Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-22 / 195. szám

1979. AUGUSZTUS 22., SZERDA

PEST MEGYE Alkotmányunk ünnepén

ÓvoeSea Wertssemtsr&s&n

Párf- és áBB&mi arezeték nagygyűléseket tartottak-‘t;:

A százszemélyes, kényelmes verőcemaros! óvoda

Megyeszerte híresek arról a verőcemarosiak, hogy jórészt önerőre, azaz a lelkes társadalmi munkásokra és a segítőkész üzemekre támaszkodva évről évre gyarapítják közösségi célú intézményeik számát. Az idei alkotmány ünnepre százszemélyes óvodájuk készült el ugyancsak példamutató összefogással.

Aki csak kicsit is ért az építkezéshez, bizonyára csettint, ha hallja, hogy a 920 négyzetméteres épület — pedig igazán nem spórolták ki belőle az anyagot — négy és fél millió forintos költséggel készült. Persze a valódi érték több, mint 12 millió forint, s a különbség a 7 millió forintos társadalmi munka és a közadakozás. A nagyközség lakóin kívül segítettek a gödi (de a nagyközség területén is gazdálkodó) Dunamenti Tsz brigádjai, az erdőgazdaság helyi fűrészüzeme, s az ezen a vidéken semmilyen módon

nem érdekelt sződi Virágzó Tsz és a Budapesti Üveges Ktsz is. A helyi lakosokon kívül gyakorta szorgoskodtak a? építkezésen a környékbeli katonák is.

Az ünnepségen — melyen Ott volt Tóth Albert, a váci járási pártbizottság első titkára — Krebsz József nyugalmazott tanácselnök mondott avatóbeszédet. Többek között árra hívta fel a figyelmet, hogy a nagyközség fejlődése érdekében továbbra is szükség van az összefogásra; a régi kismarosi részen egészségházat építenek, Szokolyán és Verőcén pedig az iskolát kell bővíteni. Az ünnepség végén nyújtották át Kárpáti Kamiinak, a nagyközségi pártbizottság titkárának a Kiváló munkáért kitüntetést. Az építkezésen résztvevők közül többen vehették át a Váci járás fejlesztéséért emlékplakettet, illetve a nagyközségi tanács elismerését.

MmreiééésS kas Misoff’&sxikan

Társadalmi munkával épített klubkönyvtár Kisorosziban

A közős áldozatvállalás eredményiét, új művelődési aázat aditak át augusztus 19- én, Kisoroszi községben. Az ünnepélyes átadásra eljött Csonka Csaba, az MSZMP Szentendre járási bizottságának első titkára, dr. Rozgonyi Ernőné, a szentendrei járási hivatal elnöke, valamint a község politikai és társadalmi életének vezetői. A művelődési ház 728 ezer forintba került, amelynek egy része állami támogatásból eredt. A község lakói 28 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek, s a Pilisi Parkerdőgaz- iaság Duna szocialista brigád- a, valamint a Fővárosi Víz- nűvek Hámán Kató szocialista brigádja is kivette részét a társadalmi munkából.

Megnyitó beszédet Mészáros Lajosné, megbízott vb-titikár mondott, majd a jó társadalmi munkáért 25 emlékLapot osztottak ki azoknak, akik a művelődési ház építkezésén és egyéb községszépítási munkákban kiemelkedő teljesítményt nyújtottak.

Az ünnepségekről és az avatásokról tudósítóit: Csulák András, Furucz Zoltán, Gér Józscí, Karácsonyi István, »Kövess László, Valkó Béla, Vasvári G. Pál, és Virág Ferenc.

A tolókat Barcza Zsolt, Eo- zsán Péter és Halász Erzsébet készítették.

Mint az első oldalon beszámolunk róla, vasárnap és hétfőn országszerte folytatódtak az alkotmánynapi ünnepségek. Ebből az alkalomból párt- és állami vezetők tettek látogatásokat és tartottak nagygyűléseket.

Losonczi Pál, az- MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke, a megye országgyűlési képviselője a Somogy megyei Szülők községben megrendezett nemzetiségi napon vett részt, amelyen Réger Antal, a Magyarországi Német Dolgozók Demokratikus Szövetségének főtitkára méltatta augusztus 20. jelentőségét.

Az ópusztaszeri emlékparkban hétfőn tartották mag a hagyományos Árpád-em- lékünnepséget, s ennek során emlékeztek

az alkotmány napjára. Ezrek vettek részt a nagygyűlésen, amelyen Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott ünnepi beszédet. Vasárnap a Miskolcon rendezett majálison és nagygyűlésen Biszku Béla, 'az MSZMP Politikai Bizottságának tagja tartott emlékbeszédet. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára Kiskunhalasra látogatott, majd a nagygyűlésen beszédet mondott. Balassagyarmaton. munkás—paraszt—határőr találkozót és nagygyűlést rendeztek hétfőn, amelyen Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára méltatta a nap jelentőségét. A beszédeket a továbbiakban ismertetjük.

Eiémeih Bíárofy:

Legyen mmksitk jellemzője: a szorgalom és a takarékosság

Az ópusztaszeri emlékparkban Németh Károly bevezetőül mondotta: Itt zajlott le — a 'krónikák: szerint — honfoglaló elődeink első törvényhozó gyűlése az új hazában. Méltán övezi népünk tisztelete azoknak emlékét, akiknek nevéhez a nagy történelmi tettek fűződnek: a honfoglaló Árpád fejedelmét, az önálló magyar államot megteremtő István királyét éa mindazokat az ősökét, kiknek nevét az írások nem őrzik, de.a nagy sorsforduló részesei voltak.

Pusztaszer neve mai életünkben a dolgozó nép kizárólagos és örök jussát jelképezi e hazára. Altkor nyerte vissza igazi értelmét, amikor a Szovjetunió felszabadította hazánkat a fasiszta elnyomás alól, 'amikor lezárult az ezeréves per, és o második honfoglalást jelző cövekeket itt leverve, szabad magyar földön nekivághattunk a továbbvivő történelmi útnak, hozzákezdhettünk az ország birtokbavételéhez, felvirágoztatásához — hangoztatta a szónok, '

— Alkotmányunk ünnepén

— kinyilvánítva a hatalom, a jog és a munka egységét — megszegjük új kenyerünket. A kenyeret, ajnely a munka gyümölcse, az élet szimbóluma, megszegése pedig jelképezi a dolgozó ember jogát, hogy részesüljön munkájának eredményéből — húzta alá a Központi Bizottság titkára, majd részletesen szólt arról, hogy a közérdek érvéhyesításe, a változó körülményekhez való alkalmazkodás esetenként megkövetel olyan intézkedéseket, amelyek a döntésre hivatott szervekben dolgozók számára sem könnyűek — ám szükségesek. Ilyen elkerülhetetlen lépés volt — mondotta

— a fogyasztói árak legutóbbi emelése.

— Ezúttal is azt tapasztaltuk, hogy fejlődésünk fő kérdéséinek megítélésében, • a problémák megközelítésében, az ország előtt álló tennivalók meghatározásában találkozik a párt és a magyar közvélemény álláspontja. Üdvözölni kell, hogy a munka további javítása, a biztonságosabb előrehaladás érdekében erősödik a kritikai hang.

— Az előttünk álló tennivalók elvégzéséhez rendelkezünk megfelelő programmal — mondotta a továbbiakban. — Most és a legközelebbi években azoknak a követelményeknek kell nagyobb határozottsággal és következetességgel minden területen, minden szinten eleget tenni, amelyeket már a XI. kongresszus is megjelölt, majd a Központi Bizottság az elmúlt esztendőkben gondosan elemzett, állásfoglalásaiban világosan megfogalmazott, nyíltan a közvélemény elé tirt. A legfontosabb feladatunk, hogy megszilárdítsuk az eddigi vívmányokat, a gazdaságban, az élet- színvonal és az életkörülmények területén elért eredményeket, és még biztosabban, sokoldalúbban alapozzuk meg jövőnket. Ezért érdemes küzdeni, dolgozni.

Ahhoz azonban, folytatta a gondolatkört a szónok, hogy gyorsabban bontakozzék ki és

honosodjék meg az ország minden termelő helyén, minden gazdálkodó egységében a pontos, jól szervezett, jó hatásfokú munka. Sehol sem tűrhető meg — se vezető beosztásban, se a munkapad, se pedig a hivatali íróasztal mellett — a fegyelmezetlenség, a kényelmesség, a dolgok fél— Ugyanígy annak is egyértelműnek kell lennie, hogy a munkát megkövetelni, s hozzá a szükséges feltételeTtet biztosítani a hatáskörileg illetékes vezetők folyamatos kötelessége. Az ország előrehaladása és egyéni boldogulásunk egyaránt azt követeli, hogy szerénység, szorgalom és takarékosság jellemezze magatartásukat, éz hassa át szemléletünket, munkánkat, életünket

Joggal mondhatjuk: volt és van értelme a munkának. Van, mit megvédenünk, megbecsülnünk, s van, mire alapozni további fejlődésünket — zárta beszédét Németh Károly.

Bissku Béta:

Külpolitikáik alapjai tavaikra is változatlanok

Nyolc nagy családnak épült, kényelmes lakás Piliscsabán

Vasárnap Miskolcon az ünnepi nagygyűlésen elmondott beszédének bevezető részében Biszku Bála az alkotmány jelentősegét méltatta, és. szocialista építőmunkánk kérdéseivel foglalkozott, majd a következőket mondotta:

— A -külgazdasági viszonyok változásai még az eddiginél is parancsolóbhan szükségessé teszik, hogy szorosabbra vonjuk gazdasági együttműködésünket a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában részt vevő országokkal. Problémáink megoldásában fontos támaszunk a KGST keretében továbbfejlesztendő munkamegosztás. a tagországok kölcsönös tervegyeztetése, a műszaki színvonal emelkedését és az aruk versenyképességét előmozdító, fejlettebb együttműködés.

— Szocialista építőmunkánk nemzetközi feltételei vál. tozatlanok. A mostani időszak, ban nem rosszak a tőkés világgal való nemzetközi együttműködésünk lehetőségei. A hidegháborús köröknek nem sikerült elérniük, hogy megszakadjon az enyhülés folyamata. Az a tény, hogy a Szovjetunió megegyezésre törekvő állhatatosságának eredményeként az Egyesült Államok végül is aláírta a második SALT- szerződást — bár még nem nagyba jóvá a szenátus —, a békeszerető erők sikere. ReScnr/ós Estván:

meny van rá, hogy e szerződés ratifikálása után további fegyverkorlátozásokról is tárgyal-» nak.

— A világ régi válsággócai közül a Közel-Keleten még mindig feszültséggel terhes a helyzet. Az Egyesült Államok konokul ragaszkodik a térségJ hez fűződő, önző stratégiai érdekeihez, és semmibe veszi; hogy a palesztin nép, hazájából elűzve, földönfutóként kénytelen élni. Az ázsiai térségben viszont Kína hegemo- nista politikája teremt súlyos feszültségeket. Kína agressziót követett el a szocialista Viet-f nam ellen, és további agresaj sziówal fenyegetőzik.

Ez az imperialista agresz-- sziótál oly sokat szenvedett; ország, csakúgy mint Laosz és? Kambodzsa népe, hősiesen el-! lenáíl a kínai nyomásnak, és kész megvédeni hazáját a kí-j nai betolakodóktól. Vietnam Laosz és Kambodzsa népe a ml szolidaritásunkra is számíthat, ónvédelmi harcában.

— Világméretekben tovább?

folyik az antiimperiaiistaharc,! jelezvén, hogy a népeknek elegük van az amerikaiakat gátlástalanul kiszolgáló diktátorokból és bábrendszereikbőL A világ népeinek sorában ami népünk is antiimperialis-ta szolidaritással támogatja a fórra-; dalomban megújhodott Nica-; raguát, amelynek népe kivívta szabadságát és függetlenségét <i

— Pártunk, kormányunk a*' egész dolgozó . magyar nép, egyetértésével folytatja eddigi' külpolitikáját. Ennek legfőbb vonása az, hog^ erősítjük ba-; ráfi szövetségünket és együtt? működésünket a Szovjetundó-j vart, más szocialista országok-?, kai, és tovább építjük az Ösa-‘ szefogást valamennyi békeszerető, haladó ‘erővel. Úgyanak-j kor mindent elkövetünk az enyhülés, a békás egymás mel-> lett élés, a nemzetközi együttműködés politikájának meg-i szilárdításáért és fejlesztése? ért — fejezte be beszédét Biszku Báli.

Nagyobb állampolgári felelősségiéi

Kiskunhalason a nagygyűlés ünnepi szónoka Sarlós István méltatta a nemzeti ünnep, augusztus 20. többszörös jelentőségét: ezen a napon adózunk az államalapító István király emlékének. köszöntjük a 30 évvel ezelőtt törvényesített alkotmányunkat, s ünnepe ez az életnek, az új kenyérnek. Ez utóbbi

BorbéFy Sándor:

Eredményekhez kötött jövedelmeket

Balassagyarmaton a munkás—paraszt—határőr találkozón Borbély Sándor mondott ünnepi beszédet. Gazdasági teendőinket sorra véve, azokról részletesen is szólva a Központi Bizottság titkára rámutatott: — Népünk egysége, a párt és a dolgozó nép biza- jomteli kapcsolata tükröződött abban, ahogyan az ország lakossága az árintézkedéseket fogadta. Nagy erőforrás számunkra, hogy — az intézkedés felelős mérlegelésén és megértésén túl — széleskörűen hangot kapott az az igény, hogy továbbra is határozott intézkedésekkel lépjünk közbe, ha a változó körülmények ilyen közbelépést indokolnak.

Széles körben ismeretesek azok a következtetések is, amelyek — a Központi Bizottság megfelelő határozatai nyomán — részint már az idei tervben érvényesülnek, erősítve bérrendszerünkben a munka szerinti elosztás szocialista elvét, fokozva a differenciálást, a személyi bérekben csakúgy, mint a vállalatok jővedelmeiben. Ez megfelel elveinknek, mindnyájunk igazságérzetének, hiszen azt tűzi ki célul, hogy a vállalatok valóságos — méghozzá a világpiacon megmért — eredményeihez jobban kötődjenek a jövedelmek is, más szóval, hogy a jók többet, a kevésbé jók kevesebbet kaphassanak. Támogatjuk azokat a kibontakozó vállalati törekvéseket is, amelyek a munkaerő hatékony foglalkoztatását, ahol szükséges és lehetséges, tervszerű átcsoportosításokkal kötik össze, gondoskodva a dolgozók elhelyezéséről, képességeik gyümölcsözőbb hasznosításáról.

— A Központi Bizottság nevében — zárta beszédét Borbély Sándor — tisztelettel köszöntőm a kongresszusi, fel- szabadulási munkaverseny minden résztvevőjét! Vállalásaik, a szocialista építésért érzett elkötelezettségük újólag jelzi, hogy legfőbb erőforrásunk, a nehéz körülmények, akadályok leküzdésének záloga egységünk, a párt és a nép összeforrott.sága, népünk cselekvőkészsége.

megteremtéséért — amely jól szimbolizálja a munkás-paraszt szövetséget — köszönet illeti a korszerű gépeket gyártó ipari, s a küzdelmes betakarításban évről évre helytálló mezőgazdasági dolgozókat Ebben, és sok másban egymást segítve, együtt gondolkodva válik alkotóközösséggé népünk, s állja ki mindig a nehéz idők próbatételeit — hangsúlyozta Sarlós István, majd aláhúzta: — szocialista jelenünk, törekvésünk a nép- gazdasági egyensúly megteremtésére az eddiginél nagyobb állampolgári felelős- ségérzetet kíván.

A létbiztonságunk függ attól, mondotta a szónok, hogy a megváltozott nemzetközi gazdaságpolitikához a kívánt szintű minőségi termeléssel igazodunk-e. Ehhez viszont mindannyiunknak saját és közösségi munkájára szüksége van a népgazdaságnak. Biztos vagyok benne, hogy a magyar nép, mint már annyiszor — a párttagok és a párton kívüli szövetségesek — most is megoldja az előtte álló nehéz feladatokat. Népünk tudatosan követi a párt politikáját. s tesz azért, hogy a 10.5 milliós Magyarország töretlenül haladjon a szocializmus útján. Jó példaként említette az ünnepségnek helyet adó Kiskunhalast: az egykori mezősági település ma mun- kásvárossá lett. s lakói talán az országban is legtöbbet tettek az urbanizációért.

Befejezésül arról szólt a fó-' titkár, hogy az alkotmányban törvényesített jogok érvényesüljenek az egyéni törekvésekben, fokozottabb kötelességtudattal lássák el munkájukat a vezetők, a dolgozók. Mindenki önmagának legyen a legszigorúbb bírája.