Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-22 / 195. szám

Fütty a karzatról XXI. ÉVFOLYAM, 195. SZÁM 1979. AUGUSZTUS 22., SZERDA Ünnepségek a községekben Kitüntették a társadalmi munkásokat SOK SZURKOLÓ, ha meg- | váltotta jegyét a lelátóra, úgy I véli, mindenre jogot szerzett. Például arra, hogy tetszése szerint szidalmazza a bírót, az ellenfelet, vagy akár a sa­ját „aranylábú” gyerekeit. Jól tudja, hogy ezzel — ha el­jutna is hangja a pályára — vajmi_ keveset változtatna a mérkőzés menetén, s ha csak la nem hajít egy palackot- senki sem figyel fel rá. Mi juttatta ezt az eszembe? Nemrégen egy nagy munkás- negyed országgyűlési képvi­selőjével beszélgettem. Szo­morkás mosollyal mondta el: megpróbálta felmérni a kör­nyék közellátási helyzetét a panaszkönyvi bejegyzések alanián, ezért egy sor áru­dát és szolgáltató üzemet járt végig. Ám az újabban fino­man vásárlók könyvévé át­keresztelt füzetecske a leg­több helyen úgy fehérlett, . ahogyan a nyomdából kike­rült. Ugyanakkor a boltajtók előtti avagy a sarki trécselé- sekre odafülelve epés meg­jegyzések özönét hallotta az áruválasztékra, az eladók mo­dorára stb. Vajon miért nincs ennek semmi nyoma a füzet lap­jain?— töprengett. Igaz, hogy hlyenként kelletlenül adják oda, esetleg hót lakat alatt őrzik — de hát ennyire sze­mérmesek lennénk mi, vásár­lók? Hogy nem élünk a min­den pénztár fölött olvasható ajánlással, állampolgári jo­gunkkal, és kifogásainknak csak az üzlet elhagyása után, egymás között merünk han­got adni? Nem hasonlő-e ez ahhoz az esethez, amikor a néző fele­lőtlenül bekiabál a pályára, avagy a színházi karzatról éles, de kurta füttyszó jelzi, hogy valakinek nem tetszik a produkció, utána pedig meg­lapul az illető? Ismerősök az unalomba fú­ló, se hideg, se meleg terme­lési tanácskozások. Pedig egy­mással szemben ülnek a ve­zetők és beosztottjaik, a mun­kásoknak tehát módjuk len­ne rá, hogy — ha szükséges — amúgy alaposan elmondják a véleményüket akár a vezér- igazgatónak is, hiszen a be­számoló egy csomó kérdést nyitva hagyott, szinte provo­kálva a vitát Aztán kezdődik a nógatás: „Szóljunk hozzá, szaktársak, biztosan sok a mondanivaló­juk!...” De csak néhány kéz emelkedik szolgálatkészen a magasba, s a hozzászólók hosszadalmasan cirkalmazva méltatják az előadó — a fő­nök — felkészültségét, vezetői képességei t. Utána néma jsend, a résztvevők egyre sza­porájáén pislognak órájukra. Az értekezlet befejeződött, ám nem végérvényesen. Csak­hamar dugig megtelik a sar­ki kocsma, alig győzik kihor­dani a söröket. És özönlenek a panaszok, a bíráló meg­jegyzések a felelőtlen, hozzá nem értő munkaszervezésre, a csapnivaló munkahelyi körül­ményekre, egyes felettesek basáskodására. Vagyis: fel­színre kerül az, aminek fél órával korábban, az arra hi­vatott demokratikus fórumon kellett volna hangot kapnia. A LEGSZOMORCRB azon­ban az, ha egy választott tár­sadalmi — például tanácsi — testület ülése zajlik le túlon­túl simán, minden érdemleges eszmecsere nélkül. Ott jobban, mint bárhol másutt, lehetőség kínálkozik a beleszólásra, az előterjesztés elemző bírálatá­ra, a helyes döntés kialakítá­sára, hiszen a munkaköri füg­gőség, az alá-fölé rendeltség gyanújának még az árnyéka sem vetődhet fel! És mégis... Érdemes oly- kof odafigyelni az ülés "után kifelé tolongók beszélgetésé­re. Mennyi aktivitás, mennyi önálló vélemény azok részé­ről, akik odabenn következe­tesen hallgattak! Szinte min­denki tudna valamilyen más, jobb megoldást annál, amit az imént rutinszerűen, kéz­feltartással ö maga emelt ha­tározati erőre. Márpedig ha valaki nein, úgy a választott testületek tagjai ' engedhetik meg maguknak a legkevésbé a pályaszéli kibic szerepét... Vajon mi indokolja ezt a hajlamosságot a kívülmaradás- ra, a húzódozásra attól, hogy adott lehetőségeinkkel élve, felelősséggel szóljunk bele mindnyájunk ügyének alaku­lásába? MESSZIRE NYÚLNA a kér­dés megválaszolása, az okok kutatása. Hivatkozhatnánk akár a régi szemináriumokon hallott, mindazonáltal válto­zatlanul érvényes igazságra is, miszerint nem elegendő a szabadság, meg kell tanulni élni is vele ... Egy azonban bizonyos. Mind tarthatatla­nabb, hogy sok tekintetben mintegy a sportpályán hisz- szük magunkat, vagyis játé­kosokra és szurkolókra ősz­iünk: az egyik hajt, a másik pedig a lelátóról biztatja, avagy csepüli. Sz. L. !yik reggel azt vettem ész­re, hogy az első padban ülő Gáborom nyakában vala­mi láncféle csillog. Közelebb­ről megnéztem, hát látom ám, hogy egymásba fűzött gem­kapcsokból készült a majdnem derékig érő „ékszer”. — Honnan vetted te ezt a sok gemkapcsot? — kérdeztem a kisfiútól, aki büszkén felelte: — Anyukám a KÖZERT- ben dolgozik és sok dobozzal szokott ilyet hazahozni, abból csináltam, én. egyedül. Nehéz ilyenkor a tanítónő helyzete! Mit mondjon? Meg- ! szidja, mert lopott dologból csinálta a láncot? Nem tehe­ti. Az anya tekintélyét nem ronthatja. Megdicsérje azért, mert hatéves létére ügyesen illesztette össze a kis kapcso­kat? Ez sem jó. Semmiképpen sem szabad dicsérni azt, ami­hez bűnös úton jutott hozzá. Beszélni kell a szülőkkel. Beszélni kell azért, mert már egy csokorra való gyűlt össze a hasonló tapasztalásokból. El kell mondani, hogy az, amit a gyermek otthon lát, nem más, mint lopás. A hivatal, az ál­lam megkárosítása. Hogyan alakítsam ki a gyer­mekben az enyém-tiéd tiszte­letét. ha otthon ópd az ellen­kezőjére lát példát? Nem vagyok igazságtalan, amikor Pétert megszidom és megbüntetem azért, mert a sok szípes krétám közül zseb­300 milliós beruházás Már az idén elkezdődik a munka Zöldségfeldolgozó épül A vasárnap délutáni zápor miatt elmaradt a vecsési Fe­rihegy Termelőszövetkezet új zöldségfeldolgozó * üzemének alapkőletétele, így az ünnep­séget egy későbbi időpontban tartják meg. A 300 millió forintos beru­házást igénylő új létesít­mény egyébként csaknem há­romezer vagonnyi zöldáru fel­dolgozására lesz alkalmas. A tervek szerint a zöldségfeldol­gozó 1981 decemberében kezd teljes kapacitással dol­gozni, de egyes üzemrészeiben már az idén elkezdődik a munka. A vecsési Ferihegy Termelő- szövetkezet új létesítménye elkészülte után Európa egyik legkorszerűbb zöldségfeldol­gozó üzeme lesz. re dugott egy szép lilát, hiszen éppen ő dicsekedett a napok­ban azzal, hogy neki azért van olyan sok filctolla, mert apu­kája hozza haza a hivatalból. Fel is ajánlotta kedveskedve nekem így: „Vételezzen az apukám az Ilonka néninek is?” Nem, köszönöm, nem. mond­tam akkor, és most arra gon­dolok a lilakréta-ügynél, hogy ő ezt nem is tarthatta bűnös dolognak. Csak azt tette, amit apukája: „vételezett a közös­ségéből”. Valami kis bűntuda­ta azért mégis lehetett, mert titokban tette és eldugta. Le­het, hogy az édesapjáról is sejti, hogy nem egyenes úton jutott hozzá a filctollakhoz? Karácsonyra kétsoros levél­két írtunk a szülőknek. A meglepetést szerettem volna borítékban átadni. Megígér­tem tanítványaimnak, hogy veszek 33 egyforma fehér bo­rítékot és a legközelebbi írás­órára behozom. Másnap boldogan szaladt hozzám Margitka, kezében egy leszalagozott köteg fehér borí­tékkal és így szólt: „Anyukám küldi az összes gyereknek. Ami marad, az a tanító nénié legyen." — Köszönöm szépen, de miért költött ennyi pénzt a te anyukád?. Már hetekkel ezelőtt meg­kezdték járásunkban is az alkotmánynapi előkészülete­ket. A járási kiemelt ünnep­séget — mint lapunk más helyén beszámolunk róla — Gombán rendezték meg. Ecseren a Politechnika Ipa­ri Szövetkezetben Kovács László mondott ünnepi beszé­det a községi megemlékezésen. Vasadon felavatták az anya és gyermekvédelmi tanácsadó helyiséget, ezt követően került sor a köz­ségi alkotmánynapi ün­nepségre, amelyen Virág István, a helyi Kossuth Szakszövetkezet elnöke méltatta a három évtize­des alkotmány jelentősé­gét. Maglódon a gyönyörű tor­nateremben tartották meg az ünnepséget, amelyen részt vettek a községben üzemek dolgozói is, ünnepi beszédet mondott Mocsári József, a nagyközségi tanács elnöke. Az ünnepség keretében Kiváló társadalmi munkáért elismeré­seket adtak át az arra érde­meseknek. Mendén, a művelődési ház­ban megtartott megemlékezé­sen Bukovicz Béláné tartott ünnepi beszédet. Pilisen is megzavarta az esőre hajló idő a községi ün­nepséget. A nagyközségi párt- bizottság székházában meg­tartott megemlékezésen Bene- dikti Sándor, a nagyközségi tanács elnöke méltatta az al­kotmány jelentőségét. Ezt kö­vetően felavatták a Rákóczi ut­cában a társadalmi össze­fogással megépített s fel­szerelt játszóteret és pihe­nőparkot. Gyomron, a strandkertben tervezték az ünnepség meg­tartását, helyette a művelő­dési ház adott otthont a köz­ségi megemlékezésnek. Bota János országgyűlési képviselő, a helyi Ruhaipari Szövetkezet elnöke méltatta az alkotmány évfordulójának jelentőségét. Ezután több szocialista kol­lektívának és társadalmi ak­tívának a Kiváló társadalmi munkáért kitüntetést adott át. A színes műsorban Szántai Ildikó, Tálabér Erzsébet és — Nem került egy fillérbe sem — mondta a kislány dia­dalmas lelkesedéssel. — Apu­kám hozza haza a miniszté­riumból. Margitka édesanyjával már másnap beszéltem. Elmond­tam, hogy nem helyes az, amit a férje tesz, s nagyon rossz, hogy ezt a gyermek látja. Nem más ez — mondtam —, mint lopásra tanítás. Az anya csodálkozó, nagy szemekkel nézett rám, olyan ártatlanság sugárzott a tekin­tetéből, hogy megsajnáltam. Fogalma sem volt — mint mondta —, hogy ha a minisz­térium borítékjait az iskolá­nak ajánlja fel, az „lopás”. Sírva ígérte meg, hogy meg­beszéli a férjével, hogyan te­hetik jóvá, amit tettek, és miképpen alakítják ki gyer­mekükben a tulajdon tisztele­tét. Ez egy ügy volt, amit elin­téztem, de sokasodnak a ha­sonló tapasztalatok. Ezért kell a szülői értekezleten nyíltan beszélni észleléseimről a szü­lőkkel. Nevet nem említek, de az eseteket elmondom es tanácsokat is adok. Klán ma­mája sajnos nem jár el az ér­tekezletekre. Hozzá el kell mennem. A kislány csupa sze- retetből egy asztali sótartót Hollai Bertalan magyamóta- énekesek léptek pódiumra. Üllőn az általános iskolá­ban Erdei Gábor tanácselnök ünnepi beszédét hallgatták meg a nagygyűlés résztvevői. Gazdag volt az alkotmány­napi ünnepségsorozat' kulturá­lis és sporteseményekben egyaránt. Valamennyi meg­emlékezésen a községi művé­szeti csoportok léptek szín­padra, s arattajc sikert a kö­zönség körében. Gombán, a járási kiemelt ünnepség keretében került sor a nyári spartakiád kispályás labdarúgó-döntőjére, amelyre a rossz időjárás ellenére ki­lenc csapat nevezett be. Az első helyet a Vecsés­Kertekalja csapata szerez­te meg, második lett a Mo­Megkezdődött a monori— ceglédi összevont járási lab­darúgó-bajnokság őszi idénye. Már az első fordulóban több vaskos meglepetés született. A legnagyobb ezek közül a Gomba—Ceglédbercel találko­zó eredménye, hiszen az újon­cok legyőzték a nemrég még megyei bajnokságban küzdő ceglédi járásbelieket. Kevesen gondoltak arra is„ hogy Nyár­egyháza biztos győzelmet arat az abonyiak ellen. Üllő ottho­nában sem bírt Karatetétlen- nel, biztosan győzött viszont Vecsés és Gyömrő. . GYÖMRÖ—MONOR 2-0 (0-0) Gyömrő. 300 néző, vezette- Ágoston. A hatalmas zivatar alaposan tönkretette a játékteret, két­séges volt a találkozó lebonyo­lítása. Végül elállt az eső, s kezdetét vette a sárdagasztás. Az első félidő kiegyensúlyozott küzdelmet hozott, a mononak ’■’c.tártalan lelkesedéssel küz- üj.. :k, s kiét nagy helyzetet el is hibáztak. Kapujukat sike­rült megőrizni ebben a játék­részben a góltól. Szünet után döntő fölénybe kerültek a hazaiak. Bár táma­akart nekem ajándékozni a napokban'. Arra gondoltam, hogy otthonról csente el, mondtam neki hogy: „Vidd csak szépen haza, kell ez nek­tek otthon.” — Dehogy kell! — felelte. — Annyi van nekünk ilyen! Anyukám hozza haza a kór­házból, ahol dolgozik. Év eleje óta tanítgatom a gyermekeknek, hogy a másikét nem szabad elvenni és a közös dolgokhoz (szemléltetőeszkö­zök, diafilmek, képek, kréta stb.) sem szabad hozzányúlni. Olyan nehezen megy ezeknél a kicsiknél az enyém-tiéd fo­galmának a tisztázása. Egy­mástól is könnyen eltulajdo­nítanak valamit. Sokszor talál idegen holmit a szülő gyerme­ke táskájában. Az a helyes, ha erre felhívja a tanítónő figyel­mét és visszaadja az elcsent dolgot (radir, ceruza, színes stb.) a tulajdonosának. Sajnos, a legtöbb szülő -szégyenli az esetet, nem a! car ártani a gyermekének (nem ártana!), nem szól a tanítónőnek, és a kis szarka továbbra is gyűjtö­geti a neki tetsző csecsebecsé­ket. C ha otthon, a szüleinél hasonló, „munkahelyi szarka” módszerrel hazaho­zott, idegen holmikat lát, ak­kor cselekedeteire erkölcsi felmentést is kap és később sem alakul ki a helyes ítélő- - képessége. G. K. nori-erdei gárda, harma­dik a monori együttes. Gyömrőn sakkvillámtorná- val tisztelegtek az ünnepnek, tizenöten neveztek be, s az alábbi sorrend született: első lett Fábián Béla, második Kiss Tibor, harmadik Deák Gyula. Más községekben is tartottak futballmérkőzéseket, a nősök, nőtlenek egymással, máshol a fiatalok, az öregek­kel, Gyömrőn a falu a tele­piekkel mérkőzött Vidáman, jó hangulatban zajlottak az ünnepségek min­denütt, a művelődési házak­ban bállal, táncos rendezvé­nyekkel fejeződtek be az al- kotmánynapi megemlékezések járásszerte. Gér József dásaik néha fennakadtak a monori védelmen, de Oldal húszméteres bomba-szabadrú­gásával szemben már tehetet­len volt Domány, a monori ■kapus. Ezt követően egy szép egyéni alakítás után Bíró ta­lált a hálóba, s így alakult ki a végeredmény. A gyömrőiek megérdemelten győztek a keményen játszó, de kapura többnyire veszélytelen monori csapat ellen. Jó: Gudra Z., Oldal, Bíró, illetve László S., Bokros. VECSÉS—MENDE 4-1 Vecsés, 300 néző. vezette; Gavlö. Biztos győzelmet aratott a hazai gárda az erősen meg­gyengült mendeiek ellen. GOMBA—CEGLÉDBERCEL 2-1 Káva, 200 néző, vezette: Hörömpő János. A határtalan lelkesedéssel küzdő újonc gombai csapat teljesen megérdemelten győz­te le a gyengélkedő, megyei bajnokságból kiesett Cegléd­Karppl i plrpt ALBERTIRSA—MAGLÖD 2-2 Albertirsa. 400 néző, vezetto; Sülé. Kemény mérkőzést játszot­tak á csapatok. Ke.mecsei ti­zenegyesből Maglódnak szer­zett vezetést, de a hazaiaknak sikerült az egyenlítés. Szűcs Attila ismét a vendégeknek szerzett vezetést, ezután azon­ban védekezésre kényszerültek a maglódiak, s ez lett a vesz­tük. Az albertirsaiak egyenlí­teni tudtak, s nem sok hiány­zott a győztes gól megszerzé­séhez sem. ÜLLŐ—KARATETÉTLEN 3-3 Üllő, 200 néző, vezette: Kása. A több szolnoki játékossal megerősödött karatetétleni gárda méltó ellenfele volt az üllőieknek. 3-1-re elhúzott ugyan a hazai csapat, de a lel­kes és jól játszó vendégek egyenlíteni tudtak a mérkőzés végéig. NYÁREGYHÁZA—ABONY 4- 1 Nyáregyháza, 100 néző, ve­zette: Lusták. A hazaiak meglepték a ven­dégeket, bátor támadójátékkal megérdemelten fektették két- vállra őket. PÉTERI—DANSZENTMIKLÖS 5- 1 Péteri, 100 néző, vezette: P. Szabó. A nagyon gyengén játszó vendégek ellen szinte kiütéses győzelmet arattak a hazaiak. ★ A forduló érdekességeiről, valamint a Törtei—Nagykőrös mérkőzés eredményeiről hol­napi lapunkban számolunk be. G. J. HAGYOMÁNYOS TECHNOLÓGIÁVAL Szélesebb, jobb utak Sülysápon A KPM dolgozói nagy erőkkel vonultak föl Sülysápon és hagyományos technológiával úttestszéiesítést, valamint fölújí­tást végeztek a község autóbuszjárta útjain.' Képeink az útjavítás egy-cgy mozzanatát örökítették meg. Kókai Ferenc felvételei Egy fillérbe sem került... Az első forduló meglepetései AZ ÖSSZEVONT JÁRÁSI BAJNOKSÁG EREDMÉNYEI

Next

/
Oldalképek
Tartalom