis a szél­terelő kúpot, igaz kissé más állapotban. Valaki a szél által valószínűleg a lapos tetőre sodort jószágot, mi­után betonnal kiöntötte, té­véantenna-tartónak alkal­mazta, láthatóan teljes si­kerrel. Meg is kérdezték öt: miért tette? Egyszerűen vá­laszolt: ez nem az a szélte relö, ami a tucatnyi ké­mény egyikéről hiányzik, hanem egy felesleges plus, amit a szerelők annak ide­jén ottfelejtettek. Mondom, féligazság nincs. Lehet, hogy a nyilat­kozó igazat mond, s való­ban egy felesleges tárgyat használt saját célokra, le­het, hogy nem tudott arról, hogy esetleg pótalkatrész volt az emített darab. De éppen az a bosszantó, hogy az igazságában nem lehet­nek biztosak a társak, akik viszont gyanakodnak. S hasonló helyzetbe gyakran kerülhetünk, nem is kell hozzá rosszindulat vagy hátsó szándék. Elég egy té­vedés, egy kis gondattanság is. De mindennapjaink lég­körét egy ilyen kis ballépés, egy látszólag parányi ho­málya áz igazságnak, tönk­reteheti, megmérgezheti. Egymás barátságát, megbe­csülését veszíthetjük el. Vi­gyáznunk kell tehát a kis ügyek igazságára is. S ha már hibát követ­tünk el, a közösség előtt valljuk meg, s tegyük jó­vá. Akár cselekedetről, akár gyanúsításról van szó. Ha keressük, meg is találjuk az igazságot, s vele együtt nyugalmunkat, békénket, egymás megbecsülését. Fehér Istváai ! » Ismét feltérképezték a Ti­szát. A most befejeződött vizsgálatokról Marián Miklós, az MTA Tisza-kutató bizott­ságának titkára elmondotta: — Háromhetes programot teljesített az úszó laborató­riumnak berendezett Kisköre hajó kutató gárdája. Vásáros-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom