Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-22 / 195. szám

1919. AUGUSZTUS 22., SZERDA "kMŰO» Hefi jogi tanácsok • A dolgozó nem veszti el szabadságának pénzben törté­nő megváltására vonatkozó igényét, ha munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg. Két olvasónk panaszolta, ogy többszöri kérelemre sem leadta el a munkáltató át- eiyezésüket egy másik vál- Kathoz, és felmondásuk ese­tben is ragaszkodtak a fel- londási idő ledolgozásához, livel sem az áthelyezésük em történt meg, sem nem íentesítették őket a felmon- ási idő letöltésétől, munka­iszonyukat azonnali hatály- ral megszüntették. A válla­lt ezt jogellenesnek minősí- itte, munkakönyvükbe kilé- ett bejegyzést írtak, a ki em vett szabadságot sem iták ki, s pénzben való meg­állását sem engedélyezték. Olvasóink azt kérdezik, jo- ük van-e a ki nem vett sza- zdsághoz, és hu igen, hova ndulhatnak panasszal? Olvasóink panasza jogos, djanak be panaszt volt vál- ilatuk munkaügyi döntőbi- ittságához. Ugyanis a mun- aidő jés pihenőidő egyes kér­éseiről szóló módosított és [egészített 6/1967. (X. 8.) iü.M. rendelet 16. §-ának (1) ekezdése szerint, ha a dolgo- í munkaviszonya évközben :ünik meg, és abban az év-, -n a vállalatnál eltöltött 'övei arányos szabadságát im kapta meg, azt pénzben síi megváltani. Nincs olyan igszabály, amely olyan kor- .tozást tartalmazna, amely a .unkaviszonyát jogellenesen tegszüntető, vagy fegyelmi :on elbocsátott dolgozó eseté­in kizárná a szabadság énzheni megváltását. Olva- iinkat teljes évre 12 mun- inap alapszabadság és nyolc r szolgálati idő után négy ap pótszabadság illette vol- a meg. Ennek a munkavi- bny megszűnéséig (június ).) a munkáltatónál eltol­ót idővel arányos- része 8 ap, amelyből levélíróink há- im napot vettek ki, a mun- íltatónak tehát öt napot inzben- kellett volna kifizet- e. Törvénysértő tehát a vál­lat intézkedése, amellyel el- ;asította a ki nem vett sza- idság pénzbeni megváltása ánti kérelmet. Nem fogad­ató el a vállalat azon in- aklása sem, hogy azt a dol- >zót, aki jogellenesen szün- ti meg munkaviszonyát, azt ;m illeti meg pótszabadság, szel kapcsolatban még a kö- ütkezőket tartjuk indokolt­ig előadni, amelyet a Leg­főbb Bíróság egy hasonló ;et kapcsán elvi éllel kimon- )tt. Az Mt. 31. §-ának (2) be- izdése értelmében a munka- szonyát jogellenesen meg- üntető dolgozót úgy kell fe­ntem, mintha a munkavi­szonya fegyelmi elbocsátás folytán szűnt volna meg. A fegyelmi elbocsátás azonban nem jár azzal a következ­ménnyel, hogy a dolgozó el­veszti a munkaviszonya meg­szűnéséig eltelt idővel ará­nyos és ki nem vett szabad­ságának megváltására vonat­kozó igényét. Az Mt. V. 88. §-ának (3) bekezdése értelmé­ben az elbocsátást kimondó fegyelmi határozat jogerőre emelkedése után három évig az elbocsátás előtt munkavi­szonyban töltött időt számítá­son kívül kell hagyni. Esze­rint a fegyelmi elbocsátásnak, valamint a munkaviszony jogellenes megszüntetésének szabadság szempontjából az a következménye, hogy nem il­leti meg a dolgozót az elő­zőén munkaviszonyban töltött idő alapján járó pótszabadság. Nem érinti azonban ez a ren­delkezés a dolgozónak az alapszabadságra és egyéb jog­címen járó szabadságra vo­natkozó igényét, s úgyszintén nem érinti az elbocsátás előt­ti munkaviszonya alapján já­ró szabadság megváltása irán­ti igényét. • Leltározás miatt megvál­toztathatja-e a vállalat a dol­gozók szabadságának idejét? Az ügy, amelyben hozzánk fordultak időszerű. A beüte­mezett nyári szabadságát minden dolgozó a kitűzött időben szeretné megkezdeni. Ezért egyetértünk azokkal, akik azt sérelmezték, hogy a vállalat kénye-kedve szerint rúgta fel a jóváhagyott sza­badságolási tervet. A pana­szosok a vállalat felhívására még az év elején közölték, hogy mikor kívánják kivenni évi rendes szabadságukat. Megjelölték a június hónapot. A vállalat ezt jóváhagyta, ol­vasóink pedig külföldi útra fizettek be. A vállalat azon­ban a szabadság megkezdése előtt egy héttel közölte dolgo­zóival, hogy. az osztályon so- ronkívüli leltározást rendel el, ezért onnan senki nem mehet el szabadságra. Olyasóink hiába kérték osztályvezetőjü­ket, igazgatójukat, hajthatat­lanok maradtak, és kettő »helyet csupán egy hétre en­gedték el a dolgozókat. A külföldi út azonban 10 napos volt, emiatt a dolgozók ké­sőbb jöttek vissza, a vállalat pedig ellenük fegyelmi eljá­rást indított. Mindkét, olva­sónkat prémiummegvonással sújtották. Panaszukat a mun­kaügyi döntőbizottság is el­utasította. Olvasóinknak azt tanácsol­juk, a munkaügyi döntőbi­zottság határozata eUen, an­nak kézhezvételétől számított 30 napon belül adjanak be keresetet a munkaügyi bíró­sághoz. A közölt tényállás szerint, a dolgozók munkálta­tója egy jóváhagyott szabad­ságolási tervet változtatott meg. A munkáltató tudott ar­ról is, hogy az itt érintett két dolgozó a megjelölt szabadsá­golás idejére külföldi útra fi­zetett be, amelyet megváltoz­tatni nem lehet. Az igaz, hogy rendkívüli indokok ese­tén megváltoztathatja a válla­lat a jóváhagyott szabadsá­golási tervet. E szempontból nem tekinthető rendkívüli ok­nak — mondja a Legfelsőbb Bíróság egy hasonló ügyben —, ha a vállalat, a dolgozó kivenni szándékozott szabad­sága idejére leltározást ren­del el, arra az egységre vagy áruházi osztályra vonatko­zóan, amelyhez a dolgozó be van osztva. Ennek folytán az a véleményünk, hogy épp^n a vállalat élt vissza a dolgo­zó szabadságra, pihenésre vo­natkozó jogaival. Meg kell azonban említenünk, hogy az egész vállalatra, üzletre ki­terjedő leltározás elrendelése központi szervek részéről, az már adott esetben rendkívüli oknak minősülhet. Kérdés azonban ilyenkor is, hogy a vállalat nem köteles-e az úti­program módosításával kap­csolatos költségek megtéríté­sét vállalni, illetve a dolgo­zó kárát megtéríteni. Nekünk az a véleményünk, hogy ilyen esetekben igényt támaszthat a' dolgozó kárának részben vagy egészben való megtérítésére. Dr. M. J. f A Legfelsőbb Bíróság elöntései Három gyerekkel három műszakban? Egy gyári fnunkásnő, aki­nek három kiskorú gyermeke van, megbetegedett Felépülé­se után az orvos, amikor mun­kaképesnek nyilvánította, csak egy műszakban való fog­lalkoztatást javasolt. A gyár ennek ellenére nem volt haj­landó az asszonyt egyműsza- kos beosztásba helyezni, ezért az munkahelyétől négy hétig távol maradt. Ekkor írásban felszólították, ha nem jelent­kezik, jogellenes kilépőnek te­kintik. Az asszony elment a gyárba, de a munkát nem vet­te fel. ezért a munkakönyvé­be írt kilépett bejegyzéssel el­bocsátották. Ilyen előzmények után- az asszony a munkakönyvi be­jegyzés törléséért, továbbá a munkaviszonya helyreállítá­sáért pert indított. Törvényes­ségi óvásra az ügy a Legfel­sőbb Bíróság elé került, amely a következőket mondta ki: — Nincs tisztázva és így nem állapítható meg, hogy a munka felvételének elmara­dása -miatt a gyár, illetékes vezetőit vagy az asszonyt ter­heli-e felelősség. Ezért meg kell hallgatni főművezetőjét, valamint a munkaügyi osztály vezetőjét, akik — a munkásnő állítása szerint — mereven elzárkóztak az egy műszakban történő foglalkoztatása elől. A Munka Törvénykönyve értel­mében ugyanis o dolgozó nem, köteles teljesíteni az utasítást, ha annak végrehajtása egész­ségét vagy testi éppségét köz­Tíz nap rendeletéiből Egyes szociális, kulturális juttatásokra vonatkozó ren­delkezések módosításokról a 9/1979. (VII. 21.) MŰM számú rendelet intézkedik. A szakmunkástanulók és a szakmunkásképzésben résztve­vő szakközépiskolai tanulók ösztöndíjának kiegészítéséről, valamint térítési díjainak fel­emeléséről ugyanitt találják meg az érdekeltek a 10/1979. (VII. 21.) MÜM-OM számú együttes rendeletet Az üzemi étkeztetésről és az étkezési nyersanyagnorma egy­ségesítéséről a kivitelező épí­tőiparban dolgozók szintén a Munkaügyi Közlöny 7. számá­ban találják meg a 10/1979. (VII. 21.) ÉVM—MŰM—PM számú rendelkezést. A költségvetési szerveknél és egyes más intézményeknél folyó étkeztetésről és az ét­keztetésért fizetendő térítési díjakról kiadott 12/1979. (VII. 21.) PM—MŰM számú ren­delkezést szintén a Munkaügyi Közlöny 7. száma tartalmazza. A szociális otthonokban és szociális intézetekben fizeten­dő gondozási díjak felemelésé­ről az egészségügyi miniszter 10/1979. (VIII. 10.) EÜM szá­mú rendeletében intézkedett, amelyet a Magyar Közlöny 55. száma tartalmaz. Egyes középfokú oktatási in­tézmények nappali tagozatos tanulóinak jövedelempótléká­ról ugyanitt jelenít meg a 6/1979. (VIII. 10.) OM számú rendelkezés. Egyes nevelési-oktatási és egészségügyi intézményekben ezek bentlakásos otthonaiban fizetendő térítési díjakról a 11/1979. (VIII. 10.) MüM—OM —EüM számú rendelet intéz­kedik, amelyet az érdekeltek a Magyar Közlöny 55. számában találják meg. A Társadalombiztosítási Közlöny 7. száma fontos szak­mai tájékoztatókat tett közzé a terhességi-gyermekágyi se­gély folyósítását illetően az év­végi részesedés után, valamint a tsz-ek részesedési alapja ter­hére elszámolt reprezentációs költség utáni járulékfizetésről. Egyszerűbben, gyorsabban DR. RAFT MIKLÓS NYILATKOZATA Tavaly több mint 120 ezer szabálysértési üggyel fog­lalkoztak a tanácsok. Hatáskörük idén július 1—tői — a szabálysértési kódex módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényerejű rendelet hatályba lépésével — lénye­gesen bővült. Sikerült-e felkészíteni az új típusú sza­bályszegések elbírálására az ezzel foglalkozó tanácsi dol­gozókat? Dr. Raft Miklós, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának elnökhelyettese erről a következőképpen nyi­latkozott: hatók. Az új BTK rendkívül szigorúan bünteti a korrupciós bűncselekmények elkövetőit. Enyhébb, ám gyakorisága miatt korántsem veszélytelen magatartás a vesztegetés sza- 'bélysértési alakzata. A jövőben ezért ötezer forintig terjedő bírsággal sújtható az az álla­mi szervnél, szövetkezetnél vagy egyesületnél dolgozó, aki munkájával kapcsolatban csú­szópénzt kér. Egyszerűbb, gyorsabb lesz a hatósági munka is. A nyilván­való tisztázott tényállású sza­bálysértéseknél, tárgyalás nél­kül is bírságolhat majd a sza­bálysértési hatóság. Segíti és várhatóan csökkenti májd a szabálysértési hatóságok mun­káját az az új lehetőség, hogy a tanácsi szakigazgatási szerv részéről • eljáró és erre felha­talmazott dolgozók egyes sza­bálysértések tettein ért elköve­tőjét, például parkrongálás, köztisztasági szabálysértés, til­tott helyen táborozás 50—200 forint közötti ' összegben a helyszínen bírságolhatják. SZERETNÉM HANGSÚ­LYOZNI, hogy hatóságaink valamennyi szabálysértés el­bírálásánál a társadalmi együttélési kapcsolatok hely­reállítására törekszenek. Ter­mészetesen ez nem jelent va­lamiféle liberalizmust. A bün­tetésekben érvényre jut to­vábbra is az elkövetett jogsér­tés súlya, veszélyessége — mondotta befejezésül dr. Raft Miklós. 1 vétlenül és súlj/osan veszé­lyezteti, vagy erdekeit védő jogszabályba ütközik. A továbbiakban a Legfel­sőbb Bíróság megállapította: amikor az asszony munkára jelentkezett, terhes volt, ezen­kívül olyan tartalmú orvosi javaslattal rendelkezett, mi­szerint egészségi állapotára tekintettel csak. egyműszakos munkakör ellátására alkalmas. Ha pedig ennek ellenére to­vábbra is három műszakban kívánták foglalkoztatni, ez a Munka Törvénykönyvébe üt­köző, olyan munkáltatói intéz­kedésnek minősül, ami az asz­szony egészségét feltehetőéi'» közvetlenül és súlyosan veszé-i lyeztette volna. Amennyiben', megállapítható, hogy ez volt! a helyzet, a munkási\őnek jo-j ga volt a munkavégzésre »0-4 natkozó utasítást megtagadni^ Végül azt is vizsgálni keH^ hogy a gyár kollektív szerző- j dése tartalmaz-e olyan renideJ-j kezést. amely a három- vágyj többgyermekes anyák ‘ három» műszakban történő foglalkoz­tatását .tiltja. Csak mindezek! ismeretében tehet megnyugta­tó módon eldönteni, hogy as asszony követelése megalapo­zott-e vagy sem. . t Megbocsátó feleség, kontra barátnő A feleség megtudta, hogy férje egy elvált nővel meg­csalja, mire válópert indított ellene, és a bíróság a házassá­got felbontotta. Később a volt férj és barátnője között a vi­szony megromlott, s egy ve­szekedés közben az asszony a mosáshoz használt maróhatá­sú vizet a férfi arcába öntötte, aminek következtében az il­lető egyik szemére megvakult. A történtek miatt a támadót a bíróság maradandó testi fo­gyatékosságot előidéző súlyos testi sértés bűntette miatt el­ítélte. .Ilyen előzmények után a férfi a merénylő asszony el­len kártérítési pert indított. A járásbíróság, majd felleb­bezésre a megyei bíróság a merénylőt a betegség alatt fel­merült keresetveszteség meg­térítésére és havi járadék fi­zetésére kötelezte. Az asszony azonban a bírói ítéleteknek nem tett eleget, mire rövide­sen új kereset érkezett a já­rásbírósághoz. Ezúttal a férfi volt felesége indította a tá­madó nő ellen. Elmondta, hogy elvált férjének megbocsátott, újból együtt él vele, a nie-f rénylőt 'terhelő összeget a szo­rult anyagi helyzetben levő volt férjének kifizette és most ezt az összeget az asszonytól visszaköveteli. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely határozatában megállapította: a férfi két ta­nú által aláírt írásbeli nyilat­kozata szerint a kárösszeget, amely támadóját terheli, el­vált feleségétől megkapta és ennek ellenében a merénylő­jével szemben fennálló köve­telését volt feleségére enged­ményezte. A Polgári Törvény- könyv értelmében a jogosult követelését másra átruházhat­ja, és ilyenkor az engedmé­nyes lép helyébe. Tehát a sé­rült férfi mindazokat a jogo­kat, amelyek támadójával szemben megillették, feleségé­re átruházhatta, és az asszon^ a kereseti követelést jogosan érvényesítheti. Mindezek alap­ján a Legfelsőbb Bíróság döntésében a perbe vont nőt kötelezte, hogy a kifizetett összeget a sérült ember volt f^eségéjhek térítse meg. MOZIMŰSOR AUGUSZTUS 23-TÓL AUGUSZTUS 29-IG ABONY 33—24: ApímiltWI” 25—26: Leszámolás a kocsmában* 27—29: A vadnyugat hőskora I—II. ABONY, Mese 25—28: Kismalac meg a farkasok ABONY, Művési 25—28: Egy hatás alatt álló nő* BUDAÖRS 23—26: Fekete farkasok üvöltése* 27—729: Kéz kezet mos CEGLÉD, Szabadság ,23—26: Csempészek nyomában (du.) 23—26: A vasprefektus* (este) 27—29: Robinson Crusoe (du.) 27—29: A hosszú ^hétvége* (este) CEGLÉD, Mese 23—29: Csíkos csikók CEGLÉD, Művész 23—29: Allonsanfan* CEGLÉD, Mopresszó 21: Magas szőke férfi felemás cipőben 27: Zorrö DUNAHARASZTI 23—26: Csúfak és gonoszak*** 26: A legszebb ló du.) DUNAKESZI, V. Cs. 23—26: Félénk vagyok, de hódítani akarok 27—29: Griffin és Phoenix* DUNAKESZI, Rákóczi 23—24: A fej nélküli lovas Z3—26: Fekete gyémántok I—n. 27—28: Fantozzi* DUNAKESZI, J. A. 26: Félénk vagyok, de hódítani akarok 27: Fantozzi* 29: Griffin és Phoenix* ÉRD 23—24: Az utolsó valcer 26: Az utolsó valcer 27—28: Fekete farkosok üvöltése* FŐT 23—24: Kőt elhatározás 25—26: Lángoló sivatag 27—28: Javíthatatlan GODOLLO 23—26: AZ utolsó valcer 27—23: Üldözés (du.) 27—29: Nyomorultak I—II. (este) GYAL 23—24: A sah fia I—II. 25—26: Sugarlandi hajtóvadászat* 27—28: A nö illata** KEREPESTARCSA 23—24: Piedone Hong-Kongban * 25—26: Medence I—II. 27—28: Rosszemberek* LEÁNYFALU, Kertmozi < 23—24: Ragadozó madarak 25—26: Meztelen bosszú** 27—28: Sebzett madarak MONOR 23-^26» Az űrből Jött lovag (du.) 23*—26: A vadnyugat hőskora I—II. (este) 27—29: A vörös pecsét (du.) 27—29: Leszámolás a kocsmában* (este) MONOR, Kertmozi 23—24: Hollywood, Hollywood 25—26: Férfiak pórázon** 27—28: Érintés*** NAGYKÖRÖS, A. J. 23—26: Robinson Crusoe (dnj 23—26: A hosszú hétvége* (este) 27—29: Vérdíj Kovpak fejére (du.) 27—29: A vasprefektus* (este) NAGYKATA 23—26: A bajkeverő , 27—29: Ned Kelly* T PILISVOROSVAR 23—21: Már ez Is problémát 25—26: Három testőr 27—28: Két elhatározás POMAZ 23—24: Premier* 25—26: Együtt és külön* 27—28: Csúfak és gonoszak*?* RÁCKEVE 23—24: De hová tűnt a 7. század? 25—26: Rosszemberek* '27—28: Az amerikai barát** SZIGETSZENTMIKLOS 23—24: Állami áruház (du.) 23—24: Rosszemberek* (este) 25—26: A vörös pecsét (du.) 25—26: Az amerikai barát** (este) 27—28: Noszty fiú esete Tóth Marival (du.) SZENTENDRE 23—26: Üldözés (du.) 23—26: Nyomorultak I—H. (este) 27—29: Az utolsó valcer TAPIOSZELE 23—24: Luxustutajon 25—26: Ned Kelly* 27—28: A bajkeverő VÁC, Művelődési Központ 24: Dráma a tengerparton* - 25: Háztüznéző 26: János vitéz VÁC, Kultúr 23—26: Griffln és Phoenix* 27—29: Lángoló sivatag (du.) 27—29: Apámuram** (este) , VECSES 23—26: Kéz kezet mos (du.) 23—26: Agyő haver** (este) 27—29: Karneváli éjszaka (du.) 27—29: Kalózok Jamaicában (este) DABAS 23—24: Megtalálták a 7. századot 25—26: A sah fia I—IL ' 27—28: Blöff • 14 éven aluliaknak nem ajánljuk! •• Csak 16 éven felülieknek! ••• Csak 18 éven felülieknek! AZ ÁLLAMPOLGÁRI fegyel­ezetlenségek, egyes foglalko­zok alapvető szabályainak, ; együttélési normáknak a egsértése, végül, de nem elsősorban a BTK-ban bűn- elekménynek nyilvánított aga tartások enyhébb válto- tai — tehát sokféle szabály- égés az, amit a szabálysér- si hatóságok bírálnak el. Az ren ügyek száma most jelen - sen megnövekszik, mivel a irábban bűncselekménynek ámító becsületsértési, ma- .nlaksértési ügyeket a taná- ok szabálysértési hatóságai tézik. Várhatóan mintegy ^ezerrel növekszik a vagyon leni szabálysértések száma mivel körülbelül ennyi volt korábban még bűncselek- énynek számító 500 és 1000 rintos értékhatár közötti lo- ísi, sikkasztási és más kár- hozások- száma. Az ilyen cselekmények elkö­ltői közül azok lesznek majd dóságaink ügyjelei, akik 00 forintnál kisebb értéket lajdonítottak el. Érdemes <• gemlíteni: a kiszabható vzbírság felső határa 5 erről 10 ezer forintra emel- ídett. Többnyire társbérleti vi- onyból vagy más kényszerű együttlakásból erednek a be­csületsértési, de még a ma- gdnlaksértési ügyek is. Elköve­tőjüket inkább jellemzi a rosszindulat, a megromlott em­beri kapcsolat, mint a bűnözé­si szándék. Ezért is került e két korábbi bűncselekmény a szabálysértések közé. Tavaly hatezer ilyen — a szomszéd­perekhez és már házi hábo­rúskodásokhoz hasonló — üggyel foglalkoztak a büntető bíróságok. Bízunk abban, hogy a helyi körülményeket jól ismerő ta­nácsi szervek sikerrel látják el feladataikat és a jogi véde­lem mellett arról is gondos­kodnak, hogy ne váljék sza­bálysértési üggyé minden meg­romlott, de még helyrehozható szomszédság vagy emberi kap­csolat. Üj szabálysértés a nem gépi meghajtású jármű — kerék­pár, kézikocsi vagy más ha­sonló úti alkalmatosság — jogtalan igénybevétele. Ugyan­csak a tapasztalatok alapján került a jogsértések közé az üzemi gépkocsival való visz- szaélés, amelynek elkövetője ezer forintig terjedő bírsággal sújtható. Érdekes szabálysértés a jár­műalkatrészek szakszerűtlen készítése. Ennek felállítására azért volt szükség, mert igen sok, fusizással előállított al­katrész, járműtartozék került az autókba, amelyek azután súlyos balesetek forrásaivá váltak. Ezért a minőségi jóvá­hagyáshoz kötött gépjárműal­katrészek. előállítói — a mű­szaki kon troli vizsgála t elha­gyása miatt — tízezer forintig terjedő pénzbüntetéssel sújt-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom