Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-29 / 201. szám

Új akciók, új feladatok Szín, ötlet az úttörőmunkában A gyermekév még nem ért véget A napokban kedves, jóked­vű kis srácok vonultak Ceg­léd főutcáján hazafelé. Vi­dám beszédük és különös öl­tözékük magára vonta a já­rókelők figyelmét, akiknek nem kellett sokat találgatniuk, hogy rájöjjenek: úttörőtábor­ból érkeztek haza ezek a pánt­likás kalapos, úttörő-nyak- kendős, rövidnadrágos, há­tizsákos, dalolászó és mókázó fiúk. Kedvük és élményük még igen friss volt, fegyelme­zettségük ellen sem lehetett kifogást találni. Szeptember közeledik, s ve­le együtt az új tanév kezdete. A kis mókázókat hamarosan várják a tankönyvek, az is­kolapadok. S természetesen vár rájuk a mozgalmi mun­ka is, ezer színével, esemé­nyével. Az ENSZ ezt az esz­tendőt a gyermekek nemzet­közi évének nyilvánította, és ennek jegyében indította el az úttörőszövetség az elmúlt tanévben A mi világunkért elnevezésű mozgalmat, amely tartalmában ezt a felhívást gyümölcsöztette. Tettekre készek A feladatokról, azok vég­rehajtásáról és arról, amit a szeptember végén kezdődő újabb úttörőmozgalmi év ígér, Mészár .Edittel, a ceglé­di járás úttörőelnökével be­szélgettünk. — Próbáljuk meg összefog­lalni, mi minden történt ed­dig, ami az úttörőszövetség sajátos helyzetéből fakadóan a gyermekév eseménysorát gazdagította, színesítette, je­lentőségének értékét növelte? — Munkánk vívmánya, hogy szinte minden általános iskolás korú gyermek bekap­csolódott a tettrekészek közé, az önkéntesség alapján. Nem voltak visszahúzódók. Isko­lánként, csapatszinten minden­kire lehetett számítani, a für­gékre, tettrekészekre épp úgy, mint azokra, akik a mások lelkesedésétől ébredtek rá ar­ra, hogy nekik is tenniük kell valamit. Az úttörőszövetség az el­múlt tanévben A mi világun­kért címmel hirdette meg ak­cióját. A gyerekek általános és politikai ismeretekre te­hettek szert, felismerésre, fel­mérésre, összehasonlításra, és tettek valóra váltására volt módjuk, alkalmuk. Természe­tesen koruknak, képességük­nek megfelelően. az iskolai élethez kapcsolódóan. i Elmondhatjuk, hogy ez szinte mindenütt igen jól si­került. A tanulság, amit le­vonhattak, egy életre szóló. A mozgalomtól, s személy sze­rint az úttörőmozgalmi ve­zetőktől, a pedagógusoktól, ifivezetőktől, gyakran a szü­lői munkaközösségek tagjai­tól, a szülőktől és az iskolá­kat patronáló szocialista kol­lektíváktól sok eszmei és gyakorlati segítséget kaptak a tanév folyamán. Élményszerző akció — Mozgalmas tanév volt — számoljunk „tanév méret­ben”. — Melyik volt az első nagyobb megmozdulás? — A gyermekév első járási szemléje még februárban zaj­lott a ceglédi járás úttörői kö­zött. Minden község minden általános iskoláját képvisel-' te egy-egy kis csapat, önként társult, különböző életkorú gyerekek adtak választ a kérdésekre, a többi közt ar­ra, hogy ki-ki milyennek lát­ja n jövőt? Válaszaikból érez­ni lehetett a felelősség érze­tét és a tettrekészséget. A költészet napján az Abonyban lezajlott Kazinczy- verseny hozta lázba a vers- és szövegmondókat, akik a szép magvar beszédért álltak ki. A Kazinczy-jelvényt s vele együtt a lehetőséget a zánkai táborozásra a ceglédberceli Kancsár Margitnak ítélte oda, a zsűri javaslatával egyet­értve, az országos úttörőel­nökség. Az eredményhirdetés után megkoszorúzták a nagy­községben lévő Kazinczy- szobrot és a helybeli úttörő- csaoat vezetője méltatta a nvelvúiító tudós Abonyhoz fűződő kapcsolatát. A ceglédi járás úttörői lel­kesen vettek részt a csapat­szintű gyermeknapon május 27-én. Bekapcsolódtak az or­szágos élményszerző akcióba, lakóhelyük munkásmozgalmi és népi hagyományainak fel­kutatásába, megismerésébe. Igyekezet és lelkesedés jelle­mezte a különböző sport- és ügyességi versenyeket, ren­dezvényeket, amelyek az út­törőévet gazdagították. Talán ha más társadalmi szervek is többet segítenek,' minden még jobban sikerült volna. Salgóbányán készül — Volt-e kiemelkedő fel­adat? — Igen. A felkészülés a kis­dobos- és az úttörőtagságra. A próbák követelményeinek teljesítése a gyermekév prog­ramjához kapcsolódott. Jel­lemző volt az öntevékenység, a találékonyság. Hasznosak voltak a jól szervezett ország­járó kirándulások. Járásunk­ban három úttörőcsapat ka­pott kitüntetést munkája el­ismeréséül: az abonyi 1077. számú Ady Endre úttörőcsa­pat a KISZ KB vörös selyem- zászlaját vehette át, kiváló lett a ceglédberceli 4450. szá­mú Dózsa György úttörőcsa­pat, és dicsérő oklevelet ka­pott a törteli 153. számú Helmeczy Mihály úttörőcsa­pat. A tanév folyamán lezaj­lottak az úttörőpárlamentek is, számos hasznos javasla­tot. elképzelést hozva napvi­lágra. A nyári időszak jel­mondata az volt: Ragyogjon mindig a nap! A ceglédi já­rás több mint 5800 pajtása közül 1155-öt tudtunk tábo- roztatni. — Hogyan folytatódik mind­ez az új tanévben? — A gyermekév még nem ért véget. Feladat bőven jut a következő hónapokra is. A ceglédi járási úttörőel­nökség számára a nyár nem jelentett vakációt, hanem dol­gos hétköznapokat, hogy a soron következő tennivalókat előkészítse. Salgóbányán au­gusztus utolsó napjaiban lesz a csapatvezetők, kisdobosve­zetők felkészítése, melyhez alapot az úttörővezetők VII. országos konferenciájának állásfoglalása adott. Onnan kész munkatervvázlattal tér­hetnek haza. Az újabb úttörőév a fegy­veres erők napján, szeptember 29-én kezdődik. Lezajlik majd a járási szintű úttörő­parlament és megkezdődik az újabb mozgalmi akció, amely ismét színes, változatos célo­kat tűz a gyerekek elé. FJon-. tos helyet kap benne felsza­badulásunk 35. évfordulója és — újszerűén — a család is. E. K. A PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA. A CEGLÉDI JAQAS ÉS CEGLÉD VÁROS P ígg _ XXIII. ÉVFOLYAM, 201. SZÄM 1979. AUGUSZTUS 29., SZERDA Sokoldalú képzést adnak Látogatott klubok, versenyek Az MHSZ beiölti hivatását A járás községeiben és a városban a Magyar Bonvé­delmi Szövetség járási-városi vezetősége 28 klubot működ­tet 840 taggal. Legtöbben a lövészetet gyakorolják, haté­konyan működnek a honvé­delmi klubok, megfelelő to­vábbképzésben részesülnek a tartalékosok. Különösen nagy az érdeklődés a rádiósok és a modellezők munkája iránt. Akik kirendeltségünkön sa­játítják el a gépjárművezetés isniereteit, egyaránt jó hasz­nát veszik tudományuknak a katonaságnál, s majd ha le­szereltek, foglalkozásként a polgári életben. A lakosság igényeit szem előtt tartva si­kerrel szerveznek autóvezető tanfolyamokat a nem hivatá­sos személygépkocsivezetők Ébenfából volt a sfelázsi Portrék, pipák, maszkok, aktok A saját örömére farag A fában sokféle forma van: ember, virág, számtalan más alakzat. Teremtő gondolat, ügyes kéz és alkotókedv kell, hogy az erek. csomók, év­gyűrűk hálójából, az anyag önmagát nehezen megadó ál­lapotából a portrék, ember- és állatfigurák, díszítőelemek kibontakozzanak. Vannak szí- jas, engedetlen, nehezen mun­kálható és a véső alá szinte önként ajánlkozó fajták. A faragók, szobrászok jól isme­rik a matéria jellemét, ér­tőn választják meg: miből, mit, milyen módon bontakoz­tathatnak ki. Micsoda fényűzés — Lenne egy diófám, hárs­fám, megveszed? — kérde­zik Albertirsán az ismerő­sök Gémé Mezősi Arankát, akiről jól tudják, hogy gye­rekkora óta fafaragással fog­lalkozik. Szakmája szerint is ez a mestersége, amint fel­cseperedett faszobrászatot ta­nult egy jó hírű bútorkészítő szövetkezetben. Időközben érettségi vizsgát tett, s bár a művészi képzés lehetősége kútba esett, azóta is farag, a saját örömére. — A szomszédok, barátok látnak el anyaggal, tüzelőfa árában veszem meg tőlük a rönköket, vastag derekakat. Volt már eset, amikor a véletlen segített a ritka és értékes fajtához. Az egyik ház kamrájában ébenfából volt a stelázsi polca. A tulajdono­soknak fogalmuk sem volt róla, milyen fényűzés arra a célra használni. Sikerült ve­lük megértetni, hogy oda a fenyődeszka is megfelel. Leg­kedvesebb anyagom a hárs. abban puhán, könnyen halad a véső. Diófából is faragok és alkalmanként egyébből — sorolja Aranka. Kényszerítő parancsra A tárgyformálás kényszerí­tő parancsának engedelmes- kedve már gyerekkorában agyagból mintázott, később édesapja mellett farigcsálta a fát az asztalosműhelyben. Ki­tűnt érdeklődésével, kéz­ügyességével, így választotta a szakmát. Azóta öccse is ezen a pályán követi, ügyes kezű legényke, akiből még sikeres szakember lehet. Az utóbbi évek sok válto­zást hoztak Mezősi Aranka életében. A szövetkezetben nem tudott megbirkózni a nehéz munkával és a bejárás is nehezére esett az újpesti üzembe. Jelenleg a Dél-Pest megyei Afész dekoratőre. Ö a kirakatok, boltok berendező­je, díszítője. Albertirsán, Mi- kebudán, Dánszentmiklóson és Ceglédbercélen. Munkakedvét csak növeli, hogy alig került erre a pályára, hamarosan megnyert egy kirakatversenyt és a jutalom sem maradt el. Batyut vivő néne Minden szabad Idejét kedv­telésére áldozza. Nemrég ment férjhez, s az új lakásban is ott a művészeti anatómiáról szóló tankönyv, a Művészet című folyóirat évfolyamnyí kötege. Saját erejéből pró­bálja pótolni azt a tudását, amit másképp nem kaphatott meg. Tanulmányfejek sora­koznak a szekrényen, masz­kok, női akt, mellette pa­rasztember, batyut vivő néne figurája, ez utóbbi népi hang­vételben. A falon falapra vé­sett mitológiai jelenetek, a vitrinben faragott pipafejek, amelyek turbános törököt, ör­dögpofát, sellőt ábrázolnak. Úgy tűnik még a próbálko­zás időszakát éli alkotójuk, s nem döntötte el, melyik utat válassza, milyen irányba ha­ladjon. Egy azonban bizonyos, nem hagyja faképnél a fát. Házuk udvarán már ott az építőanyag, hamarosan hoz­záfognak az új műhely felépí­téséhez. Addig is egyre-más- ra formálódnak a másoknak szánt emléktárgyak és a saját kedvére készült, fából faragott figurák. Tamasi Tamás számára is. Akik náluk ta­nulnak, általában jó ered­ménnyel tesznek vizsgát, ke­vesebben buknak meg. A színvonalas képzésre vall, hogy a megyei és az országos autós ügyességi versenyeken jó helyezéseket érnek el. A járási párt-végrehajtóbi­zottság a közelmúltban meg­tárgyalta az MHSZ tevékeny­ségéről szóló jelentést, ame­lyet Randies Béla járási tit­kár terjesztett a testület elé. Megállapították, hogy a té­ma három évvel ezelőtti tár­gyalásakor tapasztalt körül­ményekhez viszonyítva fi­gyelemre méltó fejlődés ment végbe, és többnyire megvaló­sultak az akkori célkitűzések. Jászkarajenőn, Abonyban és Törteién megszilárdult a klubélet. A községi klubokat arra alkalmas személyek vezetik, és- a klubtanácsok is jobban betöltik rendeltetésüket. A változást az tette lehetővé, hogy javult a vezetés elvi, politikai, szervezeti és cselek­vési egysége, a munka politi­kai tartalma. A járási vezetőség munka­terv alapján dolgozik, a klu­bok költségvetés és feladat­terv szerint működnek. Igye­keznek a képzés és a nevelés legjobb módszereit alkalmaz­ni. Az utóbbi időben megfe­lelő kapcsolatokat építettek ki a különböző szervekkel, és velük együttműködve látják el feladatukat. A KISZ járási bizottságával, a járási hiva­tallal, a sportfelügyelőséggel, a munkásőrséggel, a honvédség­gel és a Hazafias Népfronttal tevékeny munkakapcsolat kö­ti össze őket. A klubtanácsok segítik az oktatást, nevelést, részt vesznek a sport- és tö­megrendezvények szervezeti, politikai előkészítésében. A községi klubok ellenőrzésében a segítő szándék érvényesül. Alapvető feladatként oldot­ták meg a kötelező honvédel­mi előképzés megszervezését és végrehajtását. A fiatalok nemcsak katonai és politikai alapismereteket sajátítottak el, hanem erősödött közösségi szellemük, és helytállásra ne­velték őket. Az önkéntes társadalmi munkavállalás révén a a ceglédi MHSZ-központ környékét csinosították, kiépítették az oda vezető utat. Ehhez 1,8 millió forint értékű önzetlen munkával járultak hozzá. A továbbiakban a tár­sadalmi munkavégzés színte­re lehet a ceglédi lőtér épí­tése. A tervek már elkészül­tek, a városi tanács kedvező helyen adott területet, és 150 ezer forinttal járult hozzá a költségekhez. A továbbiakban az MHSZ-klubok tagjain, ak­tíváin a sor, hogy megteremt­sék a fontos létesítményt. A járási vezetőség feladatá­nak tekinti, hogy az ifjúság számára hasznos sportolási, szórakozási és versenyzési le hetőséget nyújtson. Részt vés; a tömeg- és a versenysport szervezésében, magáénak vall­ja az Edzett ifjúságért moz­galom célkitűzéseit. Az MHSZ részt vesz az is­kolákban folyó oktató-nevelő munkában, bekapcsolódik a községekben működő KISZ- alapszervezetek tevékenységé­be. A klubok tagjai és a ver­senyek résztvevői diákok és az üzemek, gazdaságok dolgo­zói. A községi tanácsok — ere­jükhöz mérten — rendszeres anyagi támogatást nyújtanak az MHSZ-nek, megteremtve működése tárgyi * feltételeit. Több helyen klubhelyiségről gondoskodtak, hozzájárultak a lőtérépítéshez. A mezőgazdasági nagy­üzemek és az ipari léte­sítmények szintén segítsé­get adnak a klubok fenn­tartásához. Ezt bizonyítja a többi közt az abonyi példa, ahol hét klub tevékenységét támogatják. A diákok és a munkásfiatalok körében népszerűek a hon­védelmi kupa lóversenyek, amelyek hat fordulójában ösz- szesen több mint 75 ezren vettek fegyvert a kezükbe. Az összetett honvédelmi versenyt évente általában 18 ezer rész­vevővel bonyolítják le. Tavaly 550 előadást, 160 filmvetítést, 49 technikai bemutatót és 67 honvédelmi napot rendeztek, számos laktanyalátogatást bo­nyolítottak le. Társadalmi ak­tíváik megbecsülésére is gon­dolnak: 1978-ban 48 kitünte­tést és elismerést adtak a leg­jobbaknak. A járási párt-végrehajtóbi­zottság — a jelentést egyhan­gúlag elfogadva — további feladatként szabta meg az MHSZ pártoló tagságának bő­vítését, az újonnan beállított klubtitkárok munkájának se­gítését, a középiskolai klubok szervezését és az iskolai hon­védelmi nevelésre való felké­szítést. A lövészetben a mi­nőségi és versenysport szem­pontjaira mind jobban kell figyelni. További teendő a vá­rosi lőtér és a rutinpálya fel­építése, a rádiós oktatókabi­net létrehozása a kiképzési bázison. » T. T. Takarékosan a villanyárammal Munkásgyűlés a MEZQGÉP-nél Felajánlások az évforduló tiszteletére A véső nyomán kibomlik a fából a figura Gérné Me­zősi Aranka albertirsai fafara gó műhelyében. Apáti-Tóth Sándor felvétele Munkásgyűlésen beszélték meg a dolgozók a következő hónapok tennivalóit a Mező­gép ceglédi gyáregységében. Angyal László, a vállalat párt­szervezetének titkára és Sza­bó Lajos főmérnök ismertette a gyáregység előtt álló IV. negyedévi feladatokat, vala­mint a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évfordulója tiszteletére meghirdetett orszá­gos munkaversenyfelhívást. Elmondták azt is, hogy a gyár­egység vezetősége előzetesen megbeszélte, melyek azok a területek, ahol leginkább szá­mítanak a szocialista brigádok vállalásaira. A szocialista brigádok veze­tői, megbeszélés alapján, fi­gyelemre méltó felajánlásokat tettek: terven felül 2100 bir­kaszállító kocsit készítenek, ami 5 millió forint bevételt jelent. Azt is vállalták e szo­cialista közösségek, hogy se-' gítenek az exportterv mielőb­bi teljesítésében. Ez népgaz­dasági szinten is igen hasznos, hiszen a Mezőgép Vállalat ter­melési értékének jelentős há­nyadát tőkés export adja. Fon­tos felajánlást tett a tmk-mű- hely kollektívája: tagjai el­vállalták, hogy kidolgozzák a villamosenergia leggazdaságo­sabb felhasználásának tervét. Versenyre hívták a társállo­másokat is: takarékoskodjanak a villanyárammal. S. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom