Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-01 / 204. szám

Wsi* «freier 1979. SZEPTEMBER 1- SZOMBAT Osztrákok a száműzetésben Vendégkiállítás a Munkásmozgalmi Múzeumban Az osztrák ellenállási moz­galom archívuma Magyaror­szágon is bemutatja az Oszt­rákok a száműzetésben című kiállítást, amelyet az utóbbi öt évben, amióta elkészítették, sok-sok érdeklődő tekintett meg Ausztria városaiban, az Amerikai Egyesült Államok 30 egyetemén, Stockholmban, Frankfurtban és Brüsszelben. 1934 és 1945 között, miután' Ausztriában a munkáspárto­kat, a szabad szakszervezete­ket beszüntették, majd a né­met csapatok megszállták az országot, az osztrák ellenállók tízezreinek kellett elhagyniuk hazájukat. A kiállítás 56 tablója a kényszerű emigráció résztvevőit, azok küzdelmét, munkásságát ismerteti meg. A kiállítás pénteki ünnepélyes megnyitóján részt vett Boross Sándor kulturális miniszter- helyettes, Sárközi Sándor, a Magyar Partizán Szövetség tit­kára, valamint politikai, tár­sadalmi életünk számos kép­viselője. Megjelent Gerhard Velcovski, az Osztrák Szövet­ségi Köztársaság budapesti ideiglenes ügyvivője, valamint az osztrák ellenállási mozga­lom veteránjainak egy cso­portja. Dr. Bruno Kreisky szövet­ségi kancellár a megnyitóra küldött levelében üdvözölte a kiállítást. A kiállítást szeptember 13-ig tekinthetik meg az érdeklő­dők, majd az ország több vá­rosiba is eljuttatják anyagát Ifjúsági világkonferencia Moszkvában A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség európai tag- szervezeteinek kétnapos kibő­vített konzultatív tanácskozása — amelyet Jacek Paliszews- kinek, a DÍVSZ európai bi­zottsága vezetőjének, a len­gyel tagszervezet képviselőjé­nek elnökletével tartottak Bu­dapesten — tegnap befejezte munkáját Valamennyi felszólaló hang­súlyozta a közeljövő egyik leg­fontosabb eseményének jelen­tőségét: Békés, biztonságos jö­vőt minden gyermeknek cím­mel szerveznek világkonfe­renciát Moszkvában. A kon­zultatív tanácskozás résztvevői üdvözölték a SALT—II. meg­állapodást. Hogy épségben visszatérjenek Felelősséggel levegőben és földön, Budaörsön Az első tucat felszállás még repülés. Olyan, amilyennek a főiskolán is tanították a leen­dő helikoptervezetőket. Az­után, ahogy szaporodik az emelkedések és landolások száma, szürke idegkjmerítő robottá válik a mezőgazdasá­gi pilóták munkája. Az egy­hangúság szinte elviselhetet­len. Markáns arcú, barna bőr­dzsekit, kopott farmernadrá­got viselő férfi mondja ezt, a MÉM budaörsi Repülőgépes Szolgálata szervizcsoportjának vezetője. A negyvenöt éves szakember Baranya József. —‘ Az ellentmondás, ami a repülés szépsége és a telje­sítményhajszolás között fe­szül, gyakorta *egy-egy gyere­kes csínyben, másodpercnyi könnyelműségben oldódik. S ez néha végzetes következmé­nyekkel jár. A pályára lé­pőknek az előadótermekben arról kellene beszélni, itt elsősorban termelő munkát várnak töliita^íBseüófc »api .50 —60 felszállást, $em légi bra­vúrokat. Amikor’még a repü­lést irányító szerelőként dol­goztam, igyekeztem megaka­dályozni, hogy a gépvezetők túlságosan kifáradjanak. In­kább hazudtam: állj félre, va­lami nincs rendben a motor­ral! A kényszerpihenő több­nyire elegendőnek bizonyult a regenerálódáshoz. Életforma, nem foglalkozás — ön repült valaha? — kérdézem Baranya Józsefet. — Valamikor régen. De csak rövid ideig. Akármilyen furcsán hangzik is, nehezebb­nek tartom a repülőgépszere­lés elsajátítását, mint a veze­tést. Az utóbbit, ha egyébként alkalmas rá, bárki megtanul­hatja. Nem úgy a műszerek­kel, a bonyolult berendezések­kel való bánást. Nagyon sze­retem a foglalkozásomat, ami nem egy, a sokszáz szakma közül. Ez életforma. Azért nevezem annak, mert olyan­fajta örömet jelent számom­ra, amit sehol máshol nem kaphatnék meg. Ha például elromlik egy gép valahol Sop­ron környékén, s egy fonto­sabb alkatrészt kell kicserél­ni, már hajnalban útnak in­dulok. Tudom, hogy türel­metlenül várnak, hiszen egy óra kiesés 10 ezer forintjába kerül a vállalatnak, s a piló­ta is megérzi a hónap végén a keresetén a kihagyást. Az­tán, ha elkészültem, látom a munkám eredményét: a ma­gasba emelkedik a rendbe ho­zott gép. Nincs rám tovább szükség. Autóba ülök s valami furcsa érzés kerít hatalmába, ahogy fogynak, a kilométerek az aszfalt sávon száguldva, a szabadság érzéséé. Fegyelmezettebben, szakszerűbben A repülés tehát, ha a piló­ta nem követ el hibát, az autózásnál is biztonságosabb. Ez a véleménye Baranya Jó­zsefnek. A balesetek okát a nagy megterhelésben keresi. Tapasztalata , szerint azok a kollégái, akik szabad idejük­ben sportgépat vezetnek, sok­kal kiegyensúlyozottabbak, nyugodtabbak. Felszállás előtt, A helikoptereket az ellenőrzések után a repülőtéren hozzák üzemképes állapotba. A gépek gazdái csak a beállításokat követően indulhatnak útjukra. A balesetek, a géptörések csökkentése érdekében a Re­pülőgépes Szolgálat vezetői az jlyen . leJa^tőkégekr megterem­tésén kívül jóval többet tet­tek. Megszilárdították a bi­zonylati fegyelmet: a fel. és leszállások idejét percnyi pontossággal jegyzik föl. Ez megsokszorozza az egyéni fe­lelősség érzését. Komolyab­ban veszik a műszaki utasí­tások betartását. A napi munka végeztével rendszere­sen ellenőrzik a futóművek, a kormányszerkezetek állapotát, s csak ezután kerül a ponyva a helikopterre. A kibővített műszaki ellenőrző csoportnak jogában áll bármikor, a bri­gádok tevékenységét' felülvizs­gálni, s a tapasztalatokról föl jegyzés készül. Hogy ez így van. Baranyai József is megerősíti. Jelzik a viFanyhuzakkat A jelen után a jövőről már Winkler János személyzeti és oktatási főosztályvezetővel be­szélgetünk. Arról például, hogy valamennyi légitársaság rendelkezik regenerációs köz­ponttal, ahol egy évben egy­szer, két hétig orvosi fel­ügyelet mellett pihennek a pi­lóták. A MÉM Repülőgépes Szolgálatának nincsen ilyen intézménye. Remélik, hogy a Balaton partján az üdülőépí­tési stop ellenére hozzákezd­hetnek a beruházáshoz. An­nál is inkább, mert az emlí­tett létesítmény inkább a kórház, mint az üdülő funk­cióját töltené be. — A pilóták legveszélyesebb ellenségei, a magas feszültsé­gű távvezetékek ellen hogyan védekeznek? — Már elkészült a prototí­pusa annak a készüléknek, ami a helikopter orrára sze­relve, erős hanggal jelzi a villamos huzalok közelségét. A vas traverzekre pedig a jö­vőben színes műanyaggömbö­ket erősítenek, hogy azokat már messziről láthassa a légi jármű vezetője — mondja Winkler János. Szavaiból kiderül: a mező- gazdasági repülés kinőtt a gyermekkorból. A technikai feltételek a lehető legbizton­ságosabb mintakörülmények kialakítását teszik lehetővé. Figyelmük most az ember, a gépet magasba vivő pilóta fe­lé fordul elsősorban. Velük akarnak többet törődni, azok­kal, akik bonyolultabbak min­den masinánál, s cselekedeteik néha kiszámíthatatlannak tűnnek. Mint azé a helikop- tervezetőé is volt, akiről nem is olyan régen írtunk lapunk hasábjain. A riport megjele­nése után alig egy hónappal meggondolatlanul egy, tanya közepén kísérelt meg leszál­lást. A manőver sikertelenül végződött s a gép összetörött. Az anyagi kár tetemes. Arról nem is szólva, hogy önmagát egy életre megbélyegezte. Csökkenteni a veszélyt Különleges vibráló légkörben élnek a Repülőgépes Szolgá­lat dolgozói. Feladatuk sem kevés: 4 és fél millió hektár gazdájának tudhatják magu­kat. Ilyentájt ősszel nélkülük kevesebb és rosszabb minősé­gű napraforgó betakarításához foghatnának hozzá a kombáj­nok, jobban elszaporodnának a cukorrépa augusztus végi kártevői. Munkájuk nélkülöz­hetetlen a magyar mezőgazda­ságban. Senki számára nem lehet közömbös tehát, mennyi­re csökken az a veszély, ami tulajdonképpen minden fel­szállással együtt jár. Hogy Köteles Ferenc, akivel rá­dión keresztül beszélgettünk és a ceglédi Kossuth Tsz nap­raforgótengere fölött rótta a köröket, ne csak ma, hanem minden alkalommal épségben földet érjen. Valkó Béla Miféle szolgáltatás7 Amíg megkerül az illetékes Mindennek a reklám az oka! Örömmel hivatkoznának né- hányan erre. Hogy miről is van szó? Ráckevén és környé­kén az emberek az idén nyá­ron is előre akarták beszerez­ni télire a fűtőolajat. Erre biz­tatta őket a hirdetés is. De idén a beszerzésbe hiba csú­szott. Hogy mi volt az, annak jártunk utána a helyszínen. — Nemcsak nyáron, már évek■ óta akadozik a fűtőolaj­ellátás. Való igaz, ezen a nyá­ron különösen megszaparod- tak a vásárlók gondjai. A szi­getbecsei úton lévő kútnál az is előfordult, hogy aki keve­sebbet akart venni, azt nem szolgálták ki. Olaj csak an­nak jutott, aki nagyobb meny- nyiséget vett Háromtól zárva Aki mindezeket elmondja Pilinger István, a Csepel Autó­gyár dolgozója. Ráckevén la­kik, saját bőrén tapasztalta a fentieket. De amint elmondta nem csak a saját nevében be­szél, hiszen több száz ember gondja volt ez nap mint nap Ráckevén. Valamennyiük pa­naszát mondja el Baksi Lajos is, aki szintén Ráckevén la­kik. — Szerintem az a legna­gyobb baj, hogy a nyitvatartás nem alkalmazkodik a vásárlók szabad idejéhez. Hivatalosan reggel fél nyolctól délután fél négyig tart nyitva a kút. De már háromkor nincs ott sen­ki. Számtalanszor előfordult az is, hogy napközben sem volt nyitva. Eljöttem a gyárból, s vagy olaj nem volt, vagy a kút volt zárva. — Ellenőrizni kellene őket — veszi át a szót ismét Pilin­ger László. — Akkor biztos nem fordulhatna elő az, ami idén júniusban. Jóformán csak a fuvarosokat és azokat szol­gálták ki, akik nagy tételben vásárolták. Aki nem volt is­merős. az né»i is köpött. De ha mondjuk . 11 órától 6-ig tarta­nának nyitva, akkor több időt adnának azoknak a bejáró dolgozóknak is a vásárlásra, akik most nem tudnak ven­ni. Szóvá tettük ezt a bejáró dolgozók fórumán is, hát mi­féle szolgáltatás ez? Kire tartozik? Ezt a bizonyos fórumot a Hazafias Népfront rendezte Ráckevén — tájékoztatott Bé­bi József né, a ráckevei nagy­községi tanács vb-titkára. — Az ott elhangzott panaszok nem mindig jutnak el hoz­zánk. A fűtőolajgondról nem hallottam. Hozzánk senki sem jött, hogy nincs rendben az el­látás. Bár sok bajunk van az ÁFOR-ral. Most is éppen egy olyan kutat akarnak bezárni, ahonnan mintegy tizenkét ezer ember vásárol. A tanács kereskedelmi elő­adója Bécsi Tibor sem tudott a beszerzési nehézségekről. Azt javasolta, menjünk a helyszínre, s ott a bepana­szolt kezelővel is tudunk be­szélni. Útközben az ÁFOR helyi kirendeltségének és a központi telepnek a vezetőjé­vel Ledniczky Istvánnal talál­koztunk. Bosszúságunk csak fokozódott, amikor azt mond­Nagyjavításon a Z—37-cs, merevszárnyú gép. becenevén Smelák. A légi járművet minden 1500 óra után 6 szerelő vizsgálja át Bozsán Péter felvételei ta, hogy a másik, a szigetbe­csei úti kút két hónapig zárva van. Augusztus elsejétől októ­ber elsejéig. — A szabadságukat nekünk kell jóváhagyni — méltatlan­kodott a kereskedelmi előadó —, s mégsem közölte velünk ezt senki. Éppen most és ilyenkor kell megtudnom, ami­kor a panaszügyekkel foglal­kozunk? Két hónapig A kirendeltségvezető sem tud semmiről semmit.— Nem feladatom a másik kút sze­mélyzetének ellenőrzése. De azért néha elszaladok, s meg­nézem. A vásárlók negyven százaléka jár oda. Tavaly ilyenkor nálunk, a központi kútnál már éjfélkor kezdődött a sorban állás. Ebből okulva, az idén előjegyeztem minden­kinek az olajat. Így aztán sen­ki sem távozott üres kannák­kal. Ami a másik kutat illeti. én is sok panaszt hallottam. Bécsi Tibor szerint is he­lyes megelőzni a sorban állást. Végül mindketten azt bizony­gatták, a kirendeltség veze­tője és a tanácsi előadó is. hogy a legilletékesebb válasz­adót az ÁFOE középmagyar­országi központjában találom meg Csepelen. Ott Tóth Gézá­nak, a ráckevei terület inst­ruktorának ismételtük el a hallottakat — A panaszokról nem is tu­dok, s engem senki sem kere­sett meg — szabadkozik. — Azt hogy a kút zárva van, mindenki tudja, a tanács is, hiszen minden évben hosszabb időre bezárunk. Most nem ta­lálom a levelet, amiben érte­sítettük ókét. Biztató ígéret Hogy a levél valóban meg- íródott-e vagy sem, nem tud­juk. A panaszügyekkel fog­lalkozó Legeza Ödön igazga­tási osztályvezetőt kerestük meg ezután. Mi a véleménye a ráckvevei bajokról? — Az áremelés előtt áru­hiány volt, ez valóban igaz. A kutat azonban nem kellett bezárni soha, csak átmeneti nehézségek lehettek, mert 10 ezer literes a tartály. Ha nagy kocsival álltak oda vásárolni, hamarabb kifogyott a készlet. A "pótlásáról mindig gondos­kodtunk. Semmi esetre se volt joga hozzá a kútkezelőknek, hogy csak a fuvarosokat és a nagyobb mennyiséget vásárló­kat szolgálják ki. Az ügyet kivizsgáljuk, s megtesszük a szükséges intézkedéseket. Ha nehezen is, de eljutot­tunk ahhoz az illetékeshez, aki intézkedést ígért. De szo­morú, hogy sok száz ember'pa- nasza eddig süket fülekre to­lóit. S úgy véljük a jövőre nézve sem biztató amit ta­pasztaltunk. Jó lenne, hogy megfelelő kútkezelő beállítá­sával a jövőben a ráckeveiek­re és a környékbeliekre nem várna ilyen kálvária. Szalai Mária Több ezer hektárt öntöznek Gyepgazdálkodásunk helyzete, fejlesztési tervek; Nehéz "átütő Szemléletválto­zást elérni a gyepgazdálko­dóst illetően. A gyepek tekin­télyes részén — erre utal a legutóbbi vizsgálat is — éppen csakhogy terem valami, más részüket a hagyományos mó­don. szabadlegeltetés formájá­ban hasznosítják. Nagy Zol­tántól a Pest megyei Takar­mányozási állattenyésztési fel­ügyelőség munkatársától meg­tudtuk, még mindig 20 ezer hektáron felüli az úgynevezett talajvédő gyep, vagyis a 6 mázsánál keve­sebb szénaértéket adó legelő és viszonylag kis területet mintegy 3 ezer hektárt öntöz­nek. Természetesen akadnak biztató kezdeményezések, meg­rögzött szokásokat elhagyni tudó szövetkezetek is. Ilyen a perőcsényi Vörös Csillag Tsz is, ahol az állami támogatás fel- használásával igen rossz minő­ségű legelőiket javították föl. A központi alapokból szárma­zó összegekből felújított 5300 hektár gyepe — erre a célra 1975. óta 34 millió forintot köl­töttek az üzemek, 50 százalék­kal több termést adott a ko­rábbinál. A korszerű, vagyis a szaka­szos legeltetés bevezetését sokhelyütt a megfelelő eszközök hiá­nyára való hivatkozással halogatják. Nincs villanypásztor, mond­ják azok akik a beláthatatlan jövőre tolnák ki a modern gyepgazdálkodás térhódításá­nak dátumát. Pedig itt szű- kebb pátriánkban is készül­nek kitűnő villamos karámok: az ügyes szerkezeteket a rác­kevei Aranykalász Tsz gyárt­ja. Előfordul az is. a látvá­nyos gyors sikerek érdekében nem megfelelő fűfajtákat te­lepítenek egynémely szövet­kezetben. Ezek a típusok ugyan a bőséges műtrágyázás hatására nagy tömegű termést adnak, de hamar — egy-két éven belül — kipusztulnak. Elgondolkodtató az. is, hogy a budai járásban 3 esztendeje nem kértek sem telepítési, sem felújítási állami támogatást, a gazdaságok, hogy a táp­anyag-utánpótlást az érdi Ren- tavölgye Tsz kivételével meg­lehetősen elhanyagolták. A vizsgálat megállapította, hogy a közös gazdaságok tu­lajdonában levő legelőkön a hasznosított gyepek hozama hektáronként 22 mázsa széna- értékű takarmányt ad éven­ként. Ez a. tény és, hogy csu­pán az üzemek egyharmadá- ban gazdálkodnak korszerűen a legelőkön, indította arra a bizottságot, hogy az üzemek számára kötelezően előírja: 1980. január 15-ig készít­senek tervet a gyepgazdálkodás fejlesztésé­re. A Takarmányozási és Ál­lattenyésztési Felügyelőség mint eddig is. bemutatókkal, a korszerű módszerek propa­gálásával igyekszik a gazda­ságok szakembereinek szemlé­letén változtatni. A kapott tá­jékoztatás szerint legközelebb szeptemberben az ócsai Vörös Október Tsz-ben lesz gyep­gazdálkodási bemutató. V. B. Újítási mérleg A Ganz Műszer Művek gö­döllői Árammérőgyárában ér­tékelték az első félév újítási tevékenységének eredményeit. Ezek szerint ebben az időszak­ban nyolcvannégy újítást nyújtottak be, s ezek közül tizennyolcat fogadtak csak el. A már korábban elfogadott újítások közül idén huszonhe­tet hasznosítottak, s ezzel va­lamivel főbb mint egymillió forint gazdasági hasznot értek el. Ez lényegesen kevesebb a múlt év hasonló időszakának eredményénél, amikor is az így meghonosított műszaki új­donságok több mint kétmil­lió forint hasznot hoztak. Javulásra, fellendülésre vár a brigádok alkotó tevékenysé­ge is, hiszen idén csak egy eredményes brigádújítás szü­letett Gödöllőn.

Next

/
Oldalképek
Tartalom