Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-19 / 219. szám

1979. SZEPTEMBER 19., SZERDA Heti jogi tanácsok ♦ Külön díjazás bárkit csak magasabb munkakörű dolgozó helyettesítése esetén illet meg. Az egyik olvasónk másodál­lásban látta el a vezető köny­velői teendőket. Ebben az év­ben két alkalommal a műszaki vezetőt, összesen 25 napon át és egy héten keresztül pedig a saját munkakörén kívül ellát­ta a betegállományban levő adminisztrátor feladatait is. A két munkakör helyettesítése címén részére kettőezer forin­tot fizetett ki a vállalat, amely összeget később visszatéríttet­ték vele. A visszatérítés oka, hogy az említett összeg nem illette meg öt, miyel a műszaki vezető helyettesítéséért csak 30 nap után illette volna he­lyettesítési díj, az adminisztrá­ciós teendők ellátásáért pedig ilyen díj nem jár. Hasonló 'ügyben a Legfel­sőbb Bíróság már állást fog­lalt. Szükséges volt az egysé­ges gyakorlat kialakítása miatt a jogszabályok helyes értel­mezését magyarázó iránymu­tatás kiadása. Bizonytalanság volt tapasztalható ugyanis több munkahelyen abban a kérdésben, hogy ha a havidí­jas dolgozó magasabb munka­körű dolgozót több alkalom­mal helyettesít, a magasabb munkakörnek megfelelő mun­kabérre igényt tarthat-e, ha az egyes helyettesítések időtarta­ma 30 napon túl nem terjedt, de a helyettesítések együttes időtartama, a 30 napot megha­ladja. E vitatott kérdés helyes megoldását illetően mondja a hivatalos állásfoglalás, a mun­ka díjazásának egyes kérdé­seiről szóló 7/1967. MüM. szá­mú rendelet 4. §. 2. bekezdésé­ből kell kiindulni. Eszerint a havidíjas dolgozót magasabb munkakört dolgozó helyettesí­tése esetén a magasabb mun­kakörnek megfelelő munkabér csak akkor illeti meg, ha egy­folytában 30 napon túl helyet­tesít. Olvasónkat tehát a mű­szaki vezetői helyettesítési díj az említett jogszabályok alap­ján nem illeti meg. Tévedett a vállalat akkor is, amikor az adminisztrációs tevékenységet helyettesítésnek tekintette. A jogszabály szerint csak maga­sabb munkakörű dolgozó he­lyettesítése esetén illeti meg helyettesítési díj a dolgozót. ^ A műszakpótlékról. Bagról egyik olvasónk pana­szolja, hogy a vállalatnál mint. üzemőr dolgozik 24 óra szolgá­lat, 24 óra szabad időben. Ol­vasónk kifogásolja, hogy nem kapják a műszaki pótlékot. A vállalatnál ezt már kérték — hivatkoztak a Gödöllői Gép­gyár hasonló beosztású dolgo­zóira, ahol jár ez a pótlék —, de a vezetőség részéről egyér­telmű választ nem kaptak. A polgári fegyveres őrség tagjainak személyi alapbérét a 107/1977. MüM. számú utasí­tásban foglaltakra figyelem­mel kell megállapítani. Az itt közölt bértételek a havi 192 órás munkaidőkeretben fog­lalkoztatott polgári fegyveres .őrség tagjaira vonatkoznak. Ha a szolgálati rend miatt a havi munkaidőkeret 210 óra, a személyi alapbért az időarányo­san megemelt bértétel alapul­vételével kell megállapítani és 50, illetve 100 forintra kell ke­rekíteni. E munkaidőkeretbe havi 8 óra kötelező továbbkép­zés számítható, be. A havi munkaidőkereten felül teljesí­tett munka túlmunka. Ennek díjazásánál a túlmunka vég­zésre vonatkozó szabályok sze­rint kell eljárni. Ügy látjuk olvasónk leveléből, hogy havi 12 túlórát számolhatnak el az említett időpontig és errevaló követelési joguk 3 év alatt évül el. Ezzel a kérésükkel a SZEPTEMBER ABONY 20—23: Az utolsó valcer 24—26: Folytassa Kleó ABONY, Mese 22—25: Szivárvány ABONY, Művész 22—25: A homok asszonya** BUDAÖRS 20—23: ÍSriffin és phoenix* 24—26: Csúfak és gonoszak*** "CEGLÉD, Szabadság 20—23: Folytassa Kleó 24—26: Hatholdas rózsakert (du.) 24—26: Dráma a tengerparton** (este) CEGLÉD, Mese 20—26: Mindent látó királyfi CEGLÉD, Művész 20—25: Huszadik század I—II.*** CEGLÉD. Mopressző 21: lopakodó hold 24: Váltságdíj DUNAHARASZTI 29—21: A hosszú hétvége* 22—23:. A tóparti ház asszonya 24—25: Júlia* DUNAKESZI, V. CS 20—23: Munkahelyi románc I—II. (este) 20—23: Aladdin és a csodalámpa (du.) 24—26: Az ártatlan** (este) 24—23: Zöld rakéták (du.) DUNAKESZI, Rákóczi 20—21: Különös házasság 22—23: Hulot úr közlekedik 24—25: Ménesgazda* DUNAKESZI, J. A. 23: Munkahelyi románc I—II. 21: Ménesgazda 26: Az ártatlan** ÉRD 20—23: Júlia* 24—25: A tóparti ház asszonya FÓT 20—21: Forradás* 22—23: Mese habbal* 24—25: Ned Kelly* GÖDÖLLŐ 20—23: Csillagok háborúja I—II. GYÁL 20—21: A meztelen bosszú** 22—23: Lángoló sivatag 24—2S: Az első kisértés* KEREPESTARCSA 20—21: Menyasszony a zsákban 22—23: A hosszú hétvége* 24—25: Griffin és Phoenix* MONOR 20—23: Ulzana (du.) 20—23: Dráma a tengerparton** (este) 24—26: Won Ton Ton Hollywood megmentője MOZIMŰSOR., 20-TÖL SZEPTEMBER 26-IG NAGYKÄTA 20—21: Tenkes kapitánya I—II. 22—23: Rosszemberek** 24—26: Fekete farkasok üvöltése* NAGYKŐRÖS, A. J. 20—23: Won Ton Ton Hollywood megmentője 24—26: Ulzana NAGYKÖRÖS, Toldi 22: Won Ton Ton Hollywood megmentője 26: Ungern báró végső tévedése PILISVÖRÖSVÄR 20—21: Sugarlandi hajtóvadászat* 22—23: Máckenna aranya 24—25: Felszállási engedélyt kérek RÁCKEVE 20—21: A vágy titokzatos tárgya** 22—23: Félénk vagyok, de hódítani akarok 24—25: Transzszibériai expressz SZENTENDRE 20—23: Transzszibériai expressz (du.) 20—23: Csúfak és gonoszak*** (este) 24—28: A reménység szele (du.) 24—25: A vasprefektus* (este) TÄPIÖSZELE 20—21: Rosszemberek** 22—23: Fekete farkasok üvöltése* 24—25: Csárdáskirálynő VÄC, Kultúr 20—23: Lövés a ködben (du.) 20—23: Az ártatlan** (este) 24—25: Ezek a fiatalok (du.) 24—20: Munkahelyi románc I—II. (este) VÄC, Művelődési Központ 20: Kínai negyed* 21: Biciklitolvajok 23: Csizmás kandúr VECSÉS 20—23: A reménység szele (du.) 20—23: A vadnyugat hőskora I—II. (este) 24—26: Vértestvérek (du.) 24—28: A hosszú hétvége (este) DABAS 20—21: A friss széna hódító illata 22—23: Az utolsó vérbosszú* 24—25: Fogjuk meg és vigyétek* • 14 éven aluliaknak nem ajánlott! ** Csak 16 éven felülieknek! *** Csak 18 éven felülieknek! munkaügyi döntőbizottsághoz forduljanak. A heti pihenőna­pon végzett munkával kapcso­latban valóban az a szabály, hogy ha a dolgozó részére pi­henőnapot nem lehet biztosí­tani, az e napon végzett mun­káért járó munkabéren felül 100%-os pótlék jár. Például a rakodóbrigád, ha a heti pihe­nőnapon végez munkát, akkor a teljesítménybért és annak 100%-os pótlékát kapja. Nem jár a heti pihenőnapon vég­zett munkáért ellenállták a ve­zető állású dolgozónak, vala­mint azoknak, akik munkaide­jük beosztását, illetőleg fel- használását a kollektív szerző­dés alapján maguk határozzák meg. Ha a dolgozó a heti pi­henőnapon végzett munka el­lenértékéként másik pihenőna­pot kap, akkor a pihenőnapon végzett munkájáért pótlék nél­küli munkabért abban a hó­napban kell kifizetni, ame­lyikben a munkát teljesítette, vagy amelyik hónapban részé­re a vállalat másik pihenőna­pot biztosított. Olvasónk és társa esetében úgy látjuk, hogy a heti pihenőnapon végzett munka ellenértéke címén nincs követelnivalójuk, mert pótlék nélküli munkabért kap­ják és a pihenőnapot. Ezen túlmenően végzett munkáért a fentebb már említettek szerint túlórapótlék azonban megilleti őket. A legbonyolultabb kérdésük a műszakpótlékra' vonatkozik. Itt az alaprendezés a 15/1977. (V. 22.) MT. rendelet, amely­nek értelmében délutáni mű­szakban végzett munka után a törzsbér plusz a prémium húsz százaléka, az éjszakai műszak­bár negyven százaléka, folya­matos munkarend es-etáben pedig mindezen felül még to­vábbi tíz százaléka illeti meg a dolgozót. Az építésügyi és városfejlesztési ’ miniszter a 19/1971. ÉVM. számú rendele­tében úgy intézkedett, hogy az őrszolj^álgtpt teljesítők: részére (telepí*> j.ka)9«ót* 5r - stb.) nem fizethető éjszakai pótlék. 1978. július 1-vel azonban a műszakpótlékot kiterjesztette a Minisztertanács a 30/1978 (VI. 10); MT. számú rendeletében. Eszerint az.iparban az élelmi­szer-kiskereskedelemben és a vendéglátásban dolgozók mű­szakpótlékjáról szóló 15/1977. MT. számú rendelet és annak végrehajtására kiadott 14/1977. P. k. M. számú rendeletben 1 meghatározott ágazatba sorolt vállalatokon és szövetkezete­ken kívül a rendelet kiterjed az építőipar, a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás, a szállítás és hírközlés, a kereskedelem, a vízgazdálkodás; a személyi ; és gazdasági szolgáltatás, vala- • mint az egészségügyi, szociá- í lis és kulturális szolgáltatás vállalataira és szövetkezeteire — a mezőgazdasági szövetke­zetek kivételével —, továbbá a szállítás és a költségvetési gazdasági szolgáltatás ágazat­ba, valamint a, vízgazdálkodás népgazdasági ágba sorolt költ­ségvetési szervekre. A fenti felsorolásból úgy látjuk, hogy olvasónk vállalata talán a hír­közlés népgazdasági ágazatba lehne sorolható, de eléggé ha­táreset, nyilván ezért nem tud­tak eddig ebben állást foglalni. Javasoljuk, adjanak be írásbeli kérelmet a gyár munkaügyi osztályára, kérjék ki az üze­mi bizottság véleményét és tá­mogatását. Ha ezek után sem történik állásfoglalás, vigyék az , ügyet a vállalati munka­ügyi döntőbizottság elé. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntései Válóper diplomáciai úton Külföldön tartózkodó férje ellen felesége válópert indí­tott. A járásbíróság azonban a férfit nem diplomáciai úton idézte, sőt az asszony által megadott címre, még idézést sem küldött, hanem csak úgy­nevezett hirdetményi idézést bocsátott ki. Ilyen körülmé­nyek között természetesen a férj nem jelent meg a tár­gyaláson, mire a járásbíró­ság a házasságot felbontotta. A jogerőre emelkedett ítélet ellen emelt törvény ess ági óvás­ra a Legfelsőbb Bíróság — a hasonló esetekre iránymuta­tóul szolgáló — határozatában a következőket fejtette ki: — Amennyiben az ügyfél tartózkodási helye ismeretlen, vagy olyan államban van, amely a kézbesítéshez jogse­gélyt nem nyújt, esetleg a kézbesítés elháríthatatlan aka­dályba ütközik, illetve annak megkísérlése már előre is eredménytelennek mutatko­zik, azt hirdetmény útján kell teljesíteni. Ebben az esetben azonban a járásbíróság téve­sen alkalmazta és törvény- sértéssel állapította meg, hogy a férj részére a kézbesítés el­háríthatatlan akadályba ütkö­zik, hiszen a férfi tartózko­dási helyét és pontos címét felesége megadta. — Az Igazságügyi Miniszté­rium tájékoztatása szerint külföldön tartózkodó személy­ivel a bíróság általában a nemzetközi jogi osztálya útján érintkezik. Azokban az álla­mokban, amelyekkel nincs jogsegély-szerződésünk, az ott­lakó magyar állampolgárok részére a polgári jogi Irato­kat — ugyancsak a miniszté­rium nemzetközi jogi osztá­lyán keresztül — általában az illetékes magyar külképvi­seleti hatóság kézbesítheti, ugyancsak a nemzetközi jogi osztályon keresztül. A Magyar Népköztársaságnak, abban az országban, ahol a férj lakik nagykövetsége működik. Mind­ezekre tekintettel a járásbíró­ság akkor járt volna el helye­sen, ha a feleség által közölt cím alapján a férjet az Igaz­ságügyi Minisztérium nemzet­közi jogi osztálya útján idéz­te volna meg a tárgyalásra. Tehát a járásbíróság döntését az eljárási szabályok lényeges megsértésével hozta meg, ezért ítélete törvénysértő. Halálos szerencsétlenség Tragikus szerencsétlenség történt egy Pest megyei köz­ségben. A helybeli termelő­szövetkezet egyik tagja gépes növényvédelmi munkát vég­zett. Amikor elkészült, a gépet nem állította le .a tsz telepén, h-nem tartályában fia építke­zéséhez vizet szállított vele. Megérkezve az épülő ház elé állt és a betonozáshoz szüksé­ges vizet akarta leereszteni. Munka közben a fo.rgótengely ruhájánál fogva bekapta és oly súlyos sérüléseket okozott, hogy a szerencsétlen ember belehalt. Özvegye kártérítési pert in­dított a tsz ellen. A szövetke- .z^s«£3»l*vé^k(wett,. t).ogy a balesetet kizárólag az elhunyt hibája idézte elő, mert a mun­kagépet engedély nélkül vet­te igénybe. Ezenkívül a védő­lemezt is eltávolította róla. A Szövetkezetek Pest megyei Tanácsának jelentése szerint a gép a munkavédelmi köve­telményeknek nem felelt meg. A tsz — az erre vonatkozó szabályzatban foglaltak ellené­re — az üzemeltetéshez szük­séges engedélyt nem szerezte be. Mulasztást követett el az­zal is, hogy nem jelölte meg az útvonalat, amelyen a gépet a telepre be kellett volna vin­ni, a részlegvezető pedig nem győződött meg arról, hogy a biztonságos munkavégzés kö­rülményei a követelmények­nek megfelelnek-e. Mindezek alapján a járásbíróság mind a tsz, mind az elhunyt vétkessé­gét megállapította, s ezárt egyenlő arányú kármegosztást alkalmazva, a szövetkezetei kártérítésre és havi özvegyi járadék fizetésére kötelezte. Fellebbezésre a Pest megyei Bíróság az ítéletet megváltoz­tatva, a keresetet elutasította, mert a baleset bekövetkezésé­ben kizárólag az elhunytat ta­lálta vétkesnek. A jogerős döntés ellen emelt törvényes­ségi óvásra a Legfelsőbb Bíró-- ’ság az ítéletet megváltoztatva, a keresetet elutasította, mert a baleset bekövetkezésében kizárólag az elhunytat találta vétkesnek. A jogerős döntés ellen emelt törvényessági óvás­ra a Legfelsőbb Bíróság mindkét ítéletet hatályon kí­vül helyezte és a járásbírósá­Tíz nap rendeletéiből A kenyérgabona és liszt cse­réjéről a 14/1979. MÉM—ÁH. rendelet intézkedik, amely a Magyar Közlöny 60. számában jelent meg. A térítés nélküli étkezésről kiadott 16/1979. Bk. M. rendel­kezést, az építési engedélye­zésről és a használatbavételi engedélyezéssel kapcsolatos el­járásról szóló rendelkezéseket is ugyanitt találják meg az ér­dekeltek. A bírósági végrehajtásról az 1979. évi 18. tvr. a Magyar Közlöny 62. számában találha­tó. A nappali tagozaton végzett pályakezdő agrár szakemberek foglal közt a tás ával ka pcs olatos pályázatfelhívás engedélyhez kötéséről, ugyancsak a Ma­gyar Közlöny 62. számában je­lent meg a 16/1979. MÉM. ren­delkezés. Az üzemi munkavédelmi te­vékenység fejlesztéséről .a MÉM. Értesítő 14. száma tar­talmaz fontos pályázati felhí­vást. A felesleges vagyontárgyak hasznosításáról, selejtezéséről ugyancsak a MÉM. Értesítő 14. számában találnak az ér­dekeltek közleményt. got új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelezte. A döntés indoklása szerint a tsz kártérítési felelőssége fennáll. Kiderült ugyanis, hogy az elhunyt a baleset előtt a gépet már többször használta vízszállításra,. továbbá az is, hogy a szövetkezet szállítógé­peinek igénybe vételére a ta­goknak lehetőségük volt. Ada­tok merültek fel, hogy a sze­rencsétlenül járt ember, ha valóban ő szerelte le a védőle­mezt, ezt napokkal a tragikus esemény előtt .tehette, i Ez a magatartás kármegosztásra ad­na lehetőséget, de ugyanakkor fölmerül a tsz ellenőrzési kö­telezettsége elmulasztásának kérdése is, ami a kárpótlás arányát befolyásolhatja és az elhunyt vétkes magatartásá­nak súlyát csökkentheti. Ehhez járul, hogy az illető balesetel­hárítási oktatásban nem része­sült, tehát az eddig rendelke­zésre álló adatok alapján a kármegosztás helyes arányát megállapítani nem lehet. Ezért munkavédelmi vagy más szakértő bevonásával tisztázni kell, hogy a tsz a biztonságos munkavégzésre vonatkozó sza­bályoknak mennyiben tett ele­get és az elhunytnak — az adott körülmények között — a balesetvédelmi rendelkezések megtartására egyáltalán volt-e lehetősége. Azt is ki kell derí­teni, hogy a védőlemezt ki és mikor szerelte le. Tanúkat kell kihallgatni arra vonatkozóan, hogy a szövetkezetben a mun­kagépeknek a tagok által való igénybevételének lehetőségénél mi volt a gyakorlat. Csak ezek után állapítható meg, van-e alap kármegosztásra, s ameny- nyiben igen, milyen mérték­ben. Nem volt sorompó — gázolt a vonat Az egyik mezőgazdasági ter­melőszövetkezet kétszáz főnyi gulyája sorompó nélküli vas­úti átjárón haladt keresztül. Hirtelen szerelvény robogott arra, amely több tehenet ha­lálra gázolt, néhányat pedig annyira megsebesített, hogy azokat le kellett vágni. A já­rásbíróság a • gulyáshajtó két tsz-tagot közúti közlekedési szabályainak megsértése miatt pénzbüntetésre ítélte. A KRESZ ugyanis kimondja: vasúti átjárón állatokat csak kisebb, legföljebb tíz darabból álló csoportokban szabad ke­resztülhajtani. A történtek miatt a tsz o MÁV ellen háromszáztizenhat- ezer forint kára megfizetéséért pert indított. Arra hivatko­zott, hogy a baleset saját dol­gozóinak szabályszegése nél­kül is bekövetkezett volna. A MÁV viszontkeresetet támasz­tott, mert a karambolnál a mozdony megsérült és a javí­tási költségek megtérítését kérte. A baleset körülményei­nek tisztázására beszerezték a bűnügy iratait, s a budapesti Műszaki Egyetem közlekedés- mérnöki kar vasúti járművek tanszékét szakértőként ki­rendelték. Végső fokon az ügy­ben a Legfelsőbb Bíróság döntött, amely a MÁV-ot a kár 40 százalékának megfize­tésére kötelezte. — A fokozott veszéllyel já­ró tevékenység folytatója ak­kor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idéz­te elő, ami a fokozott veszély- lyel 'járó tevékenység körén "kívül esik. A külső ok" tehát akkor mentesít, ha az objek­tíve elháríthatatlan — hang­zik az ítélet. Ez természetsze­rűen nem jelent abszolút el­háríthatatlanságot, mert mind a technika fejlődése, mind a" népgazdaság teherbíróképes­sége relatívvá teszi. Ez utób­bi akkor lehet szempont, ha a veszélyhelyzet kiküszöbölése aránytalan anyagi ráfordítás­sal lenne megvalósítható, pél­dául a tehenek* “áthajtásához aluljáró építésével. Elvileg a károsult váratlan közrehatása is elháríthatatlanná válhat. A fokozott felelősség kimentésé­hez azonban az állandó ítél­kezési gyakorlat a károsult közrehatását csak akkor tart­ja elégségesnek, ha az olyan jellegű volt, hogy objektíve nem lehetett elhárítani. — Ebben az esetben a bal­eset — a tsz közrehatása el­lenére — elhárítható lett vol­na. mégpedig úgy, hogy a sze­relvény olyan sebességgel ér­kezik az átjáróhoz, ami az akadály észlelésekor — nyom­ban megkezdett fékezéssel — a megállást lehetővé teszi, vagy pedig ha az átjárónál so­rompót helyeznek el. Igaz, hogy a vasútra vonatkozó ren­delkezések sorompó fölállítá­sát nem teszik kötelezővé és forgalmi szempontból nem ír­ják elő a vonatnak a veszély- helyzettől független lassítását sem, azonban az átjáró előtt történő megállást, illetve az összeütközés kiküszöbölése le­hetőségének emiatt fennálló hiányát, a fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatásával okozati összefüggésben álló­nak kell tekinteni. Ezért a MÁV felelősségét, is meg kell állapítani. Uj könyvek A polgári peres eljárásokról Nemcsak a jogászok, ha­nem a törvényeink, az írott szabályaink ismeretére törek­vők is érdeklődéssel forgat­hatják a Közgazdasági és Jo­gi Könyvkiadó gondozásában év végéig megjelenő új köte­teket. Az elsőfokú polgári pe­res eljárásban születő hatá­rozatokat ég iratokat mutatja bs —- összesen 250 különböző „mintát” — Novák István ké­szülő kézikönyve, amely a bíráknak, az ügyekben eljáró állampolgároknak is hasznos útmutatásokkal szolgál. Jogszabály-magyarázatnak is beillik Az oktatási igazgatás kézikönyve című, több mint ezer oldalas kötet, amely a pedagógusokat és az oktatási igazgatósban dolgozókat iga­zítja el a munkájukhoz. Elsősorban állam- és jog- történeti monográfia Ruszoly József könyve, amely az 1848— 1948 közötti évszázad válasz- 'tási bíráskodásának történeti áttekintését adja. A közigazgatás fejlesztéséi szolgáló vizsgálatok eredmé­nyeivel ismerteti meg az ér­deklődőket a . Fonyó Gyula szerkesztésében megjelenő 400 oldalas kötet, „A közigazgatás személyi állománya”. A hegeli jogelmélettől A modern jogfilozófiáig „vezeti” olvasóját P&schka Vilmos „Jog és jogfilozófia” című. 540 ol­dalas kötetében, elemzve a főbb jogbölcseleti irányzato­kat. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom