Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-01 / 178. szám

/ Külföldieknek szánják Magyar irodalomtörténet Már Jókai portréja is ké­szen áll — az év végére elké­szül a külföldieknek szánt, há­rom részes magyar irodalom- történet első két részének törzsanyaga. Az első két rész a középkortól, az első magyar irodalmi emlékektől 1900-ig tárgyalja a magyar irodalom történetét. A magyar iroda­lom a világirodalom folyama­tában című *iű harmadik ré­sze a XX. 6zázad irodalmá­val foglalkozik majd, s a ter­vek szerint 1985-ig készül el. A Magyar Tudományos Aka­démia Irodalomtudományi’In- tézetének szakemberei, s tör­ténelemtudósok, egyetemi tan­székek munkatársai — csak­nem félszázan — tevékenyked­nek az anyag összegyűjtésén, rendszerezésén. A kötetek a magyar kiadá­son kívül több világnyelven is megjelennek majd. A vál­lalkozásra egyébként az ösz- szehasonlító irodalomtörténet­írás vezette az alkotókat: ez Ugyanis az elmúlt másfél év­tizedben oly mértékben kifej­lődött Magyarországon, hogy nemzetközi tekintélyt szerzett és iskolát teremtett. JÁTÉKOSÁN, SZÓRAKOZVA IS LEHET SZÁMOLNI Tábla, kréta az akácosban Aki e napokban a gödi út­törőtáborba látogat, meglepő látványban lehet része: a tré­ningruhás, farmernadrágos, pólóinges fiúk, lányok a fes­tői Duna-part egyik akácosá­ban földön, fatörzseken ülve, hasalva figyelmesen hallgat­ják a pedagógusokat. Mint például Gyimesi Ilonát, a szi­getcsépi általános iskola ma­tematika-fizika szakos taná­rát, aki egy fának támasztott kockás táblán éppen a kétis- meretlenes egyenlet megoldá­sát vezeti le. Matekóra nyáron? — Ne csodálkozzon, nincs semmi különös abban, hogy a nyári szünetben tanulunk — így a tanárnő. — Ez a tábor tudniillik nemcsak a nyári'pi­henést, üdülést, szórakozást tűzte célul. Ebbe a matemati­kai szaktáborba Pest megye minden részéből azok a te­hetséges gyerekek jöttek el, akik az itteni tanulás nélkül a középiskolai tanulmányokat hátránnyal kezdenék. Fizikai munkát végző szülők gyerme­kei, akik a családban esetleg kevesebb segítséget kaphattak, RADIOFIGYELO MAGYAR MÚZSA. — A kis­gyerek, ki voltam... — Va­sárnap délelőtt a Rádió iro­dalmi osztályának nyilvános műsora hangzott el a pestlő­rinci Steinmetz Miklós gim­náziumból. Az összeállításban Ady, Móricz, Kosztolányi, Illyés, Szabó Lőrinc, Németh László, József Attila, Radnóti írásai hangzottak el, versek és regényrészletek, amelyekben a gyerekkorukról vallottak. A gyerekkor emléked különös módon őrződnek meg ben­nünk: nincsenek folyamatos emlékeink, hanem egy-egy kép, jelenet, hangulat marad meg tisztán, élesen. Ezek az emlékek nagyon fontosak, bér néha látszólag semmiségeket rögzítenek — egy mozdulatot, egy mosolyt, beszédtöredéke­ket, szagokat, ízeket — mégis ezek a semmiségek képesek tunk, s ezek a látvány nélkül nem elevenedtek meg. De a műsor második fele kárpótolt a kezdeti csalódott­ságért; egy nyolcvanas évei­ben járó repülő mesélt régi élményeiről s olyan színesen, annyi ma is érezhető szere­lemmel a repülés iránt, olyan eleven emlékekkel, amelyek a mai rádióhallgatónak (akinek a repülő már csak közlekedési eszköz) felidézték azt az iz­galmat és örömet, amit egy pilóta érezhetett a század eisó éveiben, amikor levegőbe emelkedett. Így a vasárnap elhangzott műsor végül nemcsak adalé­kokkal szolgált a repülés hős­koráról, hanem adalékokkal a hősséválás motívumairól is. ELKOBZOTT LEVELEK. — Zoran Jovanovié dokumen­s olyan kis iskolák egykori tanulói, akiket nem matemati­ka szakos nevelők oktattak a számok, a mértan ismereteire. — Jómagam 1974. óta min­den nyáron itt, a gödi szak­táborban töltök tíz napot. Amikor először hívtak, azt hittem, hogy afféle zseniképző ez a tábor, s kizárólag tehetsé­ges matematikusok jönnek. Ma már az a meggyőződésem, hogy éppen ez a tábor fej­lesztheti ki a gyerekek mate- matikaszeretetét, s játékos, szórakoztató tanulással, ver­sengéssel megnyerheti a ma­tematika ügyének azokat is, akiket az iskolai órák szigora talán elriasztott. S folyik tovább a tanulás. A következő feladvány: két szám összege 13,6; különbségük a nagyobbik szám hatodrésze. Mennyi a két szám? Nem könnyű példa. Rajta, tessék megpróbálni!... Hasznát veszem Baráth László, akárcsak a többiek, idén végezte a nyol­cadikat, Alsóegreskátán, a ta­nyaközpont iskolájában: — Életemben először jöttem úttörőtáborba. Nagyon tetszik. Az édesapám traktoros a nagykátai Magyar—Koreai Ba­rátság Tsz-ben, az édesanyám otthon van. Jószágokat tar­tunk a tanyán, ott élünk öten. Az iskolában, ahová jártam, csak két osztály volt, az igaz­gató, Tóth Zsigmond tanítot­ta a testnevelést, a fizikát, ké­miát, rajzot, a matematikát is. Ö javasolta, hogy jöjjek a tá­borba. Zöldségtermesztő ker­tész szeretnék lenni, a nagy­kátai kertészeti szakközépis­kolában tanulok ősztől. Azt hiszem megéri, hogy eljöttem a táborba, bár még csak két nap telt el. A kapuőrségnél két piros nyakkendős fiú épp példákat old meg. — Négy feladattal már végeztünk, csak egy ma­radt hátra — így Mosonyi Já­nos Pusztvacsról. A rövid be­szélgetésből kiderül, az ő szü­lei is fizikai dolgozók, s a fiú műszerésznek készül. A fizika, a számtan fő tantárgyai lesz­nek a szakközépiskolában, ko­rábban négyese-ötöse volt ma­tematikából. lesznek. S például az őrsök, rajok, sajátos nevei, csataki­áltásai. Ezek közül kettőt: Az Omegák mindig bátrak, vígan oldják a példákat... Absz­cissza a mi nevünk, matekozni szeretünk... ★ Sokat hallhatnak olvasóink arról, miként segítik me­gyénkben a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek to­vábbtanulását. Ez a tábor csu­pán egy, s 1965 óta minden esztendőben 90—100 fiatal fel­készülését könnyíti. Az igaz­sághoz még hozzátartozik: tel­jesen. ingyen. A résztvevők szüleinek egy fillérjébe sem kerül, s idén a 96 gyerek tíz­napos üdülésének, tanulásának több mint 74 ezer forintos költségét a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa és a Pest megyei Tanács művelő­dési osztálya fedezi, akár a másik két hasonló táborét: az idegennyelviét és az anyanyel­viét. Vasvári G. Pál Zene, képzőművészet, szórakozás Gazdag kulturális program A verőcemarosi táj szépsé­ge régóta vonzza, a hazai ki­rándulókat, s szívesen tölte­nek itt hosszabb-rövidebb időt szellemi életünk kiválóságai is. A közös igazgatású három falu. Verőcemaros, Szokolya és Kóspallag közművelődési szakemberei egyre többet fog­lalkoznak a lakosság és az üdülővendégek érdekét egy­formán szolgáló kulturális ese­mények szervezésével. Az idei nyárra szokatlanul gazdag programot állítottak össze, amelyet Mányoki Ádám festőművész egyénisége hatá­roz meg. A három község lesz a rendezvények színhelye, amelyek közül a legjelentő­sebbek közé tartozik a festő szobrának és emléktáblájának megkoszorúzása. Az újpesti munkás képzőművészek kiál­lítását augusztus 20-án Szoko- lyán nyitják meg. Verőcema­roson ezen a napon adják át ünnepélyesen az új, száz gye­reket befogadó óvodát. Este ifjúsági bált rendeznek a köz­ségi strandon, s lampionos csónakok vonulnak fel a Du­fÚj leletek Gorsiumban Üjraírják a Tác melletti ró­mai kori település, GorsiiCm történelmét: az idei 22. ásatási idény leletei ugyanis azt iga­zolják, hogy Gorsium az eddig feltételezettnél nagyobb hely­ség volt, s már Traianus csá­szár idejében, az első század­ban elnyerte a városi rangot. A feltárást végző régészek — dr. Fitz Jenőnek, a Fejér megyei múzeumok igazgató­jának vezetésével — már az ásatás első napjaiban egy templomra bukkantak, amely­nek maradványai, valamint a talált leletek' — többek között egy csodálatosan szép, fehér márvány Jupiter szoborfej, oltár- és szobortöiredékek — kétségtelenné teszik, hogy megtalálták Gorsium főtemp­lomát, a Kápitóliumi templo­mot. Mivel ilyen létesítményt csak városokban emelhettek, bebizonyosodott, hogy a Tác melletti település már az első században város volt. A temp­lom tégláiban található légió­bélyegek — a provinciában csak »ovid ideig állomásozó X. légió téglabélyegei — pedig arra engednek következtetni, hogy a település két-három évtizeddel korábban virágzott, mint eddig feltételezték. nán. Augusztus 27-én pedig a Gorka Géza kerárruamúzeum kertjében a váci Musica Hu­mana kamarazenekar ad kon­certet. A nagyközségben működő Expressz ifjúsági táborban augusztus 21-én a fiatalok po­litikai fórumát rendezik meg Győrffy Miklósnak, a Magyar Rádió és Televízió munkatár­sának vezetésével, közreműkö­dik Dinnyés József bol-beat énekes. A fórumot szeptem­ber 11-én Rózsa György az MRT munkatársa és Rét; Ta­más pol-beat énekes közre­működésével megismétlik. Szeptember elejére tervezik a község szülötte, a munkás- mozgalom kiemelkedő szemé­lyisége, a nemrég elhunyt Or­bán László, volt kulturális mi­niszter emléktáblájának fel­avatását. Ugyancsak ebben az időpontban ünnepük a község­ben hosszabb ideig él,t Kodo- lányi János író születésének 80. évfordulóját. A Hazafias Népfront községi bizottsága szervezésében szeptember 25- én ünnepségen koszorúzzák meg Gorka Géza keramikus­művész sírját. Fúvószenekari hangverseny, kerámia- és képzőművészeti kiállítás, sportprogramok sora lesz Szokolyán, Kóspallagon és a Duna mellett. Szeptember 15-én Szokolyán a Mányoki Műhely gyermekcsoportja ki­állításával egyidőben rendezik meg a III. ugyancsak Mányo- kiról elnevezett rajz- és for­mázóversenyt. Moszkvában a stáb Moszkvába utazott a Papp Lacit nem lehet legyőzni cí­mű, a MAFILM Hunnia Film­stúdió és a Balázs Béla Stúdió közös vállalkozásában készülő magyar dokumentumfilm stáb­ja. Az utazás célja: a három­szoros olimpiai bajnok és há­rom legyőzője egyike, Borisz Tyisin találkozójának megörö­kítése. A magyar ökölvívó­válogatott jelenlegi vezető ed­zője már napok óta Moszkvá­ban tartózkodik, ahol a Szov­jetunió népeinek spartakiád­ján szereplő magyar ökölvívó­kat látja el tanácsokkal. A forgatás során a közel­múltban sikerült a másik két, Papp-skalpot megszerzett ökölvívó, a lengyel Pietrzi- kowsky és a csehszlovák Tor­ma 11., valamint Papp László emlékidéző összejöveteleit is létrehozni. Az augusztus 7-ig tartó moszkvai kirándulást kö­vetően további külföldi utazá­sok következnek: a film készí­tői előbb Görögországban, majd az NDK-ban és Finnor­szágban is forgatnak felvétem leket. Egy újsághír elemzése BUKTA IMRE KIÁLLÍTÁSA SZENTENDRÉN érzékletesen felidézni a gye­rekkorunk légkörét, boldogsá­gát és szenvedéseit. Az elhangzott írások sokfé­leképp idéztek: Móricz első csecsei éveinek teljes boldog­ságáról, Illyés a pusztáról is­kolába került kisfiú megaláz­tatásairól. Németh László a futballcsapatban való játék közösség-élményéről írt, Rad­nóti arról a megrázkódtatás­ról, amikor megtudta^ hogy addig édesnek hitt anyja csak nevelőanyja. Sokféle élmény, de a felidé­zés ereje érzékelteti, hogy ezek az emlékek íróik számá­ra egy életre meghatározóak. A szépen összeállított műsor­nak csak egy hibát róhatunk fel: helyszíni közvetítésként hangzott el, de ennek a mű­sorban semmiféle funkciója nem volt, stúdiófelvéteiként is elhangozhatott volna. Más műsorszerkesztést, a közönség­gel való kapcsolatteremtés le­hetőségének kihasználását, az elhangzott szó visszhangjának beépítését kívánja egy nyil­vános adás közvetítése. Ez tökéletesen hiányzott ebből az irodaimi műsorból. RÁADÁS! A repülő ember — Sediánszky János riport- műsora a magyar repülés hős­korának emlékeit idézte fel. A műsor első részének hallga­tásakor csalódást éreztem: azt hittem, a riporter azután nyo­mozott: milyen szenvedély, a repülés iránti szerelem vezet­te az egykori első pilótákat; portrékat vártam, jellemző történeteket, amelyek elkép­zelhetővé teszik a hőskort és hőseit. Ehelyett hosszú ideig csak múzeumi kalauzolásban volt részünk, gépekről, külön­böző konstrukciókról hallot­tumműsorát vasárnap délután mutatta be a Radioszínház. Első világháborúban íródott levelekből állította össze a szerző műsorát, szerb hadi­foglyok hazaírt soraiból, s az otthonmaradott hozzátartozók leveleiből. Ezek .a levelek sose jutottak el címzettjeikhez: a cenzúra elkobozta őket s csaK évek múltán kerültek elő. A cenzúra kiismerhetetlen rend­szer szerint működött (rend­szere' talán éppen a kllsmer- hetetlenség, a kiszámíthatat­lanság) — a levelek legna­gyobb részénél semmiféle in­dok nem képzelhető el, amiért címzettje ne kaphatta volna meg. Megrázóak ezek a levelek, íróik sejtették, hogy szeret­teikhez nem jutnak el, s még­is írtak s mégis választ vár­ták. Hírt adnak szerelemről, vágyakozásról a hiányzó társ után. kisgyermek haláláról, szökésről, bujkálásról, nehéz munkáról, éhezésről. íróik ló szót. biztatást, pénzt, szerel­met küldenek és várnak. A megrázó dokumentum- műsor erejét éppen a levelek köznapisága hordozta: az egy­szerű szavak, suta mondatók. között a szenvedély, a szenve­dés időnként rendkívüli, köl­tői erejű kifejezéseket talált. Spiró György fordítása nagy­szerűen visszaadta ezt a nyel­vi kettősségben rejlő drámát Sajnos a leveleket felolvasó színészek nem mindig találtak rá a megfelelő hangra: túlsá­gosan előadtál: ezeket az írá­sokat, amelyeket pedig el­mondani, nagyon egyszerűen csak elmondani kellett volna A művészi fogásokat félreten­ni — ez persze rendkívül ne­héz művészi feladat. Mosonyi Aliz Wágner Ferenc Alsönémedi- ről érkezett a táborba, s szá­mítógép-programozó szeretne lenni, a Hámán Kató Közgaz­dasági Szakközépiskola számí­tástechnikai ágazatára jelent­kezett. Neki nem okoznak sú­lyos fejtörést az amúgy nem éppen könnyű feladatok. Már az iskolában megszerette a számtant, végig ötöse volt, de így mondja: — nem árt az is­métlés ... hasznát veszem majd, ha elkezdődik a tanév. Alfától ómegáig A táborvezetői szobában az őrsök közötti pontverseny tah­iója készül. Rajta rajok nevei: Arany Dániel, Beke Manó, Bo­lyai Farkas. S az őrsöké: Ori­gó, Csonkakúp, Alfa, Hiper­bola, Deltoid, Omega ... — A tábor egyik célja a matematikai ismeretek felele­venítése, elmélyítése — ma­gyarázza a táborvezető, Me- dicz József né, a budakeszi ál­talános iskola igazgatóhelyet­tese. — Minden délelőtt há­rom órát szánunk a középis­kolai előkészítő foglalkozások­ra, ezeket nyolc pedagógus vezeti. De a többi tábori prog­ramból sem akarjuk kiszűrni — nem is tudnánk — a mate­matikát. Így például őrsi fel­adatmegoldó versenyt, s ma­tematikai akadályversenyt is szerveztünk. Természetesen nem kizáró­lag tanulással telnek az órák. Két napja érkeztünk, s azóta volt már tábortűz, őrsi portyán ismerkedtek a gyere­kek A’sógöddel, lesz még ren­geteg közös szellemi és sport- vetélkedő, játék, daltanulás — egyszóval mindaz, ami az út­törőtábor életének romantiká­ját adja. A különbség csupán annyi, hogy például az őrsök közötti versengés jutalmai itt matematikai könyvek, logikai játékok, logarléc, s hasonlók Több mint egy évvel ezelőtt, amikor Bukta Imre a Stúdió Galériában állított ki, megle­hetősen szűkszavúan beszélt magáról a katalógus szövegé­ben: 1952-ben születtem He­ves megyében, Mezőszemerén, autodidakta képzőművész va­gyok — ennyi állt a címlap hátoldalán. A szöveget egy fotóra nyom­ták. A képen egy mozdulat? lan (s mozdíthatatlan, mert lőcs és lovak nélküli) szekéren a grafikus és egy idős ember ül. Bukta Imre legutóbbi szentendrei tárlatának címe: Visszakövetkeztetések egy új­sághír alapján. Hét lapból állt a kiállítás, és azt mutatja: a fiatal művészt továbbra is azoknak a sorsa izgatja, akik az elindíthatatlan szekéren ül­nek. Pontosabban az, hogy miért áll, s valóban megindít- hatatlan-e a szekér? Az újsághírt a délutáni na­pilapban sokan olvastuk an­nak idején. Egy huszonöt éves építőipari segédmunkás a munkásszállón megölte leg­jobb barátját, ivócimboráját, szobatársát. A hír szólt az előzményekről, a közös betö­résről, veszekedésről, s jellem­zi a tettest is: korábban lopá­sért és garázdaságért már ült, hirtelen haragú, agresszív, ita­lozó. A lényeghez tartozik az is, hogy amikor néhány napi bujkálás után visszatért a munkásszállóra, nem tagadott és nem mutatott megbánást. A sorozat egyik lapján tellát ez a kinagyított újsághír sze­repelt, hat grafika pedig a fel­tételezhető előzményeket, ér­zelmi, tudati motívumokat elemezte, burkoltan válaszolt arra a kérdésre is, miért kép­telen felmérni tettének súlyos­ságát a fiatalember. A felüle- ! tes társadalmi ítélkezést ver- ! bális és grafikai eszközökkel ironizálva bírálta: az újságok­ból kivágott, boldog, egészsé­ges embereket sematikusan ábrázoló képek között idézte a pszichológusokat, akik a tragé­diát a gyerekkori bicskától eredeztetik, tehát az okokat a tudatalattiig vezetik vissza. Felbukkant a száraz, összeha­sonlító elemzés is, de kiderült, hogy hiányzik az alap, amihez viszonyítani lehet. Az ironikus bemutatás csal: egyik jellemzője volt a lapok­nak, párhuzamosan jelentke­zett a pontos, dokumentatív ábrázolásmód is. Láthattuk a munkásszálló metszetét, a ba­nális fát, amely ellenpontozza a munkásszálló szobájának vi­lágát: a faluban maradt lány nevető arca és a kismalacok ellenpontjaként viszont sza­lonnadarab és cigarettacsikkek szerepelnek. Félig kész házak között fiatal, öltönyös férfi, kezében virággal, mellette a lány — talán épülő lakásukat figyelik. S megjelenik szinte mindegyik lapon egy-egy koc­ka, benne felirat: 6 köbméter tiszta levegő, 6 köbméter kék ég. Elrepül a fejek fölött — ebben a helyzetben fájdalma­san groteszk a látvány — a boldogság eredetileg kék, az idők folyamán azonban színét vesztett, csapzott madara. A Visszakövetkeztetések.. tehát azokról beszélt, akik eredeti környezetüket, közös­ségüket elhagyva egy szá­mukra teljesen új világban próbálják elindítani azt a bi­zonyos szekeret (s itt a lapok gondolatisága szándéktalanul is találkozik a Rocco és fivérei című film következtetéseivel). A grafikák a gyilkosság köz­vetlen előzményei helyett a nagyobb összefüggéseket vizs­gálták. Azokat a viszonyrend­szereket, amelyeken már igen sokat változtattunk, de ame­lyek még ma sem teszik lehe­tetlenné az újsághírben leírt tragédiák megtörténtét. A vegyes technikával — pa­pír, tus, ceruzarajz, akvarell, applikáció — készült lapok persze korántsem adnak teljes, a gyökerekig hatoló elemzést (gyermekkor, iskolák, családi körülmények stb.), csak né­hány lényeges pontot ragad­nak ki az összefüggésekből. Éppen ezért lenne hiba, ha ál­talánosítani akarnánk a ben­nük megfogalmazott ítéleteket. Mindenesetre arra intett a művész szentendrei bemutat­kozó kiállítása: sokkal na­gyobb figyelmet kell fordíta­nunk a munkásszállók népé­nek életére, vágyaira, emberi kapcsolataira. Vagy éppen — mert tulajdonképpen erről volt szó — arra, hogy az em­bert embernek megőrző kap­csolatok ne szűnjenek meg, ne üresedjenek ki. P. Szabó Ernő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom