Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-03 / 180. szám
1979. AUGUSZTUS 3.. PÉNTEK x/matf Kedden temetik Kimmel Emilt A gépkocsibaleset következtében augusztus 1-én elhunyt Kimmel Emilt, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagját, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének főtitkárát augusztus 7-én (kedden) délután 14 órakor temetik a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Elvtársai, barátai, harcostársai és volt munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. Kimmel Emil Budapesten született négygyermekes munkáscsalád fiaként; apja szobafestő segéd, anyja varrónő volt. A felszabadulás előtt könyvkötő szakmát tanult. Inasévei után az Egyetemi Nyomdába ment dolgozni, s mint fiatal munkás, szoros kapcsolatba került a munkás- mozgalommal. A könyvkötő szakszervezet ifjúsági titkáraként tevékenykedett. 1942 óta volt a párt tagja. A felszabadulás után az Általános Nyomda, majd a Révai Nyomda üzemi bizottságában dolgozott, 1950-től mint szak- szervezeti munkás töltött be felelős tisztségeket a Művészeti Dolgozók Szakszervezetében, majd rövid ideig a Nyomdász Szakszervezetben dolgozott. Ezt követően öt évig az MSZMP Központi Bizottságában látott el fontos feladatokat. 1966-ban választották meg a Nyomda- és Papíripari Dolgozók Szakszervezetének főtitkárává, a SZOT-elnökség tagjává. Ugyanebben az évben a párt IX. kongresszusán magas párttisztségre jelölték, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja lett. Azóta haláláig a párttagság és a szervezett dolgozók bizalmából kapott e tisztségeinek nagy hűséggel, mély meggyőződéssel tett eleget. Termelésirányítás számítógéppel Tizenöt mezőgazdasági gépgyár fejlesztésének összehangolására, munkájának segítésére augusztus elsején megalakult a Mezőgép Tröszt irányítási, szervezési és számítástechnikai irodája. Ezzel egyidőben megkezdték a korszerű információs rendszer kialakítását is a legújabb munka- és üzemszervezési módszerek, számítástechnikai eszközök felhasználásával. A tröszt vezetői azzal számolnak, hogy néhány éven belül megsokszorozhatják a hatékony munka- és üzemszervezésből származó gazdasági eredményt. A mezőgépiparban évente mintegy 200 munka- és üzem- szervezési feladatot valósítanak meg, ami 45—50 millió forint eredménnyel jár. Az intézkedések zöme növelte a termelékenységet, biztosította a gyártókapacitások jobb kihasználását, javította készlet- gazdálkodását. Sok-sok perc teBefon Miért csípnek a szúnyogok? Miért csípnek a szúnyogok, még inkább, mint korábban? — teszik fel a kérdést sok ezren, hetek 6ta a Dunakanyarban. Tízezreknek a pihenését teszik tönkre kellemetlen rovarok, ezreknek pedig a szórakozását keserítették meg például a Szentendrei Teátrum előadásain. Vakarózunk, kapkodunk, sziszegünk — és egy emberként szidjuk a Kö- JAL-t, miért nem irtja a szúnyogot olyan hatásosan, mint a korábbi években. Lapunk állandó rovata, a Három perc telefon . keretében kívántunk válaszolni a csípős kérdésre. Dr. Madár Jánostól, a KÖJÁL Pest megyei igazgatójától kérdeztük, miért nem irtják a szúnyogot az idén a Dunakanyarban? — Elöljáróban egy közkeletű tévhitet szeretnék eloszlatni — mondta dr. Madár János. —. nem a KÖJÁL irtja a szúnyogokat. mi, a pusztítás hatékonyságát és a vegyszerfelhasználás szabályosságát ellenőrizzük. A Pest megyei Tanács egészségügyi osztályának megrendelésére a Pest megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás szakemberei hivatottak évek óta erre a munkára. Ök egyébként július 17-e óta dolgoznak, két parti járművel és egy hajóval a Duna mentén: gázolajban oldott vegyszerből képzett ködöt szórnak a partszéli területeken. 0 Az önök megállapítása szerint milyen hatásfokkal? — A korábbi évek tapasztalata alapján készültek fel az idei műveletre is. Akkor a köd elegendő volt, kevesen panaszkodtak a szúnyogok miatt. Most azonban olyan az időjárás, mely a legkedvezőbb e rovarok szaporodásának, s így sok év óta nem látott mennyiségben jelentkeznek. át Mit lehet mégis tenni ellenük? — Fokozni a vegyszerezést. Éppen ezért két napja permetezőbrigádok is járják a leginkább veszélyeztetett helyeket. tartós méregmezőt alakítva ki a Luppaszigeten a Papszigeten. Jövő hét elején pedig egy harmadik brigád is munkához lát. Ezzel tulajdonképpen minden rendelkezésünkre álló eszközt bevetettünk.. 0 Mit ígérhetnek tehát a Dunakanyarban pihenőknek? — Sajnos, csak azt, hogy kevesebb lesz a szúnyog, hiszen ilyen aránvú invázió mellett a felles . kiirtásuk lehetetlen. 9 Nem lehetett volna megelőzni a rovarok elszaporodását? — Valamit javított volna a helyzeten; ha június végén, július elején megkezdték volna az akciót a növényvédősök. De tudomásom szerint ehhez nem voltak meg a megfelelő eszközök. ■ A három perc telefonból te1 hát sok-sok perc lett. hiszen I nem hagvdtt nyugodni a kérI dés. végül is miért csíp az I idén a szúnyog jobban, mint = máskor. • • • Mi hiányzott ahhoz, hogy az írtóhadjáratot ideiében megkezdjék? — kérdeztük Cseresznyés Fáitól, a Pest megvel Növényvédelmi és Agrok-miai Állomás gazdasági vezetőjétől. — Ahhoz, hogy hatékony legyen a szúnyogirtás, a parton és a vízen egyaránt keil szórni a vegyszeres ködöt. A Pest megyei Kishajózási Vállalattól azonban csak július 17-én kaptuk meg a hajót a hozzá tartozó komppal, bár megrendelőlevelünk már június 5-én megérkezett hozzájuk. # Mi történt közben, több mint egy hónap alatt? — Levelünkre már július 7- én megkaptuk a választ: nem tudunk hajót adni, mert valamennyi lekötött a különböző dunai révátkeléseknél. A válaszlevél nem ért bennünket váratlanul, hiszen évek óta mindig ugyanez történik. Mi jelzünk a megyei tanács illetékes osztályának, amely utasítja a hatáskörébe tartozó vállalatot, hogy adjon vízi járművet a szúnyogirtáshoz. Eddig rendben is volt. csakhogy idén a kishajózási vállalat olyan szerződést küldött július 2-án (ez volt a megrendelőlevelünkben jelzett legkésőbbi időpont, amikor meg akartuk kezdni a munkálatokat), melyet nem tudtunk elfogadni. • Ennek mi volt az oka? — Például olyan feltételeket támasztottak, hogy mi, a megrendelő gondoskodjunk alkonyat után a vízi járművek navigációs világításáról, vagy hogy a napi üzemidő legfeljebb 12 óra lehet, de ez magában foglalja azt is. amíg a a hajó eljut a munkaterületre és visszatér valamelyik megjelölt kikötőbe. Így sok esetben jóformán csak az oda- visszaút kitöltötte volna az üzemidőt. Szombatot, vasárnapot, hétfőt üzemszüneti napként jelölték ki. Ekkor nekünk kellett volna gondoskodni a hajón maradt berendezés és a vegyszer őrzéséről, holott erre az időre napi ezsr forint készenléti díjat számoltak fel. Kénytelenek voltunk kérni a szerződés lehetetlen pontjainak módosítását. Véleményeltérési nyilatkozatok, záradékok jöttek-mentek, végül is sok mindennel megalkudva aláírtuk a megállapodást. hogy ne veszítsünk már több időt. Hiszen július eleje óta már munkára készen vesztegeltek a gépeink. Viszont okulva a sokéves. tapasztalatokon. idén levelet küldtünk minden illetékesnek, melyben megírtuk: szúnyogirtásra 1980- ban. sőt az utána következő években is szükség lesz. kérjük, így készüljenek. I A telefonálást tehát most már nem lehetett abbahagyni, bár a szúnyogcsípéstől messze vezetnek a szálak. 0 Mivel magyarázzák a késedelmet? — kérdeztük a Pest megyei Kishajózási Vállalatnál Lakatos Barna ^forgalmi osztályvezetőt. — A vállalat profilja a révátkelések biztosítása — mondta. — Kevés a jármüvünk, közülük is többet szezonban kell javítani, emellett még a munkaerőgondok is sújtanak bennünket. Vállalati érdek sem ösztönöz különösebben bennünket arra, hogy a növényvédőkkel dolgozzunk. Ugyanis a megyei tanács illetékes osztályának utasítására adtunk hajót és kompot a szúnyogirtáshoz, úgy, hogy a taksonyi átkelőhelyet megszüntettük. 0 De ha végül mégis adtak hajót, miért kellett ehhez több mint egy hónap? — A szerződés körüli huzavona miatt. A módosítás ügyében ugyanis nem nekünk szóltak, hanem a 1 felettes szervünknek. A szerződési feltételekben pedig azt kívántuk tükrözni, hogy nem vagyunk felkészülve — profilunknál fogva — a szúnyog- irtás követelményeire. A kóró és a kismadár meséje jut eszembe. A KÖJÁL szól az egészségügyieknek, csip a szúnyog. Az egészségügyi osztály szól a növényvédőknek, irtsátok a szúnyogot. A növényvédők szólnak kishajózásiaknak, irtjuk, de adjatok hajót. S a kishajózásiak nem adnak. S ekkor a növényvédők szólnak a tanácsnak, csípd meg a kishajózásiakat, hogy irthassunk szúnyogot. És a tanács megcsípte ... Mindez tréfásan hangzik, csakhogy ezalatt a szúnyogok milliói a pihenni, kikapcsolódni vágyók tízezreit csípték — s ez már nem vicc. Mészáros János Szerencsés nyaralók Helytállás a kemencék mellett A vád autóbuszmegállóban színes szatyrokkal, csomagokkal felszerelkezett társaság kémleli kora reggel az eget. — Meleg lesz — állapítják meg elégedetten. Strandra indulnak a kora reggeli órákban. A közeli építkezés toronydarusa ugyan nem bosszankodik, tudomásul veszi, hogy ez van, de azért nem is örül túlságosan, mert odafenn a szűk kezelőfülkében ilyenkor megszorul a levegő, s bizony magasra szökik a hőmérő higanyszála. Egy kicsit az emberek is idegesebbek ilyenkor odalenn, jobban kapkodnak, amikor az elemeket a drótkötélre akasztják. Vizek mellett A váci strandra a város lakóin kívül a szomszédos Nógrád megye faüvaiból is járnak fürdőzők. így a kis medence mindig zsúfolt. A csúcsot tegnap délben érték el, összesen 1200 látogatóval, akik között ott voltak a pokolszigeti úttörőtáborban nyaraló gyerekek is. — Nem nagyon látni a vizet — jegyezte meg félig tréfásan, a zsúfoltságra célozva Janik János fürdőmester. A csodálatosan szép természeti környezetben fekvő veresegyházi tó homokos partján sok a napozó felnőtt és gyerek. A tó vize kellemesen hűs, áttetszőén tiszta, a környezete kulturált. Csak a gyermekpancsoló kicsi, s ennek a vize sem a legfrissebb. A futballozó felnőttek időnként a pancsolóba és a gyerekkocsik közé lövik a labdát, s hiába vitatkoznak velük a szülök és a személyzet, a bejáratnál elhelyezett feliratra hivatkozva érveinek. Itt van a labdajátékok számára kijelölt hely.-.. Horgászok a szentendrei Duna-ágban. Hetvenöt hektáron érik a görögdinnye az abonyi Üjvilág Tsz-ben: az idei kétszáz mázsás átlagtermés kiváló eredmény. A földeken pedig javában tart a dinnyeszüret — a hőségben Js Bozsán Péter felvétele tét. A berendezések azonban nem állnak még, szövik a finom selyemszálakat, éppúgy, mint máskor. A DCM-ben annak a 12 embernek van a legnehezebb dolga, akiknek az égetőkemencék közelében kell egy-egy műszakot eltölteniük. Rajtuk kívül ott tartózkodnak a karbantartók is, akiknek épp most kell csapágyat javítaniuk. Az 1400—1500 fokon égető forgókemence közelében 40—50 fokos a hőség. A munka azonban zavartalanul folyik, nincs fennakadás. > Nincs fertőzés \ Élénk forgalom bonyolódik a dunai átkelőhelyeken, melyek közül a váci, nagymarosi, szobi és a dunakeszi révészeknek van a legtöbb dolguk. A HÉV- és autóbuszvonalakon tegnap a rendes hétköznapi forgalom zajlott, csupán a szerelvények kocsijaiban volt melegebb, s így az utazás is fárasztóbbnak bizonyult, mint máskor. Az augusztusi meleg időjárás nem okozott rendkívüli megbetegedéseket, a KÖJÁL-hoz sem érkezett bejelentés az ilyenkor néha előforduló fertőzésekről, fagylalt- vagy ételmérgezésekről, amit a korábbi megelőző intézkedések eredményének tekintenek. A Pest megyei Tanács Semmelweis Kórházában tegnap délig 19-en jelentkeztek felvételre. Ez a szám sem magasabb az átlagosnál. — Az idősebb emberek fokozottabban kíméljék magukat a nagy melegben, tartózkodjanak árnyékos helyen! — tanácsolták a mentőszolgálat ügyeletén, ahogy egyébként szintén átlagos hétköznapként jellemezték augusztus másodikét. Kovács T. István A Pest megyei KÖJÁL-nál így fogalmaztak: a Dunában több helyen lehet ugyan fürdeni, de nem ajánlatos. A ráckevei Duna-ágban a Majoshá- zától északra eső területen egészségi okokból tiltották meg a fürdőzést. Munkapadnál S mit tesznek azok, akik nincsenek szabadságon? Becsülettel helytállnak — a távol levők helyett is. A KAEV váci öntödéjében tegnap is épp olyan munkáshétköznap volt, mint az esztendő más napján. Pedig délután, amikor az öntés elkezdődött, szinte szikrázott a levegő: mint Kovács Ferenc igazgató elmondta, ilyenkor közel 60 fokot kell elviselni a tűz mellett. Itt nem könnyű a helytállás! A váci Finomfonóban szörpöt, kávét, jégkrémet kapnak a fonónők, ám a gépek között mégsem könnyű elviselni a 42 fokos hőmérsékleEz sem rossz kikapcsolódás .. Halmágyi Péter felvételei' MosioBta földeken Gazdálkodás a végeken Három, hegyektől körülölelt kis falu, Letkés, Ipolytölgyes és Nagybörzsöny határában húzódnak meg a letkési Ipoly- völgye Tsz földjei. A végeken gazdálkodnak; innen már pár lépés az országhatár. Nem hitték A környékbeli sűrű erdők szarvasbikák lépteit őrzik, s az Ipoly keskeny, kék szalagja dús legelőket foglal keretbe. A csodás táj mostoha a földművelőkhöz. A hegyre kapaszkodó, meredek táblákon csak nagytestű, masszív gépek tudnak dolgozni, termékeny talajból kevés akad. Földjeik java része agyagos, kavicsos, az izzasztóan kemény munkáért is gyönge terméssel fizet. Fábián Albert, a szövetkezet elnöke mondja: — Rég beláttuk, hogy a búza- és kukoricatermesztésben nem vihetjük el a pálmát. Jó esztendőben is gabonából 35 mázsás átlagtermést tudunk produkálni. Idén még kevesebbre számíthatunk, 600 hektárnyi étkezési és takarmány- búzánk 28—30 mázsás hozamot adott. Szemes kukoricával az idén foglalkozunk először, tavasszal próbaképpen vetettünk 163 hektárnyit. Nagyon szép lett, hinni sem mertük, hogy a mi vidékünkön jól meghonosodik. Hogy jövedelem is kerüljön a közös kasszájába, eladásra mustárt termesztenek, 300 hektáron. Idén sem csalódtak a növényben, kedvező átlagtermést ígér. Néhány esztendeje csatlakoztak a bernecebaráti bogyósgyümölcs'-termesztési rendszerhez, jókora területen telepítettek piros és feketeribiszkét, valamint málnát. Ügyesen szervezték meg, hogy a kényes gyümölcsöt jó minőségben takarítsák be. Működik a szövetkezetben egy 116 asz- szonyt foglalkoztató kisegítő részleg, amely ribiszkeérés idején leáll, dolgozóik az ültetvényeken szüretelnek. Áll az alku? — Évente körülbelül 64 millió forint árbevételt érünk el — folytatja az elnök. — Ennek zömét az állattenyésztés adia, nyereséges gazdálkodása révén tudunk rentábilisan működni. Húsmarhákkal foglalkozunk, limuzinnal keresztezett magyartarka fajtájú bikákat hizlalunk exportra. Nem dicsekedhetnek a fizetésekkel. A múlt évben például 3200 forint volt a tagság havi átlagkeresete. Nem csoda, hogy a körzetükhöz tartozó falvak lakosai, főképpen a férfiak, a több pénz reményében az iparban vállalnak munkát, naponta ingáznak Szobra, Vácra, Budapestre. Akiknek viszont van türelme kivárni, amíg jobban lábraáll a letkési szövetkezet, nem csalódnak majd. Nemrég történt, hogy az elnök kezdő, fiatal szakembert hívott hozzájuk. — Kapsz havi ötezer forintot, szolgálati lakást, de azonnal a mély vízbe dobunk. Az állattenyésztési főágazat vezetője leszel, nehéz munka vár rád. Vállalod? Ali az alku? A fiatalember igent mondott, s rövidesen elfoglalja felelősségteljes posztját. Ambiciózus, tenniakarássai teli, fiatal szakembergárdához fog tartozni. Mert az elnök csupa ifjú emberrel veszi körül magát... — Elvem: hagyni őket dolgozni, s csak akkor segíteni, ha már képtelenek egyedül megbirkózni valamilyen problémával. Szűkös anyagi lehetőségeink ellenére kiharcoltunk három szolgálati lakást. Ha komoly szellemi tőkét akarunk fölhalmozni, muszáj adni cserébe. Letkés amolyan istenháta mögötti falu, a kultúra ugyan házhoz jön könyvek, rádió és televízió formájában, ám az igazán tartalmas szórakozásért kilométereket kell utazni. Ezért szeretném, hogy a lakás, jó fizetés, szakmai lehetőségek révén helyben találják meg számításukat a fiatalok. Említi, hogy szőlőrekonstrukcióra is sor kerül. Az elaggott, direkttermő szőlőket adó, régi ültetvényeket fölszámolják, nagy területen kor- donos művelésű, korszerű szőlőskertet alakítanak ki. Az embereknek tetszik az elképzelés, sokan fölajánlották már parcelláikat a tagosításhoz. Elnöki kívánságlista — Sok minden elkelne magnál un k — jegyzi meg az elnök. — Elsősorban szárítóüzemre van szükség, hogy megszűnjön a terményhordás körüli hercehurca, apadjanak a tetemes szállítási költségek. A legelőkön meliorációs beruházást tervezünk, ez is sok pénzt emészt majd fel a szűkös, 2 és fél millió forint fejlesztési alapból. Jó lenne korszerűsíteni a gépműhelyt, szociális épület is kellene. Kahutek Magda