Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-27 / 226. szám
1979. SZEPTEMBER 27., CSÜTÖRTÖK Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka Dr. Ifámos M eerie fia: Vidéki körzeti orvosok a szakmai integrációban Dr. Vámos Marietta (Pest m. 5. vk.) tóalmási körzeti orvos a vidéki orvosoknak a szakmai integrációba történő bevonására javasolta, hogy a területi kórházak osztályainak orvosai és a körzeti orvosok úgynevezett forgó rendszerben dolgozzanak. ötévenként minden körzeti orvos három-hat hónapot kórházi osztályokon tölthetne el, s ez idő alatt a kórházban dolgozó kollégáik, főként a fiatal, szakvizsga előtt álló orvosok helyettesíthetnék őket. Ez a megoldás nemcsak a szakmai fejlődést segítené, hanem megfelelne az új szakvizsgarendeletnek is, amely szerint szakvizsga előtt féléves körzeti orvosi gyakorlatot kell teljesíteniük a leendő szakorvosoknak. Ott, ahol a körzeti orvos nem kapcsolódhat közvetlenül kórházhoz vagy kórház-rendelőintézethez, a szakmai továbbképzés bázisa az önálló szakorvosi rendelőintézet lehet. A körzeti orvosi hálózat fel- adatánák teljesebb körű kibontakozása az orvosok szakmai felkészültsége mellett megfelelő felszerelést is kíván. Az évek során bebizonyosodott, hogy a tanácsok sokszor erejükön felül is segítették az ellátási színvonal emelését, például új központi rendelők, kulturált orvoslakások megépítésével. Az elkövetkezendő időszak feladata, hogy a meglevő anyagi eszközöket az eddiginél is célszerűbben használják fel. Az erőfeszítések ellenére még mindig gond, hogy különösen a fekvő betegek ellátását szolgáló kórházi ágyak száma nem emelkedett a Pest megyei lakosság lélekszámúval arányosan. A megyében a tízezer lakosra jutó kórházi ágyak száma 64, erősen az országos átlag alatt, bár az elmúlt öt esztendőben Cegléden és Vácott 100—100 ágyas papiionnal bővültek a kórházak, jelentős társadalmi összefogás révén hazánkban először három éven belül felépült a ke- r&pestarcsai kórház. A korábbi esztendőkben sokat segített a főváros a Pest megyei betegek kórházi ellátásában. Most azonban, hogy a gyógyintézetek közül több felújításra szorul, Budapesten 3000 kórházi ágyat kénytelenek nélkülözni, így a megyéből Hatvanba, Szolnokra és Fejér megyébe kényszerülünk irányítani a betegek egy részét, ha kórházi kezelésre van szükségük. Ezért is lényeges, hogy hozzákezdhettünk a kerepes- tárcsái kórház bővítéséhez, melynek befejeztével újabb 328 ágyat nyerünk. A képviselőnő a továbbiakban a rehabilitációról szólt. Emlékeztetett arra, hogy 1970 és 1975 között 37 százalékkal növekedett a rokkantsági nyugdíjasok száma. Javasolta, hogy az egészségügyi tárca — más illetékes tárcákkal és a Szak- szervezetek Országos Tanácsával közösen — készítsen elő egy olyan rehabilitációs törvénytervezetet, amely — a dolgozók, a betegek mindenkori érdekének szem előtt tartásával — érdekeltté teszi á rehabilitációban a munkáltatót is. Felszólalások az egészségügyi vitában Pesta László (Bp. 5. vk.), áz országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának elnöke elmondta: a törvény hatályba lépése óta nem múlt el egyetlen esztendő sem, hogy üléseken és helyszíni találkozókon meg né vizsgálták volna az egészségügy valamely fontos és időszerű problémájának megoldási lehetőségeit. A szociális és egészségügyi bizottságnak a parlamenti ülésszakot megelőző tanácskozásán — ahol a törvény végrehajtását tekintették át — szorgalmazták például, hogy a legdrágább műszereket és berendezéseket olyan tájközpontokban működő kórházakban helyezzék el, ahol azokat a' leggyakrabban használják. Felvetették: a szombat-vasárnapi folyamatos szolgálat igényével „összhangba” kell hozni az egészségügyi szakdolgozók javadalmazását. Nyomatékkai szóltak arról is, hogy a higiénia rovására nem szabad megengedni a betegellátás csorbításával együtt járó takarékoskodást. Tűrhetetlen — foglaltak állást a képviselők —, hogy sok család helyezi el kórházakban otthon is ápolható idős családtagjait, néha hónapokra Is. A szociális és egészségügyi bizottság — az ipari bizottsággal együtt — a későbbiekben két nagyon fontos témát ismét napirendre kíván tűzni. Az egyik a gyógyszerellátás hazai bázisának kérdése, a másik a baleset vagy betegség következtében rokkanttá vált emberek rehabilitációja. Az egészségügyi rehabilitációt ugyanis az esetek többségében nem követi munkahelyi rehabilitáció, így sok olyan ember is rokkantdí- jaskémt él tovább, aki — megfelelő munkakörben — hasznos tevékenységet végezhetne. Molnár Endre (Bp. 58. vk.), az MSZMP budapesti bizottságának titkára hangsúlyozta, hogy az egészségügyben is törekedni kell a meglevő anyagi és személyi feltételek jó hasznosítására, mert itt is sok a tartalék. A kórházi ágyak jelentős részét olyan krónikusan beteg, idős emberek foglalják le, akik nem igényelnek intenzív orvosi ellátást. A kórházak nagy részében péntektől hétfőig gyakorlatilag csak ügyeletet tartanak. Komoly vizsgáló, gyógyító munka nem folyik. El kell terjeszteni a folyamatos ellátást, amit Budapesten kezdeményeztünk, és négy kórházban sikerrel kipróbáltunk. Egyenetlen a felszarelit- ség és a műszerezettség, gyakran rossz a nagy értékű felszerelések, berendezések kihasználtsága. Javításra vár a munka szervezése, az erőik, az eszközök kihasználása az egészségügyben is. Az okos és tényleges integráció előre vihet bennünket. Gulyás Emilné (Szabolcs m. 20. vk.), a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára meggyőződését fejezte ki, hogy az oktatási intézményekben kell a helyes életmódra tanítani, a hatékonyabb egészség- ügyi megelőzésre nevelni gyermekeinket. Az egész társadalomnak többet kell tenni azért, hogy a fiatalok sportoljanak, megtanulják a korszerű táplálkozás szabályait, valamint azt is, hogy a rendszeres munka — életszükséglet. Déváid József (Borsod m. 2. vk.), kórházi főorvos kiemelte: körültekintőbb tervezéssel, jobb szervezéssel az intézményhálózat szükséges korszerűsítése is meggyorsítható. Olyan tervekre van szükség, amelyek kivitelezése elsősorban hazai alapanyagokból, előredalmakkal jelentkezik. Gyógyítható. Ám, jobb volna megelőzni. A megelőzésért a százhalombattai vállalatok igyekeznek is megtenni mindent, amit tehetnek. De az említett egyötödös arány figyelmeztet bennünket két dologra: még jobban vigyázzunk környezetünk tisztaságára, illetve a torkunkra, 1 tüdőnkre, Ez utóbbihoz: kevesebbet dohányozzunk, ne öngyógyítással hadakozzunk, ha jön a tél, a csak-egy-kis-nátha és a többi. A RENDELŐBEN orvost találunk, általában. Nem így — például — Monoron. Felépült a szakorvosi rendelőintézet, de nyolctíz orvos még mindig hiányzik. Ez aggasztja a monori választókörzet országgyűlési képviselőjét, dr. Varga Jánost, a helyi állami gazdaság állatorvosát is. Azt mondja, lehetnének orvosaik, ha lakáshoz juttathatnák őket. Ez azonban nem áll módjukban, keresik hát a megoldást. Míg a falvakban egy orvos volt és egy tanító, nem ismerték a lakásgondokat. Aztán a falvakba egyre több tanító kellett, hosszú, küzdelmes esztendők, évtizedek után megszületett a pedagógusok, számára a lakásépítési kölcsön. Eljött az idő, amikor kevésnek bizonyult egy orvos. Kettőnek, háromnak még tudtak lakást adni a községek. Tíznek már nem, Sem Monoron. sem máshol. Mi tehát a megoldás? Lakásépítési kölcsön az orvosoknak is. Nyilvánvaló, hogy a pályakezdőknek nincs tőkéjük, amit a hitel kiegészíthetne. De segítségül ott a közelben a példa — ismét a pedagógusokkal — a monori járásban, Vecsésen. Szolgálati szobák fiataloknak, a gyűjtögetés néhány esztendejére, majd újabb fiataloknak, amikor a jelenlegi lakók fölépítették otthonaikat. Gondolom: igaza van dr. Varga Jánosnak, járható lenné ez az út az orvosok esetében is. Kedvezményes telket ad a tanács. S az a fiatal — legyen tanító, vagy orvos — aki Monoron, s más községekben ilyen összetett támogatással saját otthont teremthet magának, kötődni fog ahhoz, a közösséghez, melyben ezt tehette. Lám, a hétköznapok kézzelfogható módon magyarázzák az egészségügy gazdasági oldalát. Persze, nem csupán a fentebb említett érvekkel. Nem szóltunk még arról, mibekerül egy-egy ilyen szakorvosi rendelő felszerelése. Nem számoltunk azzal sem, hogy még kisebb betegség esetén is naponta csaknem négyszáz forint kell egy kórházban ápolt beteg ellátására, hogy mit fizet az állam helyettünk a védőoltásokért, melyekkel súlyos gyermekbetegségeket, járványokat előzhetünk meg. Az egészségügyi ellátás lényegében gazdasági helyzetünktől, is függ. Bár — amint az egészségügyi miniszter is hangsúlyozta — a takarékosság nem csorbíthatja a betegek ápolására, az egészségesek védelmére szükséges anyagi erőket. AZ EGÉSZSÉGES ember értéke pénzben kifejezhetetlen. Ennek az értéknek óvására államunk temérdek áldozatra képes. Vállaljunk magunk is ebből minél többet, vigyázzuk saját egészségünket. Így lesz valóban teljes az egészségügy és a társadalom kapcsolata. Bálint Ibolya gyártott elemekből gyorsan és gazdaságosabban megvalósítható. A tervezésnél — a szakmai integráció szem előtt tartásával — az azonos feladatot ellátó intézmények típusterveinek kialakításával lehetne sokat segíteni. De nemcsak az építkezéseknél, hanem az egészségügyi gépek, műszerek, anyagok tervezésénél, beszerzésénél is szükséges lenne a tipizálás. Dr. Petri Gábor (Csongrád, 5. vk.), egyetemi tanár a fekvő-ellátás helyzetét elemezve rámutatott: a nehézségek ellenére kórházaink statisztikái számszerűen is imponálóak: 1978-ban 1,9 millió beteget gyógyítottak, ápoltak, a rendelőintézeteket tavaly mintegy 50 millió esetben keresték fel, a körzeti rendelőkben pedig 45 millióan fordultak meg. Az adatokból az olvasható ki, hogy a körzeti ellátásban részesülő betegek igen jelentős hányada tovább került szakrendelő intézetekbe, mert a végérvényes gyógyulást csak ott, vagy később, a legköltségesebbnek számító kórházban találta meg. Az ellátásnak ez a rendje súlyosan ellentmond a hatékonyság és a gazdaságosság sürgető kívánalmainak. — Az érem másik oldala: az emberek nem becsülik meg érdeme szerint a társadalom- biztosítást — mondta többek között dr. Petri Gábor. — gyakran nem is élnek vele. Bár az extenzív fejlődés elkerülhetetlen volt a mi viszonyaink között, mégis csak jó részt erre vezethetők vissza a magyar egészségügy alapvető nehézségei — folytatta. — Egyenetlen a minőségi teljesítmény: az ellátás helyenként megüti a legmagasabb nemzetközi szintet, másutt alatta marad a megkövetel- hetőnek is. Az egészségügyi ellátás szocialista jellege megkívánja, hogy a gyógyítómegelőző munka minősége és biztonsága ne függjön attól, valaki az ország egyik vagy másik intézményében része- sül-e kezelésben. Ugyancsak elengedhetetlen, hogy a beteg mindenütt olyan ellátást kapjon. amit ott egyáltalán nyújtani lehet. Az alapellátás, valamint a beteggel a legszorosabb kapcsolatban levő orvos ténykedésének a javítására kell törekedni. Ezért is nélkülözhetetlen a szocialista egészségügy egyik szervezeti alapelvének valóra váltása: a kórház és a rendelőintézet szoros, funkcionális egységének megteremtése. Deutsch Erzsébet (Baranya m., 2. vk.), a Pécsi Kesztyűgyár varrónője az üzemegészségügyi hálózat fejlesztésének fontosságára hívta fel a figyelmet, majd a gondok között említette, hogy Baranyában még nem megfelelő a lakosság fogászati ellátása, így az ottani 45 000 iskolás korú gyermek fogazatának ellenőrzése sem. A nagyobb ipari üzemekben berendezett fogászati rendelők korszerűek, jól működnek, kihasználtságuk viszont még nem megfelelő. A megye egészségügyi vezetése most azon fáradozik, hogy ezeket a korszerű rendelőket „nyitottá” tegye, elsősorban a gyermekek ellátásának javítására. Szűcs Gábor (Hajdú-Bihar m., 12. vk.), az MSZMP hajdú- szoboszlói városi bizottságának első titkára elmondta, hogy a megyében magas a koraszülések aránya, amelyért elsősorban az anyaságra készülő fiatalok egészségtelen életmódja hibáztatható. Nagy a felelősség azért, hogy egészséges gyermekek jöjjenek’a világra. Ezért az eddigieknél is nagyobb figyelmet kell fordítani az egészséges, fegyelmezett életvitel népszerűsítésére. El kell érnünk, hogy az emberek még nagyobb felelősséget érezze- nek a felnövekvő nemzedékért. Dr. Faragó Margit (Szolnok m., 4. vk.), a megyei tanács Hetényi Géza Kórházának sze- mászorvosa arról számolt be, hogy bár a tízezer lakosra jutó kórházi ágyak száma Szolnok megyében messze elmarad az országos átlagtól, saját erőből is igyekeznek a gondokon enyhíteni. Jó példa erre, hogy megfelelő átszervezéssel a tüdőbetegek gyógyítására szolgáló ágyakat 30 százalékkal csökkentették, így Üjszászon sikerült 170 elmebeteg pszichiátriai utógondozó és rehabilitációs ellátásáról gondoskodni. daságokban lenne szükség főállású üzemorvosokra. A termelőszövetkezeti teendők ellátására pedig a körzeti orvosokat kellene fölkészíteni, hogy ismerjék a mezőgazdaságban jelentkező ipari ártalmak megelőzésének módszereit. Csapó Jánosné (Tolna m., 7. vk.), a Simontornyai Bőrgyár igazgatóhelyettese a gyógyító munkának pénzt nem igénylő, „emberi” oldalával foglalkozott. A gyógyításban semmilyen medicinával nem pótolható, ha a beteg érzi a doktor személyes figyelmét,' odaadását. Ezt mindenki, aki orvoshoz fordul, joggal várja el, s erre kellene még jobban ösztönözni a fiatal, leendő orvosokat is. Várhelyi József (Zala m., 9. vk.), a Zalai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság igazgatója elmondta, hogy az alapellátás színvonalának emeléséért a körzeti orvosi rendelőket gyorsdiagnosztikai felszerelésekkel, a fogászati rendelőket pedig korszerű fogászati kezelőgépekkel látták el. A progresszív ellátás elvének következetes érvényesítésével biztosítható. hogy a betegek a legrövidebb idő alatt jussanak el arra az ellátási szintre, ahol a gyógykezelésükhöz szükséges feltételek megnyugtatóan biztosítottak. .f Véleménycsere a szünetben. Balról jobbra: Méhes Lajos, a budapesti pártbizottság első titkára (Győr megyei képviselő), Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke (budapesti képviselő) és Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Pest megye 18. számú, szigetszentmiklósi választókörzetének képviselője. Koltay Nándorné (Veszprém m., 4. vk.), a Herendi Porcelángyár porcelánfestője azt javasolta, hogy a 14—18 évesek egészségügyi ellátása is kapjon a jövőben nagyobb figyelmet. A gyermekek, az ifjúság egészségének megóvására, bizonyos — a későbbi életkorban jelentkező — betegségek megelőzésére és gyógyítására ugyanis az iskolaérettségi és pályaalkalmassági vizsgálatok elégtelenek. Éppen ezért fontos lenne az iskolaegészségügyi ellátás olyan rendszerének megteremtése, amely elsősorban a megelőzéssel járulna hozzá a jelenleginél mind fizikailag, mind lelkileg teherbíróbb, s általában erősebb ifjú nemzedék fel- növekedéséhez. Koczmann Ferencné (Győr- Sopron m., 6. vk.), körzeti ápolónő elmondta: gondot okoz, hogy csak néhány nagyobb gazdaságban biztosított megfelelően a mezőgazdaság dolgozóinak üzemorvosi ellátása. Elsősorban az állami gazSzalai Istvánná (Vas m., 3. vk.), a szombathelyi Pamut- nyomóipari Vállalat szövőnője átfogó vizsgálatot javasolt annak megállapítására: mi az oka annak, hogy az egészség- ügyi szakközépiskolában érettségizetteknek alig több mint a fele vállalja a betegágy melletti szolgálatot, miközben az egészségügyi szakiskolák végzős növendékeinek ennél lényegesen nagyobb a hivatástudata. Dr. Pál István (Fejér m., 11. vk.), a MÉM kutatási és szak- oktatási főosztályának vezetője arról beszélt, hogy hazánkban is működik egy jórészt állatorvos szakemberekből álló élelmiszerhigiénikus szakgárda. azzal a céllal, hogy az ellenőrző szakszolgálat keretében a közegészségügyet szolgálja. Munkájuk elsődleges célja az ember egészségvédelme. Az országgyűlés őszi ülésszaka csütörtökön az egészségügyi miniszter beszámolója fölötti vitával folytatódik. Maróthy László látogatása KÖZÉLET Maróthy László, az MSZMP PB tagja, a KISZ KB első titkára kétnapos látogatást tett Szabolcs-Szatmár megyében, találkozott az ifjúsági szövetség megyei bizottságának tagjaival, majd látogatást tett az idén elkészült Nyíregyháza-Sóstói ifjúsági és úttörőtáborban, A PB tagja szerdán Vajára, a helyi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezetbe látogatott. OBT-üFés Leszerelési világhét Az Egyesült Nemzetek Szervezete tavaly májusi rendkívüli leszerelési ülésszakának záródokumentumában foglalt ajánlás és a Béke-világtanács felhívása alapján a következő hetekben világszerte — így hazánkban is — újból napirendre. tűzik a leszerelés legfontosabb kérdéseit. Az ezúttal másodszor megrendezésre kerülő ENSZ-leszerelési világhét alkalmából — október 24—31. között — hazánkban országszerte gyűléseken, konferenciákon, tudományos fórumokon emelik fel szavukat a dolgozók a leszerelés, az európai biztonság és együttműködés, valamint a SALT—II. ratifikálásának az egész világ békéjét érintő ügye mellett — jelentették be az OBT elnökségének szerdai ülésén. Púja Frigyes külügyminiszter szerdán elutazott New Yorkba, az ENSZ-közgyűlés XXXIV. ülésszakára. Konsztantin Karamanlisz, a Görög Köztársaság miniszter- elnökse a közeli napokban hivatalos látogatást tesz Magyarországon, Lázár Györgynek, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének meghívására. Georges Seguy főtitkár vezetésével szerdán hazánkba érkezett — a SZOT elnökségének meghívására — a francia általános munkásszövetség — CGT — küldöttsége. A francia testvórszervezet képviselőit Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára és a SZOT-titkárság tagjai fogadták a Ferihegyi repülőtéren.
