Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-11 / 212. szám

Szandálvásár, hanglemezhét A Nagykőrös és Vidéke Afész legutóbbi kedvezményes őszi ruházati vásárának érté­kelése során Németh Ambrus, a szövetkezet kereskedelmi osztályvezetője elmondotta, hogy a tagság és a lakosság részére további vásárlási ked­vezményeket adnak majd. Az ígéretnek megfelelően szeptember elején a szövetke­zet ruházati áruházában meg­kezdődött a kedvezményes szandálvasár. Ennek során szeptember 23-ig, a férfi, női és gyermekszandálokat 30—40 százalékos engedménnyel áru­sítják. összesen mintegy 100 ezer forint kedvezményt nyújtanak vásárlóiknak. A szövetkezet szeptember 17-től 29-ig kedvezményes hanglemezheteket is rendez, jelentős árengedménnyel az Arany János művelődési köz­pontban. A szőlőszüreteléshez a szö­vetkezet kisebb és nagyobb szőlőzúzó gépet és préseket kölcsönöz a termelőknek. Eze­ket az Áfész Szolnoki utcai kölcsönző boltjában lehet igé­nyelni. K. L. Anyakönyvi hírek Született: Fuder Tibor és Bényei Anna: Anna; Pólyák János és Szántó Mária: Já­nos; Szabó Ferenc és Veszpré­mi Éva: Rajmond; Szabó Fe­renc és Cecon Rozália: Attila; Kovács László és Gulyás Má­ria: Helga; Forró Kálmán és Balog Mária: Ágnes; Szilágyi György és Gyuricza Terézia: Gábor; Nagy Balázs és Budai Ilona: Balázs nevű gyermeke. Névadót tartott: Tomyi Béla és Pásztor Rozália: Péter ne­vű gyermekének. Házasságot kötött: Rácz László és Kéri Juliánná; Sza­bó Zoltán és Szekfű Erzsébet; Marsa. Ferenc és Mihályi Ág­nes; Mészáros Ferenc és Má­té Ágnes. Meghalt: Karasz Gyula (Kossuth L. u. 17.); Gulyás Pálné Kollár Erzsébet (Ná- dasdy u. 14.); Szecsei Dénes (Örkényi u. 60.); Egyedi Jó- zsefné Bakó Mária (Örkényi u. 42.); Górocz Lászlóné Lovas Terézia (Kossuth L. u. 95.) Moziműsor Csillagok háborúja. Ameri­kai tudományos-fantasztikus film. Előadás kezdete: 4 és 7 óra. ,imflíradó A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 212. SZÁM 1979. SZEPTEMBER 11., KEDD Előadások, kiállítások A múzeumi hónap programja SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —5PORT Hét gólt rúgott a Kinizsi Nagykőrösi Kinizsi— Nyáregyháza 7-0 (3-0). JVégig támadó szellemben, a körösi csapat irányította a játékot, egyik támadást ve­zette a másik után. Az ellen­fél próbálkozásai nem jelen­tettek gólveszélyt a hazai ka­pura. Már a 4. percben meg­szerezte a vezetést a Kinizsi: Horváth beadásából Mohácsi lőtt a hálóba. 1-0. A 22. perc­ben ismét Horváth volt az elő­készítő, most Kovács volt a góllövő. 2-0. A 40. percben Mohácsi, Horváth volt a, lab­da útja és ismét Kovács volt a befejező. 3-0. Fordulás után folytatódott a gólszüret. Orbán hosszan, pon­tosan indította Horváthot és már 4-0. Kovács az alapvo­nalról adott vissza és a jól ér­kező Mohácsi volt eredmé­nyes. 5-0. Ezután Kovács át­adását Horváth értékesítette, 6-0. A befejezés előtt Kovács jó helyzetfelismeréssel szép gólt lőtt és beállította a vég­eredményt. 7-0. A mutatott játékért, a hi­bák ellenére, a teljes csapatot dicséret illeti. Taktikusan, fe­gyelmezetten játszottak, nem vették át az ellenfél stílusát, a széleken vezetett gyors táma­dásokkal sok helyzetet terem­tettek és értékesítettek. Az a kérdés, hogy mennyit tudnak átmenteni ebből a játékból az idegenbeni mérkőzésekre. Egy részével pontot vagy pontokat lehetne szerezni. Csütörtökön Albertirsán MNK-mérkőzést játszik a csapat. Nagykőrösi Kinizsi ifi— Nyáregyházi ifi 2-0 (0-0). Kinizsi ifi: Demeter — Gö­dény — Ember, Toricska, Sza­bó Cs., Abonyi, R. Soós, Sza­bó P. (Lintner), Bartha, Csi­kós, Horváth (Szabó D.). Küzdelmes mérkőzésen csak a játék vége felé tudott ered­ményes lenni a hazai csapat. A közvetlen védelem játszott jól, elől csak Csikós említhe­tő. Góllövő: Abonyi, Szabó D. JÁRÁSI B CSOPORT Vasad—Nagykőrösi Kinizsi II 4-3 (2-1). Kinizsi II: Tiger — Inges, Kovács Gy., Torma, Vass, (Deák), Horváth, Marsa, Szé- csény, Turcsik, Podmaniczki, Dér. Egyenlő ellenfelek küzdelme volt a rossz talajú pályán. A játékvezető nem adott meg egy jogos 11-est a körösi csa­pat javára. A döntetlen reáli­sabb lett volna. Góllövő: Torma, Podmaniczki, Horváth. Szerdán délután 4 órakor ha­zai pályán Tiszakécskével lesz edzőmérkőzése a Kinizsi II- nek. P. S. MAI SPORTMŰSOR , Labdarúgás Ifjúsági sporttelep, 15 óra: TRAKIS—Tormás, kispályás TRAKIS Kupa-mérkőzés. Teke Temetőhegyi pálya, 16.30: | Nk. Mészáros Tsz SK B—Ceg­lédi Üttröszt KÖZGÉP B, me­gyei csapatbajnoki mérkőzés. jászberényi Jász Múzeum néprajzkutatója szól a mező­városi tánc- és zenekultúrá­ról. Előadását a jászberényi Galagonya ifjúsági néptánc együttes illusztrálja majd, E szórakoztató és tanulsá­gos délután a nemzetközi gyermekév tiszteletére került be a múzeumi hónap rendez­vényei sorába. Éppen ezért megrendezését az Arany Já­nos Múzeummal együtt a vá­rosi tanács vb művelődésügyi osztálya vállalta magára. Október 7-én, délelőtt lesz érdemes felkeresni a múzeu­mot. Ekkor nyitja meg ugyan­is dr. Novák László a mú­zeum új szerzeményeinek ki­állítását. Október 12-én este az Arany János Művelődési Központba invitálja az iroda­lom- és múzeumibarátokat Fekete István irodalomtörté­nész, aki Nagykőrös a szép- irodalomban címmel tart elő­adást. A város az irodalomban Az október 14-i délelőtti program leginkább az idén városunkban jött diákok ér­deklődésére tarthat számot. Elsősorban ugyanis nekik sze­retné bemutatni Nagykőröst dr. Balanyi Béla, a múzeum tudományos munkatársa a ha­gyományos városnéző sétán. Az 'érdeklődők délelőtt 10 óra­kor találkozhatnak a városi tanács épülete előtt. Október 17-én este a mű­velődési központban az Arany János Múzeum, az Arany Já­nos Társaság és a városi tanács vb művelődésügyi osz­tálya rendez közös Móricst- emlékestet. A városunkat egy­kor gyakran felkereső íróra Czine Mihály egyetemi tanár emlékezik. A műsor házigaz­dája S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára lesz. Köz­reműködik Bánffy György színművész. A régebbi korok iránt ér­deklődőket dr. Balanyi Béla segíti tudásuk gyarapításá­ban. E, Régészeti barangolá­sok Nagykőrösön című elő­adás október 22-én lesz. Város és környéke Országos érdeklődésre szá­mot tartó néprajzi állandó ki­állítás nyílik október 27-én az Arany János Múzeumban. A nagykőrösi kutatók szorgal­mát dicsérő bemutatón a Du­na—Tisza köze temetőinek jellegzetes fejfáit tekintheti meg a közönség. A kiállítást Bálint Sándor nyugalmazott egyetemi tanár nyitja meg, délután 4 órakor. A múzeumi hónap utolsó eseménye dr. Barna Gábor, az MTA debreceni néprajzi kutató csoportja .tudományos munkatársának előadása lesz. A városunk és környékének néprajzával foglalkozó debre­ceni kutató ezúttal a Tisza­zug néprajzával ismerteti meg a nagykőrösieket. F. P. Otthonosabb tesz a szállás A külterületen élő diákoknak a tanév során az általános iskolai diákotthon nyújt kényelmes szállást és tanulási lehe­tőséget. Az Építőipari Szövenkezet dolgozói az elmúlt hetek­ben fogtak hozzá a diákotthon épületének külső felújításához, hogy a kisdiákok szállása még otthonosabb legyen. Képün­kön: Fajka István, Mihályi János, Nagy György és Kiss László a régi, omladozó vakolatot távolítja el az épület utcai homlokzatáról. Varga Irén felvétele Régen is ismerték Állattenyésztési hagyományaink Városunk állattenyésztésé­nek nagy hagyományai van­nak. Nagykőrös múltjának egyik régi lelkes búvára, Var­gha István tanító úr, kisgyer­mek koromban sokat beszélt róla, hogy az 1800-as évek ele­jén városunkban és környé­kén nagyon sóik szarvasmar­hát neveltek. Nagykőrösön marhakereskedő dinasztiák alakultak ki. Lábon hajtották a jószágokat a pesti, sőt még a bécsi és más ausztriai vá­sárokra is. A legnagyobb bé­csi vendéglők étlapján külön­legességként szerepelt a körö­si marhahús. Ám a nagykőrösi szarvas­marha-tenyésztés jó híre fenn­maradt. A századforduló utá­ni évetizedekben, a budapes­ti vásárokon a tetétleni Inár- csi Farkas gazdaság minden évben tíz tenyészbikát állított ki. Ezek több egymás után következő esztendőben el­nyerték a vásár nagy díját. A díjnyertes bikákat külföldiek vásárolták meg. A lótenyésztés terén is szép sikereket értek el a körösiek. Pesti, sőt külföldi lókereske­dők jártak ide lovakat vásá­rolni. Számos csikót verseny­lónak megvásároltak. A világháborúkat követően átmenetileg visszafejlődött az állatenyésztés. Az utóbbi évti­zedekben a termelőszövetkeze­tekben és a háztáji gazdasá­gokban, az állam hathatós tá­mogatásával ismét szépen fej­lődik a szarvasmarha-tenyész­tés. A sertéshizlalásnál még na­gyobb a növekedés. A kister­melők minden évben több mint tízezer sertést hizlalnak. Az értékesítést nagyrészben a tsz-ek végzik. Az állattenyész­téssel kapcsolatban mind több szó esik arról, hogy a jövőben o kukoricacsutkát is felhasz­nálják a jószágok takarmá­nyozásához, s erről a napok­ban elbeszélgettem több idős tsz-gazdával, közöttük Halász Péterrel és Nagy Jánossal. — Ez egyáltalán nem újítás — mondották —, már a régi időkben is használtuk a csö­vesen megdarált kukoricát ta­karmánynak. Az akkori Nem- cslk-malom már 1909-ben spe­ciális gépet állított bs a csöves kukorica darálására. A mor­zsolt kukoricát és a csutkát beküldték vizsgálatra az ak­kori vegyvizsgáló állomáshoz, ahol azt állapították meg, hogy a csutka 25 százalékban tartalmazza a szemes kukori­ca tápanyagát. A csutkás da­rát főleg a háborúk alatt használták. Mint Perlaki Pál, helyi darálós elmondotta, a csöves kukoricát szarvasmar­hák etetéséhez alkalmazták, de az utóbbi időben kevesen da­rál tátják. K. L. Segédmotorok műszaki vizsgája A KPM Autófelügyelet ér­tesíti a Nagykőrösön üzemel­tetett — hatósági jelzéssel nem rendelkező segédmotoros ke­rékpárok tulajdonosait, hogy szeptember 19-én és 20-án a vásártéren reggel 6 órától 18 óráig rendez műszaki vizsgá­kat. A torlódások, a túlzott vá­rakozás elkerülése érdekében az első napon az A—K, a második napon az L—Zs-vel kezdődő járműveket vizsgáz­tatják. A Babetta 207/100; Babetta 207/208; Riga 12.; Riga 16/1977. modell; IFA-Simson. S—rO N—H; Jawa-Transistor 40.; Jawa-Mustang 23/200; Ja­wa—A Mustang; Komár 2330; Komár MR 2342; Verhovina 5; Verhovina 6 típusoknál a vizs­gadíj 40 forint, a többi se­gédmotoros kerékpár vizsga­díja pedig 120 forint. A vizsgadíj befizetéséhez át­utalási postautalvány a váro­si tanács portáján vehető át. Védett kincsünk Mi lesz a nagy hársfával? Városunk nevezetességei so­rában, az idegenforgalmi is­mertetések megemlítik a ho- molytáji nagy hársfát, melyet a nagykőrösiek közül is keve­sen láttak és ismernek. A műemléknek, illetve vé­dettnek nyilvánított fa a ho- molytáji homoktengerben, mintegy öt kilométerre van a várostól, s az életkorát több mint 250 évesre becsülik. A környéken lakó öreg emberek körében még él az a szájha­gyomány, hogy a török meg­szállás alatt, lóháton arra járt és ott pihent meg egy török bég. ö szúrta le ott a földbe lóhajtó hársfa vesszőjét, és egy fáról erősebbet vágott he­lyette. A leszúrt vesszőből nőtt a faóriás. Eredetileg azt terveztem, hogy végigjárok jó néhány nagykőrösi boltot, s mindenütt megkérdezem: lopnak-e a vá­sárlók. A kérdezősködéstől azonban már az első bolt után elment a kedvem. Kiderült ugyanis, hogy az üzletek a kérdésre vajmi kevéssé tud­hatnak válaszolni. Legfeljebb csak sejthető, hogy a leltári hiányok kialakulásában a vá­sárlók is ludasok. Persze ma­gam sem vártam, hogy olyan kimutatást találjak, mely té­telesen felsorolja, hogy eny- nyit, meg ennyit a vásárlók, a szállítók, netán a kereske­dők tulajdonítottak el. Mégis reménykedtem, hogy ha kér­dezősködöm, valamiképp tájé­kozottabb leszek. Csalódtam. Annyit azonban mégiscsak megtudtam, hogy a vásárlók olykor valóban a tilosban jár­nak. Kisebb-nagyobb tolvajlá- saik ugyanis nem minden esetben járnak sikerrel. Az éber kereskedők lecsapnak rá­juk. Elkobozzák a zsebbe, táskába rejtett árut, s jegyző­könyvet vesznek fel az eset­ről. Ebből megtudható az el­tulajdonított áru értéke, ne­ve, s a mesterkedő életkora és Jegyzet Enyveskezűek foglalkozása is. Éppen ezekre az adatokra voltam kíváncsi, s ezeket gyűjtögettem össze utam első és utolsó állomásán, egy élelmiszerboltban. Egyetlen esztendő jegyző­könyvei arról vallanak, hogy az elkapott enyveskezűek többsége gyerek. A kereske­dők szerint is vélhetőleg azért, mert a gyereken meglátszik, ha elrejtett valamit. A felnőt­tek ügyesebbek. Ám a jelek szerint nem mindegyikük. Ér­dekes adat, hogy a lebukott felnőttek között nagyjából azonos számban fordulnak elő segédmunkások s kvalifikált értelmiségiek, fiatalabbak, kö­zépkorúak és idősebbek, jó anyagi körülmények között élők és szegényebbek. Nem jellemző az sem, hogy mit kívánnak titkolva birtok­ba venni. Foglalkozástól, élet­kortól teljesen függetlenül vetnek szemet vajra, habfür­dőre, konyakra, hőpalackra, édességre, cigarettára. A diá­kok viselt dolgait őrző jegy­zőkönyvekben már több a tör­vényszerűség. A kisebbek csaknem‘ kizárólag 1,20 forin­tos pszsgőport vagy hasonló értékű csokit lopnak. A na­gyabbak italt, cigarettát, pipe­recikket. Ennivalót sohasem. Felelőtlenség volna mind­ezekből messzemenő követ­keztetéseket levonni, ám az kétségtelennek látszik, hogy a rajtavesztett bolti szarkákat soha nem az anyagi szükség vagy az éhség vezérli. A fel­nőttek mintha egyszerűen sportból lopnának. Ügy tűnik, hogy egyszerűen képtelenek ellenállni a kínálkozó alka­lomnak. A gyerekek valószí­nűbben céltudatosabban ke­rülgetik az édességeket rejtő polcokat. Éppen ezért őket nem a lehetőségek megszün­tetésével, a szigorúbb ellenőr­zéssel kell jobb belátásra bír­ni. Otthon, s az úttörő-foglal­kozásokon kell gyakrabban szóba hozni az elcsent pezsgő­porok ügyét, ha változást akarunk elérni. S vállalkoz­hatunk erre, hiszen ezek a gyerekek még nem tolvajok, csupán nem mérlegelik tettei­ket kellőképpen Segítsünk ne­kik. Farkas Péter Az öreg fa a világháború előtti évtizedekben kedvelt kirándulóhely volt. Nyáridő­ben lakodalmakat, bálokat, majálisokat tartottak alatta. Sűrű lombkoronája alatt sokat muzsikáltak a zenészek. A felszabadulás után a hí­res fát a megyei tanács vé­dettnek nyilvánította és kis kerítéssel vették körül. A napokban meglátogattuk a homolytáji nagy hársfát. Az Örkény? úttól balra, kanyargós utak vezetnek oda. Homok­tenger, szikes, göröngyös ös­vény váltja egymást s csak né­hol van egy barátságos tanya. A legnagyobb érték a környé­ken a Mészáros János Tsz nyárfaerdeje. Az évszázadok öreg tanúját bizony elég szomorú állapot­ban találtuk. Nagyon megtép­te az idő vasfoga. Koronája egyik felét tíz évvel ezelőtt villámcsapás szaggatta meg. Hatalmas vastag törzsén kor- hadási foltok tünedeznek, és sok rajta a száraz gally, de bizonyára még sokat lehet rajta segíteni. Egyébként a nagy fa még mutatja régi szépségét. Valóságos óriási bo­kor, földre érő hajtásai legyö­kereztek és új fák fejlődtek belőle. A fa alatt egy oszlopon áll a megyei tanács táblája, a következő felírással: Műem­lék. — Természetvédelmi te­rület. Övja és védje a termé­szet értékeit! A homolytáji nagy hársfa melletti tanyában Szőke Ist­ván és felesége lakik. Elmon­dották, hogy mostanában ke­vesen látogatják a nagy hárs­fát. Az iskolák egy-egy ta­nulócsoportja és néhány, főleg más vidékre való érdeklődő keresi fel. A látogatók, hozzánk hason­lóan, bizonyára megütközéssel látják, hogy a város védett fáját dudva és gaz veszi kö­rül. Kopa László A közművelődés, s különö­sen a múzeumok sorsa iránt érdeklődők gyakran kesereg­nek azon, hogy városunkban kevés a múzeumbarát. Nos, kétségtelen tény, hogy a nagykörösiek jelentős hánya­da még egyszer se^n lépte át a kapuját az Arany János múzeumnak. Az is tagadha­tatlan, hogy nem szokás az állandó kiállítást rendszere­sen megnézni, abból a meg­fontolásból, hogy amit már látott az ember azt nem ér­demes örökké nézegetni. , A múltat őrzik Ez egyébként tévedés, mert a múltat őrző üvegszekrények nemcsak látnivalót, hanem megtanulni valót is kínálnak. A tanuláshoz pedig szükség van a rendszeres ismétlésre. Mindezek ellenére a nagy- kőrösieknek adódik alkalmuk a büszkélkedésre is. A Tá­jak, korok, múzeumok moz­galomban oly sokan vettek eddig részt eredményesen, hogy számos hasonló város megirigyelhetné Nagykőröst. S dicsekedhetnek azzal is, hogy a múzeumi hónap nemrégiben elkészült prog­ramja a szokásosnál is gaz­dagabb lesz. Legfeljebb azon bánkódhat­nak, hogy a múzeumi év­könyvünk nem jelenik meg e rangos rendezvények ide­jére, hanem csak néhány hét­tel később. Felfoghatjuk e késést úgy is, hogy lám a nagykőrösiek meghosszabbít­ják a múzeumi hónapot, mert mind több társukat szeretnék megnyerni a múzeumügynek. Persze, a múzeumi hónap önmagában is nagyszerű al­kalmat kínál a múzeumbará­tok számának gyarapítására, s a már megnyertek tudásá­nak elmélyítésére. Sok félre­értést oszlathat el például már a megnyitó előadás is október 1-én. Ekkor dr. No- vák László múzeumigazgató ad számot kutatásairól Mező­város és folklór címmel. Ok­tóber 6-án H. Bathó Edit, a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom