Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-01 / 204. szám
Wsi* «freier 1979. SZEPTEMBER 1- SZOMBAT Osztrákok a száműzetésben Vendégkiállítás a Munkásmozgalmi Múzeumban Az osztrák ellenállási mozgalom archívuma Magyarországon is bemutatja az Osztrákok a száműzetésben című kiállítást, amelyet az utóbbi öt évben, amióta elkészítették, sok-sok érdeklődő tekintett meg Ausztria városaiban, az Amerikai Egyesült Államok 30 egyetemén, Stockholmban, Frankfurtban és Brüsszelben. 1934 és 1945 között, miután' Ausztriában a munkáspártokat, a szabad szakszervezeteket beszüntették, majd a német csapatok megszállták az országot, az osztrák ellenállók tízezreinek kellett elhagyniuk hazájukat. A kiállítás 56 tablója a kényszerű emigráció résztvevőit, azok küzdelmét, munkásságát ismerteti meg. A kiállítás pénteki ünnepélyes megnyitóján részt vett Boross Sándor kulturális miniszter- helyettes, Sárközi Sándor, a Magyar Partizán Szövetség titkára, valamint politikai, társadalmi életünk számos képviselője. Megjelent Gerhard Velcovski, az Osztrák Szövetségi Köztársaság budapesti ideiglenes ügyvivője, valamint az osztrák ellenállási mozgalom veteránjainak egy csoportja. Dr. Bruno Kreisky szövetségi kancellár a megnyitóra küldött levelében üdvözölte a kiállítást. A kiállítást szeptember 13-ig tekinthetik meg az érdeklődők, majd az ország több városiba is eljuttatják anyagát Ifjúsági világkonferencia Moszkvában A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség európai tag- szervezeteinek kétnapos kibővített konzultatív tanácskozása — amelyet Jacek Paliszews- kinek, a DÍVSZ európai bizottsága vezetőjének, a lengyel tagszervezet képviselőjének elnökletével tartottak Budapesten — tegnap befejezte munkáját Valamennyi felszólaló hangsúlyozta a közeljövő egyik legfontosabb eseményének jelentőségét: Békés, biztonságos jövőt minden gyermeknek címmel szerveznek világkonferenciát Moszkvában. A konzultatív tanácskozás résztvevői üdvözölték a SALT—II. megállapodást. Hogy épségben visszatérjenek Felelősséggel levegőben és földön, Budaörsön Az első tucat felszállás még repülés. Olyan, amilyennek a főiskolán is tanították a leendő helikoptervezetőket. Azután, ahogy szaporodik az emelkedések és landolások száma, szürke idegkjmerítő robottá válik a mezőgazdasági pilóták munkája. Az egyhangúság szinte elviselhetetlen. Markáns arcú, barna bőrdzsekit, kopott farmernadrágot viselő férfi mondja ezt, a MÉM budaörsi Repülőgépes Szolgálata szervizcsoportjának vezetője. A negyvenöt éves szakember Baranya József. —‘ Az ellentmondás, ami a repülés szépsége és a teljesítményhajszolás között feszül, gyakorta *egy-egy gyerekes csínyben, másodpercnyi könnyelműségben oldódik. S ez néha végzetes következményekkel jár. A pályára lépőknek az előadótermekben arról kellene beszélni, itt elsősorban termelő munkát várnak töliita^íBseüófc »api .50 —60 felszállást, $em légi bravúrokat. Amikor’még a repülést irányító szerelőként dolgoztam, igyekeztem megakadályozni, hogy a gépvezetők túlságosan kifáradjanak. Inkább hazudtam: állj félre, valami nincs rendben a motorral! A kényszerpihenő többnyire elegendőnek bizonyult a regenerálódáshoz. Életforma, nem foglalkozás — ön repült valaha? — kérdézem Baranya Józsefet. — Valamikor régen. De csak rövid ideig. Akármilyen furcsán hangzik is, nehezebbnek tartom a repülőgépszerelés elsajátítását, mint a vezetést. Az utóbbit, ha egyébként alkalmas rá, bárki megtanulhatja. Nem úgy a műszerekkel, a bonyolult berendezésekkel való bánást. Nagyon szeretem a foglalkozásomat, ami nem egy, a sokszáz szakma közül. Ez életforma. Azért nevezem annak, mert olyanfajta örömet jelent számomra, amit sehol máshol nem kaphatnék meg. Ha például elromlik egy gép valahol Sopron környékén, s egy fontosabb alkatrészt kell kicserélni, már hajnalban útnak indulok. Tudom, hogy türelmetlenül várnak, hiszen egy óra kiesés 10 ezer forintjába kerül a vállalatnak, s a pilóta is megérzi a hónap végén a keresetén a kihagyást. Aztán, ha elkészültem, látom a munkám eredményét: a magasba emelkedik a rendbe hozott gép. Nincs rám tovább szükség. Autóba ülök s valami furcsa érzés kerít hatalmába, ahogy fogynak, a kilométerek az aszfalt sávon száguldva, a szabadság érzéséé. Fegyelmezettebben, szakszerűbben A repülés tehát, ha a pilóta nem követ el hibát, az autózásnál is biztonságosabb. Ez a véleménye Baranya Józsefnek. A balesetek okát a nagy megterhelésben keresi. Tapasztalata , szerint azok a kollégái, akik szabad idejükben sportgépat vezetnek, sokkal kiegyensúlyozottabbak, nyugodtabbak. Felszállás előtt, A helikoptereket az ellenőrzések után a repülőtéren hozzák üzemképes állapotba. A gépek gazdái csak a beállításokat követően indulhatnak útjukra. A balesetek, a géptörések csökkentése érdekében a Repülőgépes Szolgálat vezetői az jlyen . leJa^tőkégekr megteremtésén kívül jóval többet tettek. Megszilárdították a bizonylati fegyelmet: a fel. és leszállások idejét percnyi pontossággal jegyzik föl. Ez megsokszorozza az egyéni felelősség érzését. Komolyabban veszik a műszaki utasítások betartását. A napi munka végeztével rendszeresen ellenőrzik a futóművek, a kormányszerkezetek állapotát, s csak ezután kerül a ponyva a helikopterre. A kibővített műszaki ellenőrző csoportnak jogában áll bármikor, a brigádok tevékenységét' felülvizsgálni, s a tapasztalatokról föl jegyzés készül. Hogy ez így van. Baranyai József is megerősíti. Jelzik a viFanyhuzakkat A jelen után a jövőről már Winkler János személyzeti és oktatási főosztályvezetővel beszélgetünk. Arról például, hogy valamennyi légitársaság rendelkezik regenerációs központtal, ahol egy évben egyszer, két hétig orvosi felügyelet mellett pihennek a pilóták. A MÉM Repülőgépes Szolgálatának nincsen ilyen intézménye. Remélik, hogy a Balaton partján az üdülőépítési stop ellenére hozzákezdhetnek a beruházáshoz. Annál is inkább, mert az említett létesítmény inkább a kórház, mint az üdülő funkcióját töltené be. — A pilóták legveszélyesebb ellenségei, a magas feszültségű távvezetékek ellen hogyan védekeznek? — Már elkészült a prototípusa annak a készüléknek, ami a helikopter orrára szerelve, erős hanggal jelzi a villamos huzalok közelségét. A vas traverzekre pedig a jövőben színes műanyaggömböket erősítenek, hogy azokat már messziről láthassa a légi jármű vezetője — mondja Winkler János. Szavaiból kiderül: a mező- gazdasági repülés kinőtt a gyermekkorból. A technikai feltételek a lehető legbiztonságosabb mintakörülmények kialakítását teszik lehetővé. Figyelmük most az ember, a gépet magasba vivő pilóta felé fordul elsősorban. Velük akarnak többet törődni, azokkal, akik bonyolultabbak minden masinánál, s cselekedeteik néha kiszámíthatatlannak tűnnek. Mint azé a helikop- tervezetőé is volt, akiről nem is olyan régen írtunk lapunk hasábjain. A riport megjelenése után alig egy hónappal meggondolatlanul egy, tanya közepén kísérelt meg leszállást. A manőver sikertelenül végződött s a gép összetörött. Az anyagi kár tetemes. Arról nem is szólva, hogy önmagát egy életre megbélyegezte. Csökkenteni a veszélyt Különleges vibráló légkörben élnek a Repülőgépes Szolgálat dolgozói. Feladatuk sem kevés: 4 és fél millió hektár gazdájának tudhatják magukat. Ilyentájt ősszel nélkülük kevesebb és rosszabb minőségű napraforgó betakarításához foghatnának hozzá a kombájnok, jobban elszaporodnának a cukorrépa augusztus végi kártevői. Munkájuk nélkülözhetetlen a magyar mezőgazdaságban. Senki számára nem lehet közömbös tehát, mennyire csökken az a veszély, ami tulajdonképpen minden felszállással együtt jár. Hogy Köteles Ferenc, akivel rádión keresztül beszélgettünk és a ceglédi Kossuth Tsz napraforgótengere fölött rótta a köröket, ne csak ma, hanem minden alkalommal épségben földet érjen. Valkó Béla Miféle szolgáltatás7 Amíg megkerül az illetékes Mindennek a reklám az oka! Örömmel hivatkoznának né- hányan erre. Hogy miről is van szó? Ráckevén és környékén az emberek az idén nyáron is előre akarták beszerezni télire a fűtőolajat. Erre biztatta őket a hirdetés is. De idén a beszerzésbe hiba csúszott. Hogy mi volt az, annak jártunk utána a helyszínen. — Nemcsak nyáron, már évek■ óta akadozik a fűtőolajellátás. Való igaz, ezen a nyáron különösen megszaparod- tak a vásárlók gondjai. A szigetbecsei úton lévő kútnál az is előfordult, hogy aki kevesebbet akart venni, azt nem szolgálták ki. Olaj csak annak jutott, aki nagyobb meny- nyiséget vett Háromtól zárva Aki mindezeket elmondja Pilinger István, a Csepel Autógyár dolgozója. Ráckevén lakik, saját bőrén tapasztalta a fentieket. De amint elmondta nem csak a saját nevében beszél, hiszen több száz ember gondja volt ez nap mint nap Ráckevén. Valamennyiük panaszát mondja el Baksi Lajos is, aki szintén Ráckevén lakik. — Szerintem az a legnagyobb baj, hogy a nyitvatartás nem alkalmazkodik a vásárlók szabad idejéhez. Hivatalosan reggel fél nyolctól délután fél négyig tart nyitva a kút. De már háromkor nincs ott senki. Számtalanszor előfordult az is, hogy napközben sem volt nyitva. Eljöttem a gyárból, s vagy olaj nem volt, vagy a kút volt zárva. — Ellenőrizni kellene őket — veszi át a szót ismét Pilinger László. — Akkor biztos nem fordulhatna elő az, ami idén júniusban. Jóformán csak a fuvarosokat és azokat szolgálták ki, akik nagy tételben vásárolták. Aki nem volt ismerős. az né»i is köpött. De ha mondjuk . 11 órától 6-ig tartanának nyitva, akkor több időt adnának azoknak a bejáró dolgozóknak is a vásárlásra, akik most nem tudnak venni. Szóvá tettük ezt a bejáró dolgozók fórumán is, hát miféle szolgáltatás ez? Kire tartozik? Ezt a bizonyos fórumot a Hazafias Népfront rendezte Ráckevén — tájékoztatott Bébi József né, a ráckevei nagyközségi tanács vb-titkára. — Az ott elhangzott panaszok nem mindig jutnak el hozzánk. A fűtőolajgondról nem hallottam. Hozzánk senki sem jött, hogy nincs rendben az ellátás. Bár sok bajunk van az ÁFOR-ral. Most is éppen egy olyan kutat akarnak bezárni, ahonnan mintegy tizenkét ezer ember vásárol. A tanács kereskedelmi előadója Bécsi Tibor sem tudott a beszerzési nehézségekről. Azt javasolta, menjünk a helyszínre, s ott a bepanaszolt kezelővel is tudunk beszélni. Útközben az ÁFOR helyi kirendeltségének és a központi telepnek a vezetőjével Ledniczky Istvánnal találkoztunk. Bosszúságunk csak fokozódott, amikor azt mondNagyjavításon a Z—37-cs, merevszárnyú gép. becenevén Smelák. A légi járművet minden 1500 óra után 6 szerelő vizsgálja át Bozsán Péter felvételei ta, hogy a másik, a szigetbecsei úti kút két hónapig zárva van. Augusztus elsejétől október elsejéig. — A szabadságukat nekünk kell jóváhagyni — méltatlankodott a kereskedelmi előadó —, s mégsem közölte velünk ezt senki. Éppen most és ilyenkor kell megtudnom, amikor a panaszügyekkel foglalkozunk? Két hónapig A kirendeltségvezető sem tud semmiről semmit.— Nem feladatom a másik kút személyzetének ellenőrzése. De azért néha elszaladok, s megnézem. A vásárlók negyven százaléka jár oda. Tavaly ilyenkor nálunk, a központi kútnál már éjfélkor kezdődött a sorban állás. Ebből okulva, az idén előjegyeztem mindenkinek az olajat. Így aztán senki sem távozott üres kannákkal. Ami a másik kutat illeti. én is sok panaszt hallottam. Bécsi Tibor szerint is helyes megelőzni a sorban állást. Végül mindketten azt bizonygatták, a kirendeltség vezetője és a tanácsi előadó is. hogy a legilletékesebb válaszadót az ÁFOE középmagyarországi központjában találom meg Csepelen. Ott Tóth Gézának, a ráckevei terület instruktorának ismételtük el a hallottakat — A panaszokról nem is tudok, s engem senki sem keresett meg — szabadkozik. — Azt hogy a kút zárva van, mindenki tudja, a tanács is, hiszen minden évben hosszabb időre bezárunk. Most nem találom a levelet, amiben értesítettük ókét. Biztató ígéret Hogy a levél valóban meg- íródott-e vagy sem, nem tudjuk. A panaszügyekkel foglalkozó Legeza Ödön igazgatási osztályvezetőt kerestük meg ezután. Mi a véleménye a ráckvevei bajokról? — Az áremelés előtt áruhiány volt, ez valóban igaz. A kutat azonban nem kellett bezárni soha, csak átmeneti nehézségek lehettek, mert 10 ezer literes a tartály. Ha nagy kocsival álltak oda vásárolni, hamarabb kifogyott a készlet. A "pótlásáról mindig gondoskodtunk. Semmi esetre se volt joga hozzá a kútkezelőknek, hogy csak a fuvarosokat és a nagyobb mennyiséget vásárlókat szolgálják ki. Az ügyet kivizsgáljuk, s megtesszük a szükséges intézkedéseket. Ha nehezen is, de eljutottunk ahhoz az illetékeshez, aki intézkedést ígért. De szomorú, hogy sok száz ember'pa- nasza eddig süket fülekre tolóit. S úgy véljük a jövőre nézve sem biztató amit tapasztaltunk. Jó lenne, hogy megfelelő kútkezelő beállításával a jövőben a ráckeveiekre és a környékbeliekre nem várna ilyen kálvária. Szalai Mária Több ezer hektárt öntöznek Gyepgazdálkodásunk helyzete, fejlesztési tervek; Nehéz "átütő Szemléletváltozást elérni a gyepgazdálkodóst illetően. A gyepek tekintélyes részén — erre utal a legutóbbi vizsgálat is — éppen csakhogy terem valami, más részüket a hagyományos módon. szabadlegeltetés formájában hasznosítják. Nagy Zoltántól a Pest megyei Takarmányozási állattenyésztési felügyelőség munkatársától megtudtuk, még mindig 20 ezer hektáron felüli az úgynevezett talajvédő gyep, vagyis a 6 mázsánál kevesebb szénaértéket adó legelő és viszonylag kis területet mintegy 3 ezer hektárt öntöznek. Természetesen akadnak biztató kezdeményezések, megrögzött szokásokat elhagyni tudó szövetkezetek is. Ilyen a perőcsényi Vörös Csillag Tsz is, ahol az állami támogatás fel- használásával igen rossz minőségű legelőiket javították föl. A központi alapokból származó összegekből felújított 5300 hektár gyepe — erre a célra 1975. óta 34 millió forintot költöttek az üzemek, 50 százalékkal több termést adott a korábbinál. A korszerű, vagyis a szakaszos legeltetés bevezetését sokhelyütt a megfelelő eszközök hiányára való hivatkozással halogatják. Nincs villanypásztor, mondják azok akik a beláthatatlan jövőre tolnák ki a modern gyepgazdálkodás térhódításának dátumát. Pedig itt szű- kebb pátriánkban is készülnek kitűnő villamos karámok: az ügyes szerkezeteket a ráckevei Aranykalász Tsz gyártja. Előfordul az is. a látványos gyors sikerek érdekében nem megfelelő fűfajtákat telepítenek egynémely szövetkezetben. Ezek a típusok ugyan a bőséges műtrágyázás hatására nagy tömegű termést adnak, de hamar — egy-két éven belül — kipusztulnak. Elgondolkodtató az. is, hogy a budai járásban 3 esztendeje nem kértek sem telepítési, sem felújítási állami támogatást, a gazdaságok, hogy a tápanyag-utánpótlást az érdi Ren- tavölgye Tsz kivételével meglehetősen elhanyagolták. A vizsgálat megállapította, hogy a közös gazdaságok tulajdonában levő legelőkön a hasznosított gyepek hozama hektáronként 22 mázsa széna- értékű takarmányt ad évenként. Ez a. tény és, hogy csupán az üzemek egyharmadá- ban gazdálkodnak korszerűen a legelőkön, indította arra a bizottságot, hogy az üzemek számára kötelezően előírja: 1980. január 15-ig készítsenek tervet a gyepgazdálkodás fejlesztésére. A Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség mint eddig is. bemutatókkal, a korszerű módszerek propagálásával igyekszik a gazdaságok szakembereinek szemléletén változtatni. A kapott tájékoztatás szerint legközelebb szeptemberben az ócsai Vörös Október Tsz-ben lesz gyepgazdálkodási bemutató. V. B. Újítási mérleg A Ganz Műszer Művek gödöllői Árammérőgyárában értékelték az első félév újítási tevékenységének eredményeit. Ezek szerint ebben az időszakban nyolcvannégy újítást nyújtottak be, s ezek közül tizennyolcat fogadtak csak el. A már korábban elfogadott újítások közül idén huszonhetet hasznosítottak, s ezzel valamivel főbb mint egymillió forint gazdasági hasznot értek el. Ez lényegesen kevesebb a múlt év hasonló időszakának eredményénél, amikor is az így meghonosított műszaki újdonságok több mint kétmillió forint hasznot hoztak. Javulásra, fellendülésre vár a brigádok alkotó tevékenysége is, hiszen idén csak egy eredményes brigádújítás született Gödöllőn.
