Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-03 / 180. szám

1979. AUGUSZTUS 3.. PÉNTEK x/matf Kedden temetik Kimmel Emilt A gépkocsibaleset következtében augusztus 1-én elhunyt Kimmel Emilt, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagját, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszer­vezetének főtitkárát augusztus 7-én (kedden) délután 14 órakor temetik a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjá­ban. Elvtársai, barátai, harcostársai és volt munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. Kimmel Emil Budapesten született négygyermekes mun­káscsalád fiaként; apja szoba­festő segéd, anyja varrónő volt. A felszabadulás előtt könyvkötő szakmát tanult. Inasévei után az Egyetemi Nyomdába ment dolgozni, s mint fiatal munkás, szoros kapcsolatba került a munkás- mozgalommal. A könyvkötő szakszervezet ifjúsági titkára­ként tevékenykedett. 1942 óta volt a párt tagja. A felszabadulás után az Ál­talános Nyomda, majd a Révai Nyomda üzemi bizottságában dolgozott, 1950-től mint szak- szervezeti munkás töltött be felelős tisztségeket a Művé­szeti Dolgozók Szakszervezeté­ben, majd rövid ideig a Nyomdász Szakszervezetben dolgozott. Ezt követően öt évig az MSZMP Központi Bizottsá­gában látott el fontos felada­tokat. 1966-ban választották meg a Nyomda- és Papíripari Dolgo­zók Szakszervezetének főtit­kárává, a SZOT-elnökség tag­jává. Ugyanebben az évben a párt IX. kongresszusán magas párttisztségre jelölték, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja lett. Azóta haláláig a párttagság és a szer­vezett dolgozók bizalmából ka­pott e tisztségeinek nagy hű­séggel, mély meggyőződéssel tett eleget. Termelésirányítás számítógéppel Tizenöt mezőgazdasági gép­gyár fejlesztésének össze­hangolására, munkájának se­gítésére augusztus elsején megalakult a Mezőgép Tröszt irányítási, szervezési és szá­mítástechnikai irodája. Ezzel egyidőben megkezdték a kor­szerű információs rendszer kialakítását is a legújabb munka- és üzemszervezési módszerek, számítástechnikai eszközök felhasználásával. A tröszt vezetői azzal számol­nak, hogy néhány éven belül megsokszorozhatják a haté­kony munka- és üzemszerve­zésből származó gazdasági eredményt. A mezőgépiparban évente mintegy 200 munka- és üzem- szervezési feladatot valósíta­nak meg, ami 45—50 millió forint eredménnyel jár. Az in­tézkedések zöme növelte a ter­melékenységet, biztosította a gyártókapacitások jobb ki­használását, javította készlet- gazdálkodását. Sok-sok perc teBefon Miért csípnek a szúnyogok? Miért csípnek a szúnyogok, még inkább, mint korábban? — teszik fel a kérdést sok ezren, hetek 6ta a Dunaka­nyarban. Tízezreknek a pihe­nését teszik tönkre kellemet­len rovarok, ezreknek pedig a szórakozását keserítették meg például a Szentendrei Teát­rum előadásain. Vakarózunk, kapkodunk, sziszegünk — és egy emberként szidjuk a Kö- JAL-t, miért nem irtja a szúnyogot olyan hatásosan, mint a korábbi években. La­punk állandó rovata, a Három perc telefon . keretében kíván­tunk válaszolni a csípős kér­désre. Dr. Madár Jánostól, a KÖJÁL Pest megyei igazgatójától kérdez­tük, miért nem irtják a szúnyogot az idén a Dunakanyarban? — Elöljáróban egy közkele­tű tévhitet szeretnék eloszlatni — mondta dr. Madár János. —. nem a KÖJÁL irtja a szú­nyogokat. mi, a pusztítás ha­tékonyságát és a vegyszerfel­használás szabályosságát el­lenőrizzük. A Pest megyei Ta­nács egészségügyi osztályá­nak megrendelésére a Pest megyei Növényvédelmi és Ag­rokémiai Állomás szakembe­rei hivatottak évek óta erre a munkára. Ök egyébként jú­lius 17-e óta dolgoznak, két parti járművel és egy hajóval a Duna mentén: gázolajban oldott vegyszerből képzett kö­döt szórnak a partszéli terü­leteken. 0 Az önök megállapítása sze­rint milyen hatásfokkal? — A korábbi évek tapasz­talata alapján készültek fel az idei műveletre is. Akkor a köd elegendő volt, kevesen pa­naszkodtak a szúnyogok miatt. Most azonban olyan az idő­járás, mely a legkedvezőbb e rovarok szaporodásának, s így sok év óta nem látott mennyiségben jelentkeznek. át Mit lehet mégis tenni elle­nük? — Fokozni a vegyszerezést. Éppen ezért két napja perme­tezőbrigádok is járják a leg­inkább veszélyeztetett helye­ket. tartós méregmezőt alakít­va ki a Luppaszigeten a Pap­szigeten. Jövő hét elején pe­dig egy harmadik brigád is munkához lát. Ezzel tulaj­donképpen minden rendelke­zésünkre álló eszközt bevetet­tünk.. 0 Mit ígérhetnek tehát a Duna­kanyarban pihenőknek? — Sajnos, csak azt, hogy ke­vesebb lesz a szúnyog, hiszen ilyen aránvú invázió mellett a felles . kiirtásuk lehetetlen. 9 Nem lehetett volna megelőz­ni a rovarok elszaporodását? — Valamit javított volna a helyzeten; ha június végén, jú­lius elején megkezdték volna az akciót a növényvédősök. De tudomásom szerint ehhez nem voltak meg a megfelelő eszközök. ■ A három perc telefonból te­1 hát sok-sok perc lett. hiszen I nem hagvdtt nyugodni a kér­I dés. végül is miért csíp az I idén a szúnyog jobban, mint = máskor. • • • Mi hiányzott ahhoz, hogy az írtóhadjáratot ideiében megkezd­jék? — kérdeztük Cseresznyés Fáitól, a Pest megvel Növényvé­delmi és Agrok-miai Állomás gaz­dasági vezetőjétől. — Ahhoz, hogy hatékony legyen a szúnyogirtás, a par­ton és a vízen egyaránt keil szórni a vegyszeres ködöt. A Pest megyei Kishajózási Vál­lalattól azonban csak július 17-én kaptuk meg a hajót a hozzá tartozó komppal, bár megrendelőlevelünk már jú­nius 5-én megérkezett hozzá­juk. # Mi történt közben, több mint egy hónap alatt? — Levelünkre már július 7- én megkaptuk a választ: nem tudunk hajót adni, mert vala­mennyi lekötött a különböző dunai révátkeléseknél. A vá­laszlevél nem ért bennünket váratlanul, hiszen évek óta mindig ugyanez történik. Mi jelzünk a megyei tanács il­letékes osztályának, amely uta­sítja a hatáskörébe tartozó vállalatot, hogy adjon vízi járművet a szúnyogirtáshoz. Eddig rendben is volt. csak­hogy idén a kishajózási válla­lat olyan szerződést küldött július 2-án (ez volt a megren­delőlevelünkben jelzett legké­sőbbi időpont, amikor meg akartuk kezdni a munkálato­kat), melyet nem tudtunk el­fogadni. • Ennek mi volt az oka? — Például olyan feltétele­ket támasztottak, hogy mi, a megrendelő gondoskodjunk al­konyat után a vízi járművek navigációs világításáról, vagy hogy a napi üzemidő legfel­jebb 12 óra lehet, de ez ma­gában foglalja azt is. amíg a a hajó eljut a munkaterületre és visszatér valamelyik meg­jelölt kikötőbe. Így sok eset­ben jóformán csak az oda- visszaút kitöltötte volna az üzemidőt. Szombatot, vasárna­pot, hétfőt üzemszüneti nap­ként jelölték ki. Ekkor ne­künk kellett volna gondoskod­ni a hajón maradt berende­zés és a vegyszer őrzéséről, holott erre az időre napi ezsr forint készenléti díjat számol­tak fel. Kénytelenek voltunk kérni a szerződés lehetetlen pontjainak módosítását. Véle­ményeltérési nyilatkozatok, záradékok jöttek-mentek, vé­gül is sok mindennel megal­kudva aláírtuk a megállapo­dást. hogy ne veszítsünk már több időt. Hiszen július eleje óta már munkára készen vesz­tegeltek a gépeink. Viszont okulva a sokéves. tapasztala­tokon. idén levelet küldtünk minden illetékesnek, melyben megírtuk: szúnyogirtásra 1980- ban. sőt az utána következő években is szükség lesz. kér­jük, így készüljenek. I A telefonálást tehát most már nem lehetett abbahagyni, bár a szúnyogcsípéstől messze vezetnek a szálak. 0 Mivel magyarázzák a kése­delmet? — kérdeztük a Pest me­gyei Kishajózási Vállalatnál Laka­tos Barna ^forgalmi osztályvezetőt. — A vállalat profilja a rév­átkelések biztosítása — mond­ta. — Kevés a jármüvünk, kö­zülük is többet szezonban kell javítani, emellett még a mun­kaerőgondok is sújtanak ben­nünket. Vállalati érdek sem ösztönöz különösebben ben­nünket arra, hogy a növény­védőkkel dolgozzunk. Ugyanis a megyei tanács illetékes osz­tályának utasítására adtunk hajót és kompot a szúnyogir­táshoz, úgy, hogy a taksonyi átkelőhelyet megszüntettük. 0 De ha végül mégis adtak hajót, miért kellett ehhez több mint egy hónap? — A szerződés körüli huza­vona miatt. A módosítás ügyé­ben ugyanis nem nekünk szóltak, hanem a 1 felettes szervünknek. A szerződési feltételekben pedig azt kíván­tuk tükrözni, hogy nem va­gyunk felkészülve — profi­lunknál fogva — a szúnyog- irtás követelményeire. A kóró és a kismadár meséje jut eszembe. A KÖJÁL szól az egészségügyieknek, csip a szúnyog. Az egészségügyi osz­tály szól a növényvédőknek, irtsátok a szúnyogot. A nö­vényvédők szólnak kishajózá­siaknak, irtjuk, de adjatok ha­jót. S a kishajózásiak nem ad­nak. S ekkor a növényvédők szólnak a tanácsnak, csípd meg a kishajózásiakat, hogy irthassunk szúnyogot. És a ta­nács megcsípte ... Mindez tré­fásan hangzik, csakhogy ez­alatt a szúnyogok milliói a pihenni, kikapcsolódni vágyók tízezreit csípték — s ez már nem vicc. Mészáros János Szerencsés nyaralók Helytállás a kemencék mellett A vád autóbuszmegállóban színes szatyrokkal, csomagok­kal felszerelkezett társaság kémleli kora reggel az eget. — Meleg lesz — állapítják meg elégedetten. Strandra indulnak a kora reggeli órákban. A kö­zeli építkezés toronydarusa ugyan nem bosszankodik, tu­domásul veszi, hogy ez van, de azért nem is örül túlságo­san, mert odafenn a szűk ke­zelőfülkében ilyenkor megszo­rul a levegő, s bizony magasra szökik a hőmérő higanyszála. Egy kicsit az emberek is ide­gesebbek ilyenkor odalenn, jobban kapkodnak, amikor az elemeket a drótkötélre akaszt­ják. Vizek mellett A váci strandra a vá­ros lakóin kívül a szomszédos Nógrád megye faüvaiból is jár­nak fürdőzők. így a kis me­dence mindig zsúfolt. A csú­csot tegnap délben érték el, összesen 1200 látogatóval, akik között ott voltak a pokolszigeti úttörőtáborban nyaraló gyere­kek is. — Nem nagyon látni a vizet — jegyezte meg félig tréfásan, a zsúfoltságra célozva Janik János fürdőmester. A csodálatosan szép termé­szeti környezetben fekvő ve­resegyházi tó homokos part­ján sok a napozó felnőtt és gyerek. A tó vize kellemesen hűs, áttetszőén tiszta, a kör­nyezete kulturált. Csak a gyermekpancsoló kicsi, s en­nek a vize sem a legfrissebb. A futballozó felnőttek időn­ként a pancsolóba és a gyerek­kocsik közé lövik a labdát, s hiába vitatkoznak velük a szülök és a személyzet, a be­járatnál elhelyezett feliratra hivatkozva érveinek. Itt van a labdajátékok számára kijelölt hely.-.. Horgászok a szentendrei Duna-ágban. Hetvenöt hektáron érik a görögdinnye az abonyi Üjvilág Tsz-ben: az idei kétszáz mázsás átlagtermés kiváló eredmény. A földeken pedig javában tart a dinnyeszüret — a hőségben Js Bozsán Péter felvétele tét. A berendezések azonban nem állnak még, szövik a fi­nom selyemszálakat, éppúgy, mint máskor. A DCM-ben an­nak a 12 embernek van a leg­nehezebb dolga, akiknek az égetőkemencék közelében kell egy-egy műszakot eltölteniük. Rajtuk kívül ott tartózkodnak a karbantartók is, akiknek épp most kell csapágyat javí­taniuk. Az 1400—1500 fokon égető forgókemence közelében 40—50 fokos a hőség. A munka azonban zavartalanul folyik, nincs fennakadás. > Nincs fertőzés \ Élénk forgalom bonyolódik a dunai átkelőhelyeken, me­lyek közül a váci, nagymarosi, szobi és a dunakeszi révészek­nek van a legtöbb dolguk. A HÉV- és autóbuszvonalakon tegnap a rendes hétköznapi forgalom zajlott, csupán a sze­relvények kocsijaiban volt melegebb, s így az utazás is fárasztóbbnak bizonyult, mint máskor. Az augusztusi meleg időjárás nem okozott rendkí­vüli megbetegedéseket, a KÖJÁL-hoz sem érkezett be­jelentés az ilyenkor néha elő­forduló fertőzésekről, fagy­lalt- vagy ételmérgezésekről, amit a korábbi megelőző in­tézkedések eredményének te­kintenek. A Pest megyei Ta­nács Semmelweis Kórházában tegnap délig 19-en jelentkez­tek felvételre. Ez a szám sem magasabb az átlagosnál. — Az idősebb emberek fo­kozottabban kíméljék magukat a nagy melegben, tartózkodja­nak árnyékos helyen! — taná­csolták a mentőszolgálat ügye­letén, ahogy egyébként szintén átlagos hétköznapként jelle­mezték augusztus másodikét. Kovács T. István A Pest megyei KÖJÁL-nál így fogalmaztak: a Dunában több helyen lehet ugyan für­deni, de nem ajánlatos. A rác­kevei Duna-ágban a Majoshá- zától északra eső területen egészségi okokból tiltották meg a fürdőzést. Munkapadnál S mit tesznek azok, akik nincsenek szabadságon? Be­csülettel helytállnak — a tá­vol levők helyett is. A KAEV váci öntödéjében tegnap is épp olyan munkás­hétköznap volt, mint az esz­tendő más napján. Pedig dél­után, amikor az öntés elkezdő­dött, szinte szikrázott a leve­gő: mint Kovács Ferenc igaz­gató elmondta, ilyenkor közel 60 fokot kell elviselni a tűz mellett. Itt nem könnyű a helytállás! A váci Finomfonó­ban szörpöt, kávét, jégkrémet kapnak a fonónők, ám a gépek között mégsem könnyű elvi­selni a 42 fokos hőmérsékle­Ez sem rossz kikapcsolódás .. Halmágyi Péter felvételei' MosioBta földeken Gazdálkodás a végeken Három, hegyektől körülölelt kis falu, Letkés, Ipolytölgyes és Nagybörzsöny határában húzódnak meg a letkési Ipoly- völgye Tsz földjei. A végeken gazdálkodnak; innen már pár lépés az országhatár. Nem hitték A környékbeli sűrű erdők szarvasbikák lépteit őrzik, s az Ipoly keskeny, kék szalagja dús legelőket foglal keretbe. A csodás táj mostoha a föld­művelőkhöz. A hegyre kapasz­kodó, meredek táblákon csak nagytestű, masszív gépek tud­nak dolgozni, termékeny talaj­ból kevés akad. Földjeik java része agyagos, kavicsos, az iz­zasztóan kemény munkáért is gyönge terméssel fizet. Fábián Albert, a szövetkezet elnöke mondja: — Rég beláttuk, hogy a bú­za- és kukoricatermesztésben nem vihetjük el a pálmát. Jó esztendőben is gabonából 35 mázsás átlagtermést tudunk produkálni. Idén még keve­sebbre számíthatunk, 600 hek­tárnyi étkezési és takarmány- búzánk 28—30 mázsás hozamot adott. Szemes kukoricával az idén foglalkozunk először, ta­vasszal próbaképpen vetettünk 163 hektárnyit. Nagyon szép lett, hinni sem mertük, hogy a mi vidékünkön jól meghonoso­dik. Hogy jövedelem is kerüljön a közös kasszájába, eladásra mustárt termesztenek, 300 hek­táron. Idén sem csalódtak a növényben, kedvező átlagter­mést ígér. Néhány esztendeje csatlakoztak a bernecebaráti bogyósgyümölcs'-termesztési rendszerhez, jókora területen telepítettek piros és fekete­ribiszkét, valamint málnát. Ügyesen szervezték meg, hogy a kényes gyümölcsöt jó minő­ségben takarítsák be. Működik a szövetkezetben egy 116 asz- szonyt foglalkoztató kisegítő részleg, amely ribiszkeérés ide­jén leáll, dolgozóik az ültetvé­nyeken szüretelnek. Áll az alku? — Évente körülbelül 64 mil­lió forint árbevételt érünk el — folytatja az elnök. — Ennek zömét az állattenyésztés adia, nyereséges gazdálkodása révén tudunk rentábilisan működni. Húsmarhákkal foglalkozunk, limuzinnal keresztezett ma­gyartarka fajtájú bikákat hiz­lalunk exportra. Nem dicsekedhetnek a fize­tésekkel. A múlt évben például 3200 forint volt a tagság havi átlagkeresete. Nem csoda, hogy a körzetükhöz tartozó falvak lakosai, főképpen a férfiak, a több pénz reményében az ipar­ban vállalnak munkát, napon­ta ingáznak Szobra, Vácra, Bu­dapestre. Akiknek viszont van türelme kivárni, amíg jobban lábraáll a letkési szövetkezet, nem csalódnak majd. Nemrég történt, hogy az elnök kezdő, fiatal szakembert hívott hozzá­juk. — Kapsz havi ötezer fo­rintot, szolgálati lakást, de azonnal a mély vízbe dobunk. Az állattenyésztési főágazat vezetője leszel, nehéz munka vár rád. Vállalod? Ali az al­ku? A fiatalember igent mondott, s rövidesen elfoglalja felelős­ségteljes posztját. Ambiciózus, tenniakarássai teli, fiatal szak­embergárdához fog tartozni. Mert az elnök csupa ifjú em­berrel veszi körül magát... — Elvem: hagyni őket dol­gozni, s csak akkor segíteni, ha már képtelenek egyedül meg­birkózni valamilyen problémá­val. Szűkös anyagi lehetősé­geink ellenére kiharcoltunk három szolgálati lakást. Ha ko­moly szellemi tőkét akarunk fölhalmozni, muszáj adni cse­rébe. Letkés amolyan isten­háta mögötti falu, a kultúra ugyan házhoz jön könyvek, rá­dió és televízió formájában, ám az igazán tartalmas szóra­kozásért kilométereket kell utazni. Ezért szeretném, hogy a lakás, jó fizetés, szakmai le­hetőségek révén helyben talál­ják meg számításukat a fiata­lok. Említi, hogy szőlőrekonst­rukcióra is sor kerül. Az el­aggott, direkttermő szőlőket adó, régi ültetvényeket föl­számolják, nagy területen kor- donos művelésű, korszerű sző­lőskertet alakítanak ki. Az em­bereknek tetszik az elképzelés, sokan fölajánlották már par­celláikat a tagosításhoz. Elnöki kívánságlista — Sok minden elkelne mag­nál un k — jegyzi meg az elnök. — Elsősorban szárítóüzemre van szükség, hogy megszűnjön a terményhordás körüli herce­hurca, apadjanak a tetemes szállítási költségek. A legelő­kön meliorációs beruházást tervezünk, ez is sok pénzt emészt majd fel a szűkös, 2 és fél millió forint fejlesztési alapból. Jó lenne korszerűsíte­ni a gépműhelyt, szociális épü­let is kellene. Kahutek Magda

Next

/
Oldalképek
Tartalom