Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-18 / 193. szám

'xMűap 1979. AUGUSZTUS 18., SZOMBAT IFJÚMUNKÁSOK SZŐDLIGETEN Olvasótábor — újszerűén A sződligeti Ligeti Károly KISZ-iskola festői környezet­ben álló, Duna-parti épületé­ben amatőr képzőművész-, báb-, színjátszó, filmes csopor­tok tapasztalatcseréje és to­vábbképzése folyik. Ezzel egy időben a budai járási KISZ- bizottság, a budai járási és a budakeszi könyvtár közös szervezésében ifjúmunkás ol­vasótábornak is helyt ad az is­kola. A Mechanikai Művek, a diósáig csapágygyár, a PÁÉV, áz ISG, a budaörsi költségve­tési üzem 24 fiatalja szerez irodalmi, zenei, képzőművé­szeti élményeket egy héten keresztül. Dr. Bardócz Antal, a budakeszi könyvtár igazga­tója és Szabó Lajos, a tatabá­nyai Puskin Művelődési Köz­pont közművelődési előadója irányítja a két kis csoportra osztott társaság foglalkozásait. Balladáról, folklórról — Nem véletlenül jöttünk éppen ide — mondja Mészáros Katalin, budakeszi könyvtáros, táborvezető. — Háromszáz kö­tetnyi könyvből tábori' könyv­tárat alakított ki Nagy Aliz kollégám. Nem akarunk azon­ban megelégedni a hagyomá­nyos olvasótáborok adta lehe­tőségekkel. Mindennap más amatőr csoporttal tartottunk közös foglalkozást. Legutóbb például a bábosok adtak íze­lítőt műsoraikból. Népballadá­kat dramatizáltak. Ennek alapján a balladáról, a folklór­ról, a bábozás műfaji sajátos­ságairól egyaránt szó esett. Még aznap délután kicsoportos foglalkozáson vitatkoztunk a népművészetről, s végül meg­kértük mindkét csoport tagjait, hogy a könyvtárból kikölcsön­zött néprajzi kötetekben néz­zenek utána a leggyakrabban előfordult szakkifejezések pon­tos magyarázatának. — Helyesebb talán közmű­velődési olvasótábornak ne­vezni azt, amit itt meg akar­tunk valósítani — szól közbe Szabó Lajos. — Arra törek­szünk, hogy a szórakoztató műsorok se maradjanak tanul­ság nélkül. A folklór tanulmá­nyozásához kiválóan illeszke­dett a Viola együttes széki magyar táncháza. Kiscsoportos viták Nem maradnak ki természe­tesen a hagyományos olvasó­tábori foglalkozások sem. Ezekre is szisztematikusan föl­készültek a fiatalok. Már az első napon beszélgethettek a mai magyar irodalomról, a legifjabb író- és költőgenerá­ció műveiről. Mindenki olva­sott néhány elbeszélést Mózsi Ferenc Vakító napsütésben cí­mű novelláskötetéből. Később író—olvasó találkozón mélyít­hették el ismereteiket a fiatal alkotóról. —- A legszínvonalasabb a Népművelési Intézet munka­társának, Thoma Lászlónak az előadása volt — mondja Schwarczkopf Eva, a Mecha­nikai Művek adatrögzítője. — Filozófiatörténeti áttekintést adott, de a művészettörténet­tel kapcsolatok kérdéseinkre is válaszolt. Nála is tapasztal­hattuk azonban, hogy nem mindig alkalmazott a .fiatalok felkészültségének különböző szintjéhez. A beszélgetéseken azonban mindenkivel sikerült szót érteni. — Azokat kedvelem a leg­jobban, akik be akartak vonni bennünket már az előadás alatt a témák tárgyalásában — szól közbe Pincze István, a PÁÉV gépésze. — Bár ez néha éppen azoknak nem sikerült, akik túl direkt módszerekkel törekedtek erre. Mándoki Róza pszichológussal két kisfilm ta­nulságait elemeztük. A tár­gyak, az anyagi javak értel­metlen halmozásáról, az értel­mes élet lehetőségeiről beszél­gettünk. Filmművészet, pantomim — Lebilincselő volt Fényes Márta rendező beszámolója a színház, a filmművészet, az amatőr színjátszás kölcsönös kapcsolatáról — tette hozzá Horváth Katalin, A BEKÜ ad­minisztrátora. — Kecskés András panto­mimelőadása is nagy élmény volt — mondja még Szabó Tamás, a diósdi csapágygyár gépkocsivezetője. — Hasznosak voltak a kiscsoportos foglal­kozások, ahol minden vitás kérdést tisztázhattunk. Pósa Zoltán Emlék Wagner Károlyinak Tegnap, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium épületének árkádjai alatt Kö- peczi Béla akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese ünnepélye­sen felavatta Wágner Károly- nak, a magyar erdészeti szak­nyelv és irodalom megalkotó­jának, az erdőmérnöki oktatás nagy alakjának mellszobrát, és Balásházy Jánosnak, a ma­gyar agrárfejlődés kiemelkedő úttörőjének, a szövetkezeti mozgalom egyik első hazai kezdeményezőjének emlékét megörökítő domborművét. Az alkotások Lantos Györgyi és Humejánszki Jolán szobrász- művészek munkái. Az avatóünnepségeh jelen volt Romány Pál mezőgazda- sági és élelmezésügyi minisz­ter is. ___________ Pa namai díj A Álljon meg a menet A Kilencedik emelet című filmjének oberhauseni és mis­kolci sikere után újabb díjat nyert Gyarmathy Lívia. A filmrendezőnő Álljon meg a menet című alkotását a pana­mai nemzetközi filmfesztivá­lon vetítették, ahol a zsűri különdíját érdemelte ki. Magyar versenyfilmet eddig még nem tüntettek, ki a kö­zép-amerikai városban. PEST MEGYEI MŰVÉSZEK RESZVETELEVEL Faszobrászat, 1979. n Augusztus 23-ig látható a Csontváry-teremben ez a ki- jj állítás, vasárnap kivételével, 1 naponta 10 és IS óra között. A faszobrászat ősi technika, ősi mesterség. Története több ezer éves — négy évezreddel ezelőtt már az egyiptomiak is elefántcsont berakással farag­tak lófejet a halotti ágy fejé­nek, s arannyal be is festet­ték. Mivel a természetben elő­forduló sokrétűsége adott — a fa a legáltalánosabban hasz­nált anyaga a szobrászatnak, minden népművészet plaszti­kai alap műfaja. Az is köztudott, hogy min­den f aszobor egyedi darab, ami növeli értékét, hiszen a szob­rász, az alkotó személyes kap­csolatban van a mocsári tölgy­gyei, mahagónival, nem úgy. mint a bronz esetében, ahol az öntők is a mű névtelen szövet­ségesei. Itt magányos a mű­vész, minden lelki rezdülése tükröződik a durván hagyott vagy fényesre csiszolt felüle­ten. A fehyo kevésbé alkalmas faragásra — szobrászaink a diót, körtefát, a cseresznyét, az olajfát, hársat, vasfát, buk- szust egyaránt kedvelik, s megindítják a cirbolya fenyő és sárgabarackfa lehetőségeit, ajánlatait is a szobor irányá­ba. A fa alkalmas arra, hogy minden irányzatot és egyéni ambíciót kifejezzen. Bányai József, Szöllössy Enikő egyéni formák álmait bízza a dióra és almafára. Záhorzik Nándor po­litikumot, Szervátiusz Tibor költészetet jelöl vele, Szabó Iván öntörványe a fa. szobrászi létezésének közege. Hibátlan alkotás, minden részében árnyaltan megoldott a szentendrei Rajki László és a gyömröi ifj. Pál Mihály fa­szobra. mindketten érzik és hallgatják a fát, ezért érnek, érhetnek el a fa igényelt ba­rátságával magaslatot. A fa kedvez a lírának — nem nyeli el, mint sokszor az alumínium és az ólom. Búza Barna nosztalgiája ugyanúgy látszik, mint Dabóczi Mihály NINCS NYÁRI SZÜNET Közművelődés a munkahelyen BESZÉLGETÉS A TIT PEST MEGYEI SZERVEZETÉNEK MUNKATÁRSAIVAL A TIT Pest megyei szerve­zetének harmadik emeleti szo­bájában Földes István tit­kárral és dr. Olajos Mihály- né, valamint Szigeti Magdolna politikai munkatársakkal ta­lálkoztam. Beszélgetésünk ter­mészetesen a jelenlegi teen­dőkkel, feladatokkal kezdődött, és kérdésemre, hogy valójában mit is jelent a nyár a TIT dolgozói számára, a követke­ző választ kaptam: Tervezés, idényfeladatok — Az effektiv programok — előadások, tanfolyamok, akadémiák, szabadegyetemek stb. — az oktatási évre szól­nak, vagyis szeptembertől jú­niusig tartanak. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a mi munkánk is befejeződik júniusban. Ellenkezőleg! A nyári hónapok alatt készítjük elő a következő évadot, dol­gozzuk ki és állítjuk össze a különböző tematikákat. Azon­kívül itt vannak a kifejezet­ten idényfeladatok, mint az országjárások, honismereti táborok, a SZOT-üdülők ré­szére a kultúrműsorok szerve­zése. — És gondolom, az elmúlt év értékelése is a nyár feladatai közé tartozik? — Csak részben. Az 1979. esztendő első félévének ered­ményeit természetesen már ismerjük. 1978 első félévéhez képest például, 5377-ről 5962- re emelkedett a rendezvények száma. — Véleményük szerint mi a siker titka? Kedvező szemléletváltozás — Elsősorban a kedvező szemléletváltozás, amely sze­rint a munkahelyek is köte­lességüknek érzik a közműve­lődéssel való törődést. így egy­re több üzemmel, termelőszö­vetkezettel kerülünk közvet­len kapcsolatba. De függ az előadások és előadók színvo­nalától is; arra törekszünk te­hát, hogy minél nagyobb számban nyerjük meg ügyünk­nek a megyében élő, különbö­ző munkaterületen dolgozó ki­váló szakembereket. Az eddi­giek egyértelműen igazolták elképzelésünk helyességét. — Hozott-e valami változást a TIT munkájában az új köz- művelődési törvény? — Látványos változásról nem beszélhetünk, már csak azért sem, mert a közművelő­dési törvény előtt is nagy for­mai gazdagság, a módszerek sokfélesége jellemezte a TIT tevékenységét. Az elöadásos formákon — melybe az egye­di előadástól a vegyes soroza­ton át az akadémiai és sza­badegyetemi sorozatok tartoz­nak —, különböző tanfolyamo­i kon (nyelv-, titkárnőképző tanfolyam stb.), baráti körö­kön át az egyéb kategóriákba tartozó foglalkozásokig tart a sor. Nagyközségi szervezetek — A jövő célkitűzései? — Több is van: némely el­képzelés még csak alakulóban, akad viszont több, megvalósu­lás előtt álló tervünk. Általá­nos jellegű célunk a tevé­kenységi kör bővítése és a mind nagyobb fokú decentra- lizáiódás; a járási szervezete­ken túl erősíteni kívánjuk a nagyközségi szervezeteket, bő­víteni a csoportokat, (öt sze­mély már csoportot alkothat.) Csak így lehet a helyi adott­ságoknak megfelelő, haté­kony programokat kialakíta­ni. — Vannak már konkrét eredmények is? — Igen. A megyében jelen­leg három nagyközségi szer­vezetünk van: Gyömrőn, Mo- noron és Budaörsön. Mindezen túlmenően harminc csoportunk is eredményesen dolgozik. — További tervek? — Tulajdonképpen egy má­ig megvalósítatlan határozat nyomába szegődve — mely a szakmunkások 4—5 évenkénti szakmai és általános tovább­képzését rendeli el — szeret­nénk megszervezni ezeket a tanfolyamokat. A rendelet az oktatandó anyag jellegét is meghatározta, ennek értelmé­ben 70 százalékban szakmai, 30 százalékban társadalmi-po­litikai ismeretekből kell áll­nia. r * Állatorvosoknak, állattenyésztőknek A beszélgetés során még sok félig vagy már egészen meg­valósított terv is szóba került, többek között az, hogy ősz­től a megye valamennyi ter­melőszövetkezetében TIT- előadássorozatot szerveznek. Céljuk: intenzívebben bevon­ni a mezőgazdasági dolgozókat is a közművelődésbe. Végezetül pedig egy új prog­ram szeptemberi indításáról kaptam felvilágosítást. Esze­rint Gödöllőn az állatorvosok és állattenyésztő szakemberek számára tíz adásból álló so­rozat indul; biológia, állat- egészségügy és vezetéselmélet témakörökben. S. Horváth Klára Rajkl László: Föld — ég. líj. Pál Mihály: Haját fogó. pompás ötlete, Gömbös László visszafogottsága, Lóránt Zsu­zsa karakteres Copfos- a. Cs. Kovács László a műfaj köztu­dottan kiváló művelője — most Nagy Lászlónak állít em­léket. A mostanában nem egyenletes' Kő Pál ezúttal bra­vúros csoportot faragott,,>^o- ben a közegben jeleskedik Kiss Sándor is. A Csőntváry-terem harmad­szor rendez olyan közös kiál­lítást, melyben először a gra­fikusok, később az érmészek, most a faszobrászok léptek a porondra. Mindhármat magas átlagszínvonal jellemzi, a ma­gyar képzőművészet kiegyen­súlyozott erőnlétét tükrözi. Most is jelen van szinte az egész mezőny, csupán id. Szabó István művei hiányoztak, aki a szakma és a műfaj avatott képviselője. Losonci Miklós BEMUTATKOZÓ FOLKLÓRCENTRUMOK Falitéka, bőrdudával Kiemelkedően fontos nép­rajzi kiállítássorozat első része nyílt meg tegnap délután a Néprajzi Múzeumban. Hazánk folklórcentrumai mutatkoznak be a fővárosban, s ä sort Csongrád megye népművésze­tének hagyományőrző kiállítá­sa nyitotta meg, Juhász Antal, a szegedi Móra Ferenc Mú­zeum igazgatóhelyettese Sze­ged, Makó, Hódmezővásár­hely múzeumainak nagyrészt eddig feldolgozás alatt álló anyagából komponálta össze a tárlatot. Csongrád megye népművé­szete sajátos helyet foglal el hazánk néprajzi térképén — mondta megnyitójában dr. Lőkös Zoltán, a Magyar Nem­zet helyettes főszerkesztője. Az elmúlt évszázad, s a szá­zadforduló díszítőművészeté­nek motívumai a három nagy mezőváros paraszt polgárainak ízlését szemléltetik. Stilizáló hétköznapok formálták — ala­kították ezeket a díszítőele­meket Az ösztönösen alkotó népművész mindennapi életé­nek használati tárgyait1 emel­te az esztétikum szféráiba, bi­zonyítva Illyés Gyula szavai­nak alapvető igazságát: „A népművészet értékmércéje azonos a legmagasabb művé­szet értékmércéjével.” E tár­gyak nagy része már elvesz­tette konkrét használati érté­két, égyéni és közösségi mű­vészet harmóniájának bizonyí­tékával műalkotássá lényegül­tek. A kitűnően összeállított tár­lat első képeiből Csongrád megye hagyományos építkezé­si stílusát ismerhettük meg. A napsugaras oromdíszítés — röszkei, tápéi, szegedi házak ma is őrzik ezt a jegyet — egyes magyarázatok szerint a pogány napkultusz idejéből származik. Valószínűbb, hogy a barokk istenszem-motívum megőrzéséről van szó. A fali- téka — jellegzetes népi bútor­darab. Vakablakokba beépí­tett, majd önálló tárgyként kiemelt díszes szekrényke, soproni, budai házakban is ta­lálkozhatunk helyenként vele. A Csongrád megyei népi búto­rok jellegzetesen kék alapon égőpiros mezei virágmintákat őriznek. Bőrduda, csikófejes citera, érdekes zsemleszínű Szeged környéki suba bizonyítja az azonosságokat és különbsége­ket más nagy tájegységek pásztor-folklórjával is. A ki­állítás archaizáló hangulatához kitűnően illett a sándorfalvi citerazenekar színvonalas ze­néje, Budai Sándor zenekara is a XIX. század varázslatos Tisza-táji hangulatát idézte föl. P. Z. AUGUSZTUS 25-SG NYÁRI VÁSÁR DIVATOS MÉTERÁRUK, NYÁRI RUHÁK, FÜRDŐRUHÁK, PULÓVEREK NŐKNEK, FÉRFIAKNAK ÉS GYEREKEKNEK 30-40%-OS ARMMGMDMÉNNYMl KAPHATÓK A •Vw. RÁCKEVEI RUHÁZATI BOLTJÁBAN: István tér 23. NÉHÁNY CIKK AZ ÁRUVÁ LASZTÉKBÓL: Mandola jersey, 150 cm széles Nylprint jersey, 90 cm széles Női jerseyruha Úszónadrág kamaszoknak Férfiing 195,- Ft helyett 56,— Ft helyett 707,— Ft helyett 140,— Ft helyett 120,— Ft helyett 117,- Ft 33,60 Ft 424,20 Ft 84,- Ft 84,- Ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom