Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-24 / 197. szám

Csak annyit, ne többet NEM TRÉFA. Valóban húsz­ezer _ forintba került, hogy , Kovácsné a fali csatlakozóba mélyeszthette hőfokszabályo­zós vasalója villásdugóját. A húsz darab ezrest azonban a népgazdaságnak kellett kiad­nia; beruháznia az energiater­melésben. Ennyit követel ugyanis egy-egy új vasaló vil- lamosáram-felvételének az elő­teremtése. Számítások igazol, ják: egy-egy új háztartási fo­gyasztó bekapcsolása a villa- mosenergia-hálózatba száz­ezer forint beruházási kiadás­sal jár. Energiatermelő blok­kok kellenek hozzá, nagyfe­szültségű távvezeték-hálózat, alállomások — „trafók” —, el­osztó vezetékek. Sok más mel­lett. Másfél évtized alatt hazánk­ban megháromszorozódott a villamosenergia-termelés — 7.6 milliárd kilowattóráról 23,4 millárdra —, ugyanakkor a lakossági felhasználás az 1962. évinek a 7,3-szeresére növekedett. A két adat össze­vetése már érzékeltet valamit abból, hogy változó életkörül­ményeink miféle gazdasági­fejlesztési követelményeket szülnek, s megfordítva, kor­szerűsödő termelőtevékenysé­günk miként hat mindennap­jainkra. Az arányok szemügyre vé­tele sokat elmond erről. A teljes villamosenergia-fel- használásból a lakosság 8,1 százalékkal részesedett 1960- ban. A termelés nagyfokú nö­vekedése — s nem kevésbé az import fokozódása — mellett is 1977-re ez az arány 16,8 százalékra gyarapodott, azaz a kétszeresénél nagyobbra bő­vült. Néhány pillanatra elidőzve a termelésnél: az idén janu­ár és augusztus között a vil- lamosenergia-ipar termelése 9.6 százalékkal volt nagyobb, mint tavaly, a hasonló idő­szakban. Az 1971-től 1977-ig terjedő éveket figyelembe vé­ve, a villamosenergia-ipar termelése minden esztendő­ben gyorsabban nőtt. mint az ipari termelés, s ráadásul — ahogy ezt mondani szokták — töretlen, mindenféle megtor­panástól, átmeneti' visszaesés­től mentes volt ez a fejlődés. Csakhogy ennek ára van; ma már az energiatermelési beru­házások a teljes fejlesztési ki­adásoknak — népgazdasági összesítésben — a negyven százalékát emésztik fel, míg tizenöt esz Lende je a felét sem érték el. Indokoltnak látszó kérdés: lehetne korlátozni az energia- igények gyors növekedését, el. kerülendő a nagy kiadásokat? Tapasztalatok is, tudományos elemzések is azt bizonyítják, hogy a villamosenergia-szük- séglet — ésszerű! — bővülé­sének visszafogása kedvezőt, len hatások sorozataival jár mind a termelői, mind a nem termelői területeken. Tavaly a rendelkezésre álló összes villamosenergia 18,7 százaléka már importból szár­mazott. Ha úgy tetszik, akár azt is mondhatjuk, hogy a la­kossági felhasználás 'teljes egészét a behozatal fedezte, amiért természetesen ■ fizetni kell olyan árukkal, amiket a partner igényel népgazdasága számára. Gyorsan növekvő villamos­energia-étvágyunkat korsze­rűbb életkörülményeinkre ve­zethetjük vissza, hiszen ezer lakosra számítva tavaly 254 elektromos hűtőszekrény ju­tott, míg 1960-ban mindösz- sze 3,8 db. A mosógépeknél 246, illetve 45,2, a televíziók­nál 240 és 10,4 a megfelelő adat. Évente 80—100 ezer új háztartási fogyasztót kapcsol­nak be az országos kisfeszült­ségű hálózatba s emellett a korábban villamosított ottho­nok is többet és többet köve­telnek. Ma egy család 4,2-szer annyi áramat használ fel ha­vonta, mint másfél évtizede, napjainkban a havi átlag már meghaladja a 100 kilowatt­órát. LEHETŐSÉGÜNK, jogunk, de egyben kötelességünk is, hogy annyit használjunk a modem kor e nagyszerű ener­giaforrásából, amennyi szűk. séges. Annyit igen, ám többet, fölöset ne. V. T. Üvegek, újságok, ígéretek Álldogálunk Gomba köz­ponti buszmegállójában. Le is ülhetnénk éppen, de az agyonázott padok nem csábí­tanak. Gumicsizmában topo­rog két horgász a váró oldalá­nál, táskáik, szatyraik alapo­san megpakolva. — Sörösüvegekkel — mond­ja egyikük. — Most értünk ide, néhány perce, én már a tónál láttam hogy jön az égi áldás. Úgyis kifogtuk már a mai zsákmányt, gyorsan indultunk is. Itt meg rá­akadtunk vagy hatvan üres sörösüvegre. Valakinek nem kellett, vagy csak lusta volt visszaváltani? Na, nekem min­denesetre megéri, hogy elvi­gyem ... Körülöttünk az agyagos sárban papírcímkék. Huber­tus, kőbányai világos, cse­resznyepálinka ... Még sze­rencse, hogy az ezekhez tar­tozó palackok már nincsfenek itt, bár igaz, a pár lépésnyire lévő iskola diákjai legalább alaposan tanulmányozhatnák, mi mindent is ihat a felnőtt, ha kedve szottyan rá? S azt is. hogy Gombán nem­csak a szemét szemét. A ki­ürült üveg is annak számít, s legjobb tárolója a buszmeg­álló ... ★ Vasárnap nincs újság. Kisza­lad az ember a friss har­matban reggel a kapuhoz, hogy bevigye, s ott tanulmá­nyozza a reggeli lapokat, amúgy kényelmesen, vasárna- piasan, de bizony hiába. Újab­ban a vasárnapi újság hét­főn kerül elő valamelyik szomszédból, vagy elő sem ke­rül. 1 Űj rend lépett életbe a mo- nori postán is augusztus ele­jétől: a postások vasárnapja is pihenőnap, helyettük al­kalmi munkaerők hordják ki az ünnepi lapokat. Ez eddig rendben is lenne. Csakhogy Monoron újak a házszámtáb­lák. az alapos felmérés után csaknem mindenhová felkerül­tek már az új — és egészen más — számok. Amelyik ház eddig 49-es volt, most 50-es lett, ám a kézbesítő .járás­füzete” alighanem a régi maradt. A postások ismerik körze­tüket, tudják, ki hol lakik, s milyen lapra fizet elő, ám az alkalmi újságkihordók s az előfizetők a hét végén lehe­tetlen helyzetbe kerülnek. Cserélgetik a lapokat, szom- szédolnak: egy Film-Színház- Muzsikám van, ki ad érte Pest megyei Hírlapot? — Hozzánk nem érkezett még panasz — mondja Dem- jén András, a monori posta hivatalvezetője —, de intéz­kedem, hogy a kézbesítők nézzék át segítőkkel a já­rásfüzeteket. Remélem. a későbbiekben nem lesz sem­mi baj. Ha nem lesz — köszönjük. ^ K. Zs. Műsorpolitika A gyömrőí mozi látogatottsá­ga az utóbbi években igencsak visszaesett. Az elavult, korsze­rűtlen nézőtéren nyikorognak a székek, a padlózat is meg­repedezett, kívülről pedig úgy fest a létesítmény, mintha a senki földjén lenne ... A bemutatott filmekre is sokszor panaszkodnak a mo­ziba járók. Sokszor „szakál­las” filmeket vetítenek, más­kor meg csak a vér folyik, mindig. íme, egy kis ízelítő az ebben a hónapban bemutatott filmekből: Keoma: olasz westernfilm; Vértestvérck: NDK indián ka­landfilm; Már ez is probléma? Francia bűnügyi filmvígjáték; Kirándulás gyilkosságokkal: szovjet bűnügyi film; Meztelen bosszú: Billi, a magányos re­volverhős leszámol, amerikai western; Szabadíts meg a go­nosztól: magyar filmdráma; Meghívás egy gyilkos- vacso­rára, angol bűnügyi film. S végül a hónap utolsó bemuta­tója: Gyilkos levegő, kanadai film. Nem tudjuk, milyen szem­pontok alapján állítják össze a műsortervet a Pest megyei Mo­ziüzemi Vállalat képviselői, annyit azonban hozzáteszjink, az eddiginél jobban kellene fi­gyelniük a vetítési rendekre. Mert azt azért senki sem kí­vánja, hogy a havonta bemu­tatott tizenöt-húsz filmből leg­alább tiz krimi. Ez még azoknak is sok, akik kizárólag ezeket a filmeket sze­retik és nézik meg. Vagy talán úgy vannak vele a vállalat vezetői, hogy ha már a mozi rossz állapotban van, a székek nyikorognak, akkor már teljesen mindegy, hogy mit látnak a nézők?^ Rossz müsorpolitika! G. J. PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXI. ÉVFOLYAM, 197. SZÁM 1979. AUGUSZTUS 24., PÉNTEK Jogos igénylő valamennyi... kevés az óvodai hely Monoron Új gyermekintézmények épülnek Z.-né gyesen van a kiseb­bik fiával. A nagyobbik négy­éves, eleven kisfiú, s a közel­ben nem akad vele egyidős pajtás, akivel játszhatna. Na­gyon hiányoznak neki a gye­rekek, a közösség, érezhető ez a magatartásán is. Az édes­anya igyekszik, hogy a kicsit is elláthassa, s a nagyobb se unatkozzon naphosszat,' de egyre fáradtabb. — Szerettem volna, ha leg­alább fél napra, étkezés nél­kül, felvennék valamelyik monori óvodába — panaszko­dik —. de megmondták előre: ne is próbálkozzam, gyesen vagyok, s a nálam nehezebb helyzetben levők mindegyiké­nek serrí jut hely ... Szünet nélkül Fehér Kárplyné. a nagyköz­ségi közös tanács szociális és művelődésügyi főelőadója jó­kora papírlapon igyekszik összesíteni az adatokat, a ta­nácskozás eredményét. Akkor J? i ne ismerné a szólást: ad­ni legalább akko­ra öröm. mint kapni. A közmon­dás igazságát bi­zonyítani felesle­ges lenne' azok számára, akik részt vettek az új­jávarázsolt vecsési szabadtéri színvad és az ott helyet kapott öregek nap­közi otthonának átadásánál. Azt hiszem, valameny- nyiük számára emlékezetes ma­rad a nap: 1979. augusztus tizenki­lencediké. Amikor Vársze­gi György, a nagy­községi tanács el­nöke átvágta a díszszalagot, s a népes tömeg be­özönlött az öregek napközijének tá­gas helyiségeibe egy kis nézelődés­re. valószínűleg senki sem gondolt arra. hogy mit tartogat az elkö­vetkezendő félóra. Tulajdonképpen különösebb dolog nem is történt. Birtokba­vétel csupán annyi, hogy az idős emberek azon nyomban birtokba vették új otthonukat. Idős néni vette észre először a terem végén felál­lított zongorát. Odaballagott, fel­nyitotta a tetejét, végighúzta a ke­zét a fénylő poli­túron. Széket kért. komótosan leült, s játszani kezdett. Megszűnt a kezek remegése, a bil­lentyűk készsége­sen engedelmes­kedtek a már ma­gabiztos ujjak nyomásának. Régi. de nem elfelejtett dallamok töltötték meg a barátságos helyiséget. mint­egy hívogatva a társakat a közös dalolásra. S a társak nem késtek soká. Egy­más után jöttek az idős emberek, a tömeg szétnyílt, utat nyitott a kár­pitozott székek fe­lé tartók seregé­nek. Egyre erőseb­ben szárnyalt az ének, nóták, nép­dalok csendültek fel, az arcok fel­derültek, sokan lábukkal dobogva kísérték a zongo­ra hangját. Meg­szűnt számukra a külvilág. S ez a pillanat az ipari és mező­gazdasági munká­sok számára is többet jelentett az elismerő oklevél­nél. a kitüntetés­nél, amelyet né­hány órával az­előtt kaptak meg. Látták, nem volt hiába a fáradság, a feláldozott hét­végék. a megkér- gesedett tenyér. Pontosan ötvenkét nap alatt, csak­nem egymillió fo­rint értékű társa­dalmi munkát vé­geztek, tudták, • hogy miért. Senki sem gondolkodott rajta, hogy meg­éri-e? A válasz kézenfekvő volt. Kövess László reggél 8 órától délután 5-ig egyetlen perc szünet nélkül tárgyalta az óvodai felvételi kérelmeket bíráló bizottság: kit is vehetnek fel, kit kell átirányítani, s melyik kérésre mondhatnak nemet? Ez utóbbi volt a legnehezebb feladat, hiszen a négyszázhúsz jelentkező okkal, joggal kérte gyermeke felvételét valame­lyik monori, péteri vagy mo- nori-erdei gyermekintézmény­be. S mégis, kénytelen-kellet­len, válogatni, szelektálni kel­lett, hiszen üres hely a tíz óvodában mindössze kétszáz­ötven akad, az is úgy, hogy százhúsz százalékos vagy még nagyobb a „feltöltés”. Dr. Zimányi Gyula tanács­elnök is jól tudja: a nagyköz­ség egyik legégetőbb gondja az óvodai helyek számának nö­velése. Esztendőről esztendőre visszatér a probléma, bár igyekeznek minden lehetséges módon javítani a helyzeten. — Az idén százötven új óvo­dai helyet teremtünk. Szep­tember elsején adjuk át a mo­nori Katona József utcában le­vő huszonöt helyes óvodát, ugyanott négyszáz adagos konyha is épül addigra, hogy a gyermekélelmezésben se le­gyen fennakadás. Ide tervez­zük az új. százszemélyes óvo­dát is. A munka már zajlik, elkészült az úgynevezett foga­dószint, a forfa-szerkezet ösz- szeszerelése novemberben vár­ható. Abban reménykedünk, hogy a' Monori Építők Ipari Szövetkezete bírja majd a tempót, s ha társadalmi segít­séget is kapunk a szakipari munkákhoz, ez év végére ta­lán sikerül ezt az .óvodát is átadni. Környezettanulmány után — Addig is keressük a meg­oldást a gyerekek elhelyezésé­re. Ideiglenesen a művelődési házba is óvodai csoportok ke­rülnek. A volt szülőotthon he­lyén ugyancsak óvoda épül. novemberre tervezzük az át­adását. addig az oda már fel­vett ötvenkét kisgyereknek a művelődési házban adunk he­lyet. Jó ütemben zajlik a monori-erdei gyermekintéz­mény bővítése is, november hetedikére ötvennel több ap­róságot fogadhat. Türelmet és megértést, segítséget kérünk, várunk a szülőktől. Minden évben igyekszünk új helyeket teremteni, de az igé­nyek túlnövik a lehetőségeket. Ha az idén átadhatunk min­den tervezett helyet, akkor sem tudunk minden felvételi kérelemnek eleget tenni, hi­szen jövőre ismét nagyon sok óvodai jelentkezés várható. A felvételeket elbíráló bi­zottság alaposan, körültekin­tően járt el minden egyes rá­bízott ügyben. Előzetes kör­nyezettanulmány után ült össze, s figyelembe vett min­den lehetséges okot. Azokat részesítette előnyben, akik gyermeküket egyedül nevelik, vagy olyan szociális körülmé­nyek között élnek, amelyek alaposan indokolják a felvé­telt. Mégis, bizonyára nem lesz kevés az idén sem az elé­gedetlenkedők. a döntés ellen fellebbezők száma. Összeül a bizottság Hasonló a helyzet a monori bölcsődében is. A közelmúlt­ban bővített gyermekintéz­mény nyolcvan helyén kilenc­venhat kisgyerek tölti napjait, s most száznál több új jelent­kezőt tartanak számon a meg­üresedő- harminc-negyven hely­re. A bölcsődei felvételi ké­relmeket bíráló bizottságnak tehát az idén ismét össze kell ülnie. Augusztus huszonnyol­cadikén tárgyalják majd. az óvodai felvételekhez hasonló alapossággal: ki is kerülhet be az ostromlott helyekre. Koblencz Zsuzsa Megyei, járási bajnokság Vasárnapi sportműsor NYÁRI SPARTAKIÁD: az atlétikai és lábtenísz-verse- nyek járási döntője. Monor, sporttelep, 9 óra. LABDARÚGÁS, MEGYEI BAJNOKSÁG: Pilis—Kerepes­Hatvan éve történt Beszélnek a megsárgult iratok A direktórium tagjainak anyagi felelőssége tarcsa, Pilis, 16 óra, Szokolya —Sülysáp, Verőcemaros 16 óra. Az ifik 14 óra 30 perc­kor kezdenek. Monori—ceglédi összevont járási bajnokság: Monor—Ve- csés. Vezeti: Szuda (Partjel­ző: Fekete Gy., Trencsényi). Maglód—Nyáregyháza, Sárosi (P. Szabó). Ceglédbercel— Gyömrő, l^álint (Lusták, Papp M.). Abony—Gomba, Csányi F. (Ágoston). Nagykőrös—Pé­teri, Koronczi (Sülé). Dán- szentmiklós—Albertirsa, Gavló (Hörömpő János). Karatetétien —Törtei, Horváth József (Mé­száros Gy.). Valamennyi felnőttmérkő­zés 16 'órakor kezdődik az elöl állók otthonában, azt megelőzően az ifjúsági csapa­tok lépnek pályára 14 óra 30 perckor. Pilis Műszaki vizsga Tegnapi lapunkban beszá­moltunk róla, hogy a segéd- motoros kerékpárok műszaki vizsgáit a községekben milyen időpontokban tartják meg. Adminisztrációs hiba miatt kimaradt a pilisi műszaki vizsga rendje: Ezek szerint a pilisi és a nyáregyházi se- gédmotorkerékpár-tulajdono- sok augusztus 29-én, szerdán reggel hat órától délután hat óráig mutathatják be jármű­veiket a vizsgabizottságnak a pilisi piactéri iskola udvarán i A PESTVIDÉKI törvény­szék vizsgálóbírójának V. II. 5046/1919. szám alatt iktatott Végzése van a kezemben. A monori direktórium és mun­kástanács tagjai nagy része börtönben várta, hogy ítélkez­zenek felettük politikai tevé­kenységükért, ezalatt az ügyészség lopásnak minősítet­te, hogy a működésük alatt a községi pénztárból felvették a fizetésüket és a rászoru.ók­nak kiutalt pénzösszeget. „Lopás, hűtlen kezelés és más egyéb bűntettek miatt terhelt Pattermann Dezső és társai elleni bűnügyben a B. P. 493. §-a alapján elrendelem a biztosítási végrehajtást Mo- nor község közönsége javára. Pattermann Dezső monori lakos ellen 7627 korona ere­jéig összes lefoglalható ingó­ságaira; Rózsa Gyula monori lakos ellen 30 092 korona 50 fillér; Magócsi Károly monori lakos ellen 9748 korona; Hor­váth Mihály monori lakos el­len 8589 korona; Babinszky András monori lakos ellen 819 korona; Erős András monori lakos ellen 8927 koro­na; Sarnyai Illés monori la­kos ellen 8927 korona; Feny­vesi (Figur) János monori la­kos ellen 925 korona; Csendes Pál monori lakos ellen 1156 korona; Nagy Ambrus mono­ri lakos ellen 1150 korona; Somogyi Sándor monori lakos ellen 1150 korona; Somodi Imre monori lakos ellen 1150 korona; Farkas Illés monori lakos ellen 200 korona; László József monori lakos ellen 200 korona; Balázs János monori lakos ellen 5188 korona; Se­res Károly monori lakos el­len 5228 korona; Deli György monori lakos ellen 5188 koro­na; Spiesz József monori la­kos ellen 2104 korona, Kajli Imre monori lakos ellen 478á korona; Bekker Imre monori lakos ellen 8518 korona; La- borcz József monori lakos el­len 2758 korona.” Akinek ingatlana is volt, ezekben az esetekben meg­kereste az ügyész a telek­könyvi hatóságot a zálogjog bejegyzésére. „Indoklás: A nyotnozás adatai szerint fent nevezett terheltek a pro­letárdiktatúra alatt Monor község közpénztárából a fel­sorolt összegeket jogtalanul fölvették és eltulajdonították. Terhelteket a nyomozás ada­tai alapján bűntetteknek nyo­matékos gyanúja terheli, mi­után pedig nem fér kétség ahhoz, hogy kártérítéssel tar­toznak, miután tovább a köz­ségi elöljáróság jelentése sze­rint alaposan kell tartani at­tól, hogy vagyonuknak elide­genítése, vagy elrejtése által a kártérítés iránti igény érvé­nyesítését meghiúsítják, en­nélfogva ellenök a B. P. 493 §-a alapján a kártérítési vég­rehajtást el kellett rendelni,” A monori járásbíróság kü­lön összeget állapított meg végrehajtási eljárás költsége címén. A végrehajtás során 77 ezer korona értékű ingósá­got foglaltak le, valamint 14 ezer korona készpénzt. ■ Az ellenforradalmi úri Ma­gyarország uralkodó körei mint nerd* * létezőről beszéltek, amikor a tanácshatalomról esett szó. A munkástanácsban tevékenykedőket tolvajnak bélyegezte és tagadta minden" tevékenységük törvényességét. Pedig nagyon is tudták, mi­lyen változásokra került vol­na sor, ha megszilárdul. HUSZONÖT ÉVET kellett várniuk és a máig elmúlt harmincöt évet, hogy igazán megtudják, mire képes a sár- batiport „alja nép”, ha nem a kizsákmányolok és az el­nyomók pöffeszkednek felette. Monori Für Dezső

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom