Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-21 / 221. szám
A felelős felelőtlenek A napokban lakástűzhöz hívták a gödöllői tűzoltókat a Magyar—Szovjet Barátság lakótelepre. Ez azonban korántsem volt ilyen egyszerű. A telefon miatt nem! Tavaly óta van ugyan nyilvános telefon a lakótelepen, de az rövid időszakokat kivéve használhatatlan, mint legutóbb Is. Mi tagadás, ilyenkor aztán általában a postát szidjuk, hiszen, ki lehetne más a hibás, mint ők. fedig, sokan tanúsíthatnák, más ok is akad bőven. Csakhogy a telafonrongálók — hiszen róluk van szó — ilyenkor nem ismernek magukra. E lakótelepi telefon esetében sem. Hogy nem lehetett a tűzoltókat gyorsabban értesíteni, ahhoz nekik is közük van. Azok a felnőttek is felelősek, akik a készülékkel játszadozó gyerekekre nemcsak ■ ott, másutt sem nagyon mernek rászólni. Mégpedig azért nem, mert gyakori eset, hogy ezek után megjelenik az illetőnél rosszalkodó nebuló szülője és neki áll feljebb: hogy mernek az ő gyerekére rászólni! Aztán, ha baj történik, nem kérdezősködik, inkább sunyin elvonul, vagy ő a leghangosabb, hogy felelőtlenségét palástolja. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VI. ÉVFOLYAM, 221. SZÄM 1979. SZEPTEMBER 21., PÉNTEK Négymillió forintot tettek félre A növekedéssel arányos ellátás Napjainkban azokat a falvakat lenne könnyebb számon tartani, amelyekben nincs tucatnyi új ház vagy házsor. Hiszen leginkább az a megkapó, ha egy-egy községbe érkezik az ember, hogy a téglavörös vagy frissen vakolt új házak sora fogadja. Aki például huszonöt-harminc éve járt utoljára Csömörön, annak bizony a zeneoktatás Gödöllőn, a körzeti állami zeneiskolának csaknem 600 tanulója van. Hegedűn, gordonkán, gitáron, fa- és rézfúvósokon, zongorán, dobon tanulhatnak meg játszani az iskola növendékei. Képünkön: Ferenczi Anna igazgatóhelyettes, zongoratanár Händel d-moll menüettjét gyakoroltatja. Iíj. Fekete József felvétele idegenvezetőre is szüksége lehet. Legalábbis erre következtethetünk abból a fejlődésből, amelyet rövid beszélgetésünk alatt Kocsis Ilona vb-titkár felvázolt. Tanáriból tanterem — Községünk lélekszáma jelenleg e—.-ötszáz, de ebből legalább kétezer-egyszázán azon az újtelepi részen laknak, amely teljes egészében a felszabadulás után jött létre. Csömör, valamennyi községünket beleszámítva, talán a legjobban növekedett a főváros környéki gyűrűben, mégis úgy tetszik, a közintézmények, az ellátás terén nincsenek nagyobb gondok, de természetesen itt sem megy minden egy- csapásra. — Egészségügyi alapellátásunkra nem panaszkodhatnak. A két körzeti, s az egy fogorvos egyelőre győzi a munkát. Csömörön két iskola van. Az egyiket, a Szabadság útit a hetvenes évek elején bővítették, így hét tanterme lett, csak az alsó tagozatosok járnak oda. A 305 kisiskolást két műszakban tanítják. Az egy napközis teremben két csoporttal foglalkoznak. A Major utcai iskolába 266 felsős jár, tíz tantermük van úgy, hogy a megszüntetett tornateremből és egy tanáriból alakítottak ki tanterm'et. Utazó gyerekek Évek óta, így még az idén is, három első osztályt indítanak Csömörön. Tervezik az iskola bővítését, és tornaterem létrehozását. Az előbbire már van némi tőkéjük: 4 millió forintot tettek félre rá, amiből 3 millió a megyei tartalék- alapban van, tehát kamatozik. Tornatermet majd a Major utcai iskolához akarnak építeni. A községben 32 pedagógus tanít, közülük mindössze hatnak nincs képesítése, de egy kivételével mindegyik közel áll a diploma megszerzéséhez. Pedagógusaik, nagy része Budapestről jár ki, de akad idevalósi is. Sokáig egy óvoda volt a községben, amelyben mindössze nyolcvan gyereket tudtak elhelyezni. Gondjukat a két éve átadott, 100 apróságot befogadó óvoda átadása szüntette meg, amely az újtelepi részre került. Az idén minden jelentkezőt felvettek. Viszont bizonyos mértékig jellemző, hogy a Budapesten dolgozók közül sokan magukkal viszik a kicsiket is, s többnyire a munkahelyükhöz tartozó gyer- mekintézménybein helyezik el őket napközben. Vezetékes víz A község felszabadulás utáni gyarapodása alatt nemcsak a lélekszám emelkedését, az új házak sorát érthetjük, hanem azt is, hogy viszonylag hamar bekapcsolták őket a közüzemi vízhálózatba. A helyi víztársulat tíz éve alakult, 1973—76. között készült el az ivóvízhálózat, s ma már minden utcában ott a vezeték. A vizet Fótról kapják, alapjában véve elégedettek az ellátással, noha a nyáron vízikorlátozást kellett bevezetniük, elsősorban a pazarlók miatt. Fehér István Jegyzet Kistermelők és felvásárlók A fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, az áfészek egyik fontos feladata, hogy felvásárolják azoknak a termékeknek egy jelentős hányadát, amelyeket a háztáji gazdaságok eladásra kínálnak. Ez a tevékenység fontos nép- gazdasági érdek, hiszen számos olyan élelmiszeripari áru van. amelynek negyedét, harmadát éppen a kistermelők állítják elő. Mi több, az áfészek külön feladatot is kaptak, s vállalták azzal, hogy nemcsak felvásárolják a zöldséget, gyümölcsöt. háziállatot, hanem szervezik is a termeltetést. Szerződést kötnek, s újítanak meg; anyagokkal, eszközökkel, kedvezményes vásárlásokkal segítik a kistermelőket. Ily módon tulajdonképpen tartalékaink feltárásában is szerepük van, hiszen gyakran olyan parlagföldek, kertszegletek bevetését, művelését, kihasználatlan épületek betelepítését ösztönözheti akciójuk, amelyeket eddig nem hasznosítottak. Külön figyelmet érdemel az a tény, hogy bizonyos mértékben átalakult, intenzivebbé, erőteljesebbé vált a kis- kerti gazdálkodás. A járásban utazó megfigyelheti, hogy a kora tavaszon miként települnek be a zártkertek, hos- télok, fóliasátrakkal. Miért jó ez? Azért, mert nemcsak, hogy korán kerülhet piacra a zöldség, de a termőterület kihasználtsága is jobb. Érdemes persze azt is hozzátenni, hogy a módszer korántsem általános. Szűkebb pátriánkon belül egyes településeken ugyan nagy a hagyománya a fóliás termesztésnek, sok helyütt azonban mintha még mindig nem ismerték volna fel előnyeit. S itt vannak még tartalékaink. Ugyancsak áfészeink egy részének javára írható, hogy a kiskertek, hétvégi telkek jobb kihasználását o gyümölcsfák telepítésével Is segítik. Nemcsak a facsemeték, szőlőoltványok eladásával, de azzal is, hogy a velük terményértékesítésre szerződötteknek díjmentesen juttatnak ültetnivalókat. Ezúttal az áfészekről szóltunk, s a velük kapcsolatban álló kistermelőkről. Ez a kapcsolat természetesen nem mindig felhőtlen. Még sokat kell tenni azért, hogy közös munkájuk folyamatosabb, zavartalanabb legyen. Ahogy dicséretre méltó, mert közös ellátásunkat szolgálja, azok munkája, akik tíz, húsz. vagy ezer kiló babot, uborkát, paradicsomot termesztenek eladásra, elismerés jár azoknak is, akik a nagyüzemi mértékhez képest sokszor maroknyi terményt tőlük felvásárolják, könyvelik, számlázzák. iktatják. Ez a termelési idény lassan lejár. Senkinek sem volt könnyű esztendő, hiszen az időjárás nem mindig kedvezett. Ám közeleg a jövő évi szerződéskötések ideje. S akkor, de főképpen tavasszal kezdődik minden elölről, s bízunk benne, hogy még zökkenőmentesebb lesz a folytatás. Egyet máris biztosan tudhatunk: ha jó termés lesz. s ehhez szorgalmas felvásárlók, értékesítők társulnak. közös gondjaink tovább enyhülnek. F. L Zsámbok Kiállítás és vásár A túrái Galgavidéke Áfész hatékonyan támogatja a kistermelőket. Ennek egyik megnyilvánulása, hogy bizonyos időközönként egy-egy községben kiállításit és vásárt tart azokból az anyagokból, eszközökből, amelyek a zöldséggyümölcs termeléshez szükségesek. Szeptember 28—30-án Zsámbokon, az ottani felvá- sárlótelepen nyitnak kiállítást, amelyen az általuk forgalmazott növényvédő szereket, műtrágyákat, kertészeti kisgépeket láthatják az érdeklődők. A helyszínen szaktanácsadással is szolgálnak’ majd. SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT Járási labdarúgó-bajnokság Váratlan fordulatok, sok gól Napsütésnek és sok gólnak örvendezhettek a nézők vasárnap a járási labdarúgó-bajnokság mérkőzésein. A domonyiak Galgahévízen tapsot arattak, sportszerű játékukért. Három olyan mérkőzés is volt, ameMegkésve, de nem későn Országot felfedező nyugdíjasok Réti István, a hévízgyörki művelődési ház nyugdíjas- klubjának vezetője lassan kerékpározik lakóházától a kul- túrházig. Lábai bírnák a gyorsabb tempót, de nem siethet, mert minden porta előtt ráköszönnek. Biciklijének kormányán elnyűtt aktatáska, benne jegyzetfüzet, golyóstoll. Ennyi a felszerelés, de ez aztán igazán hozzánőtt. mert ez a táska s benne a kellékek mindig vele vannak. Ott található a Ladájában is, ha épben azt kormányozza, s ott a kezében, amikor gyalogosan van. Nem siet autóval sem, hiszen abból is igyekszik mindenkinek előre köszönni, no, meg elég gyakran meg is kell állni, mert ki hallgassa meg az embereket, ha nem ő, aki több évtizedes közéleti múltra tekinthet vissza. Mindig a közért Hallgattak rá egyéni gazda korában, elfogadták tanácsait, intézkedéseit a közösben, amikor brigádvezető lett. elismeréssel emlegetik a Hazafias Népfront helyi bizottságának elnökeként végzett munkáját, dicsérik tanácstagi tevékenységét. Felesége a megmondhatója, hogy az alig kétkilométeres úton, ami a lakásuk, kertjük, meg a szőlőjük között van, hányszor áll meg a Lada, mert a férjének mindig akad elintéznivalója. Sosem lehet tudni, mire mozgósítja klubtársait, vagy valamelyik utca lakóit. Csak egy biztos: amit tesz, mindig a közösségért teszi. A korai sötétedés az ősz közeledtét jelzi. A művelődési ház előtti lámpa fényében futunk össze. — Most milyen ügyben fáradozik. — kérdezem. — Vasárnap Egerben jártunk nyugdíjas társaimmal. Ismerkedtünk a város nevezetességeivel, műemlékeivel, jártunk a Bazilikában, a várban, megcsodáltuk a régi építményeket. A közös ebéd után elvitt az autóbusz a Szépasz- szony-völgyébe is. ahol azonban keveset időztünk, mert arra törekszünk, hogy minél többet láthassunk abból, amit ifjabb korunkban nem láthattunk. Az unokáinknak nem új az egri vár, sem a Gárdonyi múzeum Nekünk, akik hatva- norj túl ismerkedünk a világgal, bizony sietnünk kell, ezért nem tölthettünk egész napot Egerben. Úgy gondoltuk, ha erőnk, egészségünk megmarad, még visszajövünk. Gyorsan indultunk tovább, programunk szerint. Egyre messzebb — Az útnak csak a fontosabb és érdekesebb megállóit említem, ami talán elég annak bizonyítására, hogy kirándulásainkon valóban az országgal ismerkedünk, s ha idősek vagyunk is, tényleg fel akarjuk fedezni Magyarországot. Párádon megnéztük a márványistállónak nevezett múlt századi épületet, ami a Károlyiaké volt, s nevét márvány jászoláról kapta. Itt létesítették 1972-ben az ország első kocsimúzeumát, ahol a szekérgyártáshoz szükséges szerszámokat, történetét bemutató képeket és számos kocsit, hintót láthattunk. Olyan hintót is, amelyet alig tíz évvel ezelőtt másfél millió forintért újítottak föl. — Mátraházánál letértünk az útról, buszunk felkapaszkodott hazánk legmagasabb pontjára. a Kékestetőre. Gyönyörködtünk a kilátásban, az alattunk elterülő táj szépségében és sajnáltuk, hogy csak most jutottunk el ide. — Jobb később, mint soha, mondta egyik társunk — s igazat adtunk neki. — Valóban, ha későn is, lassan-lassan megismerjük az országot. Sokfelé jártunk már, s ha erőnk engedi, még mesz- szebbre is eljutunk. — Merre? — Hát most azt forgatom a fejemben, hogy túlmegyünk a határainkon. Krasznahorka, Kassa és környéke érdekli a legtöbb klubtársamat. Igazuk is van, miért ne mehetnénk külföldre mi is. Egészségesek vagyunk, megvan az anyagi biztonságunk, gyerekeink felnőttek, biztosan nem veszik rossznéven a nagyapákban feltámadt utazási kedvet. Ha önköltségen szervezzük a kirándulást. 400—500 forintból megússzuk. Ennyit talán mindenki megengedhet magának öregségére. — Az utazás terheit bírjuk, hiszen életünk nagyobbik részét abban a korban éltük, amikor nemcsak a fiatalnak, de az öregnek is meg kellett küzdenie a mindennapi falatért Legközelebb merre? Harányi Andrásné köszön ránk, s alig viszonozzuk, már ott Blaskó Ferencné. — Legközelebb merre megyünk, Pista? — kérdezik. Réti István magyarázni kezd, aztán kinyitja táskáját, előkerül a golyóstoll, meg a jegyzetfüzet hogy bejegyezze a kirándulásra jelentkezők nevét. Fercsik Mihály lyiken a 3-0-ás vezetés sem volt elegendő a győzelemhez. A forduló rövid krónikája: Dány—Nagytarcsa 6-0 (2-0) Vezette: Vándor (Födi). A lelkesen védekező nagy- tarcsaiak ellen a tapasztalt és jól játszó hazaiak ilyen arányú győzelme is megérdemelt. Zsámbok—Hévízgyörk 1-0 (1-0) Vezette: Keglovits (Lázár S., Darnyik). Jó iramú mérkőzés, sportszerű játék, a találkozó végére a zsámboki együttes elfáradt, győzelmüket a szerencsének is köszönhetik. Pécel—Túra 2-1 (0-1) Vezette: Urban (Surman, Bodor). A találkozó igen jó és sportszerű játékot hozott. A vendégek szerezték meg a vezetést, de a hazaiaknak nemcsak egyenlíteniük sikerült, hanem a győzelem is. Mogyoród—Valkó 3-2 (1-0) Vezette: Czene (Lázár J., Perge). Ez az egyik olyan mérkőzés, amelyiken a mogyoródiak már 3-0-ra vezettek, és ezenkívül is számos helyzetet kidolgoztak. A vendégek kedvét ném szegte a három gól, rákapcsoltak, szépítettek, és nem sok hiányzott az egyenlítéshez sem. GEAC—Bag 4-2 (3-2) Vezette: Unger (Molnár, Széki). Igén jó talajú pályán, napfényes. de szeles időben a ba- giak szereztek vezetést. A nagyon ötletesen és iól játszó egyetemisták azonban csakhamar egyenlítettek. A közönség élvezte a fordulatos küzdelmet. amelyen a hazaiak nagyobb arányú győzelme sem lett volna meglepetés. Honvéd Malinovszkij SE— Erdőkertes 8-3 (3-1) Vezette: Darnyik (Lázár). A Honvédőt nem állította nagy erőfeszítés elé az erdőkertes! gárda. A HMSE-ben Tihon és Karácson brillírozott; a gólokon testvériesen megosztozkodtak Szabóval és Szalisz- nyóval. Valamennyien kettőtkettőt rúgtak. Galgahévíz—Domony 3-3 (0-2) Vezette: László (Maszlag, RáVz). Hamar megszerezte a vezetést a Domony. és még a 81. percben is 3-0-ra vezetett. A biztos győzelem tudatában két poszton is cseréltek, kiengedtek. ami megbosszulta magát. Az eredmény a látottak alapján a galgahévíziekre nézve hízelgő. Aszód—Veresegyház 6-3 (0-2) Vezette: Imre (Varga, Máté). Két ellentétes félidőből állt a találkozó. A 60. percben még a vendégek vezettek 3-0-ra. Ezután mintha kicserélték volna az aszódiakat, fél óra alatt hat gólt rúgtak. Szászi (2), Tóth. Ondrik I.. Czmorek és Túrán (1—1) révén. Kartal II.—Isaszeg 0-2 (0-0) Vezette: Hegedűs (Legéndi). A kartaliak idegesen játszottak az első félidőben, az isa- szegiek pedig lakodalmi hangulatban. Az utóbbiak teljesítményén meglátszott. hogy szombaton középhátvédjük. Szabó József esküvőjén voltak. Szünet után mégis magukhoz tértek, és a különben sportszerű mérkőzésen megszerezték a győzelmet. Ifjúságiak: Dány—Nagytarcsa 8-1, Pécel—Túra 3-1, Galgahévíz—Domony 1-1. Mogyoród—Valkó 3-1, Aszód— Veresegyház 1-3. A BAJNOKSÁG ÄLLÄSA I. osztály 1. Dány 5 4 1 _ 16- 6 9 2. Pécel 6 4 1 1 12- 7 9 3. Aszód 5 3 2 — 14- 8 8 4. Isaszeg 6 3 1 2 9- 7 7 5. Túra 6 2 2 2 18-11 6 6. HMSE 5 2 2 1 11- 6 6 7. Hévízgyörk 6 2 2 2 10-10 6 8. Zsámbok 6 2 2 2 13-14 6 9. Veresegyház 6 3 — 3 10-14 6 10. Galgahévíz 4 2 1 1 10- 7 5 11. Kartal II. 4 2 1 1 5- 3 5 12. Domony 6 1 3 2 15-16 5 13. Bag 6 3 1 3 12-13 5 14. GEAC 2 2 — — 8- 3 4 15. Mogyoród 6 2 — 4 9-15 4 16. Erdőkertes 5 — 2 3 10-21 2 17. Nagytarcsa 6 1 — 5 4-19 2 18. Valkó 6 — 1 5 5-17 1 Csiba József
