Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-22 / 222. szám

I 1979. SZEPTEMBER 22., SZOMBAT "xJCíűfW •• Ülést tartott az MSZMP Pest megyei Bizottsága Az MSZMP Pest megyei Bizottságának tegnapi ülésén Cselényi Dezső, a monori járá­si pártbizottság első titkára számolt be a mo­nori járás mezőgazdaságának helyzetéről. Ezt követően A párt nemzetiségi politikájának megvalósítása Pest megyében című előterjesz­tés került napirendre, melynek előadója Ba­rinkat Oszkárné, a Pest megyei pártbizottság Amint a megyei pártbizott­ság tegnapi ülése elé terjesz­tett írásos ' jelentés, valamint Barinkai Oszkárné szóbeli ki­egészítője is megállapította: a nemzetiségi politika az MSZMP politikájának szerves része. Érvényesül Pest megyében is a nemzetiségek alkotmányban biztosított poltikai, gazdasági, közéleti egyenjogúsága. A me­gyében él az ország nemzetisé­gi lakosságának mintegy 2 szá­zaléka, csaknem 60 ezer em­ber. Ez az összlakossághoz vi­szonyítva nem nagy szám, de a párt következetes elvi politi­káját bizonyítja, hogy nagy fontosságot tulajdonít a nem­zetiségekkel való foglalkozás­nak, élet- és munkakörülmé­nyeik javításának, széles körű lehetőségeket teremt anyanyel­vűk, kulturális hagyományaik megőrzéséhez. A megyében élő nemzetiségi lakosság helyzetét és életviszonyait is alapvetően hazánk és Pest megye politi­kai, gazdasági életében végbe­— Havonta nyolcszázzal ke­vesebbet viszek haza. Ha pe­dig az átlagbérekre hivatkoz­nak. akkor azt is nézzék meg, hány órámba kerül, ha annyit akarok keresni, mint régen? Munkatársaim zöme családos, fiatal asszony. Ök nem is túlórázhatnak. A jót jutalmazzák — Neun is az a cél, hogy a túlórák száma növekedjen, s az sem. hogy megfeszített ütemben dolgozzunk. Sehol a világon nem adják könnyen a pénzt. — Ezt, a termelési fő­mérnök vallja, s vizsgálódá­saiknak is az volt a szándéka, hogy megkeressék a több és a jobb munka feltételét. El­mondta az is, hogy nem szűn­tek meg a jutalmak, hiszen a jó munkát — közben áz anyagtakarákosságot — most éppúgy jutalmazzák. A túl­munkák célprémiumos fizeté­sére is lehetőség van. Aki te­hát becsülettel dolgozik, előbb- utóbb megtalálja a számítását. A gyárnak ez a törekvése. A Szakszervezetek Pest me­gyei Tanácsától Kator István közgazdasági osztályvezető is beszélgetett a dolgozókkal, s megvitatták a mozgóbér elvo­násának következményeit. Mint tájékoztatásából- kiderült, már korántsem olyan nagy az el­lenőrzés az intézkedéssel szem­ben, amilyen a kezdet kezde­tén volt. A vizsgálódást to­vább folytatják a gyár vezetői, a szakszervezettel karöltve, s ahol még esetleg javítani kell, azt is megteszik. — Az a véleményem — mondta Kator István osztály- vezető —, hogy a szakszerve­zetnek minden olyan törek­vést támogatnia kell, amely a célt szolgálja: a kifizetett bé­rek, jutalmak, prémiumok mö­gött egyértelműen jó munka legyen, minden munkavállaló teljesítését tükrözze. A kifi­zetett bér, mozgóbér mögött minden esetben teljesítmény legyen. S a tapasztalatunk az — mondotta —, hogy ettől nem tértek el az Egyesült Iz­zóban. akkor sem, ha az egyé­ni érdek épp jelen esetben sok dolgozónál ütközött a közössé­gi érdekkel. Akkor sem tér­nek el ettől a gyakorlattól, ha a hiányzó keresetet csak jobb és több munkával — a terv teljesítésével — szerezhetik meg valamennyien. S ha meg­gondoljuk, ez a jó, önérzetes munkások szemében nem is le­het ellenszenves. Szalai Mária menő folyamatok határozzák meg. Az iparban, a mezőgaz­daságban a művelődésügyben született eredményeknek mun­kájuk révén egyenrangú része­sei és élvezői á nemzetiségek. Semmiféle megkülönböztetés nem tapasztalható velük szem­ben, a társadalom munkájuk alapján becsüli meg valameny- nyi nemzetiségi állampolgárát. Mindennek eredményeként jó a politikai hangulatuk, állam- polgári közérzetük, tettrekész- ségük és politikai aktivitásuk megnövekedett az elmúlt né­hány évben. Hazájuknak vall­ják Magyarországot, életük, jö­vőjük szocialista, rendszerünk­höz kötődik. A Pest megyei párt-végre­hajtóbizottság és a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága 1969 áprilisában hozott együttes ha­tározata nyomán lényegesen javultak a nemzetiségi politika megvalósulásához szükséges alapvető politikai szervezeti keretek, személyi és tárgyi fel­tételek. A fejlődés a leglátvá­nyosabb a nemzetiségi nyelve­ket oktató intézmények gyara­podásában és munkájuk szín­vonalának javulásában. Egyre gyarapodik az amatőr nemze­tiségi művészeti csoportok szá­ma. Javul a nemzetiségek lak­ta települések könyvellátása, gyakoribbá váltak az anya­nyelven elhangzó ismeretter­jesztő előadások. Tóth Albert felszólalásában elmondta többi között, hogy a járási párt-végrehajtóbizott­ság az elmúlt tíz évben két alkalommal tekintette át a nemzetiségi politikát célzó ha­tározatok végrehajtását. Arra is utalt, hogy a fejlesztési ter­vek körvonalazásakor megkü­lönböztetett figyelemmel kísé­rik a nemzetiségek lakta köz­ségek beruházásait. Hangsú­lyozta, hogy a váci járásban is az oktatás, a közművelődés te­rületén a legnagyobb a fejlő­dés. Csobánné Gelencsér Ildikó arról szólt, hogy Dunabog- dányban milyen eredményeket értek el a nemzetiségi kultúra ápolásában, milyen kezdemé­nyezések szolgálják a nemze­tiségi politika érvényesülését. Elmondta, hogy négy szak­képzett tanár irányításával 268 gyerek tanulja a német nyel­vet az általános iskolában. A könyvtár 447 rendszeres olva­sójából 117 a nemzetiségi. Nagy sikere van a helytörténeti gyűjteménynek. A fejlődést jelzi, hogy már névadót is ren­deztek a nemzetiségi hagyo­mányok felhasználásával. Dr. Kornidesz Mihály felszó­lalásában rámutatott, hogy megnövekedett világszerte az érdeklődés a nemzetiségi kér­dés iránt. A párt következetes, elvi irányvonalának elismeré­se, hogy nemzetiségi politikán­kat megbecsülik a környező országokban. Mindinkább ér­vényesül ilyen körülmények között a nemzetiségi lakosság összekapcsoló szerepe a kör­nyező népekkel. Rámutatott a továbbiakban, hogy a nemze­tiségi politika elvi kérdés, nem függ a százalékoktól, ará­nyoktól. Ebinek köszönhető, hogy a hazánkban élő nemze­tiségiekkel cselekvő egység ala­kult ki, ami kifejezi kötődésü­ket is hazájukhoz, Magyaror­szághoz. A további feladatairól szól­va a Központi Bizottság osz­tályvezetője hangsúlyozta, hogy a legfontosabb az oktatási, közművelődési feltételek javí­tása. Végezetül kiemelte: elis­merésre méltó a Pest megyei pártbizottságnak a párt nem­zetiségi politikáját szolgáló te­vékenysége, mely sok területen eredményesebb az országos át­lagnál. A testület elé terjesz­tett feladatterv jól szolgálja az eredmények további gyarapí­tását. Belos Péter felszólalásában néhány jellemző példával ér­zékeltette a nemzetiségi okta­tás és közművelődés lehetősé­geinek gyarapodását a szent­endrei járásban. Elmondta többi között, hogy minden nemzetiséglakta településen folyik anyanyelvi oktatás az is­kolákban. Sok jó kezdeménye­zés talált követőkre: népszerű­ek a klubok és az olvasótábo­rok. Idén először cseretábort is rendeztek Szlovákiában. A to­vábbiakban hangsúlyozta, hogy a nemzetiségi tudat erő­A feladatterv 1 A párbizottsági ülésen elfogadott feladatterv leszöge-' • zi: a nemzetiségekkel való foglalkozást továbbra is ■tervszerűen, tudatosan és differenciáltan kellfejleszteni a megnövekedett követelmény elmek megfelelően. Az el­következendőkben a politikai munka középpontjában az igények kielégítésének és az igények felkeltésének kell állnia. A felvilágosító, politikai nevelő munka célja, hogy a jövőben még inkább megnyilvánuljon a nemzeti­ségi jelleg vállalása, így az anyanyelv és az utónév hasz­nálatában, a hagyományok, szokások ápolásában, a hi­vatalos eljárásoknál és a családi ünepeken a nemzetiségi nyelv használatában. A pártszervek feladata, hogy rend­szeresen vizsgálják területükön a nemzetiségi politikai határozatok végrehajtásiát, gondoskodjanak arról, hogy a nemzetiségiekkel összefüggő feladatok beépüljenek a po­litikai, közoktatási és kulturális munkába. A pártirányí- .tás eszközeivel érjék el, hogy mindazokon a települése­ken, ahol a lakosság egyharmada nemzetiségi, a közin­tézményeket, a helységnévtáblákat és a szolgáltató léte­sítményeket két vagy több nyelvű felirattal lássák el. Szorgalmazzák, hogy az utcákat, intézményeket az eddi­ginél nagyobb arányban nevezzék el kiemelkedő nem­zetiségi történelmi személyiségekről. Megkülönböztetett gondot fordítsanak arra, hogy az ifjúsági szervezetek a művelődési intézmények hatékonyabban formálják a fiatalok szemléletét, nemzetiségi tudatát, segítsék nyelv- tanulásukat, politikai aktivitásuk kibontakozását, bekap­csolódásukat a nemzetiségi kultúra ápolásába. 2 Az elkövetkezendő években alapkérdés az anya- * nyelvi művelődés feltételeinek javítása. Ebinek egyik feltétele, hogy a nemzetiségi közművelődési háló­zat fejlesztése szerves része legyen a megye VI. ötéves .tervének. Meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a nemzetiségi községek óvodáiban 1985-ig mindenütt le­gyen anyanyelvi oktatás. A pályairányító munka javítá­sával segítség a nemzetiségi gyerekek továbbtanulását. A nyelvtanuláshoz teremt jobb feltételeket, hogy az idei tanévtől fokozatosan megteremtik a nemzetiségi nyelv fakultatív oktatásának feltételeit, a váci, pilisvörösvári és szentendrei gimnáziumokban. Továbbra is föl kell használni a nyelvi kultúra fejlesztését szolgáló, már ed­dig is jól bevált formákat, a napköziket, szakköröket, tanfolyamokat és az olvasótáborokat. A pedagógushiányt csökkentheti, ha a felsőoktatási intézmények nyelvsza­kaira több nemzetiségi származású fiatal iratkozik be. Ennek érdekében meg kell vizsgálni, hogy a zsámbéki tanítóképző főiskolai tagozaton és a megyei óvónőképző szakközépiskolában milyen lehetőségek vannak a nem­zetiségi nyelvoktatásra, a népművelők fakultatív képzé­sére. A nemzetiségi települések közművelődésében na­gyobb szerepet kell biztosítani az anyanyelven íródott könyvek számának gyarapítására, olvasottságuk növelé­sére, az anyanyelvi ismeretterjesztésre. A nemzetiségi kultúra ápolását, a tudat szocialista vonásainak erősítését szolgálja a nemzetiségi tájházak ;— Pomázon a szerb- horvát, Dunabogflányban a német és Csornádon a szlo­vák — létesítése a VI. ötéves tervben. A közoktatási és kulturális szükségletek teljesebb ellátása érdekében jobban ki kell használni a testvér­megyei és határmenti kapcsolatokban rejlő lehetősé­geket. j 3 A feladatterv javasolja az Oktatási Minisztérium- * nak, hogy a pedagógusképző intézményekben bővít­se a nemzetiségi pedagógusképzés keretszámait. Fokozot­tabban gondoskodjanak arról is, hogy a nemzetiségi nyelvoktatáshoz mindenütt rendelkezésre álljanak a spe­ciális felszerelések, tankönyvek, segédanyagok. A Kultu­rális Minisztériumnak címzett javaslatok között szere­pel, hogy pályázati kiírásokkal publikációs lehetőségek­kel segítse a nemzetiségi kultúra értékeinek szélesebb körű terjedését Indokoltnak tartja a feladatterv, a csa­ládi jellegű társadalmi ünnepekhez műsorosanyag és módszertani kiadvány készítését „ sítésében nagy szerepe van a fiatal nemzetiségi értelmiség­nek. Dr. Réger Antal felszólalásá­ban rámutatott: Pest megyé­ben a nemzetiségi politika nem kampányfeladat. Ennek egyik megnyilvánulása, hogy a nem­zetiségek lakta területen a la­kosság minden problémáját politikai kérdésként kezelik. A nemzetiségi szövetségek veze­tőségei nevében elismeréssel szólt a továbbiakban a szent­endrei és a váci járásban fo­lyó munkáról, kiemelte a me­gye más területein született kezdeményezések jelentősé­gét. Végezetül arról szólt, hogy az igényekhez képest kevés ki­advány, könyv, segédanyag sem mindig jut el az érdeklő­dőkhöz. ígéretet tett arra, hogy a szövetségek a jövőben fokozottabban támogatják a Pest megyében folyó nemzeti­ségpolitikai munkát. Stark Ferenc azt elemezte felszólalásában, hogy a nemze­tiségi politika megvalósításá­nak számos formája lehetősé­get nyújt az internacionalista nevelés számára is. Arról is szólt; miért fontos, hogy a köze ségek közélete magán viselje adott esetben a nemzetiségi jelleget. Ennek elősegítésében — mint mondotta — jelentős szerepet játszhatnak a Haza­fias Népfront helyi szervezeted is. Dr. Ciicsay Iván a tanácsok nemzetiségpolitikai munkájá­nak eredményeit összegezte. Rámutatott többi között, hogy a megyei tanács művelődési osztálya tíz évre szóló intéz­kedési tervet készített. Ebinek jegyében készítik elő a két­nyelvű oktatás bevezetését mindenütt, ahol erre megvan­nak a lehetőségek. Terveik kö­zött szerepel, hogy együttmű­ködést építenek ki a testvér­megyék egy-egy iskolájával, rendszeressé teszik a nemze­tiségi olvasótáborok cseréjét. Jövőre például a váci zene­iskola táborába suhli gyereke­ket is meghívtak. M. J. A manori járásban — mon­dotta beszámolójának beveze­tőjében Cselényi Dezső — az előző tervidőszakhoz viszonyít­va az egyesülések és a terület­rendezések eredményeként a tsz-ek területi elhelyezkedése lényegesen kedvezőbb lett. A mezőgazdaság szocialista át­szervezése óta eltelt évtizedek során megszilárdultak, korsze­rű nagyüzemekké váltak a gazdaságok. A járási pártbizottság tavaly novemberben elfogadott fel­adatterve, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága, március 15-i határozatának 'végrehajtását célozva, hosszú távra meghatá­rozta a mezőgazdaság fejlesz­tésének feladatait. A dina­mikus fejlődésre utal, hogy míg a IV. ötéves terv végéig a járásban a mezőgazdaság ter­melési színvonala jóval a me­gyei átlag alatt volt eddig, ma már o gazdálkodás általában eléri a más járások eredmé­nyeit, sőt néhány gazdaság en­nél is kiemelkedőbb teljesít­ményt nyújt. Mindez a többi között annak köszönhető, hogy az évenként megfogalmazott gazdaságpolitikai cselekvési programok egyértelműen meg­határozták az üzemek számára a fejlődés irányát. Fokozatosan átalakult a szántóföldi növények vetés- szerkezete és ma már néhány szövetkezet szakmailag igé­nyes és speciális feladatokat is eredményesen old meg. A szántóföldi növények 70 száza­lékát rendszerben termesztik a gazdaságok. Jelentős a zöld­ségtermesztés is. Országosan is ismert a vecsési káposzta, az üllői sárgarépa és gyökérzöld­ség. A termeléssel összhangban a szövetkezetek közös érdeke, a feldolgozóipari és kereske­delmi háttér biztonságos, hosz- szú távra szóló megteremtése. Fontos — húzta alá az előadó —, hogy érdekeltség tekinteté­ben is közelítsen egymáshoz a termelő, a feldolgozó és a for­galmazó. Közösen vállaljanak kockázatot, s lerövidítve az áru útját a fogyasztóig az ed­diginél színvonalasabbá te­gyék a lakosság ellátását. A növénytermesztéshez ha­sonlóan, látványosan fejlődött az állattenyésztés is. A szarvasmarhatartó gazdasá­gok tej-, illetve hústermelésre szakosodtak, 1976-ban kezdő­dött meg aiz intenzív fajtákkal! a keresztezés. Növekedett a sertéstenyésztés, s aiz ötödik ötéves tervidőszakban gyors fejlődésnek indult a juhászat. A járás területének mintegy 20 százalékát borítják erdők. Ez az arány jónak mondható, ugyanakkor az igényeket nem elégíti ki. A főváros közelsége az agglomeráció lélekszámú­nak nagyarányú növekedése a jóléti erdők területének növe­lését indokolják. A munka hatékonyságának növelése érdekében a járásban fontosnak tartják a szakem­ber-ellátottság javítását. Az elmúlt két évben csaknem megduplázódott a járás gazda­ságaiban a felsőfokú végzett­ségűek száma. Ezzel párhuza­mosan viszont kevés a szak­munkás. Az üzemeknek job­ban ki kell használniuk a he­lyi képzés nyújtotta lehetősé­geket. A fejlődésben a továbblépést a gazdaságonként szűkös esz­közök további koncentrálásá­val a gazdasági együttműkö­dések és kooperációk további szélesítésével kívánják megol­dani a járásban. A kiemelt feladatok között szerepel, hogy 1980-tól valamennyi gazdaság technológiai és művelettervet készít a szántóföldi növényter­mesztés gazdaságosságának javítására. Mindenütt töreked­nek a jobb minőségre ösztönző bérezési rendszerek bevezeté­sére. Tovább kívánják szélesí­teni a kapcsolatokat a tudo­mányos és kutatóintézetekkel, hogy gyorsabban megvalósul­janak eredményeik a gyakor­latban. Dr. Magyart András az elő­terjesztéshez kapcsolódva rá­mutatott a többi között a kö­rültekintő tervezés jelentősé­gére, mely egyaránt befolyá­solja az export és import ala­kulását, vagy épp a jó minő­ségű termékek előállításának ösztönzését. Intenzívebben kell kihasználni a földet, az állato­kat, a gépeket egyaránt, min­denütt produktívabbá kell ten­ni a gazdálkodást Ennek lé­nyeges összetevője a fokozott takarékosság, melyre számos területen nyílik lehetőség. Ugyancsak fontos, a háztáji és kisegítő gazdaságok integrálá­sa, munkájuk termelékenyeb­bé tétele. S nem utolsósorban a tudományos kutatás és a gazdaságok közös érdekeltsé­gének megteremtése. lhászi József hozzászólásá­ban kiemelte a megfelelő szak­ember-ellátottság jelentősé­gét, s hozzátette, hogy a szak­munkáshiány a dabasi járás­ban is gondot okoz. Viszont eredményes kezdeményezésnek bizonyult a kihelyezett képzés, mely bizonyára másutt is al­kalmazható. A felszólaló ezt követően a minőségi mutatók alakulásának fontosságáról s a hosszú távú érdekeltségi rend­szer kialakításának jelentősé­géről beszélt. Balogh László hozzászólásá­ban rámutatott arra, hogy a monori járás mezőgazdaságá­nak dinamikus fejlődésében jelentős szerepe van a felké­szült vezetőknek, a párttestü­leteknek és a pártszervezetek­nek. A járási pártbizottság át­gondolt kádermunkája kedve­ző feltételeket teremtett a fej­lődéshez, s az alkotó légkör és az igényesség ugyancsak meghatározó tényezők a járá­si pártbizottság irányító mun­kájában. Különösen figyelemre és követésre méltók az üzemek együttműködésének, társulá­sainak eredményei. Ezt köve­tően a megyei pártbizottság titkára rámutatott arra, hogy a jövőben különleges figyel­met kell fordítani a gazdasá­gosságra. Ennek egyik útja le­het az önköltség csökkentése, a másik a magasabb értékű termékek létrehozása. Mindeh­hez pedig mind a személyi, mind a tárgyi feltételek adot­tak a járásban. A párt nemzetiségi politikáin Pest megyében titkára volt. A testület egyhangúlag elfogad­ta az előterjesztéseket és határozatot hozott a nemzetiségi politikh továbbfejlesztésének legfonosabb Pest megyei feladatairól. (A párt nemzetiségi politikájának megvaló­sulásáról vasárnapi lapunkban közöljük Ba- rinkai Oszkárné cikkét.) A monorí járás mezőgazdaságának helyzete

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom