Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-16 / 217. szám
6 1979. SZEPTEMBER 18., VASÄRNAP Tervezés számítógéppel A CLASP könynyűszerkezetes építési rendszer meghonosításával egy időben a műszaki tervezést segítő számítógép- programokat is bevezették a Típustervező Intézetnél. Huszonkét tervezési munkafázisra dolgoztak ki programokat. Az elmúlt két évben a számítógép- programok segítségével mintegy nyolcszáz tervrajz és ötven költség- vetés készült el. A kilométerórámmal lesz a baj..." Békés délelőtt az autópályán „Kicsit úgy érzem magam, mint a durcás kisgyerek, kinek elvették a játékát..Az országúti sebességkorlátozás kihirdetése óta vajon hány száguldást kedvelő autós dúdolta rezignáltan az egykori slágert? Nyilván, nem kevesen voltak „kicsit szomorkásak”, ám úgy tűnik, legtöbbjük fegyelmezetten vette tudomásul az intézkedést. Legalábbis erről tanúskodott a minap tett autós körsétánk — az M7-esen tudniillik, nem kis örömünkre, alig akadt szabálysértő... Jelzés nélkül Kecskés István főtörzsőrmesterrel kettesben indultunk a... honnan is? Az intézmény nevét, mitagadás, egy csöppet sem könnyű megjegyezni: a Budai Járási Rendőrkapitányság közbiztórisági és közlekedési osztályának úf- ellenőrző alosztálya épületétől startoltunk. A budaörsi benzinkútnál jó néhány autóstopra váró fiatallal találkoztunk — Kecskés István nem kis megelégedésére. — Tudják, hogy a sztrádán Integetni tilos, jobb, hogyha itt próbálkoznak — mondja nem titkolt mosollyal. Már az első kilométerek után érezni lehet, hogy „csöndes” délelőttünk lesz. A marton- vásári fordulóig — minden a legnagyobb rendben. A kocsisor békésen hömpölyög, egyetlen vehemens pilótát sem látunk. S hogy miért teszünk egy kanyart visszafelé? — Martonvásártól a székes- fehérváriaké a „pálya” — tájékoztat Kecskés István. — Innen már a Fejér megyei rendőrök vigyázzák az utat... És következik az első, de korántsem hosszú vita. A szombathelyi Tanárképző Főiskola FP 44—13-as mikrobusza a leálló sávban várakozik —1 csakhogy a sofőr elfelejtette kitenni az elakadást jelző háromszöget. Egy-két rendőri kérdés, és máris előkerül a — ki tudja, miért? — eldugott eszköz... Tilos sávon A „második körben” — közben már újra elhagytuk az Osztapenko-emlékművet — feltűnő gyorsasággal süvít el mellettünk az SG 98—78 rendszámú monstrum. Kecskés István azonnal megállítja az IFÁ-t, amelynek vezetője a kényszerű stopot követően már jóval higgadtabb, mint néhány másodperccel korábban, a volánnál... — Válószínűleg a kilométerórámmal lesz a baj... — mondja nem túl meggyőzően. — Hogy százzal jöttem volna a megengedett nyolcvan helyett? „Szólóban” még megeshet, hogy túllépem a határt, de így... — és reménykedve mutat a jókora pótkocsira. Majd egy utolsó próbálkozás: — Törzs úr, nézzen erre a régiségre, hát mehet olyan gyorsan ez a járgány? A „szívszakasztó” szavak, természetesen, nem érnek célt. A pénztárca kénytelen-kelletlen, de megnyílik... A „nap sztorija” következik. Az SG 30—97 rendszámú UAZ teherautó pilótája, kocsijában ülve, békésen tízóraizik az út mentén. — A főnökömet várom — adja tudtunkra, arcán a zavar legkisebb jele nélkül. — Jó, megtanultam a KRESZ- ből, hogy az autópályán csak műszaki hiba esetén szabad várakozni, dehát itt beszéltük meg a találkát.., Due cento Mellesleg, száz méterrel hátrébb —. ott a kitérő. Rejtély, hogy emberünk miért' választottá mégík ékt," a korántsem parkolónak szánt helyet. A főnök, persze, nem kerül elő — az erszény igen... A harmadik fordulóban — semmi. Az újságíró távolró! sem kárörvendő —, de hol lesz ebből riport?! Igaz, kevesebb feljegyezni való— kevesebb szabálysértés. És, ugye, cikk ide, cikk oda, ez a leg fontosabb. Negyedszerre mégis akad egy kis gondunk, mégpedig egy mantuaival. A fiatal olasz kamionos „pályacsú csőt” állít fel, talán úgy éi zi: Campbell Kék madárjá- ban ül... Kecskés István két száz forintra bünteti, csak hogy az itáliai egy szót sent ért magyarul. — Zweihundert... two hundred... — Ah, due cento! — hangzik fel végre a válasz, ám a mantuai aligha örül a megfejtésnek ...- Dél ielé széliünk ki a pirosra festett Ladából. Méghozzá könnyű szívvel: ha minden nap ilyen nyugalomban telne az autópályán ... Hegyi Iván Mozgalmasabb az est a hétvégén Jogtanácsosok, mellékszerepben Egy gazdasági bíró történeteiből: Franciaországban tárgyalt nemrégiben egy magyar vállalat üzletkötő stábja. Pár nap alatt a partner Riviérán fekvő villájában sikerült nyélbe ütniük az üzletet. A francia gyáros aláírta a szerződést, majd átadta a magyar delegációnak párizsi jogtanácsosa névjegyét. A több évre szóló megállapodás a jogász ellenjegyzésével lett érvényes. A mi vezérigazgatónkat ez az apró formaság kissé meglepte — mesélte később a magyar jogtanácsos, egyre gúnyosabban nevetve. A végén már csak állt, s valósággal vihogott az üres tárgyalóteremben. De maga érti, mi nevetséges van ebben? A kacagó magyar jogtanácsos titkát később egy fiatal vállalati jogász oldotta meg. Jogi selejt — A jogi selejt gyakran drágább, minden műszaki selejt- nél. A jogi tudatlanságon nem egyszer százezerek, milliók úsznak el. Mondanék mindjárt erre egy esetet. A történet megértéséhez tudni kell, hogy vállalatunk a Volánnal fuvaroztat. s a tömeges szállítások közben mindig elvész ez-az. Amikor én két éve ide kerültem, már akkor is sorozatban készültek itt az úgynevezett felszólamlások, reklamálva az elveszett árut. A Volán legtöbbször csak széttárta karját és nem fizetett, így olykor perre vittük az ügyet. A bíróság előtt, ha nem sikerült bizonyítanunk a szállító felelősségét, nekünk kellett vállalnunk a hiányt és persze az eljárási illetéket. Miközben békésen gyártottuk a felszólamlásokat, a vállalathoz került ■ egy új jogász. Sokáig nem tudtak mit kezdeni vele, ezért kirakták az értékesítési osztályra. A történet itt vett hamisíthatatlanul mai fordulatot, amikoris egyszer a kolléga kezébe akadt egy könyvvastagságú szerződés. Ekkor derült ki, hogy a két cég nem fuva- roztatásban, hanem szállítmá- nyoztatásban állapodott meg. Ez persze kívülállónak semmit sem mond. Pedig a különbség nem csekély. A szállitmányoz- tatás szabályai szerint ugyanis a kockázat nem minket, hanem épp ellenkezőleg a Volánt terheli. Szerződéskötések Ez pedig nagy különbség. Olyan, mintha valaki egy drága biztosítást fizetne, de egy olcsóbb után kapná a kártérítést. Ezen az apró jogi hibán legalább két-három milliót vesztett — a jogtanácsos számítása szerint — a vállalat, hiszen 1376 óta hónapról hónapra a Volán helyett ők nyelték le a bizonytalan sorsú kártételeket. — Most azt kérdezi, hogyan lehetséges ez nálunk, ahol önálló jogi osztály működik? A magyarázat egyszerű. A szerződést erre az ötéves tervre az igazgatóhelyettes kötötte, s most a negyedik évben is csak merő véletlenségből látta meg az okiratot egy jogász. De nem Munkaügyi viták Kártérítés, balesetért Fejszével lúgkövet darabolt egy vállalat segédmunkása. Eközben mindkét szemébe lúgkőszilánk csapódott és jobb szeme oly súlyos sérülést szenvedett, hogy el kellett távolítani. Az orvostudományi egyetem szakvéleménye szerint munkaképessége 30 százalékkal csökkent. Munkaadója az üzemi balesetet elismerte és a rokkantnyugdíj, valamint a korábbi kereset közti különbözetet rendszeresen megtéríti. A sérült ember azonban hatvanezer forint nem vagyoni kár megfizetéséért a vállalat ellen pert indított. Az alsófokú bíróságok ellentétes döntései után törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság az ügyben új eljárást rendelt el. A határozat indokolása szerint a Polgári Törvénykönyv módosító rendelkezéseinek hatályba lépése előtt nem vagyoni kár megtérítésére nem volt lehetőség. Ezért a munkaügyi bíróságnak a rokkantat fel kellett volna világosítani, hogy általános kártérítést kérjen, amire mód van. A másodfokon eljárt bíróságnak tehát az elsőfokú ítéletet hatályon kívül kellett volna helyeznie, hogy a kereset megváltoztatható legyen. — Az általános kártérítés megállapítását megalapozhatja. hogy a rokkant egyik szemét üzemi baleset következtében vesztette el — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. Kétségtelen, hogy a születése óta túllátó és fénytörési rendellenességben szenvedő ember látászavarai az egyik szem elvesztése folytán a másik szemén fokozottabb mértékben jelentkeznek. Ez pedig olyan jelentős hátrányt jelent, ami egész életvitelét megnehezíti. Köztudott, hogy a falun élő emberek többsége a ház körüli munkát maga végzi el. A baleset előtt a rokkant azért vásárolt ingatlant, hogy megművelje, ‘terméshozamát értékesítse. Nyilvánvaló, hogy ezeket a munkákat — egészségi állapota miatt — teljes mértékben nem tudja elvégezni, és emiatt a jövőben biztosan bekövetkező, de most még pontosan meg nem határozható összegű többletkiadásai merülnek fel. Ezért — megfelelő kereseti kérelem alapján — tisztázni kell, menynyi az az összeg, ami általános kártérítés címén teljes anyagi kárpótlást nyújt. ez az egyetlen veszteség, amit a jogi nagyvonalúság okoz. Hiszen nálunk főosztályvezetők, osztályvezetők, sőt időnként úgy tűnik akárki köthet, vagy módosíthat szerződést, de minket már csak akkor riasztanak, ha ég a ház. Ilyenkor aztán jogi képtelenségekkel találkozunk: nemrégiben egy szállítási szerződés tárgya bizonyos cikkek adás-vétele volt. Máskor a vállalat követelései elfekszenek valamelyik fiókban, s mire az ügyintéző elküldi hozzánk, már elmúlt egy év, így elévült a követelés. Nagyobb a címe Az efféle esetek nem egyedülállók, ellenkezőleg, úgy tűnik meglehetősen tipikusak. Jogtanácsosokkal, gazdasági szakemberekkel, bíróval beszélve ez egyértelműnek látszik. Volt, aki kimondta, mások csak munkájukról beszélve bizonyították, hogy Magyarországon a vállalatok, szövetkezetek többségénél háttérbe szorultak a jogtanácsosok. Gyakran jogszabály ellenesen nem vesznek részt a gazdasági döntésekben, nincsenek ott a szerződéskötéseknél és módosításoknál, nem ellenjegyzik a legfontosabb megállapodásokat sem. Mindez pedig veszélyezteti a gazdálkodás biztonságát, s mint látható volt, konkrét kárt is okozhat a gazdálkodó szerveknek. A vállalatokat az igazgatók nem tudják elképzelni főmérnök vagy főkönyvelő nélkül, de többnyire nem esik nehezükre eltekinteni a jogtanácsostól — mondta a helyzetével még leginkább elégedett vállalati jogász is. A jogtanácsosok másodrendűsége (harmad- rendűsége?) tükröződik a fizetésekben is. A jogtanácsos a vállalatnál az a személy, akinek nagyobb a címe, mint a bére — állapította meg egy tanulmány. Jog és gazdaság A mellőzést időnként a jogászok népszerűtlenségével és más tüneti jelekkel indokol-! ják, de a valódi magyarázat bonyolultabb ennél. — A jogtanácsos helyzete a vállalatnál pontosan megegyezik a jog szerepével a gazdaságban — állapította meg egy mérnök és ezt később egy építőipari szövetkezet jogtanácsosa konkrét magyarázattal toldotta még. — Igaz, hogy szinte minden gazdasági döntés jogi döntés is, csakhogy Magyarországon például az építkezések 90 százaléka nem a jogi szabályok szerint zajlik. A jogi szabályokat maguk alá gyűrik a gazdasági és politikai folyamatok. A vállalatok egymásra utaltsága olyan erős, hogy konfliktus esetén is gyakran nem a jog túl radikálisnak tűnő megoldásaival keresik a megegyezést. Az igazságszolgáltatás fórumait a vállalatok mindinkább mellőzik, ehelyett különböző bizalmas megállapodások születnek. E tartózkodás a jogtól, persze nem a véletlen műve. — Két vállalattal szemben jelenleg több mint 20 milliós kötbért érvényesíthetnénk — magyarázta egy jogtanácsos. Ezt az érvágást, aligha tudnák kiheverni. Most képzeljük el, hogy ebbe beleroppannak, s ezért szanálják őket. Megalakulna egy-egy új vállalat, de hasonló létszámmal, ugyanolyan gazdasági körülmények között hamarosan oda jutná nak, ahová elődeik. Mert egy szanálástól a kapacitás nem nő. Akkor viszont miért te gyük tönkre őket. Mindezt belátva, eddig csak jelképes ösz- szegeket hajtottunk be ilyen esetekben, csakhogy most már kormányrendelet teszi kötelezővé nekünk, állami beruházóknak a kötbér kötelező perlését. Hogy mi lesz? Bevallom, fogalmam sincs. A jogász tanácstalansága érthető. S ha megoldást nem is tudott adni, azt mégis igazolja, ahol a gazdasági tények erősebbek a jogi szabályoknál, ott a jogtanácsos helyzete, nem csodálkozhatunk, ha legalábbis bizonytalan. Kényelmes beosztás Ez a gazdasági környezet — amely a valóságban sajátos politikai adalékokkal is kiegészül — többféle jogtanácsosi magatartást alakított ki. Cinikus, fásult, rezignált vállalati jogászokkal találkoztam, elsősorban e cikk megírása közben, de volt köztük a jelen körülményeket tényként elfogadó, jól képzett realista is. S mindez aligha véletlen. A jogtanácsosok habitusa nyilván szükségszerűen idomult munkájuk közegéhez. — Bíróként, ügyészként, főleg ügyvédként alighanem nagyobb felelősség terheli a jogászt, mint vállalatoknál vagy szövetkezeteknél. Beosztott vagyok, de kényelmesen élek — alighanem több jogtanácsos gondolkodik így. A másodhegedűsi poszt pedig úgy tűnik, olykor a szakmai tudást is kikezdi. A jogtanácsos pozíciója a jogász habitusán, s mindenekelőtt a gazdasági vezető belátásán múlik — mondták mindenfelé. Látszólag nincs ennél szelídebb megfogalmazása a je lenlegi helyzetnek. Valójábai azonban öntudatlan kritika Hiszen olyan szakemberek, aki két a gazdasági kényszernél kellene nélkülözhetetlen pozí cióba helyezni, személyes ro konszenv vagy .ellenszenv alap ján ejtetnek el, vagy emeltetnek fel. Babus Endre MÁRKA-AKCIÓ ! Az Idén újabb játékot indítottunk a Márka üdít« italok fogyasztóinak. A Márka üdítők kupakjának műanyag betétjén elrejtettük a Márka szó egy-egy betűjét. Az összegyűjtött betűkből összeállított Márka szóért sorsjegyet kap, aki az öt kupakot beviszi vagy ajánlott levélben beküldi a már jói ismert címre: MARKA KUPAK KÖZPONT Budapest VI., Hegedű u. 9. 106i. Telefon: 416—933. Nyitva: hétfőn 13-tól 17 óráig, szerdán 10-től 18 óráig, pénteken 13-tól 17 óráig. FŐNYEREMÉNYEK: Lada személygépkocsi, társasutazás az olimpiára és még sok értékes nyeremény. SORSOLÁS: 1980. FEBRUAR Í6-AN.
