Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-23 / 196. szám

irr», augusztus 23., csütörtök "xMiíap ÁS Szomszédoló idősek Kellemes félnapot töltöttek Káka és Szentmártonkáta idősei augusztus első csütör­tökén. a tápiószecsői művelő­lési háziján. A helyi öregek napközije meghívására érke­zett a két társnapközi cso­portja, s mindannyian mű- orral kedveskedtek. A sze- sői hagyományőrző együttes tamaracsoportja is fellépett. S tőgy mi mindentől volt jó langulatú ez a találkozó? ’éldául a tápiószecsői úttöró- ■gyüttes virágcsokorral ked- 'eskedett a legidősebbeknek, . 87 esztendős szentmárton- :átai Házi Józsefnének, s az ■béd_ után szinte váratlanul :ezdődött a ki mit tud. Sorra nekelték egymás kedves da- áit, azután táncra is per­iültek az öregek, még a bú- súzáskor is tartott a nóta... Ofella Sándor Tápiószecső Dúvadak Február 28-án befejeződött z apróvadak vadászata, s zu tán elnémultak a fegyve­rek. Ez nagyon nagy hiba, mert vannak területek, ahol ugyanúgy vadászhatnak az idény után is, mint korábban, mert egyes helyeken több a dúvad, mint a haszonvad. Nyugalmazott erdész vagyok, 41 éves tapasztalat alapján tudom, hogy például egy ko- toreb, ha a vadászterületre jár, egyetlen szezonban legalább negyven nyúlfiókát, sok fá­cán-, fogolytojást, később csi­bét is elfogyaszt. A pusztítás­ba besegít a róka, a macska, a szarka is. Nem volna szabad tehát szegre akasztani a puskát! Mert, aki ilyenkor a vadász- területen kilő például egy ku- tyát, legalább negyven nyulat menthet meg. Akik pedig mo­solyognak ezen, nem csodál­kozhatnak, ha a vadászterü­letük szegényes. Jómagam naponta járom az erdőt-mezőt, s reggelente min­dig találkozók két-három ku­tyával, de lövéseket ritkán hallok. Beszéltem néhány nyugdíjas vadásszal. akik szívesen mennének reggelen­te dúvadazni, de ahhoz,' hogy ezt tehessék, a nyolc-tíz ki­/álasz cikkünkre Jó minőségű, friss tejet! Lapunk augusztus 2-i szá­lában, a Postabontás rovat­án Jó minőségű, friss tejet! ímmel arról írtunk, hogy a artaliak panaszkodnak: a elyi ABC-áruházban vásárolt -j egy része forraláskor ösz- zemegy. Az észrevétel nyo- rán megszólaltattuk az ér­ekeiteket: elmondta vélemé- yét az ABC üzletvezető-he- zettese, a Galgavidéke Áfész ereskedelmi főosztályveze- 5je, valamint a Galgatej zemvezetője. A boltban, va­rmint az áfésznél azt állí- >tták, hogy szállítás közben jmlik meg a tej, az üzem- ezető viszont határozottan llította: ők nem tehetnek ;mmiről, a panaszok oka az, ogy vagy az üzletben vagy vásárlóknál megszakad a űtőlánc. A vita eldöntésére kkünkben nem vállalkoz- attunk, pusztán kifejeztük szrevételünket: a kartaliak > minőségű, friss tejet vár­ak a pénzükért, s bárki is a ibás, gyors intézkedésre van sükség. Az ügy legújabb fejezete: az múlt napokban levélben vá- szolt cikkünkre Gádor Jó- tef, a Galgatej üzemvezető- í. Egyebek között az aláb- iakat hozta tudomásunkra. „Augusztus 3-án a kartali BC-ben reggel, nyitás előtt lenőrzést tartottunk. A szál- tők fél 6-kor rakták le az :ut az üzlet elé, a kijelölt ;lyre. A hőmérséklet 20 fok jlt, s a nap reggel három- jgyed hétig sütötte a ládák- in a tejet, a tejterméket, ért ekkor kezdték az üzlet jlgozói bevinni a helyiségbe: gyanis 7 óra a nyitás idő-- jntja. Jómagam fél nyolc- jr bementem az ABC-be, s s üzletvezetővel közösen egnéztük a tej- és tejter- ékek tárolását. Annak elle- írle, hogy hűtőkamrákkal és Itőpultokkal rendelkeznek, :okban tej- és tejterméket »m tároltak. Az aznapra le­állított tej- és tejterméket s üzletben a hűtőpult előtt rolták, a tejfölt pedig a jlcállványra rakták, hűtés llkül. A kartali ABC naponta 700— 10 liter tejet, 100—120 pohár jfölt. 10—15 kilogramm tű­it rendel, hét végén 25—30 ázalékkal többet. Júliusban :avatossági idejét ’"’árt te­lt egy darabot sere --isszáru- ►tt a kartali ABC-áruház. eltételezhető, hogy az előző épről megmaradt tejet — a tbb órás üzlet előtti táro- is, illetve a hűtőpult nélküli árusítás után megkésve hűtő­kamrába rakva — másnap is­mét árusítják. így jogos lehet a vásárlók panasza, miszerint a reggel vásárolt egyik tasak tej összemegy, a másik nem. Érdemes megjegyezni, hogy Kartalon nemcsak az ABC- be, hanem az 1004-es és az 1005-ös számú üzletbe is szállítunk: e két utóbbi egy­ségben egyáltalán nem rekla­máltak, itt nem panaszkodott senki, pedig ugyanaz a járat viszi ide is a tej- és tejtermé­ket. Nem panaszkodtak ha­sonló ügyben a szomszédos községekben sem. Ellenőrzésünk során az üz­letvezetővel megállapodtunk, hogy az üzlet elé lerakott tej- és tejtermékre egy kis vízmentes ponyvát helye­zünk, Hogy az áru addig se melegedjen fel, amíg az áru nem kerül az üzletbe. Megál­lapodtunk abban is, hogy a hűtőkamrában tárolják a tejet és tejterméket, illetve azokat hűtőpultból árusítják a jövőben. A Galgatej naponta 31 köz­ség, négy város 300—310 ke­reskedelmi egységébe, szociális intézményébe szállítja tej- és tejtermékét, csaknem 130 ezer ember ellátásáról gondosko­dik. Termékeink minőségére, pontos kiszállításra, mindig nagy súlyt helyezünk. Ha munkánk során mégis előfor­dul rajtunk vagy rajtunk kí­vül álló okok miatt hiba, azt igyekszünk minél előbb meg­szüntetni. Ahhoz azonban a kereskedelmi partnernek is tárgyilagosnak, kell lennie, a munkája során esetlegesen fellépő hibát ne igyekezzen a szállítóra hárítani. Szállítá­si szerződés rögzíti a jogokat és kötelezettségeket a meg­rendelő és szállító között, s ha jogos a mulasztás, bárme­lyik részéről élni kelj vele. A fogyasztó nem károsod­hat! Köszönettel vettük a fo­gyasztók érdekében tett jo­gos észrevételüket.” ■k Örömmel olvastuk a Galga­tej üzemvezetőjének válasz­levelét, s mindenekelőtt a fo­gyasztók érdekében tett gyors intézkedését. Mert ez­úttal is csak azt mondhat­juk, amit korábban: a szállí­tók és a kereskedők közötti vita nem érdekli a vásárló­kat. Az viszont sokkai in­kább, hogy a pénzükért jó minőségű friss tejet kapja­nak! lométerre fekvő vadászházhoz kell gyalogolniuk, hogy be­írják nevüket a jelenléti naplóba. Mire megkezdhet­nénk a vadászatot, a dúvad rpár tele bendővel pihen. Egyszerű lenne a megoldás: . két-három hónapra előre be lehetne írni — esetleg több példányban legépelni, hogy a vadőr is tudjon róla — ki, mikor dúvadazik. Főleg a kisfizetésű nyug­díjasoknak érné meg, akik a leadott dúvad után töltény­térítést kapnának, de a va-. dásztársaság és a vadász is' jól járna, mert például a vad­őr egy kotorebért hatvan fo­rintot kap. A vadásztársaság tizenhárom forintot, így a vadásznak maradhatna a töb­bi negyvenhét forint. Bogár Mihály Göd Jár-e műszakpótlék ? Az aszódi Ferromechanika Szövetkezet éjjeliőre, Hegedűs Gábor azzal a kérdéssel for­dult hozzánk: ha délután négytől reggel hat óráig hár­man váltják egymást ebben a munkában, jár-e az éjszakai műszak utáni pótlék? A választ dr. Szomráky Kál­mán, a KISZÖV jogi irodájá­nak jogtanácsosa adta meg: — Az Építésügyi Értesítő tavalyi 35. számában jelent meg a 37/1978. számú közle- mény,vamely nemcsak az épí­tőipari üzemek és szövetke­zetek dolgozóira vonatkozik: A munkanapon belüli vál­tásos rendszerben foglalkoz­tatott rendészt,, ipari őrt, vagy portást... a műszakpótlék a foglalkoztatás helyétől függet­lenül megilleti. Az egy mű­szakra alkalmazott portás és az őt váltó éjjeliőr foglalkoz­tatásának egymásutánisága azonban nem minősül több műszakos munkaidő-beosztás­nak, ezért részükre műszak- pótlék nem jár. Sajnos a levélírót nem ille­ti meg az éjszakai műszakpót­lék. Ha nappal is dolgozik —1 erről nem írt részletesen — tehát munka« portási jellegű is, akkor javasoljuk, hogy ke­resse fel a szövetkezet jog­tanácsosát. Bezárt a bolt Községünkben ABC-áruház épült, amelynek nagyon meg­örültünk. Amennyi örömünk van benne, annyi az üröm is. Mert az új ABC helyett be­zártak három élelmiszerbol­tot. Ezek közül egyik a Szőlő utcai üzlet. Nagy a körzete, buszvégállomás van a közel­ben, s amíg nyitva tartották, megkönnyítette a dolgozó édesanyák bevásárlását. Most hónapok óta üresen áll már, pedig nemrégen építették, kor­szerű önkiszolgáló üzlet volt. Az illetékesek azt mondják, nem kifizetődő a kis bolt. A kocsmában négyen dolgoznak, s ha reggel 9-től délután _5-ig csak tízen fordulnak meg benne, már kifizetődik. A kör­nyékbeliek nevében kérem: nyissák ki ismét a Szőlő ut­cai üzletet, mert nagyon hiányzik. Lados István Kartal Kilincselés — prolongálva 1978 februárjában vásárol­tam ingatlant Gödöllőn. Ezt az Ingatlanközvetítő Hivatal felértékelte, s megállapította, mennyit kell fizetnem az ille­tékhivatalnak. Befizettem a pénzt — határidőre. A bu­dapesti illetékhivatalhoz és a gödöllői járási földhivatalhoz egyidőben adtam be irataimat. Eltelt néhány hőnap. Ek­kor értesített a földhivatal, hogy a beadott telekmegosz­tási vázrajz nem jó, s a telek korábbi tulajdonosának újab­bat kell küldenie. Ö ezt meg is tette 1978 decemberében. Azután elkezdtük a kilincse­lést. Így tudtuk meg, hogy a vázrajz csak 1979 februárjá­nak közepén került a telek­könyvbe. Ekkor közölték fe­leségemmel, hogy minden irat együtt van, két héten belül az ügyet elintézik. A két hét le­telte után — semmi sem tör­tént — ismét elkezdtük a hi­vataljárást. A válasz egyforma volt: minden rendben, rövide­sen elintézik... Az ügy nyugodott. Mi nem. Már ez év tavaszán le­vélben is kerestem a földhi­vatal vezetőjét. Választ máig nem kaptam, az ügyet nem intézték el. így maradt ismét a kilincselés, s a felelet: akár korábban. Legutóbb július 11-én pró­bálkoztam, amikor is határo­zottan mondták: az ügyet rendezték. Az orrom előtt tet­ték az iratot az iktatókönyv­be és közölték: az iktató kar­társnő pár nap szabadságra ment, amint visszajön iktat, és két hét múlva megkapom a határozatot Hoszúra nyúlt a pár nap. Most augusztus 10-ét írunk, de a határozatot nem kaptam meg. Azt hiszem felújítom korábbi szokásomat és kilin­cselni fogok, hátha megunják a hivatalban... Ami érdekes: .bár az In­gatlant még nérri írták a ne­vemre, a tanács pénzügyi osz­tálya már nekem számlázta az utána járó adót... Azt kérem a gödöllői föld­hivataltól, hogy ha a telek­könyvi részlegnél portalanítás közben az irataimra bukkan­nának, ne tegyék vissza a fiókba Inkább küldjék a cí­memre, hogy hitelt adjanak többszörös ígéretüknek, s hogy ne fárasszam többé őket ki­lincselésemmel ... : Kelemen János í Gödöllő í Kenyér i a szemétbe ? Vajon Gödöllőn szükség van-e arra hogy kétféle ke­nyér kerüljön az üzletekbe? Az egyik égett vagy sületlen, de bizonyos, hogy ehetetlen, a másik pedig jóízű. Néhány esztendeje erre a panaszra az volt a válasz, hogy korsze­rűtlen a kenyérsütő üzem, felépül máj az új, s akkor jó lesz a kenyér, megszűnnek a panaszok. Felépült a modem sütöde, a kenyér minősége mégsem ja­vult. Reggel rossz kenyér ke­rül az üzletekbe. Viszont a déli órákban érkező kenyér — noha ugyanabból a lisztből sül, mint a másik — kifogás­talan. Hogyan lehet ekkora a különbség? Jó lenne, ha a gödöllőiek végre elégedettek lehetnének a kenyérrel, s nem kellene szemétbe dob­niuk az ehetetlent. j Kelemen János ! Gödöllő I Szerkesztői üzenetek XJ. S., Tahi: Köszönjük színes tudósításait lakóhelyének minden­napjairól, s várjuk újabb híreit. * B. Gy., Pomáz: A helytörténeti klub egri útjáról szóló írását hely hiányában ezúttal nem közölhet­jük, s ha meg később szólnánk róla, elkésnénk. M. s., Nagykőrös: Panaszával keresse meg a tanács illetékesét, ő bizonyára szívesen ad útbaiga­zítást további teendőire nézve. Sz. K., Vác: Szerkesztőségünk •— s ez talán nem is baj — nem’ foglalkozhat lakásügyekkel. Re­méljük, mielőbb megoldódik gond­ja. A zaj — baj Elnyomja a beszédet, ha több Költséges mérések Ugyan ki szeretne zajos kör­nyezetben élni? Aligha akad, aki a kérdésre igenlő feleletet ad. Sőt: sokan panaszkod na k is a zaj miatt. Országutak mellett, zakatoló üzemek tő- szomszédságában élők vagy egyszerűen olyanok, akiknek a szomszéd bömbölő rádiója, magnója, gépe zavarja nyu­galmát, pihenését. Csupán a Pest megyei KÖJÁL-hoz éven­te nyolc-tizenkét zajártalom­ra vonatkozó magánbejelentés, panasz érkezik, amelyeket a munkaegészségügyi osztály vizsgál ki. Hol a határ? Hol is a határ, ameddig el kell viselnünk környezetünk zaját? Mit tehetünk, hogy csendesebbé varázsoljuk laká­sunkat? Ml a tanulság a zaj­panaszokból? Mennyire elter­jedt a zajártalom? A közér­dekű kérdésekre a Pest me­gyei KÖJÁL szakembereitől kértünk választ. Dr. Somosi György igazga­tóhelyettes: — Nemcsak ro­hanó korban, de minden ko­rábbinál zajosabb környezet­ben élünk. Se szeri, se száma ma már a zajforrásoknak, a különböző dübörgő gépeknek, eszközöknek. 1A zaj pedig egészségkárosító ' tényező. Rö- 'videbb, időleges hatása kial­vatlansághoz, a zavart pihe­nést követő fáradtsághoz, in­gerültséghez, nyugtalan közér­zethez vezet. Vegetatív pana­szok. idegrendszeri bántalmak forrása is lehet, s a tartós zaj hallásromlást idézherí'elő. — Jogos tehát a kérdés: meddig kell elviselnünk a zajt? A ma érvényes előírá­sok szerint a munkahelyi zaj legmagasabb szintje 80 decibel lehet, a lakásokban, lakóépü­letekben pedig legfeljebb 45 decibel. Ez utóbbi hangerős­ség már elnyomja a normá­lis erősségű beszédet, s a sza­vak csak fülelve, nehezen ért­hetőek mellette. S mert egészségkárosító té­nyezőről van szó, a megelőzés, a zajártalom kiszűrése, csök­kentése nem elhanyagolható közegészségügyi feladat. Csu­pán egyetlen adatot ehhez: Pest megyében is számos za­jos munkahely akad, ezeknél az iménti értéket meghaladja a zajszint. így például a Ma­gyar Hajó- és Dajugyár váci konténerüzemében, az MGM diósdi gyárában, a textilüze­mekben. Ilyen zajos munka­helyeken csaknem 5 ezren dol­goznak megyénkben. Ha ők nem használnának egyéni vé­dőeszközt, egy-két éven belül bekövetkezne a hallásromlás. Otthon is? — Á közlekedési és háztar­tási zajok is egyre gyakorib­bak — veszi át a szót dr. Medgyes Péter, a munkaegész­ségügyi osztály vezetője. A munkahelyeken még akad le­hetőség a zaj elleni szervezett védekezésre. De nemigen van ember, aki lakásában füldu­góval, vattával, fülvédő tokkal igyekezne kiszűrni az országút vagy a szomszédos üzem zöre­jeit. Az ilyen esetek vezetnek a legtöbb magán panaszhoz. Tud­niillik a mai építési mód. fő­leg a lakótelepeken, nem csök­kenti a zajt. Keveset szűrnek ki a jó hangáteresztő ajtók, ablakok. Példát? Az idén érkezett panasz a Gödöllői Városgaz­dálkodási Vállalat II. számú tömbfűtőműve ellen. Ennek környezetében 40 méterre csa­ládi házak állnak, nyolcvan méterre pedig lakótelep talál­ható. A Fővárosi KÖJÁL zaj­mérő laboratóriumának, vizs­gálata megállapította, hogy a fűtőmű kazánházában tízzel, a lakóházakban tizenöttel több decibel dübörgött a megenge­dettnél. ‘.Hasonló problémát okozott a ceglédi Károlyi Mi­hály lakótelep hőközpontjának fűtőtelepe is — ettől ,20 mé­terre már lakóházak vannak. Az ilyen esetekben a terü­letileg illetékes KÖJÁL fel­ügyelőség a zajokozónak elő­írja a szükséges teendőket, hogy az ártalom ne károsít­sa tovább a környékbeliek idegeit, szervezetét. Érdekes panasz érkezett Ve­rőcemarosról, ahonnan egy forgácsoló munkát végző kis­iparosra panaszkodott szom­szédja. Bár a vizsgálat sze­rint csak néhány decibellel lé­pi túl nála a határértéket a zaj. s csak nyitott műhelyajtó mellett, a tanács illetékesei ezügyben is intézkedni fog­nak. Végül említést érdemel, hogy a zajpanaszok 40 százaléka a műszeres vizsgálatkor indoko­latlannak bizonyul. Bár az ér­zékeny fülűeket valóban za­varhatja a zaj, ez a műszeres vizsgálat a legköltségesebbek közé tartozik. 40—50 ezer fo­rintba kerülne, ha egy válla­latnál rendelnék meg. A KÖ­JÁL — éppen a közérdekre való tekintettel — ingyen vég­zi a mirést, de az indokolat­lan panaszok esetén nyilván­valóan nem éri meg ... Mit tehetünk? Dr. Somosi György: — A zajártalom ellen nem könnyű védekezni. Az üzemekben a gépek rugalmas alapra helye-: zése, a hangelnyelő paravá­nok, hangtörő testek, a szer­kezetek. burkolása, a régi za­jos gépek gondosabb karban-; tartása vagy kicserélése segít­hetne, Ugyanígy a zajmentes technológiára való áttérés, s az, ha mindenki használ egyé­ni védőeszközt. Ám a kívánt eredmény elmaradhat egyet­len új gép beállítása után, ha ez a korábbi zajszűrő rend­szerbe nem illik bele. S persze sok múlik az üzemek szándé­kain is. Régi zajmumus pél­dául a Dunakeszi Konzervgyár borsóüzeme, ahol a Diesel­targoncák cseréje több eszten­dő óta sem fejeződött be, s á zajártalom a mai napig fenn­áll. A közúti zaj ellen is lehet védekezni. Építéskor ajánlatos minél nagyobb védőtávolságot tartani az úttól, s a védő fa­sor zöldje is csökkenti a ká­ros hatást. De a nyílászáró szerkezetek is szigetelhetek szivacs-csíkkal, a rezgő abla­kokat pedig nem árt időnként újra gittelni. S akárcsak az üzemekben, az országúton is jócskán csökkenne a zaj, ha a, járművek műszaki állapotára nagyobb gondot fordítanának; Feltétlenül jó lenne, ha vég­re a zajszűrésre is ügyelnének a panelházak tervezői, gyártói, építői. Ami pedig rövidesen várható újdonság: a SZOT munkavédelmi laboratóriumá­ban már csaknem készeit áll az egyéni zajmérö-szerkezet, amely a sugárártalomnak ki­tett dolgozók doziméteréhez hasonlóan mérné a munkást érő zajártalmat. ,, V, G. P.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom