Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-02 / 205. szám
1979. SZEPTEMBER 2., VASÁRNAP Szobor-restaurdlók H. Felújítják Budapest Belvárosi templomának szobra- A több mint kétszázéves kőszobrokat a Képzőműszeti Kivitelező Vállalat szakemberei restaurálják. TV-FIGYELŐ Jogi esetek. A lehető legjobbkor, a nagy nyári vendégjárás utolsó hullámverésének idején választotta témájául a turistáskodás némely, paragrafusokba ütköző kalandját a Jogi esetek. Nevezetesen azokról az utazási kellemetlenségekről ejtettek szót, e változatlanul népszerű sorozat szakértői, amelyekben így vagy úgy a külföldi kirándulást szervező idegenforgalmi vállalat — vagy annak vala- mely más nemzetiségű partnere — volt a vétkes. Miféle balfogások elkövetéséről vagy nem várt hercehurcák bekövetkeztéről szerezhettünk tudomást? Olyasmiről például, hogy főszezoni méretűvé növesztették meg az előszezoni árat, avagy az előre megígérttől eltérő útvonalon szalasztották végig a város- és a tájnéző autóbuszt.' Ez is, az is szabálytalan cselekedet volt — hallhattuk a megnyugtató választ —, s mint ilyen feltétlenül jóváteendő. Mégpedig a leghagyományosabb módon, tehát bizonyos mennyiségű pénzek visszafizetésével. így természetes ez, hiszen ami történt, arra nyugodtan rámondhatjuk: szerződésszegés. Mire az igencsak közérdekű — azt is jegyezzük meg di- csérőleg: közérthetően szóló — negyven perc véget ért, minden hajdani és jövendő IBUSZ-, Coopturist-, Express- stb. ’ utas megnyugodhatott, hogy a törvény a társas világjárások dolgában is az előzetes megállapodások betartását védi. Bátran szájnon kérhetők tehát a számos forintokért megváltott ígéretek. Gyerekjáték. Biztosan nem egy família tagjai kötöttek fogadást csütörtökön este a Gyerekjáték című tévéfilm pergetésének első perceiben, hogy az az intézetből családba vágyó kamasz végül is vissza fog térni az emeletes ágyakkal zsúfolt közösségi lakhelyre. És akik e föltételezés mellett voksoltak, meg is nyerhették a fogadást, mert ami e hányódó-vetődő Káté sorsát illeti, az nem alakulhatott másként. Nem, mert már a legelső jelenetek is a kiötlött tanmesék tételszerűségével vázolták fel a történet alaphelyzetét, és erre a mesterkélt — már-már a sémák sémáiból egybeszerkesztett — szituációra ugyan miképpen is következhetett volna valami nem várt fordulat. Ebben a Gyermekjátékban annak a bizonyos dramaturgiai nagykönyvnek az előírásai szerint kereste a maga boldogságát az anya, intézgette nőügyeit az apa — és ugyanígy volt zordan avagy kevésbé zordan emberséges az intézeti pedagógus. És nemkülönben a mellékszereplők sem, akiknek közhelyszerű monológjait úgy hallgattuk, hogy szinte előre nyilvánvaló volt: mit kell például egy kötényes, seprős házfelügyelőnek magán- és közügyéit illetően elpanaszolni. Csak sajnálni lehet a népes és igyekvő szereplőgárdát, amelynek tagjai — élükön a korábban már látott és egy érzékeny lelkületű kamasz megformálására különben igencsak alkalmas Fazekas Istvánnal — oly hiábavaló igyekezettel próbáltak némi egyéni arcéit adni a rájuk bízott alakoknak. De hát ami nem íródott meg, azt eljátszani sem igen lehet Akácz László Amatőr együttesek ajánlata MEGISMERHETIK EGYMÁST, TANULHATNAK EGYMÁSTÓL JO ÖTLETNEK tűnt — úgy két évvel ezelőtt is — az elhatározás, hogy összegyűjtik a megyei amatőr együttesek repertoárját. Most, hogy végre — mindössze két napja — kezünkbe vehetjük a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár módszertani csoportjának kiadványát, most egyértelműen hasznosnak érezzük. Szám szerint 74 együttes műsoraiból válogathatnak a művelődési házak és klubkönyvtárak vezetői, akik va- lamenyien megkapták, illetve megkapják a vékonyka füzetet, amelyet Ferge Lajos, a módszertani csoport főelőadója szerkesztett. A kiadványban 13 kategóriába csoportosították az együtteseket: pávaJcörök, irodalmi színpadok, színjátszók, tánccsoportok, zenekarok, énekkarok, báb-, tánc-, pol- beat- és nemzetiségi együttesek. A CÉL ugyanis éppen az, hogy a művelődési otthon jellegű intézmények műsorgondjainak megoldásához kapjanak segítséget a vezetők. A kiadvány tanulmányozása után csalhatatlanul állíthatjuk: a kínálatból bármilyen magas igényű műsor öszeállít- ható. A választék inspirálta azt az ötletet, hogy meg kellene rendezni a Pest megyei amatőr művészeti együttesek találkozóját, amely akár több napon át tarthatna egyidőben Vácott, Szentendrén és Veres- egyházon, s a komplett műsorokat mindhárom helyen be lehetne mutatni. — A kiadványtól azt is reméljük, hogy sikerült bemutatni a megyében dolgozó kevéssé ismert együtteseket, növelhetjük szereplési lehetőségeiket és hozzájárulunk a rendezvények színessé, változatossá tételéhez — mondta Várady Géza, a módszertani csoport vezetője. — Bár kritikusan be kell vallani: közel sem teljes az anyag, mert sajnos, nem minden együttes ismerte jel a közművelődési propagandának ezt a lehetőségét, s kiküldött kérdőívünket válaszra sem méltatták. Előnye viszont a kiadványnak, hogy néhány budapesti amatőr csoport szereplési kínálatát is tartalmazza. Ezek olyan együttesek, amelyek a Fővárosi Művelődési Házzal kötött szerződésünk alapján vállalnának ingyenes szereplést Pest megyében. Bevallott szándékunk, hogy ezzel szorosabbra fűzzük Budapest és á megye közművelődési munkáját. A MÜSORAJÁNLATOT kétévenként felfrissítve és kibővítve újra és újra közreadják. Éppen ezért elkerülhetetlen néhány megjegyzés. Mindenekelőtt: az amatőr művészeti csoportok fenntartóit kell meggyőzni — ki tudja: egyáltalán felvilágosítani — arról, hogy közös érdekünk a műsorajánlat lehető legteljesebbé tétele. Hiába keressük például a váci Vox Humánát és a KISZ-kórust, vagy a ceglédberceli hagyományőrző együttest, Dunakeszi már tekintélyt szerzett színjátszóit (a megye megközelítően 80 irodalmi- és színjátszó csoportjából mindössze négyet találunk, ezek közül is a százhalombattaiak fluktuáció miatt nem tudnak fellépést vállalni. Pontosan jelzi ez, hogy a Pest megyei színjátszó együttesek teljesen gazdátlanok!). adottságoktól: a rossz felsze- reltségű és pici színpadoktól, amelyek a megyében túlsúlyban vannak. AZ ITT EMLÍTETT néhány negatívum kétségtelenül gyengíti a kiadványt, de semmiképpen sem róható fel a kiadvány szerkesztőjének. Hiszen már önmagában az is továbblépés, hogy a művelődési intézmények vezetői tájékoztatást kaptak arról, hogy kihez fordulhatnak műsorigényeikkel. S így könnyebben valósulhat meg az is, hogy a megye városaiban és községeiben működő együttesek kölcsönös szerepléseik során megismerhetik egymás munkáját és tanulhatnak is egymástól. Kr. Gy. Nagy díjas alkotások a mozik műsoráni A XI. moszkvai nemzetk« filmfesztivál három nagydi. alkotása hamarosan a m gyarországi mozik műsoréi kerül. Juan Antonio Barde. előző munkái — Égy kerékpáros halála, Főutca, A bosszv — nagy sikert arattak, most i a Hét nap januárban címí drámáját láthatják. Francesci Rősi nevéhez fűződik a nálunk is ismert Carlo Levi regény filmváltozata, a Krisztus megállt Ebolinál. Kristo; Kieslowski Amatőrfilmes című alkotása a filmkészítés örömeiről és nehézségeiről szó. ló szatíra. Több szovjet alkotás is szerepel a megvásárolt művel listáján. A moszkvai fesztivállal egy időben megrendezet filmvásáron japán és francit filmek hazai forgalmazására is megállapodás született. Fel kell figyelni még egy bosszantó jelenségre: az együttesek gigantomániájára. A kiadványban szereplő csoportok többsége 8—10—12 méter portá'lnyílású színpadon akar fellépni. A budapesti Népszínház a megyében egyharmadára csökkentette előadásainak számát, mert hét méternél kisebb színpadon nem tud játszani. Amatőrjeink még a profi színháznál is többet akarnak. Mit kezdjenek hát a kisközségek aprócska színpadainak gazdái? Dehogyis magyarázat, hogy a nagy létszámú együtteseknek nagy színpad kell. Ha már műsorunkat ajánljuk — és közművelődést szolgáló céllal! — akkor létre kell hozni egy-egy produkció kamaraváltozatát is, mert nem rugaszkodhatunk el a meglevő Mozgalmasan, rendszeresen A GÖDÖLLŐI MŰVELŐDÉSI HÁZ TERVEI A gödöllői járási-városi Petőfi Művelődési Ház még a régi épületében működik, de néhány száz méterrel távolabb már épül az új, korszerű intézmény, amelyet a tervek szerint 1980. november hetedikén adnak át a város és a járás lakosságának. Az újra várva A közművelődési munka jelenét, s a következő hónapokban végzendő tevékenységet ez a kettősség határozza meg. A mai épület ugyanis, ahogyan a művelődési ház új igazgatója, Kecskés József megfogalmazta, s ami szemmel is látható, nem felel meg a korszerűen értelmezett köz- művelődési gyakorlat szempontjainak: a tető beázik, a közműhálózat elavult, hiányoznak fontos berendezési tárgyak és a technikai felszerelés. Többek között ennek is következménye, hogy a házban korábban alig folyt élő, mozgalmas, napi közművelődési tevékenység, hogy a munkát az alkalomszerűség jellemezte, hogy hiányzott a városban és a járásban elvégzendő feladatok koordináló sa. Ugyanakkor az új művelődé si ház felépülése — és alap- vetően a város és a járás lakosságának igénye — folya matos munkát követel. A gö döllőiek már most gondolnál a következő évekre, s a je lenlegi körülmények között i: erősíteni kívánják a meglevi kis közösségeket, bővíten akarják a szakkörök, művé szeti csoportok számát. A jelenlegi körülmények, d< a hosszú távú feladatok vég rehajtása is azt kívánják hogy. a közművelődés irányi tói a művelődés egységében egészében gondolkozzanak. A közös célok eléréséért jobl együttműködésre törekedne! a közművelődési és az oktatási intézmények, valamint s különböző üzemek között. A művelődési igények és lehetőségek megismerése érdekéber az ELTE népművelés szako! hallgatói segítségével szocio■ lógiai vizsgálatot kezdtek t pedagógusok körében. Átmentik a hagyományokat A természet, a mozgás elemzése FARKAS ADAM MŰTERMÉBEN A Pécsi Kisplasztikái Biennálé megnyitásáról rövid hírben tudósítottak a napilapok. A többi között arról is beszámoltak, hogy harmadik díjat kapott a Szentendrén élő fiatal szobrász, Farkas Ádám. A pontos kifejezésért Alig több mint tíz esztendős művészi pálya áll mögötte. A nyitva hagyott műteremajtón kimutat a kertre, a bokrok, fák felé, amíg a gyermekkori élményeiről beszól. — A fővárosban születtem, de 1948-ban szüleimmel ideköltöztem. Az első emlékeim már Szentendréhez kötődnek. Gimnazistaként szerettem bele a formázásba. Először a kerámiába, de már az iparművészeti gimnáziumban (ahová közben átiratkoztam) szobor igényű munkákat is készítettem. A Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán Mt- kus Sándor volt a mesterem, sokat adott nekem az ő puritán tisztességessége. — Mit jelentett az az év, amelyet a főiskola után ősz- töndíjjal Párizsban töltött? — Gilioli szobrászműtermében inaskodtam, óriási hatást tett rám a műhely, ahol a legkülönbözőbb anyagokkal, fogásokkal ismerkedhettem meg. Itt értettem meg, hogy a tökéletes kivitelezés egyet jelent a dolgok pontos kifejezésével, s azt, hogy a megismerés érdekében a szellemnek milyen nagyfokú könnyedségre, szabadságra — olykor a megszokott viszonyok megbontására — van szüksége. Hazatérése óta, 1969-től ebben a tágas szentendrei kertben, maga építette műtermében dolgozik. Azok közé a művészek közé tartozik, aki két minden természeti forma alkotásra ösztönöz, de aki nem másolja a természetet, ha nem azzal párhuzamosan, annak törvényei szerint dolgozik. Anyag és forma Kezdetben, a főiskolás évek alatt figurális művek kerül tek ki a keze alól: súlyos tömbökből álló alakok. A tömörítés igénye azonban hamarosan megfosztotta a műveket az ábrázoló elemektől, hogy a bronz, márvány, s időnként fából készült szobrok csak az anyag szépségével, a kerekded, nagy formák nyugalmával hassanak. Már ekkor jelentkezett a plasztikáknál az a szabályos síkkal való elvágás is, amely mostani műveinél egyre komolyabb gondolati tartalmakat hordoz. — 1974 körül néhány hónapos válságidőszak következett, majd növelni kezdtem műveim méretét, hogy a monumentális hatással új kapcsolatot alakítsak ki a néző és a mű között. Azt akartam, hogy mintegy^ a szobor ölelje körül a nézőt, s mert ez az építészettel egyenlő, komolyan gondolkodtam azon, hogy ilyen jellegű tanulmányokba kezdek. Ebben az Időszakban több olyan térplasztikát készített, amelyek szakmai körökben szép sikereket értek el. Több pályázatot megnyert, egyik ilyen alkotását, a könnyed, lágyan ívelő formákban végződő hétméteres köszönőszobrot 'a közeljövőben állítják fel Szentendrén, a Duna-parti sétány déli végében. Ehhez a korszakhoz tartoznak az izgalmas ritmusú formákból komponált nagyméretű domborművek is, kettő — a Kálvin téli aluljáró presszójában, illetve a Növényvédelmi Kutató Intézetben — már a helyére került, a harmadik, a székesfehérvári Technika Házának készült mű öntésre vár. E reliefeken keresztül azt is vizsgálja, hogyan használható fel a művészetben a szép, de általában mellőzött anyag, az alumínium. A város és művészei A köztéri munkák újra visszakanyarítják a beszélgetést arra a kérdésre: mit jelent neki a város? Es arra: mit jelentenek a művészek Szentendrének? És mivel Farkas Ádám a képzőművészek megyei szervezetének művészeti titkára, arra is: milyen az itt és a megye más területén, dolgozó alkotók kapcsolata? Ami a személyét illeti: számára a város ilyen szempontból is sokat jelent. Balogh László grafikusművész mélyítette el rajztudását, a főiskolán Barcsay Jenőtől tanulta a művészeti anatómiát; néhány művész barátságát ma is igen értékesnek tartja. — A város ezen túl az itt élő művészek számára szinte kihívást jelent — folytatja —, mert például egyre több a látogató, egyre többet kellene tenni a városért úgy, hogy az megőrizze egyedülálló értékeit is. Évekig igen sok problémát jelentett, hogy a fejlesztés olykor helyrehozhatatlan változásokkal járt. A város párt- és tanácsi vezetői és a művészek közötti kapcsolat mostanában egyre harmonikusabb. Jól jelzi ezt a grafikai műhely létrehozása is. — Természetes, hogy Szentendre sajátos természeti és műemléki környezetével vonzza a látogatókat, s vonzza a művészeket is. De mit tud tenni azokért az alkotókért, akik nem itt, vagy a másik jelentős művészeti centrumban, Vácott élnek? — Tízéves kihagyás után felélesztettük a Pest megyei Tárlatot, ezen a kétévenként megrendezésre kerülő kiállításon minden értékes teljesítmény — még az amatőröké is — helyet kap. IJj művek előtt Újra a műveket, terveket nézegetjük. Az egyik sarokból előkerül az a makett, amely- lyel a fiatal szobrász megnyerte a KISZ KB új székháza előtti szoborra hirdetett pályázatot. A mű. ha akarjuk szobor, ha akarjuk vízmedence, amelynek aljáról elindulva hullámmozgás-sze- rűen emelkednek a kőből kifűrészelt hasábok. Ha a medencében víz van, akkor a hullámok ritmusára felelnek, ha nincs, akkor a maguk erejéből teremtik meg lágyan emelkedve, süllyedve a mozgást. Az a lazán összefüggő egységekből álló sorozat, amelyen mostanában Farkas Ádám dolgozik, s amelynek néhány darabjával Pécsett díjat nyert, persze nemcsak a természeti formák, a mozgás elvont elemzése. Ezeken a műveken a szabálytalan, hullámos felületre szabályos, négyzetalakú kereteket illeszt, s a különböző minőségek viszonyaiban mutatja fel az általános érvényűt. P. Szabó Ernő Szeptembertől az eddiginél nagyobb súlyt fektetnek a különböző kis csoportok működésére. Természetesen átmenti!) az eddigi hagyományokat is támogatják az olyan aktív közösségeket, mint a színvonalasan működő városi egyetemi énekkar, a szőnyegszövi szakkör, a rétegklubok: a cigányklub, az utazók, a zenekedvelők, a diákok klubja. Az intézmények együttműködése azt is jelenti, hogy a csoportok jó része kihelyezetten működik majd az iskolákban, kollégiumokban, a könyvtárban. A helytörténeti gyűjteménnyel közösen kiállításokat szerveznek, a Ganz Művek Árammérő Gyárában indítják be a szocialista brigádvezetők klubját. Más, kisebb üzemekben is sor kerül rendezvényekre, vándorkiállításokra. Az agráregyetemmel közösen irodalmi előadóestsorozatot rendeznek felnőttek- diákok számára. Az előadók között szerepel például Sinko- vits Imre, Szemes Mari, Béres Ilona, Haumann Péter, Sándor György. Az óvodások előadásai között báb-, bohócműsor szerepel, az általános iskolások vendége lesz például Pécsi Ildikó és a Tolcsvay Béla együttes. Filmklub és torna A korábban is működők mellett számos új kis csoport kezdi meg munkáját: gyermek- és felnőtt néptánccsoport, népi díszítőművészeti, bőrdíszműves, kerámia, bábszakkör, gyermek irodalmi színpad. A kis matematikusok baráti körét a TIT-tel közösen szervezik, a felnőtt és gyermek filmklub rendezésében a filmszínházzal működnek együtt Várhatóan népszerű lesz a kismamaklub és a kondicionáló torna. A kis csoportok nagy száma pedig azt eredményezheti, hogy az új művelődési központ megnyitása után valóban otthona lehet a gödöllői közművelődésnek. P. SZ. E.