Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-15 / 216. szám

1979. SZEPTEMBER 15., SZOMBAT V**t jr v/Cimw CSALÁDBAN - HÁZ KÖRÜL Rossz pajtás Harminc év körüli férfi ül a parkban a pádon. Ötéves kisfiú kerékpározik elé, megáll és váratlanul csat- tanósat csap a férfi hom­lokára. Az apa nem bök­ken meg. A gyerek gyom­rába bokszol, játékosan, hogy a kicsi ne érezzen fájdalmat. Furcsállva né­zem a jelenetet, és elgondo­lom, talán nagyon szigorú apja volt a férfinak, s ö elhatározta, nem tartja a merev távolságot, igazi jó­pajtása lesz a saját gyer­mekének. Ha egy kisebb fiú vala­miképpen barátságba kerül egy nagyobbal, olyan meg­különböztetett tisztelettel viselkedik vele szemben, akár a felnőttekkel. Dehogy is merne a homlokára csapni! Ennek a tisztelet­nek apa és fia viszonyú* ban is meg kelj lenni, bár­milyen jó pajtások is. A kisgyerek szeret együtt lenni a nagyobbal, sőt a felnőttel is. Biztonságban érzi magát a társaságában. Szüleitől nem is igényli, hogy a pajtásai legyenek. Legalábbis nem olyan mó­don, mint a környezetében élő gyerek. Ahhoz ott van­nak a vele egyivásúak, óvodás, iskolás társai. A szülőben a megkapaszko­dás, a védelem, a megér­tés az elsődleges a kisgye­rek szempontjából. S mind­ezt veszélyezteti, ha a szü­lő-gyerek kapcsolat a paj­tásság szintjére süllyed. * Ep testben... (III.) Sokat járj, tovább élsz! Minden közmondás tartal­maz részigazságot, bár sok­szor túlzó és egyoldalú. Éppen ezért jól átalakíthatok, eseten­ként variálhatók. Itt van pél­dául az a szólás: Lassan járj, tovább érsz. Vagy mondhat­nánk azt is: Sókat járj, tovább élsz! A köznapi valóság azon­ban, úgy tűnik, nem kedvez ennek a részigazságnak. Persze jó dolog, fontos a korszerű, gyors közlekedés, de azért ne felejtsünk el járni. Jegyezzük meg: az egészséghez vezető utat gyorsabban tehetjük meg gyalog, mint autóval. Lakóte­lepi vagy belvárosi gyerek el se tudja képzelni, hogy lépcső is van a világon. Pedig a lép­cső edzett embernek nem is egészségtelen. Használjuk hát hizalommal a lépcsőt: kitűnő testedzés. Ezt nemcsak mint öreg lépcsőjáró — tapasztalat­ból mondom, hanem tudomá­nyos kutatásokkal is igazolha­tom. Néhány éve például az NSZK több városában (Dort­mund, Luverkusen stb.) kísér­leteztek a lépcsőmászással: ön­ként jelentkező tisztviselők százaival naponta megmászat- ták legalább egyszer a 31 eme­letes irodaépületet, és három hónap múlva összehasonlítot­ták főbb biológiai adataikat a gyorslifttel járókkal. Az ered­mény: 25 százalékos kondíció­Horgászoknak A csukáról Mielőtt az ősi kedvenc rab­lóhalára, a csukára térnénk, egy hír Tassról: az V—VI-os vizeken, bár hivatalosan nem jelentették be az éjszakai horgászati tilalom feloldását, úgy tűnik, tudomásul vették az ellenőrző szervek, hogy helyreállt a korábbi rend, és újra horgásznak pontyra, har­csára éjszaka is. Ez így reá­lis. mert amióta a vízügyi te­lepet lezárták, az éjszakai horgászok nem zavarják a teleplakók nyugalmát. A má­sik érv, amely a tiltás mellett szólt: ide nem érvényes en­gedéllyel rendelkezők éjjel csónakból bejárnak orvhor­gászni. Viszont, ha vannak kint éjszaka engedélyes horgá­szok, ezek elriasztják az orv­horgászokat. • És most a csukáról, amely szeptemberben már minde­nütt eszik: először is lássuk, a megye vizei közül hol, és mikor szokás csukát fogni? Tass: az V—VI-os vizen és a csatlakozó vészcsatornán már most is, de kár próbálkozni, mert 50 returt is foghat a hor­gász, amíg egy méreteset. Kiskunsági főcsatorna: ott ok­tóber—november a csuka ide­je, akkor is inkább a távolab­bi részein, Akasztó, Solt kö­rül. Duna—Tisza-csatoma: már fognak, de ahogy hűl az idő, úgy lesz egyre jobb a fo­gás, elsősorban a Sári—Bugyi közötti részen. Százhalombat­ta: a meleg víz miatt inkább november—december a csuka ideje, az úgynevezett Kácsás gát mögötti limányban, a hi­deg vizű csatornán pedig per­getve — bár vegyük figyelem­be, hogy a kotrás után ott egy ideig nem lesz hal. ör- bottyán: a 4—5 évvel ezelőtti helyzethez képest erősen meg­fogyatkoztak a csukák, esély- lyel nemigen lehet próbálkoz­ni. Felsöfarkasdi víztározó: a 4—5 évvel előtti 30 ezer dara­bos zsenge csukatelepítés már biztosan beérett, érdemes lesz megpróbálni... Szentendrén, a Papszigeti holtágban, és És egy tévhitről: nemcsak a pergő és támolygó villantok jók csukázni. Sokszor eredmé­nyesebb egy könnyű, csepp alakú balinólom, amelyet a víz mélyén is lehet lassan vontatni, de napsütéses szep­temberi délelőttökön a víz színén is várható rá csuka­kapás! Sz* J. I. DESZKÁK REPEDÉSVÉDELME A keményfa deszkák, amelyeket padok, kerítések, lugasok készíté­sére használnak, Idők folyamán megrepedeznek. Hogy ezt megaka­dályozzuk, farudakat enyvezünk a fába. Először vegyünk egy rudat, amelynek átmérője kétharmada a preparálandó íarész vastagságának, és a pallóvéget teljes szélesség­ben fúrjuk át. Végül a deszka hosszirányába két rövid, keskeny facsapot enyvezünk, amelyek bele­nyúlnak a keresztfuratba, tgy megóvhatjuk a repedezett palló­kat a további sérülésektől. növekedés, jobb vérkeringés és légzés, nyugodtabb idegálla­pot, valamint magasabb mun­kateljesítmény — természete­sen a lépcsőjáróknál. A ben­zinválság hatására a fejlett or­szágok polgárai körében egyre népszerűbb sport lett a gyalog­lás, a kerékpározás. Be kell látnunk: a testedzés egyik legegyszerűbb és leg­jobb formája a séta, a gyalog­lás. Az sport is. Az atlétika ré­gi versenyszáma a 10, 20 és 50 kilométeres gyaloglás. A múlt században a gyaloglás rendkí­vül népszerű sport volt, az at­létika fő pillérének tekintet­ték. Érthető ez, ha meggon­doljuk, hogy akkoriban a mo­torizáció hiánya miatt a gya­loglásnak társadalmi-gazdasá­gi szerepe is volt. Ma már kissé mellőzött sportág, sokan nevetnek is a gyaloglókon, pe­dig valójában szép sportág, ha értünk hozzá. Legalább azt kell tudnunk, hogy mi a különbség a futás és a gyaloglás között. Ezt röviden így fogalmazhatnánk meg: a gyaloglás alapkövetelménye az, hogy az egyik lábnak a mozgás minden fázisában a ta­lajon kell maradnia. Nem könnyű elbírálni ezt, ezért a gyaloglóversenyeken elég gya­kori a vita, az óvás és a kizá­rás, többek között ez is oka a népszerűtlenségének. Ennek ellenére a jó állóképességű, a kitartó testmozgást kedvelő fiataloknak azt tanácsoljuk, próbálják ki ezt a szép, ősi sportágat. Dr. Takács Ferenc Szoknyák és hosszak A divat megha­tározója az új őszi-téli irányzat­ban a ruha hosz- sza. Általában a térdet éppen taka­ró hosszúság lesz a jellegzetes, de mindig sok függ a ruha vonalvezeté­sétől, jellegétől. A modem — klasz- szikus tervezői el­képzelések szerint fedik a 'térdet a szoknyák, a ruhák egyaránt. Az egye­nes, szinte szűk szoknya, vagy a csípőtől lefelé szű­külő mindig a legrövidebb, már csak azért is. hogy lépni lehessen benne. A rakott és húzott szok­nyák hossza változó: a térd alatt, vádli felett, vagy láb­ikra közepén, takarva a láb­ikrát. Bokáig érő hossza fő­ként az alkalmi ruhának lesz, miután a téli időszakban, ez nem lenne egész napra célsze­rű. Rajzainkon ötféle jellegze­tes divatszoknyát közlünk: 1-es: szűk, egyenesvonalú szoknya, épp, hogy takarja a térdet. Elöl középen dupla szembehajtással. A vékony termetűek széles övét hord­janak hozzá, amelyen elöl a szoknya saját anyagából való megkötőt alkalmazhatunk. Más-más ruhához is hordhat­juk így az övét, ha két lyukon Kistermelőknek Takarmány a konyhából A HÁZIASSZONY főzéshez ké­szülődik: levágja a saláta, káposzta alsó leveleit, meg­hámozza, kibelezi a tököt, kifejti a zöldborsót. Még csodálkozik is: kicsi a karalábé, a káposzta, ke­vés a borsószem, s mennyi a le­vele, a hüvelye, a szára! Naponta nagy kupac zöldséghulladék kép­ződik minden olyan konyhában, ahol rendszeresen főznek. Aztán elméreteztük a köretnek szánt burgonya, galuska mennyiségét, nem tesszük el, mert csak frissen jó, kidobjuk hát. Nyáridőben gyorsan száraz a kenyér, van, aki a frissnek is gondosan levágja a héját, s mindez sok helyen a sze- meíesvödörbe kerül. S megy a sze­métbe a felmagzott saláta, a gyorsan növő páré, a szőlőről, gyümölcsfákról lemetszett fölösle­ges hajtás, a kisebb vagy nagyobb kert megannyi hulladéka. HULLADÉK? Az NDK városai­ban, az igazi szeméttárolók mellé elhelyezett fedeles gyűjtőedények­re azt írták — bölcsen — Futter, vagyis takarmány. Takarmány bizony, mert az ál­latok etetésére alkalmas. Nem is olyan régen alig ,volt kertes ház falun és városon' egyaránt, ahol ne tartottak volna néhány nyu- lat vagy sertést — ez utóbbit konyhamalacnak nevezve —, mert sajnálták a veszendőbe menő konyha- és kerti hulladékot, ame­lyet elfogyasztva, értékes húshoz, úgyszólván ingyen jutott a csa­lád. Juthatna ma is, ha kevésbé pa­zarolnánk, ha nem restellnénk szólni az állatot tartónak: szíve­Hároson, a Holt-Dunan a víz­állás függvénye: ha nagyon alacsony, vagy 3 méternél ma­gasabb a Duna, nincs sok esély, a két vízállás között pergetve a lapos partszélen, szeptember végén, délelőtt, napsütésben fogható csuka. sen odaadjuk a tisztán gyűjtött, penésztől megóvott kenyérmara­dékot, a krumplihéjat, a zöldség­maradványokat, s jöjjön át, mert kaszáljuk a füvet, vigye, szárítsa meg, etesse fel. Csak egy kis fi­gyelmet, fáradtságot igényelne mindez. Az is, hogy akik jelentő­sebb állatállományt tartanak, s vásárolt takarmányt etetnek, ne restelljenek szétosztani az unal­mas és mindig azonos táp mellé egy kis csemegeszámba menő, sok vitamint, ízanyagot, sókat tartal­mazó kerti és konyhai hulladékot. A BARNA ZSÍR, a kenyér- és ételmaradék, a megfőzött és ösz- szeaprított csirkebél, burgonyahéj, valamint minden növényi hulladék kiváló takarmánya lehet az állat­nak. Ha arra használjuk, amire való, megsemmisítésének gondját is elvetjük. A megfásodott karalá­bé, a széthasadt káposzta, a vá­gott és apró burgonya, a cékla és minden olyan zöld, amely piacra nem alkalmas, gyors fo­gyasztása nem hetséges, az álla­tok táplálására használható. Ha nincs saját állat, van a közvetlen vagy a második szomszédnak, kö­szönettel veszi a figyelmességet. Arra természetesen ügyelni kell, hogy a kertben és konyhán ke­letkező hulladék valóban takar­mány minőségű legyen. Állatok­kal sem etethető meg a romlott pörköltmaradék, a penészes, meg- nyúlósodott kenyér, a földes sa­látalevél, a permetezett szőlő- és gyümölcsfába,itás, a mosószerek kai vagy más vegyi anyagokká szennyezett fű. Gonda Irén keresztül cserélhetjük a meg­kötőt. 2- es: Tweedből, selyemből, jerseyből, egyaránt készülhet ez a derékban húzott szoknya; hossza a lábikra felett végző­dik. Csinos hozzá a medence­csontig érő kis kabátka. 3- as: Elöl letűzött és leva­salt szabásokkal készült, fél­oldalas, posztószoknya. A kis­sé trapéz vonalhoz a csizma is jól illik, amelynek a felső­részét a szoknya takarja. 4- es: csoportos rakásokkal készült szoknya, amely a láb­ikrát felezi; hozzá divatos a bokáig érő magascipő. A szoknyán elöl középen és két­oldalt vannak a csoportos rakások elhelyezve, csinos és praktikus a bevágott zseb is. 5- ös: Hosszú, bokáig érő szoknya, jerseyből, fényes se­lyemből, vagy masni csokor­ral a derékon aszimmetrikus ún. vízesés szabással. Salátaöntetek A salátát készítsük mindig friss alapanyagból. Ajánlatos tehát a hozzávalókat az elkészítés napján megvásárolni. A salátaféléket mindig egészben és folyó víz alatt mossuk meg. Ha ugyanis edénybe öntött vízben áztatjuk”, veszít vitamintartalmá­ból. A salátákat közvetlenül fogyasz­tás előtt készítsük el, de a saláta­lével, illetve öntettel együtt kö­rülbelül 40—60 percig hagyjuk áll­ni, hogy az ízek összeérjenek. KONYAKOS SZÓSZ 10 dkg majonézt V* pohár Jog­hurttal jól elkeverünk, majd hoz­záöntünk 2 kávéskanál konyakot és 1 citrom levét, kevés citrom- héjreszeléket keverünk hozzá. Sóval, borssal, zsályával ízesítjük. NARANCSOS ÖNTET 10 dkg majonézt elkeverünk 1 dl édes tejszínnel, majd hozzá­öntjük 1 narancs levét és hozzá­keverünk 3 kávéskanálnyi paradi­csomvelőt, kevés narancshéjresze­léket és cukrot. Kaporral, borssal ízesítjük. ROKFORTOS MÄRTÄS 10 dkg rokfortot először kevés majonézzel elkeverünk, majd 7 evőkanál majonézzel simára ke­verjük. 1 kávéskanálnyi apróra vágott kaporral és borssal, eset­leg kevés apróra vágott hagymá­val ízesítjük. l 7 HÉTVÉGI KALAUZ Szerkesztőségünkbe a héten is számos meghívó és rendez­vényekről szóló információ ér­kezett. Hétvégi tájékoztatónk számára ezek közül válogat­tunk. A redező szervek saját településük lakosságán kívül természetesen szívesen látják a hétvégi kirándulókat, s mind­azokat. akik kíváncsiak prog­ramjaikra. Kiállítások Szentendrén a Pest megyei Művelődési Központban szep­tember 18-ig még megtekint­hető Bakó Ilona iparművész, ruhatervező kiállítása. Régi mesterségek. Érden a KIOSZ városi székházában ma délelőtt 9 órakor Gara Ferenc, a Kisiparosok Országos Szö­vetsége helyi csoportjának el­nöke nyitja meg a fafaragók, rézművesek, szabók, kötők, díszműlakatosok, összesen 44 mesterség művelőinek hatszáz tárgyból álló kiállítását. A jjégi Kézműves mesterek szerszámait, eszközeit és munkáit bemutató érdekes tárlatot szeptember 23-ig naponta 10-től délután 5 óráig tekinhetik meg az érdek­lődők. Nagykőrösön a városi műve­lődési központban szombaton délelőtt 10 órakor Losonci Miklós művészettörténész nyit­ja meg a Nagy István Képző- művészeti Alkotó Kör kiállítá­sát. A Dél-Pest megyei képzőmű­vészeti csoport tagjainak egy résre a Képzőművészeti Alap tagjaként műveli hivatását, míg a többség tanári állásban és más munkakörben dolgozva, munkája mellett foglalkozik a képzőművészettel. Kiállításaikat évről évre megrendezik a me­gye valamelyik településén. A váci Madách Imre Munkás és Ifjúsági Művelődési Köz­pontban az alsó körfolyosón be­mutatják a Természettudomá­nyi Múzeum kiállítását. Kővé vált ősvilág. A Föld szilárd kérgének felépítésében I jelentős szerepet játszó üledé­kes kőzetek zárták magukba ! és őrizték meg az utókor szá- j mára a sok millió évvel ezelőtt élt ősrákokat, sárkánygyíkokat, fogas csőrű ősmadarakat, me­lyek a Föld története során egymást követő növényi és állatvilággal együtt tablókra helyezett festményeken és fo­tókon láthatók. A művelődési központban tegnap nyitották meg Nagy Gá­bor festőművész kiállítását Nagy Gábor 1949-ben szüle­tett Budapesten. Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán végezte. Még a főiskola befe­jezése előtt, 1972-től 1973-ig ró­mai ösztöndíjat kapott. 1975- től 1978-ig Derkovits-ösztöndí- jas. Több hazai és külföldi ki­állításon vett részt, és számos értékes díjat nyert. Az ország egyik legszebb ki­állítótermében, a volt váci gö­rög templomban B. Müller Magda fotóművész alkotásai láthatók. Vecsési ősz. A több rendez­vényből álló eseménysorozatot tegnap gyümölcs- és dísznö­vénykiállítással nyitották meg Vecsésen a József Attila Mű­velődési Központban, Mázeumok A Mányoki-napok rendezvé­nyeire látogatók figyelmébe ajánljuk Verőcemaros terüle­tén (régebben Verőcén) a Gor- ka Kerámia Múzeum állandó kiállítását, amely Gorka Géza életművét mutatja be ott, ahol élete legnagyobb részét töltötte, legérettebb alkotásait létrehoz­ta. Gorka Lívia kerámikus a művész leányának modern irányzatot képviselő reprezen­táns munkái az emeleti szobá­ban láthatók. Ceglédi évszázadok. Pest megyei déli területének legna­gyobb állandó kiállítása a ceg­lédi Kossuth Múzeumban ta­lálható. A város történetének jelentősebb eseményeit bemu­tató anyag nagy része Kossuth Lajos életét, munkásságát is­merteti. Műsorok, rendezvények Mányoki-napok. A közös ta­nácsi igazgatású Verőcemaros és Szokolya község rendező bi­zottsága ma 9 órakor a szoko- lyai művelődési házban mutat­ja be a Mányoki-műhely gyer­mekcsoportjának kiállítását. Ekkor rendezik meg a III. Mányoki rajz- és formázóver­senyt. Vasárnap a verőcema­rosi Express-táborban és a sportpályán gyermek és ifjú­sági sportnapot tartanak. Mányoki Adám, a barokk festészet kiemelkedő alakja, a szokolyai református pap fia 1673-ban született. Hamburg­ban, majd Hannoverben tanult festeni. Porosz udvari szolga* latban ismerkedett meg IL Rákóczi Ferenc feleségével, majd később magával a feje­delemmel, aki udvari festő­jévé nevezte ki. A szabadság- harc bukása után, 1712-ben a fejedelem ajánlására Erős Ágost szász és lengyel válasz­tófejedelem udvarába került. Élete során rövid időre még visszatért Magyarországra, ké­sőbb Berlinben és Lipcsében élt, majd Drezdába vonuu vissza, ahol 1757. augusztus fi­án halt meg. Szokolya lakos­sága és újabban Verőcemaros tanácsa a falu szülöttének kul­tuszát ápolva, igyekszik hagyo­mányt teremteni az évenként ősszel ismétlődő Mányoki-na­pok rendezésével. Játéknap Gödöllőn. Vasár­nap 10 órától a gödöllői hely- történeti gyűjtemény kiállító- termében népi gyermekjátékok készítését tanulhatják meg a gyerekek. A foglalkozásokat Gy. Kamarás Katalin agyago­zás, Nagy Mária és Vidák Ist­ván gyékényfonás, Székely Éva báb- és babakészítés, tojásfes­tés, Szekeres Erzsébet szövés, Lukowszky Ilona bőrmunkák — vezetik. Az elkészített játé­kokat délután kiállítják. Szövetkezeti nap. Szórakoz­tató programok, műsorok és vetélkedők teszik szinessé ma a gyömrőiek szabad szombat­ját. A járási szolgáltató szö­vetkezet dolgozóinak egész napos kulturális eseménysoro­zatot rendezőiek. Ebből az al­kalomból kérül sor többek kö­zött Gyömrő látnivalóinak be­mutatására is, ifj. Pál Mihály szobrászművész vezetésével. Zenei műsorok Dzsessz-szombatok. Vácott, a Madách Imre Munkás és Ifjú­sági Művelődési Központ 34-es termében ma este 6 órakor a Kőszegi dzsesszegyüttes szere­pel. Túra, tömegsport Az aszódi Petőfi Sándor Mű­velődési Ház Üj Tükör klubja szombat-vasárnap a Bánki tó­hoz rendez kirándulást. Sport, humor, tizenegyes. Százhalombattán a Dunai Kő­olajfinomító Vállalat KISZ- szervezete és a Barátság Mű­velődési Ház ifjúsági klubja rendezésében ma délelőtt 9 órától sportversenyek és szel­lemi vetélkedő lesz. A fiata­lok vendégeként kapuba áll Géczi István, az FTC és a ma­gyar válogatott egykori kapu­sa, akinek tizenegyeseket rúg­nak. Fellép Markos György hu­morista, és Faludi Jenő lemez­lovas. Hiúsági tánc, disco Szigethalmon a Csepel Autó­gyár művelődési házában ma este a Pax együttes vendégsze­repei az ifjúsági táncesten. Az ifjúsági klubban minden va­sárnap délután 4 órától este 8-ig játék, vetélkedő, filmvetí­tés és tánc. A budaörsi Jókai Művelődé­si Házban vasárnap Keresztes Tibor és Willand József szol­gáltat diszkózenét. Az aszódi művelődési ház műsorán hol­nap este 7-től 11-ig Mr. Dis­co. Vácott, a művelődési köz­pontban vasárnap 6 órától a Dinamit 75. együttes táncest­jét Kiss József vezeti. Színház Budapesten A Madách Színházban ma este Szakonyi Károly: A hato­dik napon, holnap Molnár Fe­renc: Doktor úr című színpadi műveit mutatják be. Az elő­adások este 7 órakor kezdőd­nek és 10 órakor fejeződnek be. A Vígszínházban Joseph Heller; A huszonkettes csap­dája című színművét holnap este 7 órakor nézhetik meg a Budapestre utazó olvasóink. Szereplők: Kovács Nóra, Her­nádi Judit, Temesi Hédi, Ko­zák László, Kern András és Szilágyi Tibor. Az előadás há­romnegyed 10 és tíz óra között ér véget. összeállította: Kovács T. István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom