Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-14 / 215. szám

1979. SZEPTEMBER 14., PÉNTEK hátfal) Hőfokszabályozók A hét végére befejezik a hőközpontok karbantartását, a vezetékrendszer átvizsgálását, a fűtőművek ellenőrzését, hogy szeptember második fe­létől készenlétben legyen a távfűtéshez szükséges összes berendezés. Ember Károly, a vállalat főmérnöke az MTI munkatár­sának elmondta: szakmunká­saikkal a következő napok­ban, hetekben is találkozni le­het majd, mert a lakóépületek hőközpontjaiba ők építik be azokat a hőfokszabályozókat, amelyekkel az idén mintegy 7200 tonna olajnak megfelelő fűtőanyag takarítható meg. A hőfokszabályozók az időjárás alakulását követik, s a távfű­tés erősségét mindig a külső hőmérséklethez igazítják. A meleg víz hőfokát szintén ilyen műszerek szabályozzák, ^melyekkel csaknem minden hőközpontot fölszerelnek az esztendő végéig. Az energiatakarékosságot szolgálják azok a megbeszélé­sek, amelyeket a távfűtő mű­vek folytat a hőellátásba kap­csolt ipari és közületi fo­gyasztókkal. A nehézipari mi­niszter rendelete szerint a gyárakban és az üzemekben, továbbá a különböző létesít­ményekben — például az üz­letekben — a hétvégeken kor­látozzák a távfűtést. A mun­kaszüneti napokon csak annyi hőenergiát juttatnak e fo­gyasztókhoz, hogy az épüle­tek ne hűljenek le. A szakem­berek az érintettekkel többek között a fűtéskorlátozás mű­szaki megoldásáról, miként­jéről cserélnek véleményt, majd ennek alapján az ener­giagazdálkodási intézet elké­szíti a terveket. Meteorológiai főállomás A paksi Atomerőmű terüle­tén épül az ország 21. meteo­rológiai főállomása. Elsődle­ges célja a nukleáris erőmű építésével, működésével kap­csolatos feladatok ellátása, de területi szerepe is van, mivel Siófok és Kecskemét között eddig nem volt meteorológiai főállomás, amely részletesen feldolgozza a környék időjá­rását. Ez lesz az első olyan főállo­más az országban, amelynek mérési programját — az ada­tok leírását és feldolgozását — számítógép vezérli, míg az ed­digi állomásokon felállított mé­rőtornyok magassága alig ha­ladja meg a húsz métert, itt 120 méteres tornyot emelnek az Országos Villamos Távve­zeték Építő Vállalat szakembe­rei. Megalakul se FA 7 Nemcsak két kezük munkáját... Alkofó fsafaff&k fseisen adatot. Ha egy fiatal agrár­mérnök az egyetemi évek után egy termelőszövetkezet­ben a borsóágazat vezetője lesz — korszerű technológiát feltételezve — elsősorban szervezési tennivalókat lát el nap mint nap. S hiába isme­ri a növénytermesztés széles skáláját, neki mégis a borsó­ágazatban kell tevékenyked­nie. A Fiatal Agrárszakembe­rek Tanácsában lehetőség nyílik arra, hogy hasznosít­hatja szellemi tartalékát. A hernádi példa — Ez mind igaz, de vajon a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban igény­lik-e majd a FAT gazdálko­dást segítő tevékenységét? —• Kéj;, példával szeretnék erre a kérdésre válaszolni. Az egyik helyszín: Hernád. A helyi Március 15. Termelőszö­vetkezetben már megalakult a Fiatal Agrárszakemberek Tanácsa, s konkrét mennyi­ségi és minőségi vállalásaik kiválóan kapcsolódnak a hús­program felett vállalt KISZ- védnökséghez. De ugyanígy említhetnénk a Monori Álla­mi Gazdaságot, ahol a fiatal agrárszakemberek a vezetők­kel egyetértésben vállalták, hogy alaposan áttanulmányoz­zák a náluk alkalmazott va­lamennyi technológiát, s olyan megvalósítható javasla­tokat tesznek, amelyek javít­hatják majd a gazdaságossá­gi mutatókat. — Mindebből az derült ki. hogy nem általános, hanem konkrét, számokkal is mérhe­tő vállalások teljesítésére kell ösztönözni a gazdaságokban a fiatal műszakiakat! Látszatfeiadatok nélkül — így igaz. Ahol látszatfel­adatokkal bízzák meg az ifjú szakembereket, ahol szüksé­ges rossznak tekintik a FAT megalakulását, ott aligha szá­míthatnak eredményekre. Vé­leményem szerint a termelő­szövetkezeti elnökök, álla­mi gazdaságok vezető azt is figyelembe veszik, hogy jó néhány pályakezdő, kezdet­ben még érthető módon gyö- kértelen fiatal munkahelyi beilleszkedését is megkönnyít­hetik e fórum szervezeti ke­retei között. S miután arra aligha lehetünk büszkék, hogy Pest megyében a mezőgazda- sági üzemek alig nyolc szá­zalékában írták ki az Alkotó ifjúság pályázatot, a jövőben feltétlenül javulhat ez az arány a FAT segítségével. S még valamit: a mezőgazda- sági nagyüzemek fiataljainak nemcsak a kétkezi munkáját lehet hasznosítani különböző társadalmi munkaakciók so­rán, hanem megvalósítható öt­leteiket, javaslataikat is! F. G. Gépshow Ócsán A számadatok szerint Pesl megye termelőszövetkezetei­ben és állami gazdaságaiban 28 ezer 30 éven aluli keresi kenyerét: több mint tizenhél százalékuk tagja az ifjúsági szervezetnek. A mezőgazda­ságban a korszerű agrotech­nika térhódításával e fiatal korosztály szerepe, jelentősé­be egyre nagyobb lesz, hiszen a modern gépek kezelése és karbantartása elsősorban rá­juk vár. Szakmunkások és agrármérnökök egyaránt szép számmal vannak közöttük: a jelenlegi helyzetben alkotó­vágyukra, tenniakarásukra minden gazdaságban célszerű hosszú távon építeni. Az FMKT bevált — Mit tehetnek a gazdasá­gokban azért, hogy ez a je­lentős szellemi tartalék ne maradjon kihasználatlanul? — kérdeztük Szenyán Tibortól, a KISZ Pest megyei bizottságá­nak mezőgazdasági és falusi felelősétől, aki két évvel ezelőtt szerzett diplomát a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, majd a Monori Állami Gazdaságban helyez­kedett el üzemszervező ag­rármérnökként. — Az ipari üzemekben már gazdag hagyományokra tekinthet vissza a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa. Okos ötleteikkel — például egy-egy gazdaságta­lan technológiai folyamat korszerűsítésével — többször bebizonyították már, hogy kezedményezőkészségük, az új iránti fogékonyságuk je­lentős anyagi hasznot ered­ményezhet. Az FMKT meg­felelő kereteket teremtett az ipari üzemek műszaki fiatal­jainak alkotókedvük kibonta­koztatásához. A mezőgazda­ságban kenyerüket kereső 30 éven aluliaknak azonban mindeddig nem volt lehetősé­gük arra, hogy szervezetten tehessék meg ugyanezt. Egy­értelmű a következtetés: gyors változtatásra volt szükség! — Milyen megoldásra gon­doltak a KISZ Pest megyei bizottságán? — A bizottság egyik fontos határozata szerint ez év vé­géig a termelőszövetkezetek­ben, állami gazdaságokban meg kell alakítani a Fiatal Agrárszakemberek Tanácsát, amely mindenütt a KISZ-bi- zottság, vagy az alapszervezet irányításával tevékenykedik. — A pályakezdőknek jut-e energiájuk minderre? — Szerintem igen. E fórum lehetőséget teremt arra is, hogy a szakmunkásképző in­tézetekből, szakközépiskolák­ból, valamint az agráregyete­mekről kétségkívül gazdag ismeretanyaggal az életbe ke­rülő, de még kevés gyakorla­ti tapasztalattal rendelkező ifjú szakemberek megtalálják egy-egy munkahelyen a szá­mukra hasznos, alkotó fel­Paradicsomi állapotok — használjuk a felsőfokot vala­mely ideálisnak 'tartott hely­zettel kapcsolatosan. Vajon ér­vényes-e a megállapítás hazai paradicsomtermesztésünket il­letően? A kérdésre bizonyára sok szakember kapott választ az ácsai Vörös Október Tsz- ben megtartott gépbemuta­tón. A Magyar Agrártu­dományi Egyesület és a so­roksári paradicsomtermesztési rendszer által közösen rende­zett gépshow fő látnivalója a bogyókat szín szerint váloga­tó elektromos vezérlésű osztá­lyozó volt. A masina óránkénti átlagos teljesítménye 20 tonna. Az eredeti változattól eltérően a fogadógaratot a felszínen helyezték el, így annak a ko­rábbinál nagyobb az áteresztő képessége. Fontos az is, hogy a konstrukció hazai, fejlesztett formája kisebb energiaigényű, és kevesehb dolgozót képes ki­szolgálni. Érdeklődést váltott ki a PBT—20 jelű traktorral von­tatott paradicsombetakarító gép is. Mint a helyszínen meggyőződtünk róla. az öt­letes szerkezet előbb a talaj- felszín alatt vágja el a zöld­ség szárát, majd a paradi­csombokor egészét egy gumi­hevederes felhordóra rakja. Az említett újdonságokat a MÉM Műszaki Intézete augusz­tus 21. óta vizsgálja, illetve el­lenőrzi. A bemutatón a rende­zők az országosan is elterjedt termesztési rendszer teljes pa- radicsomterrftesztési technoló­giája megismertetésére is mó­dot találtak. A vetéstől az ápo­lásig valamennyi munkafolya­mat gépeit kiállították az ócsaiak. A látottak kapcsán felmerülő kérdésekre a szak­emberek az ideiglenesen fel­állított információs irodában kaptak feleletet. Ä brigád embert formáló erő Kis közösségek felössége a manEzawersenyben Sience-fiction filmek gép­monstruma is lehetne a Duna- menti Hőerőmű Vállalat kusza villamosvezetékeivel, monoton forgó-morajló turbináival. Mint a szívből az erek, úgy ágaznak ki innen a vezetékek, hogy el­vigyék a fővárosba, az ország távoli részeibe — az otthonok­ba, a gyárakba, a gépekhez — a fényt, a mozgató erőt, a me­leget adó energiát. Az emberi idegrendszerhez hasonlóan in­dulnak ki az impulzusok, me­lyek ha elmaradnak, megbénul a test — leáll a gyár, elcsitul a gépzaj. A százhalombattai erőműben dolgozni tehát fele­lősség, melyet fokoz, hogy a DHV csúcsüzem. Feszütségvákás — Ügy gondolom, ebben a szóban sok minden benne van — mondja Tóth István, a Du- namenti Hőerőmű Vállalat igazgatója. — A hőerőmű ka­pacitásának törtrészén üzemel. Amikor azonban a fogyasztói igény úgy kívánja, maximális megterhelésnek vannak kitéve a berendezések. Órára, percre kész felkészültséget, precíz munkát követel mindez a dol­gozóktól. Fokozza a felelőssé­get, hogy a termelő blokkok­nak rugalmasan kell a villa- mosenergia-rendszer rendelke­zésére állniuk. Ezt bizonyítja, hogy míg 1977-ben 288-szor, ad­dig 1978-ban 322-szer kellett beindítanunk — a megváltozott energiaigényeknek megfelelően — a berendezéseket. Vagyis előfordult, hogy 24 óra alatt többször is. Ilyen körülmények között, a feszített munkatempó ellenére is vannak még tartalékok az erőmű termelésében. Ezt tük­rözi az üzem dolgozóinak fel­ajánlása az MSZMP XII. kong­resszusának és hazánk felsza­badulása 35. évfordulójának tiszteletére indított munkaver­senyben. — Látszólag száraznak tűnik egy-egy ilyen felajánlás — kapcsolódik a beszélgetésbe Kocserha Béla, a DHV pártbi­zottságának politikai munka­társa. — A számok mögött azonban emberi erőfeszítések rejlenek, melyek a további tar­talékok felkutatására irányul­nak. Az MSZMP Központi Bi­zottsága irányelvei alapján va­lamennyi brigád elkészítette vállalásait, s megfogalmazta, mit vár az adott kollektíva egyes tagjaitól. Nyolcezer tonna o’cj Tóth István máris sorolja az ország legnagyobb erőműve dolgozóinak legfontosabb vál­lalásait: — A jelenlegi helyzetben el­sősorban az energia- és anyag­takarékosságra, a még körülte­kintőbb munkaszervezésre tö­rekedtünk. A munkások fel­ajánlották például, hogy az idén tervezett 230 millió forint­nyi raktárkészletet jelentősen csökkentik. Vállalták, hogy takarékoskodnak a hőfelhasz­nálással, melynek következ­tében — a leállások és indulá­sok veszteségével terhelt üzem­viszonyok között — 8000 tonna fűtőolajat takarítanak meg, melynek az értéke csaknem 10 millió forint. A felajánlások közé tartozik a rendelkezésre álló földgázmennyiség maxi­mális felhasználása, a berende­zések javítási idejének csök­kentése. Hangsúlyozom: a vál­lalati felajánlások a bi’igádok tagjainak vállalásaira épülnek. Ezt bizonyítandó vastag pa- pírköteget helyez az asztalra az igazgató. Az íveken ott sora­koznak sorban egymás alatt az egyes brigádok vállalásai, kö­zöttük a Kilián György kar­bantartó brigádé, melynek tag­jait hosszú évek alatt kialakult kapcsolat fűzi egymáshoz, igazi embert formáló erő. E munká­sok az ország legkülönbözőbb részeiből érkeztek a Dunamen- ti Hőerőmű Vállalathoz. — Valóban így van — mond­ja Skriba József, a brigád ve­zetője. 1964-ben alakultunk. Azóta egyetlen tagunk sem ment el a vállalattól. Az erő­mű karbantartása a feladatunk, mindannyian tudjuk, mennyire felelősségteljes munka ez. A mostani helyzetben számos új feladatunk is van. A saját munkaterületünkön ismerjük legjobban a gondokat, a fejlő­dés lehetőségeit. Rendszeres újítók vagyunk például. Egy- egy újításunkat már másutt is bevezették az iparágban. Erről Ádám Gyula csoport- vezető mondja: — Berendezéseinkbe a ko­rábbiakban tőkés importból származó, úgynevezett anakon- da tömlőt építettünk be. Ezek gyakran romlottak el, az áruk pedig elég tetemes, mintegy 6000—7000 forint volt. Megvizs­gáltuk: lehet-e helyettesíteni hazai gyártmányúval. Meg is találtuk a módját, hogy telje­sen hazai alapanyagból készít­hessük el a tömlőt, melynek az ára még száz forintot sem éri el. Újításunk körülbelül 400 ezer forintnyi megtakarítást je­lent évente az üzemnek. Kovács Ferenc brigádvezető­helyettes most a közösségüket jellemző emberi kapcsolatokról beszél: A közös munkák, a problé­mák, egy-egy feladat megoldá­sa kovácsolta össze kollektí­vánkat. Figyelemmel kísérjük a brigád tagjainak fejlődését is. Ha például elhatározzuk, hogy valamelyikünknek tanulnia kell, akkor nincs kifogás, ment­ség, bizony be kell ülni az is­kolapadokba. — Így volt ez például legfia­talabb tagunk, ifj. Veres Balázs esetében is — veszi át ismét a szót Skriba József. — Tizenhat éves volt, amikor idehozta hoz­zánk az apja, mondván: csi­náljunk, belőle valamit. Egy ideje dolgozott nálunk, amikor azt a brigádfeladatot kapta: menjen tanulja ki a lakatos­szakmát. Ki is tanulta becsü­lettel. Ezután elküldtük hegesz­tőszakmát tanulni. Megszeret tűk a fiút. Mikor behívták ka­tonának ott voltunk az eskü­jén. Higgye el valamennyiünk­nek jólesik, amikor látjuk meg­állja a helyét az életben. A Balázs, mikor leszerelt kiváló, katonaként, KISZ-vezetőségi tag lett az üzemben, hasznos embere a közösségnek. Ezt lát­ván úgy érezzük: mi is tettünk ezért valamit. Tevékenyen a közéletben Nehéz megszámlálni a Kilián szocialista brigád eddigi címeit, kitüntetéseit. Egészén az ága­zat, a szakma kiváló brigádja címig jutottak el. Részt vesz­nek a közélet különböző fóru­main a városi élet irányításá­ban, se szeri se száma társadal­mi kötelezettségeiknek, válla­lásaiknak. Egyikük sem szüle­tett közéleti embernek. Nehéz munkában tanulták meg, hogy támaszkodniuk, számítaniuk kell egymásra. Csak így ért­hették meg és érezhették át a közösség formáló erejét. Virág Ferenc ifi népfront bizottsága tárgyalta A szolgáltatások helyzete Öcsán bemutatták a legújabb paradicsomkombájnokat és az új feldolgozó gépsort, s bemutatták a paradicsomi ermesz- téshez használatos munkagépeket is. A Hazafias Népfront Pest megyei elnöksége mellett mű­ködő gazdaságpolitikai bi­zottság csütörtökön délelőtt tárgyalta a megye települései­nek szolgáltatásait és ellátá­sát. Az ülésen, amelyen Sípos Árpád, a HNF megyei titkár­helyettese elnökölt, részt vett Molnár István, az MSZMP Pest megyei bizottságának osztályvezető-helyettese és Ár­ki Sándor, a megyei tanács osztályvezető-helyettese. A na­pirend vitaindítóját Nagy Gá­bor, a MÉSZÖV elnökhelyette­se tartotta, aki áttekintést adott a megye területén mű­ködő áfészek szolgáltatásairól. Mint elmondta, a helyi szö­vetkezetek a kereskedelmi te­vékenység 42 százalékát, a vendéglátóipari szolgáltatá­sok 4íi, a különböző tevékeny­ségeknek mintegy a felét lát­ják el a megye településein. A kereskedelmi ellátásban az utóbbi években folya­matos centralizáció tapasz­talható. Az ötödik ötéves tervben 28 új ABC-áruházzal bővült az üzlethálózat. A jó kiszolgá­lást, nagy választékot, megfe­lelő hűtőkapacitást biztosító áruházak építését az igények növekedése, a választékbővü­lés indokolta, amelyeknek már nem feleltek meg a régi, kor­szerűtlen kis üzletek. Ugyan­akkor nem lehet figyelmen ki. v'ül hagyni az új lakónegyede­ket sem, és ezeken, valamint a központi helyektől távoleső részeken modern kisáruhá- zakkal kell kielégíteni a napi igényeket A kereskedelmi 1 hálózat különböző szakterüle. ! tein hasonló indokok miatt I szükséges a további közpon- \ tosítás a színvonal javításáért. I A tanácsok és tsz-ek mel- | lett a helyi áfészek üzemelte­tik a községi szeszfőzdék egy- I harmadát, amelyek többsége ; rendkívül elhanyagolt, s fel­újításukhoz 60 millió forintra lenne szükség. Mivel az összeg egyszerre nem áll rendelke­zésre, ez csak folyamatosan történhet meg. A szolgáltatások fejleszté­sének egyik fontos feltéte­le volt a szervezeti, anyagi erők koncentrálása is. Míg korábban 40 helyi szer­vezet működött, addig ma csak 17, melynek gazdasági lehetőségei megnövekedtek. Több helyen házilagos felújí­tások és építkezések formájá­ban fejlesztették, korszerűsí­tették a kereskedelmi és szol. gáltató hálózatot. Nagy Gábor jó példaként említette meg Tápiószele és Örkény vezetői­nek és lakosságának összefo­gását a fejlesztéséért és ABO- áruházak építéséért. A vitában felszólaló Árki Sándor megállapította, hogy az elmúlt tervidőszakban si­került fejleszteni a Gelka elektroakusztikai szolgáltatá­sait, s fontos eredményként említette meg a mozgó patyo lat-autóbuszjáratok beállítá­sát, a váci mosodai rekonst­rukció végrehajtását. A tervidőszak legfonto­sabb feladataként jelölte meg a mennyiségi és mi­nőségi fejlesztést, a vál­lalt határidők csökkenté­sét. Az értekezlet résztvevői töb­bek között szóvá tették, hogy a fiataloknak több olyan szesz­mentes szórakozóhelyre volna szüksége, mint amilyenről Pásztor Béla, a veresegyházi tanács elnöke számolt be. A tanácselnök a szeszfőzdék fej­lesztéséről szólva megjegyez­te, hogy ezek működése fon­tos, nélkülük nagy értékek vesznének kárba, a népgazda­ság számára fontos a gyü­mölcshulladék feldolgozása. Molnár István a helyi egysé­gek szolgáltatói tevékenysé­gek javítását jelölte meg fon­tos feladatként, s az értekez­letet többek között azért is fontosnak tartotta, mert segíti a Vi ötéves terv előkészíté­sét. A bizottság tagjai vala­mennyien egyetértettek ab­ban, hogy a szolgáltatások te­rén nagy lemaradást kellett behozni, s gyorsabban, hatá­rozottabban kell előrelépni a jövőben is. K. T. L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom