Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-26 / 199. szám

%Míat> tm AUGUSZTUS 26., VASÄRNAF Előtérben a válsággócok Az elhalasztott szavazás — Összeesküvés a népi Alganisztán ellen — Az afrikai frontállamok válasza A héten előtérbe kerültek a világpolitikában azok a terü­letek, amelyeken megoldatlan problémák feszültséget kelte­nek. Kiéleződött a helyzet Iránban. Itt a központi kor­mány és a kurdok közötti vi­szály fegyveres összecsapások­ba torkollott, s véres csaták zajlottak le Irán kurd lakta vidékein. Miután korábban — mint várható volt — ered­ménytelenül végződtek az arabok lakta CiszjordániánaJc adandó csupán homályosan megfogalmazott és a, távoli jövőbe kitolt úgynevezett autonómiáról folytatott izraeli —egyiptomi—amerikai meg­beszélések, a palesztin prob­léma most a Biztonsági Ta­nács elé került a héten. Iz­rael Libanon elleni újabb ag­ressziói szolgáltattak a vitá­hoz hátteret. A dél-libanoni területek szinte állandósult izraeli bombázása és tüzérsé­gi tűzzel való elárasztása el­leni tiltakozásul 'a bejrúti kormányzat a hét végén kénytelen volt a Biztonsági Tanács összehívását kérni. Éleződött a helyzet Afganisz­tánban is, amely ellenforradal­mi összeesküvők célpontja, akik kívülről kapnak támoga­tást. A fehértelepeseket ki­szolgáló Muzorewa bábkor­mány hadserege Zambiába tört be, s az újabb támadás arra késztette a szabadság- harcosokat támogató környező független államokat, hogy had ügyminiszteri szinten tár­gyalják meg önvédelmi ak­cióik egyeztetését. MIT JELENT A PALESZ­TIN VITA ELHALASZTÁSA A BIZTONSÁGI TANÁCS­BAN? _______________________ A vitára, amelyet az ere­deti terveknek megfelelően erre a hétre tűztek ki, kü­lönleges körülmények között került sor. A Biztonsági Ta­nács soros elnöke az a Young amerikai delegátus, akinek le­mondását Carter elnök már elfogadta, de felkérte, hogy utódja kinevezéséig töltse be az Egyesült Államok delegá­cióvezetői tisztét. (A színes­bőrű politikus egyébként éP-' pen azért kényszerült le­mondásra, mert titokban ta­lálkozott a Palesztin Felsza- badítási Szervezet ENSZ-beli megbízottjával. Izrael számon- kérő módon vonta felelősségre a Carter-kormányt az. állítá­sa szerint árulással felérő kapcsolatfelvétel miatt, s az amerikai elnök, csak hogy megbékítse Tel Avivot, in­kább feláldozta egyik leg­készségesebb hívót, Andrew Youngot.) A Biztonsági Tanács előtt olyan javaslat feküdt, amely elismeri a palesztin nép ön­rendelkezési jogát. Young kormányától olyan utasítást kapott, hogy ha ez a javas­lat, amellyel az arab orszá­gok csakúgy mint a harma­dik világ és a szocialista or­szágok ENSZ-beli képviselői egyetértőnek, szavazásra ke­rül, alkalmazzon vétót elle­ne. (Ebben az esetben, mivel az alapító okmány szerint az öt nagyhatalom mindegyiké­nek „igen” szavazata esetén válik csupán egy javaslat ha­tározattá, azt jelentette volna, hogy az indítványt elutasítot­ták.) Young jelezte, hogy mint az Egyesült Államok képvi­selője, természetesen kormá­nya utasításának megfelelőén cselekszik majd. De ez nem akadályozta meg abban, hogy ne olvassa saját kormányá­nak fejére, hogy a palesztin kérdésben mennyire nevetsé­ges és a haladással ellentétes álláspontot foglal el. Mint rá­mutatott: az volna a helyes, ha Izrael kormánya megvál­toztatná politikáját. Azaz ahe­lyett, hogy libanoni területe­ket bombázna és lőne, s az általa megszállt arab terüle­teken erőszakkal izraeli tele­püléseket létesítene, inkább a palesztin ügy' valamilyen kompromisszumos megoldásán munkálkodna. Ezek után a javaslat támo­gatói helyesebbnek tartották, ha nem erőszakolják a sza­vazást. Hiszen ez az indítvány halálát jelentette volna az elkerülhetetlen amerikai vétó miatt. Viszont az a tény, hogy meghatározatlan időre flhalasztották a további vitát, azt jelenti, hogy bármelyik pillanatban fel lehet azt újí­tani és hogy a palesztin ön- rendelkezés kérdése a világ- politika élvonalában marad. Ezért volt elégedett a történ­tekkel a PFSZ ENSZ-beli megbízottja is. KIK SZÍTJÁK a FE­SZÜLTSÉGET AFGANISZ­TÁNBAN? A héten is többször érke­zett híradás olyan ellenforra­dalmi bandák garázdálkodá­sáról Afganisztánban, amelyek a szomszédos országok — főként Pakisztán — területé­ről hatolnak be a nemzeti demokratikus fejlődés útjára tért államba. Ezek az oszta­gok egész falvakat rombolnalr le, lakóikat kegyetlenül le­gyilkolják, s. akcióiknál ame­rikai és kínai fegyvereket használnak. Terrorcselekmé­nyeiket az „iszlám állítólagos védelme ürügyén” követik el, mivel szerintük Taraki rend­szere felszámolja a vallást. Ez a rágalomhadjárat a hé­ten új muníciót kapott Irán­ból. A Dzsonhur Iszlami című teheráni lap például egyet­len számában nem kevesebb mint nyolc olyan cikket kö­zölt, amely dühödben támadja az Afgán Demokratikus Köz­társaságot, s annak megvaló­sított haladó vívmányait el­hallgatva, olyan színezetet kí­ván teremteni, mintha a Ta- rakii-kormányzat egyetlen te­vékenysége ;a, hithű,, muzul­mánok elleni hadjárat volna. Valójában persze — mint azt a muzulmán papok augusztus elején Kabulban megtartott gyűlése kinyilvá­nította — Afganisztánban az iszlám hívei szabadon gyako­rolhatják vallásukat. . Üj mecsetek is épültek, s biz­tosítják a mohamedán szent helyekre való zarándoklatokat is. Miért és kik szítanak ak­kor a vallásüldözés hamis vádjával a demokratikus kor­mányzat elleni hangulatot? Természetesen azok a reak­ciós körök, amelyeket Afga­nisztánban megfosztottak ha­talmuktól. A demokratikus köztársaság kikiáltása után ugyanis földesúri földeket osz­tottak (fel s mintegy 3,5 mil­lió nincstelen paraszt kapott a reform során parcetlákat, s vált tulajdonossá. Kinyilvání­tották a férfiak és nők közöt­ti egyenjogúságot, hadjáratot indítottak az írástudatlanság ellen, több száz iskolát nyi­tottak meg és tizenötezer poli­tikai foglyot bocsátottak sza­badon. Az afgán reakciós kö­röket erős érdekszálak kap­csolták mindig össze a pa­kisztáni és iráni haladáselle­nes, nagy földbirtokokat kéz­ben tartó csoportokkal. Vilá­gos, hogy ezek, amikor most a vallásüldözés ürügyén erő­teljes témogatást nyújtanak a Taraki kormányzat ellen fel­lépő ellenforradalmár csopor­toknak, sőt fegyvereseket dob­nak át a határon, azért te­szik, mert az afgán demokra­tikus fejlődés számukra veszé­lyes kisugárzásától tartanak. MIÉRT TALÁLKOZTAK A FRONTORSZÄGOK HAD­ÜGYMINISZTEREI DAR ES SALAMBAN? Az események a nemrég megtartott brit nemzetközös­ségi értekezletig nyúlnak'vísz- sza. Itt elhatározták, hogy szeptemberben konferenciát tartanak Rhodesiáról London­ban Muzorewa, a fehértele­pesek által a háttérből moz­gatott bábminiszterelnök és a Zimbabwe Hazafias Front vezetőinek részvételével. Lon­don ugyanis valamilyen kompromisszumot szeretne elérni, hogy kozmetikai vál­toztatásokkal elfogadhatóvá tegyék a jelenlegi rhodesiai rendszert és megnyerjék eh­hez a szabadságharcosok tá­mogatását is, oly módon, hogy azok kisebb engedmények fe­jében megszüntetnék a báb­rendszer ellen is folytatott fegyveres felszabadító küzdel­met. Világos azonban, hogy a szabadságharcosok, nem egyeznek bele olyan látszat- megoldásba, amely fenntart­ja a fehér{elepes kisebbség uralmát és a valóságban ki­rekeszti a tényleges hatalom­ból Zimbabwe—Rhodesia el­söprően néger többségű la­kosságát. Más kérdés, hogy Muzorewa bábkormánya és a fehértelepesek még egy ilyen látszatengedményeken alapuló angol rendezési tervtől is vi- szolyognak. S hogy elmérge­sítsék a helyzetet, s lehetet­lenné tegyenek mindenfajta tárgyalást a szabadságharco­sok bevonásával, indítottak a héten újabb támadást Zam­biában rhodesiai menekülttá­borok ellen. A brutális kato­nai akciónak sok halottja és sebesültje volt. Ez vezetett oda, hogy Rho­desia szomszédai — Angola, Botswana, Zambia, Mozam- bik és Tanzánia — amelyeket egyébként frontállamoknak is neveznek — hadügyminiszteri tanácskozást rendeztek a tan­zániai Dar es Salaamban. El­határozták az értekezleten, hogy közös védelmi intézke­déseket tesznek a rhodesiai fajüldözők ismétlődő provoká­ciói ellen. Kijelentették: a Zambia elleni rhodesiai tá­madás a térség más független államainak biztonságát is fe­nyegeti. A mostani döntő sza­kaszban — hangzik a front- államok hadügyminiszteréi­nek közös nyilatkozata — ki­emelkedő jelentőségű a kon­tinens felszabadításáért vívott fegyveres harc. A hadügymi­niszterek kormányaik nevében további támogatásukról bizto­sították a Zimbabwei Haza­fias Frontot. Árkus István Tűzszünet Dél-Libanonban Erskine tábornoknak, a Dél- Libanonban ideiglenesen állo­másozó ENSZ-erők főparancs­nokának közvetítésével szom­baton délben fűzszünet jött létre Dél-Libanonban — je­lentette be a bejrúti rtádió. A hírt Butrosz libanoni külügy­miniszter is megerősítette. A tűzszünet életbe léptével elvileg meg kellett volna szűnnie Tyr városa és környé­ke egy hete tartó ágyúzásának. Palesztinái források és a tér­ségből érkező menekültek be­számolói szerint azonban a délutáni órákban is izraeli lö­vedékek érték a várost. >4 Halhin Go/-/ csata Ellentmondó jelentések Iránból Khomeini újabb felhívása a kardokhoz Továbbra Is egymásnak el­lentmondó hírek érkeznek az iráni Saqqiz város sorsáról. Míg az iráni hivatalos for­rások a város elestéről szá­molnak be, kurd források sze­rint sikerült visszavetni a várost ostromló kormánycsa­patokat. A kurdok szerint a felkelők megsemmisítették a kormánycsapatok három harc­kocsiját és visszavonulásra kényszerítették a támadókat. A Kurd Demokrata Párt Mahabadból származó jelen­tése szerint szombaton a kor­mánycsapatok 65 harckocsija északi és déli irányból táma­dást indított 35 kilométerre Mahabadtól, azzal a céllal, hogy bekerítse a felkelők fő­hadiszállását. A felkelők grá­nátvetőkkel és zsákmányolt könnyűtüzérséggel igyekeznek megállítani az offenzívát. A felkelők szombaton vlsz- szafoglalták Saqqiztól 50 ki­lométerre, az iraki határ mentén fekvő Baneh városát. A teheráni rádió pénteken még azt jelentette, hogy a kormánycsapatok bevették -a várost, szombaton azonban már Baneh-ben adott interjút a Reuter hírügynökség tudósí­tójának Ezzadin Hosszeini sejk, kurd vallási vezető. Ezzadin sejk a kurd kérdés békés rendezéséért szállt sík­ra, ugyanakkor hangoztatta,’ hogy nem hajlandók tárgyalni Az Amerikai KP kongresszusa Fedoszejev akadémikus felszólalása Az Egyesült Államok Kom­munista Pártjának XXII. kongresszusán, pénteken fel­szólalt Pjotr Fedoszejev, az SZKP küldöttségének vezető­je, az SZKP KB tagja a Szovjetunió Tudományos Aka­démiájának alelnöke. Fedosze­jev, aki emlékeztetett rá, hogy az SZKP és a többi testvér­párt képviselői első alkalom­mal vehetnek részt az ameri­kai kommunisták legfelsőbb pártfórumán, felszólalásában ismertette az SZKP tevékeny­ségét. Külpolitikai kérdések­ről szólva hangsúlyozta, hogy a jelenlegi korszak fő felada­ta a tartós béke biztosítása. Henry Winston, a párt or­szágos elnöke beszédében a SALT—II. szerződés ratifiká­lásáért szállt síkra. Kijelen­tette, a SALT—II. ratifikálá­sa az első lépés lenne a le­szerelés hosszú útján. Winston elítélte azokat az amerikai kö­röket, amelyek egyrészt a SALT—II szerződést propa­gálják, a másik oldalról ugyan­akkor a katonai kiadások to­vábbi növelését követelik. James Jackson, a párt poli­tikai bizottságának tagja fel­szólalásában rámutatott az amerikai kisebbségek kettős kizsákmányolására és elnyo­mására. Jackson az amerikai kommunisták egyik . legfonto­sabb feladatápak nevezte a fehér munkásók és a kisebb­ségek egységfrontjának létre­hozását. Charlene Mitchell, a faji és politikai elnyomás ellen küz­dő országos szövetség végre­hajtó titkára beszédében vá­zolta azokat az elnyomó esz­közöket, amelyekkel az Egye­sült Államok kormánya dur­ván megsérti az emberi jogo­kat. Mitchell asszony felhí­vást intézett az Egyesült Ál­lamok összes haladó erőihez, hogy együttes erővel lépjenek fel az emberi jogok megsérté­se, a politikai üldöztetések és a rendőri önkény ellen. az iráni vallási vezetőkkel, akik „szent háborút” hirdet­tek a kurdok ellen. Követel­te, hogy a kormány állítsa le a forradalmi gárdistáknak a térségbe küldését és üljön tárgyalóasztalhoz a kurd poli­tikai pártok képviselőivel. Egy teheráni lap jelentése 1 szerint a kurd felkelők szom­baton elfoglalták a Sardashti laktanyát, és magukkal vitték az összes -ott talált fegyvert, valamint a laktanya olajkész­letét. Khomeini a teheráni rádió által közvetített beszédében szombaton éles támadást in­tézett az iráni nyugatbarát ér­telmiségiek és az újságírók el­len. Khomeini bírálta őket, hogy nem vettek részt a sah elleni harcban, és hogy a szabadság, valamint a demok­rácia leple alatt a korrupciót és a prostitúciót terjesztik. A kurd kérdéssel kapcsolatban szigorú büntetést helyezett ki­látásba az ellenállóknak, és felszólította a kurdokat, szol­gáltassák ki a felkelés veze­tőit. Iráni hírügynökségi jelentés szerint az olajban gazdag Khuzisztán arab kisebbsége követelte, hogy engedélyez­zék vallási vezetőjük, Mu- hammed Taher Al-Sabir Khag- hani sejk visszatérését a tar­tományba. Az arab kisebbség képviselői „határozott fellé­péssel” fenyegettek arra az esetre, ha a vezetőjük vasár­napig nem tér vissza Khu- zisztánba. Khagani sejket jú­liusban, a Khorramshahr ki­kötővárosban kitört zavargá­sokat követően Gumba tele­pítették át, ahol iráni arab források szerint háziőrizetben tartják. Kambodzsai-vietnami közös közlemény Befejeződtek a tárgyalások Hanoiban szombaton közös nyilatkozat aláírásával befeje­ződtek a magasszintű kam­bodzsai—vietnami tárgyalások, s ezzel végétért a kambodzsai küldöttség hivatalos baráti lá­togatása. Heng Samrin, a Né­pi Forradalmi Tanács és a Nemzeti Egységfront KB el­nöke, valamint a kambodzsai delegáció tagjai Pham Van Dong miniszterelnök meghívá­sára — pihenés céljából — még néhány napot Vietnam­ban töltenek. Pénteken este Le Ottan, a‘ VKP KB főtitkára fogadta a Heng Samrin vezette kambod­zsai küldöttséget. Hanoiban eredményesnek tartják Heng Samrin első hi­vatalos baráti látogatását, amely egyértelműen demonst­A szlovák nemzeti felkelés évfordulója Nagygyűlés Besztercebányán Gustáv Busák mondott ünnepi beszédet Azantifasiszta szlovák nemzeti felkelés kitörésének 35. évfordulója alkalmából szombaton délután országos nagygyűlést tartottak több tízezer ember részvételével Besztercebánya (Bánská Byst­rica) városban, a felkelés egy­kori központjában. A nagy­gyűlésen külföldi vendégek is jelen voltak, köztük a Ma­gyar Partizánszövetség és magyar határmenti területek küldöttei, valamint a szocia­lista országok csehszlovákiai diplomáciai képviselői. Ünnepi beszédében Gustáv Husik, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök felidézte az 1944. augusztus végén elkez­dődött szlovák nemzeti felke­lés eseményeit, • amelyeknek fontos szerepük volt Cseh­szlovákiának a fasiszta ura­lom alól való felszabadításá­ban. a szlovákok és csehek közös államának valóban né­pi és demokratikus alapokon történő újjáalakításában, va­lamint a szocialista társada­lomhoz vezető forradalmi fo­lyamatban. Megemlékezett ar­ról is, hogy a kommunisták vezette hősi harcokban a szlovák nép oldalán nagy számban vettek részt cseh, magyar és más nemzetiségy ellenállók, továbbá a felkelés hathatós támogatást kapott a szovjet partizánmozgalomtól és hadseregtől. Gustáv Husik megállapítot­ta, hogy Csehszlovákia né­pe hű maradt a szlovák nem­zeti felkelés eszmei örökségé­hez, s az újjászületett ország­ban a szocialista építés út­ján haladva sok jó eredményt ért el. A szónok Csehszlovákia 1945 utáni fejlődését áttekintve rá­mutatott, hogy az 1968—69. évi politikai társadalmi válság óta eltelt időszak a CSKP he­lyes lenini politikája, a párt és a nép újra megszilárdult egysége folytán a szocialista rendszer eddigi legsikeresebb évtizede lett a társadalmi, politikai és gazdasági életben egyaránt. rálta, hogy a Pol Pót-rezsim megdöntése nyomán helyreállt Kambodzsa és Vietnam ha­gyományos együttműködése, s továbbá azt, hogy — mi­ként Heng Samrin és Pham Van Dong fogalmazta — „a jelenlegi kambodzsai helyzet visszafordíthatatlan, a Kam­bodzsai Népi Forradalmi Ta­nács az ország egyetlen törvé­nyes képviselője”. CSAK RÖVIDEN. A CHILEI politikai üldözöt­tek támogatására létrehozott ENSZ-pénzügyi alap elnöke csütörtökön kijelentette: még mindig közel 700-ra becsülik az 1973-as fasiszta hatalomát­vétel óta Chilében eltűnt sze­mélyek számát, s a puccs kö­vetkeztében mintegy 1 millió chilei kényszerült száműzetés­be. , HETVEN pártszervezet 421 küldötte vesz részt a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) szeptember 28—29-én tartandó rendkívüli kongresszusán. A SZOVJETUNIÓ washing­toni nagykövetsége és állandó ENSZ-képviselete erélyesen tiltakozott amiatt, hogy az amerikai hatóságok akadá­lyozzák az Aeroflot szovjet lé­gitársaság egyik repülőgépé­nek felszállását, mivel a gép egyik utasát, L. 1. Vlaszova asszonyt, szovjet állampolgárt, arra akarják kényszeríteni, hogy ne térjen vissza a Szov­jetunióba. MOZAMBIK történetének első tv-adását kezdte meg szombaton a maputói tv-állo- más. Az adás próba jellegű. A próbaműsort egy hónapig su­gározzák, s mint a mozambiki illetékesek közölték, a gazda­ság feljesztési ütemétől függ, mikor lesz az országban ál­landó tv-adás. SZIHANUK herceg Peking­be érkezett. Ezt megelőzően Szihanuk a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságban tett látogatást. 4 Nagy Honvédő Háború folyamán sokáig fennállt a veszély, hogy egy japán tá­madás a Szovjetuniót kétfron- tos harcra kényszeríti, hogy megossza a hitleri fasizmussal élethalálharcot vívó erőit az európai front és Távol-Kelet között. Japán szovjetellenes hadbaiépésére végül mégsem került sor — s ennek nem' kis részben az a kudarc az óla, amit a császári Kvantung- hadsereg 1939-ben Mongólia megtámadásakor elszenvedett. Japán provokációi nyomán már 1938-tól megszaporodtak a határkonfliktusok, majd a rákövetkező év tavaszán nyílt támadást indítottak. Halhin Goinál. A betolakodókat az egyesült szovjet—mongol- csa­patokkemény harcokban meg­állították, majd — augusztus végére — kiűzték az országból. A Halhin-Gol-i vereség fi­gyelmeztette a militarista Ja­pánt, s a Szovjetunió felké­szültsége, az erőviszonyok kényszerű tudomásul vétele Tokió katonai terveinek át­értékeléséhez vezetett A negyven évvel ezelőtti csata ma már történelem — Mongóliát viszont ma is fe­nyegeti a pekingi vezetés he- gemonizmusa, terület követe­lései. Halhin-Gol példája ma is érvényes: a hódító törek­vések nem járhatnak sikerrel, az agresszió mindig és min­denhol kudarcra van ítélve. A hét kérdései

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom