Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-10 / 186. szám
1979. AUGUSZTUS 10., PÉNTEK 3 Békés és biztonságos jövőt valamennyi gyermeknek! A* európai gyermektalálkoxó réssfvewóimek ihteueie Az európai gyermektalálkozó résztvevői zánkai táborozásuk záróünnepségén, csütörtökön üzenetet intéztek a világ gyermekeihez és felnőttjeihez. Üzenetükben hangsúlyozták: A nemzetközi gyermekév jegyében megtartott találkozón megismerték egymást, barátságot kötöttek, s örömmel tapasztalták, hogy bár különböző országokból érkeztek, különböző nyelven beszélnek, hagyományaik, szokásaik, a világról alkotott fogalmaik eltérőek, jól megértették és megszerették egymást. Valamennyien azt szeretnék, hogy az a figyelem, amely a nemzetközi gyermekévben a világon irántuk megnyilvánult, az elkövetkező években sem csökkenne. Kérik a jövőért felelősséget érző felnőttektől: kövessenek el mindent a világbéke megőrzéséért, az enyhülésért, a fegyverkezési verseny megfékezéséért, a leszerelésért, egy jobb és igazságosabb világ megteremtéséért, amelyben minden fiatal megismerheti a tanulás, a munka, a tudás és az alkotás szépségét, a játék örömét, de sohasem ismeri meg a háború borzalmait, a kizsákmányolást, a fasizmust, a faji megkülönböztetést és az éhséget. Békés és biztonságos jövőt valamennyi gyermeknek! — ezzel a felhívással fejeződik be a fiatalok üzenete, amelyet több nyelven is felolvastak. A találkozó záróünnepségén, amelyre több mint 2000 magyar úttörő mellett a 34 ország delegációja is felsorakozott. Szűcs Istvánná, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára mondott beszédet. Az európai gyermektalálkozó résztvevői ezután a fanfárok jelére átadták a város alapítólevelét, a tábor kulcsát és zászlaját a város vezetőinek. A DlVSZ-induló hangjainál ünnepélyesen levonták az árbocokról a különböző nemzetek zászlóit. Az esti órákban látványos tűzijáték mellett a gyermekek felelevenítették a találkozó élményeit, dallal, tánccal, játékkal búcsúztak egymástól és a várostól. Nagygépek, traktorok a Szovjetunióból A budapesti nemzetközi vásárközpontban jó ütemben haladnak az augusztus 14— 26. között megrendezésre kerülő szovjet mezőgazdasági, élelmiszeripari és mezőgép- ipari kiállítás előkészületei. A vásárvárosban szorgalmasan dolgoznak, hogy előkészítsék a helyet az 1500 négyzetméteres fedett, illetve 2 ezer négyzetméteres nyitott szabadtéri bemutató anyagának. A Szovjetunióból repülőgépen, vasúton és kamionokkal érkezik az igen változatos és gazdag kiállítási anyag: mindenekelőtt azok a nagygépek, traktorok, gépi felszerelések, amelyeknek korábbi változatai már nagy számban találhatók meg a mező- gazdasági üzemek gépparkjában, illetve amelyek az idén kerültek a magyar mezőgazdaság hétköznapi gyakorlatába. A kiállítás látogatói egyebek között megtekinthetik majd az AN—2-es mezőgazdasági repülőgépet, valamint a KA—24-es helikoptert, amely jó hatásfokkal végzi a mezőgazdasági növényvédelmi munkát. Bemutatják a T— 150 K típusú nehéztraktort. KokiEEák és emberek • • Öntöde a park közepén Vas- és fémöntő üzem. Nem tehetek róla, de ha ezt hallom, mindig fullasztó, zsíros fekete füst, a lisztnél is finomabb, mindent betakaró koromréteg, és nagy sötét ho- dály jelenik meg előttem. Húsz évvel ezelőtt jártam Híre a világban Az üzem pontosan Veresegyház szélén van, tőle balra a község utolsó házai, jobbna a mező, a szántóföld. Köteles Imre gyáregységvezető szobája, megszokott igazgatói bútorzattal: író- és tárgyalóasztal, könyvszekrény bekötött rendeletek'kel, szakkönyvekkel. A falakon grafikonok. A gyáregységvezető 1978. január 2-től áll az üzem élén, csak erről az időről hajlandó nyilatkozni. Tiszteletben tartom kívánságát, s nem faggatom a múltról, hiszen előzetes tájékozódásom alapján — így mondtam Köteles Imrének is — úgy tudom, hogy ez az üzem ismert az egész világon, vagy legalábbis azon a részen, ahová eljutnak az Ikarus autóbuszok. A gyáregységben háromféle öntéssel foglalkoznak: homok, kok illa, és gépi öntéssel. A két legnagyobb megrendelőjük az Ikarus, és a Magyar Hajó- és Darugyár. Az előbbinek mintegy 180— 200 féle, köztük belső, külső térelemeket, valamint az autóbusz hűtőjére kerülő Ikarus feliratot öntik; az utóbbinak évente 10 millió forintos rendelését elégítik ki. I fád homok — Nézzük meg az öntőműhelyeket — javasolom, s a gyáregységvezető készségesen elindul előttem. — Először a homoköntőkhöz menjünk — mondja. A homoköntés, a szakma csúcsa. Nagy szakértelmet, jó technikai érzéket igényel. Az öntő, maga készíti el az öntőformát — homokból. Mégpedig váci homokból. Az a legjobb — vallják az öntők. Mindegyikük egy öntőasztalnál áll, melynek magas pereme nem engedi lecsurogni a homokot Formáznak, majd a katlanból vaskanállal merítik ki a folyékony, forró, alumíniumot. Nincs füst nincs korom. De van elszívó berendezés minden katlan fölött. Az öntőüstöket villannyal hevítik. Világos, tiszta üzemrész. Egyedi darabok készülnek itt. A csarnok másik végében a kokillaöntők dolgoznak. Ez már betanított munka, fémből, készült formákba öntik az alumíniumot vagy a rezet Ez az öntési forma a kis, és közepes szériák gyártására való. A gépi öntés pedig már automatizált folyamat. Az ön- a 'gép. présel. Az öntő önt, ~a gép présel... Százharmincán dolgoznak itt, vegyesen nőik és férfiak. Hol öltöznek? Hol étkeznek, és hpl mosakodnak? — Jöjjön. Megmutatom. — mondta a gyáregységvezető. A mosdók fehér csempével borított falai között hideg-meleg víz folyik a zuhanyrózsákból, a mosdócsapokból. Az öltözőkben katonás rendben sorakoznak a szekrények. Rend és tisztaság. Jó szervezéssel A készáruraktár, jóformán üres: — Az a vállalat, amelyik raktárra dolgozik, csak látszateredményeket mutathat fel, mert nemcsak gyártani, termelni kell tudni, hanem értékesíteni, eladni is. Egészéves kapacitásunkat már eladtuk. Az 1977-es esztendőben 126 fővel 52 millió forintot teljesítettek. A múlt évben már csak 112 fővel, de 57,5 milliót forgalmaztak, s ez év első félévében 103 fős átlaglétszámmal eddig már 30 és félmilliós értéket termeltek. Tehát csökkenő létszámmal emelkedő termelés. Hogyan? — Szervezéssel... _— És hogyan szervezték? — Az üzem adottságainak es sajátosságainak megfelelően. Mindenhova érvényes recept nincs — mondta a gyáregységvezető. A fémönitö-üzem olyan, a mindennapi életben nélkülözhetetlen tömegcikkeket is gyárt (még szerencse), amelyek hiányában nehezebb lenne az élet. Mosdótartó vasállványokat, függönytartó csipeszeket, guri-gurikat. Hogyan? — Bedolgozó rendszerrel. Nyolcvan ilyen bedolgozónk van, gyesen lévő kismamák, csökkent munkaképességű emberek... A PEFÉM vezetősége igyekezett olyan megoldást találni, amivel egyúttal segíthetünk a községbe- lieknek is. Munkát biztosítottunk a számukra, amit otthon, kötetlen munkaidőben tudnak elvégezni. Az üzem előtt, a kis parkban összegezem benyomásaimat. Valamiről még szót kell ejteni. Az öntőben 11 szocialista brigád működik, 79 fővel. Az, hogy ilyen meglepő a gyáregység kívülről, nagymértékben nekik köszönhető, sokat tettek ezért. Az, hogy belül rend van, eredményes gazdasági munka, fegyelmezett, magatartás, ezért is sokat tettek. A személyes példamutatás erejével. Karácsonyi István FBukiuádó, mozgóbér, prémium Anyagi ösztönzők a PÁÉV-nál A legtöbb vállalatnak évek óta szembe kell néznie a fluktuációval. A munkás vándorol, s esetenként nem is káros ez a mozgás. Különösen akkor nem, ha olyan cégnek fordítanak hátat, melynek, termékszerkezete a gazdaságosság határát sem súrolja, szanálásokból tartja fenn magát. Ilyen esetekben kár lenne sajnálkozni, az egészséges szelekció ellen szót emelni. De az építőiparban más a helyzet. Munkájuk akad bőven — csak győzzék! — több, mint amennyi a munkáskéz. Tartani a határidőt, adni a megkövetelt minőséget. Ez a feladata a Pest megyei Állami Építőipari Vállalatnak is. Ehhez azonban vállalaton belül is olyan ösztönzőrendszer szükséges, mely egyértelműen szolgálja ezeknek a feladatoknak a teljesítését. Erről és a vállalat munkaerőhelyzetéről beszélgetünk dr. Zoltánka Viktomé gazdasági igazgató-helyettessel és Romkovics Zoltánnal az szb- közgazdasági bizottságának vezetőjével. Nem nyilatkoznak i A fluktuáció még ma is számottevő a vállalatnál. A statisztikai adatok jelzik, az idén az első hat hónapban 240-en léptek ki a vállalattól, 257-en pedig itt vállaltak munkát. Látszólag pozitív a munkaerő-forgalom. így van ez valóban? — erre a kérdésre dr. Zoltánka Vik- torné válaszol: — A lényeg a „látszólagos” szón van. Igaz, tizenhéttel több a munkavállalók száma, mint a kilépőké. De ez nem téveszthet meg bennünket. Ugyanis a 240 innen távozó dolgozóból 140 szak- és betanított munkást vesztettünk. Ez pedig komoly gond. Azt nem i$ veszem számba, hogy egy részük itt szerezte meg a szakmunkás bizonyítványt. Hiszen a vállalat évenNugykéros Háromszáz vagonnal több uborka Az uborkát előkészítik a feldolgozásra A Nagykőrösi Konzervgyárban a feldolgozó vonalak három műszakban, folyamatosan dolgoznak. Szó szerint uborkaszezon van náluk. Eddig háromszáz vagonnál több uborkát zártak üvegekbe, tartósítottak. Lényegében a döm- ping mennyiségeken már túl vannak. Ezekben a napokban nem 18, hanem „csak” tíz vagon uborka érkezik a gyárba, ennyi vár feldolgozásra. A főzelékféléket gyártó vonalak terhelése — s nem utolsó sorban az ott dolgozóké! —igen nagy. De az alapcél: menteni a nyersanyagot, még jó minőségben feldolgozni. Éppen ezért szervezték és szervezik meg a szombati és a vasárnapi műszakokat, fizetnek felemelt bért, plusz prémiumot, azoknak, akik pihenőnapjukon is a gépek mellé állnak. Egyes zöldségfélék érési ideje összeesett. Ez pedig feszített munkatempót követel a konzervgyáriaktól. Példa erre, hogy tavaly augusztus végén tartottak ott a paradicsom-feldolgozással, mint most. Naponta hetven vagon paradicsom érkezik a gyárba, így ma már a paradicsom-feldolgozó vonalak kapacitásának 70—80 százaléka lekötött. Ugyanakkor nagyon kevés gyümölcsöt, gyümölcsfélét kapnak tartósításra. Jelenleg őszibarackot dolgoznak fel. De olyan kevés az a mennyiség, amit a gazdaságok szállíta- i nak, hogy erre csak egy mű- 1 szakot szerveztek. Folyamatosan fogadják a termelőgazdaságoktól a paprikát is, naponta 10—11 vagonnyit. A zöldbabból a feldolgozó vonalakra 6—8 vagon kerül. A tempó feszített. te több milliót áldoz a szakmunkásképzésre, az újonnan belépők betanítása azonban időt vesz igénybe. Márpedig nálunk az idő egyenlő a határidővel! Próbáltuk az eltávozások okait kideríteni, kérdőíves felméréssel. A százki- lencven kitöltött lapból a következők derültek ki: 49-en a lakóhelyükhöz közelebbi munkaalkalom miatt távoztak, 33-an a keresetüket kevesellték, 108-an a „miért lépett ki” kérdésre nem válaszoltak. Sajnos egyik-másik szövetkezettel, a melléküzemág nyújtotta kereseti lehetőségekkel nem tudjuk a versenyt állni. Pedig 1972-ben a bérszínvonalunk egy főre vetítve 27 ezer 816 forint volt, az idén pedig 46 ezer 533. S ráadásul a béreket szinte erőn felül növeltük, növeljük. — A differenciálásra módot adó, ösztönzőbb premizálás nem segítene? — Segít, de még mindig nem eléggé. Pedig három éve, hogy bevezettük a mozgóbér- rendszert. Ez azt jelenti, hogy például az idén a hat százalékos bérfejlesztés összegének 75 százalékát alapbéresítet- tük, 25 százalékát pedig mozgóbérként differenciálásra használjuk fel. Folyamatosan fizetjük ki, természetesen feltételekhez kötve az első, illetve a háromnegyedév eredményei alapján. A 2 ezer 301 teljes munkaidőben foglalkoztatott fizikai munkásunk egy év alatt a határidők tartásáért, a jobb minőségért másfél millió mozgóbért kaphat. Az úgynevezett célprémiumok pedig 160 ezer forint. — S mit szólnak ehhez a rendszerhez az érintettek? — kérdezem Tomkovics Zoltánt: — A munkahelyi demokrácia fórumain elhangzott vélemények, a szakszervezeti bizalmiak tapasztalatai jelzik: az ilyenfajta differenciálással, melynek alapja a több, a jobb munka, egyetértenek. Miért több? S természetesen minden évben a kollektív szerződés felülvizsgálata során a szak- szervezeti tanáccsal közösen — a bizalmiak véleményére alapozva — a gazdasági vezetés finomítja, az adott helyzethez igazítja az anyagi érdekeltség, ösztönzés rendszerét. A premizálási és a jutalmazási szabályzat egységes rendszerbe foglalja az anyagi ösztönzés valamennyi gazdasági formáját. Felöleli a teljes termelési, műszaki. gazdálkodási, ügyviteli területet A mozgó- bérről, a 160 ezer forintos célprémiumról már volt szó. Ezzel azonban korántsem teljes a kép. Hiszen az éves prémium, amit a műszakiak és az alkalmazottak kaphatnak ennél jóval több: 2 millió360 ezer forint. Ezt az összeget az önálló termelési egységek, főegységek — a központban dolgozókat is ideértve hatszáznál nem többnek — premizálási és jutalmazási lehetőségeként tartják számon. Több a pénz. Miért, s vajon a kifizetésekhez' kapcsolódó feltételek hasonlóan szigorúak? — újra csak dr. Zoltánka Viktométól várok választ — A több pénz nem a fizikai munkások és a nem fizikai állományúak közötti különbségből fakad. Az említett másfél milliós mozgóbérhez, s a célprémiumhoz a második műszak bevezetésére ösztönző bérpreferenciát, a kiemelt munkák díjazására fordítható összeget, de a különlegesen nehéz termelési feladatok elősegítését célzó pénzt, a jutalmazási keretet is ide kell számítani. Ezek tavaly is voltak, így az idén mindent számba véve, ötmillió forint az az összeg, amit a fizikai munkások ösztönzésére fordíthatunk különböző címeken. A nem fizikai állományba tartozóknál a prémium forrása a béralap és a részesedés is. A feltételek éppoly szigorúak, mint a fizikai munkásoknál. — A lakásátadások ütemes teljesítése, egyéb vállalati feladatok valóra váltása, a saját termelés mennyisége, az árbevétel alakulása mind, mind mérlegre kerül. A prémium összege a túlteljesítéstől vagy a lemaradástól függően nő, illetve csökken. Kevesebbet fizetünk ki, ha túllépték a felhasználható átlagbért, illetve bértömeget, a tervezett anyagkészlet szintet, nem teljesítették a lakásátadási tervet. A felsoroltak közül bármelyik csökkenést von maga után. Bizonyos határon túl a prémium időarányos részének megvonását,. Tegyek még hozzá annyit: a prémiumkeretet a kollektív szerződésben az egyes munkakörökre meghatározott kulcsszám alapján, s ezen belül személyre differenciálva adja ki a vállalat. Előfordul, hogy ha minden rendben van, az I—III. negyedévi kifizetéseknél a központi állományba tartozók az időarányos prémiumalapnak a 60 százalékát kapják. S ez bizony nem lebecsülendő összeg. i Minimális bért Az építőipar, így a Pest megyei vállalat is a határidők, a munka minősége mellett figyelmet és gondot fordít más, a belső gazdálkodással összefüggő kérdésekre is. így például a gépek kihasználására, az energiatakarékosságra, az anyaggazdálkodásra. A már sokszor és sokat emlegetett ösztönzési rendszerben ez is helyet kapott. j Az éves, úgynevezett gazdálkodási célprémium, a felosztható 160 ezer forint a gépek jobb kihasználását, az átgondoltabb anyag- és energiatakarékosságot hivatott szolgálni. Akiken nagyon seríj múlik ebben a népgazdasági és vállalati szempontból is elengedhetetlenül fontos kérdésben, ugyancsak nem a fizikai állományba tartoznak. Energiaszegény gazdaságunk, a géppark még jobb kihasználása követeli meg, hogy a következő módosítások, finomítások során esetleg az ilyen célra fordított összegeket tovább növelje a vállalat. Jobban ösztönözze aX érintetteket. , Nemcsak építőipari sajátosság, hogy menet közben át kell csoportosítani, módosítani a szervezéseket. De náluk is gyakran van ilyen. Éppen ezért esetenként kaphatnak célprémiumot azok, akik nem önelszámoló szervezetnél dolgoznak — az éves prémium- feladatok rájuk nem vonatkoznak —, de a vállalat céljait erőn felül segítik. A felhasználható célprémium 550 ezer forint. " ■ Nehéz lenne pontosan megjelölni, honnan kellene, és hogyan lehetne előteremteni még pénzt a gépek jobb kihasználóinak, az energiával takarékoskodóknak további anyagi ösztönzésre. Mert a jó, a hasznos munka megbecsüléséért nem sajnáljuk a forintokat. Az alapelvhez jár közel a PÁÉV is, amikor a differenciálásnak, a kiemelkedő fizikai vagy szellemi munka elismerésének anyagi feltételeit az újabb követelményekhez igazítja. S remélhetőleg ez a bérezés, melyet vállalaton belül alkalmaznak mielőbb odavezet: az a munkás vigyen haza sokat, aki kiemelkedően dolgozott. Varga Edit