Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-10 / 186. szám

1979. AUGUSZTUS 10., PÉNTEK 3 Békés és biztonságos jövőt valamennyi gyermeknek! A* európai gyermektalálkoxó réssfvewóimek ihteueie Az európai gyermektalálkozó résztvevői zánkai táboro­zásuk záróünnepségén, csütörtökön üzenetet intéztek a világ gyermekeihez és felnőttjeihez. Üzenetükben hangsúlyozták: A nemzetközi gyermekév jegyében megtartott találkozón megismerték egymást, barátságot kötöttek, s örömmel tapasz­talták, hogy bár különböző országokból érkeztek, különböző nyelven beszélnek, hagyományaik, szokásaik, a világról al­kotott fogalmaik eltérőek, jól megértették és megszerették egymást. Valamennyien azt szeretnék, hogy az a figyelem, amely a nemzetközi gyermekévben a világon irántuk meg­nyilvánult, az elkövetkező években sem csökkenne. Kérik a jövőért felelősséget érző felnőttektől: kövessenek el mindent a világbéke megőrzéséért, az enyhülésért, a fegyverkezési verseny megfékezéséért, a leszerelésért, egy jobb és igazságo­sabb világ megteremtéséért, amelyben minden fiatal megis­merheti a tanulás, a munka, a tudás és az alkotás szépségét, a játék örömét, de sohasem ismeri meg a háború borzalmait, a kizsákmányolást, a fasizmust, a faji megkülönböztetést és az éhséget. Békés és biztonságos jövőt valamennyi gyermeknek! — ezzel a felhívással fejeződik be a fiatalok üzenete, amelyet több nyelven is felolvastak. A találkozó záróünnepségén, amelyre több mint 2000 ma­gyar úttörő mellett a 34 ország delegációja is felsorakozott. Szűcs Istvánná, a Magyar Út­törők Szövetségének főtitkára mondott beszédet. Az európai gyermektalálko­zó résztvevői ezután a fanfá­rok jelére átadták a város alapítólevelét, a tábor kulcsát és zászlaját a város vezetői­nek. A DlVSZ-induló hangjai­nál ünnepélyesen levonták az árbocokról a különböző nem­zetek zászlóit. Az esti órákban látványos tűzijáték mellett a gyermekek felelevenítették a találkozó élményeit, dallal, tánccal, já­tékkal búcsúztak egymástól és a várostól. Nagygépek, traktorok a Szovjetunióból A budapesti nemzetközi vásárközpontban jó ütemben haladnak az augusztus 14— 26. között megrendezésre kerülő szovjet mezőgazdasági, élelmiszeripari és mezőgép- ipari kiállítás előkészületei. A vásárvárosban szorgalmasan dolgoznak, hogy előkészítsék a helyet az 1500 négyzetmé­teres fedett, illetve 2 ezer négyzetméteres nyitott sza­badtéri bemutató anyagának. A Szovjetunióból repülőgépen, vasúton és kamionokkal ér­kezik az igen változatos és gazdag kiállítási anyag: min­denekelőtt azok a nagygé­pek, traktorok, gépi felszere­lések, amelyeknek korábbi változatai már nagy szám­ban találhatók meg a mező- gazdasági üzemek gépparkjá­ban, illetve amelyek az idén kerültek a magyar mezőgaz­daság hétköznapi gyakorlatá­ba. A kiállítás látogatói egye­bek között megtekinthetik majd az AN—2-es mezőgaz­dasági repülőgépet, valamint a KA—24-es helikoptert, amely jó hatásfokkal végzi a me­zőgazdasági növényvédelmi munkát. Bemutatják a T— 150 K típusú nehéztraktort. KokiEEák és emberek • • Öntöde a park közepén Vas- és fémöntő üzem. Nem tehetek róla, de ha ezt hal­lom, mindig fullasztó, zsíros fekete füst, a lisztnél is fino­mabb, mindent betakaró ko­romréteg, és nagy sötét ho- dály jelenik meg előttem. Húsz évvel ezelőtt jártam Híre a világban Az üzem pontosan Veres­egyház szélén van, tőle bal­ra a község utolsó házai, jobbna a mező, a szántóföld. Köteles Imre gyáregységve­zető szobája, megszokott igaz­gatói bútorzattal: író- és tár­gyalóasztal, könyvszekrény bekötött rendeletek'kel, szak­könyvekkel. A falakon gra­fikonok. A gyáregységvezető 1978. január 2-től áll az üzem élén, csak erről az időről hajlandó nyilatkozni. Tiszteletben tar­tom kívánságát, s nem fagga­tom a múltról, hiszen előze­tes tájékozódásom alapján — így mondtam Köteles Imré­nek is — úgy tudom, hogy ez az üzem ismert az egész vi­lágon, vagy legalábbis azon a részen, ahová eljutnak az Ika­rus autóbuszok. A gyáregységben háromfé­le öntéssel foglalkoznak: ho­mok, kok illa, és gépi öntés­sel. A két legnagyobb meg­rendelőjük az Ikarus, és a Magyar Hajó- és Darugyár. Az előbbinek mintegy 180— 200 féle, köztük belső, külső térelemeket, valamint az au­tóbusz hűtőjére kerülő Ika­rus feliratot öntik; az utóbbi­nak évente 10 millió forintos rendelését elégítik ki. I fád homok — Nézzük meg az öntő­műhelyeket — javasolom, s a gyáregységvezető készsége­sen elindul előttem. — Először a homoköntők­höz menjünk — mondja. A homoköntés, a szakma csúcsa. Nagy szakértelmet, jó technikai érzéket igényel. Az öntő, maga készíti el az ön­tőformát — homokból. Mégpe­dig váci homokból. Az a leg­jobb — vallják az öntők. Mindegyikük egy öntőasz­talnál áll, melynek magas pe­reme nem engedi lecsurogni a homokot Formáznak, majd a katlanból vaskanállal me­rítik ki a folyékony, forró, alumíniumot. Nincs füst nincs korom. De van elszívó berendezés minden katlan fö­lött. Az öntőüstöket villannyal hevítik. Világos, tiszta üzem­rész. Egyedi darabok készül­nek itt. A csarnok másik végében a kokillaöntők dolgoznak. Ez már betanított munka, fém­ből, készült formákba öntik az alumíniumot vagy a re­zet Ez az öntési forma a kis, és közepes szériák gyártására való. A gépi öntés pedig már automatizált folyamat. Az ön- a 'gép. présel. Az öntő önt, ~a gép présel... Százharmincán dolgoznak itt, vegyesen nőik és férfiak. Hol öltöznek? Hol étkeznek, és hpl mosakodnak? — Jöjjön. Megmutatom. — mondta a gyáregységvezető. A mosdók fehér csempével borított falai között hideg-me­leg víz folyik a zuhanyró­zsákból, a mosdócsapokból. Az öltözőkben katonás rendben sorakoznak a szekrények. Rend és tisztaság. Jó szervezéssel A készáruraktár, jóformán üres: — Az a vállalat, amelyik raktárra dolgozik, csak lát­szateredményeket mutathat fel, mert nemcsak gyártani, termelni kell tudni, hanem értékesíteni, eladni is. Egész­éves kapacitásunkat már el­adtuk. Az 1977-es esztendőben 126 fővel 52 millió forintot tel­jesítettek. A múlt évben már csak 112 fővel, de 57,5 milliót forgalmaztak, s ez év első félévében 103 fős átlaglétszám­mal eddig már 30 és félmilliós értéket termeltek. Tehát csökkenő létszámmal emelke­dő termelés. Hogyan? — Szervezéssel... _— És hogyan szervezték? — Az üzem adottságainak es sajátosságainak megfelelően. Mindenhova érvényes recept nincs — mondta a gyáregy­ségvezető. A fémönitö-üzem olyan, a mindennapi életben nélkülöz­hetetlen tömegcikkeket is gyárt (még szerencse), ame­lyek hiányában nehezebb len­ne az élet. Mosdótartó vas­állványokat, függönytartó csi­peszeket, guri-gurikat. Ho­gyan? — Bedolgozó rendszerrel. Nyolcvan ilyen bedolgozónk van, gyesen lévő kismamák, csökkent munkaképességű emberek... A PEFÉM veze­tősége igyekezett olyan meg­oldást találni, amivel egyút­tal segíthetünk a községbe- lieknek is. Munkát biztosítot­tunk a számukra, amit ott­hon, kötetlen munkaidőben tudnak elvégezni. Az üzem előtt, a kis park­ban összegezem benyomásai­mat. Valamiről még szót kell ejteni. Az öntőben 11 szocia­lista brigád működik, 79 fő­vel. Az, hogy ilyen meglepő a gyáregység kívülről, nagy­mértékben nekik köszönhető, sokat tettek ezért. Az, hogy belül rend van, eredményes gazdasági munka, fegyelme­zett, magatartás, ezért is so­kat tettek. A személyes pél­damutatás erejével. Karácsonyi István FBukiuádó, mozgóbér, prémium Anyagi ösztönzők a PÁÉV-nál A legtöbb vállalatnak évek óta szembe kell néznie a fluktuációval. A munkás ván­dorol, s esetenként nem is káros ez a mozgás. Különösen akkor nem, ha olyan cégnek fordítanak hátat, melynek, termékszerkezete a gazdasá­gosság határát sem súrolja, szanálásokból tartja fenn magát. Ilyen esetekben kár lenne sajnálkozni, az egészsé­ges szelekció ellen szót emel­ni. De az építőiparban más a helyzet. Munkájuk akad bő­ven — csak győzzék! — több, mint amennyi a munkáskéz. Tartani a határidőt, adni a megkövetelt minőséget. Ez a feladata a Pest megyei Álla­mi Építőipari Vállalatnak is. Ehhez azonban vállalaton be­lül is olyan ösztönzőrendszer szükséges, mely egyértelműen szolgálja ezeknek a felada­toknak a teljesítését. Erről és a vállalat munka­erőhelyzetéről beszélgetünk dr. Zoltánka Viktomé gazdasá­gi igazgató-helyettessel és Romkovics Zoltánnal az szb- közgazdasági bizottságának ve­zetőjével. Nem nyilatkoznak i A fluktuáció még ma is számottevő a vállalatnál. A statisztikai adatok jelzik, az idén az első hat hónapban 240-en léptek ki a vállalat­tól, 257-en pedig itt vállal­tak munkát. Látszólag pozitív a munkaerő-forgalom. így van ez valóban? — erre a kérdésre dr. Zoltánka Vik- torné válaszol: — A lényeg a „látszólagos” szón van. Igaz, tizenhéttel több a munkavállalók szá­ma, mint a kilépőké. De ez nem téveszthet meg bennün­ket. Ugyanis a 240 innen tá­vozó dolgozóból 140 szak- és betanított munkást vesztet­tünk. Ez pedig komoly gond. Azt nem i$ veszem számba, hogy egy részük itt szerezte meg a szakmunkás bizonyít­ványt. Hiszen a vállalat éven­Nugykéros Háromszáz vagonnal több uborka Az uborkát előkészítik a feldolgozásra A Nagykőrösi Konzerv­gyárban a feldolgozó vonalak három műszakban, folyama­tosan dolgoznak. Szó szerint uborkaszezon van náluk. Ed­dig háromszáz vagonnál több uborkát zártak üvegekbe, tar­tósítottak. Lényegében a döm- ping mennyiségeken már túl vannak. Ezekben a napokban nem 18, hanem „csak” tíz vagon uborka érkezik a gyár­ba, ennyi vár feldolgozásra. A főzelékféléket gyártó vonalak terhelése — s nem utolsó sor­ban az ott dolgozóké! —igen nagy. De az alapcél: menteni a nyersanyagot, még jó minő­ségben feldolgozni. Éppen ezért szervezték és szervezik meg a szombati és a vasár­napi műszakokat, fizetnek fel­emelt bért, plusz prémiumot, azoknak, akik pihenőnapju­kon is a gépek mellé állnak. Egyes zöldségfélék érési ideje összeesett. Ez pedig fe­szített munkatempót követel a konzervgyáriaktól. Példa erre, hogy tavaly augusztus végén tartottak ott a paradi­csom-feldolgozással, mint most. Naponta hetven vagon para­dicsom érkezik a gyárba, így ma már a paradicsom-fel­dolgozó vonalak kapacitásá­nak 70—80 százaléka lekötött. Ugyanakkor nagyon kevés gyümölcsöt, gyümölcsfélét kapnak tartósításra. Jelenleg őszibarackot dolgoznak fel. De olyan kevés az a mennyiség, amit a gazdaságok szállíta- i nak, hogy erre csak egy mű- 1 szakot szerveztek. Folyamatosan fogadják a termelőgazdaságoktól a papri­kát is, naponta 10—11 vagon­nyit. A zöldbabból a feldol­gozó vonalakra 6—8 vagon ke­rül. A tempó feszített. te több milliót áldoz a szak­munkásképzésre, az újonnan belépők betanítása azonban időt vesz igénybe. Márpedig nálunk az idő egyenlő a ha­táridővel! Próbáltuk az eltá­vozások okait kideríteni, kér­dőíves felméréssel. A százki- lencven kitöltött lapból a kö­vetkezők derültek ki: 49-en a lakóhelyükhöz közelebbi munkaalkalom miatt távoztak, 33-an a keresetüket kevesell­ték, 108-an a „miért lépett ki” kérdésre nem válaszol­tak. Sajnos egyik-másik szö­vetkezettel, a melléküzemág nyújtotta kereseti lehetőségek­kel nem tudjuk a versenyt áll­ni. Pedig 1972-ben a bérszín­vonalunk egy főre vetítve 27 ezer 816 forint volt, az idén pedig 46 ezer 533. S ráadásul a béreket szinte erőn felül növeltük, növeljük. — A differenciálásra módot adó, ösztönzőbb premizálás nem segítene? — Segít, de még mindig nem eléggé. Pedig három éve, hogy bevezettük a mozgóbér- rendszert. Ez azt jelenti, hogy például az idén a hat száza­lékos bérfejlesztés összegének 75 százalékát alapbéresítet- tük, 25 százalékát pedig mozgóbérként differenciálás­ra használjuk fel. Folyamato­san fizetjük ki, természetesen feltételekhez kötve az első, illetve a háromnegyedév ered­ményei alapján. A 2 ezer 301 teljes munkaidőben foglalkoz­tatott fizikai munkásunk egy év alatt a határidők tartásáért, a jobb minőségért másfél mil­lió mozgóbért kaphat. Az úgynevezett célprémiumok pe­dig 160 ezer forint. — S mit szólnak ehhez a rendszerhez az érintettek? — kérdezem Tomkovics Zoltánt: — A munkahelyi demokrá­cia fórumain elhangzott véle­mények, a szakszervezeti bi­zalmiak tapasztalatai jelzik: az ilyenfajta differenciálással, melynek alapja a több, a jobb munka, egyetértenek. Miért több? S természetesen minden év­ben a kollektív szerződés fe­lülvizsgálata során a szak- szervezeti tanáccsal közösen — a bizalmiak véleményére ala­pozva — a gazdasági vezetés finomítja, az adott helyzethez igazítja az anyagi érdekeltség, ösztönzés rendszerét. A pre­mizálási és a jutalmazási sza­bályzat egységes rendszerbe foglalja az anyagi ösztönzés valamennyi gazdasági formá­ját. Felöleli a teljes termelé­si, műszaki. gazdálkodási, ügyviteli területet A mozgó- bérről, a 160 ezer forintos célprémiumról már volt szó. Ezzel azonban korántsem tel­jes a kép. Hiszen az éves pré­mium, amit a műszakiak és az alkalmazottak kaphatnak ennél jóval több: 2 millió360 ezer forint. Ezt az összeget az önálló termelési egységek, főegységek — a központban dolgozókat is ideértve hat­száznál nem többnek — pre­mizálási és jutalmazási lehe­tőségeként tartják számon. Több a pénz. Miért, s va­jon a kifizetésekhez' kapcso­lódó feltételek hasonlóan szi­gorúak? — újra csak dr. Zoltánka Viktométól várok választ — A több pénz nem a fizi­kai munkások és a nem fi­zikai állományúak közötti kü­lönbségből fakad. Az emlí­tett másfél milliós mozgóbér­hez, s a célprémiumhoz a má­sodik műszak bevezetésére ösz­tönző bérpreferenciát, a ki­emelt munkák díjazására for­dítható összeget, de a külön­legesen nehéz termelési fel­adatok elősegítését célzó pénzt, a jutalmazási keretet is ide kell számítani. Ezek tavaly is voltak, így az idén min­dent számba véve, ötmillió fo­rint az az összeg, amit a fi­zikai munkások ösztönzésére fordíthatunk különböző cí­meken. A nem fizikai állo­mányba tartozóknál a pré­mium forrása a béralap és a részesedés is. A feltételek épp­oly szigorúak, mint a fizikai munkásoknál. — A lakásátadások ütemes teljesítése, egyéb vállalati fel­adatok valóra váltása, a sa­ját termelés mennyisége, az árbevétel alakulása mind, mind mérlegre kerül. A pré­mium összege a túlteljesítés­től vagy a lemaradástól füg­gően nő, illetve csökken. Ke­vesebbet fizetünk ki, ha túl­lépték a felhasználható át­lagbért, illetve bértömeget, a tervezett anyagkészlet szin­tet, nem teljesítették a la­kásátadási tervet. A felsorol­tak közül bármelyik csökke­nést von maga után. Bizonyos határon túl a prémium idő­arányos részének megvonását,. Tegyek még hozzá annyit: a prémiumkeretet a kollektív szerződésben az egyes munka­körökre meghatározott kulcs­szám alapján, s ezen belül személyre differenciálva adja ki a vállalat. Előfordul, hogy ha minden rendben van, az I—III. negyedévi kifizeté­seknél a központi állomány­ba tartozók az időarányos pré­miumalapnak a 60 százalé­kát kapják. S ez bizony nem lebecsülendő összeg. i Minimális bért Az építőipar, így a Pest megyei vállalat is a határ­idők, a munka minősége mel­lett figyelmet és gondot for­dít más, a belső gazdálko­dással összefüggő kérdésekre is. így például a gépek ki­használására, az energiataka­rékosságra, az anyaggazdálko­dásra. A már sokszor és sokat emlegetett ösztönzési rendszerben ez is helyet ka­pott. j Az éves, úgynevezett gaz­dálkodási célprémium, a fel­osztható 160 ezer forint a gépek jobb kihasználását, az átgondoltabb anyag- és ener­giatakarékosságot hivatott szolgálni. Akiken nagyon seríj múlik ebben a népgazdasági és vállalati szempontból is elengedhetetlenül fontos kér­désben, ugyancsak nem a fi­zikai állományba tartoznak. Energiaszegény gazdaságunk, a géppark még jobb kihaszná­lása követeli meg, hogy a következő módosítások, fino­mítások során esetleg az ilyen célra fordított összege­ket tovább növelje a válla­lat. Jobban ösztönözze aX érintetteket. , Nemcsak építőipari sajátos­ság, hogy menet közben át kell csoportosítani, módosíta­ni a szervezéseket. De náluk is gyakran van ilyen. Éppen ezért esetenként kaphatnak célprémiumot azok, akik nem önelszámoló szervezetnél dol­goznak — az éves prémium- feladatok rájuk nem vonat­koznak —, de a vállalat cél­jait erőn felül segítik. A fel­használható célprémium 550 ezer forint. " ■ Nehéz lenne pontosan meg­jelölni, honnan kellene, és hogyan lehetne előteremteni még pénzt a gépek jobb ki­használóinak, az energiával takarékoskodóknak további anyagi ösztönzésre. Mert a jó, a hasznos munka megbe­csüléséért nem sajnáljuk a fo­rintokat. Az alapelvhez jár közel a PÁÉV is, amikor a differenciálásnak, a kiemelke­dő fizikai vagy szellemi mun­ka elismerésének anyagi fel­tételeit az újabb követelmé­nyekhez igazítja. S remélhe­tőleg ez a bérezés, melyet vállalaton belül alkalmaznak mielőbb odavezet: az a mun­kás vigyen haza sokat, aki kiemelkedően dolgozott. Varga Edit

Next

/
Oldalképek
Tartalom