Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-29 / 201. szám

1979. AUGUSZTUS 29, SZERDA ^SÚ'riav Heti jogi tanácsok • Az otthoni ápolás során felmerült többletköltségek meg­térítéséről, üzemi baleset ese­/ tén­• IC. P. ócsai olvasónk lába üze­mi baleset következtében eltört, rakodáskor, az egyik dolgozó vigyázatlansága miatt. Ezután 3 hónapig volt betegállomány­ban. A vállalat elutasította az ápolással felmerült és egyéb költségek megtérítését, csu­pán a fizetés és táppénz kö­zötti különbözeiét fizette meg dolgozójának. Jelenleg döntő- bizottság előtt van az ügy. Leveléből úgy látjuk, Icérel- mr jogos. A dolgozók egész­sége és testi épsége sérelmé­ből eredő kár megtérítéséről szóló, a 4/1967. (VI. 8.) MŰM. számú rendelettel módosított 2/1964. (IV. 3.) MüM. számú rendeletben foglaltak értelmé­ben a vállalat a dolgozó olyan költségeit és kiadásait is kö­teles megtéríteni, amelyek a sérelem következményeinek elhárításához szükségesek (fel­javított élelmezési költség, az otthoni ápolással járó többlet- költség stb.). Meg kell térí­tenie. továbbá a sérelemmel kapcsolatos egyéb indokolt költségeket és kiadásait (pl. a vele közös háztartásban élők indokolt beteglátogatásainak költségét). Az idézett jogszabály értel­mében, olvasónk .jogosan szá­mította fel az otthoni ápolási költségeket. Téves a vállalat álláspontja, miszerint olva­sónk feleségének — aki ál­landó kereső foglalkozást nem folytat — nem számítható fel munkadíj a felperes ápolásá­ért. • Az üzemi baleset sérült­jének külénleges gépkocsi be- szerzése szükséges. Köteles-e. a vállalat megtéríteni a gépko­! esi árát? ' Érdekes kérdést vetett fel egyik olvasónk. Autó-baleset érte, jelenleg tolókocsira is szüksége van. Munkahelyén minden költségét megtérítet­ték, a rokkantak részére gyár­tott gépkocsi beszerzésének igényét és költségét azonban elutasították. Kérdezi olva­sónk, jogos-e részére az elő­terjesztett igény? A kártérítési felelősség alap­vető célja — mondja a Leg­felsőbb Bíróság egyik eseti döntésében —, hogy a káro­sultat olyan helyzetbe hozza, amelyben akkor volna, ha a kár nem következik be. Ol­vasónk azt írja, hogy rokkant­sága nem szüntethető meg, mozgás- és munkaképességét nem nyerheti vissza. Amikor a baleset érte, hivatalos úton, vállalati gépkocsival volt, így véleménye szerint, a vállalat köteles mozgásának, közleke­désének elősegítéséhez, ha kell, gépkocsi beszerzése útján is hozzájárulni. Az orvosi vélemények sze­rint, olvasónk olyan maradan­dó sérüléseket szenvedett, hogy a jövőben még segítséggel sem képes járműre felszállni, rok­kantgépkocsit azonban képes vezetni. Olvasónk problémáját szak­értő bizottság bírálhatja el. Erre szolgál a Gépjárműveze­tésre Való Alkalmasságot Vé­leményező Szakértő Bizottság, amelynek feladata véleményt mondani, hogy olvasónk a Tra- bant-Hycomat személygépko­csira rászorul -e. Ha a szak­értői bizottság azt állapítja meg, hogy közforgalmú jár­műre még segítséggel sem tud felszállni, a kézi vezérlésre át­alakított gépkocsit azonban képes vezetni, akkor a na­gyobb mozgási lehetőség biz­tosítása, sőt az életkedv fenn­tartása miatt is, indokolt az említett személygépkocsi be­szerzése, és ennek költségeit a vállalat köteles megfizetni. Ebben az esetben is a rokkant- kocsira való rászorultságát kell elsősorban olvasónknak bizo­nyítania. . .T*íc MOZIMŰSOR augusztus 30-töl SZEPTEMBER 5-ig ABONY 30— 2. Griffin és Phoenix» 3— 5. Elkárhozott lelkek I—n. ABONY, Mese 1— 4. Ottó, a világhírű vadász ABONY, Művész 1— 4. Magyar táj kamerával BUDAÖRS 30— 2. Az ártatlan*» 2. A legszebb lő (du.) 3— 5. Nyomorultak I—n. CEGLÉD, Szabadság 30— 5. Csillagok háborúja I—II. CEGLÉD, Mese 30— 5. Kalandok Irka-firka országban CEGLÉD, Művész 30— 5. Nyitány CEGLÉD, Mopresszó 31. Fehér farkasok DUNAHARASZTI 30—31. Piedone Hong-Kongban 1— 2. Kéz kezet mos 3— 4. Bakaruhában** DUNAKESZI, V. Cs. 30— 2. Az utolsó valcer 3— 5. Transzszibériai expressz DUNAKESZI, Rákóczi 30—31. De hová tűnt a 7. század? 1— 2. A sah fia I—n. 3— 4. Ragadozó madarak* DUNAKESZI, 1. A. 30. De hová tűnt a 7. század? 2. Az utolsó valcer 3. Rosszemberek 5. Transzszibériai expressz ÉRD 30—31. Munkahelyi románc I—II. 2. Fel a fejjelt 3— 4. A vasprefektus» FŐT \ 30—31. A kőszívű ember fiai I—II. 1— 2. Sugarlandi > haj tó vadászat* 3— 4. Kadkinról mindenki tud GÖDÖLLŐ 30— 2. A sólyom nyomában (du.) 30— 2. Félelem a város felett** (este) 3— 5. Fantozzi (este) 3— 5. Ostrom (du.) GYAL 30—31. Szót kérek I—II. 1— 2. A bajkeverő 3— 4. Zorro KEREPESTARCSA 30—31. A tankcsata 1— 2. Kaszkadőrök 3— 4. Szegény gazdagok LEÁNYFALU, Kertmozi 30—31. Kaszkadőrök 1— 2. Police Python 357** 3— 4. 2001. Ürodüsszea I—II. MONOR 30— 2. Zahar Berkut (du.) 30— 2. A hosszú hétvége» (este) 3— 5. Griffin és Phoenix» MONOR, Kertmozi 30—31. Aliz már nem lakik Itt» 1— 2. A keselyű három napja»» 3— 4. A bűn története I—II.**» NAGYKOROS, A. J. 30— 2. Folytassa Kleö! 3— 5. Bob herceg (du.) 3— 5. A vágy titokzatos tárgya»* NAGYKATA 30— 2. Félénk vagyok, de hódítani akarok 3— 5. Az amerikai barát»» PILISVORÖSVAR 30—31. Munkahelyi románé I—II. 1— 2. A négy testőr 3— 4. 2X2 néha 5 POMA2 30—31. A vaspFefektus* 1— 2. Munkahelyi románc I—II. 3— 4. Ahová lépek, ott fű nem terem RÁCKEVE 30—31. Kéz kezet mos 1— 2. Lila ákác 3— 4. Piedone Hong-Kongban SZIGETSZENT MIKLÓS 30—31. LJliomfi (du.) 30—31. Két elhatározás (este) 1— 2. Piedone Hong-Kongban 3— 4. Kéz kezet mos (du.) 3— 4. Magánbeszélgetés* (este) SZENTENDRE '30— 2. Ostrom (du.) 30— 2. Pokoli torony I—II. (este) 3— 5. A sólyom nyomában (du.) 3— 5. Police Python 357** (este) TAPI6SZELE 3»—31. Szegény gazdagok 1— 2. Az amerikai barát 2. Rézhegyek királynője (du.) 3— 4. Félénk vagyok, de hódítani akarok VÁC, Művelődési Központ 31. Mese habbal 1. Egy hatás alatt álló nő» 2. Hüvelyk Matyi VÁC, Kultúr 30— 2. Transzszibériai expressz (du.) 39— 2. Rosszemberek* (este) 3— 5. Az utolsó valcer VECSÉS 30— 2. Az utolsó valcer 3— 5. Az űrből jött lovag (du.) 3— 5. Az ártatlan** (este) DABAS 30—31. Áramütés* 1— 2. Bankrablás 3— 4. Egy lány Chichagóban» / * 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! *• Csak 16 éven _ felülieknek! ••• Csak 18 éven felülieknek l • At elbocsátást kimondó fegyelmi határozat jogerőre emelkedése előtt, a dolgozót elhelyezkedési kötelezettség nem terheli. Olvasónkat fegyelmi határo­zattal, azonnali hatállyal el­bocsátottók. A munkaügyi döntőbizottság is helyben hagy­ta a fegyelmi határozatot. Ol­vasónk most ad be keresetle­velet a munkaügyi bírósághoz, kérdezi: milyen esélye lehet? Keresetlevelében a munkavi­szony helyreállítását kérte, il­letve ha el -tud helyezkedni, munkakönyvének kijavítását és kárának, valamint felme­rült költségeinek megtérítését. A fegyelmi- határozatot a munkaügyi vitát eldöntő szer­vek — ha arra kellő alap van — enyhíthetik. Elképzelhető tehát, hogy a fegyelmi vétsé­get nem ítélik meg olyan sú­lyosan, s emiatt inkább arány­ban állónak tartják az eny­hébb büntetés kiszabását. En­nélfogva a fegyelmileg elbo­csátott dolgzó nem is lenne köteles elhelyezkedni másik munkahelyen. Az ítélkezési gyakorlat ebben a vonatko­zásban következetes, és egy­értelmű. Ha a munkaügyi vi­ta, illetve a per során az el­bocsátás fegyelmi büntetést enyhítik, vagy hatályon kívül helyezik, a munkáltatónak kö­telessége a kiesett időre járó munkabért megfizetni. Az Mt. 94. §. (1) bekezdése szerint ugyanis a fegyelmi határoza­tot és a fegyelmi eljárás mel­lőzésével kiszabott büntetést, az ellene benyújtott panasz jogerős elbírálásáig végrehaj­tani nem szabad. Ebből kö­vetkezik, hogy a dolgozót el­helyezési kötelezettség nem terheli, és nem köteles a fe­gyelmi határozat jogerőre emelkedése előtt a munka­könyvét kikérni. Ha a mun­kaügyi vitá't elbíráló szerv az elbocsátás fegyelmi büntetést helyben hagyja, a munkálta­tónak a felfüggesztés idejére nem kell átlagkeresetet fizet­nie. Ho- eeenbert a--munkaügyi vita éredményeként a fe­gyelmi elbocsátást kimondó határozat hatályon kívül he­lyezésre vagy enyhítésre ke­rül, a munkáltató köteles a fel­függesztés idejére járó átlag­bért az M't. V. 92. §-ának (2) bekezdése szerint megtéríte­ni, miután a dolgozó munka- viszqjjya visszamenőleges ha­tállyal helyreállt Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntései Házastársi tartásdíj — Házasságunkból öt gyer­mek született — adta elő el­vált férje ellen indított peré­ben egy asszony. Ennek elle­nére életközösségünket meg­szakította, majd házasságun­kat felbontották. A bíróság havi jövedelme 40 százalékát, kitevő gyermektartás dí j at, to­vábbá részemre havi négy­száz forint házastársi tartás­díjat állapított meg. Azért csak ilyen keveset, mert fi­gyelembe vették jövedelmünk viszonyait és gyermektartásdíj fizetési kötelezettségét. Most azonban már csupán egy gyermek után kell fizetnie, ezért indokolt, hogy tartásdí­jamat havi 800 forintra fel­emeljék. — Feleségem mások előtt állandóan szidalmaz, azért ér­demtelen a tartásdíjra — rep- likázott a volt férj. Amikor elváltunk, munkaképes volt, miért nem ment el dolgozni? Különben is, a házastársi tartásdíj megállapítása óta gyakran betegeskedem, emiatt jövedelmem csökkent, tehát többet nem tudok fizetni. Az alsófokú bíróságok az asszony tartásdíját havi 600 forintra emelték fel. Indokul megjegyezték, hogy annak ide­jén a válóperben csak 500 fo­rintot kért. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a következőképpen döntött. • — A volt házastárstól az követelhet tartásdíjat, aki ar­ra,■ hibáján kívül rászorul, feltéve, hogy nem érdemtelen és a tartásdij fizetése az il­lető megélhetését nem veszé­lyezteti. Az alsófokú bírósá­gok figyelmét elkerülte, hogv az asszony a válóperben azért nem kért havi 500 forintnál többet, mert a gyermektar­tásdíj a volt férj jövedelmé­nek 40 százalékát kimerített«» és így magasabb összegű há­zastársi tartásdij nem lett volna behajtható. Most azon­ban a férfi már csak egv gyermek után jövedelme 20 százalékát fizeti. — Ami az asszony rászo­rultságát illeti — hangzik to­vább a határozat — tisztáz­ni kellett volna a férj állí­tását, amely szerint a közös lakást annak idején ő hagyta el, és így az asszonynak mód­ja volt arra, hogy egyik szo­bájuk albérletbe adásával jö­vedelemre tegyen szert. Ezen­kívül együtt lakik egyik há­zas, kisgyermekes leányával és feltehető, nogy részükre munkaerejét hasznosítja, te­hát előtérbe kerülhet a szü- lötartási kötelezettség. Ezt ár­nál is inkább figyelembe kell venni, mert az apa jövédel­mének 50 százalékát az öt gyermek eltartása hosszú időn. keresztül kimerítette és ké­sőbb is 40 százalékot vettek igénybe. A férfi teljesítőké­pessége vizsgálatára meg keil állapítani, igaz-e, hogy az utóbbi években betegaskédUp, s emiatt jövedelme csökkent. Mindezek tisztázása nélkül az asszony tartási igénye felót nem lehet megnyugtatóan dönteni. Több milliós per az MLSZ ellen A futball egyik rajongója évekkel ezelőtt a Magyar Lab­darúgó Szövetséghez javasla­tot nyújtott be a nemzeti lab­darúgó-bajnokság különböző formáinak és területi szerve­zeti felépítésének megvalósítá­sára. A szövetség válaszában közölte: az elgondolás figye­lemre méltó, de az adott kö­rülmények .között megvalósít­hatatlan. Nemrég az illető az MLSZ ellen 1 millió 700 ezer forint újítási díj és 1 millió 600 ezer forint költségtérítés megfizetéséért pert indított. Arra hivatkozott, hogy újí­Tíz nap rendeletéiből A termelői árváltoztatás a hazai előállítású rögzített és maximált áras vegyipari ter­mékeknél (Árszabályozás és termékforgalmazás 23. száma). A fogyasztói árváltozásokat is az előbb említett hivatalos lapJközii. Az egyes építőipari és építő­anyagipari munikás szakmáik­ra képesítő vállalati (ágazati) szakmunkásképzésről a 12/ 1979. (VIII. 12.) ÉVM ren­delkezés intézkedik (Magyar Közlöny 56-os száma). A közúti közlekedés szabá­lyainak módosításáról ugyan­itt jelent meg a 16/1979. (VIII. 12.) KPM—BM. számú rendel­kezés. A külkereskedelmi igazga­tás általános eljárási szabá­lyairól is ugyanitt ismerhetik meg az érdekeltek a külkeres­kedelmi miniszter 3/1Ö79. (VIII. 12.) KkM. számú ren­delkezését. Az egyes külföldi rendszá­mú gépjárművek üzemanyag- vásárlási engedélyéről szóló 7/1979. (VI. 15.) PM. számú rendieletet a 13/1979. (Vili. 1.) PM számú rendelet módosí­totta (Pénzügyi Közlöny 12. száma). Három fontos közleményt adott ki a Pénzügyminiszté­rium 800/11/1979. PM. XII. szám alatt a munkabérek ki­egészítésének 1979. évi könyv, viteli elszámolásáról; a szám­viteli és árszakértői szak­vizsgákról és az új szabvány- nyomtatványokról. tási javaslatát megvalósítot­ták, de díjat nem fizettek ér­te. A perben döntő elsőfokú, majd fellebbezésre a Legfel­sőbb Bíróság, a keresetet el-, utasította. A végzés indoko-4 lása szerint, a vonatkozó ren- deletek értelmében, csak a műszaki vagy üzemszervezési megoldás nevezhető újításnak. Ez utóbbinak csak az tekint­hető, ami a termeléssel függ össze, mert a rendelet célja a termelőerő fejlesztése. Az illető arpp. hivatkozott, hogy az általa javasolt átszervezés vonatkozásában a labdarúgók munkáját- is termelőerőnek kell tekinteni. Azzal is érvelt, hogy a futballisták forintot, sőt, devizát is termelnek. Ez az álláspont alaptalan — szögezte le a Legfelsőbb Bíróság. — Valamely gazdasá­gi egységen belül az üzem- szervezés, a termelőeszközök és a munka-, illetve termelő­erő gazdaságosabb kihasználá­sára irányul. A Labdarúgó Szövetség nem gazdálkodó szerv, nem tekinthető üzem­nek. A futballisták tevékeny­sége nem termelőmunka, te­hát a javaslat nem vonatkoz­hat a termelőeszközök, -erők és a munkaerő gazdaságosabb kihasználására. A sporttevé­kenység nem munka. A spor­tolók a termelési folyamatban munkaerőként nem vesznek részt. Ezért a sportolás át­szervezésére vonatkozó előter­jesztés üzemszervezési javas­latnak nem tekinthető. 24 óra alatt elfogták a 17 éves tetteseket Rablógyilkosság Inárcson Ma este a Kék fény is beszámol a brutális bűntettről Inárcs, ez a bűnügyi króni­kákban nem túl sűrűn fel­bukkanó község, súlyos és ke­gyetlen bűntett színhelye volt a közelmúltban. Mint már a lapok röviden hírül adták, augusztus 10-re virradó éjsza­ka tanyájukon megölték Opoczki István 78 éves nyug­díjast és feleségét, a 74 esz­tendős Opoczlú Istvánnét. Forró nyomon üldözés A sötétség leple alatt érke­ző támadók kb. hajnali 3 óra­kor jutottak el a Hegyközség utca 8. számú magányosan ál­ló házhoz. Az épületet, amely 500 méterre fekszik a legköze­lebbi tanyától egyetlen rö­vid pórázra kötött kutya őriz­te. R. Oszkár pilisi és L. Lász­ló inárcsi lakos (mindketten 17 évesek) teketóriázás nélkül betörték a bejárati ajtót. A robajra a nyári konyhából előjött az idős gazda, de a szerencsétlen öreg a követke­ző pillanatban egy ütéstől már eszméletlenül össze is ro­gyott az udvaron. Ezt köve­tően a két fiatalkorú Opoczki- nétől pénzt követelt, ám a megrémült asszony hiába tel­jesítette a fenyegető paran­csot ... A szőlőkaróval fel­fegyverzett támadók behúzták a házba a még mindig maga­tehetetlen férfit és a teljesen I védtelen házaspárt irgalmat nem ismerve ütlegelni kezd­ték. R. Oszkár és L. László még az emberöléseknél is rit­ka brutalitással — számtalan botütéssel — verte holtra a két öreget, majd feltúrták a lakást, s vallomásuk szerint 1100 forintot, egy Sokol zseb­rádiót és egy biciklit vittek el. Kora reggeli indulásuk előtt levették véres ingüket, nadrágjukat és átöltöztek férfi áldozatuk ruháiba. Az Opoczki házaspár holt­testét egy helybéli idős ember még a bűntett napján felfe­dezte, így a rendőrség már délután tudomást szerzett a kettős gyilkosságról. A Pest megyei Rendőrfőkapitányság nagy erővel, forró nyomon ül­dözéssel kezdte meg a vizsgá­latot Több jnárcsi személy kihallgatása után a tettesek keresése Gyomrán folytatódott, s az első telexjelentés után fél nappal, a bűncselekmény órá­jában: augusztus 11-én hajna­li 3-kor a nyomozók rokonai­nál elfogták R. Oszkárt, majd a gyömrői vasútállomáson L. Lászlót is. A tettesek vallomása A gyanúsítottak beismerték a bűncselekmény elkövetését. A helybeli L. László a kihall­gató rendőrtiszt előtt így val­lott : — Augusztus 9-én — csü­törtökön — R. Oszkárral mo­ziban voltunk Pestimrén, egy rajzfilmet láttunk. Innen vo­nattal mentünk haza. Útköz­ben vásároltunk 3 liter bort, ennek nagy részét ketten it­tuk meg. Már sötét este volt, amikor R. Oszkárral lefeküd­tünk. Mindketten felöltözve aludtunk, mert minden pilla­natban vártuk, hogy a rend­őrség értünk jön, mivel R. Oszkár az aszódi intézetből szökött meg (rablásért került oda), én pedig egy bírósági ítélet ellenére nem vonultam be Aszódra. Arra ébredtem, hogy R. Oszkár szólt, menjek vele. El­indultunk a szőlőkön keresz­tül. Ö felvett a földről egy karót, azt a kezembe nyom­ta; majd maga is kézbe vett egy nagy botot... Végül egy tanyához értünk, ahol a kutya erősen ugatott. Ebben a ta­nyában Pista bácsiék laknak, akiket régebben ismerek. R. Oszkár bement a házba, én meg a sufni ajtaját nyitottam ki, s szembe találtam magam az öregemberrel. Ö azt kér­dezte. mit keresek itt, erre én a,bottal kiütöttem a lábait, így a földre zuhant. R. Oszkár akkor már a konyha ajtaját rugdalta, mi­vel nem tudta kinyitni. Én vállal Lelöktem, az ajtó ki­szakadt, az üveg betört. A konyhába érve lámpát keres­tünk, aztán észrevettük az öregasszonyt. Azt mondta, nincs otthon pénz, csak a ta­karékban. Én ekkor hátba vágtam. Ezután a szekrényből kivett egy tárcát és átadott nekem 500 forintot. A követ­kező pillanatban R. Oszkár az összes pénzt kikapta a kezé­ből. Ezután tovább ütöttünk... R. Oszkár partvisának nyele szilánkokra törött. Miért öltek? Bár mindketten elismerték bűnösségüket, mégis a két val­lomás mindeddig több helyen ellentmondó, a súlyosabb sze­repet a gyanúsítottak egymás­ra hárítják. R. Oszkár szerint barátja kezdeményezte az éj­szakai támadást, s nem lábon, hanem azonnal fejbe sújtotta a felriadt öregembert. Ellent­mondóan nyilatkoztak ezen kívül a pénz elosztásáról is. Mindez azonban a bűntett jo­gi megítélése szempontjából mellékes. A közös akarattal végrehajtott b ű n cselek mény mindleettőjüket azonos súllyal terkeli, függetlenül az ütések esetlegesen eltérő számától. A rendőrség a tettesek őri­zetbe vétele után megtalálta és bűnjelként lefoglalta a ke­rékpárt, később pedig előke­rültek a véres ruhák is. A vizsgálat ezekben a napokban tovább folytatódik. A fiatal­korú rablógyilkosok minded­dig nem adtak választ arra, , miért végeztek az ellenállást tanúsítani nem tudó öreg há­zaspárral? A brutális bűntettről ma este a Kék Fénv is beszámol. Babus Endre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom