Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-25 / 198. szám
197». AUGUSZTUS 25., SZOMBAT wen •j/kjg cm 3 izzólámpa-gépsorok. Az utóbbi esztendők egyik legnagyobb beruházásában, az Egyesült Izzó Sopiana Gyárában tavaly ősszel kezdődött a termelés. Ebben az új üzemben — izzólámpát gyártó gépsorokat ■készítenek hazai, valamint KGST- és tőkés piacokra egyaránt. A képen: Az új gyár egyik terméke, a lámpaösszeszerelő gép. Őszi betakarítás előtt Kevés és elhasználódott a gyümölcsláda Az állami gazdaságokban felkészültek az őszi betakarításra, amely várhatóan nagyobb munkát ad, mint az elmúlt évi, tekintettel arra, hogy sok felé másodvetésekkel igyekeztek pótolni a kedvezőtlen időjárás miatt kiesett kalászos gabonát és kertészeti termékeket, s ezeket ősszel kell lehozni a földekről. Az állami nagyüzemek a tavalyinál nagyobb lóerő-teljesítményű gépparkkal rendelkeznek, viszont emellett is jelentős kisegítő munkaerőre lesz majd szükségük ahhoz, hogy hiánytalanul feltölthessék a raktárakat — ezt állapította meg az az értekezlet, amely pénteken a ME- DOSZ-ban Klenczner Andrásnak, az Állami Gazdaságok Mit ér a gépvagyon? A műszaki bázisok segítsenek óvni a drága technikát A hatvanas évek hozták a nagy váltást, a mezőgazdaság technikai forradalmát. Sorra megjelentek a nehéz fizikai munkát átvállaló, nagyszerű teljesítményre képes masinák. A pest megyei mezőgazda- sági üzemekben — az idén készült felmérés szerint — ösz- szesen 998 millió forint értékű erő- és munkagép, jármű, illetve technológiai berendezés van. Tetemes vagyon! Megbecsüljük-e eléggé? Erről beszélgettünk Barna László műszaki és munkavédelmi főfelügyelővel. — Bizonyára nem véletlen, hogy az MSZMP KB 19*78. március 15-d határozata sürgető feladatként jelölte meg a gépjavítás és az üzemfenntartás fejlesztését... ' — A határozat azért született, mert egyértelművé vált: a mezőgazdasági termelés bővítésében s ami ennél is lényegesebb: a teripelési költségek alakulásában a gépesítésnek nagy szerepe van. Hogy milyen ennek a színvonala, hatékonysága, egyúttal az adott üzem helyzetéről is képet ad. Pest megyében ugrásszerűen megnövekedtek a gépi beruházások az elmúlt években. Ám ezzel nem tartott lépést az üzemfenntartó tevékenység, vagyis a karbantartás és a szervizszolgáltatás. Gigant. A szakemberek viszont kedvezőtlennek ítélik a betakarítógépek megyei össz- kapacitását, nagyobb áteresztő képességű, komolyabb teljesítményt nyújtó kombájnokra lenne szükség. A jelszó: megelőzés! Akárcsak az egészségügyben, a gépészeti munkában is a preventív, megelőző tevékenységet tartják kiemelt tennivalónak. Hiszen az üzemzavar, törés stb. orvoslása nehezebb és költségesebb a rendszeres napi karbantartaásnál, futójavításnál. A dolog, persze, kétoldalú ... — Megteremtődtek ehhez a tárgyi-személyi feltételek is? — Nem- mindenütt! Nagy a szóródás. Vannak üzemeik, s nam véletlenül-a stabil alapokon állók, ahol áldoznak a műszaki ágazatra is, tervszerű a gépjavítás. Sok helyütt nincs pénz gépműhelyre, tágas gépudvarra, szerszámokra. Differenciált a szakemberellátás is. Nem egy helyen még a főagronómus irányítja a gépészeti vonalat is, s tömérdek termelési gondja mellett kevesebb ideje és energiája jut a műszaki feladatokra. Vannak pozitív példák is, olyan üzemek, hol önálló ágazatban, önálló, felkészült vezetővel, kitűnő szerelőgárdával dolgoznak. Jelenleg a termelőszövetkezetekben 176 javítóműhely található. Ezeknek harminc százaléka csupán a korszerű, jól felszerelt. Számításaik szerint, hogy mindenütt azonos körülmények között dolgozhassanak, legalább 30 ezer négyzet- méter, újabb szervizműhelyre lenne szükség. No,/es ehhez — állami dotáció nélkül — 118 millió forintra... A ceglédi minta.,. Idén nyáron országos példának ajánlható társulást hívtak életre a ceglédi Lenin Tsz gesztorságával. Az újfajta gépjavítási modell mintául szolgál Pest megyében... — Igen, a cél éppen ez: koordinálni a feládatokat, egy helyre koncentrálni az alkatrészeket, üzemanyagokat, hogy aztán a tagoknak egyformán jusson belőle, és egységesíteni a géptípusokat. A közeljövő üdvözítő módszerének tartjuk, hogy a jelentősebb műszaki bázissal rendelkező üzemek — köztük a nagy tradíciókkal | rendelkező állami gazdaságok — segítik a kisebb gazdaságokat. Kahutek Magda Országos Központja igazgatójának előterjesztése alapján — a gazdaságok őszi előkészületeivel foglalkozott. Az elmúlt évhez képest előrelépést jelent, hogy az üzemek a korábbinál nagyobb számú, összesen 230 nagy teljesítményű terményszárítóval rendelkeznek. Ezek óránként 2600 tonna termésből távolít- ják el a nedvességet, s ezekkel még esős időjárás esetén is. folyamatosan tudják fogadni a földekről érkező szállítmányokat. Szóba került, hogy a szállításban nemcsak a viszonylag kevés teherautó és rakodókocsi hiánya okoz majd nehézségeket, hanem gondok vannak a gyümölcsgöngyöleggel, ládákkal, dobozokkal. A belföldi forgalmazásra szolgáló fa rekeszeli állapota igen rossz, nagyobbik részük any- nyira elhasználódott, hogy elérkezett a selejtezés időszaka. A következő hetek feladata lesz az újabb göngyölegek beszerzése, amennyiben elegendő lesz a gyártók kínálata. Konténerben hízik a malac Néhány nap alatt felál iiható eile tők Öt-hat nap alatt felállítható, higiénikus, a korszerű állattartási és egészségügyi követelményeket kielégítő konténeres elletők és malacnevelők sorozatgyártását kezdte meg az Agárdi Agrokomplex. A négyszáznegyven állat elhelyezésére alkalmas sertésszállásba előre beépítik az összes gépészeti vezetéket, így a helyszínen a kész konténereket már csak egy ’beton sávalapra kell emelni. Az állattartó épület felállítása, a szükséges szerelési munkálatok igen rövid időt vesznek igénybe, ezért a konténeres nevelők alkalmazását főként a rekonstrukcióra szoruló telepeknek ajánlják a szakemberek. A gyors szerelhetőségen kívül nagy előnye még az újdonságnak, hogy rendkívül egyszerűen tisztán tartható, s a hagyományosnál jóval kedvezőbb egészségügyi körülményeket biztosít az állatoknak. Építőtábor-zárás Jutalom az Orion utcában Elégedettek a fiatalok munkájával Lassan magunk mögött hagyjuk a nyarat: a hétvégén bezárják kapuikat a KISZ önkéntes ifjúsági építőtáborai. Az idén — immár 22. alkalommal — várták az iparban és a mezőgazdaságban az önkéntes munkavállalókat: 78 központi, valamint számos megyei, egyetemi és főiskolai szervezésű építőtáborban dolgoztak a KISZ-esek — ösz- szesen nyolcvanezren. Pest megyéből kétezer-négyszázán utaztak elsősorban Bács-Kis- kun megyébe, ahol állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben segítettek a gyümölcsszedésben, zöldségbetakarításban. • • Ot turnusban ezren Tegnap bezárta kapuit a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat szakmai építőtábora is: a csepeli Orion utcában, a szálláshelyen összecsomagoltak az utolsó, az ötödik turnusban dolgozó fiatalok is, akik érthetően büszkén hallgatták Molnár Jánosnak, a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatójának szavait: köszönetét mondott az önkéntes munkavállalóknak. Macsári István, a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat KISZ-bizottságának titkára megjegyezte: — Ezen a nyáron több mint ezer fiatalt foglalkoztattunk: a Veszprém, Szolnok, Komárom, Heves és Hajdú-Bihar megyéből hozzánk érkezett szakmunkástanulókban ezúttal sem csalódtunk. A fiúk derekasan kitettek magukért... így igaz. A leendő .kőművesek és épületasztalosok, villanyszerelők és lakatosok dolgoztak több helyszínen is. Érden például a lakótelep, valamint az óvoda építésében segédkeztek. Szigetszentmikló- ,son és Budakeszin pedig kényelmes otthonok tető alá hozását gyorsították. Munkafegyelmükre, szorgalmukra olyannyira nem lehetett panasz, hogy a vállalatnál kapott tájékoztatás szerint a kőművestanulók teljesítménye — vakolásban — nem maradi el a végzett mesteremberek mögött. De említhetnénk az asztalosokat is, akikről ugyancsak kedvezően nyilatkoztak a vendéglátók. A szakmai építőtábor előnye. egyébként vitathatatlan: a korábbi évek-, ben a PÁÉV építőtáborába el-, sősorban segédmunkások ér4 keztek, akik közül az ügye- sebbje gyorsan elsajátította egy-egy szakma részfolyama-; tának műveleteit. Új technológiák Nemcsak a PÁÉV illetékesei vélekednek így. Hasznos mindez a1 fiataloknak is, akik közül jó nóhányan modem építőipari technológiákkal ismerkedtek meg. Azoknak a szakmunkástanulóknak, akik egyébként kis vállalatnál töltik évközi szakmai gyakorlatukat, nincs lehetőségük arra, hogy a legmodernebb eljárásokkal megismerkedjenek. — A favázra szerelt gipszkarton válaszfalakkal valóban több fiatal nálunk találkozott először, de akadtak olyanok is, akik a központi telepünkön az építkezésekhez szükséges speciális szerelvények elkészítésénél végeztek számukra teljesen ismeretlen munkát — mondta Macsári István. — Egyébként valamennyien gyorsan megtanulták a számukra új folyamatokat. Meggyőződésünk, ,hogy mindez további szakmai fejlődésüket is elősegíthetiI ( Kellemes emlékek Ennyit a munkáról. A tegnapi táborzáráson egyébként megjutalmazták a legjobban dolgozó brigádokat. A fiatalok egyöntetűen vallották: jól érezték magukat. A vállalati KISZ-bizottság nagy figyelmet fordított e szakmunkás- tanulókra, s különös gonddal szervezték meg a szabadidő- programokat. Merre jártak munka után? Macsári István válaszolt: • — Szerveztünk számukra vetélkedőt, sportversenyeket, kirándultak Visegrádra és a Balatonra. Vasas Bélának, a vállalat nyugdíjas termelési osztályvezetőjének kalauzolásával pedig délutánonként megtekintették a főváros nevezetes műemlékeit. Szeretnénk, ha a nálunk járt szakmunkástanulók kellemes emlékekkel távoznának. Könnyen lehet, hogy közülük jó néhányan a jövő nyáron visszatérnek az Orion utcába. ; Falus Gábor Nagyobb teljesítmény Vaskos, táblázatokkal teli felmérést mutat. Ebből kide- FÜl, a megyében levő több mint 250 ezer hektár művelhető szántóterületre összesen 3885 traktor jut. Cseppet sem szégyellni való adat: kedvező ellátottságról árulkodik, jóllehet a darabszám 7 százalékkal csökkent az utóbbi években. Hogy miért, könnyű belátni: sorra kiselejtezték az elavult, kis teljesítményű masinákat, s helyükre nagy kapacitású traktorokat állítottak. Így már egy traktoregységre a termelőszövetkezetekben 33,4 hektár, állami gazdaságokban 26 hektár megmunkálása vár. — Mi a helyzet a munkagépekkel? — Kis elmaradással ugyan, de követik a traktorállomány színvonalát. Alapvető probléma, hogy az új erőgépek megjelenése után meglehetősen későn indul meg a hozzátartozó, korszerű munkagépek gyártása. A típustarkaság sok zavart okoz. Gond van még a munkagépek minőségével is, gyakori a kényszerpihenő a. tervezésből adódó üzemzavar miatt. Ugyanilyen hibák tapasztalhatók a szálastakar- mány-betakarító, illetve a zöldségtermelő gépsoroknál. Tallózzunk tovább a felmérésben. Egy táblázat arról ad képet, milyen a kombájnellátottság a megyében. Eszerint összesen 689 található a mező- gazdasági üzemekben. A jól gazdálkodó, rentábilis s az országos nagyokhoz tartozó dabasi és ceglédi járásbeli termelőszövetkezetekben van a legtöbb és a legértékesebb kombájn, például Class Domi- nátor, John Deere és Bison Fáwoff a főufakiói Nincs elvándorlás, csak bejárás Tápiőságban mindennap hajnali négy órakor kezdődik az élet. Télen, nyáron, tavasz- szal és ősszel. Több százan igyekeznek a vasútállomásra, s onnan Pestre. Bejáró dolgozók. Persze, vannak szerencsésebbek is, akikért a vállalatok autóbuszt küldenek. Nem is egyet. Hiába, nagy értéke van a munkaerőnek. Hozzák, viszik őket. Pavihnos iskola Riportutam, amelynek mottója: távol a főutaktól, kellemes meglepetéssel kezdődött. A térkép szerint a községet csak földúton lehet megközelíteni. Ezt jelezte az útjelző tábla is a betonút végén. Csakhogy nem lett vége a betonút- nak, az hosszan kígyózott előttem. Kitűnő, pormentes asz- faltúton suhantam be a faluba. Tápióság nincs már elvágva a nagyvilágtól. A Tápió és árterülete kettéosztja a községet. Egyik része, az öregfalu, a másik a Csehország. Itt, legalábbis mindenki, így mondja. Miért Csehország? A korabeli telepítési politika miatt. Mária Terézia uralkodása idején, az 1700-as évek derekán cseh serfőzők vándoroltak ide, s megismertették a borissza magyarokkal a habzó, kesernyés italt. A serfőzök egy tömbbe települtek, így lett a falu egyik része Csehország. Az öregfalu büszkesége viszont az új, svájci rendszer szerint épült pavilonos iskola. öreg hársak, dacos bükkök, suhogó nyárfák alatt, no meg a kígyótörzsű akácok árnyékában állnak a földszintes pavilonok, zárt folyosókkal összekötve. Ideális megoldás. A tervező a vén park minden fáját megmentette. Nem pusztítással építkeztek, hanem megóvták a gyerekek számára a természet ingyen ajándékát. Az őspark valamikor a Szír- may család tulajdona volt, ma a tápiósági gyerekeké. Éppen most fejezték be az iskola festését. Két takarítónővel, Cserni Istvánnéval és László Istvánnéval találkozom a tantermekben, ök visznek végig, ok mutatnak meg mindent. Az egy-egy tanterem tárlóiban elhelyezett guzsalyo- kat, cséphadarókat, kalácsdagasztó teknőket, zömök és karcsú agyagköcsögöket. Mind a gyerekek gyűjtése — mondják. Aztán a gyerekekről, az iskolaigazgatóról, a tanárokról mesélnek. Föltűnik, hogy a két asz- szony milyen szeretettel mesél az iskoláról. Mintha az övék volna, övék is. Cserni Istvánná a folyosón lógó tablók egyikéhez vezet, s rámutat az egyik képre: — Ez itt a lányom. A másik tablón meg a fiát mutatja. — Az unokáim is itt fognak tanulni — mondja. Később megmutatják a park sarkában levő sportpályát. — összefogással készült — mesélik. — Az igazgató volt a lelke... — Jaj — mondják szinte egyszerre —, az egy nagyon derék ember. Mindent megtesz a gyerekekért. Persze, az iskolaigazgatót nem találom otthon, de keze munkáját láttam. Emberségéről hallottam. Több ez, mint a személyes találkozás. Erdészház A főerdész háza az erdei tisztáson áll. Szép új, modem ház. Gondozott virágosként a ház körül. A főerdész feleségének munkáját dicséri. Túri Ferenc főerdész természetesen nincs otthon. Hogyan is lenne? Dologidő van. Felesége kávéra, rövid beszélgetésre invitál. A konyhaasztalon nagy hasú dunsztosok sorakoznak. Befőzés ideje van. Sok üveg tele van már vastag húsú, sárga paprikával. A tűzhelyen paradicsom rotyog... A főerdész négy, fél ötkor kel, s naponta 400 kilométert hagy a háta mögött. Monortól Farmosig, Farmostól Mendéig. Mindenütt ott van az erdőben, ahol dolgoznak. És az erdőben sohasem áll meg a munka. Itt fát termelnek ki, amott ültetnek. Terv szerint Így megy ez reggeltől estig. Mindennap ... Eltűnődöm. Mikor jut ide- ja másra? Mondjuk olvasni vagy a Hazafias Népfront elnöki teendőit ellátni? Beosztás, szervezés kérdése az egész. Az egyik erdőkerületből a másik felé autózva, beugrik a tanácsházára elintézni ottani dolgait s máris hajt tovább. Visszafelé megismétli ugyanezt. Gulyás Kár oly né HNF-titkártól megtudom, hogy a község minden lakójára lehet számítani. Akár járdaépítésről, akár községszépítésről vagy más társadalmi munkáról van szó. A HNF-titkár eggyel elégedetlen: a kulturális helyzettel. Nincs a községben kultúrház. Hosszú beszélgetés Kun Sándor tanácselnök 19 éve áll a község élén. Szívesen fogad, hosszú beszélgetésre. Hosszúra, mert sok gondja van a falunak, a tanácselnöknek is. A községnek vannak anyagi eszközei a fejlesztési tervek megvalósításához, de nincs kivitelező. A járásban mindösz- sze két üzem jöhetne számításba, a nagykátai nagyközségi tanács költségvetési üzeme és a járási építőipari szövetkezet. Csakhogy alig győzik a munkát, a tápiósági igényeket már egyikük sem tudja kielégíteni. Mik ezek az igények? Lehet, hogy furcsán hangzik, de legelőször: az iskola. Igen, van már a falunak egy igazán korszerű, szép iskolája, de van két öreg is, amelyek még a húszas évek elején épültek. Azokat kellene felújítani. És nincs művelődési otthon. Az egyik öreg iskolából ki lehetne alakítani. A másik az isko- íagondokon segítene; a faluban ma 267 gyerek tanul 10 tanulócsoportban, sajnos, az alsó tagozatosok két műszakban. — A tanácsi költségvetés — mondja az elnök — az árak után kullog, s így mindig lemarad ... Még 1972-ben, az akkori körülményeknek megfelelően megépítették az 50 személyes óvodát. Ma már 100 gyerek igényli az óvodai helyet. Folyamatos gondja ez a tanácselnöknek, de örül is neki, mert ez a fejlődésből származó feszítőerő. A vízellátás is szorító gond. öregfalun ugyan van törpe vízmű, de a hozama ma már nem elég. Nem elég, mert két pozitív kút azóta teljesen elapadt. Jövőre alakul meg á víztársulat, de nagyon helyesen, az előterveket már megrendelték. Viszont van egy nagy előnye a községnek: házhellyel jól el vannak látva. A tanácstól 50 forintért lehet venni egy négyszögölt, tehát a családot alapító fiatalok könnyen juthatnak hozzá a telekhez. Nincs is elvándorlás a faluból, csak bejárók vannak. Lassan sötétedik. Indulok haza. Az autóban azon gondolkodom, hogy ez a járás, a nagykátai, ahova az utóbbi időben gyakran járok, milyen gazdag. Anyagiakban és szellemiekben egyaránt. Rengeteg például az értékes, múltat idéző emlék. Talán jó megoldás volna ezeket a relikviákat központilag összegyűjteni. Hiszen a községnek mindezt szakszerűen megoldani sem munkaerejük, sem pénzük nincs. De a gyűjtést elmulaszd tani vétek volna. Karácsonyi István
