Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-01 / 204. szám

MCI NAPLÓ & PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROSRÉSZÉRE XXIII. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM 1979. SZEPTEMBER 1., SZOMBAT Szeptembertől várják a diákokat Paradicsomszüret a gödi Mártom A mezőgazdaságban javában tartanak az idénymunkák: a különféle gyümölcsök, a szőlő, a paprika és a paradicsom szedése. Vannak olyan terüle­tek, ahol többet ér egy-egy ügyes munkáskéz, mint a gé­pek „tudása”. Így azután a legtöbb helyen szerződéses dolgozók egészítik ki a terme­lőszövetkezetiek létszámát, hogy ők is besegítsenek az idő­szerű feladatok elvégzésébe. Így van ez a váci járás leg­nagyobb termelőszövetkezeté­ben, a gödi Dunamenti Tsz- ben is. A paradicsom folyamatosan érik. Júliustól az őszi fagyok megérkezéséig ott gubbaszta­nak a pirosra érett, kövér sze­mek az alacsony növésű bok­rok között. A többszöri szedés ellenére is a napfény újabb és újabb szemeket érlel, így az­után ki tudja, hányszor kell visszatérni egy-egy területre. A göd-újtelepi határban az Idén mintegy 120 hektáron ke­rült paradicsompalánta a föld­be. Így azután az érés óta a környékről sokan eljönnek ide naponta, hogy egy kis mellé­kes keresethez jussanak. A paradicsomsorok között mindenfelé fiatalabb és idő­sebb asszonyok guggolnak vagy éppen hajlong anak. A bokrok alatt fürtökben lóg az értékes zöldség. Bizonyára fá­rasztó lehet egész nap a táblá­kon hajlongani a perzselő napfényben vagy a hűvös, sze­les időben. De a munka meg­éri a fáradságot, hiszen a szor­galmasan dolgozó szünetelők a fizetésre sem panaszkodhat­nak. — Az idén jó a paradicsom­termés. Tavaly csak 280 má­zsát gyűjtöttünk be hektáron­ként, most 380 mázsa körüli átlagra számíthatunk — mondja Halász János, a szüre- telők brigádvezetője. — Bár az is igaz, hogy az elmúlt évben lényegesen kisebb volt a para­dicsomtermő területünk. A termelőszövetkezet dolgo­zóin és a község lakosságán kívül Váchartyánból, Csöróg- ről jött a legtöbb szedő. — Szerződéses dolgozóink a teljesítményük szerint kapják a pénzt. Aki ügyesebb, szor­galmasabb, az szépen keres. A felnőttek mellé szeptembertől megjön az „erősítés”. Akkor ugyanis a környék iskoláinak diákjai is bekapcsolódnak a munkába. Az iskolák már jó előre jelezték a gyerekek ér­kezését. Most átlagosan napi 130 má­zsa paradicsom kerül be a föl­dekről a termelőszövetkezet gödi feldolgozóüzemébe. On­nan azután a paradicsom lé formájában a Nagykőrösi Konzervgyárba és Maglódra kerül további felhasználásra. Traktor közelít a sorok kö­zött. A mögötte levő V alakú pótkocsi oldalába kétoldalt emberek kapaszkodnak. Egy­más kezébe adják a paradi­csommal teli ládákat, hogy azután a gyümölcs „eltűnjön” a tartályban. — Hányszor fordul a kocsi naponta? — kérdezem a hat­tagú rakodóbrigád egyik tag­ját. — Az sokimindentől függ — mondja Makrai András. — Attól például, hogy milyen gyorsak a szedők, meg hogy hányán vannak. Általában ti­zennégyszer, tizenhatszor kell fordulni. Egy-egy alkalommal 120 ládányi paradicsom kerül a feldolgozó üzembe. — Mennyi a keresetük? — Ezt a szünetelők „szabá­lyozzák”. Ha ők többet szed­nek, akkor a mi fizetésünk is emelkedik. Súlyra kapjuk ugyanis a pénzt. Amíg folyik a beszélgetés, a munka sem szünetel. Lassan megtelik a kocsi, hogy azután a paradicsom útra keljen a feldolgozó üzem felé. Cs. J. Munkában a paradicsomszedő asszonyok. Barcza Zsolt felvételei Politika, sport, kultúra Ifjúsági napok Bodajkon A váci Vízmű KISZ-esei szervezték A Duna menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat KISZ-eseinek kezde­ményezése alapján, az idén első alkalommal kerül sor ar­ra, hogy a vállalaton belül if­júsági napokat szervezzenek. Szeptember 6-tól 9-ig, a Fejér megyei Bodajkon gyűlnek ösz- sze az ország több területéről a fiatalok. — A jövőben minden má­sodik évben szeretnénk meg­rendezni a vállalati ifjúsági napokat. Az idén Szentendre, Győr, Gödöllő, Dunaharaszti, Budapest, Baja és természete­sen Vác fiataljai vesznek részt ezen a találkozón — mondta Gombás Ernő, a DMRVVV KlSZ-titkára, aki az ifjúsági napok rendezvényének egyik fő szervezője. — Azzal a céllal és elhatározással jött létre az ifjúsági napok gondolata, hogy alkalmat adjunk az azonos munkát végző, de különböző területeken dolgozó fiatalok­nak arra, hogy megismerked­jenek egymással, s a hétköz­napi elfoglaltságaik mellett arra is szakítsanak időt, hogy kicseréljék egymás között a szakmai ismereteiket, ötletek­kel, javaslatokkal gazdagod­janak. Az ötlet Vácott született meg, s az összeállított program bizonyára elősegíti majd azt, hogy a rendezvénynek sikere legyen. De nézzük, hogyan is töltik el idejüket a fiatalok. — Gondoltunk a szórakozás­ra és a pihenésre is. Csütörtö­kön, "megérkezésünk napján, este a váci karate csoport mu­tatkozik be. Pénteken szakmai napra kerül sor, ekkor a részt­vevők ellátogatnak a Dunán­túli Regionális Vízmű és Víz­gazdálkodási Vállalat rák­hegyi telepére. Ugyanezen a napon rendezzük meg a KISZ­Gazdára várva A szélnek eresztett kedvencek >4 fóti állatmenhely gondjai Különleges billenős szállí­tójármű viszi el a leszedett paradicsomot a léállomásra. Ha a fóti vasútállomás környékén járunk, fülünket időnként különös hangok ütik meg. Felcsendül egy kutya­kórus, hogy percekig tartó szenvedélyes csaholás után elhallgasson, majd a műsor újra kezdődik. Itt van ugyan­is a Magyar Országos Állat­védő Egyesület állatmenhelye, vagy ahogy a helybéliek hív­ják: a kutyatelep. Persze, ez utóbbi elnevezés pontatlan, mert kutyákon kívül macskák is menedékre lelnek. Más ál­latok — mint például sérült madarak — fogadására anya­gi lehetőség híján nincs mód. Hol az a ház? A menhely egy dróthálóval körülvett telep a Dunakeszire vezető országút mentén, alig néhány száz lépésre az állo­mástól. A telepen egy-két barakképület és mindenfelé sok-sok kutyaház. A házak lakóinak néhány méteres mozgási lehetőséget nyújt a nyakba kötött lánc. Fajkutyát ritkán látni, annál több köze­pes nagyságú keveréket. Ezek az ebek edzettek, izmosak, te­le vannak energiával. Szinte kínálkoznak, vinnék már el őket új gazdák, hadd őrizzék a házát. Az állatmenhely 1988-ban létesült olyan kóbor állatok átmeneti befogadására, ame­lyek valami okból elvesztették gazdájukat, Viszonylagos ké­nyelmüket itt is csak foko­zatosan — sorbanállás után szerezhetik meg: előbb beke­rülnek a telepre a gazdátlan ebek, aztán kapnak házat, ki­futót, ott, ahol éppen hely van. Ezért az állatmenhely ma is kissé rendezetlen. Mintegy 200 kutya és 100 macska számára van hely. Bárki örökbe fogadhat innen állatot, annak egyetlen felté­tele van: az egyesület évi tag­díját, azaz 150 forintot befi­zetni. A menhely lakói közül havonta 10—15 kutya lel új gazdára, tehát ennyi újat tud­nak befogadni. Ez nem nagy szám, ha meggondoljuk, hogy egyedül Budapesten leg­alább 5000 gazdátlan eb kóbo­rol. Hogyan adódik ez a hely­zet? A nagy lakásépítkezések helyén az öreg földszintes épületeket előbb lebontják. Lakóik emeletes házakba köl­töznek, ahová a házőrzőt nem vihetik magukkal. Mások fe­lelőtlenül vesznek kutyaköly- köt a lakásba. Egy ideig sze- retgetik, de ahogy vele a gondok is növekednek, a tu­lajdonos hamar szabadulni igyekszik tőle. Kiviszi autóján a zöldbe és otthagyja. A fóti állatmenhelyre ta­vasszal sok ember próbálja beadni kutyáját. Akkor van az összeírás az ebadó miatt és a szobakutya adója igen ma­gas. Sajnos, a tavaszi roham idején a kevés férőhely kö­vetkeztében nem sok állat jut be a telepre. A legtöbbjüket gazdájuk szélnek ereszti a kö­zeli határban. Ezek a szeren­csétlenek aztán besompolyog­nak a faluba. Éhesen kap- dossák fel az út‘ széléről az elhullott kenyérszeletet, járó­kelők sarkába erednek, hát­ha befogadja őket valaki. Egy- kettő otthonra is talál vala­melyik házban, a többit azonban haragosan tovább­kergetik. Azután jön egy autó, vagy eldördül egy vadászfegy­ver — és a sorsuk meg van pecsételve... A menhely a közeli jövőben új telepre költözik. Mostani helyére a szomszédos üzemek (MAFILM, Papírfeldolgozó) szociális intézményt kívánnak építeni. Új helyre költözik Az új helyet a tanács az érdekeltek bevonásával az 1979. augusztus 22-én tartott megbeszélés értelmében a pa­lotai országút közelében, Si­kátorpusztán szándékozik ki­jelölni. Az üzemek vállalják az új telep berendezését, az egyesület aktivistáinak csak az állatokat kell átszállítani­uk. A menhely távolsági bu­szon Budapestről is percek alatt elérhető lesz. Az állatmenhely végleges elhelyezése — rendezett kö­rülmények között — hamaro­san megoldódik, hanem a fenntartás továbbra is nehéz. A fő ok, hogy nincsen stabil pénzforrás. Az egyesület meg­alakulása után kapott egy ideig támogatást felügyeleti szervétől, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium­tól, de ez idővel megszűnt Manapság az egyesületi tagdí­jakból és önkéntes adomá­nyokból kell minden költséget fedezni: az állatokat élelmez­ni és egészségügyi ellátásban részesíteni, alkalmazottakat tartani, közműszolgáltatást fi­zetni stb. Egy jövedelemforrást nem említettünk: ha valaki nyaral­ni megy és kutyáját-macská­ját nem tudja kire hagyni, el­viheti Fótra, mert a telep nemcsak menhely. Panzió is. Az állat — testalkatától füg­gően — napi 15—25 forintért jó ellátást kap. Fizetés nélkül is A munkaerőellátás nem könnyű. A három-négy alkal­mazott a gyenge kereset kö­vetkeztében gyakran cserélő­dik. Nagy segítséget nyújta­nak viszont azok az állatba­rátok, akik önként, társadalmi munkában pótolják a hiány­zó munkaerőt. Mi lehetne ebből a szomo­rú helyzetből a kiút? A tele­pen élő ebek számára minél több új helyet kellene találni másutt, ahol ismét űzhetnék ősi mesterségüket, az ember, illetve az emberi javak védel­mét. Járásunkban gyorsan sza­porodnak a kis ipari üzemek, raktárak. A milliós értékek őrzésére nem mindig elég egy-egy éjjeliőr, aki legtöbb­ször azért választja ezt a munkát, mert maga is beteg vagy megöregedett. Nem vol­na-e célszerű, ha a társadalmi tulajdon védelméből telepen­ként két-három négylábú is kivenné a részét? Fizetést nem kérnének, etetésükre az üzemi konyha hulladéka is megfelelne. Az éj leple alatt settenkedőket pedig vicsorgá­suk hamar jobb belátásra késztetné. Meg kellene pró­bálni. Boronkay Péter kupa sportversenyeket három sportágban, így lesz labdarú­gó-, asztalitenisz- és sakkbaj­nokság. Esffe szellemi vetélke­dőt, táncot szervezünk. Másnap, szeptember 8-án ifjúsági fórumot rendezünk. Ezen a vállalat vezetői vála­szolnak a fiatalok kérdéseire. Itt kerül sor az 1978. évi ifjú­sági parlamenten elhangzott határozatok értékelésére, va­lamint az ifjúságpolitikai bi­zottság tájékoztatójára is. Este a Láma együttes Chile 73 címmel dél-amerikai da­lokból összeállított műsort ad. Szeptember 9-én, délelőtt női labdarúgó-bajnokság lesz, majd délután sor kerül a tá­borzárásra. A háromnapos rendezvény helye az IBUSZ Fejér megyei kirendeltségének bodajki gyermeküdülője lesz. Az üdü­lőben,-ahol mintegy 140 fia­tal részvételére számítanak, a vállalat életét bemutató kiállí­tásra is sor kerül. Ugyanakkor — mind a három napon — a Kossuth Könyvkiadó könyv­sátránál ötven százalékkal ol­csóbban vásárolhatják meg az érdeklődők azokat a könyve­ket, amelyek fiatalokkal kap­csolatos írásokat tartalmaz­nak. Cs. J. Magas rangú vendég a váci kórházban A Schultheisz Emil egész-: ségügyi miniszter meghívásá­ra hazánkban tartózkodó jor- dániai egészségügyi delegáció Abdul Rauf Rawabdeh egész­ségügyi miniszter vezetésével csütörtökön a Szőnyi Tibor Kórházba látogatott. A kórház vezetősége nevében dr. Koro­na Árpád igazgatóhelyette« főorvos fogadta a vendégeket, tájékoztatta őket az intéz­mény fejlődéséről, szervezeti felépítéséről, a gyógyító mun­káról. A kórház megtekintése után a vendégek elismerően nyilatkoztak a látottakról. . , Vetélkedő szocialista brigádoknak A járás MSZBT tagcsoport­jai a Tanácsköztársaság ki­kiáltásának 60. évfordulója évében vetélkedőt hirdetnek a járás szocialista brigádjai számára. A vetélkedő kérdé­seit a Tanácsköztársaság tör­ténetének, hazánk és a Szov­jetunió történelmének ismere­tében lehet megválaszolni. A szervezők irodalomjegyzéket is összeállítottak, ezzel segítve a versenyző brigádok felkészülé­sét. A területi döntőket szep­tember 30. és október 15. kö­zött tartják, amelyek első he­lyezett brigádjai novemberben a fóti Gyermekvárosban ver- 1 sengenek a győzelemért. Olvasóink Írják Irányítsák a forgalmat! Pár évvel ezelőtt városunk csomópontjában felállították a jelzőlámpát, mert ezen a he­lyen elég gyakran volt bal­eset. Most azt szeretném meg­kérdezni a sajtón keresztül az illetékesektől, ha van, miért nincs? Ugyanis az utóbbi idő­ben inkább nincs, mint van. Sokan közlekednek kerékpár­ral és bizony irtózatos még nézni is, ami az említett ke­reszteződésnél történik. A jár­művek a gyalogosoktól nem tudnak haladni, a gyalogosok pedig a járművektől. Egy gyalogos Jóllehet elvünk, hogy név­telen levélre nem reagálunk, tekintve, hogy e sorok írója közérdekű témáról ír, ezúttal kivételt teszünk. Mint a vá­rosi tanács műszaki osztályán megtudtuk, a közlekedési jel­zőlámpa a KPM Pest megyei Közúti Igazgatóságához tarto­zik, melynek egyetlen brigád­ja tartja karban a megye ösz- szes jelzőlámpáit. Az idő le­rövidítésére egyelőre nincs is mód. Olvasónk javaslatával mi is egyetértünk. Ismerve a Városi Járási Rendőrkapi­tányság munkaterheit, azzal a kiegészítéssel, hogy legalább forgalmi csúcsidőben legyen közlekedési rendőr a 2-es fő­út és Széchenyi utca kérész- tezödéseben. Piaci jelentés Sok a körte, kevés a szilva Vácott a pénteki piacon a burgonyát 6—7, a fejeskáposz­tát 8, a kelkáposztát 10, a karfiolt 10—12 forintért árul­ták. A zöldség 5—6, a sárga­répa 4—5, a vegyes leveszöld­ség 5—7 forintba került cso­mónként. Karalábét 3—6 fo­rintért adtak, nagyságtól füg­gően. A paradicsom ára emel­kedett: 6 forint a befőzési, 7 —8 az étkezési paradicsom ára. Lecsópaprikát 5—8, étke­zésit 10—14, savanyítanivaló almapaprikát 12—16 forintért lehetett venni. A Juliskababot 16—18, a kifejthetőt 18—20 forintra mondták. Sóskáért 20, spenótért 16 forintot kér­tek. Tököt egészben 4, gyalul­va 10 forintért adtak. A salá­tauborka 6, a kovászolható 8, az ecetbe való 12 forintért kelt el. Fejes salátát 4—5 fo­rintért kínáltak. A padlizsán kilója 22 forint volt. A cse­megekukorica darabjáért 1,50 —2 forintot kértek. A dinnye ára 5 forintra emelkedett. Borszőlő 10, cse­megét 14—20 forintért árul­tak. Az őszibarack ára 12— 20 forint között változott. Mag­vaváló szilvát csak a kiske­reskedőnél láttunk, 16 forin­tot kért kilójáért. Sok volt a körte, az ára 8 és 16 forint között alakult. Almát 10—16 forint közötti áron kínáltak. Szederinát 25 forintért árul­tak. Megjelent a csipkebogyó, 10 forintot kértek kilójáért. Csak döntetlen a bajnoki rajton Megkezdődött az öregfiúk 1979/80. évi labdarúgó-bajnok­sága. A PENOMAH együttesé­nek a rajt nem a legjobban sikerült, hiszen saját pályán csak egy szerény döntetlent ért el a csoport újonca ellen. PENOMAH—Gázművek 1-1 (0-1). Vác, 150 néző. Vezette: Hegedűs (jól). A váciak a kö­vetkező csapattal szerepeltek: Janák — Pindes, Kárpáti, Se­ben, Balogh, Sima, Neugan (Garába), Liebhardt, Kriska, Kővári, Ozsvári. Az első fél­idő 20. percében a fővárosiak potyagóllal szerezték meg a vezetést. Az idényeleji formá­ban játszó váciak Kriska fe­jesgóljával a 65. percben egyenlítettek. A második fordulóban, hét­főn, fél ötkor a PENOMAH Budapesten a Vasas ellen lép pályára. Vasárnapi mérkőzések A járási labdarúgó-bajnok-' Ságban szereplő csapatok va­sárnap délután fél négykor, illetve két órakor kezdik a mérkőzéseket. Járási I. osztály, 4. forduló­ja: Galgavölgy I.—Esze Tamás SE (v. Tóth J„ Petrovics, 10 órakor), Vácduka—Nagymaros I. (v. Vidra, Nagy L.), Vác- rátót—Márianosztra (v. Kiss, Pusztai), Sződliget—Főt I. (v. megyei jv.), Verőcemaros I.— Letkés (v. XIII. kér.), Váchar- tyán—Dunakeszi (v. XIII. kér.), Szob—őrbottyán (v. Fo­dor, Urbán). II. osztály, „A” csoport: Rád—Vámosmikola (v. Tóth L„ Heincz), Kóspallag—Ipoly- damásd (v. Ferenc K., Oszác- kv), Főt II.—Szód (v. Varjú II. , Huszár), Perőcsény- Verő­cemaros II. (v. Kunya, Ferenc M.), Kösd—Püspökladány (v. XII. kér.).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom