Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-29 / 228. szám

» 1979. SZEPTEMBER 29., SZOMBAT CSALÁDBAN - HÁZ KÖRÜL HÉTVÉGI KALAUZ-Párizsban lila a divat..., Az a külföldi, aki a leg­újabb párizsi divatnak kikiál- tHt öltözékben — azaz térdet alig takaró, szűk szoknyában, válltömős kabátban, netán de­rék alatt bőre hagyott, térdig érő nadrágban — lép a fran­ciák fővárosának földjére, csak azért nem lesz köznevetség tárgya, mert a párizsiaknak kisebb gondjuk is nagyobb an­nál, mint hogy a külföldiek öl­tözködésével törődjenek. A divatlapban közölt öltözék ugyanis náluk sem egyezik meg az utcán hordott ruházat­. ..és itthon Az OKISZ Labor őszi ajánlata A Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat kollekciójából. tál; sőt egyenesen szöges el­lentétben van még az üzletek­ben kapható modellekkel is. Bő és hosszú Az utca legdemokratikusabb divatja manapság is a farmer. Szűkén, kéken, olykor kopot­tan. A változás, ami a legin­kább szembetűnő, hogy a fia­talok a szűk kis trikók helyett bő, lezser, világos, gyűrött fér­fiinget hordanak hozzá, gyak­ran derékon övvel megkötve, vagy rövid, derékig érő mel­lénykével. A pulóver is maradt — de megnőtt. Hatalmas, bő méretekben, lehetőleg combig érően. Színe élénk vagy fehér, utóbbi esetben elején vidám Miki egér vagy más bolondos minta. (A bőséget a comb kö­zepén egy nagy csomóval fog­ják össze.) A női ruha alaptípusa japán szabású. Az ujj bőségét a vál­lon saját anyagából készült szalag fogja össze. Derékban húzott, gumírozott vagy ugyan­csak szalag húzza ráncosra. Nem túl bő a ruha szoknyája, annál bővebbek'azok a ro­mantikus, nagyanyáink alsó­szoknyájához hasonlatos szok­nyák, amelyek olykor több részből, különböző anyagokból szabottak, elválasztóvonalukon csipke. Divatosak a csipkés réklik, blúzok, fehérben, tojás- héjszínben. (Ha csak az idő sárgította be, jő ötlete a fran­ciáknak, hogy teába áztatva festik meg, egyszínűre) Petúniaárnyalatok Az, anyagok közül a vászon, a flokon és a pamut a leg­kedveltebb, de jól kezelhetősé­gük miatt a kevert anyagok is keresettek. Divatszín: a lila. A petúnia minden árnyalatában, az erő« TI 1 ás rózsaszíntől a füstszín. szürkéslilán át a mély gyufa- liláig. (Párizsban a nagyobh üzletek meg az áruházak egész lila-szimfóniákat kreáltak a kirakatokban a szín sokféle árnyalatából.) Annak idején, amikor a katonaszín, a keki divatba jött, sikerének titka az volt, hogy nagyszerűen ment a farmer kékjéhez. Ugyanez a kombinációs előny kedvelteti meg a lilák külön­féle árnyalatait. Tartja magát az előző divat, a homokszín, a drapp is, ezzel ugyancsak jól harmonizál a lila minden árnyalata. S még valami: amíg a drapp kevés nőnek áll jól, addig a lilák árnyala­taiból — a kékeslilák a sző­kéknek, vöröseknek, a rózsa­színesek a barnáknak, feke­téknek — mindenki tetszése szerint választhat kedvező színt A másik nagy változás a mintákban született meg: apró lett a divat! Köztük is a kes­keny csíkos, aprópettyes. Ha két színt használnak együtt, az legtöbbször a lilán fehér vagy fekete. A sztár: az apró ma­dárminta! Teniszcipó és szandál Kétféle cipőtípus látható a kirakatokban, mint legkedvel­tebb: a tornacipő, vászonból, gumitalppal, fűzősen és a ma­gassarkú szandál, amely a bokánál" csukódik. Magassarkú cipőt gyakran hordanak nad­rághoz is. Csakhogy ez a nad­rág a ruha anyagából készült, könnyű kis csőnadrág, hozzá a ruha férfiinghez hasonló, csak anál hosszabb, térd fölöt­tiig érő, oldalt hasított, fölül bő, övvel megkötött ingruha. A francia nők nagyon ötle­tesek. Otthon festenek, szab­nak, varrnak. Néha egy-egy művirág vagy öv segítségével újjávarázsolnak • öltözékeket. Jól ismerik saját egyéniségü­ket, aszerint bánnak a színek­kel, aszerint válogatnak az anyagok között. És nem hagy­ják magukat befolyásolni. Még saját divatdiktátoraiktól sem! Torday Aliz Dicséret Az egyéves Zsolti felállítgat­ta a szőnyegen a gumiállatkáit egymás mellé, s most diadal­masan mutat rájuk: — ö-ö-ö! Ami az ő megfogalmazásában ilyesmit jelenthet: — Ezt nézzétek! Mit szóltok hozzá? Mi mondjuk is: Jaj, de szép! Milyen ügyes vagy, kisfiam! A mi egyéves lurkónk majd kibújik az örömtől a bőrébőL Bizonyára nem nagy teljesít­mény ez ekkora gyerektől, nem is ezért dicsérjük. Csak azért, mert látjuk, hogy ezzel örömöt szerzünk neki. S nekünk is jó érzés, ha a gyerek örül. Mostanában mind többet ol­vasok arról, hogy bánjanak csínján a dicsérettel. Ha a gye­rek csak a dolgát teszi, azért ugyan nem jár dicséret, hisz csak a kötelességét teljesítette. Okkal, móddal dicsérjünk, ha különleges indokunk van rá. A sűrű dicsérettel elkapatjul? a lurkókat. Ezek a nézetek a jutalmazás­sal tévesztik össze a dicséret szerepét. Arra állnak ezek az aggodalmak. De azt hiszem, bátran dicsérhetjük gyerme­keinket, ennek rossz visszaha­tása nemigen lesz. (Kivéve, ha zongorajátékát vagy rajzát agyondicsérjük, s ebből esetleg azt a következtetést vonja le, hogy ö különleges tehetség.) A dicséret nemcsak, hogy nem ártalmas, hanem terápiás szerepe is van. Régi pedagógiai módszer, hogy ha egy gyerek­kel sok baj támad, és állandóan csak a szidás, büntetés záporo­zik rá, akkor váltani kell, s következetesen keresni, hogy miért is lehetne megdicsérni a tanulót. Ilyen esetben többet ér a leckéztetésnél a pozitív ér* zelniek kiváltása, a dicséret. Minden nap okot kell talál­nunk rá, hogy megdicsérjük gyermekeinket. Ez növeli ön­bizalmukat. Elősegíti a szülő és a gyerek, a tanár és tanítvány közötti harmonikus kapcsolatot. Miért ne dicsérnénk meg, ha szépen kitisztította a cipőjét, rendbe rakta a holmiját, meg­tanulta pontosan az orosz sza­vakat? Persze, mindez kötelessége. Jutalom nem jár érte, de miért ne ismerjük el a teljesítményét egy-két kedves szóval? Ha okot ad rá, feddjük is meg. N#néz­zük el szó nélkül, ha valami hibát vét. De mindig többet di­csérjük, mint ahányszor el­marasztaljuk. Gondoljuk meg, otthon érezheti-e igazán magát a körünkben, ha főképpen a mulasztásait vesszük észre, s nem a jó tulajdonságait, a tel­jesítményét? Atányi László Ép testben... (V.) Aki sokat ül — annak fáj a lába Ez a furcsa és ellentmondá­sos cím nem tréfa, hanem igazság. Orvosilag régen beiga­zolódott, hogy az ülőmunkát végző emberek szenvednek a legtöbb lábbetegségben. Ha fáradtak vagyunk lehetőleg mi­nél hamarabb keresünk va­lami ülőhelyet, mondván; pi­Ilorgászokn a k Hogy szerezzünk csalihalat ? Minden ősszel visszatérő probléma: honnan is szerez­zünk csalihalat az őszi rabló- halazáshoz, csuk ázás hoz, süllő­zéshez? Vagy ha esetleg télre is el akarunk rakni kishalat, hogyan jussunk hozzá? Két megoldás kínálkozik. Az egyik: csalihalat venni. Ez vagy van, vagy nincs. Többé- kevésbé rendszeresen még Budapesten, a Dohány utcai és Marek József utcai horgász­cikk-boltokban és Dunaharasz- tin kapható. A beszerzés így drága. Hogyan is szerezzünk hát magunk csalihalat? A kellékek: egynégyzetmé- teres kishalfogó háló és keret — ezt bármilyen üzletben 130 forintért megkapjuk — és nyél. Az utóbbi nehezebb ügy, leg­jobb mindig a kishalszedés .islyszínón vágni egy két-há- rom méteres szilárdabb faágat. Kell még — legalábbis na­gyobb mennyiségű csalihalhoz — egy nagy kanna vagy vödör, és nem árt, ha beszerzünk egy, az akvaristák által használt le- vagőztetőcsövet is, amely a gépkocsi akkumulátorára is rá­köthető. Ha mindez megvan, mehe­tünk kishalért. Hogy hová? Néhány tipp a fővárosban és környékén: Gellért-szállóalatti dunai kifolyó: küszt meríthe­tünk. Déli vasúti összekötő híd budai oldala, az úgynevezett Lágymányosi tó maradványa: elsősorban kis szivárványos ökle és kis'ezüstkárász akad a hálóba. Ráckeve: a fürdő és a Duma-ág közötti csatornán ap­ró naphal, kárász, keszeg szed­hető, a híd mellett pedig, a sarkokban apró, süllőre való keszegfélék menthetők. Pilisvö- rösvár: csukának való arany- kárászokat mernek a seké­lyebb kis tavakból. Kiskunsági öntöző főcsatorna, az 51-es fő­út és a tassi indítózsilip kö­zötti részen: ökle, kis bodorka a kishalszedők zsákmánya, de sokat kell néha gyalogolni a parton, amíg rájuk találunk. Százhalombatta: a Benta felső részén, az erőműbe vezető út hiújától a 6-as főút hídjáig sokféle kishal merhető, de vi­gyázat: a halgazdaság felőli oldalon nemcsak horgászni, ha­nem kishalat menji is tilos! Végül egy gyakorlati ta­nács: ha küszt merítőhálózunk, és a felszínen jár, akkor a hálót vízbe érése után szinte azonnal szedjük is ki, mert csak így akadnak bele a sne- cik, ha viszont' keszegféléket várunk, akkor hagyjuk a hálót fenékre süllyedni, és egyper- cenként emeljük fel. hentet jük a- lábunkat. Ez igaz is, de a sok ülés már nem pi­hentet, hanem könnyen tönkre teszi a lábakat. Ha a lábizmok kevés terhelést kapnak, a moz­gásszegénység (hipokinézis) kö­vetkeztében előbb-utóbb káro­sodást szenvednek. Magyarul elsatnyulnak. Az ülőmunkát végzők lábfájása nem közvet­lenül jelentkezik, csak hosz- szabb idő után; fáradékonyság formájában. Majd később az erek gyengülnek, elszoknak a terheléstől és végül megjelen­nek a visszerek, ennek pedig végső állomása: a trombózis. További károsodásként fellép­het a lábcsontok elváltozása. Ha komolyabb lábbetegségünk van, természetesen orvoshoz kell fordulni. De legjobb a megelőzés. Az egyik legfontosabb teen­dő: biztosítsuk naponta lá­bunk számára a kellő moz­gást. Munkahelyen vagy a háztartásban dolgozók sok­szor hosszú órákat képesek elülni egyhelyben, csak mikor már zsibbad a lábuk, akkor állnak fel. Ne várjuk meg a zsibbadást. Félóránként,' de legalább óránként álljunk fel, és egy-két percet sétáljunk. Ha lehetséges, guggoljunk is né­hányszor. Lábkarbantartásunk kétség­telenül legjobb eszköze a gya­loglás és a futás. Közleked­jünk néha gyalog is, sőt a lif­tet sem árt néha megelőzni. Ha valaki mégsem szeret a szabadban futni (hiúsági vagy egyéb okok miatt) akkor ott van a lakás, a szoba. Futni helyben is lehet. A térdeket magasra emelve kezdők 20— 30 futólépést csináljanak kis pihenőkkel, haladók pedig leg­alább 80—90-et. Még valamit: az ablakot nyissuk ki (télen is). A' helyben futás során használjuk bátran a karjain­kat is. Nagyon fontos a rend­szeresség, az alkalmi (különö­sen a túlzásba vitt) mozgás többet árthat, mint használ. Jó lábgyakorlat — és az ereknek is hasznos — ha egy szőnyegen tarkóállásban bicik­liző mozgást végzünk. De na­gyon hatásosak az úgynevezett izometriás lábgyakorlatok is. Például: álljunk a két ajtófél­fa közé próbáljuk szétnyomni az ajtókeretet. Ez egy izomet­riás gyakorlat. Ilyen egyszerű. Csak csinálni kell. De rend szeresen. Nézzük, hogy lehet ezt lábbal csinálni. Kifelé menve a fürdőszobá­ba álljunk meg az ajtófélfá­nál egy szusszanásra, mégpe­dig: oldalvást. Kezünket váll magasságban támasszuk az egyik félfának, jobb sarkun­kat pedig támasszuk a másik ajtófélfához, majd lábunkat teljes erővel próbáljuk hátra és felfelé feszíteni. A szoká­sos 6 másodperc után lazít­sunk, és végezzük el a gyakor­latot a másik sarkunkkal is. Végül: nyomkolásszuk meg ki­csit a falat lábbal is. Feküd­jünk hanyatt, a két térdünket húzzuk fel, és a talpunkat fe­szítsük neki a falnak. Az alap­szabály itt is; teljes erőbedo­bás. Közben nyugodtan, folya­matosan lélegezzünk, és lazítás után ismételjük meg a gyakor­latot, mert így nagymértékben fokozódik a hatása. Ha pedig valaki ezekre az izometriás gyakorlatokra leki­csinylő vállvonogatással rea­gálna, úgy arra kérjük, szíves­kedjék ezt a vonogatást így csinálni: mindkét vállunkat emeljük fel fülmagasságig és maradjunk így 10 másodper­cig, majd álljunk egyenesen, karjainkat lógassuk ‘ lazán, emeljük minél magasabbra a vállunkat, aztán energikusan lökjük le kissé ferdén hátrafe­lé. így aztán vonogathatjuk a a vállunkat ameddig jólesik. Dr. Takács Ferenc A hónap végén valamivel ke­vesebb információ érkezett hozzánk a művelődési házak­tól. Ügy tűnik, hogy kevesebb hét végi programra kerül sor a megyében, mint máskor. En­nek ellenére még mindig szí­nes a választék, érdemes a helyszínre utazni a látnivaló­kért Kiállítások A gyermekek világa, Van- kóné Dudás Juli művei tükré­ben. Bend-ezte: I. Sándor Ildi­kó. ­A nemzetközi gyermekév tiszteletéin tegnap nyílt mega galgamácsai népművész asz- saoiiiy kábítása Gödöllőn, a Városi Helytörténeti Gyűjte­mény kiáilitóteimében. A ki­állítást október 14-ig kedden, csütörtökön, pénteken délután 2-töl 6-ig, szombaton és vasár­nap 10-től délután 2 óráig te­kinthető meg. A rendszeres művészeti ta­nulmányokat nem végzett, a kor stüusától függetlenül ki­alakult szemléletet tükröző ős- tehetségek alkotásait naiv mű­vészet címen jelöli az esztétika tudománya. Alkotásaik rend­szeres gyűjtését az első világ­háború után kezdték el, s hatá­rozták meg művészetük jellem­vonásait. Szerte a világon nagy érdeklődéssel mutatják be ki­állításaikat. Munkásfestők kiállítása. A diósdi munkásfestők kiállítá­sait, melyről az elmúlt héten adtunk hűt, meghosszabbítot­ták. Múzeumi hónap. Hivatalosan hétfőn kezdődik a múzeumi és műemlékhónap. Kiállításának egy részét azonban már a hét végén megnyitják. Aszódon, a Petőfi Múzeumban holnap dél­előtt 11 órakor Életmód-lakás - kultúra címmel dokumentációs kiállítást nyitnak meg, amely a gödöllői járás községeinek életmódját mutatja be. Tisztelet Korniss Dezsőnek. A Szentendrei Képtárban (Marx tér 2.) holnap délután 5 órakor nyílik meg a művész 70. születésnapja alkalmából rendezett kiállítás, ahol ebből az alkalomból Nagy László, Weöres Sándor és Tan dóri De­zső versel hangzanak el meg­hívott művészek tolmácsolásá­ban, majd Korniss Dezső film­jeit vetítik. Korniss Dezsfl festőművész, grafikus magániskolában, maid a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult. Tanárai Csők István és Vaszary János vol­tak. Főleg Szentendrén dolgo­zik. 1935-ben részt vett az Euró­pai iskola művészcsoport meg­alakításában. 1947-től 48-ig az Iparművészeti Főiskola tanára, 1967-től a Pannónia Filmstúdió rajzfilmtcrvezöje. Szürrealista, majd nonfiguratív irányzatot követő művész. néphadsereg napja A fegyveres erők tiszteletére rendezett ünnepség keretében ma délelőtt 9 órakor a verő­cemarosi és szokolyai általános iskolák úttörőcsapatai zászló- és egyenruha-díszszemlét tar­tanak. Holnap az MHSZ ren­dezésében kora délelőtt kezdő­dik és estig tart a honvédelmi nap. a verőceimarosi labdarú­gópályán bemutatót tart a bu­dapesti Zrínyi Haditorna Klub. Az aszódi KISZ-bizattság ma összetett honvédelmi versenyt rendez Ikiad területén. Az 1848—49-es szabadságharc első győzelmét aratták 1848. szeptember 29-én a magyar honvédek Jellasich horvát bán csapatai ellen a Velencei-tó mellett lezajló pákozd—sukorói ütközetben. A győzelmet a fia­tal Móga altábornagy vezeté­sével és a parasztok támogatá. sával szerezték meg. A hét vé­gén több helyen tartanak hon­védelmi bemutatókat, néphad­seregünket ünneplő rendezvé­nyeket. Múzeumok A kora őszi kirándulásokat érdemes összekötni rövid mú­zeumi sétákkal, bővebb isme­reteket szerezve így a vidék történelméről, lakóinak életé­ről. A Felső Tisza-vidék tájegy­sége. A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum hétfő kivé­telével naponta 9-tól délután 5 óráig látogatható. A pénztár délután 4 óráig «ad belépője­gyet. a cím alatt szereplő kiál­lítás a vidék XVIII—XIX. szá­zadi építményeit, berendezé­seit és lakáskultúráját mutat­ja be. Megközelíthető a szent­endrei autóbusz-pályaudvarról induló helvi járatokkal. Autó­val és gyalog a Szabadság-for­rás útón lehet ide eljutni. Gya­logosan az út egy órát vesz igénybe. Az előre bejelentett csoportoknak vezetést biztosí­tanak. , Műsorok, rendezvények Ceglédi ősz. A városban foly­tatódik az október közepéig tartó rendezvénysorozat. A mai program: Ipari termékki­állítás. Megnyitó délelőtt 10 órakor a régi zeneiskolában. A budapesti Korczma Polska ét­terem lengyel vacsoraestje 6 órakor kezdődik a Kossuth ét­teremben. Holnap délelőtt 11 órakor a IV. országos kisgrafi- kai kiállítás megnyitójára ke­rül sor a Kossuth Művelődési Központban. Napközben a CVSE-sporttélepen folytatód­nak a Kardos Béla általános iskolás kézilabdákupa (leány, fiú) mérkőzései. Délután 4 órakor bábcirkusz. Bábműsor­ral egybekötött uzsonna várja a gyerekeket a Délibáb eszp­resszóban. A Kossuth Művelő­dési Központban este 6 órakor Szirtes Ádám önálló estjét ren­dezik meg. Szirtes Adám 1925-ben szüle­tett. Summits, majd szíjgyártó- inas volt. A felszabadulás után elvégezte a Színház- és Film­művészeti Főiskolát. Ezután több színházban játszott és fil­mezett. Balázs Béla, Jászai- és SZOT-díjas, érdemes művész. Jelentősebb szerepei: Shakes­peare Szentivánéji álomjában Zuboly, Vörösmarty Csongor és Tündéjében Balga, Petőfi Tig­ris és hiéna művében Sámson. Filmjei: Dózsa György, Talpa­latnyi föld, Föltámadott a ten­ger, Körhinta, Katonazene, Húsz óra. Hideg napok, Háry János. Műsoros megnyitó. Holnap délután 5 órakor Isa&zegen műsoros megnyitót rendez a községi művelődési ház veze­tősége a múzeumi hónap al­kalmából. [ I Technikai bemutató. A tá- piószelei Biaskovich Múzeum­ban délután 5 órakor Láng Mi- ticzky Katalin bemutatja a makramékészítés technikáját A múzeum hétfő és péntek kivételével naponta délelőtt 10- től 12-ig, délután' 1 és 5 óra között tart nyitva. Gyűjteménye egyedülálló az országban. Épü­lete a XIX. század klasszicista nemesi kúriáinak mintájára épült nemesi udvarház. A ki­állítást a Biaskovich testvérek volt magángyűjteményének fel­használásával a múlt századi kis. és középbirtokos nemesség hétköznapi környezetét, a ne- mesi kúriát mutatja ke. Hét végi túra Gyömrö. A járási szolgáltató szövetkezet dolgozód kétnapos őszi túrára indulnak ma reg­gel. Ütirány: Tokaj—Sárospa­tak—Hollóháza. Gombagyűjtés. Az érdi vá­rosi művelődési központ és a TIT Budapest Bocskai úti Ter­mészettudományi Stúdiójának gombászszakkörei holnap dél­előtt fél 9-kor tanulmányi ki­rándulást szerveznek az Érd parkvárosi erdőbe, ahol gyűj­tést és meghatározási gyakor­latot tartanak. Találkozás a helyi járatú autóbusz parkvá­rosi végállomásánál. A túra szervezői minden érdeklődőt szívesen látnak a találkozón. Tánc, disco Fúvósból. Holnap délután 4 órakor táncmulatság kezdődik az érdi Antunovics vendéglő­ben, ahol a városi fúvósok ven­dégszerepelnek. A dunaharasz- ti József Attia Művelődési Központban este 6-tól 10-ig if­júsági táncot rendeznek, ame­lyen a Pax zenekar vendég­szerepel, majd Mihályi Vilmos szolgáltat discózenét. A ceglé­di Dózsa György ifjúsági klub­ban, az aszódi Petőfi Művelő­dési Házban, a domonyi műve­lődési otthonban, a budaörsi Jókai Művelődési Háziban szombat esti discőműsorok lesznek. Klubélet Belépés mindenkinek. Az ér­di városi művelődési központ szocialista brigádklubjának ma este hét órákor kezdődő nyil­vános klubestjét dr. László Pál, a városi tanács kereske­delmi osztályvezetője a város kereskedelmének fejlesztéséről tájékoztatja a klub vendégeit. A témáról ezután vitát Is ren­deznek, majd sramlizenével szórakoztatják az est résztve­vőit. összeállította: Kovács T. István *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom