Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-22 / 195. szám
Fütty a karzatról XXI. ÉVFOLYAM, 195. SZÁM 1979. AUGUSZTUS 22., SZERDA Ünnepségek a községekben Kitüntették a társadalmi munkásokat SOK SZURKOLÓ, ha meg- | váltotta jegyét a lelátóra, úgy I véli, mindenre jogot szerzett. Például arra, hogy tetszése szerint szidalmazza a bírót, az ellenfelet, vagy akár a saját „aranylábú” gyerekeit. Jól tudja, hogy ezzel — ha eljutna is hangja a pályára — vajmi_ keveset változtatna a mérkőzés menetén, s ha csak la nem hajít egy palackot- senki sem figyel fel rá. Mi juttatta ezt az eszembe? Nemrégen egy nagy munkás- negyed országgyűlési képviselőjével beszélgettem. Szomorkás mosollyal mondta el: megpróbálta felmérni a környék közellátási helyzetét a panaszkönyvi bejegyzések alanián, ezért egy sor árudát és szolgáltató üzemet járt végig. Ám az újabban finoman vásárlók könyvévé átkeresztelt füzetecske a legtöbb helyen úgy fehérlett, . ahogyan a nyomdából kikerült. Ugyanakkor a boltajtók előtti avagy a sarki trécselé- sekre odafülelve epés megjegyzések özönét hallotta az áruválasztékra, az eladók modorára stb. Vajon miért nincs ennek semmi nyoma a füzet lapjain?— töprengett. Igaz, hogy hlyenként kelletlenül adják oda, esetleg hót lakat alatt őrzik — de hát ennyire szemérmesek lennénk mi, vásárlók? Hogy nem élünk a minden pénztár fölött olvasható ajánlással, állampolgári jogunkkal, és kifogásainknak csak az üzlet elhagyása után, egymás között merünk hangot adni? Nem hasonlő-e ez ahhoz az esethez, amikor a néző felelőtlenül bekiabál a pályára, avagy a színházi karzatról éles, de kurta füttyszó jelzi, hogy valakinek nem tetszik a produkció, utána pedig meglapul az illető? Ismerősök az unalomba fúló, se hideg, se meleg termelési tanácskozások. Pedig egymással szemben ülnek a vezetők és beosztottjaik, a munkásoknak tehát módjuk lenne rá, hogy — ha szükséges — amúgy alaposan elmondják a véleményüket akár a vezér- igazgatónak is, hiszen a beszámoló egy csomó kérdést nyitva hagyott, szinte provokálva a vitát Aztán kezdődik a nógatás: „Szóljunk hozzá, szaktársak, biztosan sok a mondanivalójuk!...” De csak néhány kéz emelkedik szolgálatkészen a magasba, s a hozzászólók hosszadalmasan cirkalmazva méltatják az előadó — a főnök — felkészültségét, vezetői képességei t. Utána néma jsend, a résztvevők egyre szaporájáén pislognak órájukra. Az értekezlet befejeződött, ám nem végérvényesen. Csakhamar dugig megtelik a sarki kocsma, alig győzik kihordani a söröket. És özönlenek a panaszok, a bíráló megjegyzések a felelőtlen, hozzá nem értő munkaszervezésre, a csapnivaló munkahelyi körülményekre, egyes felettesek basáskodására. Vagyis: felszínre kerül az, aminek fél órával korábban, az arra hivatott demokratikus fórumon kellett volna hangot kapnia. A LEGSZOMORCRB azonban az, ha egy választott társadalmi — például tanácsi — testület ülése zajlik le túlontúl simán, minden érdemleges eszmecsere nélkül. Ott jobban, mint bárhol másutt, lehetőség kínálkozik a beleszólásra, az előterjesztés elemző bírálatára, a helyes döntés kialakítására, hiszen a munkaköri függőség, az alá-fölé rendeltség gyanújának még az árnyéka sem vetődhet fel! És mégis... Érdemes oly- kof odafigyelni az ülés "után kifelé tolongók beszélgetésére. Mennyi aktivitás, mennyi önálló vélemény azok részéről, akik odabenn következetesen hallgattak! Szinte mindenki tudna valamilyen más, jobb megoldást annál, amit az imént rutinszerűen, kézfeltartással ö maga emelt határozati erőre. Márpedig ha valaki nein, úgy a választott testületek tagjai ' engedhetik meg maguknak a legkevésbé a pályaszéli kibic szerepét... Vajon mi indokolja ezt a hajlamosságot a kívülmaradás- ra, a húzódozásra attól, hogy adott lehetőségeinkkel élve, felelősséggel szóljunk bele mindnyájunk ügyének alakulásába? MESSZIRE NYÚLNA a kérdés megválaszolása, az okok kutatása. Hivatkozhatnánk akár a régi szemináriumokon hallott, mindazonáltal változatlanul érvényes igazságra is, miszerint nem elegendő a szabadság, meg kell tanulni élni is vele ... Egy azonban bizonyos. Mind tarthatatlanabb, hogy sok tekintetben mintegy a sportpályán hisz- szük magunkat, vagyis játékosokra és szurkolókra ősziünk: az egyik hajt, a másik pedig a lelátóról biztatja, avagy csepüli. Sz. L. !yik reggel azt vettem észre, hogy az első padban ülő Gáborom nyakában valami láncféle csillog. Közelebbről megnéztem, hát látom ám, hogy egymásba fűzött gemkapcsokból készült a majdnem derékig érő „ékszer”. — Honnan vetted te ezt a sok gemkapcsot? — kérdeztem a kisfiútól, aki büszkén felelte: — Anyukám a KÖZERT- ben dolgozik és sok dobozzal szokott ilyet hazahozni, abból csináltam, én. egyedül. Nehéz ilyenkor a tanítónő helyzete! Mit mondjon? Meg- ! szidja, mert lopott dologból csinálta a láncot? Nem teheti. Az anya tekintélyét nem ronthatja. Megdicsérje azért, mert hatéves létére ügyesen illesztette össze a kis kapcsokat? Ez sem jó. Semmiképpen sem szabad dicsérni azt, amihez bűnös úton jutott hozzá. Beszélni kell a szülőkkel. Beszélni kell azért, mert már egy csokorra való gyűlt össze a hasonló tapasztalásokból. El kell mondani, hogy az, amit a gyermek otthon lát, nem más, mint lopás. A hivatal, az állam megkárosítása. Hogyan alakítsam ki a gyermekben az enyém-tiéd tiszteletét. ha otthon ópd az ellenkezőjére lát példát? Nem vagyok igazságtalan, amikor Pétert megszidom és megbüntetem azért, mert a sok szípes krétám közül zseb300 milliós beruházás Már az idén elkezdődik a munka Zöldségfeldolgozó épül A vasárnap délutáni zápor miatt elmaradt a vecsési Ferihegy Termelőszövetkezet új zöldségfeldolgozó * üzemének alapkőletétele, így az ünnepséget egy későbbi időpontban tartják meg. A 300 millió forintos beruházást igénylő új létesítmény egyébként csaknem háromezer vagonnyi zöldáru feldolgozására lesz alkalmas. A tervek szerint a zöldségfeldolgozó 1981 decemberében kezd teljes kapacitással dolgozni, de egyes üzemrészeiben már az idén elkezdődik a munka. A vecsési Ferihegy Termelő- szövetkezet új létesítménye elkészülte után Európa egyik legkorszerűbb zöldségfeldolgozó üzeme lesz. re dugott egy szép lilát, hiszen éppen ő dicsekedett a napokban azzal, hogy neki azért van olyan sok filctolla, mert apukája hozza haza a hivatalból. Fel is ajánlotta kedveskedve nekem így: „Vételezzen az apukám az Ilonka néninek is?” Nem, köszönöm, nem. mondtam akkor, és most arra gondolok a lilakréta-ügynél, hogy ő ezt nem is tarthatta bűnös dolognak. Csak azt tette, amit apukája: „vételezett a közösségéből”. Valami kis bűntudata azért mégis lehetett, mert titokban tette és eldugta. Lehet, hogy az édesapjáról is sejti, hogy nem egyenes úton jutott hozzá a filctollakhoz? Karácsonyra kétsoros levélkét írtunk a szülőknek. A meglepetést szerettem volna borítékban átadni. Megígértem tanítványaimnak, hogy veszek 33 egyforma fehér borítékot és a legközelebbi írásórára behozom. Másnap boldogan szaladt hozzám Margitka, kezében egy leszalagozott köteg fehér borítékkal és így szólt: „Anyukám küldi az összes gyereknek. Ami marad, az a tanító nénié legyen." — Köszönöm szépen, de miért költött ennyi pénzt a te anyukád?. Már hetekkel ezelőtt megkezdték járásunkban is az alkotmánynapi előkészületeket. A járási kiemelt ünnepséget — mint lapunk más helyén beszámolunk róla — Gombán rendezték meg. Ecseren a Politechnika Ipari Szövetkezetben Kovács László mondott ünnepi beszédet a községi megemlékezésen. Vasadon felavatták az anya és gyermekvédelmi tanácsadó helyiséget, ezt követően került sor a községi alkotmánynapi ünnepségre, amelyen Virág István, a helyi Kossuth Szakszövetkezet elnöke méltatta a három évtizedes alkotmány jelentőségét. Maglódon a gyönyörű tornateremben tartották meg az ünnepséget, amelyen részt vettek a községben üzemek dolgozói is, ünnepi beszédet mondott Mocsári József, a nagyközségi tanács elnöke. Az ünnepség keretében Kiváló társadalmi munkáért elismeréseket adtak át az arra érdemeseknek. Mendén, a művelődési házban megtartott megemlékezésen Bukovicz Béláné tartott ünnepi beszédet. Pilisen is megzavarta az esőre hajló idő a községi ünnepséget. A nagyközségi párt- bizottság székházában megtartott megemlékezésen Bene- dikti Sándor, a nagyközségi tanács elnöke méltatta az alkotmány jelentőségét. Ezt követően felavatták a Rákóczi utcában a társadalmi összefogással megépített s felszerelt játszóteret és pihenőparkot. Gyomron, a strandkertben tervezték az ünnepség megtartását, helyette a művelődési ház adott otthont a községi megemlékezésnek. Bota János országgyűlési képviselő, a helyi Ruhaipari Szövetkezet elnöke méltatta az alkotmány évfordulójának jelentőségét. Ezután több szocialista kollektívának és társadalmi aktívának a Kiváló társadalmi munkáért kitüntetést adott át. A színes műsorban Szántai Ildikó, Tálabér Erzsébet és — Nem került egy fillérbe sem — mondta a kislány diadalmas lelkesedéssel. — Apukám hozza haza a minisztériumból. Margitka édesanyjával már másnap beszéltem. Elmondtam, hogy nem helyes az, amit a férje tesz, s nagyon rossz, hogy ezt a gyermek látja. Nem más ez — mondtam —, mint lopásra tanítás. Az anya csodálkozó, nagy szemekkel nézett rám, olyan ártatlanság sugárzott a tekintetéből, hogy megsajnáltam. Fogalma sem volt — mint mondta —, hogy ha a minisztérium borítékjait az iskolának ajánlja fel, az „lopás”. Sírva ígérte meg, hogy megbeszéli a férjével, hogyan tehetik jóvá, amit tettek, és miképpen alakítják ki gyermekükben a tulajdon tiszteletét. Ez egy ügy volt, amit elintéztem, de sokasodnak a hasonló tapasztalatok. Ezért kell a szülői értekezleten nyíltan beszélni észleléseimről a szülőkkel. Nevet nem említek, de az eseteket elmondom es tanácsokat is adok. Klán mamája sajnos nem jár el az értekezletekre. Hozzá el kell mennem. A kislány csupa sze- retetből egy asztali sótartót Hollai Bertalan magyamóta- énekesek léptek pódiumra. Üllőn az általános iskolában Erdei Gábor tanácselnök ünnepi beszédét hallgatták meg a nagygyűlés résztvevői. Gazdag volt az alkotmánynapi ünnepségsorozat' kulturális és sporteseményekben egyaránt. Valamennyi megemlékezésen a községi művészeti csoportok léptek színpadra, s arattajc sikert a közönség körében. Gombán, a járási kiemelt ünnepség keretében került sor a nyári spartakiád kispályás labdarúgó-döntőjére, amelyre a rossz időjárás ellenére kilenc csapat nevezett be. Az első helyet a VecsésKertekalja csapata szerezte meg, második lett a MoMegkezdődött a monori— ceglédi összevont járási labdarúgó-bajnokság őszi idénye. Már az első fordulóban több vaskos meglepetés született. A legnagyobb ezek közül a Gomba—Ceglédbercel találkozó eredménye, hiszen az újoncok legyőzték a nemrég még megyei bajnokságban küzdő ceglédi járásbelieket. Kevesen gondoltak arra is„ hogy Nyáregyháza biztos győzelmet arat az abonyiak ellen. Üllő otthonában sem bírt Karatetétlen- nel, biztosan győzött viszont Vecsés és Gyömrő. . GYÖMRÖ—MONOR 2-0 (0-0) Gyömrő. 300 néző, vezette- Ágoston. A hatalmas zivatar alaposan tönkretette a játékteret, kétséges volt a találkozó lebonyolítása. Végül elállt az eső, s kezdetét vette a sárdagasztás. Az első félidő kiegyensúlyozott küzdelmet hozott, a mononak ’■’c.tártalan lelkesedéssel küz- üj.. :k, s kiét nagy helyzetet el is hibáztak. Kapujukat sikerült megőrizni ebben a játékrészben a góltól. Szünet után döntő fölénybe kerültek a hazaiak. Bár támaakart nekem ajándékozni a napokban'. Arra gondoltam, hogy otthonról csente el, mondtam neki hogy: „Vidd csak szépen haza, kell ez nektek otthon.” — Dehogy kell! — felelte. — Annyi van nekünk ilyen! Anyukám hozza haza a kórházból, ahol dolgozik. Év eleje óta tanítgatom a gyermekeknek, hogy a másikét nem szabad elvenni és a közös dolgokhoz (szemléltetőeszközök, diafilmek, képek, kréta stb.) sem szabad hozzányúlni. Olyan nehezen megy ezeknél a kicsiknél az enyém-tiéd fogalmának a tisztázása. Egymástól is könnyen eltulajdonítanak valamit. Sokszor talál idegen holmit a szülő gyermeke táskájában. Az a helyes, ha erre felhívja a tanítónő figyelmét és visszaadja az elcsent dolgot (radir, ceruza, színes stb.) a tulajdonosának. Sajnos, a legtöbb szülő -szégyenli az esetet, nem a! car ártani a gyermekének (nem ártana!), nem szól a tanítónőnek, és a kis szarka továbbra is gyűjtögeti a neki tetsző csecsebecséket. C ha otthon, a szüleinél hasonló, „munkahelyi szarka” módszerrel hazahozott, idegen holmikat lát, akkor cselekedeteire erkölcsi felmentést is kap és később sem alakul ki a helyes ítélő- - képessége. G. K. nori-erdei gárda, harmadik a monori együttes. Gyömrőn sakkvillámtorná- val tisztelegtek az ünnepnek, tizenöten neveztek be, s az alábbi sorrend született: első lett Fábián Béla, második Kiss Tibor, harmadik Deák Gyula. Más községekben is tartottak futballmérkőzéseket, a nősök, nőtlenek egymással, máshol a fiatalok, az öregekkel, Gyömrőn a falu a telepiekkel mérkőzött Vidáman, jó hangulatban zajlottak az ünnepségek mindenütt, a művelődési házakban bállal, táncos rendezvényekkel fejeződtek be az al- kotmánynapi megemlékezések járásszerte. Gér József dásaik néha fennakadtak a monori védelmen, de Oldal húszméteres bomba-szabadrúgásával szemben már tehetetlen volt Domány, a monori ■kapus. Ezt követően egy szép egyéni alakítás után Bíró talált a hálóba, s így alakult ki a végeredmény. A gyömrőiek megérdemelten győztek a keményen játszó, de kapura többnyire veszélytelen monori csapat ellen. Jó: Gudra Z., Oldal, Bíró, illetve László S., Bokros. VECSÉS—MENDE 4-1 Vecsés, 300 néző. vezette; Gavlö. Biztos győzelmet aratott a hazai gárda az erősen meggyengült mendeiek ellen. GOMBA—CEGLÉDBERCEL 2-1 Káva, 200 néző, vezette: Hörömpő János. A határtalan lelkesedéssel küzdő újonc gombai csapat teljesen megérdemelten győzte le a gyengélkedő, megyei bajnokságból kiesett CeglédKarppl i plrpt ALBERTIRSA—MAGLÖD 2-2 Albertirsa. 400 néző, vezetto; Sülé. Kemény mérkőzést játszottak á csapatok. Ke.mecsei tizenegyesből Maglódnak szerzett vezetést, de a hazaiaknak sikerült az egyenlítés. Szűcs Attila ismét a vendégeknek szerzett vezetést, ezután azonban védekezésre kényszerültek a maglódiak, s ez lett a vesztük. Az albertirsaiak egyenlíteni tudtak, s nem sok hiányzott a győztes gól megszerzéséhez sem. ÜLLŐ—KARATETÉTLEN 3-3 Üllő, 200 néző, vezette: Kása. A több szolnoki játékossal megerősödött karatetétleni gárda méltó ellenfele volt az üllőieknek. 3-1-re elhúzott ugyan a hazai csapat, de a lelkes és jól játszó vendégek egyenlíteni tudtak a mérkőzés végéig. NYÁREGYHÁZA—ABONY 4- 1 Nyáregyháza, 100 néző, vezette: Lusták. A hazaiak meglepték a vendégeket, bátor támadójátékkal megérdemelten fektették két- vállra őket. PÉTERI—DANSZENTMIKLÖS 5- 1 Péteri, 100 néző, vezette: P. Szabó. A nagyon gyengén játszó vendégek ellen szinte kiütéses győzelmet arattak a hazaiak. ★ A forduló érdekességeiről, valamint a Törtei—Nagykőrös mérkőzés eredményeiről holnapi lapunkban számolunk be. G. J. HAGYOMÁNYOS TECHNOLÓGIÁVAL Szélesebb, jobb utak Sülysápon A KPM dolgozói nagy erőkkel vonultak föl Sülysápon és hagyományos technológiával úttestszéiesítést, valamint fölújítást végeztek a község autóbuszjárta útjain.' Képeink az útjavítás egy-cgy mozzanatát örökítették meg. Kókai Ferenc felvételei Egy fillérbe sem került... Az első forduló meglepetései AZ ÖSSZEVONT JÁRÁSI BAJNOKSÁG EREDMÉNYEI
