Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-15 / 216. szám

xJátiap 1979. SZEPTEMBER 15., SZOMBAT INDUL A 96. ÉVAD Az Operaház immáron hagyománnyá ne­mesedett, hogy a Magyar Ál­lami Operaház új szezonját Bartók Béla színpadi alkotá­saival kezdi meg. Nincs ez másként a 96. évadban sem, hiszen szeptember 19-én az Operaház A kékszakállú her­ceg várával és a két egyfel- vonásos balettel, A fából fa­ragott királyfival és a A cso­dálatos mandarinnal nyitja meg kapuit. Az Erkel Színház­ban másnap, 20-án gördül föl először a függöny. Itt némileg eltérnek a hagyománytól, ugyanis a Bánk bán helyett Erkel Ferenc másik nagy si­kerű alkotása, a Hunyadi László kerül színre. Ennek oka, hogy az évad folyamán új rendezésben újítják fel a Bánk bánt. Mint ismeretes, az előző évadban az igazgatói poszton változás történt. Lukács Miklós, aki több mint tíz évig vezette az ország első dalszín­házát, nyugdíjba ment és he­lyére Mihály András került. Egyik nyilatkozatában Mi­hály András elmondotta, hogy feszültség támadt a nagyszerű és kevésbé jó előadások kö­zött- „Szeretném a színvonalat kiegyenlíteni, ha nem is tel­jesen, mert ez gyakorlatilag lehetetlen, de olyan átlagszin­tet teremteni, amelyet mindig, mindenki vállalni tud.” En­nek érdekében az első fontos lépés volt, hogy szűkítették a repertoárt — összesen 51 ope­ra és 31 balett szerepel az 1979—80-as évad játékrendjén. A második, hogy növelték a bemutatók és a felújítások számát, valamint az olyan elő­adások megújítását, amely új zenei betanulást, új szereplő­ket jelent, tehát bizonyos mértékig friss vérkeringést hoz a művek színrehozatalá- ban. Sztravinszkij-premier Az első operaházi bemuta­tóra október 14-én kerül sor, méghozzá olyan Mozart-mű- vel, amely eddig teljesen hiányzott az Operaház reper- torájáról. Az Idomeneót Ma­gyarországon csak igen későn, először 1966-ban játszották Szegeden, tavaly pedig a Ze­neakadémián tartották kon­certszerű bemutatóját a fiatal, de már világhírű Fischer Iván karmesteri irányításával. Az operaházi zenei betanításra is ő vállalkozott — az évad nagy részét külföldön tölti, jelenleg Münchenben dirigál, a leggyakrabban operákat —, s az előadás érdekessége, hogy Aser Tamás személyében pró­zai rendező állítja színpadra Mozart művét. A díszletek már elkészültek Forray Gábor, a kosztümök pedig Makai Pé­ter tervei alapján. Januárban dán balettestre kerül sor, amelyen Boumon- ville világhírű koreográfus Helsted és Pauilli egy-egy mű­vére komponált táncképét mu­tatják be, az est harmadik ré­szében pedig félújítják Czemy-Lander nagy sikert aratott Etűdök-jét. Minden bizonnyal az évad nagy eseménye lesz a március 1-i Rózsalovag-felújítás. Fe- rencsik János, aki az elmúlt évadban szerződött vissza az Operaházhoz főzeneigazgató- nak, ezzel a népszerű Richard Strauss-operával lép újra a közönség elé, mint betanító kar­mester. Az operát Mikó And­rás állítja színpadra, a díszle­tek és a jelmez Makai Péter munkája. Ochs báró rendkívül nehéz szólamában pedig az immáron nemzetközi rangú szegedi énekes, Gregor József mutatkozik be. Az operaházi bemutatók sorát egy magyar- országi premier zárja: Sztra­vinszkij: The Rake’ s Progress (ideiglenes címe: A kéjenc út­ja) című alkotás, amelyet 1951-ben mutattak be Velencé­ben. Az opera különleges ze­nei hangvételére jellemző, hogy a szerző felhasználja benne a 18. századi operaszín­padok hagyományait (például a csembaló kísérte recitativó- kat), átültetve a negyvenes évek hangzásvilágába. Az ős­bemutató rendezője Mikó András, a díszletet ugyancsak Forray Gábor, a jelmezeket pedig Makai Péter tervezi. Karmesterként Mihály András mutatkozik be. Érdemes ezzel kapcsolatban idézni Mihály András egyik interjúját, amelyben arról szól, miért nyúl majd hatvan­évesen az operakarmestert pálcához. Bár a vezénylés számára egyáltalán nem jelent újdonságot, hiszen a koncert­termekben gyakran dirigál. „Az operavezénylés számomra inkább egyfajta kirándulást jelent, amikor is azt a sokféle zenei alapelvet, amit életem­ben megtanultam és a gyakor­latban kipróbáltam, hasznosít­hatom és ízelítőt adhatok be­lőle. Mindenekelőtt a dallam tiszteletéből, a zenei egyen­súlyteremtésből.” • Ernani az Erkelben Az Erkel Színházban no­vember 4-én tartják Kodály Zoltán Háry Jánosának fel­újítását, Medveczky Ádám vezényletével. Ismét prózai rendező nevével találkozha­tunk. Az igen népszerű dalmű színpadra állítását ugyanis Ruszt József vállalta, s az előkészítő munkában másik két vendégművész is részt vesz, Csikós Attila díszletter­vező és Vágó Nelly jelmezter­vező személyében. Aligha kétséges, hogy az operaszerzők népszerűségi lis­táját ma is Verdi vezeti. Mégis bizonyos művei hiányoznak Operaházunk repertoárjából. Ilyen az Ernani is, amelyet 1884-ben mutattak be először Magyarországon. A nagy olasz mester fiatalkori alkotása azonban hamarosan lekerült a játékrendről, és majd nyolc­van esztendeig pihent kottája a könyvtárban. Így szinte pre­miernek számít majd az új előadása, amelyet Békés And­rás rendez, a díszletterveket Makai Péter készíti, a jelme­zek látványosságáról pedig Márk Tivadar gondoskodik majd. Említsük meg, hogy az opera szövegének új fordítója Dalos László. A bevezetőben már szó volt arról, hogy Erkel Bánk bánja is a felújítási tervek között szerepel. Nos, itt is vendég­rendező nevével találkozha­tunk, Vámos Lászlónak, a Fő­városi Operettszínház főrende­zőjének személyében, aki nem először találkozik a művel, hi­szen televíziós változata is az ő munkája nyomán készült el. A zenei betanítást Borbély Gyula végzi, a képi megvaló­sításban Forray Gábor és Márk Tivadar lesznek társai. A tervek szerint az új sze­replők április 25-én mutatkoz­nak majd be. Az évad utolsó hetei ismét izgalmas balebteseményt ígér­nek. Május 29-én Cranko, Scarlatti zenéjére komponált Makrancos hölgyét mutatják be Forray Gábor díszlet- és Gombár Judit jelmezterveinek felhasználásával. Nemcsak ígéret Az évad folyamán hat opera új zenei betanítását is terve­zik. Üj szereplők mutatkoznak be a Bohémélet című Puccini- operában, Wagner Az istenek alkonya című dalművében, Mozart remek vígoperájában, A szöktetés a szerájban és három Verdi-műben: a Don Carlosban, a Lombardokban és az Aidában. Nem hiányoznak majd az előadásokról az évek óta megszokott rangos külföldi vendégművészek sem. Ezúttal azonban talán szám szerint kevesebb a meghívott, de minden bizonnyal a nemzet­közi zenei élvonal legjobbjai­val találkozhatnak majd a műfaj kedvelői. Néhány név a gazdag vendéglistából: Re­nata Scotto, Raina Kabaivans- ka, Galina Boriszova, Libuse Marova, Marton Éva, Kaly Krisztina. A férfi művészek közül — többek között — Jósé Carreras, Giacomo Aragall, Luigi Alva, Vlagyimir Atlan- tov, Jevgenyij Nyesztyerenko, Borisz Christoff, Pierro Ca- puccilli képviselik majd a nemzetközi operaművészetet. Mátal Györgyi Elhunyt Pátzay Pál Pátzay Pál, kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész pén­teken, 83 éves korában elhunyt. Temetéséről később intéz­kednek. Kulturális Minisztérium Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége ★ Pátzay Pál, a magyar kép­zőművészeti életnek, ezen túl hazánk szellemi életének is kiemelkedő személyisége volt. Művészi tevékenységében je­lentős szerepet töltött be a társadalom, a nép eszményei­nek harmonikus megfogalma­zására való törekvés. Mun­kássága sokrétű volt. Mély emberismerettel formált, ala­kított portrékat kora jelentős személyiségeiről. Alakos szob­rokat és monumentális szo­borműveket is egyaránt alko­tott. Éremművészete is jelen­tős volt. Kiemelkedő eredmé­nyeket ért el a magyar kis­plasztika továbbfejlesztésé­ben, felvirágoztatásában. Szá­mos, mesterien térbe kompo­nált köztéri szobrot alkotott. A felszabadulás után jelen­tős szerepet vállalt újjászüle­tő hazánk művészeti életének kialakításában, s munkájának jelentős részét az oktatásnak szentelte. Szellemiségét, óriá­si ismeretét nagy biztonság­gal, mindig aktívan, frissen adta át, közvetítette. Mint művészeti író is kiemelkedő munkásságot fejtett ki. Halá­lával nagy veszteség érte szel­lemi és művészeti életünket. A teljes élet Film Liszt Ferencről Liszt Ferenc életének meg­filmesítését tervezi a Magyar Televízió közösen az NSZK- beli Poliphone céggel. Ha a tárgyalások eredménnyel Aá­rulnak, elkészülhet az első olyan Liszt-film, amely a vi­lághírű zeneszerző életét a csodagyerek jelentkezésétől, egészen haláláig nyomon kö­veti. A produkció a tervek sze­rint 14, egyenként 26 perces epizódból áll. Szinetár Miklós rendezésében, nemzetközi sze­replőgárdával készítik majd a felvételeket francia, NDK- beli, NSZK-beli, szovjet, sváj­ci, osztrák, olasz és magyar helyszíneken. A sorozat iránt máris nagy az érdeklődés; finn és franciá koprodukciós part­nerek is jelezték csatlakozási szándékukat. Boldogok szigete Gondolatok a televízió Remsey-portréjáról Több dolog tette időszerű­vé ezt a bemutatást a tele­vízióban. Mint már megírtuk, a kilencvennégy esztendős gödöllői mester ma is töret­len erővel alkot a gödöllői ,és az európai szecesszió egyik megmaradt utolsó mohikán­jaként. Picasso, Gulácsy kor­társa. — utóbbiról drámát is írt, mert Remsey Jenő festő, drámaíró, költő egy személy­ben, sőt fiaival együtt olyan bábszínpadot szerkesztett, melyre Obrazcov is felfigyelt. Univerzális tehetség, sokolda­lú és fáradhatatlan alkotó. Telített vállalkozási kedvvel is, hiszen elmúlt már hetven esztendős, amikor egyedül pá­rizsi útra indult, és híres fest­ménysorozatát elkészítette a francia főváros kisembereiről. Olyan erővel, hogy a nemzet­közi sajtó, így a L’Humanité UJ POLITIKAI KÖNYVEK Aktivistáknak, pártvezetőknek A Kossuth Könyvkiadó idő­ről időre olyan könyveket is megjelentet, amelyek a párt belső életéről, a pártszerveze­tek munkájáról szólnak. Ezek a kiadványok elsősorban a párt tisztségviselőinek, a párt­tagoknak íródtak, de haszon­nal forgathatja bárki, akit ér­dekel a politika, a világnézeti nevelés és a pártélet. Világnézet Gyenes László arra vállalko­zott, hogy bemutassa, miként áll a pártoktatásban a világ­nézeti nevelés. Tanulmányát elsősorban propagandistáknak szánta, akiknek nagy szerepük van a világnézeti nevelésben. Kötetének célja a világnézeti nevelésben szerzett tapasztala­tok összegezése. Az értékelés­re azért is szükség van, mert — ahogyan az MSZMP Köz­ponti Bizottsága is megállapí­totta egyik határozatában — a pávtpropaganda a számotte­vő előrehaladás ellenére sem elég hatékony, a nevelési cé­lok megvalósításában hiá­nyosságok vannak. Ez különö­sen a történelmi szemléletre és a dialektikus gondolkodás­ra való nevelésben tapasztal­ható. A szerző tehárt min den- kéopen hiányt pótol könyvé­vel. A materialista világnézet terjesztése, elmélyítése a pár- tonkívüliek, de a párttagok körében is nagyon fontos, mert ennek segítségével is­merhetik fel társadalmunk át­fogó törvényszerűségeit, ten­denciáit, az egyes jelenségek közti összefüggéseket és ért he- ük meg az ellentmondások lé­nyegét, találhatják meg felol­dásuk módját. Gyenes László vizsgálata a világnézeti neve­lés legátfogóbb kérdéseire, összefüggéseire terjed ki. Min­denekelőtt a propaganda neve­lő hatására hívja fel a figyel­met, arra, hogy a pártoktatás célja a személyiség tudatos formálása. A világnézet nem más — állapítja meg a szerző —. mint a világ és az ember viszonya, a benne kialakult általános, átfogó felfogás a vi­lág egészéről, a természetről, az emberről, az embernek a környezethez fűződő viszonyá­ról, a világban elfoglalt helyé­ről, lehetőségeiről és szerepé­ről. Az eszményeket és a célo­kat tehát a viágnézet határoz­za meg. Ezért úgy is mondhat­juk; amilyen az ember világ­nézete, olyan a politikai tuda­ta. A szerző foglalkozik a tu­dományos világnézet terjeszté­sének módjával, okjektív és szubjektív feltételeivel s külön fejezetet szentel a vallásos vi­lágnézet elleni küzdelemnek. A párttagság, a hallgatóság eszmei arculatának formálása nem öncél, jelentős politikai feladata van, mégpedig a kör­nyező világ helyes irányban történő átalakítása. Ehhez ad jó segítséget Gyenes László ta­nulmánya. Előképzés A másik füzet, amelyre az olvasók figyelmét szeretném felhívni, a Párttagoknak je­lentkezők elméleti, politikai alapismeretei hosszú címet vi­seli. Szerzője Lajtai Vera és Rákos Imre. Ebből a könyvből mindenki megismerheti a leg­fontosabb politikai, elméleti tételeket. A füzet kommunista előképzést ad azoknak, akik­nek szimpatikus pártunk po­litikája, programja. Mit jelent a párt forradalmi élcsapat jel­lege? Miért a munkásosztályé a verető szerep? A kötet ilyen és hasonló kérdésekre vála­szol. Akik be akarnak kapcsolód­ni a párt munkájába, megtud­hatják belőle, hogy milyen i Kapcsolatok I is üdvözölte figu- I rális munkáit egy olyan korszakban, amikor a nonfigu­ratív törekvések hegemóniája ve­szélyeztette a tel­jes kibontakozást. Ö valóban A bol­dogok szigetén élt. Ez nemcsak 1933- ban írt drámájá­nak címe. hanem életvitelének ered­ménye. Nomadi- záló gyakorlatá­ban ma is fest, fát vág, nyaranta evez Szentendrén, te­lente síel az Akseli Gálién Kallelától . kapott lécekkel, műtermet épít, terveket sző, hogy Nagy Sándor hátraha­gyott vázlatait nagy méretben kivitelezi, saját elgondolásai­ról nem is beszélve. Nagykőrösön született, s az idei nagykőrösi kiállításán boldogan vette át a város emlékplakettjét. A boldogok szigete nem hely, hanem ál­lapot, Remsey Jenő osztályré­sze. Pályája töretlen azóta, hogy a müncheni akadémia után letelepedett Gödöllőn. A második mozzanat, mely időszerűvé tette a televízió Remsey-portréját, az, hogy hetven esztendeje nyitották meg kiállításukat először a gödöllői szecesszió tagjai. Az ő társaságukból immár csak Remsey Jenő él és alkot, ér­tük is, helyettük is olyan hév­vel, mely a szecessziós elgon­dolást expresszív stílussal újí­totta meg. Lyka Károly és Elek Arthur üdvözölte Rem­sey törekvéseit, tartotta fon­tosnak értékeit. A gödöllői mester élő le­xikon, aki önmagában és a tv-nézők előtt pörgette talál­kozásait Csontváryval és a magyar századforduló többi klasszikusával, a külföldi al­kotókkal. D. Fehér Zsuzsa ki­tűnő szólamvezetőnek bizo­nyult. Tapintatos irányítással adott teret Remsey Jenő em­lékezésének, s tárta fel, a szá­zadforduló magyar szecesszió­jának nemzeti, nemzetközi távlatait, kapcsolatát a prog­resszióval, Ady törekvéseivel. A szövevényesség, mely álom és valóság határán törekedett a művészet minden ágának együttes fejlesztésére, végül is egyik fejezete e korszak­nak. D. Fehér Zsuzsa értékelt és előhívott sok értékes ele­met az emlékezetből. Remsey Jenő szolgálatkész partnernek bizonyult. Különösen érdekes dolgokat mondott Csontváry, Nagy Balogh János életéről, a kék Párizsról, a mezőkövesdi húsvétról, Kodály gödöllői lá­togatásáról, s arról, hogy a gödöllői műhelyt Kőrösfői- Kriesch Aladár és Nagy Sán­dor először Szentendrén akar­ta megvalósítani. Képek jól szerkesztett sora demonstrálta a beszélgetést, magát a szecessziót és Rem­A harmadik kötet az MSZMP és az NSZEP együtt­működésének határozatait és dokumentumait tartalmazza, mégpedig azokat, amelyeket az 1970—1977 közti időszakban fogalmaztak meg. Az előszó­ban azonban rámutatnak azokra az összefüggésekre is, amelyek a két párt közti szo­ros kapcsolatokat meghatároz­zák. E kapcsolatok több évti­zedes közös forradalmi hagyo­mányokon, azonos politikai, társadalmi-gazdasági viszonyo­kon, a két nép barátságán, a proletár internacionalizmus jól bevált elvein nyugszanak. A könyvben közzétett doku­mentumokból részletesen meg­tudhatjuk, az utóbbi évtized­ben miiként alakultak ezek a kapcsolatok. A magyar nyelvű kiadást Habuda Miklós és Standeisky Éva állította össze. A kötet eseménynaptárt is tar­talmaz, amely áttekintést nyújt az NSZEP és az MSZMP központi szintű együttműködé­sének alakulásáról, ideértve a KB egyes osztályainak kül­döttség- és tapasztalatcseréit, valamint a két ország állami síkon létrejött fontosabb ta­lálkozóit. Gáli Sándor Remsey Jenő: Világkép (1964) sey művészetét. Remsey Cons­tantin Meunier együttérzésé­vel festette a század első éveiben a kisemmizetteket, s bibliás korszaka után kilenc párizsi útja alkalmából a francia főváros szegényeit és elhagyottjait idézte; gyönyör-, ködésül és tanulságul. D. Fehér Zsuzsa és Remsey Jenő közvetlen beszélgetése sok problémát tisztázott a szá­zad festői törekvéseinek ku­szaságából, a képzőművész és a művészettörténész látószö­géből vizsgálva a tényeket. S közben feltárult valami. Az, hogy milyen jelentős alkotó Remsey Jenő, s ha szemléle­tének egyes részei nem is kö­vethetők, nem is követendők, milyen friss és alkotó erő la­kozik benne. A tárgyilagosság mondatja, hogy nem egy ki­lencvennégy éves művész be­szélt, hanem egy fiatal, tettre kész festő, aki az öregséget kijátszva ma is a boldogok szigetén él. Talán azért, mert töretlenül alkot, mert mara­déktalanul vállalja önmagát, mert sohasem tűzött ki más’ célt az önmegvalósításon kí­vül. Elismerésre méltó, hogy Gödöllő városi rangját azzal is gyarapítani akarja, hogy fá­radozik a magyar szecesszió múzeumának megteremtésén és Nagy Sándor egykori al­kotóházának érdemleges fel­újításán. Hallottuk a műsor­ból, hogy milyen híres volt egykor a gödöllői szövőmű­hely. Vajon nincs-e itt az ide­je annak, hogy feltámasszák a mi életünk gyakorlatával, esz­méivel a régi gobelinműhelyt és a Remsey bábszínházát, mely unikum és érdekesség lehetne? Van energia elég Remsey Jenőben és család­tagjaiban, — Remsey Agnes- ban, Ivánban, Flórában, Ilmá­ban, Andrásban, Gáborban. Mind művészek, mind frissek és vidámak, akiknek bábjait széles e világ látta. Még vala­mit befejezésül: Remsey Je­nőnek még nincs művészeti díja, de a műsor is bizonyí­totta: megérdemli, az elisme­rés nem késhet soká. L. M. KoteiezettsegeKKei ]ar a párt­tagság, mit tartalmaz a szer­vezeti szabályzat, milyen a párt belső rendje, s mi az alapszervezethez való tartozás kritériuma. Ismertetik a szer­zők a demokratikus centraliz- p mus lényegét, a vita és egység jelentését, a pártfegyelemre vonatkozó előírásokat, a bírá­lat és önbírállat fontosságát. Részletesen szól a kötet az MSZMP programnyilatkozatá­ról, a szocialista építőműn ka feladatairól is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom