Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-09 / 211. szám
í.ülönös vadászat Állatkert a csemői homokon Selyem csirke, gyémánifácán, nimfapapagáj A lassacskán már réginek számító Trabant vidáman nyeli a kilométereket. A Lukas- híd alatt futunk ki a városból, s örömmel látjuk közeledni az erdőt, hiszen vadászatra indultunk. A vadászmester, a Nagykőrösről régen elszármazott, de gyakran visszajáró galambtenyésztő, s én, a mindenre kíváncsi, ám a vadászatban teljesen járatlan krónikás. /Ez azonban most nem számít hibának, hiszen a csomagtartó is üres. Puska nélkül eredtünk útnak. Különös vadászat készül. Olyan madarakat keresünk, amelyek soha nem laktak a nagykőrösi erdőkben, s persze most sem. Mégis bizakodunk, hogy rájuk akadunk. Az ékszernevűek Átvágunk az öreg erdőn, a fiatal akácoson. A kerekek meg-megcsúsznak a mélyülő homokban. Ez már a csemői határ. Az egyik tanya mellett ritka növény, csumiz díszük. Megérkeztünk. Az udvaron ketrecek, ólak sorakoznak. Közöttük soha nem látott csirkék kapirgálnak. Két tyúkocs- ka, puha fekete szőrgomolyag- ként gurul a lábunk elé. Nini, selyemcsirkék, mondja a galambász. Amazok pedig Wyandotte tyúkok! Jávában nézelődünk már, amikor előkerül a gazda az istálló felől. Fehér József vagyok, mondja. Legyenek vendégeim ebben az aprócska csemői állatkertben... Nem kell kétszer mondania. Csaknem belebújuhk a házilag összerótt, de mégis tartósnak mutatkozó ketrecekbe. S mit látunk? piros és sárga aranyfácánt, királyfácánt, nepáli fácánt, gyémántfácánt, ezüstfácánt. Cochin csirkét, bécsi porcelánesirkét. A gazda büszkén magyaráz. Közönséges fácánja is van a sok ékszernevű között. Mutatja, hogy éppen ez az, amelyik 'kézből is eszik. — Különös ötlet ez az állatkert ... — Nem tartom annak, tiltakozik Fehér József. Már gyerekkoromban is szerettem az állatokat, s amint látja nem változtam. Nekem ez természetes. Pénzt legfeljebb annyit hoz a díszmadártenyésztés, hogy a vásárlásokra, takarmányra fussa. Valódi hobbi ez, s itt a tanyán zavartalanul lehet hódolni neki. A Ceglédi Állami Tangazdaságnál vagyok faőr. Többé-kevésbé kötetlen a munkaidőm, így aztán nem szenvednek hátrányt a madarak s a többi állat sem. Van lovunk, tehenünk, disznónk, kutyánk, vagy húsz macskánk. Akad hát dolgunk a feleségemmel a ház körül. Elkapott a gépszíj — A díszmadártenyésztéshez mikor kapott kedvet? — Éppen tíz -éve, szóval 42 éves koromban. Sohasem késő. Magát is megagitálom. Hány éves? — Még van öt évem, hogy utolérjem a kezdésben. — Vágjon bele már most — bíztat Fehér József. Az útitár- sak nevetnek. — Rendben van — mondom. — Jöhetnek a jótanácsok. — Azzal kezdődött, hogy régebben díszhalaim voltak. Am a tenyésztésük nagyon nehezen ment. Nem tudtam itt a tanyán megfelelő minőségű vizet beszerezni. A halak meg kényesek. Akkor lemondtam a halakról, s elkezdtem kaktuszokat gyűjteni. Mikor már jól belejöttem ebbe is, kiderült, hogy igazán komolyan, üvegház nélkül nem lehet ezt csinálni. Ekkoriban találkoztam Kuk- la Dániellel, a legidősebb nagykőrösi díszmadártenyésztővel, s vettem tőle 50 forintért egy zebrapintyet. Aztán elkezdtem párt keresni első madaramnak. Felmentem Pestre, hogy vásároljak. No, ott aztán láttam annyi madarat, hogy mindjárt megjött a kedvem a tollasokhoz. Nemsokára Kecskeméten beléptem a Díszmadártenyésztők Országos Egyesületébe. Ezzel aztán végem is volt. Elkapott a gépszij, ahogy mondani szokták. Madarakat vettem, szakkönyveket. Előfizettem a szükséges folyóiratokra. Meghallgattam a régebbi madártenyésztők tanácsait. Mégsem ment könnyen a be- letanulás. Sok mindenre a magam kárán jöttem rá. Főként azért, mert ném egyszerűen díszként tartom a madarakat. Kizárólag a tenyésztésük érdekel. S ezt ugye, könyvből csak hozzávetőlegesen lehet megtanulni... Csak rá kellett jönni — Melyik madarat a legnehezebb tenyészteni? — Ez a körülményektől is függ. Nekem például négy éven keresztül minden kísérletem kudarcba fulladt a gyémántgalambokkal. Most meg már úgy szaporítom az .állományt, mintha házityúkok volnának. Egyszerű az egész, csak rá kellett jönni a nyitjára. Hanem kerüljünk beljebb a házba. Ott van a java. Előszoba. Zárt ajtó mögött roskatag üveges veranda. A fal mellett a földtől a mennyezetig kalitka kalitka hátán. Ék- farkú amandinák, gold aman- dinák, nimfapapagájok, pintyek számos változatban. Ahány ház, annyi szokás. A környezet tisztaságáról vagy tisztátalanságáról, úgy hiszem, mindenki idézhetne példákat. Rengeteget. Én se vagyok kivétel. Láttam pályákat üres üvegekkel, újságokkal, szeméttel, elhaladtam kiborított kukák mellett, ebédeltem olyan étteremben, ahol pecsétes, piszkos volt az abrosz. Ugyanakkor van tapasztalatom mindennek az ellenkezőjéről is. Csakhát a rend, a tisztaság kevésbé tűnik fel, mint az ellenkezője. Aki vállalkozik rá, hogy szabad idejében a környezet védelméért szorgoskodjék, nem kell félnie tőle, hogy munka nélkül marad. Sok helyütt és sokszor tartanak előadásokat a témáról. 1976-ban megszületett a II. törvény is az emberi környezet védelméről. ez felsorolta a legfontosabb tennivalókat is — a végeredmény azonban egyelőre még nem mondható ideálisnak. Jogszabály határoz például róla, hogy a környezetet szennyező vállalatok, üzemek bírság fizetésére kötelezhetők. Fizetnek is rendesen, a teljesítésben nincs hiány, ám elgondolkoztató, mi helyett teszik ezt. Egy gazdasági vezető mesélte nemrég, hogy kifizetődőbb időről időre állni a — Talán 150 kalitkamadaram van — mutat körbe a házigazda: Most éppen húsz fajtából. Aztán magyarázni kezd. Ez a madár ezért szép, amaz azért értékes. Ránk néz. Ha nem is lőttünk — Tudják milyen megnyugtató idé bejönni? Gyógyszer ez a veranda idegesség ellen — teszi hozzá. Búcsúzunk. A gazda indul vissza az istálló felé. — A négylábúakról sem szabad megfeledkezni — int még felénk. Indul az autó, nagyot kerülünk, s hogy teljes legyen a nap, megkeressük a vadász- társaság nemrégiben kiengedett fácánjait. Az őr éppen köröm közül ebédel. A fácánok békésen csipegetnek a kerítés mögött. A vadászmester büszke a madaraira, a galambász lelkesedik. * — Érdemes volt útnak indulni — mondja. Jó vadászatunk volt, ha nem is lőttünk semmit... Farkas Péter Jegyzet Körülöttünk büntetést, mint megrendelni, s működtetni a szennyeződést elhárító berendezést. Aet hiszem úgy mondta, a bírság könnyebben, egyszerűbben betervezhető a költségvetésbe, mint egy bizonytalan határidőre elkészülő, s ki tudja mennyire hatásosan működő szűrőberendez és. Inkább fizetnek. Helyreáll egyfajta egyensúly, s felborul egy másik. A követelés fizetést eredményez, ám az üzem, a gyár környékén lakók továbbra is kénytelenek szívni a kormot, a port. Tennivaló tehát akad jócskán a környezet védelméért. A társadalmi szervezetek közül különösen a Hazafias Népfront érzi feladatának a lakóhely tisztaságát, rendjét. Munkabizottságokat alakítottak, környezetvédelmi őrsöket szerveztek, ankétokon számolnak be a tváltozásokról és a változtathatatlan ról. A leggyakoribb vétkek: a hulladékok eldobálása, a kutyatartók felelőtlensége, az üres telkek gondozatlanul hagyása. És ezek csupán az észlelt környezetkárosítások. Mindehhez hozzászámíthatok A konzervgyárban Válogatják a paradicsomot Szeptember végéig 5700 vagon paradicsomot dolgoznak fel a Nagykőrösi Konzervgyárban. A képen látható asszonyok a már megmosott paradicsomot válogatják. Barcza Zsolt felvétele NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM 1979. SZEPTEMBER 9., VASÄRNAP Vetélkedők, játékok Színes, gazdag úttörőélet- Korszerűsítik az instrukfori A város úttörői a nyáron sem tétlenkedtek. Különböző táborokban, s a nyári napközi otthonban. is folytatták mozgalmi tevékenységüket. Színes, gazdag úttörőéletről számolhatnak be, ha visszatekintenek a nyárra, az elmúlt tanévre. Nem bizonyos azonban, hogy erre jut idejük, hiszen ezekben a napokban már holnapi tennivalóikat tervezgetik. A városi úttörő- elnökség a héten összeállította feladattervét, mely nemcsak az úttörőélet városi eseményeit határozza meg, hanem a csapatoknak is iránymutatással szolgál. Ez a feladatterv természetesen nemcsak az úttörőknek tanulságos olvasmány, hanem a szülőknek, s, mindazoknak az üzemeknek, intézményeknek és szervezeteknek is, melyek kapcsolatban állnak az úttörőmozgalommal. Valamennyiünknek tudnunk kell ugyanis, hogy a következő tanév során milyen versenyekre készülnek, milyen feladatokat vállalnak, s mivel töltik szabad idejüket a város kék és vörös nyakkendős pajtásai. Az úttörők számítanak is erre az érdeklődésire, s a közeli napok legfontosabb tennivalójaként tartják számon kapcsolataik kiépítését. Többek között a patronáló üzemek KISZ-szervezeteivel, a Hazafias Népfronttal, a Magyar Honvédelmi Szövetséggel, a Magyar Vöröskereszttel, a munkásőrséggel, a közlekedésbiztonsági tanáccsal, az ifjú gárda egységeivel. Az ifjúgárdisták az úttörő gárda újjászervezésében segíthetnek, a KISZ-alapszervezetek pedig együtt dolgozhatnak a pajtásokkal nemzeti ünnepeinkre való készülődés során, a szolidaritási hét és a forradalmi ifjúsági napok megrendezésekor. Magától értetődik, hogy az ifjúkommunisták ifivezetőként, patronáló szervezetek tagjaiként az úttörőélet hétköznapjaiban részt vehetnek. Ezek a hétköznapok sem telnek miumkátlansággal. A legfiatalabbak már most szeptembertől készülnek a kék, illetve a vörös nyakmég a parkrongálások, a fák, a bokrok, megcsonkítása, a virágok „átültetése”. , A kép korántsem mondható rózsásnak, különösen, ha hozzátesszük mindehhez: a fenti tapasztalatok csupán a közterületekről mesélnek. A saját kert, a saját porta tisztasága, vagy gondozatlansága nem számíttatott be az összesítésbe. Mód nem volt rá, hiszen a háztulajdonosok többsége kikéri magának, hogy egy kívülálló — ha hivatalos ember, ha nem — szót emeljen az ellen, amit a kerítésen belül lát. Pedig, valljuk be, a kapun túl sem mindenütt az ápoltság, a gondozottság az úr. Tippeket, tanácsokat szinte lehetetlen adni ez esetben. Előadásokat már régóta tartanak a témában, jogszabály is született, megalakultak a környezetre vigyázó őrsök. Kívülről aligha jöhet több segítség, ösztönzés. A minőségi fordulathoz most már az egyes ember közreműködése szükségeltetik. Haladéktalanul, mert a természet, a föld, a levegő, a víz egyszercsak nem bírja tovább. Elveszti a „türelmét”, s megszűnik az lenni. ami. Deformálódik, eltorzul, a környezet beleolvad környezetébe. A por. a piszok, a szürkeség uralma pedig nem éppen az áhított bíztató jövő. M. P. kendőért próbák feltételeinek teljesítésére. Az úttörőcsapatok növelik a klubok, szakkörök számát, hogy hatékonyan segíthessék a tudományos-technikai úttörő- szemlék megrendezését. Am, nemcsak a tudományokkal barátkozó úttörők, kisdobosok vetélkedhetnek. A csapatok az idén is meghirdetik a látványosnak ígérkező kulturális seregszemléket, melyek legjobb résztvevői a város közönségének is bemutatkoznak majd. E vetélkedők nemcsaK erőpróbák lesznek, hanem fontos eszközei is a közösségi nevelésinek, s természetesen segítik a pajtások tanulmányait is. Az Edzett ifjúságért mozgalom keretében gyakran lesz alkalmuk az úttörőknek a sportolásra is. Részt vehetnek a Hajrá, őrsök elnevezésű tömegsportakcióban, az Ügyesség, bátorság sportjátékokban, s a Vár a természet elnevezésű úttörőközösséigi turisztikai játékban. Már most készülhetnek a A szakosztályok élete. a gazdasági helyzet és egyebek szerepeltek a Nagykőrösi Pedagógus SE elnökségi ülésén, amelyet az Arany János Általános Iskolában tartották. Tóth Tibor atlétikai vezető edző örömmel szólt a szakosztály idei jó szerepléséről: sok megyei és néhány, területi dobogós mellett országos bajnoki 3., 8. és 10. helyet is értek el. Más versenyeket is beszámítva, 13 országos bajnoki, 16 minőségi, összesen 29 pontot szereztek az idén eddig. Egy- egy arany- és ezüst-, valamint 15 bronzjelvényes szintet teljesítettek, ami nagy előrelépés. Az utánpótlás válogatott dobóedzője városunkban jártakor a tárgyi feltételek hiányát vette észre. Azóta az Ifjúságisporttelepen az öltözőprobléma már megoldódott. Súlyzókra lenne szükség, bár a városba visszakerült és újra csatasorba állt Bugyi András több kiegészítő felszerelést készített. Ifiválogatottbeli külföldi szerepléséről Palotai János lemaradt, ugyanis éppen akkor volt a szakmunkás-vizsgája. Szeretnének újabb edzőt bevonni a szakosztály életébe. Az elnökség megszavazta az új gerely vásárlását. Dr. Kovács Gábor sportköri elnök szavai szerint kosárlabdában nagy az űr az NB II-ből kiesett régebbi játékosok és a fiatalok között, amiért e sportág alacsonyabb szinten és jóval kisebb költségen szerepel a múlt évinél, örvendetes viszont, hogy az úttörők igen jól szerepelnek, a legifjabbak között közel százan tanulják a kosárlabdázást és így az utánpótlás biztosított. Lányi Gyuláné gazdasági ügyintéző a pénzügyi helyzetet ismertette. A 120 ezer forintos tanácsi támogatásból 79 ezret költöttek el augusztus végéig, a nagyon szűkös körülmények között csak' a legszükségesebb sportszereket vásárolták meg. Mégis voltak eredmények, de nagy szükség lenne az ígért megyei támogatásra. A továbbiakban a sport, köri el nők megköszönte az egészségügyi okok miatt lemondó gazdasági intéző eddigi munkáját és az elnökség ideigr end szert pajtások a Felszabadulási emlékverseny, az úttörőolimpUi házi és városi fordulóira, az úttörő honvédelmi versenyekre, s az Arany János tájékozódási versenyre. Városunk útttörői már az elmúlt években bebizonyították, hogy az úttörőelnökség számíthat rájuk, s a leggazdagabb éves program láttán sincs ok az aggodalomra. Az úttörők becsülettel állják a próbát, s szívesen vállalják e sok terv végrehajtását. Az úttörőelnökség mindenesetre arra is gondolt, hogy megkönnyítse az úttörőcsapatok és a pajtások dolgát. Ezért korszerűsíteni szándékozik a csapatok munkáját segítő in- struktori rendszert, az aránytalanságok elkerülése érdeké- | ben KlSZ-ailapszervezeteket irányít a csapatokhoz. gondoskodik a felnőtt úttörővezetők képzéséről, s lehetővé teszi a gyprekek soraiból kikerülő vezetők mozgalmi ismereteinek gyarapítását is. F. P. lenesen Gárdián Ferencnét bízta meg e teendőik ellátásával. BIRKÓZÓHlREK Három napot városunkban- töltött a jugoszláviai Zenta város és környékének hat birkózóedzője és vezetője, A Nk. Kinizsi birkózóvezetőivel volt tapasztalatcseréjük és ismerkedtek városunk, valamint közvetlen környékének nevezetességeivel. . A monori országos serdülő egyéni kötöttfogású versenyen a fenti programmal való ütközés miatt nem vettek részt a körösi sportolók. Szeptember 1-től új edző is munkába állt a Kinizsinél, Hajós György személyében. Hétfőn—szerdán—pénteken 16— 18 óráig az úttörő és serdülő korúak az új edző, az ifjúságiak és a felnőttek pedig 18— 20 óráig továbbra is Tóth- Szalkay István vezetésével készülnek az őszi versenyekre. HÉTFŐI MŰSOR Labdarúgás Ifjúsági-sporttelep. 16 óra: Mészáros Tsz—Városgazdálkodás, 17: Városi Tanács—TRA- KIS Ifjúsági Klub; Kinizsisporttelep. 16: PVCSV—21-es Volán, 17: DÉM ASZ—Konzervgyári jármű, kispályás TRAKIS Kupa-mérkőzés. Sakk KlOSZ-székház. 19 óra: a Nyári Kupa minősítő egyéni verseny 8. játéknapja. S. Z. Moziműsor Csillagok háborúja I—II. Amerikai tudományos-fantasztikus film. Előadás kezdete: 4 és 7 óra. Matiné Észbe kaptál, gratulálok! Színes, magyarul beszélő ifjúsági film. Előadás kezdete: 10 óra. Hétfői műsor A leprás nő. Színes lengyel film. Előadás kezdete: 4, 6 és 8 óra. Szomorúan tudatjuk, hogy 8zv. Hegedűs Gerzsonné szül. Szakáll Júlianna 1979. augusztus 16-án 88 éves' korában elhunyt. Kérésére csendesen eltemettük. SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT Az NPSE elnökségi ülésén
