Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-03 / 180. szám

Went 1979. AUGUSZTUS 3., PÉNTEK Ellenőrzik az éttermeket, büféket Általában kielégltőek a KÖJÁL tapasztalatai A Pest megyei Közegészség, ügyi Járványügyi Állomás mo- nori kirendeltsége a nvári hónapokban rendszeresen el. lenőrzi a vendéglátó egysége­ket. Főleg az éttermeket, presszókat, büféket keresik fel gyakran az egészségügyi ellenőrök. A nyári szezon első felére visszatekintve megállapítot­ták, hogy járásunkban a ven­déglátóipari helyeken a hi­giénés helyzet összességében megfelelő. A jegyzőkönyvek azonban helvi mulasztásokról, hibákról is tanúskodnak. Általános tapasztalat, hogy a Monorvidéki és az Alsó-Tá- piómenti AFESZ-ek üzleteiben jobban betarthatók az egész­ségügyi előírások. Ugyanez nem mondható el a Pest me­gyei Vendéglátóipari Vállalat egységeiről, amelyekben főleg oblektív nehézségek gátolják a jobb munkát­Hasznos tanácsok Eddig egyetlen ételmérge­zés sem történt, s nem túlzás azt állítani, hogy ez a szeren- csenek is köszönhető. Néhány évvel ezelőtt még gondot oko­zott a főzött fagylalt árusí­tása. Azóta már megszűnt a gond. hiszen valamennyi ven­déglátóhelyen porfagylaltot árusítanak. Mindössze egyetlen kifőző van, Pilisen egy ma- gánkiskereskedő cukrászdájá­ban. A KÖJÁL járási kiren­deltsége még a fagylaltsze­zon előtt felülvizsgálta az árusítással foglalkozó egysé­geket, s a dolgozókat is el­látták hasznos tanácsokkal. Általában elmondható, be­tartják a szabályokat, bár a fagylalt minősége sokszor ki­fogásolható. Valamennyi fagy­laltot árusító egység, minden keverésből köteles mintát ven­ni, s azt 72 óráig meg kell őrizni. A KÖJÁL-ellenőrök a ta­pasztalt hiányosságokról fel­jegyzést készítenek, arról tá­jékoztatják a vállalatok, szö­vetkezetek vezetőit. Sajnos, a figyelmeztetés gyakran süket fülekre talál. A monori Hangulat-presszó­ban például a fagylaltkeverő kis helyiség újrameszelését kérte az üzemeltetőtől a KÖJÁL. A többszöri ígéret el- i lenére sem történt meg ez a munka. Per a Fülemüléért Vasadon, a Fülemüle nevű egység két dolgozóját a közel­múltban pénzbírság megfize­tésére kötelezték, az üzletben tapasztalható rendetlenség, piszok miatt. Ezt az egységet a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat üzemelteti. Sokáig perben álltak a Monorvidéki ÁFÉSZ-szel, amely át akar­ta venni az egységet. Az épü­let alagsorát az ÁFÉSZ ki­festette, rendbehozta, mégsem költözhettek be, mert a pert elvesztették. A Pest megyei Vendéglátó Vállalatnak vi­szont állítólag nincs pénze új berendezések vásárlására. így továbbra is a koszos, úgyne­vezett „gombában” folyik a vendégek kiszolgálása. Az MTÍ múlt heti jelenté­se szerint az idén eddig 202 gombamérgezés történt az or­szágban, s ebből 163 eset jú­liusban. Harminckilenc alka­lommal a gyilkos galóca oko­zott mérgezést, összesen mint­egy 100 ember életveszélyes megbetegedését és 15 személy halálát idézte elő, több kis­gyermek is áldozatul esett. A járásban Vecsésen is feljegyeztek egy gombamérge­zést. három személyt szállí­tottak kórházba, szerencsére a mérgezés csak enyhe lefolyású volt. s A KÖJÁL felhívja a figyel­met. hogy a gombagyűjtők szívleljék meg azt a jó taná­csot, hogy az általuk szedett gombát csak akkor használ­ják fel. ha biztosan meggyő­ződtek annak élfögyasztható- ságáról. Gondot jelent, hogy a járás­ban a piacokon nincsenek gombaszakértők. Vállalkozók lennének, de a vizsgálathoz egy külön helyiségre lenne szükség, amely a legtöbb köz­ségben nem áll rendelkezésre. Hiányzó gombaszakértők A nyári napközikbe is gyak­ran ellátogatnak az egészség- ügyi ellenőrök. Általános ta­pasztalat, hogy kevés a játék a gyerekek részére, a foglal­koztatottság így csak részben biztosítható. A jövőben fel­tétlenül jobban kell megszer­vezni a nyári napköziket, hogy a gyerekek jól érezzék magukat ezeken a helyeken. Gér József Ódon falak közt korszerű laboratórium Holland lenfajtákat honosítanak Látogatás a Budaflax kutatóállomásán A kísérleti parcellákon már befejezték a len nyűvését. A kis kévék további feldolgozás­ra várnak. A vizsgálatok majd kiderítik, hogy az idei rend­kívüli nyár, a májusi, júniusi nagy meleg és szárazság, majd az azt követő esős idő meny­nyiben befolyásolta a külön­böző lenfajták hozamát. A lenvászon reneszánsza Szombathelyen 1975. óta mű­ködik a RostlentermeszJtési Ku­tatóállomás, az ország egyet­len olyan intézménye, amely lenkutatással foglalkozik. A Magtárban a gabona Az idén mintegy ezeregyszáz hektárról takarították be a búzát a pátyi Zsámbéki medence Tsz-ben. A jó minőségű ke­nyérgabona már a magtárban várja a malomba szállítást. Cetlik a fán Érdi albérlők — hatezren Gyakran figyelem azokat a fiatalokat, akik izgalommal keresik a fák törzsére függesz­tett cetliket, papírlapocskákat, hirdetéseket. Egy-két évvel ezelőtt mi is hasonló helyzet­ben voltunk. Napok, hetek teltek el azzal, hogy össze- gyűjtsük a címeket, szerencsét próbáljunk, albérletet keres­sünk. Érd talán a főváros kö­zelsége miatt is az albérlők városa. Várjuk a szerencsénket... A városi tanácsnak évente több mint ezer újabb beván­dorlóval kell számolnia. A megüresedett albérletek szin­te egyik óráról a másikra is­mét feltöltődnek, az új la­kók elfoglalják, még akkor is, ha olykor a kifizetett ösz- szeg a család egyik vagy má­sik tagjának fizetését jelentős mértékben leköti. Változnak az igények, növekszik az albérle­tek utáni kereslet, emelked­nek a bérlemények díjai. Orayecz István és felesége fiatal házasok: — Szuterénben lakunk. Egy kicsi szoba és egy még ki­sebb konyha tartozik hozzá. Amikor a feleségemmel ide­költöztünk, örültünk annak, hogy egyáltalán fedél van a fejünk felett. Havi 1300 forin­tot fizetünk, de ebben nincs benne a villany. Átlagban 1500—1600 forint megy el a lakásra, ami nem a miénk. Spórolni a maradék pénzből nem, vagy csak nagyon nehe­zen tudunk. Várjuk a szeren­csénket. Még az a jó, hogy nincs gverek. Képzelheti, mi lenne akkor... — És a szülők? — Az én szüleimnél nincs hely, hiszen ők az öcsémmel egy szoba-konyhában laknak Budafokon. A feleségem szü­leivel valahogy nem jöttem ki. Gyakori volt a veszekedés, a nézeteltérés. Minek sorol­jam tovább. Jobb, de nehe­zebb a magunk lábán meg­állni. Valamit majd csak ki­találok. Vállalok külön mun­kát, a feleségem meg bedol­gozást. Azt mondják, hogy itt a Texelektróban van ilyen akció. Utánanézünk... — Pistinek igaza van, ugyanis nem tehetünk mást, Valahogy meg kell kapasz­kodnunk. Szeretnék minél előbb gyereket szülni. Ez az élet rendje. De most hova? Egy gyerekágyat is nehezen tudnánk betenni a szobába. — Miért választották éppen Erdet? A főbérlő rigolyái — Nem választottuk. Ma választani csak a főbérlő vá­laszthat. Mindegyikük válo­gat. Az egyiknek ilyen, a má­siknak amolyan kikötései, ri­golyái vannak. Volt olyan há­ziúr, aki azért nem adta ki az albérletet, mert a férjem akkoriban katona volt. Van olyan — és sokan vannak — akik a gyerekeket nézik rossz szemmel vagy a terhes anyát. Olyan is akad, aki megszabja, hogy mikor, hány vendéget fogadhatunk, mikor és hány barátunk látogathat meg ben­nünket. — A kilátások? — Jelenleg, ameddig a fele­ségem nem szül, nincsenek kilátásaink. Látszólag felelőt­lenségnek tűnik, de az egyet­len megoldás az, hogy ide, az albérletbe vállaljunk két gye­reket. Akkor sem fogunk ta­nácsi lakást kapni, hiszen ar­ra nagyon sokan várnak, ha­nem a vállalat segítségével — ahol dolgozom — talán bele­vágunk egy OTP öröklakás­igénylésbe. Ha megkapjuk, a spórolt és a rokonoktól köl­csönkért pénz együtt elegendő lesz, hogy befizessük a köte­lező százezer forintot... — Nekünk nem volt olyan szerencsénk, hogy a szüléink­től telket kapjunk. Annyi pénzünk meg nincs, hogy ve­gyünk. Ha meg is vehetnénk, az még nem jelentené azt, hogy fedél van a fejünk felett. Fiatal házasok vagyunk, öt éve élünk együtt. Nincs va­gyonunk. — Nem volt felelőtlenség el­jönni az anyóstól? — Lehet, hogy elhamarko­dott lépés volt, de nem bán­tam meg, akkor sem, ha most valóban nyomasztóak a gond­jaink. Az ottani körülmények sem voltak optimálisak, hi-r szén amíg katona voltam, a feleségem, a testvérei és a szülei kétszoba összkomfórt- ban éltek. Néha, mint vendég, én is ott aludtam. — Miből adódtak az első né­zeteltérések? Önállóan nehezebb — Anyám — még mielőtt férjhez mentem — azért ve­szekedett velem, miért nem várjuk meg, ameddig egy ki­csit összeszedjük magunkat, ameddig valahogy össze nem hozunk egy szoba-konyhát. Hiába magyaráztam neki, hogy telek nélkül, pénz nélkül ez nem megy, legfeljebb csak évtizedek múlva. Nem értet­te meg. A végén még abba is beleegyezett volna, hogy al­kalmanként éljünk együtt Istvánnal, de a házasságot el­lenezte. Ez volt a kezdet. Ami­kor látta, hogy minden érv, indok hiábavaló, lehetetlen helyzetek elé állított bennün­ket. Amikor a férjem lesze­relt, elindultunk, hogy albér­letet keressünk. Mindketten a Fehérvári úton dolgozunk. Jó a közlekedés. Lassan már kezdjük megszokni. Igaz, hogy mostanában egy kicsit szomorúbbak a hétköznapja­ink. — A főbérlőnk egyik napról a másikra közölte, hogy emeli a tarifát Nem tehetünk ellene semmit legfeljebb elme­gyünk... De hova? Ha csak itt a Bíró utca és az Intéző utca környékén körülnéz, egy- egy háznál az albérletek tu­catjaival találkozhat. Az egyik saroktelken a volt csirkeólat is kiadta a tulajdonosa. Ma emberek laknak benne. Van olyan ház, ahol öt-hat albér­lő is lakik. Jó üzlet lett fő­bérlőnek lenni... Ellenőrizni és korlátozni — Miért? — Mert nincs, aki ellenőriz­ze és korlátok közé szorítsa az albérleti uzsorát. Ha egyszer a népi ellenőrök a kezükbe vennék az ügyet minden bi­zonnyal lehetne valamiféle rendet fegyelmet teremteni. Igaz, hogy újabb gondot je­lentene azoknak az elhelyezé­se, akiknek az ellenőrzés kö­vetkeztében a főbérlő fel­mond! Végül is a nagyarányú építkezések ellenére sem csök­ken a lakásigénylők szá­ma, s a megüresedett albér­letek rövid idő alatt ismét gazdára találnak. Jó lenne ki­találni valamit azért hogy a jelenlegi átmeneti állapot okozta helyzettel egyetlen fő­bérlő se élhessen vissza! Ér­den ugyanis, a becslések sze­rint, több mint hatezer al­bérlő él. István és a felesége, ugyan­úgy, mint annyian mások, gyakran elsétálnak az épülő lakótelep felé. Nézik a ma­gasodó házakat és álmodoz­nak. Egyszer a sajátjuk is el­készül ... Ambrus Sándor Budaflax Lenfonó és Szövő­ipari Vállalat — amelyben egyben a budakalászi Rostlen- termelési Rendszer gazdája is — a műemlékké nyilvánított Szegedi-kastélyt vásárolta meg erre a célra. A málladozó va­kolaté épületet azóta belülről rendbe hozták, korszerű, jól felszerelt laboratóriumokat lé­tesítettek. A szántóföldi kísér­letekhez pedig 15 hetoÁr föl­det bárelnek a szombathelyi Pannónia Tsz-től. Vaskúti Zsuzsától a kutató­állomás vezetőjétől munkájuk közvetlen célja felől érdeklőd­tünk. — Ismét divatba jöttek a természetes szálakból szőtt textiliák. Belföldön, de főként külföldön, a tőkés piacokon igen keresett cikkk a lenvá­szon. Az LSZV minden meny- nyiségben értékesíteni tudja, viszont az elmúlt évtizedekben a 1 enter at esztés stagnált, így a vállalat import alapanyagra szorult. Szükségessé vált tehát a termesztés fejlesztése, első­sorban a hazai éghajlati és talajviszonyoknak megfelelő lenfajtákat és kidolgozzuk a termesztés agrotechnikáját. 1975-től vizsgálták itt a különböző külföldi lenfajtákat. A kutatóállomás tizenöt dolgo­zójának büszkesége a máris gazdagnak mondható fajtagyűj­temény. A világ különböző ré­szeiből eddig 194 nemesített és 64 vad lenfajtát gyűjtöttek össze. A legfontosabb azonban, hogy megtalálták azt a néhá­nyat, amelyet a hazai viszo­nyok között is a legnagyobb sikerrel termeszthetnek a gaz­daságok. Melyek azok? Natasja és Fibra ■— A holland Natasja és Fibra kitűnően alkalmazkodik a magyar időjárási viszonyok­hoz — válaszolja a ku at tóál­lomás vezetője. — Szársziíárd- ságuk is megfelel a gépi beta­karítás követelményeinek. Így az ugyancsak holland Vierát — évtizedekig ezen alapult a há­zai lentermesztés és amely már kiöregedett — fokozatosan új fajtákkal váltjuk fel. Az LSZV jelenleg évente 5—6 millió forint értékben impor­tál Hollandiából vetőmagot. De már nem sokáig. Az utóbbi évek gépesítésének és a felvá­sárlási ár növelésének köszön­hetően a közeljövőben, a ter­mesztési rendszeren belül, már több gazdaság szakosodik ve­tőmagtermesztésre. A fajtafrissítéssel egy időben kidolgozták a len agrotechni­káját is. A 60 dunántúli gaz­daság, a több mint 7000 hek­táron így most nagyobb biz­tonsággal és ebből követke­zően nagyobb termelési kedv­vel foglalkozik a lennel. Ez a ránézésre igénytelennek tűnő növény ugyanis rendkívül gon­dos tfcalajelőkószítést, gyomir­tást. műtrágyázást kíván. — Az időjárás is erősen be­folyásolja a terméseredménye­ket — folytatta Vaskútd Zsu­zsa. — Ha a fejlődési időszak­ban, tavasszal kevés a csapa­dék. vagy ha érés idején túl­ságosan sok eső esik, a meny- nyiség és a minőség is elma­rad a várttól. Ezért 'kell külö­nösen nagy gondot fordítani az agrotechnikára, mert ez adhat nagyobb termelési biztonságot, Kidolgoztuk a legoptimálisabb csávázási, vetési, növényápo­lási és műtrágyázási módsze­reket és a tapasztalatokat rendszeresen átadjuk a ter­melő gazdaságoknak. Bemuta­tókat tartunk és ismertetjük velük a legújabb kutatási ered, ményeket. Korszerű eljárások A laboratóriumi vizsgálatok azt mutatják, hogy a rostlen tulajdonságai — szakkifejezés­sel élve beltartalmi mutatói —• megközelítik a legfejlettebb hagyományos lentermelő or­szágokban elérteket. Persze ez ez még nem jelenti azt, hogy már minden rendben van. A szálhozam ugyanis nagyon in­gadozó, gazdaságonként 6—18 százalék között mozog, ami azt jelenti, hogy egyes helye­ken nem a legmegfelelőbb ta­lajon vagy helytelen agrotech­nikával termelik a lent. A ku­tatóállomás dolgozód ezért tö­rekednek arra, hogy mind job­ban tért hódítsanak a legkor­szerűbb eljárások. A termelő­ket érdekeltté akarják tfenni az ipar számára fontos bel­tartalmi mutatók, így a maga­sabb szálhozam, az osztható­ság és a fonhatóság elérésé­ben. Mint a kutatóállomás vezetője elmondta, ehhez az a fontos, hogy a legjobb éghaj­lati viszonyok közt alakítsák ki a termelési körzeteket és a gazdaságok alkalmazzák a leg­jobb vetési, műtrágyázási, vegyszerzési módokat. Végül, hogy az iorj a béltartalom szerint vegye át a rostlent. A termelési körzetek kiala­kítása és az átvétel módosí­tása most folyik. S mivel a termelőknek érdekük a ho­zam növelése, a kutatóállo­más működése nyomán vár­hatóan egyre javul majd a lenipar alapanyag-ellátása. Az ezredfordulóig szóló távlati tervek szerint a jövőben már nem a vetésterület növelése a közvetlen feladat, hanem a termelés biztonságának és minőségének további javítása. A következő húsz évben 16— • 8 százalékos szál tartalmat kí­vánnak elérni. — A mezőgazdasági üzemek­kel az eddigieknél is szo­rosabban együttműködve sze­retnénk az iparnak f kiváló alapanyagot adni. — mondta befejezésül Vaskúti Zsuzsa. Mindez egyik biztosítéka an­nak, hogy a nagy Pest megyei vállalat, az LSZV — hagyo­mányos ipari növényünk, a len magas színvonalon törté­nő termeltetésével — jó mi­nőségű lenáruk — láthassa el a belföldi és külföldi piacot. Szénási Éva TSZTELT GÁZFOGYASZTÓK! Karbantartási munkák miatt augusztus 30-án nulla órától előreláthatóan augusztus 31-én 24 óráig SZÜNETEL A FÖLDGÁZSZOLGÁLTATÁS CEGLÉDEN » Kérjük, tegyék lehetővé, hogy a lakásban elhelyezett gázmérőkhöz szerelőink bejussanak. Egyben kérjük, hogy a megadott időpont előtt, biztonsági okokból, szíveskedjenek elzárni a gázmérő és a tűzhely csapját. A gázszolgáltatás szüneteltetéséért szives elnézésüket kérjük. Észrevételeiket a következő címen szíveskedjenek bejelenteni: TIGÁZ Cegléd, Kozma S. u. 2. Telefon: 11-595.

Next

/
Oldalképek
Tartalom