Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-04 / 181. szám

Galgahévíz Rockegyüttesek vetélkedője VI. ÉVFOLYAM, 181. SZÁM •Itfl rA fii »Til 1979. AUGUSZTUS 4., SZOMBAT Bag, Hévlzgyörk Felelevenítik a régi szakköröket Jelentős fordulójához érkez­tek a nyári szabadtéri rock­eseményeknek Galgahévízen. Vasárnap, augusztus 5-én dél­után három órától a sport­pályán (rossz idő esetén a művelődési házban) a járás­ban rendszeresen fellépő ama­tőr együttesek vetélkedőjére kerül sor. A részt vevő zenekarok ne­vét már megismerhette a kör­nyék táncolni szerető közön­sége, de ez lesz az első alka­lom, amikor egyszerre láthat­juk őket. Az együtteseknek pedig arra, hogy összemérjék tudásukat. Milyen együttesek szerepel­nek vasárnap Galgahévízen? Vácszentlászlóról a Smog, Hatvanból a Treff, Vácról az Alfa és Gödöllőről a Tomas- tic. A Smog együttesről Maszlag Gábor menedzsertől érdeklőd­tünk. — Együttesünk repertoár­jában megtalálható napjaink diszkózenéje, de a keményebb íl>3 az elvontabb muzsikát ked- vvtóők számára is igyekszünk megfelelni. A zenekar össze­tétele lehetővé testi, hogy mind szélesebb körű hangzás- világot teremtsünk. A jövő­ben olyan számokat szeretnénk játszani, amelyekben az együt­tes tagjai bemutathatják hang­szertechnikai felkészültségüket. Saját szerzeményünk jelenleg is van, és reméljük, eljön az idő, amikor műsoraink na­gyobb részét ezek teszik ki. Addig azonban még sokat és keményen kell dolgozni. Az Alfa a váci Madách Imre művelődési központ együtte­se. A városban és környékén mindig szívesen látják őket. Mind a közönség, mind a Az aratás befejeztével nem csendesedett el a bagi határ. Nemcsak a mezőgazdasági hasznosítású földeken dolgoz­nak, serények az autópálya építői is, annál is inkább, mert közeledik a második sza­kasz átadásának éve. 1980. Na­ponta változik a bagi csomó­pont képe, egyre markánsab­ban rajzolódnak ki a felüljá­rók és a .töltések is. Ahol tegnap még szántóföld zöldellt, vagy dűlőút vezetett, most agyagdombok emelked­nek. Az úttest alapjául szol­gáló agyagot a község mögött magasadó Hathegy szolgáltat­ja. A több ezer teherautónyi hegy alig látszik meg rajta, a faállomány azonban megsíny­lette a fejtést. Természetesen az autópálya útjába eső fákat is ki kellett vágni. Több szakaszon új mederbe terelték az Aranyos-patak és a Galga vizét. A patak szinte már a község vándorvize. Eb­ben az évszázadban többször változtatták a folyási irányát de mindeddig a község ér­dekében. Fénykorában vize több malmot is hajtott. Az autópálya építői gondoskodnak a környező dombokról lezú­duló csapadékvíz elvezetéséről is, az úttest alatt. A Nagy­völgy felől érkező vizet a László utcán át elvezető árok fölött a napokban verték le egy újabb híd cölöpjeit. Az M3-as tervezésénél az egyik fő szempont az volt, hogy minél kevesebb lakott területet érintsen. Bagót azon­ban nem kerülhette el a nyom­vonal, a pálya a falut ketté­szeli. méghozzá egymást nél­külözni képtelen két félre. En­nek bizonyítására elég meg­említeni. hogy az egyik rész­ben találhatók a közintézmé­nyek. a másik oldalon pedig a vasútállomás. A két falurész között természetesen megte­remtik az összeköttetést és a közlekedést, a sztráda fölött, de bizonyos elkülönültség így is ki fog alakulni. programokat szervező nép­művelők. — A zenekar nagy gondot fordít az éneklésre — mondja Medgyesi Ildikó, az együttes szólistája. A két énekesen kí­vül a hangszeresek is jól éne­kelnek, így a mai kor diszkó­slágereinek javarészét előad­hatjuk. A Treff jelenleg az egyetlen környékbeli együttes, amelyik a régebbi korok zenéjét is mű­során tartja, — Szívesen játszunk régeb­bi zenét — mondja Nagy Im­re —, arra törekszünk, hogy a mi kedvenceinket a mai fia­talabb generációval is megis­mertessük. örülünk, ha a diszkón nevelkedett fiatalok jól érzik magukat a CCR, a Rolling Stones, vagy a San­tana nótáinak hallatán is. A Tomastic még nem szere­pelt önálló műsorral, ennek magyarázatát kérjük Berényi Zoltántól, a zenekar egyik tagjától. — Együttesünk tagjai na­gyon fiatalok, 16—17 évesek, saját felszerelésük sincs még. A Smog azonban segítségünkre sietett. Estjeiken az ő felsze­relésükkel szoktunk a közön­ség elé lépni. A galgahévízi vetélkedő szervezői az együttesek zenei felkészültségének értékelésé­re szakértő zsűriről is gon­doskodtak. Tagjai: Komjáthy György, a Rádió zenei osztá- I lyának vezetője, Riskó Géza, I az Esti Hírlap pop-rovatának vezetője és Hegedűs László, a Pop Nyár szerkesztője. A mű­sorvezető Arató András disc- jockey. A vetélkedőt a Vikldál Gyu­la vezette Dinamit együttes koncertprogramja zárja. B. L. A fentiekből kitetszik az M3- as és Bag szoros kapcsolata. Érthető, ha a helyi lakossá­got olyan kérdések foglalkoz­tatják, amelyek korábban föl sem merülhettek. Mekkora lesz a zaj, mennyire szennyeződik a levegő, mit terveznek az il­letékesek a várható környe­zeti ártalmak csökkentésére. Az építkezéssel együttjáró por a közeli lakóházak tisztántar­tását egy kicsit megnehezíti, de ez hamarosan megszűnik. Annál több kérdést rejteget a jövő. Bag lakói olvashattak arról, hogy a fővárosban, ahol a fő­útvonal a lakótelep házai kö­zött vezet át, zajfogó dombo­kat emelnek. Például a kis­pesti lakónegyedben. Magasra növő élősövénnyel védik a há­zakat, a portól és más szeny- nyeződéstől. A méltányosság azt kívánja, hogy ezeket a környezetvédő létesítményeket a pálya által érintett vidéki lakott területek is megkapják. Kevésbé jelentős a bagiak régi panasza, hogy nevezzék nevén az autópálya második szakaszát. Gyakran jelennek meg az építkezésről cikkek, amelyek a Gödöllő és Aszód között épülő szakaszról írnak. Dinnyés László alig két hó­napja került a bagi Dózsa György művelődési központ élére. Amikor megérkezett, már nyár volt, s közismert, hogy ilyenkor szaporodnak a kirándulások, nyitnak a stran­dok, üdülni mennek a fel. nőttek, táborozni a gyerekek, és sokasodik a munka a határ­ban is. Mindennek velejárója, hogy ritkulnak a művelődési házak rendezvényei, az úgy­nevezett kiscsoportok egy része nyári szünetet tart. Személyes és csoportos Dinnyés László mégsem ért egyet a megállapítással, hogy ezekben a hónapokban ubor­kaszezon van a közművelő­désben, mint mondja, ezekben a kánikulai napokban formá­lódik a községek közművelő­désének őszi-téli programja. Most dől el, milyen rendez­vényekkel, előadásokkal, a művelődés milyen formáival várják ősszel Bagón és Hévíz- györkön a községek lakóit. — Munkatársaimmal min­denre kiterjedő alapos elem­zést végeztünk, figyelembe Nos, ilyen nem létezik. A sztráda nyomvonala nem érin­ti Aszód határát, széles ívben elkerüli. Az aszódiak ezzel nyernek, hiszen a községen át­haladó 3-as számú főút for­galma csökken majd az M3-as Gödöllő—Bag—Hatvan közötti szakaszának megnyitása után. Balázs Gusztáv Munkában az építők, háttér­ben a Hatliegy és a csomópont legfontosabb felüljárója véve az eddigi sikereket és balsikereket is. Próbáltuk ösz- szegezni azokat az igényeket, amelyek személyes és csopor­tos beszélgetéseken a két köz­ség lakói részéről fölmerül­tek. Ügy véljük, elsősorban a már meglévő igényeket elégít­jük ki, ugyanakkor természe­tesen nem mondunk le azok felkeltéséről sem. — Művelődési Intézmé­nyeinknek ezt a két funkció­ját megfelelő arányban ter­vezzük, s a gyakorlatban is ezt az elvet követjük. Itt van­nak például a nyugdíjasklu­bok, amelyek Bagón és Hé- vízgyörkön jól működnek. Ha az egészséges életmódról szer­vezünk előadást, mert ilyent kívánnak, akkor az étkezési szokások megváltoztatásának igényét is igyekszünk felkel­teni az idősekben. Ha az ifjú­sági klubban a fiatalság is­mertetőjegyeit vitatjuk, a fi­gyelmet a közéletiség, a szo­cialista demokrácia kérdései felé kell irányítani, úgy, hogy legközelebb ezekkel kapcso­latos előadást kérjen a tag­ság. Tervezünk előadássorozatot a bejáró dolgozók klubjaiban. A járási közlekedésbiztonsági tanács segítségével öt előadást hirdetünk, elsősorban autó­soknak és motorosoknak. Mindkét község iskoláival és óvodáival közösen szervezzük meg a szülők akadémiája so­rozatot. Bagón és Hévízgyör- kön csaknem 80 előadásra vár­juk a TIT előadóit. S hogy ezek színesebbek, érdekeseb­bek legyenek, majdnem min­den előadás témájához kap­csolódó kisfilmet is vetítünk. Terjedjen a makramé Reméljük, tanfolyamok in­dítására is módunk lesz. Az biztos, hogy kismotorvezetői­re mutatkozik érdeklődés. El­sősorban a gyesen lévő kisma­mákat várjuk a szabás-varrás elsajátítására. Kísérletet te­szünk a más vidéken annyira divatos makramézás elter­jesztésére is. A gyerekekre gondolva művészi torna, balett, kézi­munka, képzőművészeti, tár­A valkói kispályás labdarú­gó-bajnokság rangadóján a Tsz Eszlergályosüzem legyőzte az öregfiúk csapatát, ezzel átvette, az idényben először, a vezetést. A nagy hőségben a 8. fordulóban a mérkőzések színvonala alacsonyabb volt a megszokottnál, négy találkozó végződött egygólos győzelem­mel. A táblázat első felében továbbra is nagy a tömörülés. KIOSZ—Erdészet 1-0 (1-0). Vezette: Vidák J. Az egysége­sebb kisiparosok megérdemel­ten szerezték meg a két pon­tot. Változatlanul gólképtsle- nek az erdészek. Gólszerző: Bene P Kosssuth FC—RFC 1-2 (1-0). Vezette: Juhász T. Biztos győ­zelmet engedett ki kezéből a Kossuth FC. egyik játékosa komolytalansága miatt. Ezzel a vereséggel a 6. helyre csúsz­tak vissza. Gólszerző: Pintér A., illetve Kolompár J., Krima. Tsz Lakatosüzem—Tsz Épí­tők 0-1 (0-1). Vezette: Vidák S. Nagy küzdelemben, megér­demelten győztek az építők. A sok, jó képességű labdarúgót szerepeltető lakatosok jól küz­denek, szépen játszanak, csak az erdészekhez hasonlóan, nem tudnak gólt rúgni. Gólszerző: Makádi M. sastánc és egyéb, az iskolai tanulmányaik elmélyítését szolgáló tanfolyamokat hir­detünk. — Nemcsak előadások, tan- folyamok alkalmasak az isme­retek bővítésére. Ilyen szere­pet töltenek be a szakkörök, klubok, öntevékeny művészeti csoportok is — vetjük köz­be. Megfelelni a címnek Dinnyés László elgondolkoz. va folytatja: — Csoportjaink száma a múlt évihez viszo­nyítva lényegesen nem válto­zik. A legfontosabbnak a természettudományos és tech­nikai szakkörök erősítését tartjuk. Hévízgyörkön meg­próbáljuk újraszervezni a barkácskört. Bagón pedig a filmszakkör feltámasztásán fá­radozunk. — Működő művészeti cso­portjaink mellett — ilyen a bagi Muharay Elemér népi együttes, a hévízgyörki asz- szonykórus és gyermek népi játék csoport, amelyek orszá­gosan ismertek — a színját­szás felelevenítését tervezzük. Valamikor mind a két köz­ségben jelentős színjátszó cso­portok működtek. Bagón ma is emlegetik a Légy jó mind­halálig előadását, Hévízgyör­kön pedig Darvas József Sza­kadék című drámáját. Sajnos, a legutóbbi néhány évben a még létező hévízgyörki cso­port is megszűnt, pedig igény volna rá mind a közönség, mind a szereplésre vágyók ré­széről. — Végezetül sok-sok ötle­tünk közül hadd említsek né­hányat. Szeretnénk megfelel­ni a művelődési központ cím­nek és besorolásunknak, ami­hez érzésünk szerint az kell, hogy valóban végezzünk te­rületi módszertani munkát. A legszívesebben a klub- és a néptáncmozgalmat segítenénk, -'■•’v érzem, hogy Bag és Hé­vlzgyörk közművelődési fel­adatainak ellátása mellett munkatársaimmal együtt jut időnk és lesz energiánk mód­szereink, tapasztalataink át­adására is. F. M. | Tsz Volán—Diák FC 0-2 (0-1). Vezette: Vidák J. Az I utóbbi időben jól szereplő Vo­lán tartalékosán állt ki erre a mérkőzésre. Az egyre job­ban belelendülő diákok biz­tosan győztek. Gólszerző: He­gedűs. Juhász 1. T. KSK Öregfiúk—Tsz Eszter­gályosüzem 0-1 (0-1). Vezette: Juhász T. Igazi kispályás rang­adó. magas színvonalú játék. Az esztergályosoknak sikerült gólt lőniük, s a vezetés birto­kában nyugodtan játszottak. Győzelmük megérdemelt. Gól­szerző: Lénárt. A bajnokság állása: 1. Tsz Esztergály. 8 5 2 1 12- 5 12 2. KSK öregfiúk 8 5 — 3 16- 7 10 3. Roma FC 8 5 — 3 10- 5 10 4. KIOSZ 8 4 2 2 11- 8 10 5. Tsz Építők 8 4 2 2 10- 8 10 6. Kossuth FC 8 4 1 3 15- 7 9 7. Tsz Lakatosit. 8 1 4 3 5- 8 6 8. Tsz Volán 8 2 2 4 3-17 6 9. Erdészet 8 2 — 6 6- 9 4 10. Diák FC 8 1 1 6 6-20 3 __________B. J. Ál latorvosi ügyelet Gödöllőn és környékén augusztus 5-én. vasárnap: dr. Szécsi László. Gödöllő Strom­feld sétány 13., VI. 4. Aszódon és környékén: dr. Dóka József, Vácszentlászló, Kossuth u. 3. Szombati jegyzet Anyakönyv Mi történt Gödöllőn? Mi van a gödöllőiekkel? Há­rom hete megszűnt a gyer­mekáldás. Korábban he­tente általában tizenöt új emberke látta meg a nap­világot. A legutóbbi hu­szonegy nap alatt egyetlen­egy sem. Lehetséges ez? Hogyan lehet? Mielőtt még bárki elra­gadtatná magát, képzelete nagyon megszaladna, el­áruljuk a titkot: megszűnt a városban a szülészeti kórház, feladatait az új ke- repestarcsai kórház vette át — így szól a hivatalos hír. A kismamák ezentúl Kerepestarcsán szülik meg gyermekeiket. A gödöllői- nél nyilvánvalóan sokkal jobban, korszerűen felsze­relt kórházban. A változás­nak természetesen minden­ki örül, hiszen az új kórház magától értetődően jobb, szebb, kényelmesebb. Minket persze nem a biológiai, egészségügyi vo­natkozások érdekelnek pil­lanatnyilag, hanem a szü­letés, hogy úgy mondjuk, adminisztratív része, az anyakönyvezés. Igazából azonban még ez sem, ha­nem a születési hely, a szü­lőföld és az ember közötti érzelmi kötelékek, amelyek természetesen nem a szüle­tés perceiben jönnek létre. Később alakulnak ki, éle­tünk első éveiben, amikor megismerjük környezetün­ket, a házat, lakást, az ud­vart, az utcát, a játszóteret; falunkat, a városrészt, amely környezet jó ideig a világot jelenti számunkra. Később, éveink gyarapo­dásával, szemhatárunk tá­gulásával mind nagyobb te­reket ismerünk meg, elő­ször az iskolában, jórészt elvontan, az eszünkkel, képzeletünkkel barangoljuk be a hazát, kontinensünket, az egész világot. Ekkor döbbenünk rá, milyen kicsi is a hely, ahol első eszten- deinkben megfordultunk, s ami tudatunkban világnyi méretűnek tűnt fel. De bi­zonyos értelemben mégis az volt, hiszen itt ismertük meg mindazon dolgokat, amelyek másutt is megvan­nak, ha nem is teljesen így és ilyen formában. Alkal­mazkodva hozzájuk, megta­nulva őket, mindenütt el­boldogulunk. A szülőföld, -hely fogal­ma attól függően, milyen távolságból szemléljük, tá- gabb avagy szükebb. Afri­kából nézve elég, ha úgy jelöljük meg: Magyaror­szág. Hazán belül, az ország másik végében Pest me­gyeinek valljuk magunkat, még közelebb megnevezzük a járást, a várost. Itthon, falunkban, városunkban, ha netán ismeretlen földivel találkozunk, megjelöljük az utcát, a házat, a jobb tájé­kozódás végett valamilyen jellegzetes pontot, tárgyat, fát, villanyoszlopot transz­formátorral, a gólyafészkes kéményt és még ezer apró­ság számításba jöhet. Voltaképpen nem tudom, hogy egy-egy ember jel­lemzésére a néven, születé­si éven, anyja nevén kívül miért tartják olyan fontos­nak a hivatalos szervek a születési hely feltüntetését. S még kevésbé, hogy ma­napság, amikor egyre több újszülött kórházakban jön a világra, fontos-e, jellem­ző-e a születési hely. Jú­liustól kezdve az új gödöl­lői állampolgárok, elhanya­golható kivételtől eltekint­ve, kerepestarcsai születé­sűek lesznek. Elméletben elképzelhető, hogy azon a néhány napon kívül soha nem teszi ki lábát a város­ból, mégsem gödöllői. Napjainkban nemcsak egyéni őskutatás folyik ná­lunk, a települések is igyekeznek feltárni múltju­kat. Nem utolsósorban fel­kutatni azokat a jeles sze­mélyiségeket, akik valami­lyen módon hírnevet sze­reztek maguknak, s termé­szetesen szülővárosuknak is. Életük, tetteik példa­ként szolgálhatnak az utó­kornak, azoknak, akik most élnek abban a városban, faluban. De mi / történik néhány évtized múlva, ami­dőn csak a kivételes tele­püléseknek, ahol van kór­ház, lesznek szülöttei. Kör Pál Ezen a szakaszon a felüljáró alatt még csak az úttest föld­munkáit végzik A szerző felvételei Autópálya A kettészelt község gondjai Lesznek-e zajvédő dombok? Első az esztergályosüzem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom