Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-13 / 214. szám

Kiállítás a klubházban Ma délután 5 órakor nyílik meg az ifjúsági klubházban a szolidaritási hét alkalmából rendezett szolidaritási kiállí­tás. A megnyitó után az ér­deklődők diavetítéssel illuszt­rált előadást hallgathatnak meg a fejlődő országokról. Megnyitó beszédet mond Tóth- né Bujdosó Ágnes, a KISZ vá­rosi bizottságának titkára. Az előadást Szabó László, a 21-es Volán Vállalat művezetője tartja. KISZ-esek figyelmébe! Megyei ifjúsági találkozó A KISZ Pest megyei Bi- '.ottsága az idén október 5- -ől 7-ig rendezi meg a Pest negyei ifjúsági találkozót, Kilián-telepen, az Express ifjúsági táborban. A gazdag politikai, kulturális és sport- programot ígérő találkozóra nagykőrösi fiatalok is jelent­kezhetnek. Az érdeklődők szeptember 15-ig kereshetik fal utazásuk ügyében a KISZ városi bizottságát vagy alap­szervezetük szervező titkárát. Az ifjúsági találkozó részvé­teli díja 300 forint. HMYKŐROSI líradó A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 214. SZÁM 1979. SZEPTEMBER 13.. CSÜTÖRTÖK Ismét a kereskedelemben Eredményes mozgalmi éys!; után A KISZ városi bizottságá­nak legutóbbi ülésén szemmel láthatóan tétovázva emelték fel kezüket a bizottsági tagok, amikor szavazásra került a sor. Senki sem mondott szí­vesen igent. Gulyás Sándor, a KISZ városi bizottsága titká­rának felmentési kérelmére. A határozat végül is megszüle­tett. Eszerint a KISZ városi bizottsága Gulyás Sándort sa­ját kérésére és érdemei elis­merése mellett tisztsége alól felmentette. Természetesen a bizottságnak továbbra is tag­ja maradt. így aztán a búcsú nem volt teljes. A titkári posz­ton eltöltött hat esztendőt Nem ér véget az iskolával A Munkaügyi Minisztérium egyik felmérése szerint, a meg­kérdezett munkáltatók úgy nyilatkoztak, hogy a fiatal szakmunkások nyolcvan szá­zaléka megfelelő szakmai fel- készültséggel került ki az is­kolákból, sőt harminc száza­lékuk képzettsége átlagon fe­lülinek ítélhető. Nem rossz arány; mi több.: ez az ered­mény — figyelembe véve a szakmunkásképzést ért jó né­hány megrázkódtatást — ked­vezőinek mondható. Kanyargós út Az utóbbi megjegyzés ma­gyarázatául némi — kronolo­gikus sorrendben és távirati stílusban fogalmazott — tör­téneti visszapillantás kíván­kozik: 1950—1954: három év helyett kettő, illetve egy évre csök­kentik a szakmunkásképzési időt. Az akkor érvényes gaz­dasági tervekhez igazodva el­sősorban a vas-, a bánya-, az építő- és a faiparban. 1954: az iskolákból kikerült fiatalok, enyhén fogalmazva, nem feleltek meg a követel­ményeknek. Keményebben fogalmazva: szakmájukról, a rájuk váró munkáról vajmi keveset tudtak. 1955: a képzési idő újra há. rom év. A „vas és acél országa leszünk” jelszó módosítása a szakmunkásképzésben úgy­nevezett strukturális átszerve­zést jelentett. A vasipari tanu­lókat, sokszor tanév közben „átirányították” például a könnyűipari szakmákra. 1956: a mélypont. Alig 9000 fiatal szakmunkás végzett az intézetekben, az 1953. évi 30 ezerrel szemben. 1957—I960: némi javulás, majd 1962-ben hihetetlen gyor­sasággal megjelennek az első szakközépiskolák. Alig egy év. vei azután, hogy az országgyű­lés elfogadta az emlékezetes 1961. évi III. törvényt, amely­nek alapgondolata a középis­kolai képzés általánossá téte­le. Az MSZMP Központi Bízott, ságának határozata 1965 júniu­sában: „A népgazdaság teher­bíró képességét, a munkaerő­gazdálkodás érdekeit alapul véve, a középfokú képzés reá­lis útja nem az, hogy minden tanuló valamilyen középisko. Iában tanuljon, hanem inkább az, hogy a fiatalok többsége szakmunkástanuló legyen.” Ennek értelmében megkezdő­dik a sietve létrehozott szak- középiskolák visszafejlesztése és ezzel párhuzamosan a ha gvománvos szakmai képzés korszerűsítése. Korszerű szerkezet 1969: újabb reform, a szak­munkásképzésről szóló VI. tör. vény, amely átrendezi a tanít­ható szakmák nómenklatúrá­ját, és az oktatás tartalmi ré szének újabb céljait, módsze­reit jelöli meg. A VI. törvény végre kiegye­nesítette a szakképzés kanyar­gásait, s a bevezetőben idé­zett — a megkérdezett mun­káltatók véleményéből leszűr­hető — eredmények, lényegé­ben az elmúlt nyolc esztendő viszonylagos nyugalmának kö­szönhetők. Ám ez a nyugalom nem azonosítható az oktatás módszertanát illető változat­lansággal, a gazdasági és a műszaki fejlődés egymást kö. vető stációinak figyelmen kí­vül hagyásával. Vagyis: időről időre szükségeltetik a szak­mai képzés szerkezetének kor­szerűsítése — s a hangsúly a szerkezetre, a struktúrára, nem pedig a képzési, oktatási rend­szerre helyezendő. Tervezik az egyes szakmák profiljának szélesítését, össze­vonás, integrálás, illetve az alapszakmák kialakítása ál­tal. továbbá az ismeretek át­rendezésével, új ismeretek be­építésével az egyes szakmák belső, tartalmi fejlesztését is előirányozták, ily módon is se­gítve a szakképzettség elmé­leti megalapozását, a műszaki gondolkodás, illetve a szak­mai szemlélet fejlesztését (Például: valamennyi ipari szakmában bevezetik az elekt­rotechnika, a műszerek és mérések, valamint az üzem- gazdaságtannal kapcsolatos tudnivalók oktatását.) A folyamat nem zárul le S hogy az egyszerűbb szak­mák oktatása ne terhelje a szakmunkásképző intézete­ket, a jövőben mód nyűik ezek munkahelyi oktatására, a vál­lalatoknál szervezett tanfolya­mok keretében (általában olyan szakmák esetében, ahol a képzési idő 6—12 hónapot igényel). Az efféle oktatás megszervezése és bevezetése is elősegíthetné, hogy a szak­munkásképző intézetek, a je­lenlegi körülbelül 190 szakma helyett csak 128 szakma okta­tásával foglalkozzanak. (Meg­jegyzendő: az iskola elvégzé­sét igazoló szakmunkás-bizo nyítvány a jövőben is igazolja az ado.tt szakmai képesítést, és jelzi a szűkebb szakosodást.) S ami talán a leglényege­sebb: a jelzett változtatások, finomítások bevezetésére fo- kozatosan kerül sor; olyan ütemben, ahogy a megfelelő oktatási anyagok, segédletek elkészülnek, és oly módon, hogy e változások ne okozza­nak különösebb fennakadást ,az oktatás jelenlegi rendjében E módosítások ugyanis — az elképzelések szerint — nem az oly sok reformot megért szak­munkásképzés újabb átformá­lását jelentik, hanem a meg­levő oktatási rend és módszer naniaink s még inkább a kö­zeljövő műszaki-gazdasági kö­vetel—léuveihez való hozzáiga­zítását ígérik. Annak a kézen­fekvő ténynek a feltételezésé­vel. hogy a szakképzés folva- mata nem zárul le a szakisko­la elvégzésével. V. Cs. újabbak követhetik az ifjúsági mozgalom élvonalában. Komszomol Főiskola — El sem tudnám képzelni, hogy elszakadjak az ifjúsági mozgalomtól, csak azért mert a tisztségemtől megváltam, mondja Gulyás Sándor, az Afész kereskedelmi osztály­vezető-helyettese. Éveken ke­resztül, a fiatalokkal együtt, részt vettem a város ve­zetésében. Ezt nem lehet egy-kettőre átadni. Képte­lenség egyszerűen lerakni magamról azokat a gondo­kat. melyek eddig foglalkoz­tattak. Hivatali munkám, funk­cióm kétségkívül megváltozott, viszont tagja maradtam szá­mos testületnek, s ha más esz­közökkel is, de ugyanazt kell tennem, mint eddig. — Nyugodt volt-e, mikor átadta hivatalát az utódjának? — Igen, mert szerintem a KISZ-bizottság megfelelő em­bert talált, örültem, hogy Tóthné Bujdosó Ágnest válasz­tottuk meg titkárnak. Vele már dolgoztam együtt, amikor a városi úttörőelnök tisztjét töltötte be. Az utóbbi eszten­dőben persze ritkán találkoz­tunk, mert Moszkvában ta­nult a Komszomol Főiskolán. Jól képzett, s‘nálam jóval fia­talabb. — Ez utóbbi miért említés­re méltó tény? — Mert én 35 éves vagyok, s ahogy mondani szokták, ki­öregedtem már a mozgalom­ból. Én persze tiltakozóm ez ellen, de végül is az évek múlása miatt kértem a fel­mentésemet. Hiába érzem ma­gam nagyon fiatalnak, azért az évek is számítanak. Fordulópont — Idős embereket szokás az emlékeiről faggatni, 'ezút­tal talán mégis kivételt tehe­tünk. Hogyan kapcsolódott be az ifjúsági mozgalomba? — Gimnazista koromban, 1958-ban lettem KISZ-tag. Csak időszakos megbízatá­saim voltak. A legelső mun­kám, ha jól emlékszem, az ak­várium gondozása volt. Ezt Papp László, az osztályfőnö­künk adta nekem. Érettségi után Kecskeméten és Ceglé­den dolgoztam építkezéseken. Barátaim ajánlották ezt a szakmát, de nem szerettem. Mindenesetre megtanultam, hogy a pályaválasztás nem tré- fadolog. A KISZ-ben még min­dig nem történt semmi. Talán a nem megfelelő szakma vá­lasztása. Nem tudom. Gyerek­koromban egyébként kereske­dő akartam lenni. Közben dol­goztam még a nyársapáti tej­csarnokban is. Ez már hason­lított a kereskedelemre. Innen vonultam be katonának. Ez az időszak volt a fordulópont. — Végeredményben ekkor jöttem rá, hogy nem elég tag­nak lenni, s kisebb-nagyobb megbízatásoknak eleget tenni. A KISZ-ben komolyan kell dolgozni. Nem volt hát vé­letlen, hogy leszerelésem után alig fél évvel már alapszerve­zeti titkár lettem. Ugyanitt, a Nagykőrös és Vidéke Áfész- nál, ahol most is dolgozom. Ak­koriban áruforgalmi előadó voltam. Alapszervezeti titkár­ként kaptam az első elisme­rést is. a KISZ KB dicsérő oklevelét. Hamarosan bevá­lasztottak a KISZ városi bi­zottságába. Három év múlva pedig, 1971-ben, a KISZ városi bizottsága politikai munka­társnak hívott. Nehezen hagy­tam itt az Áfészt. de akkor már kitöltötte az életemet az ifjúsági mozgalom, s jó lélek­kel nem választhattam más­ként. Aztán 1973. augusztus 1- én megválasztottak a KISZ városi bizottsága titkárának. — Az utánuk következő évek pedig az ifjúsági mozga­lom egyik legérdekesebb idő­szakát hozták... — Valóban, ez volt az ifjú­ságpolitikai határozatok vég­rehajtásának legfontosabb idő­szaka. A KISZ is sokat válto­zott, fejlődött. Nem volt időnk tétlenkedni. Nekem különö­sen nem, mert közben tanul- tom is. Még az Áfésznél elvé­geztem a közgazdasági techni­kumot, aztán később a mar- xizmus-leninizmus esti közép­iskolát, a KISZ központi is­koláját, a marxizmus-len iniz­mus esti egyetem általános tagozatát. — S közben a város úttörő­tábort, ifjúsági sportpályát, if­júsági klubot kapott, s egy­mást követték az emlékezetes ifjúsági rendezvények. A kí­vülállóknak is érezni kellett az ifjúsági mozgalom fellen­dülését, melyben nyilvánva­lóan része volt első számú he­lyi vezetőjének is. Kapott-e ezért elismerést? Hívtak, jöttem — Igen, ám ennél fonto­sabbnak tartom, hogy nagyon sok segítséget kaptam a város vezetőitől, társadalmi szervei­től, üzemeitől, intézményeitől. Én ezt tartom elismerésnek, mert akit nem szeretnek, an­nak nyilván senki sem segít. , — Miért az Áfész-hez jött dolgozni? — Hívtak, s visszajöttem a régi munkahelyemre. Örülök, hogy így alakult, mert nagyon barátságosan fogadtak... Farkas Péter Szeptember 15. A Nagy István- csoport kiállítása A Nagykőrösi Városi Tanács Művelődésügyi Osztálya szep­tember 15-e és 30-a között rendezi meg az Arany János Művelődési Központ kiállító­termében a Dél-Pest megyei Nagy István képzőművészeti csoport kiálíítását. A tárla­tot szeptember 15-én, szomba­ton délelőtt 10 órakor dr. Lo­sonci Miklós művészettörté­nész nyitja meg. A megjelen­teket Makai Katalin, a városi tanács vb művelődésügyi osz­tályvezetője köszönti. A meg­nyitó alkalmából hirdetik ki az idei képzőművészeti pá­lyázat eredményeit is. Paradicsomlé a konzervgyárnak Nagyrészt kombájnnal szedik a termést Mintegy hatvan hektárról takarították be eddig a paradicso­mot a kocséri Petőfi Termelőszövetkezetben. A kétszáz hek­táros tábla nagyobb részéről kombájnnal, kisebb területéről kézzel szedik le a termést. A paradicsomot a helybeli lé- állomásra viszik, ahonnan naponta 10—12 vagonnal küldenek, a Kecskeméti Konzervgyárba. Barcza Zsolt felvétele'­Önkéntes járdaépítők hí anyag már a helyszínen Körültekintő szervezés, műszaki segítség A mind korszerűbb és tet­szetősebb városkép jobbára a belterület sajátossága, a külső kerületekben igen sok rendez- nivaló dolog akad még. Ilyen például az úí- és járdahálózat bővítése. A városközponttól távolabb lakók joggal kifogá­solták, hogy feléjük ősszel és tavasszal nagy sárral járnak az esők, nehezen tudják csak megközelíteni házukat. A járdák rosszak, hiányosak vagy egyáltalán nincsenek. Mindezt o tanácstagi beszá­molókon is szóvá tették, s vá­lasztott képviselőik továbbítot­ták kérésüket a városi ta­nácsnak. A lakók arra is vál­lalkoztak, hogy szükség esetén maguk elvégzik a munkát, ha kapnak hozzá építőanyagot. Egymillió Nem példa nélküli ez a vál­lalkozó kedv Nagykőrösön, hi­szen a városlakók már több­ször bizonyították, nem kis ál­dozatokra képesek, ha környe­zetük korszerűsítéséről, szépí­téséről van szó. S a városi ta­nács, számítva a társadalmi segítségre, beszerezte a szük­séges építőanyagot, annál in­kább, mivel maga is jól látta: a lakók jogosan panaszkodnak. összesen egymillió forintért vásároltak 40 ezer járdalapot, a Mészáros János Termelőszö­vetkezettől pedig ötszáz köb­méter homokot kaptak, díj­mentesen. A járdalapokat, ta­vasztól kezdve folyamatosan, a Ceglédi Állami Tangazdaság helyi telepének gépkocsijai szállították a helyszínre, ugyancsak térítésmentesen, például a Bolgár, Bethlen, Balaton, Toldi, Dugonics, Kas­sai, Temesvári, Szív, Vajda, Alkotmány és Kárpát utcába. Mint a városi tanács műsza­ki osztályán megtudtuk, sok helyütt azonban mintha elpá­rolgott volna a korábbi lelke­sedés, a lakók, ígéretük ellené­re, még nem láttak hozzá a járdaépítéshez. Pedig most már minden adott hozzá. Ta­lán a szervezéssel van baj? Négy kilométer Erre gondolva, az elmúlt hó­napban levélben értesítették az érintett választókerületek tanácstagjait, hogy minden a helyszínen van, most már gyorsan közelednek az esős napok, s ha addig nem fekte­tik le a járdalapokat, ismét sártengerré válnak az utcák. Ezt pedig nyilván senki sem akarja. Mi hát a teendő? Gyors és körültekintő szervezéssel hoz­zálátni az utak rendbehozásá­hoz, melyhez a városi tanács szakemberei műszaki segítsé­get nyújtanak. De minden bi­zonnyal valamennyi helyen akad ügyes kezű, jó gyakorlati érzékű lakó, akinek irányítá­sával gyorsan elvégezhető lesz a munka. Ennek nyomán egyébként mintegy 4 kilomé­ter hosszú járda épül, amely az érintett 20 választókörzetet tekintve nem nagy szám, a környékbelieknek mégis igen sokat jelent. K. A. SPORT - SPORT - SPORT - SPORT - SPORT - SPORT - SPORT Fontos kézilabda-mérkőzések öt nap leforgása alatt a férfi NB II-ben két Duna— Tisza közi rangadót vívtak ké- zilaibdásaink. Az NB-s ifjúsági bajnokság őszi nyitányán ide­genbe utaztak fiataljaink. AZ NB II-BEN A Kinizsi-sporttelepen: BÁCSÉP SC (Kecskemét)—Nk. Kinizsi 23-23 (10-8). Nk.: Szabó — Farsang (1), Fülep (5), D. Kovács (1), Pod- horszki (4), Bertalan (9), Vár- konyi; csere Kismaréi — Var­sányi (3), Papp, Vilcsák, Fejes. Kiállítások: a BÁCSÉP-nél 10, a Kinizsinél 4 perc. A körösiek gyászkarszalag- gal játszottak, majd a mérkő- zők és a szurkolók néma vi­gyázzállásban adóztak a nem­rég elhunyt Szecsei Dénes em­lékének. A főleg az első fél­időben kiválóan védekező kecskemétiek (a lengyelországi IBV-n szerepelt játékos is ját­szott náluk) 4-1, 7-2 és 9-4 arányban is vezettek. A Kinizsi a második félidő közepén 15-15-re egyenlített. Ezután fej fej melletti volt a küzdelem. Az ellenfél nagyon kemény, erős védőfalat állt. A Kinizsi (bár ideges volt, mert bajnoki találkozón a BÁCSÉP- et), feljavult, győzelmi lehető­ségei is voltaik, de nem tudta azokat kihasználni. Idegenben: Lajosmizsei KSK —Nk. Kinizsi 25-23 (13-12). Nk.: Kismaréi —Fülep (2), Bertalan (5), Podhorszki (6), D. Kovács (4), Vikartóczki (1), Farsang (3); csere: Szabó — Varsányi (2), Fejes, Várkonyi. A kiesés elleni harc szem­pontjából ez is igen fontos mérkőzés volt. A körösiek jól kezdtek, már 7-2-re vezettek. Ezután fokozatosan feljött az ellenfél. 10-10 után kemény szoros, fej fej melletti, jó játé­kot láttak a körösi nézők. A játék képe alapján a Kinizsi döntetlent érdemelt volna. A hazai környezet és a 15 gólt dobó lajosmizsei Mészáros eredményessége döntőnek bi­zonyult. AZ IFJÚSÁGI NB-BEN Váci Fonó ifi—Nk. Kinizsi ifi 38-12 (18-8). Nk.: Huszár — Tóth János, Fejes (6), Papp (3), Vilcsák (2), Kovács A. (1), Hatvani; csere: Nagy J., Tóth József, Fekete. A sokkal jobb és határozot­tabb váciak megérdemelt kü­több újonc, serdülő korú fia­talt is szerepeltető, tartalékos körösiek ellen. LABDARÚGÁS A Kinizsi labdarúgócsapata esélyes az MNK-ban a további részvételre. Ceglédbercel ellen nyert 5-1-re, a múlt héten Ceglédbercelen a berceliek nyertek 3-1-re Albertirsa el­len. Ha ma Albertirsán kétgó­losnál nem nagyobb arányú vereséget szenved a csapat, akkor a Kinizsi a továbbjutó, de bízni lehet ennél jobb eredményben is. A MAI SPORTMŰSOR Kézilabda Kinizsi-sporttelep, 15.30: Nk. Kinizsi—Dunaújvárosi Kohász (NB I. B.) barátságos férfi­mérkőzés. Labdarúgás Albertirsa, 16 óra: A. Törek­vés VSE—Nk. Kinizsi, MNK- mérkőzés. Teke Temetőhegyi pálya, 16 óra: Volánbusz (Nk.)—Honvéd Beta SE (Cegléd) B. megyei csapat­bajnoki mérkőzés. egyszer sem győzte még le lönbségű győzelmet arattak a Moziműsor A leprás nő. Színes lengyel film. Előadások kezdete: 4, 6 és 8 óra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom