Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-11 / 212. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Í ■ ■ ' ■ ■" ' ! , VI. ÉVFOLYAM, 212. SZÄM 1979. SZEPTEMBER 11., KEDD A közművelődés része Gazdag TIT-program őszre, télre A szeptember nemcsak az | iskolákban jelenti az ú.irakez- : dési idejét. Ilyenkor népesednek be ismét a futballpályák lelátói, a színházak nézőterei. A közművelődési intézmények is új programmal állnak az érdeklődők elé, akárcsak a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. Hajnal Iréntől, a TIT városi—járási szervezetének vezetőjétől a tavalyi tapasztalatokról, s a tervekről érdeklődtünk. Több látogató — Hogyan értékelhetjük a júniusban zárt évadot? —: Tavaly több program vólt, mint a megelőző években. Rendeztünk jó néhány olyan ankétot. amely az aktuális eseményekhez kapcsolódott. Örömteli, hogy nőtt az érdeklődés, emelkedett rendezvényeink látogatottsága. Bár versenyről szó sincs. de munkánkat jellemzi, hogy a megyében a szervezetek között az eredményességet tekintve a második helyen állunk. — Minek köszönhető a fellendülés? — Elsősorban a járás üzemeinek, termelőszövetkezeteinek, a művelődési intézményeinek. ahonnét mind gyakrabban hívnak bennünket, előadóinkat. Taglétszámunk is növekedett, 26tí előadónk, szervezőnk van. s ide számíthatjuk az agrártudományi egyetem hallgatói TIT-csoportját is. Fájó pont viszont a város, ahol mind ez idáig nem sikerült igazán otthonra találni. Az idén arra törekszünk, hogy i gödöllői üzemekben, intézményekben is több rendezvényünk legyen. Ezért tájékoztattuk kínálatunkról a közművelődési szakembereket, felelősöket. — Milyen a kapcsolat a TIT és a helyi szervezők között? — Változó. Főként ott sikerült áttörnünk, ahol tagjaink vannak. Sajnos, a vállalatoknál gyakran cserélődnek a közművelődési megbízottak, s van, aki komolyan veszi a dolgát, s van, aki nem. Pedig a TIT tevékenysége is beleágyazódik a közművelődés egészébe, s nagyszerűen kiegészíti a többi programot. Ezt a munkát nem lehet hivatalból csinálni, csak önkéntesen és lelkesen. Szervezés — Mi a legnagyobb gondjuk? — Éppen a szervezés. Előadókban nem szűkölködünk, kevesebben vállalják viszont a szervezést, pedig ez munkánk mind nagyobb részét jelenti. Tagjainkat az egész megyében és a fővárosban is foglalkoztatják, mi is gyakran fogadunk külső előadókat. A rendezvények valóban érdekesek. csak az jelent némi gondot, hogy elszaporodtak a speciális témák, hiányzik az átfogó, a közéletbe ágyazott, a társadalmi környezettel is foglalkozó előadás. — Mit ajánl a TIT az elkövetkező szezonban? — Központi témánk továbbra is az életmód, a szabad idő eltöltése, az ember munkahelyi, családi kapcsolatai. Több előadást, fórumot, vitát tervezünk az új gazdasági helyzetről. hiszen most ez iránt a legnagyobb az érdeklődés, s már több helyről, például Bagról, Hévízgyörkről kértek ilyen rendezvényt. Készülünk jeles Városi kispályások Még tömörek a táblázatok Ugyancsak népes a városi kispályások szövetségi összejövetele, hiszen az új bajnokságra nem kevesebb, mint harminc csapat nevezett. Az intéző bizottság a megnövekedett létszám ellenére is dicséretes gyorsasággal dolgozik, most is fél óra alatt elkészültek az adminisztrációval, az eredmények összesítésével és a táblázatokkal. Összegyűjtöttünk néhány érdekességet is a legutóbbi forduló mérkőzéseiről. Pólyák Lajos, a városgazdálkodásiak intézője egyik szeme sírt, a másik nevetett. Az előző fordulóban ugyanis szép győzelmet arattak, e héten pedig 5-0-ra kikaptak a Járási Hivataltól. Magyarázatát abban látja, hogy a szülők tanévnyitóra mentek, nem volt teljes a csapat. A legtöbb ugratást Kuskó Mihálynak, a Postások képviselőjének kellett elviselnie: három mérkőzésén 30 gólt kaptak. Mondták is a társak, a postások újabban levélzsák helyett gólzsákkal járnak. Barát István, az Áfész intézője annak örül, hogy noha gyengék, még nem kaptak ki az ősszel. Hárman távoztak csapatából, Magyaróvár! Pál kapus Vácszentlászlóra, Csongornál József katonának, Juhász Mihály pedig hároméves kiküldetésre ment a Szovjetunióba. Az intézők korelnöke, Man- dur Ferenc, a Járási Hivatal képviselője újságolta, hogy a legutóbbi mérkőzés első negyedórájában öt játékossal játszottak, majd megjött Majd- nik János galgahévízi tanácstitkár, rákapcsoltak és 5-0-ás győzelem lett a végeredmény. Tárcsán János galgamácsai tanácselnök mesterhármast ért el. A forduló eredményei: MGI—Állami Biztosító 1-3, Szabadság tér—Erdőgazdaság 0-2, HTÜ—Áfész 1-1, Veresegyház—Alsópark 1-3, Gépgyár—Tv. Mikro 2-2, Barátság —Vízmű 3-3, Vegyesipari Szövetkezet—ATE Gm 1-7. A II. osztályban: Járási Hivatal—Városgazdálkodás 5-0, Pedagógus—KKMV 4-5, Várgazdaság—Ganz 1-2, Gelka—János u., 7-4, Ganz Szb—Posta 17-1. MÉM MI— Híradótechnika 8-4, Szilas- menti—Építőipari Szövetkezet 3-1, Elektromos—Zöldért 1-6. A bajnokság állása: I. osztály 1. Alsöpark 3 3-------10-2 6 2. A B 3 3-------13- 7 6 3. A TE Gm. 3 2 1-11-2 5 4. Erdőgazdaság 3 2 1-4-15 5. ÁFÉSZ 3 1 2-11-4 4 6. Barátság 3 1118-73 7. Vízmű 3 — 3 — 7-7 3 8. HTÜ 3-214-62 9. Vegyesip. Sz. 3 1 — 2 5-12 2 10. MGI 3 1—2 3-10 2 11. Szabadság tér 3 — 12 6-10 1 12. Veresegyház 3-125-91 13. Gépgyár 3-123-71 14. Tv. Mikro 3-125-11 II. osztály 1. Ganz Szb. 3 3 ------- 28- 5 6 2. M ÉMMI 3 3-------21-6 6 3. járási Hivatal 3 3-------15-3 6 4. É pítőipari Sz. 3 2 — 1 11- 5 4 5. Vadgazdaság 3 2 — 1 10- 5 4 6. Gelka 3 2 — 1 13- 9 4 7. Szilasmenti 3 2-16-24 8. Zöldért 3 2-19-64 9. KKMV 3 1—2 9-14 2 10. Híradótechn. 3 1—2 8-13 2 11. Ganz 3 1—2 6-12 2 12. Elektromos 3 1—2 5-11 2 13. Városgazdáik. 3 1—2 2-10 2 14. Pedagógus 3-------3 5-10 — 15. János utca 3-------3 4-16 — 16. Posta 3 — — 3 5-30 — Cs. J. évfordulóinkra is. Bekapcsolódunk a csillagászati, a mezőgazdasági könyvhónap eseményeibe. A MÉM Műszaki Intézete ad otthont a KGST- ankétnak. A termelőszövetkezetekben a korábbiaknál is több sorozatot tervezünk. — Milyen témák szerepelnek az utóbbiakon? — Elsősorban az életmód, de a szocialista brigádokat érdeklő valamennyi kérdésről szó esik. — Egyéb terveik? — Továbbra is időszerű a környezetvédelem kérdéscsoportja, a lakóhely, a munkahely tisztasága, a természet megóvása. Nagy az érdeklődés a külpolitikai fórumok, tájékoztatók iránt. amelyekre többnyire külpolitikai újságírókat kérünk fel. Az idén a közlekedés pszichológiai, egészségügyi, műszaki vonatkozásairól is több előadáson lesz szó. Az üzemek, szövetkezetek vezetői részére vezetéselméleti ismereteket adunk. Szabadegyetem — Nagyobb rendezvények? — Két szabadegyetem lesz. Az egyiket a város és a járás vezetői óvónőinek szervezzük. Egy éven át. tíz alkalommal nevelési, pszichológiai kérdésekről lesz szó. A másik, amely megyei rendezvény, állategészségügyi szabadegyetem. Hamarosan kezdődnek a nyelvtanfolyamok is. a művelődési házakon kívül több üzemben és szövetkezetben is indulnak kurzusok, amelyekhez mi küldjük a tanárokat. S hogy mindez mennyi munkával, szervezéssel jár, azt beszélgetésünk közben is megfigyelhettem: többször csöngött a telefon, kopogtattak az aitón, előadókat, idegenvezetőket kértek, időpontokat egyeztettek. Ehhez kell minél több segítség, hogy a TIT mind jobban betöltse közművelődési feladatát, a tudományos, s jó értelemben véve népszerű tájékoztatást, ismeretterjesztést. ___________ G. Z. — Munkavédelem. Az ikladi Galgaparti Termelőszövetkezeiben 250 ezer forintot költenek évente munka- és egészségvédelmi célokra. Ebből az összegből vásárolnak a gépjavító-, karbantartó műhelyükben és az ipari üzemeikben dolgozóknak védőeszközöket, munka- és védőruhákat, tisztálkodó szereket. A növényvédelemben dolgozók védőruháit évente selejtezik, illetve cserélik. A Galgától a Zagyváig Vigyáznak mindenre, ami érték Nyolc szocialista brigád dolgozik az aszódi Galga menti Víztársulatnál, népszerűbb nevén a GAVIT-nál. Létszámuk valamivel meghaladja a százat. A Petőfi, a Wesselényi, a Kwassay, a Széchenyi, a Galga menti és a Gagarin nevet viselő közösségek tagjai, ahogy itt mondják, kinn dolgoznak a területen. Ez a terület óriási, hiszen a Galga forrásától a Zagyva torkolatáig terjed. Fellelhetők munkahelyeik Aszódon, Túrán, Gödöllőn éppúgy, mint Pencen vagy Püspökszilágyon. Munkájuk is sokrétű. Belterületi és községi vízrendezés, patakok szabályozása, medrek ki- egyenesítése, hidak építése. Biztonságos munkahely Szűcs János, a vállalat szak- szervezeti bizottságának titkára nagyon büszke brigádmozgalmukra, mert mint mondja, ezek a kollektívák valóban élnek, működésük nem formális. Állítása bizonyítására az augusztus közepén tartott brigádértekezlet jegyzőkönyvéből idéz: Brigádjaink vállalták, hogy éves tervüket három százalékkal túlteljesítjük. Ami nem csekély összeg, félmillió forint. A többletet elsősorban takarékossági intézkedésekkel teremtik elő a brigádok. Vigyáznak minden zsák cementre. minden szál deszkára, minden liter üzemanyagra. Gépkezelők. kotrósok, szak- és segédmunkások a műszakiakkal együtt, egymást segítve dolgoznak, hogy ne kelljen szégyenkezniük senki előtt, amikor az év végi számadásra kerül sor. vagyis a felajánlások értékelésére. Gál Géza, a társulat elnöke is elismeréssel szólt a szakszervezet által irányított mozgalomról, mindarról, amit a kedvezőbb munkafeltételek, -körülmények, a biztonságos munkahelyek kialakításáért, a szakképzettség és a politikai tájékozottság növeléséért tesznek a brigádok. Beszélgetésünkön ott Voltak a központi irodában dolgozó Teleki Blanka szocialista brigád tagjai, Radics Józsefné és Kustra Pálné. Kollektívájuk tavaly bronzkoszorús jelvényt érdemelt ki. Hét éve alakultak. Arra a kérdésre, hogy mit tesz a brigád, egymás szavába vágva sorolják akcióikat. Nem szobadísz — Az M3-as autópálya mellett épül a társulat új telephelye, és bár a könyvelésben dolgozunk, az építkezéseken segédmunkát végzünk. Megtanuljuk egymás munkáját, így nem gond a távollevő helyettesítése. Rendbe tesszük a vállalat irattárát. Nincs késésünk. sem igazolatlan mulasztásunk. Ezek a vállalások a munkára vonatkoznak, de nem feledkeznek meg a hármas jelszó másik két összetevőjéről sem. Közös kiránduláson voltak Romániában, megnézték a galgamácsai tájházat, jártak az aszódi Petőfi-múzeumban és Vágják a silónak valót Vágják a silónak való kukoricát a Szilasmenti Termelőszövetkezet Kerepestarcsa mellett levő kukoricatábláján. Naponta 8—10 hektárról takarítják be a termést. Barcza Zsolt felvétele Pesten, a Nemzeti Múzeumban. ahol a koronázási ékszereket nézték meg. Együtt végezték el a szabás-varrás tanfolyamot is. Most pedig a ruhák varrásában segítenek egymásnak. Makramézni is tudnak, amit szintén közösen tanultak a művelődési ház szervezte tanfolyamon. Olvasnak-e? A brigád valamennyi tagja előfizet a Magyar remekírók és a Világ- irodalom remekei sorozatra. Az olvasottakat gyakran megbeszélik. Felfogásuk, lényege: a könyv nem lehet szobadísz. Országjárás Szűcs Jánost el akarják hallgattatni, amikor elmondja, hogy Gerhát Jánosné brigádtagnak hét gyermeke van, s bár nem szorulnak rá különösebben az anyagi segítségre, a Teleki Blanka és a Vasvári Pál brigád tagjai őrangyalként vigyáznak a gyerekekre, támogatják a népes családot. Említettük a kirándulásokat, s hozzátehetjük, a Teleki Blanka brigád szenvedélyes országjárók közössége, akárcsak a többi kollektíva. Egy hete a víztársulat anyagi támogatásával 44-en ültek autóbuszra. hogy bejárják a Budapest, Pécs, Harkány, Baja, Kalocsa útvonalat Fürödtek, napoztak, a naplóba ragasztott fényképek tanúsága szerint sok újjal ismerkedtek. Gyönyörködtek a Zsolnay-mú- zeum antik darabjaiban. Vasarely képeiben, Pécs műemlékeiben és a kalocsai tájházban. — Mindenütt, mindenhol keressük a nekünk újat. a szépet — mondja Kustra Pálné. — Nincs nagyobb öröm, mint megismerni az ismeretlent, és az ismeretlenben felfedezni az ember munkáját Fercsik Mihály Közelben a főváros Használjuk ki az előnyeit Népművelők között szokás azzal igazolni egy-egy kezdeményezés vagy rendezvény sikertelenségét, hogy közel van a főváros, érződik annak elszívó hatása. Könnyű Pestre menni színházba, múzeumba, hangversenyre vagy moziba, hiszen havi bérletet ad a fővárosi munkahely, s különösen akkor, ha ez a bérlet munka, szüneti napokon is érvényes. A vonat alig egy óra alatt Pestre szállítja a túrái fiatalokat, a pécelieknek pedig csak a kék buszra kell felugraniuk, s fél órára sincs szükségük, máris bent vannak a főváros szívében — mondogatják egyesek álláspontjuk igazolásául. Talán érdemes lenne megvizsgálni, hányán élnek ezzel a lehetőséggel. Azt hiszem, sokkal kevesebben, mint ahányan gondoljuk. Nagy István, aki egy hónappal ezelőtt töltötte be tizenkilencedik életévét, és már megünnepelte ötödik évfordulóját annak, hogy naponta utazik Budapestre, az előbbi véleménnyel kapcsolatban a következőket mondja: — Akinek hétfőtől szombatig réggel ötkor indul a vonata, és csak este hétkor érkezik vissza az állomásra, tízszer is meggondolja, hogy egy színházért, vagy másért Pestre utazzon. A mindennap eljáró a falujában keresi a pihenés és a szórakozás lehetőségeit. Társai, akik Nagy Istvánt a bagi Dózsa Györgv Művelődé, si Központ udvarán körüláll- ják, hangosan bizonygatják kor- és sorstársuk igazát. A két vélemény ismeretében fel. merül a kérdés: Tényleg akkora-e a főváros vonzó hatása járásunk lakosságára, elsősorban fiataljaira, mint ahogyan kudarcaink igazolására érvként felhasználjuk? Mert ha igaz az érv, akkor ezt a hatást meg kell becsülni, ki kell szélesíteni. De ha nem? Nagy István véleményével sok közművelődési dolgozó is egyetért, s keresik a lehetőségét, hogyan lehetne Pest közelségét, a szomszédság által nyújtott lehetőségeket felhasz. nálni a járás közművelődési tevékenységének egészében. Talán két éve annak, hogy a gödöllői járás népművelői autóbuszra ültek, meglátogatták a rákoskeresztúri, a kőbányai művelődési központokat, az Ikarus mátyásföldi művelődési házát, s az ottani népművelőkkel arról beszélgettek, hágván lehetnének egymás segít, ségére, mit tehetnének jobban, hatékonyabban a bejáró dolgozók érdekében. Ha az akkori tervek nem is hoztak látványos siKeretcet, eredményekről mégis tudunk. A bagiak es a kispestiek egymás segítését már együtt- maicouesi szerződésben is rögzítettek. A taraiak és a MA/ Keieti pályaudvar között hasonló együttműködés alakult ki. A gaigamácsaiak és a he- vizgyoridek rendszeresen fellépnek ' a főváros különböző kerületeiben. Tudunk a kőbanyaiak és veresegyháziak egymást segítő akcióiról. A példák egyediek, kiragadottak, de azt jöá bizonyítják, hogy a járás művelődési házai es a főváros kerületeinek művelődési intézményei keresik és egyre gyakrabban meg is talaijaK egymást. Ha a rendszeresség es folyamatosság ma még hiányzik is, együttes akarással ez is megteremtődik. Hogy milyen széles az együttműködés skálája, arra a közelmúlt adott újabb példát. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen képezik a népművelőket. A hallgatóknak kínált gyakorlati terület a járási hivatal művelődésügyi osztálya, a gödöllői helytörténeti gyűjtemény és a városijárási művelődési ház; közös tematikai javaslatot készítettek. Mindennek az eredménye, hogy három egyetemista a nyár egy részét a járásban töltötte. Makra Gyula a vérségi Marton Pálné írói munkásságát vizsgálta, abból a szempontból közelítve, hogy miként tükröződik a falu országosan ismert krónikásának munkássága Verseg lakosságának tudatában. Sári Éva a járás múzeumainak, helytörténeti gyűjteményeinek közművelődési tevékenységét kutatta, itt gyűjtött anyagot leendő szakdolgozatához. Fischer György vizsgálódásának eredményét elsősorban a város közművelődését irányítók hasznosíthatják majd, hiszen ő arra kereste a választ, mit várnak Gödöllő pedagógusai a most épülő városi művelődési központtól. Kölcsönös kapcsolatot, együttműködési lehetőséget bizonyít ez a forma is a főváros és Gödöllő, valamint a gödöllői járás között. Ez is az egymásrautaltság, a lehetőségek kölcsönös felhasználása mellett szól, bizonyítva, hogy a város közelsége nem veszélyezteti, sokkal inkább segíti a járás községeiben dolgozó népművelők munkáját. Fercsik Mihály < Anyakönyvi hírek Házasságot kötött: Csizmadia Tibor Attila és Szekeres Margit, Berczeli István János és Baranyi Anna, Korber Sándor és Szabó Mária. Névadót tartott: Bohunka Zoltán és Mókus Anna: Zoltán, Panigay Szabolcs Csaba és Bellus Mária: Attila Csaba, Bíró János és Hatházy Terézia: Andrea, Petrák Zoltán és Bíró Mária: Zoltán, Bíró Ferenc és Sztregovay Ilona: Ágnes, Prutek István és Szabó Éva Margit: Károly nevű gyermekének. Elhunyt: Adonics Józsefné Rieberger Anna, Gödöllő, kastély, Stuhár József, Gödöllő, Dalmady Győző utca 9., Juhász Ferencné Polák Erzsébet: Gödöllő, kastély, Poller György, Gödöllő, kastély, Radvánszki Antal György, Gödöllő, kastély.
