Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-08 / 184. szám

; 1979. AUGUSZTUS 8., SZERDA

Heti jogi tanácsok

0 Hogyan kell számítani a b€ dolgozónál, vagy annál, akinek a munkaidejét megállapítani nem lehet, a családi pótlékra jogosultságához szükséges időt?

Ha a bedolgozó igazolja a 21 nap biztosításban töltött időt. vagy olyan munkaviszonyban álló biztosított igényli a családi pótlékot, akinek munkaidejét megállapítani nem lehet, akkor is csak arra a naptári hónapra állapítható meg a családi pótlékra való jogosultság, amely hónapban keresete az 500 forintot, illetve a napi 20 forintot eléri. Ha több jogviszony keretében végeznek munkát (pl. a bedolgozó két ipari szövetkezetben), az összes keresetet egybe kell számítani, és ha eléri az 500 forintot, illetőleg a napi 20 forintot, akkor a jogosultsághoz szükséges feltétel megvan. A kereset napi átlagát a bedolgozónál úgy kell megállapítani, hogy a havi keresetet el kell osztani a hónap munkanapjainak a számával. Nem lehet osztószámként figyelembe venni a munkába lépés napját megelőző, illetőleg a bedolgozói jogviszony megszűnését követő munkanapokat, továbbá azokat a munkanapokat sem, amelyeken igazoltan nem végez munkát (kereső- képtelen, terhességi-gyermekágyi segélyben, baleseti táppénzben részesül, 3 éven aluli gyermek gondozása, 10 éven aluli gyermek ápolása miatt nem végez munkát, szabadságra jogosultság hiányában legfeljebb 2 hétre mentesítést kapott, népi ülnöki teendőket lát el, katonai szolgálatot teljesít, illetve rajta kívül eső okból (pl. anyaghiány, előkészület stb. miatt).

A munkavégzés nélkül biztosításban töltött idő beszámítását és azt, hogy a biztosítás megszűnése után milyen esetekben jár családi pótlék, a Minisztertanács az alábbiak szerint szabályozta:

A biztosítás megszűnését követő azt az időt, amely alatt a volt biztosított

a) gyermekgondozási segélyben részesül,

b) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben részesül,

c) keresőképtelen, de táppénzre, az előírt biztosítási idő hiányában nem jogosult,

d) mezőgazdasági szövetkezettől betegségi vagy szülési segélyben részesül.

e) katonai szolgálatot teljesít,

a családi pótlékra jogosultság szempontjából úgy kell figyelembe venni, mintha a megszűnt biztosítás az említett idő alatt fennállna. A c) pontban felsorolt időt addig az időpontig lehet figyelembe venni, ameddig folyamatos.

0 Mikor jogosultak a hozzátartozók baleseti nyugellátásra, és milyen eltérések vannak a baleseti és nem baleseti hozzátartozói nyugellátások között?

A hozzátartozók részére baleseti nyugellátás akkor jár, ha a sérült az üzemi baleset következtében meghalt. A baleseti rokkantsági nyugdíjas hozzátartozóit megilleti baleseti nyugellátás akkor is, ha a nyugdíjas nem az üzemi

MOZIMŰSOR

AUGUSZTUS 9-TÖL AUGUSZTUS 15-IG

ABONY

9—10: Vigyázat rozmárok 11—12: Csillagkőudvar bármi áron*

13—15: Ned Kelly* ____ _

ABONY, Mese

11—14: Dorotka és a strucc ABONY, Művész 11—14: Bruno vándorlásai**

BUDAÖRS

9—12: Elcsábítva

és elhagyatva*

ÍJ—ÍJ: Fogjuk meg és vigyétek CEGLÉD, Szabadság

9—12: A sólyom nyomában (du.)

9—12: Rosszemberek0 (este) 13—15: Transzszibériai expressz (du.)

13—15: Police Python 357 (este)

CEGLÉD, Mese

9—15: Papucs és rózsa I—n.

CEGLÉD, Művész 9—15: Nevelj hollót* DUNAHARASZTI

9—12: Félénk vagyok,

de hódítani akarok 13—14: Transzszibériai expressz

DUNAKESZI, Vörös Csillag

9—12: A reménység szele (du.) 9—12: A hosszú hétvége*

(este)

13—15: Üzenet a metoritba (du.)

13—15: A friss széna hódító illata*

DUNAKESZI. Rákóczi

9—10: Csárdáskirálynő 11—12: Cirkusz 13—14: Vigyázat rozmárok

DUNAKESZI, J. A.

9: Csárdáskirálynő 12: Hosszú hétvége*

13: Vigyázat rozmárok 15: A friss széna bódító illata*

ÉRD

9—10: Apámuram**

12: Fekete kalóz 13—14: Rosszemberek*

FÓT

9—10: Fogjuk meg és vigyétek 11—12: Mackenna aranya 13—14: Kirándulás gyilkossággal

GÖDÖLLŐ

9—12: Lángoló sivatag (du.) 9—12: Az ártatlan** (este) 13—15: Félénk vagyok,

de hódítani akarok

GYAL

9—10: Rákóczi hadnagya 11—12: Lucky Lady x

12: Lolka és Bolka a föld körül (du.)

13—14: Inkák kincse

KEREPESTARCSA

9—10: Meztelen bosszú**

11—12: Tétova szerelem 13—14: Az amerikai barát

LEÁNYFALU, Kertmozi

9—10: Sógorok, sógornők** 11—14: ABBA

MONOR

9—12: Ned Kelly 13—15: Zelengora csúcsai (du.) 13—15: A bíró és a gyilkos (este)

MONOR, Kertmozi

9—10: Csillagkőudvar bármi áron*

11—12: Hét tonna dollár** 13—14: Félelem a város felett**

NAGYKŐRÖS, A. J.

9—12: Transzszibériai expressz <du.)

9—12: Pokoli torony I—H.*

(este)

13—15: A sólyom nyomában (du.)

13—15: Kosszemberek* (este)

NAGYKATA

9—12 j Sugarland!

hajtóvadászat* *

13—15: Vértestvérek

PILISVORÖSVAR

9—10: És az eső elmos minden nyomot0 ll—12: Sógorok, sógornők** 13—14: A farmer felesége*

POMAZ

9—10: Rosszemberek*

11—12: Rejtelmes sziget 13—14: Félénk vagyok,

de hódítani akarok

RÁCKEVE

9—10: Rejtelmes sziget 11—12: Agyő haver**

12: Holnap lovasai (du.) 13—14: Meztelen bosszú**

SZIGETSZENTMIKLÓS

9—10: Osceola (du.)

9—10: Agyő haver (este)

11—12: Ludas Matyi (du.)

11—12: Meztelen bosszú**

13—14: Magas szőke férfi, felemás cipőben

SZENTENDRE

9—12: Félénk vagyok,

de hódítani akarok 13—15: Rejtelmes sziget (du.) 13—15: Az ártatlan**

TAPIŐSZELE

9—10: Előkelő alvilág**

11— 12: Vértestvérck 13—14: Sugarlandi

hajtóvadászat

VÁC, Művelődési Központ

10: Munkahelyi románc 11: Júlia és a szellemek 12: Hahó, öcsi

VÁC, Kultúr

9—12: Liliomfl (du.)

9—12: A vadnyugat hőskora I—II.

13—15: A reménység szele (du.) 13—15: A hosszú hétvége*

VECSÉS

9—12: Kincskereső

kisködmön (du.)

9—12: Az amerikai barát**

(este)

13—15: Lángoló sivatag (du.) 13—15: Elcsábítva és elhagyatva (este)

DABAS

9—10: Fehér telefonok***

11: Csínom Palkó

12— 14: Piedone Afrikában

* 14 éven aluliaknak nem ajánljuk!

•• Csak 16 éven felülieknek! ••• Csak 18 éven felülieknek!

baleset következtében halt meg.

A baleseti sérült hozzátartozóit baleseti nyugellátás akkor is megilleti, ha a sérült a baleseti táppénz folyósításának a tartama alatt nem az üzemi baleset következtében halt ugyan meg, de feltehe• tő, hogy életben maradása ese- j tén baleseti rokkantsági nyug- i díjra lett volna jogosult.

A _ baleseti hozzátartozói nyugellátásokra vonatkozó szabályok a következőkben térnek el a hozzátartozói nyugellátásokra vonatkozó szabályoktól :

• a) A baleseti hozzátartozói ! nyugellátás szolgálati időre tekintet nélkül jár.

b) Az üzemi baleset vagy foglalkozási betegség miatt 1975. június 30-a után bekövetkezett halál esetén az özvegyen maradt nőnek — életkorára, egészségi állapotára, valamint az árvaellátásra jogosult gyermek számára tekintet nélkül — állandó özvegyi nyugdíj jár. Nem vonatkozik ez arra az elvált nőre (volt feleségre), aki a férjétől annak halálakor tartásdíjban nem részesült.

c) A baleseti rokkantsági nyugdíjasnak nem az üzemi baleset vagy a foglalkozási betegség miatt 1975. június 30. után bekövetkezett halála esetén, az özvegyen maradt nőt az állandó özvegyi nyugdíj akkor is az 55. életévének a betöltésétől illeti meg, ha az elhalt az üzemi balesetet mezőgazdasági szövetkezeti tagként szenvedte el.

d) Ha a halál üzemi baleset vagy foglalkozási betegség miatt következett be, annak a II. rokkantsági csoport szerinti — az évenkénti rendszeres és az egyéb emelések nélkül számított — baleseti rokkantsági nyugdíjnak a fele, amely az elhaltat a halála időpontjában megillette, vagy megillette volna. Az így ■kiszámított, összeget kl._. kell egészíteni az özvegyi nyugdíjakhoz járó emelési összegekkel.

e) Ha a baleseti rokkantsági nyugdíjas nem az üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében halt meg 1975. június 30-a után, az özvegyi nyugdíj annak a III. rokkantsági csoport szerinti — ad) pontban foglaltaknak megfelelően számított, majd kiegészített — baleseti rokkantsági nyugdíjnak a fele. amely az elhaltat a halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

Dr. M. J.

A Legfelsőbb Bíróság döntései

Érvénytelen végrendelet

Egy elhunyt férfi után jelentős vagyon maradt. A hagyatéki tárgyaláson nemcsak fivére, hanem egy távolabbi rokon is jelentkezett. Az utóbbi azt állította, hogy a súlyosan beteg ember a halálos ágyán, tanúk előtt, őt nevezte meg örökösének. A vita a bíróságon dőlt el, amennyiben az elhunyt testvére a rokon ellen a szóbeli végrendelet érvénytelenségének megállapításáért pert indított. Az ügy a Legfelsőbb Bíróságon dőlt el, amely a keresetnek helyt adott, a szóbeli végrendeletet érvénytelennek mondta ki, és a hagyatékot a fivérnek adta át.

Az ítélet indoklása szerint az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottsága által felülvizsgált és helybenhagyott bírósági orvosszakértői vélemény szerint, az elhunyt — szellemi hanyatlására tekintettel — azon

a napon, amelyet az örökségre igényt tartó rokon megjelölt, már nem volt szóbeli végrendelet alkotására alkalmas állapotban. Közvetlenül előtte több súlyos műtéten esett át, gyors testi és szellemi gyengülés jeleit mutatta, amelyek következtében a zavart időszakok elhatalmasodtak rajta, s ebben többé javulás nem állt be. Orvos- tanúk vallották, hogy kapcsolatteremtési képessége kizárólag az egészségével összefüggő kérdésekre terjedt ki. A betegség természetével járó. ilyen progresszív idegrendszeri zavarok és állapotrosszabbodás miatt jutott az igazságügyi elmeszakértő arra a következtetésre, hogy a nagy beteg — a végrendelkezési képesség elmeorvosi feltételei szempontjából — akaratnyilvánításra alkalmatlan volt. Ezért az állított szóbeli vég- rendelkezést érvénytelennek kellett kimondani.

Elítélték a gyalogost

A késő esti órákban 65 kilométeres sebességgel személyautó haladt az országúton. A vezető, aki tompított fényszórót használt, nem vette észre, hogy egy férfi hirtelen lelép az úttestre, és így történt, hogy elütötte. A gyalogos súlyos sérüléseket szenvedett, az autó pedig erősen megrongálódott. Az elgázolt ember vérében kimutatott alkohol mennyiség 4,3 deciliter 10 százalékos bor tartalmának felelt meg. Tekintve, hogy ittasságával, szabálytalan és figyelmetlen közlekedésével hozzájárult a baleset bekövetkezéséhez, a járási rendőrkapitányság szabálytalan gyalogos közlekedés miatt ötszáz forint pénzbírsággal sújtotta.

Az autótulajdonos, akinek ■kára egy részét a Casco- biztosítás alapján az Állami Biztosító megtérítette, a fennmaradó megfizetéséért az el- elgázolt ember ellen pert indított. Az illető azzal védekezett, hogy az autó vezetője is szabálytalanul közlekedett, mert tompított fényszóróval csak 30—35 kilométeres sebességgel lett volna szabad haladnia. Ezenkívül a balesetével kapcsolatban felmerült kárának beszámítását kérte.

Az alsóíokú bíróságok a gyalogost teljes kártérítésre kötelezték. Törvényességi

óvásra a Legfelsőbb Bíróság az ügyben új eljárást rendetek

— A bíróságok nem voltak figyelemmel az autó veszélyes üzemi jellegére, hanem csak a felek vétkességével foglalkoztak — hangzik a határozat. — A gyalogos hibás magatartását helyesen értékelték, a kihallgatott igazságügyi szakértő szerint azonban, ha a vezető tompított helyett távolsági fényszórót használt volna, az úttestre lelépő embert észreveszi. A vezető arra hivatkozott, hogy, szembejövő forgalom volt,' ezért kellett tompított fényszórót használnia. Ezt a védekezését azonban az eljárt bíróságok nem tisztázták. Meg kell tehát állapítani, hogy a tompított fényszóró alkalmazása indokolt volt-e,-, ezenkívül azt is, hogy a kocsi útkereszteződéshez közele-' dett, ami a sebesség csökken• ■ tését szükségessé tette volna,' KPM-rendelet szerint ugyan- < is a tompított fényszórónak , az útfelületet 40 méterre meg , keld világítania. Eszerint a ( vezető a sebességet nem a , látási viszonyoknak megfelelően választotta meg, tehái [ a KRESZ rendelkezését meg- , szegte. (

— A baleset körülményei- i nek tisztázására is új bizo* . nyitási eljárásra van szükség Amennyiben az volna meg- 1 állapítható, hogy a szeren- 1 esetlenség bekövetkezésében az autó vezetője is felelősséggel tartozik, kármegosztásnak van helye. Ebben az esetben az elgázolt ember olyan arányban érvényesítheti beszámítási kifogásét, amilyen arányban az autótulajdonos saját kárát tartozik viselni. Ezért a sérült embert ért kár mértékét is tisztázni kell. < • •.

Tíz nap rendeletéiből

Egyes kulturális szolgáltatások árainak és díjainak hatályba léptetéséről kiadott 106/1979. KM—ÁH. számú miniszteri utasítást a Művelődésügyi Közlöny 15. szama tartalmazza.

A belföldön forgalomba kerülő könyvek, tankönyvek es egyéb könyvjellegű kiadványok fogyasztói áráról ugyanitt jelent meg a 107/1979. KM —ÁH. sz. utasítás.

A munkabérek kiegészítéséről, a nyugellátások es egyéb ellátások kiegészítéséről a Tanácsok Közlönye 24. száma tette közzé az ezzei kapcsolatos rendelkezéseket.

A nagy értékű közületi személygépkocsik leadási rendjéről a 15/1979. (VII. 28.) Bk. M.—KPM. számú rendelet rendelkezik a Magyar Közlöny 51, számában.

A személyi tulajdonú sze

mélygépkocsik soron kívüli j

vásárlásának engedélyezésérő , szintén a Magyar Közlöny 51. i számában jelent meg a 15) { 1979. (VII. 28.) KPM—Bkü , számú rendelkezés. .

Áz ittas személyek kijózanító állomásra szállításáról a 2/1979. (VIII. 1.) BM—Eü. írisz. rendelet rendelkezik. (Magyar Közlöny 52. szám.)

A büntető bíróságok által elrendelt kényszerelvonó kezelés részletes szabályairól szóló korábbi rendelet hatályon kívül helyezéséről * 9/1979. (VIII. 1.) Eü. M. rendelet intézkedik. (Magyar Közlöny 52. sz.)

A bőrfejtéses sertésvágásroi

ugyanitt jelent meg a 13/1979. (VIII. 1.) MÉM rendelkezés.

Szabálysértések

Törvényesek az eljárások

Ügyészségi vizsgálat a tanácsokon

gek a kártérítési gyakorlattal kapcsolatban nem találtak kifogásolni vailó határozatot. A hatóságok a néhány kárigényes ügyben helyesen döntöttek, megfelelően kötelezték az elkövetőket a kár megtérítésére.

ELLENŐRIZTÉK az ügyészségek azt is, hogy a tanácsok az ügyeket nem késedelmesen intézik-e. A vizsgálat szerint a hatóságok többnyire 30 napon belül járnak el. Határidő-túllépés csupán kivételesen .fordul elő, általában akkor, amikor az ügyben feljelentés kiegészítésére került sor, vagy több tárgyalást tartottak. A végrehajtási eljárások során az ügyészségek elsődlegesen azt állapították meg, hogy ilyen eljárásokra viszonylag ritkán kerül sor. Az elkövetők a kiszabott pénzbírságot ugyanis rövid idő alatt megfizetik. A gödöllői és a váci járásban például az ügyek 90— 95 százalékában nem volt szükség végrehajtási eljárásra.

Az ügyészségek vizsgálataikat az év első felében folytatták le, az akkor hatályos jogszabályok alapján. A július 1-én hatályba lépett új rendelkezések azóta jelentősen bővítették a szabálysértési hatóságok hatáskörét. Az új rendelkezések értelmében olyan cselekmények elbírálása is a szabálysértési hatóságok hatáskörébe tartozik, amelyekről korábban bíróságok döntötték. Ezeknek a vizsgálata azonban majd csak egy későbbi időpontban, képezheti az ügyészségek feladatát.

i Dr. Varga Emil

AZ ÜGYÉSZSÉG feladatai közé tartozik a szabálysértési szervek határozatainak és intézkedéseinek törvényességi felügyelete. E kötelezettségüknek tettek eleget a megyénkben működő ügyészségek, amikor a közelmúltban a tanácsi szabálysértési hatóságok tevékenységét vizsgálták. Az ellenőrzések nemcsak az eljárások törvényességére terjedtek ki, hanem a jogpolitikai elvek érvényesítésére is.

A rendelkezések értelmében a hatóságok a felelősségrevo- nást mellőzhetik egyes esetekben. Akkor például, ha a szabálysértés fegyelmi vétséget is megvalósít, és a fegyelmi fe- lelősségrevonás önmagában is megfelelően szolgálja a társadalom védelmét. Az ügyészségi vizsgálat szerint e rendelkezés érvényesül a gyakorlatban. A szabálysértési jogszabályok azt is előírják, hogy a megelőzés érdekében értesíteni kell az érintett szervet azokról az okokról, amelyek a szabálysértés elkövetését lehetővé tették. E kötelezettségüknek a szabálysértési hatóságok nem minden esetben tettek eleget. Természetesen helyes gyakorlatra is vplt példa. Egyik településen a szabálysértési hatósághoz több olyan feljelentés érkezett, hogy egy termelőszövetkezet gépkocsivezetői a menetleveleket nem, 'vagy nem szabályosan vezetik. A szabálysértési hatóság az eljárásokat lefolytatta, ezenkívül a termelőszövetkezet elnökének a figyelmét az észlelt szabálytalanságokra felhívta. Előfordult olyan eset is, amikor élelmiszer minőségének megrontása címén azért indult eljárás, mert a fagylalt minősége a rozsdásodó, mérőedény miatt nem volt megfelelő. A szabálysértési hatóság akkor is jelzéssel fordult az érintett vendéglátóipari vállalathoz.

Kivételes esetben lehetőség van a szabálysértési ügyben hozott határozat nyilvános közzétételére. A vizsgálatot végző ügyészségek azt állapították meg, hogy egyes esetekben szükség lett volna a közzétételre, a tanácsok azonban ezt elmulasztották. Ilyen volt többek között az az ügy (s, amikor az elkövetők ellen azért indult eljárás, mert a polgári védelmi oktatáson több alkalommal nem vettek részt. Tekintettel a mulasztások nagy számára, indokolt lett volna az ügyben hozott határozatoknak az elkövetők munkahelyén történő közzététele.

A SZABÁLYSÉRTÉSI eljárásban az elkövető indítványozhatja tanúk kihallgatását vagy más bizonyíték beszerzését. Ezzel kapcsolatban az ügyészségek azt állapították meg. hogy a hatóságok minden esetben módot adtak az elkövetők védekezésére. Ezek az indítványok indokoltak voltak. tehát a hatóságok helyesen jártak el, A hozott határozatok az ügyek többségében meggyőzőek és alkalmasak az állampolgárok nevelésére. A büntetéskiszabási gyakorlat az ügyek túlnyomó többségében alkalmas a társadalmi tulajdon védelmére és a munka nélküli jövedelem megakadályozására. Ez a megállapítás azonban nem mindegyik tanácsra érvényes, egyes hatóságok hely- teleníthetően alacsony összegű bírságokat szabtak ki.

Meghatározott esetekben lehetőség van a szabálysértési eljárásban kárigény előterjesztésére. Ennek feltétele, hogy a kár megtérítését a károsult kérje, továbbá a kár ne legyen nagyobb 1000 Ft-nál. Ezer forintnál nagyobb igényről a bíróság dönt, és erre a lehetőségre a szabálysértési hatóságnak a károsultat ki kell oktatni. A tanácsok egyébként 1000 Ft alatti kár esetében is mellőzhetik a kárigény elbírálását, ha az az eljárás befejezését késleltetné. Az ügyészsé-