Pest Megyi Hírlap, 1979. szeptember (23. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-01 / 204. szám
Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelettel íijrasza- bályozta a bírósági végrehajtást. A korszerűsítés egyrészt összhangba hozza a bírósági végrehajtás szabályait továbbfejlődött társadalmi-gazdasági viszonyainkkal, másrészt egyszerűbbé és gyorsabbá teszi a vagyonjogi, családjogi és munkajogi követelések bírósági végrehajtását. Többek között: megkönnyíti a tartásdij behajtását, a gyermek elhelyezésére és átadására vonatkozó határozat végrehajtását, hatékonyabb eszközöket biztosít a bírósági döntésből fakadó kötelezettségeiket nem teljesítő állampolgárok és szervek elleni hatékonyabb fellépésre, ezzel szilárdítja az állampolgári és állami fegyelmet. Boríték és kézfogás A z egyik kötőüzemben néhány évvel ezelőtt felfigyeltek arra, hogy nagyon sok — főként importból származó — tű fogy, törik el az indokoltnál hamarabb. A tűfelhasználás mérséklésére első lépésként mindössze any- nyit tettek, hogy minden gép mellé kiírták. ott mennyit használnak fel. Már ez az egy, aprónak tűnő, ám korántsem jelentéktelen mozzanat — a tűfogyasztás nyilvánossá tétele, a dolgozók munkájának összehasonlítása — érezhetően csökkentette a fogyasztást, s az ehhez kapcsolt közvetlen ösztönzés már csak kisebb hatást váltott ki. Ismerek olyan fiatal, pályakezdő közgazdászt, aki — noha egykori évfolyam- társai többségénél kevesebbet keres — mégis jól érzi magát munkahelyén. Titka egyszerű: olyan munkája van, amit szeret csinálni, olyan feladatokat kap, melyek alkotó fantáziáját képesek működésbe hozni. Főnökei partnerként kezelik, s minden lényeges kérdésben kikérik a véleményét. Pedig — felmérések is kimutatták — különösen a pályakezdőknél a bér, a boríték vonzása — érinthető okok folytán — igen erőteljes, s az esetek nagy részében erősebb, mint az erkölcsi megbecsülés, az elismrö kézfogás. Gyakran még szakmái előmenetelüket is feláldozzák, vagy egyszerűen hátat fordítanak a választott hivatásnak, hogy anyagilag minél előbb rendezett viszonyok közé kerülhessenek. Az eddigi példák főként az erkölcsi megbecsülés fontosságára mutatnak rá. Azt azonban senki nem mondja, hogy csak ez a lényeges. Szocialista fejlődésünk során jól megfigyelhető az a folyamat, ahogyan egyre inkább fel- és elismerjük az anyagi ösztönzők fontosságát. Azt, hogy bár áldozatkészségre, odaadásra, öntudatra ma is szükség van. de a jutalomosztásnál mégis először a borítékot adják át, s csak ezt követi a jó munka elismerését kísérő kézfogás. A párt Központi Bizottságának elmúlt évi december 6-i határozata a népgazdaság helyzetét feltárva és az idei feladatokat körvonalazva többek között megjegyzi: a keresetek jobban kapcsolódjanak a teljesítményekhez és azok fokozására ösztönözzenek. Szűnjön meg a káros egyenlősdi, a jobb munka nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülésben részesüljön. Nem új gondolatok ezek, hiszen évtizedek oa alapelvünk az egyenlő munkáért egyenlő bér. Csakhogy mostanában mind égetőbb szükségszerűség, hogy ehhez hozzágondoljuk: különböző munkáért pedig különböző bért fizessenek! Érdekes módon, a jövedelmek, keresetek differenciálásával elvben általános az egyetértés. A problémák inkább a megvalósításnál jelentkeznek. Sok helyen a prémiumot még mindig egyenlően osztják el. máshol a vetésforgó módszerét alkalmazzák: a jutalmak osztásánál egyik vezérlő szempont, hogy mindenki sorra kerüljön. Érthető, ha nem is mindig menthető a munkahelyi kollektívák gyakori húzótíózása a különbségek megtételétől. A pénzkérdés — kényes kérdés, s egy adott kis kollektívában különösen az. Nehezíti a dolgot az is, hogy a különböző fajta munkák csak nagyon áttételesen mérhetők össze. Persze ez nem jelenti azt,, hogy ne lehetne megállapítani, ki dolgozik jói és ki rosszul. Tudják ezt pontoséin azok, akik évek óta együtt dolgoznak, egymás mozdulatait is. jól ismerik. Csák hát az egyenlősdi nagyon sok helyen gyakorlat. S ami hosszú ideje gyakorlat, abból szokás lesz, s a szokásokon — főként, ha azok károsak — köztudottan nem könnyű változtatni. Az eddigieknek csak látszólag ellentmondó megállapításokra jutottak a Társadalomtudományi Intézet munkatársai egy üzemben végzett vizsgálatuk során. Az általuk megkérdezett dolgozók közül a jelenlegi jövedelmi különbségeket hetven százalék tartja igazságtalannak, 72 százalékuk túl nagynak, 73 százalék szerint ma is fontos célkitűzés a társadalmi egyenlőség megvalósítása. S míg az utóbbi időben a jövedelmi különbségek — indokolt — növekedését állítjuk előtérbe, jelentős vívmányként tartjuk számon, hogy nálunk — ellentétben a tőkésországokkal — nincsenek túl nagy jövedelmi különbségek. A két dolog nem ellentétes, bár a leegyszerűsítésre hajlamos közfelfogás számára ez nem könnyen elfogadható. Igaz, az ésszerű. Igazságos differenciálás objektív feltételei gyakran hiányoznak. Az egyén jó munkája ugyanis csak a vállalati eredményen keresztül mérhető. Hiába ad ki valaki a keze közül bármilyen csodálatos munkadarabot, ha a termékre sem itthon, sem külföldön nincs megfelelő kereslet, vagy csak veszteséggel értékesíthető. Hiába dolgozza végig valaki becsületesen a nyolc órát, ha a vállalat vezetésének esetleges hibás döntése folytán a gazdasági tevékenység egésze kerül nehéz helyzetbe. S persze, igaz ennek az ellenkezője is: ki lehet dolgozni ragyogó terveket, szárnyaló elképzeléseket, de ha nincs munkáskéz, akkor a tervek mit sem érnek. M indez pedig azt igazolja, hogy az egyéni jó munka és a vállalat munkája között szoros kapcsolat van. A „különböző munkáért különböző bér” elv csak úgy érvényesíthető az egyes dolgozókra, ha a vállalatokat is tevékenységük eltérő hasznossága szerint értékelik. Az egyenlősdi ugyanis nemcsak az egyének közötti béremeléskor, jutalmazáskor uralkodik. Ugyanúgy létezik ma még vállalati szinten is. A kiugró, jó eredményeket elérő vállalatok nagy jövedelmét az állam elvonja, s — . bár idén jelentősen csökkenő mértékben — a kevésbé jól gazdálkodók támogatására használja fel. A boríték és a kézfogás, az anyagi és erkölcsi ösztönzés nem egymást kizáró vagy éppen egymással ellentétes fogalmak. Mindkettő egyaránt és együtt fontos. Föld S. Péter A törvényerejű rendelet 1980. január 1-én lép hatályba. Az Elnöki Tanács ezután személyi kérdésekben döntött: Zara Lászlót, a Központi ÍSIépi Ellenőrzési Bizottság tagját — nyugállományba vonulása miatt — felmentette tisztségéből, ezzel egyidejűleg Balogh Istvánt, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tagjai sorába beválasztotta. Az Elnöki Tanács végül bírákat választott meg és mentett fel. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXIII. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM Ara 1,20 forint 1979. SZEPTEMBER 1., SZOMBAT Losonczi Pál látogatása Hajdú-Bihar megyében Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke tegnap délután 2 napos látogatásra Hajdú-Bihar megyébe érkezett. A vendéget a megye határánál a megye párt- és állami vezetői fogadták. Ezt követően Debrecenben, a megyei pártbizottság székházéban Sikula György, első titkár köszöntötte és tájékoztatta Losonczi Pált, a politikai, gazdasági és ideológiai munkáról, a XI. kongresszus határozatainak a végrehajtásáról. A tájékoztató után Losonczi Pál a város nevezetességeivel ismerkedett. Minden nevelő szakképzett Tanévnyitó testületi tanácskozás Csobánkán Évnyitó tantestületi értekezletet tartottak Csobánkán tegnap délelőtt 17 pedagógus részvételével az általános iskolában. A tanácskozáson részt vett dr. Hanga Mária oktatási miniszterhelyettes, dr. Novák István, a Pest megyei tanács és Szendrődi Ferencné, a Szentendréi járási hivatal művelődési .osztályának' vezetője is. Elsőként Belos Péter igazgató összegezte az elmúlt oktatási év tapasztalatait, s adott részletes elemzést az iskola helyzetéről. A többi között elmondotta: oz iskolában szerencsére minden nevelő szakképzett, s a tanórák 85,9 százalékát a szakos tanárok tar-, tották, azaz ritkán fordult elő, hogy például a testnevelésórát a gyakorlati ismereteket oktató nevelő vezette. Ugyanígy az eredmények között könyvelhették el, hogy csökkent a felmentett tanulók száma, nagy többségük a tanév végén sikeres osztályozó vizsgát tett. Különösen figyelemre méltó ez az adat, mert — bár az iskola tanulóifjúságának több, mint egyharmada cigánytanuló — mindössze 10-en voltak a tan- ,év végén az osztályozhatatla- nok. ősztől — a munkaterv szerint — különös gondot fordítanak majd az idegen nyelvek oktatására (háromnemzetiségű település Csobánka), az el- elmaradozókkal és a továbbtanulni szándékozókkal differenciáltan foglalkoznak. Csaknem készen áll a művelődési ház épületében a tornaterem, amelyet októberben vehetnek birtokba a csobánkai iskolások. A vitában az iskola nevelői a gyermekvédelem, az óvoda és iskola kapcsolatának javítása, az idegen nyelvek oktatása, az úttörőmozgalom, s az új oktatási dokumentumok alkalmazásának kérdéseiről beszéltek. Hozzászólásában dr. Hanga Mária oktatási miniszterhelyettes köszönetét mondott az iskola, s a szentendrei járás nevelőinek az új tankönyvek kipróbálásában végzett munkájáért, szólt arról, hogy a középiskolára előkészítő táborokon kívül egyéb — akár a tanórai, akár a tanulószobai foglalkozás keretein belül megoldható — segítési módozatokra is sort kell keríteni. Emellett tovább kell javítani az iskolai fegyelmet, hogy ne fordulhasson elő — mint az elmúlt tanévben — a tanítási időszak meghosszabbítása. V. G. P. Bemutató a pátyi tsz-ben &CBEeieesá&os sffló&rssfás — &£®ss$onnat Kitűnően dolgozik a Hesston silókukorica-lietakarító a pátyi Zsámbéki- mcdence Xsz-ben. Napi teljesítménye meghaladja a 35 vagont Bozsán Péter felvétele A 102 taggazdaságot és 412 partnerüzemet irányító BOS- COOP Szövetkezeti Közös Vállalat silókukorica fajtabe" mutatót tartott tegnap a pátyi Zsámbéki-medence Tsz- ben. A kísérleti parcellákon tizenegy különféle érési idejű tengerifajtát láthattak a résztvevők. A takarmányozási költségek az állattartás kiadásainak mintegy 60 százalékát teszik ki. Ezért az olyan a tejtermeléssel rendszergazdaként foglalkozó vállalat, mint a BOS- COOP, szükségszerűen nagyobb figyelmet fordít az olcsóbb, ugyanakkor igen értékes eleség, a silókukorica korszerű termesztésére. Az ösz- szehasonlító fajtakísérletek során eldönthető, melyik tájegységen, milyen típusú tengeri vethető a legbiztosabban. A budaörsi BOSCOOP hét bázisgazdasága közül a pátyi tsz kiemelkedően jó eredményeket ért el az utóbbi időben. A hek- tárankénti hozamok meghaladják a 300 mázsát, jelentős javulás várható a szilázs bel- tartalmi értékeit illetően is. Ehhez hozzájárul az, hogy 1979-ben beszereztek egy Hesston típusú silóarató gépet, A masinának nemcsak a teljesítménye sokszorosa a korábban használtakénak, de a szecska is apróbb, erjesztésre alkalmasabb. A gazdaság a tervek szerint jövőre növeli az idén sikeres fajták vetésferületét. Folyamatosan érkezik a tüzelő Hiánycikk a iengyei ssén és a koksz Van-e, illetve lesz-e elegendő szén és fa az őszre és a télre? — érdeklődtünk a Pest, Komárom és Fejér megye tü- zelőellátásáért felelős Buda- pest-környéki TÜZÉP-nél. — Bár jelenleg a megyében egyenetlen az ellátás, vagyis nincs mindenütt egyszerre mindenfajta tüzelőből elegendő, aggodalomra még sincs különösebb ok — tájékoztatott Ipacs László vezérigazgató. A rendelkezésre álló készletből a Pest megyei Vásárlóknak 92 ezer tonna szenet, Hűtőházak exportra Két hűtőház komplett berendezését gyártja idén iraki megrendelésre a szentmártonkátai Klíma Szövetkezet. Most készült el az a hat hűtőtorony, mely 40 köbméter vizet óránként 10 fokkal hűt le. A berendezést a szövetkezet szakemberei Irakban, a helyszínen szerelik össze. A képen: csomagolás előtt helyükre kerülnek Áz utolsó zsaluk Bozsán Péter felvétele 205 ezer tonna brikettet; 7 ezer 500 tonna kokszot és 49 ezer tonna tűzifát biztosítanak a második félévben. A Pest megyei keret tehát 353 ezer 500 tonna, vagyis 26 ezer 500 tonnával több, mint amennyit 1978 azonos időszaka alatt forgalmaztak. Másutt is, de különösképpen Pest megyében feltűnően megnőtt a lengyel szén iránti kereslet. (A 92 ezerből egyébként mindössze 15 ezer tonna a lengyel szén.) Az igényeket nem is tudják maradéktalanul kielégíteni, s a lengyel szenet változatlanul magyar szénnel keverve kénytelenek árusítani — ahogy azt a belkereskedelmi miniszter rendelkezése elő is írja. Kokszból az egész országban kevesebb van az igényeltnál, a hiányzó mennyiséget csak tőkés importból lehet beszerezni. Éppen ezért kokszból és lengyel szénbői, illetve keverékből elsősorban ( a bölcsődék, óvodák, az egészségügyi intézmények és szociális otthonok kapnak. Várható viszont a német brikett ellátás javulása, most szállítják az első félévről elmaradt mennyiséget. A 49 ezer tonna tűzifának közepes tél esetén fedeznie kell az igényeket — vélekednek a TÜZÉP szakemberei. Ennél többet azonban nem tudnak biztosítani. A szénnel viszont semmiféle gond nem lesz, még akkor sem, ha szokatlanul nagy hideg köszöntene ránk. A TÜZÉP és az áfészek tüzelőanyag-telepein nagy készletek nincsenek, de a szállítmányok folyamatosan érkeznek, s legfeljebb néhány helyen kell egy-két napot várakozni. Sz. P. T KÖZÉLET Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Moamer El-Kadhafi ezredest, a Líbiai Arab Népi Szocialista Dzsamahirija vezetőjét Líbia nemzeti ünnepe alkalmából. Gáspár Sándort, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkárát tegnap Bukarestben fogadta Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési mi. I niszter tegnap hivatalában fogadta a hazánkbah tartózkodó athéni főpolgármestert, Dimitriosz Beiszt. Keserű Jánosné könnyűipari miniszter vezetésével tegnap Küldöttség utazott a Szovjetunióba Nyikolaj Tyi- mofejevnek, a Szovjetunió erdő- és fafeldolgozóip-m miniszterének meghívására Schulthcisz Emil és Abdel Rauf Ravabdeh, a Jordán Hasemita Királyság egészség- ügyi minisztere egyezményt írt alá a két kormány közötti egészségügyi együttműködésről.
