Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-04 / 181. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. ÉVFOLYAM. 181. SZÁM Ara 1,20 forint 1979. AUGUSZTUS 4., SZOMBAT K özség nőtt a község­ben, ahogy a növény­világban az eleven­szülők hordják ki az anya­növényben csírázni kezdő magvaikat, úgy tapadt Gyömrő testéhez az új „község”, pontosabban és igazabban, egy új község­nek megfelelő népesség. A település lakossága ugyanis az 1970-es népszámlálás óta napjainkig háromezer fővel gyarapodott, azzal a kü­lönbséggel, hogy míg a nö­vényvilág elevenszülői a csírázás különböző szaka­szaiban elhullatják magvai­kat, itt az új „mag” marad az anyatesten; számolni kell vele. Számolni a fej­lesztési tervekben éppúgy, mint a napi ellátásban, s természetes, elsőként gaz­dája ennek a különleges számtani műveletnek a ta­nács, a nagyközségi testü­let. Viszonylag egyszerű feladat lenne ez akkor, ha a háromezer fő úgy hason­lítana egymásra szokásai­ban, szükségleteiben, mint tojás a tojáshoz, ámde ez hiú ábránd. Van a három­ezer fős csoportban szép számmal kisded, idősebb férfi és nő, tehetősebb és szoros beosztásra kénysze­rülő, azután nagy képzett­ségű műszaki, s a nyolc ál­talános iskolai osztályt sem kijárt segédmunkás. Amiből egyaránt követ­keztethetünk arra, hogy a népesség számának változá­sa nem olyan folyamat, ahol mennyiségek találkoz­nak össze és egyesülnek más mennyiségekkel, ha­nem sokkal inkább olyan változások foglalata ez a folyamat, ahol a mennyisé­gek más minőséggé alakul­nak át. Nagyon köznapi példát erre: a fiatal háza­sok arányának örvendetes növekedése a nagyközség népességén belül, valamint a természetes szaporodás szintén örvendetesen magas aránya azzal a következ­ménnyel járt, hogy egyik napról a másikra — a na­pokon a település fejlődé­sének egy-egy napját, azaz esztendeit értve — már- már elviselhetetlenül zsú­folttá váltak a gyermekin­tézmények, elsősorban a bölcsőde. Azt szintén a köz- ségnyi népességgyarapodás­nak kell betudnunk, hogy a korábban kellemes élet- feltételeket nyújtó település közszolgáltatásaiban egyre sokasodtak a zavarok, hi­szen — ámint az a testületi ülésen is elhangzott — a bejelentkezést tíz perc alatt elintézi valaki, de nem tíz nap, hanem tíz hó­nap alatt sem lehet az így letelepedett család számá­ra a villamos áramot, a palackos gázt — három­ezer fölött van ma már az ezt használó háztartások száma —, az üzletekben a mindenkori szükségletnek megfelelő árukínálatot meg­teremteni. M ég akkor sem lehetne megteremteni — mert a bővítés országos fej­lesztési programokat érint —, ha minden ilyesmire a tanácsnak számolatlanul lenne a pénze. S mert soha nem volt, nem lesz számo­latlanul forint — de még annyi sem, hogy az újrater­melődő jogos szükségleteket azonnal kielégítsék —, a népesség mennyiségi, össze­tételbeli változásának ha­talmas súlya van a fejlesz­tés menetében, a feszültsé­gek enyhítésében vagy nö­vekedésében. Igen ám, de rábukka­nunk egy sajátságos gon­dolkodásmódra. Arra, ami­kor lényeges társadalmi folyamatok egyszerű száza­lékokká silányodnak, mert hiszen a gyömrőiek is hall­hatták, a népesség har­mincszázalékos gyarapodá­sa nem ér fel egy másik község hasonló adatával, hiszen ott ebben az évti­zedben ötven százalékkal nőtt a lakosság. Az ötven százalék azonban másfél ezer lélek, itt a harminc százalék háromezer. Tehát: a két község ilyesfajta ösz- szevetése hibái, fejlesztési igényeik erre alapozott mérlegelése csakis hamis következtetéseket sugall. S kétségtelen, a hamis követ­keztetésekből már annyi van, hogy tele a padlás. Utalunk csak rá: a telepü­lések javának a hatvanas években készült rendezési terve használhatatlan ma már, mert akkor a terve­zők alaposan lebecsülték a népességnövekedés arányait, hatásait. B a egy-egy település ke­rülne szembe csupán a százalékokra leegysze­rűsített tervezés — mert inkább vaktában tett jós­lás az ilyen — következmé­nyeivel, az ugyan helyben nagy gond lenne, de terü­leti összesítésben még az elviselhetők közé tartozna. Gyakran azonban a megye maga is arra a sorsra jut, hogy leszázalékolják; más megyékkel pusztán a száza­lékok alapján vetik össze népességváltozását. Ami ugyan még így is a legma­gasabb arányú növekedés, de mert némely hasonló közigazgatása egységben lelhető megközelítő iramú gyarapodás, könnyen vélik az érintettek, a dolog nem vészes. Ez a következtetés a vészes, a tervezésbe je­lentős torzulások kerülnek így, hiszen Pest megyében a népesség egyszázalékos növekedése 9800 fővel egyenlő, az érvként fölho­zott megyékben viszont há­rom-négyezer ember! S ez bizony nagy különbség egy százalék és egy százalék között! Meg- vagy kikerülni a gondokat sokféleképpen le­het, a százalékokká egysze­rűsített adatok is ennek egyik formáját adják. Nem­csak meggyőződésünk, ha­nem tapasztalatunk: a me­gye jó néhány településén a fejlesztési feladatok örö­kös, szűnni nem akaró túl- feszítettsége valójában ab­ból származik, hogy téve­sen, a ténylegesen bekö­vetkező gyarapodást alábe­csülve állapították meg és állapítják meg a tervezés láncolatában elhelyezkedők a népesség növekedését. Márpedig a népesség mó­dosulásának meghatározó jelentősége van minden fejlesztési lépésre, arra, hogy világosan kirajzolód­jék már a tervezés szaka­szában, mire van erő, s mire nem. Sajnos, ma ez leggyakrabban már végre­hajtás közben derül csak ki, s akkor kapkodhatnak a veszett fejsze nyele után azok, akik legkevésbé okai annak, hogy ami történik, az úgy megy végbe. A ter­vezés felelősségétől egyet­len település tanácsát sem lehet fölmenteni, de ez a felelősségnek csak az egyik végpontja. Azaz, van másik végpont is,- s közöttük a tervezési lánc. Mészáros Ottó Szakszervezeti véleménycsere Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára péntek délután fogad­ta Mathias Hinterscheidet, az Európai Szakszervezeti Szö­vetség főtitkárát. A baráti ta­lálkozón eszmecserét folytat­tak a magyar szakszervezetek társadalmi szerepéről, a nem­zetközi szakszervezeti mozga­lom időszerű kérdéseiről, az Európai Szakszervezeti Szö­vetség tevékenységéről, az európai szakszervezetek közös törekvéseiről és feladatairól. Üzemekben, szövetkezetekben, Pest megyében is A jobb minőségért takarékosan Felajánlások a párt XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére Vállalatok egész sorától ér­kezett hír arról, hogy a Köz­ponti Bizottság június 29-i ha­tározatának ismeretében szo­cialista brigádok, munkáskol­lektívák határozták el: a párt XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfor­dulója tiszteletére újabb fel­ajánlásokat tesznek, illetve ki­egészítik korábbi vállalásaikat. A kongresszusi versenyben a minőség javítását, a tartalékok feltárását, az ésszerű takaré­kosság kibontakoztatását, tűz­ték ki célul, hogy ezzel is hozzájáruljanak a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítá­sához. A BORSODI SZÉNBÁNYÁK brigádjai azzal kívánják segí­teni az ország energiamérle­gének javítását, hogy idei ter­vükön felül 115 ezer tonna szenet termelnek, elsősorban a nagyobb fűtőértékű fajták­Sok az uborka ból. Ezért a munkaerőt úgy csoportosítják át, hogy több brigád jusson a nagy terme­lékenységű és egyben jobb minőségű szenet szolgáltató munkahelyekre. Ugyanakkor — mivel a termelés növelése az előkészített széntermelő helyek gyorsabb kimerülésével jár —, azt is vállalták, hogy gyorsítják az újabb munkahe­lyek előkészítését, összesen 69 kilométernyi vágatot, vagy­is föld alatti folyosót ké­szítenek el a közelmúltban üzembe helyezett öt új elővájó kombájn hasznosításával. A feltárás gyorsításával már a jövő évi terv teljesítéséhez ké­szítenek elő munkahelyet egyebek között a lyukóbányai, a feketevölgyi és a Rudolf- telepi bányák számára. A bányászok a folyamatos l üzemeltetésben rejlő lehetősé­gekkel számolva azt is elhatá­rozták, hogy az idén több mint egymillió forint értékű ener­giát megtakarítanak. A DUNAI VASMŰ Jó a zöldségellátás Paradicsom-, paprika- és dinnyehegyek a piacokon, a zöldség-gyümölcs boltokban. A háziasszonyok hétről-hétre le­sik, vajon milyen választék­kal és főként milyen árakon vásárolhatják meg a vitamin­dús zöldséget, a kánikulában felüdítő gyümölcsöt. A Pest megyei Zöldség-Gyű. mölcs Értékesítő Kereskedelmi Szövetkezeti Vállalat igazgató- helyettesét, Nagy Zoltánt kér­deztük arról, mely gazdasá­goktól, milyen zöldség- és gyümölcsféléket vásárolnak fel, s milyen az áruellátás a megyében. Tájékoztatásul elmondta, hogy most van a nyári bur­gonya igazi nagy szezonja. A bugyi Tessedik Sámuel Tsz és az alsónémedi Kö­zös Üt Szakszövetkezet szállítja a legtöbb burgo­nyát a megyei Zöldért- boltokba. Kiegyenlített, jó az ellátás ebből a fontos termésből. Vagonszám érkezik a fel­vásárlóhelyekre a paradicsom a farmosi Tápiómente Tsz-ből és a nagykátai Magyar—Kubai Barátság Tsz-ből. Exportérté­kesítési gondjai vannak a vál­lalatnak a felvásárolt paradi­csomból: az eddigi napi 3 vagon helyett csak másnapon­ként megy paradicsom export­ra. A visszafogott export miatt a gazdaságoktól átvett zöldséget a konzervgyárakba szállítják, ahol a feldolgozó- munka már megkezdődött ‘ a komplett gépsorokon. Az elmúlt évi mennyiség­nek a dupláját vásárolják fel paprikából. Az időjárás miatt a szezon hamarabb kezdő­dött, s nagy mennyiségű, jó minőségű áru érkezik a gaz­daságokból. A naponta felvá­sárolt mennyiség mintegy nyolcvan százalékát a bugyi Tessedik Sámuel Tsz és a du- navarsányi Petőfi Tsz föld­jeiről szállítják. De a túrái, zsámboki és lörinckátai háztá­ji gazdaságokból, kistermelők­től is bőségesen érkezik a paprika. Ennek köszönhető, hogy olcsó, az igazi lecsószezon­nak megfelelő fogyasztói áron hozhatják forgalom­ba. A vállalat gyóni telepén már megkezdték a bogyiszlói pap­rika savanyítását is. Az aszályos időjárás ala­posan megviselte a babot, a káposztaféléket. A hernyókár­tevők miatt a vártnál keve­sebb lett a termés, hetek óta nem tudják kielégíteni az igényeket. Minden mennyiségben el tudják látni a piacot főzőtök­ből, karfiolból és dinnyéből. A kedvelt nyári csemegét főként a ceglédi Lenin és az albert- irsai Szabadság Tsz-ből kap­ják. Jó hír a Dunakanyarban üdülőknek, hogy a hét végén a váci és a szentendrei járásban mint­egy 15 helyen ideiglenes árusítóhelyeken vásárol­hatják meg, kedvező áron a sárga- és a görögdiny- nyét. Közepes a termés ősziba­rackból. A fajtaváltás miatt most kissé hullámzó az ellá­tás. Hamarosan piacra kerül­nek a magvaváló fajták. A nyári alma, a klapp körte és a Csabagyöngye szőlő a sláger ezekben a napokban. A szerződésben megjelölt mennyiségen felül csak akkor veszi át a termést a vállalat a gazdaságoktól, ha a hiány­cikknek számító káposztafélé­ket kínálják megvételre. A szerződéses fegyelem betartá­sa érdekében a többi zöld­ségfélét csak akkor veszik át a tervezetten felül, ha erre to­vábbi értékesítési lehetőséget találnak. Bő paradicsomtermés Tizenhét hektáron termeszt paradicsomot a fóti Béke Tsz. Idei termésátlaguk meghaladja az eddigieket. Hektáronként 650 mázsát takarítanak be Bozsán Péter felvétele munkásgyűlésén elsősorban a gazdaságos export fokozásának lehetőségeit vitatták meg. A kokszvegyészeti gyár a terve­zettnél ezer tonnával több te­lítőolajat, a meleghengermű 20 ezer tonnával, a Lőrinci Hengermű 17 ezer tonnával több hengerelt árut gyárt ex­portra, míg a finomacélmű az úgynevezett kihozatal javítá­sával, vagyis a nyersanyag jobb felhasználásával 7000 tonnával növeli exporttermelé­sét. Több más részleg is elha­tározta, hogy jobban gazdálko­dik a nyersanyaggal, az ener­giával. A kokszolómű szocia­lista brigádjai például 5000 tonnával több kokszot nyernek technológiai korszerűsítéssel, a nagyolvasztómű kollektívája pedig egy-egy tonna nyersvas gyártásához a korábbinál 7 kilóval kevesebb kokszot hasz­nál fel és ezzel 390 ezer dollá­ros importtól mentesíti a nép­gazdaságot. A meleghenger­műben dolgozók egy-egy ton­na acélszalag gyártásánál ta- j karítanak meg két kiló acélt, e megtakarításból az év végé­re ezer tonna acél kerekedik, összességében a vállalat 5 szá­zalékkal csökkenti a tőkés or­szágokból származó anyagok felhasználását, a tőkés export­tervét pedig 12—15 millió dol­lárral kívánja túlteljesíteni. A konverter acélmű beruhá­zásában érdekelt részlegek dolgozói azt ajánlották fel, hogy munkájuk javításával, gyorsításával az acélmű I-es számú konverterblokkját 1981. június 30-ára átadják rendel­tetésének. A RÄBA magyar vagon­ÉS GÉPGYÁR dolgozói arról határoztak, hogy a termékszerkezet kor­szerűsítésével kapcsolatos fel­adataik megoldására összpon­tosítják erőfeszítéseiket, foko­zatosan növelik az új cikkek gyártásának termelékenységét. A vállalatnál 15—17 százalékos termelékenységnövekedést kí­vánnak elérni. A mérnökök, a technikusok, a termelést elő­készítők a munkásokkal közö­sen gondoskodnak arról, hogy a korszerű termeléshez szük­séges beruházások ütemesen megvalósuljanak, zavartalan legyen a futóműgyártás át­szervezése. A vállalat műszaki és gazdasági szakemberei azt is vállalták, olyan feltételeket teremtenek, hogy a termelés jelentős mérvű növekedése el­lenére abszolút értékben is csökkenthessék a nem rubel- elszámolású importot. A CHINOIN GYÁR __________ dolgozói 4 százalékkal akarják túlteljesíteni dollárelszámolású exportjukat, a gazdaságosság egyidejű növelésével. Ugyan­akkor a fehérjeprogram kere­tében gyorsítják takarmány­kémiai kutatásaik eredményei­nek hasznosítását. Ezzel jelen­tős importtól mentesíthetik az országot. Bővítik azoknak a műszaki és gazdasági intézke­déseknek a körét, amelyeknek minél több anyag és energia megmentése a célja. Korábban 40 millió forint értékű anyag és energia megtakarítását vál­lalták, most úgy látják, hogy 60—80 millió forintos megta­karításra is lehetőségük van. Folytatják a termelési szerke­zet korszerűsítését is. Ehhez szorosabb kapcsolatokat építe­nek ki más vállalatokkal, az ország jó néhány egyetemi és kutató intézményével. Céljuk, hogy a kutatás-fejlesztés ered­ményeit minél előbb haszno­síthassák a termelésben. A PAMUTFONÓIPARI VÁL­LALAT_____________________ kollektívája főként az export gazdaságosságának javítására törekszik, hogy az V. ötéves terv időszakában a tervezett­nél 4 millió dollárral emel­kedjék a vállalat exportja. Ugyanakkor gondoskodnak ar­ról, hogy a hazai feldolgozó­iparnak minél kevesebb pa­mutfonalat kelljen külföldről importálnia. Ezért a mostani tervidőszakban 3500 tonnával több pamutfonalat gyártanak a tervezettnél, mégpedig olyan összetételben, hogy a feldolgo­zóipar termékstruktúrájának korszerűsítését is elősegítsék. Mivel a többletmunkához újabb munkaerőkre nem szá­míthatnak, a termelékenységet 3,2 helyett évi 5 százalékkal növelik. Számos más vállalat kollek­tívája is felajánlásokat tett. Többek közt a Veszprém me­gyei Állami Építőipari Válla­lat, a sombereki Béke őre Mezőgazdasági Termelőszövet­kezet, a Közlekedés; és Metró- építő Vállalat és a Lenin Ko­hászati Művek. (A Pest megyei vállalásokat a 3. oldalon ismertetjük.) Győri Imre Csongrádban Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra pénteken Csongrád megyé­be látogatott. Szegeden a me­gyei pártbizottság épületében fogadták és tájékoztatták a megye politikái és gazdasági helyzetéről. A Központi Bizottság titká­ra délelőtt részt vett a Csong­rád megyei járási és városi pártbizottságok vezetőinek munkamegbeszélésén. Győri Imre látogatásának befejező programjaként Sze­geden beszélgetés keretében ismerkedett meg a városban szombaton befejeződő VIII. művelődéselméleti nyári egye­tem programjával. KÖZELET Az NSZK-beli Békeunió küldöttsége — amelyet Ingrid Kurz, az unió elnökségi tagja vezet — pénteken befejezte hivatalos programját. A dele­gáció megbeszélést folytatott az Országos Béketanács veze­tőivel, dr. Kovács Bélával, az OBT főtitkárával, Szilágyi Bé­lával, az OBT alelnökével. Vida Miklósnak, az Elnöki Tanács tagjának vezetésével Quitóba utazott az Elnöki Ta­nács küldöttsége, hogy részt vegyen az Ecuadori Köztársa­ság új elnökének beiktatási ünnepségein. Klaus Goldschlag kanadai külügyminiszter-helyettes Bu­dapesten eszmecserét folytatott Nagy János külügyminiszter­helyettessel, a két ország kap­csolatairól és nemzetközi kér* désekről. Népesség

Next

/
Oldalképek
Tartalom