Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-12 / 213. szám

1979. SZEPTEMBER 12., SZERDA x/üntm Heti jogi tanácsok • Ha a szülök a gyermek nevelésére alkalmatlanak, har­madik személy gondozásába kerülhet vagy maradhat a gyermek. Egyik olvasónk panaszolta: amikor házasságukat a bíró­ság felbontotta, egyben úgy rendelkezett, hogy a kiskorú, házasságukból származó gyer­meküket o feleség anyjánál helyezte el. A bíróság az íté­letében megállapította, hogy a peres felek munkabeosztása olyan (a férj sokat jár vidék­re, a feleség időszakonként túlórázik), hogy emiatt a kis­korú gyermeket nem tudják gondozni. A bíróság azt is megállapította, hogy a gyer­meket születésétől kezdődően jórészt az anyai nagyanya nevelte, s mert körülményei a további nevelésére is meg­felelőek, ezért a gyermeket nem a szülőknél, hanem har­madik személynél, az anyai nagyanyánál helyezte el. Olvasónk elmondta: körül­ményei most lehetővé teszik, hogy a gyermeket gondozásá­ba fogadja, ezért azt kérdezi, kérheti-e a gyermek nála .való elhelyezését. Az irányadó jogszabály sze­rint, a gyermek elhelyezése kérdésében — a szülők meg­egyezése hiányában — a bí­róság dönt. Ilyen esetben a családjogi törvény szerint, az elhelyezés megváltoztatását abban az esetben lehet kérni, ha azok a körülmények, ame­lyekre a bíróság döntését ala­pította, utóbb lényegesen meg­változtak, és a gyermek fej­lődése addigi környezetében már nincs biztosítva. Olvasónk esetében életvi­szonyaiban csak annyi válto­zás történt — ahogy levelé­ben írja —, hogy megnősült. Ez azonban a jogszabály ér­telmében nem nyújt alapot a gyermek elhelyezésének meg­változtatására. Bár olvasónk azt is előadta, hogy jelenleg a kiskorú gyermek falun lakik a nagyszülőnél, nála azonban a városban jobb körülmények között folytathatná iskolai tanulmányait. Abból kell kiindulni, hogy a gyermek elhelyezésénél a gyermek érdeke a fő szem­pont. Ha a nagyanya mind ez ideig benőséges légkört és kedvező körülményeket tudott biztosítani unokájának, akkor «önmagában az a körülmény, hogy a gyermek a faluról a városba kerülne, nem szol­gálhat alapul elhelyezésének megváltoztatására. Ha olva­sónk pert indítana a gyermek eddigi elhelyezésének megvál­toztatására, akkor a bíróság gondosan vizsgálná majd, hogy melyik megoldás felel meg a gyermek érdekeinek. Ez a fő szempont, nem pedig az, hogy esetleg a gyermek­tartásdíj fizetésére kötelezett apa így mentesülhet-e a tar- tásdíjfizetési kötelezettsége alól. Azt is gondosan vizsgál­ni kell majd természetesen, hogy a nagyanya nem vált-e alkalmatlanná a gyermek ne­velésére. Alkalmatlanná vál­hat többek között esetleges súlyos betegség miatt, vagy mert időközben a gyermek­kel türelmetlenné vált, veszé­lyeztetve van a kicsi testi, szellemi fejlődése, neveltetése. Természetesen ezeket bizonyí­tani kell. És ha a bíróság nem találja elegendőnek a bizonyí­tékokat, a gyermek elhelye­zését nyilván nem fogja meg­változtatni. Azt is figyelembe kell vennie olvasónknak, hogy a gyermek elhelyezése azért volt indokolt a nagyszülőnél, mert egyik szülő sem volt al­kalmas arra, amikor házassá­gukat felbontották, hogy a gyermek megfelelő nevelését biztosítsa. Más lehet a megoldás azon­ban akkor, ha a gyermek pél­dául felsőbb iskolába kerül, amikor fokozottabb felügyelet­re, a tanulmányaiban történő megfelelő eligazításra szorul. Ha a nagymama olyan beteg, hogy ő maga is gondozásra szorul, vagy ha olyan munka­helyen dolgozik, ahol teljes ideje le van kötve, és nincs elegendő ideje a gyermekkel való foglalkozásra, akkor bár­mennyire is szereti a gyerme­ket, annak érdekében az ál­lana, ha valamelyik szülő gondozásába kerülne. Hang­súlyozzuk azonban, hogy mindezeket a körülményeket gondos környezettanulmány­nak kell megállapítania, és megfelelő bizonyítékokkal kell alátámasztani, hogy elhelye­zését megváltoztassa a bíróság. O A házastárs tartásáról. Több olvasónk foglalkozott már levelében a házastárs tar­tásának kérdésével. Bizonyta­lanságban vanak, mikor köte­Földvédelmi jogszabályok Fokozzák az ellenőrzést A határszemlék megállapí­tása szerint a mezőgazdasági nagyüzemek — földhasznosí­tási tervüket teljesítve — va­lamennyi megyében megfelelő ütemben veszik használatba a korábbi években parlagon ma­radt földeket. Ennek hatására nőtt a mezőgazdasági művelés alá vont terület, így az őszi érésű növényeket a korábbi­nál nagyobb felületről kell be­takarítani — azt állapította meg a MÉM átfogó elemzése, amely azt vizsgálta, hogyan tesznek eleget a termőföldek művelési kö­telezettségének. A helyzet javul: az új föld­védelmi jogszabályok és az egyéb központi és területi in­tézkedések nyomán az idei tavaszon 45 százalékkal keve­sebb föld volt műveletlen, mint az 1978-ban megtartott ellenőrzések idején. A vetet- len szántóterület 17 ezer hek­tárral csökkent. Mindenek­előtt a mezőgazdasági nagy­üzemek vették ismét gondo­zásba a parlagot, idén 4700 hektárral több beszántott, ke­zelt területük van, mint az el­múlt év azonos időszakában. Mindenekelőtt Szabolcs-Szat- már megyében szüntették meg erőteljesen a földek pihente­tését; ebben a körzetben több mint 1200 hektár került ismét használatba. Jó eredménye­ket értek el Bács-Kiskun és Hajdú megyében is. Mindezek ellenére még mindig jelentős területek esnek ki a művelésből ár- és belvizek. Nehezíti a helyzetet, hogy az elhagyott területek jórészt szétszórtak, elaprózottak, és a nagyüzemi gépek számára — a nem megfelelő talajú domborzati viszonyok miatt — gyakran elérhetetlenek. A kisegítő és egyéni gazda­ságokból növekvő arányban kerül ki a föld. Sokan hagy­nak fel a földműveléssel mindenekelőtt azért, mert ki­öregedtek a munkából, más­kor pedig a faluból a város­ba költöznek a tulajdonosok. Földjeiket általában felajánl­ják a tsz-eknek, vagy a helyi tanácsnak, de sokan egysze­rűen sorsára hagyják a földet, amely állami tulajdonba, a helyi tanács kezelésébe kerül. Általában nagyüzemi művelés­re nem alkalmas földekről van szó. A tsz-ek ezért csak ritkán vállalják a terület át­vételét. Sokfelé a termelőszö­vetkezetekkel tárgyalnak ar­ról, hogy a szétszórt, elaprózott földrészek összevonásával, a terület rendezésével mikép­pen lehetne biztosítani a nagyüzemi művelés feltételeit. A földek védelmére hozott rendelkezések betartását a következő időszakban is ellen­őrzik. A mulasztó üzemekkel és egyéni földtulajdonosokkal szemben szankciókat alkal­maznak. A földhivatalok ed­dig például 14 gazdaságot kö­teleztek kártérítésre, mintegy 1,3 millió forint értékben. Igaz, hogy ezek a földek álta- ' ősszel ismét határszemléket Iában gyenge minőségűek, tartanak a földhivatalok, il- gyakran pusztítanak rajtuk az I letve tanácsok. les az egyik házastárs a má­sikat eltartani a válás után. A családjogi törvény sze­rint, a házasság felbontása esetén, volt házastársától tar­tást követelhet az, aki arra a házasság fennállása alatt tanúsított magatartása miatt érdemtelenné vált. Annak az elbírálásánál, hogy a volt há­zastárs a tartásra a hibáján kívül rászorul-e, vizsgálni kell a tartást igénylő egészségi ál­lapotát, családi viszonyait, va­lamint az életkörülményeinek az alakulását. Egyik olvasónk például azt adta elő, amíg házasságuk fennállott, felesége nem dol­gozott. A házasság felbontása után szintén nem létesített munkaviszonyt, és mivel most nyugdíjra sem jogosult, há­zastársi tartás címén indított ellene keresetet. O Jogos-e a volt házastárs követelése? — kérdezi olvasónk. Ha a tartást igénylő volt házastárs a megélhetését biz­tosító nyugellátásra jogosító munkaviszonyt (szövetkezeti tagsági viszonyt) nem létesí­tett, akkor ennek okait a per­ben körültekintően vizsgálni kell. Ha az nyer megállapí­tást,. hogy a volt házastárs a házassági életközösség meg­szűnése óta eltelt hosszabb idő alatt szándékosan, saját hibájából, tehát neki felróha­tóan nem létesített munkavi­szonyt, a tartásra hibáján kí­vül rászorultnak nem tekint­hető. Olyan esetben, amikor a tartást igénylő volt házastárs az_ életközösség megszűnése után például gyermeke vagy szülője háztartásában dolgo­zott, még nem jelentheti azt, hogy saját hibájából eredően nem lehet igénye a házastár­si tartásra. Természetesen ilyen esetben azt is gondosan mérlegelni kell; vam-e a há­zastársi tartásra igényt tá­masztó feleségnek vagy férj­nek olyan tartásra kötelezhető rokona, akinek a háztartásá­ban hosszabb ideig rendszere­sen dolgozott. Egy másik olvasóink kérdezi: O Mikor lehet megtagadni a házastárstól a tartást? A házasság felbontása ese­tén a tartást érdemtelenség címén attól a házastárstól le­het megtagadni, aki a házas­ság erkölcsi alapját, a házas­ság felbontására is közreható magatartásával olyan súlyo­san sértette, hogy tartása há­zastársára a szocialista társa­dalmi felfogás szerint mél­tánytalan terhet jelentene. E kérdés elbírálásánál tehát gondosan vizsgálni kell, hogy a tartást igénylő házastárs milyen magatartást tanúsított. Lehet olyan eset például, hogy a házastárs felelőtlen, erkölcstelen, kicsapongó élet­módot tanúsított, vagy súlyos megítélés alá eső bűncselek­ményt követett el, és ezek a körülmények hozzájárultak a házasság megromlásához. Ezenkívül még számtalan olyan eset lehet, amit a bíró­ság a megfelelő bizonyítékok alapján bírál el. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntései Elrohadt a paprika Egy gazdálkodó két évvel ezelőtt az egyik Áfész-szel kötött termékértékesítési szer­ződésben vállalta, hogy a szövetkezet részére, meghatá­rozott területen, paprikát ter­mel. Az árut három részlet­ben kellett leszállítani; a lá­dákat az Áfész adta. A szö­vetkezet a fölajánlott 150 má­zsa helyett azonban csak 75 mázsa paprikát volt haj­landó átvenni, ezért a meg­maradt mennyiség leszedett ál­lapotban a földön elrohadt. A történtek miatt a gazdál­kodó az Áfész ellen kötbér és kártérítés fizetéséért pert indított. A szövetkezet azzal védekezett, hogy megállapodá­suk alapján csak 75 mázsa paprikát volt köteles át­venni. Ennek ellenére na­gyobb mennyiségre is igényt tartott volna, de a többi nem volt megfelelő minőségű. Az alsófokú bíróságok ellentétes ítéletei ellen emelt törvé­nyességi óvásra az ügy a Leg­felsőbb Bíróság elé került, amely a következőket mondta ki: — A szóban forgó termék­értékesítési szerződésre a Pol­gári Törvénykönyvnek az 1977. évi IV. törv. módosítását meg­előző rendelkezései és a rész­letes szabályokat tartalmazó kormányrendelet irányadók. Ezek szerint — egyebek kö­zött — a mezőgazdasági ter­mékértékesítési szerződés alapján a termelő az általa meghatározott mennyiségű és saját termelésű termék vagy maga nevelte, illetve hizlal­ta állat átadására, a megren­delő pedig annak átvételére és kifizetésére vállal kötelezett­séget. Ebben az esetben a szer­ződésben a felek a szolgálta­tást meghatározott területen és mennyiségben állapították meg Ezzel a gazdálkodó nyil­ván azt akarta elérni, hogy teljes paprikatermésének érté­kesítését biztosítsa és az Áfész az egész mennyiséget saját részére lekösse. Ez £ megerősíti, hogy a szövetke­zet ebben az évben más ter­melőkkel kötött szerződés alapján az abban foglalt meny- nyiséget jelentősen meghala­dó súlyú paprikát, esetenként két-, sőt háromszorosát is át­vette. Végül erre utal a Ma­gyar Hűtőipar egyik gyárának a tsz-szel kötött megállapo­dása, amely szerint minden termelt mennyiségre igényt tart. — Az Áfész tehát köteles lett volna a gazdálkodó föld­jén termett és a minőségi követelményeknek megfelelő paprikát átvenni — mondta ki a határozat. — Kötbér-, illetve kártérítési felelősség elbírálásánál azonban vizs­gálni kell, hogy a felek a szerződés teljesítésénél meg­felelően jártak-e el, vagyis a gazdálkodó a meghatározott szállítási határidőben mindig jelentkezett-e a termék át­adására és ezt mennyiben gá­tolta, hogy a szövetkezet az ehhez szükséges ládákat nem biztosította Meg kell állapí­tani, hogy az át nem vett paprika a kikötött minőségű volt-e. Azti is tisztázni kell, hogy a gazdálkodó mindent megtett-e, hogy át nem vett áruját másutt értékesítse, s e célra megfelelő szállítási esz­köz rendelkezésre állt-e. Vé­gül igazságügyi szakértő meg­Tíz nap rendeletéiből A katonák szabadságveszté­sének, előzetes letartóztatásá­nak és pártfogó felügyeletének végrehajtásáról kiadott 1/1979. (VIII. 25.) H.M. rendelkezést a Magyar Közlöny 50. száma tartalmazza. A tanácsi dolgozók gépjár­művének belföldi hivatalos ki­küldetés alkalmával történő használatáról a 3/1979. (T.K. 28.) M.T.—T.H. rendelkezést a Ta­nácsok Közlönye 28. száma tartalmazza. A fogyasztói árintézkedések­kel kapcsolatos, a vállalati jó­léti ellátásokról ugyanebben a Tanácsok Közlönyében jelent meg a 308/1979. P.M.—MüM— SZOT együttes közlemény, va­lamint az a SZÖVOSZ tájé­koztató, amely a hiánypótlási határidő elmulasztásával járó késedelem következményeit is­merteti, és az a K.S.H. irány­elv is, ami az új mértékegység­rendszerre való áttéréshez ad eligazítást. Az őszi érésű étkezési bur­gonya fogyasztói árának mó­dosításáról a Magyar Közlöny 61. száma tartalmazza az 5/1979. (VIII. 31.) Á.H. számú rendelkezést. A Mozgássérültek Nevelő­képző Intézetében elhelyezett ellátásért fizetendő térítési dí­jakról ugyanitt jelent meg a 7/1979. (VIII. 31.) O.M. számú rendelkezés. A beruházások rendjéről szóló 34/1974. M.T. számú ren­deletet a Pénzügyi Közlöny 13. számában egy új jogszabály, a 28/1979. (VIII. 3.) M.T. számú rendelkezés egészíti ki. hallgatásával meg kell álla­pítani, hogy a szerződésben lekötött földterületen mennyi paprika termett, a visszama­radt mennyiség miatt mennyi kár keletkezett és ezért a szövetkezet milyen mértékben, felelős. Ki fizeti a lakodalmi ebédet? A fiatal pár tiszteletére nagy esküvői ebédet ren­deztek. A számla 6500 forintot tett ki, amit a lány apja fe­dezett. A házasság azonban nem bizonyult tartósnak, más­fél év után fölbomlott és az após a lakodalmi ebéd költ­sége fele összegének megfi­zetéséért volt neje ellen pert indított. Azt állította, hogy az ifjú férjnek nem volt elég pénze, a számlát nem tudta kiegyenlíteni, ezért 3200 fo­rintot kölcsönzött neki. Az exférj ezt tagadta, s arra hi­vatkozott, hogy apósa még az esküvő előtt az ünnepi ebéd költségeit magára vál­lalta. A járásbíróság a volt fér­jet a peresített összeg megfi­zetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint az após az összeget abban a feltevésben adta, hogy a házasság sikeres lesz. Ez a reménye meghiú­sult. tehát joga vah a volt házastársaktól ' az ajándékot, illetve az ebéd fele összegét visszakövetelni. A jogerőre emelkedett íté­let ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság ezt a döntést hatályon kí­vül helyezte és a járásbírósá­got új eljárásra, valamint új határozat hozatalára kötelez­te. — Az életközösség megszű­nésekor a házastársak okira­tot készítettek, amelyben anyagi ügyeik felől rendel­keztek — hangzik a határo­zat. — Ebben utolsó tételként szerepel: esküvői ebéd szám­lával igazolható. A járásbíró­ság ennek az okiratnak pon­tos tartalmát nem tisztázta. Nincs kizárva, hogy ez a fel­jegyzés a férjnek azt a köte­lezettségvállalását jelenti, amely szerint az ebédszámla felét apósának megtéríti. Te­hát az okirat keletkezésének körülményeit a volt házastár­sak és az após kihallgatásá­val tisztázni kell, esetleg írás- szakértőt is meghallgatni, hogy a szóbanforgó bejegy­zés valóban az írásbafoglalás-| kor került-e az okiratba. A volt férj ugyanis azt állítja, hogy tudtán kívül, utólag ve­zették rá. — Amennyiben a megálla-’ podás létrejötte nem bizonyít-; ható, az igény elbírálásánál! az ajándék visszakövetelésé-j re vonatkozó általános sza-l bályokból kell kiindulni. Az: ajándékozás alapjául szolgáló téves feltevés végleges meg­hiúsulása esetén, a még meglévő ajándékot vagy a he­lyébe lépő értéket vissza le­het követelni. Ebben az eset­ben azonban az ajándék, azaz az ebédért kifizetett összeg már nincs meg és helyébe természetesen más érték sem lépett. Így — ellenkező meg­állapodás hiányában — az esküvői ebéd költsége még akkor sem követelhető vissza, ha megállapítható, hogy azt az apa, leánya tartós házassá­gának reményében adta. A szokásos mértékű ajándékot ugyanis egyébként nem lehet, visszakövetelni, márpedig á' lakodalmi ebéd költsége ilyen-> nek tekintendő. MOZIMŰSOR SZEPTEMBER 13-TÖL SZEPTEMBER 19-IG ABONY 13—14: Csempészek nyomában 15—16: Gyilkos levegő 17: Éjszakai razzia 18: Harmadik rakéta 19: Vékony jégen ABONY, Mese 15—18: Babszemjankó a varázslónál ABONY, Művész 15—18: Egy csepp méz» BUDAÖRS 13—16: Félénk vagyok, de hódítani akarok 17—19: Rosszemberek** CEGLÉD, Szabadság 13—16: Kocsubej (du.) 13—16: A vágy titokzatos tárgya** (este) 17—19: A leprás nő CEGLÉD, Mese 13—19: Balanel az úszómester CEGLÉD, Művész 13—19: Négyszáz csapás CEGLÉD. Mopresszó 14: Puha ágyak, kemény csaták 17: Túl a félelmen DUNAHARASZTI 13—14: Mese habbal* 15—16: Griffin és Phoenix* 17—18: Blöff DUNAKESZI, V. CS 13—16: Bajkeverő 17—19: Az utolsó vérbosszú (du.) 17—19: Elcsábítva és elhagyatva* DUNAKESZI, Rákóczi 13—14: Legató* 15—16: Bizalmi állásban 17—18: Méreggel* DUNAKESZI, J. A. 13: Legató* 16: Bajkeverő 17: Méreggel 19: Elcsábítva és elhagyatva* ÉRD 13—14: Won Ton Ton Hollywood megmentője 16: Won Ton Ton Hollywood megmentője 17—18: Ulzana FÖT 13—14: Az utolsó vérbosszú 15—16: Blöff 17—18: Meztelen bosszú** GÖDÖLLŐ 13—16: Transzszibériai expressz (du.) 13—16: Csúfak és gonoszak*** (este) 17—19: Won Ton Ton Hollywood megmentője GYÄL 13—14: Ulzana 15—16: Az amerikai barát** 16: Bob herceg (du.) 17—18: Pajzs és kard KEREPESTARCSA 13—14: Mackenna aranya 15—16: Lila ákác 17—18: Félénk vagyok, de hódítani akarok LEÁNYFALU, Kertmozi 13—14: Gyilkosság az Orient expresszen* 15—16: Apámuram** MONOR 13—16: Koppányi aga testamentuma (dó.) 13—16: Munkahelyi románc I—II. (este) 17—19: Égbolt a sivatag felett (du.) 17—19: A vágy titokzatos tárgya** (este) MONOR, Kertmozi 13—14: Előkelő alvilág** 15—16: Magas szőke férfi visszatér NAGYKÄTA 13—16: Casanova I—II.*** 16: Küldetés Bahkcsiszerájba 17—19: A hosszú hétvége* NAGYKÖRÖS, A. J. 13—16: A leprás nő 17—19: Én és a nagyapám (du.) 17—19: Munkahelyi románc I—II. (este) NAGYKÖRÖS, Toldi 15: A leprás nő 17: Munkahelyi románc I—II. 19: Én és a nagyapám PILISVÖRÖSVÁR 13—14: Az erőd** 15—16: Száguldás gyilkosságokkal* 17—18: Tizedes meg a többiek POMAZ 13—14: Elcsábítva és elhagyatva* 15—16: Mese habbal* 17—18: A vágy titokzatos tárgya** RÁCKEVE 13—14: Blöff 15—16: Menyasszony a zsákban 17—18: Griffin és Phoenix* SZIGETSZENTMIKLÓS 13—14: Griffin és Phoenix* 15—16: Blöff 17—18: Menyasszony a zsákban (du.) 17—18: A farmer felesége* (este) SZENTENDRE 13—19: Csillagok háborúja I—II. TÄPIÖSZELE 13—14: A négy testőr 15—16: A hosszú hétvége* 17—18: Mi van doki? VÁC, Kultúr 13: Fotó Háber 14: Hekus lettem 15: Az oroszlán ugrani készül 16: Hamis Izabella 17—19: Bajkeverő VÁC, Művelődési Központ 14: Allegro Barbaro 15: Brúnó vándorlásai** 16: A kis manók furulyája VECSÉS 13—16: Felszállási engedélyt kérek (du.) 13—16: Rosszemberek** 17—19: Transzszibériai expressz (du.) 17—19: Csúfak és gonoszak*** (este) DABAS 13—14: És az eső elmos minden nyomot* 15—16: Dzsungel könyve 17—18: Az amerikai barát** * 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! •• Csak 16 éven felülieknek ajánljuk! ••• Csak 18 éven felülieknek ajánljuk!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom