Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-22 / 222. szám
Bisztrópultok Abonyból A Ceglédi Járási Építőipari Szövetkezet abonyi részlegében vendéglátóipari pultok készülnek. Megrendelőjüknek, a JvERIPAK-nak az idén 9 millió forint értékben szállítanak. Apáti-Tóth Sándor felvétele Tudományos tanácskozás Szilvafajták a nagyüzemekben A Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutató Intézet ceglédi kutatóállomása érdekes szakmai megbeszélést szervezett a szilvafajtákról. A Cégiéül ősz 79 rendezvényén intézeti kutatók, termesztők, vendég szakemberek vettek .■■észt. A két előadás összegezte az eddigi kutatási tapasztalatokat, körvonalazta a legfontosabb tennivalókat. Nagy gondot jelent, hogy nagyüzemi szilvái a jta választékuk rendkívül szűkös. Szin- -e kizárólag csak á besztercei szilvát termesztik, ami a sze- dési munkákban óriási torló- uást, értékesítési nenézséget okoz, továbbá gyakran nem a .nvant meretu • a gyümölcs. Növényvédelmi munkái minimálisak, a szedés gépesíthető (az összes gyümölcsfaj közül leginkább). Tóth Elek kimerítően ismertette a perspektivikus szilva- fajták egész sorát, amelyek a választék bővítésében számításba jöhetnek. A fajták megítélésénél több fontos, tulajdonságot vesznek figyelembe, a gyümölcs küllemét, beltar- talmi értékeit, termőképességét, a virágzási és termésérési időt, a szakaszos terméshozamot, a növekedési erélyt és a fagytűrőképességet. Ha az új fajták'elterjednek, ; kiszélesedik a szilva friss fogyasztási idénye, a szezonális jelleget a hűtőtárolás tovább mérsékelheti. Egy másik előadás ugyanezeknek a fajtáknak biológiai értékmérő tulajdonságait vette számba. Azok a szilváfaj- ták termeszthetők legnagyobb sikerrel a Kdrpáí-medencé- ben, melyek későn virágoznak, bőven és kiegyenlítetten teremnek, a késői fagyoktól nem szenvednek. Az 50-es években az amerikai Motiváció Kutató Intézet vizsgálatot folytatott a szilva iránti ellenszenv okainak tisztázására. Dichter tudat alatti ellenszenvet fedezett fel a vásárlókban, amit csak új árualapok létrehozásával lehet feloldani. Meghirdették az új jelszót: ,,A szilva színt hoz véredbe — pírt varázsol képedre.” Így szinte szuggerálták a vásárlókat, hogy a szilva kék, hamvas, kellemes ízű gyümölcs — érdemes fogyasztani, mert ráadásul még gyógyszer is, és korlátlanul felhasználható. Azóta fellendült a termesztés és fogyasztás a tengerentúlon. Nálunk hasonló folyamat játszódott le, azzal a különbséggel, hogy a jó fajták megléte, eltérő táplálkozási szokások a szilvát nem engedték mélyre süllyedni. A ceglédi tanácskozás, a nagyszerű fajtaválaszték birtokában, a hazai termesztés gyors fellendítését kívánja előmozdítani, remélhetően sikerrel. S. D. Moziműsor Won Ton Ton, Hollywood megmentöje. Színes, szinkronizált, amerikai film. Előadások kezdete: 4, 6 és 8 óra. Kiállítás, előadás a Kúria-múzeumban A múzeumi hónap keretében számos érdeklődő látogatására számít a tápiószelei Blaskovich Múzeum. Október 3-án Dinnyés István régész előadása hangzik el a környékbeli régészeti ásatásokról. Tizedikén A Tápiómente élete a török hódoltság idején címmel Kocsis Gyula, a ceglédi Kossuth Múzeum igazgatója ismerteti kutatásai eredményét. Október 17-én Nagy Varga Vera A Tápió- vidék néprajzából címmel tart előadást. A Boróka együttes közreműködésével mia délután négy órai kezdettel táncház lesz a múzeumban. Szeptember 28- án Gyurkovitsné Kamarás Katalin fazekas, a népművészet Ifjú mestere gyermekeknek tart foglalkozást. Október 20-án Mészáros Emőke, a Magyar Színházi Intézet muzeológusa a bábkészítéssel ismerteti meg a gyerekeket. Október 27-én nyitják meg Láng-Miticzky Katalin textiltervező és Nagy Zsolt belső- építész kiállítását. Október 29-én a kiállításon munkáival szereplő textiltervező bemutatót tart a makramékészítés technikájáról. Spanyol és magyar ételek, ínyenceknek Ma, szombaton megkezdődnek a Vendéglátóipari Vállalat által rendezett vacsoraestek Cegléden. Elsőként a spanyol konyha remekeit mutatják be. Huszonnegyedikén, hétfőn a Régi Országház Étterem magyaros ételeit kóstolhatják meg az ínyencek. Találkozók A Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének budapesti és Pest megyei szervezete Cegléden élő tagjai számára a jövőben összejöveteleket rendez. Minden hónap első keddjén délelőtt 9-től 12 óráig a Teleki utca 10/a szám alatti vasutas művelődési ház klubszobájában találkozhatnak egymással. A r PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁPÁS ÉS XXHI. ÉVFOLYAM, 222. SZÁM 1979. SZEPTEMBER 22., SZOMBAT A Kossuth Tsz felhívása Betakarították a napraforgót Vállalások az eredményesebb gazdálkodásért A ceglédi Kossuth Tsz-ben szervezetten és folyamatosan haladnak az őszi munkák. Amint befejeződött a gabona betakarítása, nyomban hozzáláttak a további teendőkhöz. Már 280 hektáron elvégezték a vetőszántást, kiszórva a szükséges műtrágyát is. Szeptember elején elkezdődött, s a napokban befejeződött a 370 hektár napraforgó termésének betakarítása. Az időjárás kedvezett ennek a növénynek, és termésátlaga a célul tűzött 21 mázsás hektáronkénti mennyiség körül alakult. A termés mennyiségével és minőségével elégedettek. Részben exportra küldik, részben a fővárosi növényolajipari gyár dolgozza^fel. A korábbi évekénél zökke- nőmentesebb a napraforgómag értékesítése, s ez folyamatos bevételhez juttatja a közös gazdaságot. A napraforgótáblák helyén szárzúzással, műtrágyázással foglalkoznak, nagy gondot fordítva a helyes talajelőkészíitás- re, mert őszi búzát vetnek ide. A jól kiválasztott, megfelelő fajtájú vetőmagok már megvannak, saját előállítású és vásárolt magokat vetnek majd. Jövőre 570 hektáron termesztenek búzát. Az időszerű feladatokhoz az emberek, gépek a szövetkezet rendelkezésére állnak. A szántóföldi munkákban nincs lemaradás, a tsz-tagság tudja, Régi feljegyzések Az időjárás rendellenességei Sáskajárás, jégverés, madárkár Az elmúlt hónapok kemény munkája során sok érdekes adat bukkant élő a poros újságok, könyvek köbegeiből, levéltári és kézirattári polcokról. Jégeső verte Cegléd Már közhelynek számít, hogy minden év egyedülálló időjárást produkál. Divat lett az időjárást szidni, pedig a rendellenességek .tulajdonképpen nem is anomáliák. Még inkább érvényes a megállapítás több évszázad távlatában. . — r A szolnoki rádió műsora Szeptember 24-től 30-ig Héttő, 17.00: Hírek. 17.05: őszi határkép. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Régi melódiák új köntösben. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Kedd, 17.00: Hírek. 17.05: Hortobágvyi és kunsági népdalok. 17.15: Űttörőhíradó. 17.30: A szolnoki Fantom zenekar játszik. Közben: üzemi lapszemle. 17.45: Ideges a gyerek. 17.55: Apu-anyu szeme- fénye. Gyerekek énekelnek. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Ritmikus percek. Garry Glitter és együttesének felvételeiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Szerda, 17.00: Hírek. 17.05: Farmer és nyakkendő. Fiatalok műsora. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A tegnap slágereiből in ekel Pat Boone, 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Csütörtök, 17.00: Hírek. 17.05: ■'lii katonadalok, katonakóru- ■>k előadásában. 17.15: Másodlagos gazdaság. 17.20: Musical-részletek.. 17.30: Kulturális figyelő. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26 —18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Péntek, 17.00: Hírek. 17.05: A Kilián György Repülőműszaki Főiskola fúvószenekara történelmi indulókat játszik. 17.15: Civilben és egyenruhában. 17.45: Délutáni minikoktél. 18.00: Alföldi krónika. A nótakedvelőknek: Marczis Demeter énekel. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. Szombat, 17.00: Hírek. 17.05: Ritmusródeó. 18.00: Hétvégi kaleidoszkóp. A stúdió információs félórája. 18.30: Műsorzárás. Vasárnap, 17.00: őszköszöntő. 18.00: Sport és muzsika. 18.30: Műsorzárás. Az adások mindennap a 222 méteres középhullámon hangzanak el. A klímatörténet fontos ismereteket nyújt a természetes növénytakaró változásainak okairól, a termesztett növények faji szerkezetének átalakulásáról. 750—1250. között nagyon kellemes éghajlata volt hazánknak, majd elkezdődött egy hosszú lehűlést folyamat, amely 1680-ig tartott. A száraz évszakok, hideg telek és forró nyarak kedvezőtlenül hatottak ■ a mezőgazdasági termelésre, amit tetéztek az elemi csapások és járványos betegségek. ......ennek a századnak harmadik tizedében Nagy-Körös- sön, Karácson innepén, menydörgés, villámlás és égi tsat- togás volt...” (1730. dec. 25.) Nem ritkaság a decemberi zivatar Kőrösön, sőt 1792. december 28-án ,,a’ menykő m e g is ütött egy házat”. Más esetben a májusi égi- háború a templomtoronyban okozott tüzet, az emberek nagy nehezen tudták csak megmenteni a lángok enyészetétől. A mezőgazdasági növényekre, termelésre sokkal súlyosabb csapást mért az időjárás Cegléd környékén. 1770. június 3-án — legalábbis a híradások szerint — a jég elverte a szőlőket, 22 évvel később, egy szeptemberi éjjelen a jég igen sok állatot pusztított el. Emberemlékezeten túl 1792. május 7-én „estvéli 8 óra tályban olly jég-eső esett, hogy a tápió-bicskei, tápió- szent-mártoni határt egész- stzen el-verte, és rétek olly fejérek, mintha lepedővel volnának bévonva”. Az Abonyra vonatkozó rendkívüli események közül sokat megörökítettek a krónikák. A XVIII. században gyenge termést adtak pz abonyi földek, ami főleg a rossz időjárással, természeti csapásokkal magyarázható. A. rendkívül hosszú tél (november— április) mindent kipusztított 1783—84-ben, néhány év múlva az aszályok sanyargatták meg az embereket (1788. és 1790.). Két ritkaság számba menő elemi csapás is sújtotta Abonyt. 1774-ben sáskajárás érté a földeket, Abonyt a harmadik hullám érte el, az invázió Havasalföldről indult el. „Az által takarodások reggeli 6 órától esteli 7 óráig tartott, pedig oly sűrűséggel, hogy vastag felhők gyanánt a tisztán ragyogó napnak fényét elfognák és a földre homályt vonnának... A kerti gyümölcsöket, szölíőket, fák leveleit, szóval a földnek minden zöldségeit összerágván, tönkretették, csak akkor hagyták el telqpedések helyét, mikor minden prédálni valójolc elfogyott.. .” Kártevők pusztítása 1791-ben — a nagy éhínséget követő évben — viszont a madarak és mezei rágcsálók pusztították el a föld termését. A főszolgabíró példátlan rendeletét bocsátott ki a madarak és rágcsálók számának csökkentésére. „... Kostyán János főszolgabíró a kártékony madaraknak frendkívül való elszaporodása miatt azok irtását elrendeli s tudatja, hogy a megyei felosztás szerint 2989 veréb, varjú, csóka, hollószarka, 1122 ürge, 375 hörcsög elpusztításával kell Abonynak beszámolni.” Surányi Dezső hogy felelősségteljes munkával állhatja meg a helyét. Megy a lucernabetakarítás. Száz hektárról magot fognak, ám — a hűvös, kedvezőtlen idő miatt — ez a vártnál jóval szerényebb eredménnyel sikerül. A szüretet jelentős társadalmi munka igénybevételével oldják meg. A szövetkezeti gazdákon kívül a Földváry iskolából segít náluk 150 diák, nyolcvanan a külterületi iskolákból. Az ÉVIG gyára autóbuszt ad kölcsön a diákok szállításához. Két alkalommal az üzem dolgozói is segítkeznek, s szorgos kezű szünetelőket várnak a Május 1. Ruhagyárból is. A városi tanács és a pártbizottságok munkatársai szabad szombatjukat töltötték szüreti munkával a közös gazdaságban. <*A termés harminc vagon, s egy híján szőlőként értékesítik valamennyit. További feladat még 130 hektár vetőmagcirok betakarítása. Terven felül vétettek száz hektár 1 kölest, amelynek terméskilátásai a másodvetés eredményességét igazolják. A Kossuth Ts?-ben működő szocialista brigádok a közelmúltban munkahelyi megbeszéléseket tartottak, és felajánlásokat tettek az MSZMP XII. kongresszusa és felszabadulásunk 35. évfordulója tiszteletére. Ennek nyomán, a szükséges szálas takarmány-mennyiség előteremtése érdekében, még az idén — terven felül — 60 hektár rét- és legelőfelújítást hajtanak végre, s ebből várhatóan tíz vagon szénatöbblet származik. A terméskiesések ellensúlyozására 400 ezer forint értékű bérfuvarozást vállaltak. A szemes takarmányok, az erő- és munkagépek megfelelő tárolása érdekében áthelyeznek egy vasvázas szint, társadalmi munkában. Hasonló módon készítenek rakodó rámpát az 1-es üzemegységben. A tehenek számát 300-ról 350-re emelik, maguk végezve el a szükséges technológiai módosítást, amely 200 ezer forint értéknövekedést jelent. A két szarvasmarhatelepen egy- egy személlyel csökkentik a foglalkoztatottak számát, s az ő munkájukat máshol tudják hasznosítani. Négyszázezer forint termelési értéknövekedést várnak a tehenek nagyobb szaporulatától. Arra is gondjuk van, hogy a raktáron levő elfekvő anyagkészletet csökkentsék. Az ipari részlegben dolgozók 200 ezer forint többlet termelési érték előállítását vállalták. Egymillió forint termelési értéknövekedést hoz, ha az ipari részleg termelésének bővítéséhez szükséges számításokat, tervezést elvégzik. Ezzel a termelés ott már fél évvel korábban beindulhat. Az irodai alkalmazottak 250 óra fizikai munkát vállaltak a veszteségmentes, gyors betakarítás érdekében. A dolgozók teli politikai, szakmai képzését úgy szervezik meg, hogy .legalább 70 százalékuk részt vegyen ebben. A ceglédi Kossuth Tsz tagjai felhívják a város mező- gazdasági üzemeinek dolgozóit, párt- és gazdaságvezetőit, tömegszervezeteit, hogy az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk felszabadulása 35. évfordulója tiszteletére tett felajánlásaikhoz csatlakozzanak, és adottságaiknak megfelelően, tegyenek vállalásokat. Még hárman veretlenek Labdarúgás Az összevont járási labdarúgó-bajnokság ötödik fordulójában, az előzőkhöz hasonlóan. újra elmaradt egy találkozó, a Nyáregyháza—Karatetétien összecsapás. A Vecsés—Gyömrö rangadó döntetlenül végződött, nyert áz Albertirsa, így ők hárman továbbra veretlenek a bajnokságban. A Törtei, az eddigi hagyományoknak megfelelően, otthonában győzött — a csapat eddigi két vereségét idegenben szenvedte el — ezúttal a tavaly még megyei bajnokságban játszó Ceglédbercel ellen. Az Abony féltucat gólt lőtt, s továbbra is tartja helyét az élcsoportban. Eredmények: Albertirsa— Mende 2-0. Góllövők: Petri, Osvalda. Törtei—Ceglédbercel 5-2. Góllövők: Vass (3), Tóth. Sebők, ill. Peszeki és Sági. Abony—Dánszentmiklős 6-2. Góllövők: N. Szabó (3), Veres, Knekczer, ill. Kársa (2). Péteri—Monor 2-3 (a forduló egyetlen vendéggyőzelme), Üllő—Gomba 2-1. Vecsés— Gyömrő 1-1. Maglód—Nagykőrös 0-0. Az élcsoport állása: 1. Vecsés 2. Gyömrö 3. Albertirsa 4. Abony 5. Üllő 6. Törtei 7. Nagykőrös 8. Péteri 4 1-16-4 9 3 2-14-3 8 4 -------7-1 8 3 1 1 18- 7 7 3 1 1 13- 9 7 3 — 2 11- 7 6 2 1 2 11- 7 5 2—3 12-10 4 Ifjúsági eredmények: Albertirsa — Mende 10-0, Péteri— Monor 1-1, Törtei—Ceglédbercel 2-0, Üllő—Gomba 3-0, Vecsés—Gyömrő 6-0, Nagykőrös—Maglód 6-2, Abony— Dánszentmiklős 4-0. A hét vége sportműsora Szombaton Kézilabda: Döntő fontosságú találkozó előtt áll az Üt- tröszt KÖZGÉP NB I/B-s férfi együttese, hiszen a gerjei sporttelepen, délután négy órakor, a szintén kiesés ellen harcoló Zalaegerszegi Honvédet látja vendégül. Hét közben a ceglédiek, kitűnő játékkal. az NB I-es Vasast kiverték az MNK-ból, s mutatott teljesítményük biztató, hogy itthon tudják tartani mindkét bajnoki pontot. A KÖZGÉP győzelmével pontszámban utólémé a már bennmaradó helyen tanyázó vetélytársát. Teke: A Teleki utcai pályán délután két órától játsz- szák az Üttröszt KÖZGÉP— Pénzügyőrök NB U-es összecsapást. A rendkívül szoros mezőnyben — a bennmaradás szempontjából — a tekézők- nek is létkérdés a győzelem kivívása. Vasárnap Atlétilca: A 13 és 14 éves sportiskolások összetett ellenőrző versenye a Vasutas sporttelepen 9 órától. Cegléden a VIII. csoportba sorolt szakosztályok mérik össze erejüket. Labdarúgás: A gerjei pályán három órától Bem SE— 22. sz. Volán NB U-es mérkőzés. A legutóbbi fordulót a volánosok vették jobban, legyőzték a Kossuth KFSÉ-t, ugyanakkor a Bem SE kikapott az Építőknél. Az idény folyamán a Volán és az Építők is most szerzett először két bajnoki pontot. Előtte egy órától a tartalékok mérkőznek. Vízilabda: Délelőtt 11 órakor a ceglédi uszodában Ceglédi VSE—Siketek SE Magyar Népköztársasági Kupa mérkőzés. U. L.
