Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-04 / 206. szám

1979. SZEPTEMBER 4., KEDD Havannában megkezdődött az el nem kötelezettek konferenciája. Képünkön; a kubai főváros utcáin feliratokkal köszöntik a moz­galom hatodik csúcsértekezletét Fidel Castro: Világunkban ma nincs más alternatíva,mini Megkezdődött a havannai csúcstalálkozó Havannában hétfőn (buda­pesti idő szerint délután 3 órakor) az új kongresszusi pa­lotában. Síi Lanka államfőjé­nek megnyitó szavaival meg­nyílt az el nem kötelezett or­szágok VI. csúcsértekezlete. Az elnökség asztalánál mind­össze hárman foglaltak he­lyet: az elnöki tisztet átadó Sri Lanka-i államfő, az elnök­séget átvevő Fidel Castro, a Kubai Köztársaság államfő­je és miniszterelnöke, vala­mint Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára. Az üléstermet zsúfolásig megtöltötték az el nem köte­lezett mozgalom immár 95 tagállamának küldöttei, a megfigyelőként és meghívott­ként résztvevő országok dele­gátusai és a világsajtó mint­egy ezer képviselője. Kambod­zsa helye „üresen” maradt, miután az előzetes megbeszé­léseken nem tudtak meg­egyezni abban, hogy az ázsiai országot a csúcson a Kam­bodzsai Népköztársaság tör­vényes kormánya vágy pe­dig a bukott Pol Pot-rezsim képviselje. A megnyitón a'tagországok, á megfigyelők és a meghívot­tak több mint 110 ország kép­viseletében foglalták el he­lyüket. Hétfő reggelig össze­sen ötvenegy tagország állam­fője vagy kormányfője és hatvan ország külügyminisz­tere érkezett a kubai főváros­ba és vett részt az ünnepé­lyes megnyitón. Az értekezlet megnyitása titán, a megjelentek hatalmas tapsa közepette Fidel Castro lépett a szónoki emelvényre és mondta el nagy érdeklődés­sel várt beszédét. .; Fidel Castro beszéde beve­zető részében bensőséges sza­vakkal emlékezett Hüari Bu- medienről, a mozgalom egyik alapító tagjának, Algériának elhunyt elnökéről, akire a csúcskonferencia egyperces né­ma felállással emlékezett. A kubai államfő ezután részletes áttekintést adott a mozgalom előtt álló politikai feladatokról. A leghatározot­tabb hangon utasította vissza az Egyesült Államoknak és Kínának a hatodik csúcsérte­kezlet megtorpedózására tett kísérleteit — fontosnak és nagy jelentőségűnek nevezte azt, hogy ezek a kísérletek ku­darcot vallottak. Az imperia­lizmus — spekulációs céllal — azt a propagandát terjeszti, hogy Kuba az el nem kötele­zett országok mozgalmát a szovjet politikához kívánja kötni — mondotta, majd így folytatta: „Kuba független és szuverén ország, amely senkinek sem engedi meg, hogy diktálja, mit tegyen. Kuba gyakorlati pél­dákkal és nem szavakkal bizo­nyította hűségét külpolitiká­jának alapelvéhez, a nemzet­közi szolidaritáshoz. Kuba — bár területe mindössze kilenc­ven mérföldnyire van a világ legerősebb imperialista nagy­hatalmától, sohasem változ­tatja meg az elmúlt húsz év­ben következetesen folytatott politikáját” — jelentette ki Fi­del Castro. „Azzal vádolnak bennünket, hogy szocialista ország va­gyunk. Igen, azok vagyunk. Ugyanakkor nem akarjuk rá­kényszeríteni politikánkat és ideológiánkat egyetlen más or­szágra sem. Azt mondják, hogy a kubai forradalom radi­kális. Igen, a mi forradalmunk radikális. De nem akarjuk ra­dikalizmusunkat más államok­ra erőltetni. Barátai vagyunk a Szovjetuniónak. Hálásak va­gyunk azért az őszinte támo­gatásért, amelyet a Szovjet­unió nyújtott Kubának, és amellyel segített bennünket a forradalom legnehezebb esz­tendeiben.” Kubának az el nem kötele­zett mozgalomban való sze­repéről szólva így folytatta: Kuba erejét nem kímélve dol­gozott azon, hogy megteremtse a csúcsértekezlet megrendezé­sének anyagi es politikai fel­tételeit. „Az elkövetkező há­rom évben, amikor Kuba el­nököl a mozgalomban, ezt a tisztséget az ismert normák alapján tölti be. Türelmesek, megfontoltak, rugalmasak és szerények leszünk' — emelte ki a kuoai államfő. Fidel Castro élesen elhatá­rolta Kubát az Egyesült Ál­lamok közreműköaesével lét­rejött egyiptomi—izraeli kü­lönbéké tol. Ezután a szónok nagy elismeréssel szólott a dél-afrikai, a namíbiai és a zimbabwei nép függetlensé­géért vívott küzdelemről. „Kuba teljes támogatásáról biztosítja Vietnamot, amely annyi áldozatot hozott és annyi vért vesztett az ameri­kai agresszió következtében. Kuba számára Vietnam szent” — jelentette ki Castro. „A vietnami nép, amely vala­mennyi fejlődő ország ne­vében vívta harcát, jelenleg az imperialista blokád és a kínai kormány árulásának ál­dozata. Az Egyesült Államok és szövetségesei ma sokat be­szélnek az úgynevezett viet­nami menekültek kérdéséről. Hallgatnak viszont a sok mil­lió Palesztináiról és a sok százezer afrikairól, akik szét­szórva élnek a világon. Kína meg akarta leckéztetni Viet­namot. A kínai kormánynak azonban — amely támogatta Pinochetet Chilében, az Angola ellen végrehajtott dél-afrikai inváziót, a trónjától meg­fosztott iráni sahot, Nicara­guában Somozát, fegyvereket szállított Egyiptomnak és egyetért az Egyesült Államok Kuba-ellenes blokádjával — sem joga, sem erkölcsi alap­ja sincs ahhoz, hogy bárkit is megleckéztessen”. A kambodzsai képviselet kérdéséről szólva a kubai elnök kijelentette: Kuba ál­láspontja jól ismert: kizáró­lag a Kambodzsai Népköztár­saság kormányát ismeri el a nép jogos képviselőjének. Ku­ba ugyanakkor teljesítette a csúcsot rendező ország státu­sából fakadó kötelezettségét és lehetővé tette, hogy mindkét kambodzsai képviselet jelen lehessen a konferencia szín­helyén és azt várja, hogy az el nem kötelezett mozgalom ebben a kérdésben is „etikus és reális döntést hozzon”. A világnak békére van szüksége — fejezte be a po­litikai helyzetről tartott elem­zését a kubai államfő — olyan békére, amelynek gyü­mölcseit minden ország, ki­csik és hatalmasak egyaránt élvezhetnének. Ebből a szem­pontból kiemelkedő jelentősé­ge van a közelmúltban aláírt szovjet—amerikai SALT—II. megállapodásnak. „Világunk­ban ma nincs más alternatí­va, mint a béke.” Sikeres, eredményes munkát l Magyar és szovjet vezetők táviratai Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke üd­vözlő táviratot intézett az el nem kötelezett országok Ha­vannában ülésező VI. csúcs- értekezletéhez. A távirat hangsúlyozza: a Magyar Nép- köztársaság nagy jelentőséget tulajdonít az el nem kötelezett országok mozgalmának és szo­lidáris az imperializmus, a gyarmatosítás, az újgyarmato- sítás és a fajüldözés ellen ví­vott harcával. A Magyar Nép- köztársaság támogatásáról biz­tosította a mozgalom kezde­ményezéseit, amelyek elősegí­tik a világ békéjének megőr­zését, az enyhülési folyamat előrehaladását és a leszerelés ügyét. A magyar vezetők kife­jezték reményüket, hogy a mozgalom országai antiimpe- rialista összefogásának erősí­tésével megalapozza a nemzeti függetlenség megszilárdítá­sáért, a gazdasági önállóságért, a békéért és a társadalmi ha­ladásért folytatott további küzdelem sikerét. ★ Leonyid Brezsnyev, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa, a szovjet kormány és az egész szovjet nép nevében üdvöz­letét küldött Fidel Castro Ruznak, aki az el nem köte­lezett országok állam- és kormányfőinek VI. konferen­ciáján az elnöki tisztet látja el. A szovjet államfő üdvözle­te rámutat arra, hogy a ha­vannai találkozóra olyan idő­ben kerül sor, amikor a nem­zetközi enyhülés a nemzetkö­zi kapcsolatok fejlődésének meghatározó irányvonala lett. Ugyanakkor a béke, a sza­badság és a népek független­sége elleni erők fokozzák erő­feszítéseiket a nemzetközi életben lezajló pozitív válto­zások megállítására. A szovjet állam — folytat­ja az üdvözlet — lenini örök­ségéhez híven szent köteles­ségének tartja, hogy harcol­jon a békéért és biztonságért, az egyenjogú nemzetközi együttműködésért, küzdjön az imperializmus, a gyarmatosí­tás, az egyenlőtlenség és a népek elnyomásának minden formája ellen. Leonyid Brezsnyev végeze­tül sikeres munkát, az el nem kötelezett országok további összeforrottságát kívánta a békéért, szabadságért, füg­getlenségért. a népek haladá­sáért és az emberiség bol­dogabb jövőjéért vívott har­cukban. DlVSZ-tanácskozás Hétfőn befejeződött Varsó­ban a DÍVSZ és tagszerveze­te, a. Lengyel Szocialista If­júsági Szervezetek Szövetsége által közösen rendezett ta­nácskozás. amelyen 52 nem­zeti és nemzetközi szervezet mintegy 120 képviselője vett részt Az ifjúság békés szellemben történő neveléséért jelszóval rendezett találkozó megrende­zésének időpontja egybeesett a második világháború kitö­résének 40. évfordulója alkal­mából Lengyelországban tar­tott különböző megemlékezé­sekkel. A küldöttek állást foglaltak annak érdekében, hogy Euró­pában ne ismétlődhessenek meg a háború borzalmai. A résztvevők hangot adtak meggyőződésüknek, hogy az 1980 szeptemberében sorra Ke­rülő madridi konferencia je­lentős mértékben hozzájárul majd az enyhülési folyamat megszilárdításához. Újságíró- szeminárium Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió- Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke üdvözölte a tas- kenti nemzetközi újságíró-sze­minárium résztvevőit. A távirat kiemeli, hogy a mai világban a tájékoztatási eszközök egyre nagyobb sze­repet játszanak a népek éle­tében, az emberek képzésében és ideológiai irányításában. A szovjet emberek megértéssel fordulnak Ázsia, Afrika, La- tin-Amerika népei felé. Tá­mogatják őket azon törekvése­ikben, hogy létrehozzák saját információs szerveiket, és ez­zel véget vessenek az impe­rialista országok által gyako­rolt „szellemi leigázásnak”. — Világos — hangoztatja az üze­net —, hogy ez az út tele van nehézségekkel, és a siker mér­téke attól függ, hogy a fejlődő országok mennyire tudják összeegyeztetni lépéseiket az egész szocialista világgal. A nemzetközi légkör, a kölcsö­nös megértés és bizalom, a világháború megelőzése, az emberiség globális problémái­nak megoldása nem kis mér­tékben attól függ, hogy mi­lyen híreket, információt ter­jesztenek a világ különböző részein. Ezért minden becsü­letes újságíró feladata, hogy tollát a béke, a népek fel- emelkedése, a fegyverkezési hajsza megszüntetése érdeké­ben forgassa — fejeződik be Leonyid Brezsnyev üdvözlete. Saraf Radisov, a Szovjet­unió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának pót­tagja, az Uzbég Kommunista Párt KB első titkára hátion Taskentben fogadta Amadou Mahtar M’Bow-t, az UNESCO' főigazgatóját, aki az itt folyó nemzetközi újságíró-szeminá­riumon vesz részt. Amadou Mahtar M’Bow-t, az UNESCO főigazgatóját a tas- kenti egyetem, Szovjet-Közép- Ázsia legrégibb felsőfokú ok­tatási intézményének díszdok­torává avatták. Vendégünk Helmut Schmidt \ Helirfut Schmidt, a Német Szövetségi Köztársaság kancel­lárja — mint arról lapunk első oldalán beszámolunk — szep­tember 4-én, Kádár János meghívására, Budapestre érkezik. Az alábbiakban közöljük Helmut Schmidt életrajzát. Helmut Schmid: 1918. december 23- án született Ham­burgban, ott érett­ségizett 1937-ben Ezt követően ka­tonai szolgáitól to teljesített. 1945-töl a hamburgi egye- § temen államtudo- í§ mányi és közgaz- j dasági tanulmá- ! nyok’at folytatott. § 1949-ben közgaz- | dászdiplomát szer- | zett. 1946-tól tagja a í Német Szociálde- j mokrata Pártnak. ^ 1947—1948 között a Szocialista Német Diákszö­vetség szövetségi elnöke volt. 1949-től a hamburgi gazdasági és közlekedési hatáság közle­kedési hivatalának munkatár­saként. majd 1952—1953 között a hivatal vezetőjeként dolgo­zott. 1953-tól 1961-dg a szövet­ségi parlament tagja volt. 1957-ben a Német Szociálde­mokrata Párt szövetségi parla­mentbeli frakciója elnökségé­nek, majd 1958- ban a párt szövet­ségi elnökségének tagjává választot­ták. * 1961-ben vissza­tért Hamburgba, 1965-ig a város belügyi szenátora volt. 1965-ben új­raválasztották a szövetségi parla­mentbe, ahol 1967- től a Német Szociáldemokratái Párt parlamenti frakciójának elnö­ke lett. 1968-ban1 a Német Szociál­demokrata Párt elnökhelyettesévé választot­ták. 1969—1974 között előbb hadügy-, majd gazdasági és pénzügyminiszter, később pénzügyminiszter volt a szö­vetségi kormányban. 1974. má­jus 16-án megválasztották, majd 1976. december 15-én újraválasztották a Német Szö­vetségi Köztársaság szövetség gi kancellárjának. lázár György nyilatkozata A nyugatnémet sajtó a magyar—NSZK kapcsolatokról Lázár György miniszterel­nök Helmut Schmidt szövetsé­gi kancellár magyarországi lá­togatása alkalmából nyilatko­zott a Deutsche Presse Agen­tur nyugatnémet hírügynök­ségnek. A DPA vasárnap bu­dapesti keltezésű jelentésében részletesen ismertette az in­terjút. Helmut Schmidt kancellár magyarországi látogatásának nagy figyelmet szentelnek a hétfői nyugatnémet lapok. A Die Welt és a Frankfur­ter Allgemeine Zeitung ismer­teti Helmut Schmidtnek a Ma­gyar Televízió számára adott interjúját, valamint azt a nyi­latkozatot, amelyet Lázár György miniszterelnök adott a Deutsche Presse Agentur (DPA) hírügynökségnek. A lapok Schmidt interjújá­ból azt a részt emelik ki, amelyben a kancellár hangsú­lyozta: „az európaiak összes­ségükben tartoznak össze, füg­getlenül attól, hogy milyen társadalmi-politikai rendszer­ben élnek”. „Még távol állunk attól, hogy a gazdasági együttműkö­dés minden lehetőségét ki­használtuk volna ..., jóllehet Magyarország és az NSZK kö­zötti kapcsolatok — amelyek­nek kibontakozásához és fejlő­déséhez több akadályon és gátló tényezőn át vezetett az út — ma már a különböző társadalmi berendezkedésű ál­lamok közötti békés egymás mellett élés sokat ígérő példá­ját mutatják” — idézi Lázár Györgyöt a Die Welt és a Frankfurter Allgemeine Zei-r tung. A Süddeutsche Zeitungban megjelent írás megemlíti, hogy a Magyar Népköztársa­ság és az NSZK közötti kap­csolatok a diplomáciai kapcso­latok 1973-ban történt felvéte­le óta lényegében probléma- mentesen fejlődtek. Magyar- ország fő érdeke az árucsere fejlesztése. Bár a forgalom az elmúlt években jelentősen fej­lődött, Magyarországnak így i* komoly passzívuma van. Az NSZK kereskedelmi többlete Magyarországgal szemben mintegy 900 milió márka. A Kádár Jánossal és Lázár Györggyel folytatandó megbe­széléseken minden bizonnyal szó esik majd a Közös Piac ál­tal bevezetett kereskedelmi korlátozások leépítésének szükség ess ég érői is — hangoz­tatja a Süddeutsche Zeitung^ ban megjelent írás. Iráni egységek Mahabadban A kurd harcosok és a lakosság elhagyta a várost Az Iráni hadsereg egységei a kurd felkelőkkel vívott egynapos heves küzdelem után Az FKP támogatásával CGT-akcióhét kezdődik A legnagyobb francia szak- szervezet, az osztályharcos CGT által meghirdetett akció­hét jegyében kezdődött hétfőn a „rentrée”, a nyári vakációs időszakot követő visszatérés, az őszi gazdasági-politikai szezon. Párizsban és a főváros kör­nyékén az üzemek bejáratánál hétfőn 420 röpgyűlést rendez­-------...............Í---M........ Ti-■■In. ml CS AK RÖVIDEN... A KAMBODZSAI Nemzeti Egységfront Központi Bizott­sága határozatot hozott a Kambodzsai—Vietnami Baráti Társaság létrehozásáról. GENSCHER nyugatnémet külügyminiszter vasárnap ha­zaérkezett Bonnba közel-keleti körútjáról. A PAKISZTÁNI Quettában vasárnap letartóztatták Bena­zir Bhuttót, Zulfikar Ali Bhut­to kivégzett volt miniszterel­nök lányát. A PIONEER—11 szombaton elérte a Saturnust és eköz­ben felfedezte a bolygó új gyűrűjét. tek és ezeken a CGT aktivis­tái ismertették a szakszervezet követeléseit, árbefagyasztást, a bérek 200 frankkal való azonnali emelését, a beiskolá­zott gyerekeknek szóló 600 frankos rendkívüli segélyt, a nyugdíjak emelését, a családi pótlék növelését, egyszázalékos adó kivetését a nagy vagyo­nokra és a nagy társaságok profitjának félszázalékos adó­val való sújtását. Az FKP teljes támogatásáról biztosította a CGT akcióhetét, a szocialista párt, amelyhez a CFDT és a FEN számos veze­tője tartozik, távol tartja ma­gát a Francia Általános Mun­kásszövetség által szervezett megmozdulástól. Megfigyelők szerint az ak­cióhét lefolyása, sikere jelzi majd, hogy milyennek ígérke­zik a „szociális ősz”. bevonultak Mahabad városá­ba. A hadsereg a harcok fo­lyamán bevetette a légierőt és a nehéztüzérséget is — je­lentette a TASZSZ hírügy­nökség. A Mahabadot elfog­laló katonák szinte teljesen kihalt várost találtak. A kurd harcosok és a lakosság nagy része visszavonult a környező hegyekbe. Az áldozatok pon­tos számáról egyelőre nem érkezett jelentés. Az iráni hadsereg. egyik szóvivője hétfőn bejelentette, hogy Mahabad megszállásá­val egyidőben elfoglalták az iraki határ közelében fekvő Baneh városát is. A hadsereg folytatja a kurd felkelők ke­zén maradt állások ágyúzását Khomeini ajatollah hétfőn újból felszólította a kurd felkelőket, hogy „csatlakozza­nak az iráni néphez és ta­gadják meg a Kurd Demok­rata Pártot vezető árulókat”. Egyelőre semmilyen hír nem érkezett Irán másik legfon­tosabb eseményéről, arról, hogy Khomeini ajatollah el­fogadja-e Bazargan minisz­terelnök lemondását vagy sem. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom