Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-31 / 203. szám

1979. AUGUSZTUS 31., PÉNTEK Melléktermékek Némádról Hulladékból nyert forintok Az ABC-áruházak, húsüzle- tek kirakataiban, pultjain, mélyhűtőiben tonnaszám vár­nak vásárlóra a friss vagy fa­gyasztott baromfi-, sertés- és marhahúsok. A vágóhidak és húsfeldolgozók naponta több vagonnyi húst, húskészítményt adnak át fogyasztásra a lakos­ságnak. Arról viszont kevés szó esik, hogv a feldolgozás során keletkező melléktermé­kekkel, az emberi fogyaszt ísra alkalmatlan hulladékokkal mi is történik. Nem újkeletű felfedezés, hogy az ember hasznosítani igyek­szik ezeket a hulladékokat is, a megsemmisítésükre szánt fo­rintok kiadása helyett inkább bevételt igyekszik elérni. Költ­ségből csinálnak nyereséget. Ezt a módszert követik már évek óta a hernádi Március 15. Termelőszövetkezet hulla­dékfeldolgozó üzemében is. Kele András üzemvezető el­mondta: már a baromfifeldol­gozó üzem tervezésekor szám­ba vették a keletkező óriási mennyiséget, s elhatározták, hogy a mellékterméket is hasznosítják. A dániai Atlas cég berende­zéseivel szerelték fel az üze­met, amely naponta 160 mázsa nyersanyagot tud feldolgozni, s ebből 40 mázsa húsíiszt ké­szül. Termékükkel a Bajai Mező- gazdasági Kombinát évente hatvanezer sertést takarmá- nyoz. Napjainkban a felhasz­nált takarmánykeverékek legfőbb alkotója az állati fehérje, amit például a Hemádon ké­szült húslisztként adnak a ta­karmányhoz. Népgazdasági ér­dek tehát, hogy minél több ar­ra alkalmas hulladékból to­vábbi hasznosításra szolgáló húsliszt készüljön. Bizonyára ez a szükség is hozzájárult ahhoz, hogy a szö­vetkezetben is megnőtt a be­csülete a feldolgozónak. A munkafegyelem megszilárdu­lása, a gépek kapacitásának jobb kihasználása után már rangja és elismerésre méltó eredménye is van a hulladék- feldolgozó üzemnek. Ennek köszönhető, hogy a jövő évtől már a továbblépéssel is fog­lalkoznak, tervezik annak a mosonmagyaróvári agráregye­tem által kikísérletezett ter­mékelőállítási módszernek a bevezetését, amellyel a termelést megduplázhat­ják. A többlettermelésen túl az el­járás nagy előnye az is, hogy energiaínséges világunkban változatlan gázfelhasználással érik el a nagyobb mennyisé­get. A szövetkezet épülő keve­rőüzemének teljes állatife­hér je-szüks égletét is megter­melik, ezzel importot takarít­hatnak meg. 1981-től 230—235 ■vagon húslisztet állítanak majd elő az új eljárással. A húsliszt mellett új ter­mékként gyártják a zsírt, amelyet a háztáji gazdaságok- . ban kedvező eredménnyel hasznosítanak a baromfiak etetésénél. G. M. Öreg motor felújítva A t\unavarsányi Petőfi Tsz dunaharaszti motortekercselő üzemében évente csaknem 2009 villanymotort, 150 he­gesztődinamót és 4—5 nagy teljesítményű generátort újít fel az üzem 17 dolgozója* Barcza Zsolt felvétele1 Óvoda - hatvanhét nap alatt Egy költségvetési üzem évtizede Éppen tíz éve, 1969-ben ala­kultak meg a tanácsok mel­lett az első költségvetési üze­mek. Az akkoriban újfajta vállalkozási forma az eltelt idő alatt létjogosultságot nyert: a költségvetési üzemek a tanácsi beruházások haté­kony segítőivé váltak. Megnövekedett feladatok Honnan indult és tíz év múltán hol tart egy jubiláló költségvetési üzem? — erről Beszélgettünk Sári Gáborral, a budaörsi nagyközségi ta­nács költségvetési üzemének vezetőjével. — Hogyan kezdődött az üzem munkája tíz évvel ez­előtt? — Harmincöt dolgozóval, hárommilliós forgalommal indult a munka annak ide­jén, erről beszélnek a tanúk. Jómagam nem voltam része­se az indulásnak: 1974-ben kerültem az üzem élére. Már akkoriban is meghaladtuk a kezdet számait. Ma pedig 250 dolgozóval több mint 32 mil­liós értékű munkát végzünk. — Az indulás éveiben mi indokolhatta a költségvetési üzemek létrehozását? Profilváltás tejhozamra A dunabogdányi Úttörő megtalálta számítását Tiszta, világos istállók. Az egyikben elkerített részen F— 1-es fajta kisborjúk, a karám­ban viszont csak magyartar­ka teheneket látni. Az ellent­mondás okát később tudjuk meg. Nem estek messze... Dunabogdányban, az Úttörő Ipari és Mezőgazdasági Terme­lőszövetkezet állattenyésztő te­lepét tekintjük meg, Kiss Kor. nél főmezőgazdász vezetésé­vel. Miközben a kisborjúkkal barátkozunk, idősebb, egyenes tartású asszony érkezik, Tóth Gyuláné. — Minden rendben — mondja kísérőnknek. — Éppen most jártam végig a karámo­kat is. — Ilyen nyugalom van itt? — kérdezem. — Hogyisne! — kapja fel a fejét az asszony. — Amikor el- lés van, azt sem tudjuk, merre siessünk, olyankor nehéz a munkánk. — Nem túlságosan nehéz munka ez asszonynak? — Nézzen rám: jól tartom magam, megállóm én a helye­met a férfiak között is. Aki nem szereti az állatokat, ne jöjjön gondozónak. A tehenek csak akkor hoznak hasznot, ha jól vannak tartva. így van ez a sertésekkel is, otthon hu- szonötöt hizlalunk. A férjem innen ment nyugdíjba, de dol­gozik, mint éjjeliőr.. — Két, eladósorban levő Iá­M MOST ÉRKEZEIT! ÚlRfl KflPfflnÓ: ‘Ylaumann eerTÖAovAS k&togíp 2200 rt Mlaaroann KfTTÜAGVAS KÖTŐGÉP 5800 Pl ; ’ ...............................í •’•**** v.'V : Ak atreazek önktaDtgatO árusítása. : Ingyenes tanfolyamok. :•••••$ Szaktanácsadás. Telefon: 334-784 nyunk van, igaz, már ők Is ke­resnek, az egyik pénztárosnő a közértben, a másik a varro­dában dolgozik. Két ikerfiuhk most fejezte be az iskolát, a PEVDI-ben dolgoznak. Mind a négyen megállják a helyüket, nem estek messze a fájuktól — ahogy szokás mondani. Megtekintjük a többi istál­lót. Mindenütt rend és tiszta­ság. A vidék csendjét csak a kőbánya robbantásai törik meg. Előkelő helyen — Évekig munkaerőgon­dokkal küszködtünk — mond­ja Kiss Kornél —, mert innen a Dunakanyarból nem jött senki tehenésznek. Itt nagy az ipar, a kereskedelem és az ide­genforgalom vonzása. Azután, egy ötlet alapján elkezdtünk az Alföldön tehenészeket ke­resni. Szerencsével jártunk, jó szakemberekre találtunk. Per­sze, lakást adtunk és megfelelő jövedelmet. így sikerült to­vábbfejleszteni állattenyészté­sünket. • — Milyen eredménnyel? — Már évek óta előkelő helye^ist érünk el az egy hek­tárra jutó tejtermelési orszá­gos versenyben. Nekünk ösz- szesen 500 hektár szántóföl­dünk . van, de 220 tehenet tar­tunk, és amint látja, csak ma. gyartarkát, de ez a fajta is évente 3600—3700 liter tejet ad nálunk. Minden reggel leg­alább 2500 liter tejet visz el tőlünk a Váci Tejipari Válla­lat gépkocsija. — Sokan panaszkodnak, hogy nem gazdaságos a tejter­melés ... — Nálunk a kertészet volt a ráfizetéses. Kevesebb pénzért senki sem vállalta a kertészeti munkát, mint amennyit fizet­nek a környékbeli ipari üze­mek az asszonyoknak. Teljes profilváltásra kényszerültünk. Nem bántuk meg, öröm néz­ni,. ahogy évről évre gyarapo­dik állatállományunk. Minde­nekelőtt a jó állattenyésztő szakembereinknek köszönhet­jük ezt a fejlődést, és nem utolsósorban a mezőgazdasági dolgozóinknak. Mi egy mázsa szénát 120 forintért állítunk elő, a silót 20 forintért, az ab­rakot, például az árpát, 180 forintért. Ha vásárolnánk, sok­kal többe kerülne. A tej ön­költsége nem éri el a hat fo. rintot literenként, és nyolc fo­rintot kapunk érte, még nye­reséget is hoz. — Tehát lehetőségük van további fejlesztésre ... — Igen. Mi is áttérünk az új fajtára, nőnek az F-l-es borjaink, három-négy év múl­va lényegesen több'tejet ad­nak. A magyartarkát fokoza­tosan leadjuk. Tervünkben szerepel az istállók korszerű­sítése, és 1981-ben talán újat is építhetünk. Most egyik ja­vítóműhelyünket korszerűsít­jük. Tavaly ipari melléküzem­ágaink 68 millió, mezőgazda­ságunk 16 millió forint árbe­vételt hozott. A jövőben ugyanúgy mint eddig, az ipari tevékenységből származó nye­reségből befektetünk a mező- gazdaság, főleg az állatte­nyésztés fejlesztésére is. Arra törekszünk, hogy mind jobb munkaszervezéssel, üzem­anyag-takarékossággal olcsó takarmányt állítsunk elő. Fiatal, szemüveges, takar­mányszállítót toló fiatalem­berrel találkozunk, Lukács Tamás brigádvezetővel. Öröm itt dolgozni — Az egyik tehenészünk bement a községbe intézni va­lamit, őt helyettesítem. Az idén érettségiztem, a váci me­zőgazdasági szakközépben. Városi gyerek vagyok, Budán születtem, de már kiskorom­ban megszerettem az állato­kat. Ezért választottam ezt a pályát, öröm itt dolgozni, meg­becsülik a munkámat, és tisz­tességesen megfizetnek. ★ A dunabogdányiak egyér­telműen vallják: termelőszö­vetkezetben is lehet nyeresé­gesen tejet termelni, nemcsak a háztájikban. Fentebb el­mondták, hogyan... Roxin László — Az, ami még ma is sor­ban teremti meg ezt a válla­lati formát: a tanácsi beruhá­zások jobbá, hatékonyabbá té­tele. A megnövekedett építési, szerelési, karbantartási fel­adatok követelték meg, hogy az egyes községek maguk gon­doskodjanak saját maguk el­látásáról, s ez a legmegfele­lőbbnek egy saját irányítású, ellenőrzésű üzem létrehozásá­val volt lehetséges. Mi itt, Budaörsön a munkák kilenc­ven százalékát a tanácsi fel­adatok ellátására fordítjuk. Élni a lehetőséggel . — Ilyen körülmények kö­zött, mennyire jut ereje az üzemnek „kifelé” dolgozni? — Nyilván kevesebb, mint egy függetlén szervezetnek, munkánk döntő többsége ta­nácsi vagy legalábbis tanácsi érdekeltségű munka, hiszen erre alakultunk. Ha a kötele­ző feladatokon túl az üzem hajlandó vállalni további, ki­felé irányuló kötelezettsége­ket, úgy megteheti. Nálunk és talán valamennyi költség- vetési üzem esetében ez azonban nem több mint tíz százalék. — Mi jellemzi a budaörsi üzem profilját? — Munkakörünk jogszabá­lyilag meghatározott, így tu­lajdonképpen arról van szó, hogy a biztosított lehetőségek­kel hogyan élnek az adott helyen. Én úgy gondolom, itt Budaörsön jól sáfárkodunk a lehetőségekkel, hiszen a szo­rosan vett építési-beruházási feladatok mellett jelentős a szolgáltatások, javítások, kar­bantartások aránya; de példá­ul üzemünk végzi az ingatla­nokkal kapcsolatos ügyinté­zést is. — A költségvetési üzem nevéhez sok szép ritka épít­kezés fűződik a budai járás­bon. önök számára melyek a legemlékezetesebbek? — Nehéz a döntés: mind­egyik kedves és a legkedve­sebb mindig a legutóbbi. Most éppen á nagykovácsi is­kola építése: határidőre ígér­tük, szeptemberben meg is kezdődik a tanítás. Vagy a budaörsi óvoda: 67 nap alatt építettük fel a FORFA-épüle- tet, emlékezetes, szép munka volt. Biatorbágyon tavaly óvo­dát, konyhát adtunk át, a haszon egy részét ajánlottuk fel egy családi ház felépítéséi re. A ház társadalmi munká­ban el is készült, még az ős* előtt avatjuk. — A munkán túl, ezt m«4 tatja néhány hallott példa, egyéb kezdeményezésre it. van erejük... — Az 1979-es évet üzemünk kezdeményezésére nyilvání­tották munkavédelmi évvé a megyében, mind a 29 költség vetési üzem csatlakozott hoz­zánk, télen lesz az eredmény- hirdetés. A gyermekév tisz­teletére támogattuk a bala- tonfenyvesi úttörőtábor építé­sét és üzemünk az elmúlt év­ben is 100 000 forinttal segí­tette a helyi közművelődés fejlesztését. A község Irányt szab ' — A budaörsi üzeni tízéves tapasztalata alapján, hogyan értékelné a költségvetési üze­mek jövőjét? — Egy költségvetési üzem lehetőségei, tervei, ereje nem választhatók el a helyi tanács, község távlataitól. S talán eb­ben rejlik a mi üzemünk fej­lődésének nyitja is: Budaörs olyan lehetőséget kapott a fejlesztésre, amely magával hozta az üzem átalakulását is. Persze a község útja legfel­jebb irányt szabhat egy-egy üzemnek, hogy lehetőségeiből mennyit használ fel, az dön­tően magán az üzemen múlik. M. A. Nővérek a betegágynál Egészségügyi szakdolgozók tudományos tanácskozása A magyar egészségügyi szakdolgozók tudományos ér­tekezletét Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudomány­egyetemen rendezték. A két­napos konferencián több mint hatszáz egészségügyi középká­der, ápolónő, gyógyszertári szakoktató, gyógytornász vesz részt. A megnyitón ott voltak tizenhárom európai ország vöröskeresztes szervezeteinek ápolónőképzéssel foglalkozó szakemberei is. A megnyi­tó plenáris ülésen Hantos János, a Magyar Vöröske­reszt főtitkára megemlékezett a száz éve alakult Ma­gyar Országos Segélyező Nőegyletről, majd több évti­zedes munkásságuk elismeré­séül hat ápolónőnek nyújtotta át a Nemzetközi Vöröskereszt Florence Nightingale kitünte­tését, az emlékérmet és az ok­levelet A kiváló vöröskeresz­tes munkáért heten kapták meg a Vöröskereszt arany- és ezüst kitüntetését. Ezt köve­tően dr. Zsögön Éva egészség- ügyi államtitkár méltatta az ápolónők munkáját. A debreceni konferencián a két nap alatt négy szekcióban több mint 90 előadás • hangzik el. Részletesen foglalkoztak a felső- és középfokú egészség- ügyi oktatási intézményekben folyó új rendszerű képzés ed­digi tapasztalataival. Beszá­molók hangzottak el az ápolá­si munka szervezéséről, és megvitatták a gyógyító-meg­előző gyermekellátás helyzetét. A konferencia egyik szekciójá­ban a nem közvetlenül beteg­ágy mellett tevékenykedő szakdolgozók szerepéről ta-. nácskoztak. LEPESSEL A DIVAT ELŐTT... Milyen az őszi—téli divat? ... és ami a vásárlókat a legjobban érdekli: mi kapható a szövetkezeti áruházakban és a szövetkezeti ruházati szaküzletekben. Mindezt megtudhatják a kedves vásárlók a műsoros szövetkezeti divatbemutatón Ami a bemutatón látható, az meg is vásárolható! Az országos divatbemutató-sorozat SZEPTEMBERI ESEMÉNYNAPTARA PEST MEGYÉBEN: Szeptember 6-án TORTEL 19.30 óra Művelődési ház MŰSOR: kísér a Bergendy együttes konferál: Antal Imre fellép: Zalatnoy Sarolta, Máté Péter, Cserháti Zsuzsa, Béres Ferenc, S. Nagy István, a SKÁLA együttes. A Dél-pest megyei Afész várja kedves vásárlóitl s A \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom