Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-02 / 179. szám

1979. AUGUSZTUS 2., CSÜTÖRTÖK Kézilabda Dunakanyar Kupa Nyolc csapat a forgószínpadon Akárcsak labdarúgásban, ké­zilabdában is forgószínpadsze- rűen zajlottak a férfi Dunaka­nyar Kupa küzdelmei. Napon­ta más-más város, illetve köz­ség adott otthont a mérkőzé­seknek. Először két négyes csoportban játszottak a csapa­tok. Az egyik csoport mérkő­zéseit Cegléden, valamint Bu- dakalászon, a másikét Csömö­rön és Balassagyarmaton bo­nyolították le. A váci döntő­ben a két csoport azonos he­lyezettjei vetélkedtek, s a kö­vetkező végeredmény született. KÖZGÉP-siker 1. Ceglédi KÖZGÉP, 2. Szi- lasmenti SK Csömör, 3. Suhli Dinamó (NDK-beü), 4. Balas­sagyarmati SE, 5. Váci Fonó, 6. 1M Vasas lklad, 7. Budaka­lászi Textiles, 8. Solymár. — Idén immár ötödször ren­deztük a viadalt — mondotta Kisfalvi István, a megyei szö­vetség főtitkára. — A korábbi 2—3 külföldi csapat helyett most csupán egy indult, NDK- beli testvérmegyénk együttese. A balassagyarmatiak előzete­sen jugoszláv csapat részvéte­lét jelezték, aztán kútbaesett ez a terv. Bár valamivel gyen­gébb volt a mezőny a külföl­diek hiányzása miatt, de kár­pótolta ezt a sok kiegyenlített mérkőzés. Szoros mérkőzések — Jó példa, erre, hogy az elsőséget eldöntő, a két NB I B-s csapat találkozóján a KÖZGÉP 21-19-re nyert a Csö­mör ellen, méghozzá úgy, hogy a félidőben még ellenfele ve­zetett 13-8-ra. No és íme még néhány eredmény a csoport- mérkőzések közül: KÖZGÉP —lklad 16-16, KÖZGÉP—Suhl 16-14, Balassagyarmat—Soly­már 23-23, Balassagyarmat— Vác 24-23, Csömör—Solymár 25-24. Az ötödik helyért ví­vott találkozón is csupán egy- gólos győzelem született: Váci Fonó—lklad 24-23. A végső sorrend egyébként jól tükrözte az erőviszonyo­kat. Az első két helyen NB 1 B-s csapat végzett, a 4—6. he­lyen NB Il-es gárda. Ezenkí­vül a magyar NB III-nak meg­felelő osztályban szereplő Suhli Dinamó, valamint a megyei bajnokság két csapata egészí­tette ki a mezőnyt. A hagyo­mányos viadal jól szolgálta a sportág népszerűsítését, s egy­ben a csapatok felkészülését az őszi rajtra. A Pest megyei bajnokságban már a hét vé­gén megkezdődnek a második félév küzdelmei. A kézilabda Dunakanyar Kupáért először 1975-ben ve­télkedtek a csapatok. Az első két esztendőben a Dunakeszi Vasutas hódította el a trófeát, a következő kettőben pedig a Szilasmenti SK Csömör, Idén, mint már említettük új győz­test avattak, a ceglédi csapatot. Solymári gólkirály A legjobb egyéni teljesítmé­nyeket is honorálták. A leg­jobb kapus címet Kovács Sán­dor (Váci Fonó), a gólkirály címet Král Károly (Solymár) érdemelte ki, a legtechniká­sabb játékos Joachim Schmidt (Suhli Dinamo), a legsportsze­rűbb csapat pedig az Űttröszt KÖZGÉP volt. (Reitter) Két teniszhír Northy Conwayban nagyszabású nemzetközi teniszverseny kezdő­dött, amelyen részt vesz Taróczy Balázs is. A sokszoros magyar bajnok rajtja jól sikerült, az első fordulóban 6:2, 6:1 arányban győ­zött az indiai Ramesh Krishnan ellen. A svédországi Baastadban a korosztályos tenisz Európa-baj- nokság 18 éven aluli mezőnyének fiúcsoportjában a magyar Sárréti 6:1, 6:0-ra vereséget szenvedett az olasz Moscinótól, a lányok mező­nyében viszont Túri 6:4, 3:6, 7:5 arányban győzött a holland Moos ellen. Motoros találkozó Külföldiek Vácott A III. nemzetközi motoros­találkozót és a motoros tájé­kozódási túraversenyt au­gusztus 24—26. között Vácott rendezik meg. Az esemény iránt külföldön is érdeklődés mutatkozik. Többek között svéd, finn, norvég motorke­rékpárosok jelentették be részvételi szándékukat. A spartakiádon történt Elsőség új egyéni csúccsal A mitiscsi lőtéren Bodnár Tibor 586 körös eredménnyel nyerte a futóvadlövést. A Zal­ka Máté sportkör verseny­zője váratlan győzelmet aratott, hiszen még a szö­vetségi kapitány, dr. Ham­meri László is csak az első hat közé kerülést tűzte célul tanítványai elé. — Azért én az első három­ba akartam kerülni — mond­ta Badnár Tibor. — A múlt héten otthon a bajnokságon 582 kört lőttem, s azzal beál­lítottam a legjobb eredménye­met. Itt két-három nagy el­lenfél kivételével mindenki lőállásbán volt, aki csak vala­mit is számít a sportágban. Világbajnok, VB-EB-helye- zettek tartoztak többek között a vetélytársak közé. Éppen ezért vagyok nagyon boldog, hogy további négy körrel ja­vítottam egyéni csúcsom, és egyben győztem is. Rövidesen Linzben elkezdő­dik a világbajnokság. Mit vár a VB-tőd? — Mostantól két hétig csak­is a VB-re figyelek. Voltam már egyéniben ötödik, meg csapatban ezüstérmes is, de előbbivel nem vagyok elége­dett, az utóbbi meg a mi sportágunkban „nem az iga­zi”. Azért nem lennék elke­seredve. ha mondjuk mindkét számban csak egy-egy hellyel lépnék előre. ★ Leningrádban a súlyemelő­versenyek során lebonyolítot­ták a 90 kg-osok viadalát is. Ebben a várakozásnak megfe­lelően a szovjet Sarij szerezte meg a győzelmet 380 kilóval, a magyar színeket képviselő Rehus-XJzor György viszont nagyon gyenge teljesítményt nyújtva csak a 12. lett, 350 kg-os összeredménnyel. Holnap: sorsolás A megyei labdarúgó-bajnok­ság sorsolását, őszi műsorát holnapi számunkban közöl­jük. A hét végén a Fészekben Emlékünnepség A hét végén rendezik meg a hagyományos Fészek emlekün- nepséget. Augusztus 4-én, szombaton este a gödi KISZ- táborban kerül sor a Fészek veteránok és ifik műsoros, tá­bortűz melletti találkozójára. Augusztus 5-én, vasárnap 9 órakor az országút melletti munkásmozgalmi emlékmű megkoszorúzása után, 10 órá­tól a Fészekben folytatódik az egész napos ünnepség. Az egy­kori Munkás Testedző Egyesü­let minden tagját szeretette] várják az ünnepségre. A lengyelországi nemzetközi tér­ti sakkverseny 16. fordulójában a magyar színeket képviselő Bitek István sötéttel döntetlent ért el a lengyel Jamrozzal. Vezet a szovjet Cejtlin. Mojszejev és az NDK-s Vogt 9,5—9,5 ponttal. Cikkünk nyomán Még egyszer az Eperről Tizenkét éve van telkem Su- rányban, és kora tavasztól ké­ső őszig minden héten egy este családommal együtt a pócsme- gyeri Eper csárdában vacso­rázom. Érthető érdeklődéssel olvastam tehát a Pest megyei Hírlapban Halmos Ferencné (Budapest) levelét, amely Tűr­hetetlen állapot az Eperben címmel, 1979. július 12-én je­lent meg a Postabontás rovat­ban. Kétségtelen, hogy a csárda nem osztályon felüli étterem, de a levélben rajzolt képet sötétnek, egyszeri benyomáson alapulónak találtam. Tapasztalataim szerint a söntésben — erről a helyiség­ről szól a levél — a rend, a tisztaság kielégítő, minden­esetre a budapesti talponállók jelentős részénél öszehasonlít- hatatlanul gondozottabb. Mégis lehetségesnek tartom, hogy a hétvégi csúcsforgalom­ban csikkhalmaz is hever a földön — átmenetileg, amíg a levélben az „egyik konyhai dolgozódnak nevezett takarí­tónő össze nem sepri. Ugyanis a takarítónő nem főz, a kony­hában a csárda szakácsa dol­gozik, netten és fehér köpeny­ben, a konyhai kisegítő munka pedig a vezetőre és a feleségé­re hárul. (Egyébiránt talány számomra: a levélíró miként ellenőrizte, hogy a takarítónő, miután egy részeg férfi álla­potának nyomait eltüntette, kezet mosott-e a mosogatóban, amelybe a söntésből nem lehet belátni.) Sajnos, mint az ország leg­több IV. osztályú söntésében, olykor itf ,is akad ittas; ember. Nem vonom tehát kétségbe, hogy a levél írója egy magate­hetetlen férfit látott az egyik asztalra borulva. Utánajártam a dolognak, s kiderült: a ven­dég már részegen támolygott be az Eperbe, ezért nem szol­gálták ki. (Természetesen az lett volna a helyes, ha a sze­mélyzet azonnal kitessékeli az illetőt.) A falon függő tábla nem naponta, hanem minden szom­bat estére hirdeti a Kántor- discót, mert hétköznapon a pócsmegyeri fiatalok is dolgoz­nak, és hetente csak egyszer tartanak igényt erre a kultu­rált szórakozási lehetőségre. S tegyük pontossá a Leány­falu és Pócsmegyer között közlekedő révvel kapcsolatos információkat is. A kishajó menetrend szerint — és elég gyakran, napjában huszonhét- szer közlekedik, ám ha valaki­nek sörgős dolga akad az egyik vagy a másik parton, különjáratot kérhet. A külön­járat díja valóban 10 forint, és ez összeg ellenében a révész átnyújtja a hivatalos különjá­rat jegyet. De egy járatért csak egyszer kell 10 forintot fizet­ni, függetlenül az átkelő sze­mélyek számától (az utasok emellett természetesen szemé­lyenként kifizetik az 1,50-es viteldíjat.) A vendéglőnek tágas, kelle­mesen hűvös étterme van, nyáron a kerthelyiség is mű­ködik. Tiszta abrosz és evő­eszköz, aránylag gyors és mindenkor udvarias kiszolgá­lás fogadja a vendéget. Ét­lapja szerény, de a közked­velt ételekben (birkapörkölt, máj, pacal, halételek stb.) mégis választékot kínál. A levél írójával ellentétben azt tapasztalom, hogy az itt meg­forduló kirándulók többsége szívesen keresi fel az Eper csárdát. Egyben egyetértek a kritikus vendéggel. Legfőbb ideje, hogy a XVIII. század utolsó évei­ben épített, a Dunakanyar útikönyveiben is megemlített épületet renoválják! Komjáthi László Budapest A Pest megyei Hírlap újság­írója egy bírálat és egy dicsé­ret elolvasása után maga is utánajárt a témának: Július 31-én felkerestem Pócsmegyeren az Eper csárdát, amelynek állapota a két bíráló cikk (szentendrei oldalon, Postabontásban) megjelenése után sem változott. Fölkerestem a Szentendrei Áfész elnökét, Löffler Józsefet is, aki nem tiltakozott a két bíráló cikkben leírtak ellen, azt valósnak fogadta el. Vi­szont megemlítette, hogy az áfész 30 tagú építőbrigádját, melynek feladata lett volna ez év elején a kérdéses csárda renoválása, egy kiemelt épít­kezés miatt (Surány, Konzerv- csárda, melyet azóta már át­adtak) átirányították. Tájékoz­tatott arról is, hogy most a szezonban nem zárják be a csárdát, de szezon végén, mi­után a felújítási tervet már megrendelték, teljes egészé­ben, mintegy 6—700 ezer fo­rintos költséggel felújítják. Tény, hogy amikor kint voltam, a csárdában még tisz­taság volt, igaz, csak két ven­déget kellett kiszolgálni. Az illemhely állapota továbbra is minősíthetetlen. Karácsonyi István Köszönet a segítségért Tizenöt éve dolgozom az Egyesült Ferróelektrika Szö­vetkezetben, mint csökkent munkaképességű dolgozó. A nyilvánosság előtt szeretnék köszönetét mondani e kollek­tívának segítőkészségükért. Házunkat tataroztattuk, de sajnos a színezésre már nem futotta a pénzünkből. A szö­vetkezet — Császi Sándor el­nök jóvoltából — ez utóbbi műveletet magára vállalta. Ezúton szeretném hálámat kifejezni azoknak, akik mind­László telepvezetőnek, Végiás István kőművesnek, valamint segítőinek, Hajdú Andrásnak és Marczel Istvánnak, akik kifogástalanul dolgoztak. Varga Katalin Maglód Kevés a német brikett A gödöllői TÜZÉP-telep dol­gozói szocialista brigádot al­kotva tevékenykednek. Igye­keznek is eleget tenni a vá­sárlók kívánságainak, ez azon­ban — többnyire rajtuk kívül- áló okok miatt — nem mindig sikerül. Egyetlen példa erre vonatkozólag. Csontos Lajos telepvezető­nek és munkatársainak nagy gondot okoz, hogy német bri­kettből nem érkezik elegendő mennyiség. Megpróbáltak úgy javítani a helyzeten, hogy az utalványokra nem adnak töb­bet senkinek tíz mázsánál. Céljuk nyilvánvaló: több vá­sárlónak jusson német brikett. Így — ha ez a mennyiség nem is túlságosan számottevő — arra mégis elegendő, hogy többen kapjanak német bri­kettet. Sokan elégedetlenked­tek emiatt, ám véleményem szerint be kell látniuk: a te­lepvezető az adott körülmé­nyek között helyesen járt el. Ezért pedig nem bírálat, ha­nem dicséret illeti! Kelemen János Gödöllő Szerkesztői üzenetek H. Zs., Nagykörös: Az illetéke­sektől választ kérünk, s a fejle­ményekről pontosan tájékoztatjuk. Addig is szíves türelmét kérjük. K. N., Cegléd: A levelében le­írt eset szabálysértési ügy: kivizs­gálásra továbbítottuk a felettes szerveknek. Az eredményről érte- sítjük. T. L., Vác: Figyelmébe ajánljuk Farkas Béla kaposvári olvasónk most megjelent sorait. Szerencsé­re — a kétségkívül tapasztalható negatív példák mellett — ilyenek­ből is akad jó néhány. Sajnos, még valóban nem indenütt álta­lános ez a magatartás. Jó minőségű, friss tejet! Gyors intézkedést várnak a kartali vásárlók! A nyári kánikula ilyentájt gyakori téma olvasóink köré­ben: Hétről, j hétre szép szám­mal kapusit leveleket ezzel kapcsolatban. Többnyire is­merjük már az ehhez az év­szakhoz kapcsolódó időszakos panaszokat is :e csokorba tar­tozik például az egyes telepü­léseken olykor előforduló víz­hiány. Ám az elmúlt napok­ban egy olyan levelet kaptunk Karfáiról, amelyből egy lát­szólag jelentéktelennek tűnő, mégis sok vásárlót bosszantó probléma jutott tudomásunk­ra. Hűséges olvasóink .közé tar­tozik Kartalon Ladócsy Lász- lóné. Levelében ezeket írta: Községünk lakói szívesen vá­sárolnak a gazdagon felsze­relt, minden igényt kielégítő ABC-áruházban, amely ta­valy novemberben rlyílt meg. Sajnos azonban az utóbbi he­tekben gyakran panaszkodnak a kartali vásárlók a tej minő­sége miatt. A háziasszonyok nagy bosszúságára az egyik li­ter forraláskor összefut, a má­sik viszont jó. Vajon mi lehet az okai Ez a dolog már csak azért is kellemetlen, mert a többgyerekes családok öt litert is vásárolnak egyetlen napon, s nem tartom helyénvalónak, hogy a pénzükért savanyú te­jet kapjanak. Gyors intézke­dést várunk! Ügy vélem, jogosan várjuk el a vácszentlászlói tejüzemtől, a Galgatejtől, hogy ne bosz- szantsa feleslegesen a kartali vásárlókat. Negyven litert visszahoztak Olvasónk levele nyomán magunk is kíváncsiak voltunk arra, jogos-e a kartaliak pana­sza? A helyi ABC-áruházban — amely korszerű, s teljes mértékben megfelel a mai kor követelményeinek — Sápi Lászióné üzletvezető-helyettes egyértelműen megerősítette le­vélírónk észrevételeit. Tájé­koztatása így hangzott: — Sajnos az elmúlt hetek­ben valóban többször előfor­dult, hogy savanyú tejet kap­tunk. Július 25-én szerdán pél­dául negyven litert hoztak vissza a vásárlók, akiknek dön­tő többsége kisgyermekes anya volt. Rendszerint a szál­lítmány egy része romlott. így tehát, akik visszahozzák a rom­lott árut, azokat vagy kártala­nítjuk, vagy — ha még nem fogyott el a szállítmány — megpróbálunk másikat adni. De nem ez a megnyugtató megoldás! — Véleménye szerint mi le­het a reklamációk oka? Annyi bizonyos, hogy mi vétlenek vagyunk. Nem va­gyok kezdő a kereskedelem­ben. A mi hűtőberendezéseink olyan kifogástalanul működ­nek, hogy azt sok boltban meg­irigyelhetnék. Tehát szerintem a tej semmiképpen sem a bol­ti tárolás ideje alatt megy ösz- sze. Csak mellékesen jegyzem meg. hogy a helyi termelőszö­vetkezeti üzletben — ahová egyébként Hatvanból hozzák a tejet — még egyszer sem fordult elő hasonló probléma. Nagyon jó lenne, ha nekünk is a hatvaniak szállítanának. Egyébként ez a vásárlók véle­ménye is! Nyitás után hűtés A kartali ABC-ből Idejében jelezték e tarthatatlan állapo­tot központjuknak, a túrái székhelyű Galgavidéke Afész- nek. Simkó Rudolf kereskedel­mi főosztályvezető sürgősen felkereste ebben az ügyben a vácszentlászlói Galgatej veze­tőit, akiknek beszámolt a kar­tali vásárlók panaszáról. Eredményes volt-e a Galga­vidéke Áfész és a Galgatej ve­zetőinek megbeszélése? — kér­deztük Simkó Rudolftól. — Sajnos nem jutottunk kö­zös nevezőre. Továbbítottuk a vásárlók panaszait, a Galga- tejnél pedig bebizonyították, hogy az előírásoknak megfe­lelően hűtik a tejet. Persze, ha jól meggondolom, nem is az üzemben lehet a hiba, hanem a szállításban. Ponyvás te­hergépkocsin viszik az árut a boltokba. Ez pedig aligha hasz­nál a tejnek ... — Tehát nem az üzletben romlik meg a tej? — Semmiképpen. Ez már csak azért sem lehetséges, mert az új kartali ABC-ben például az önkiszolgáló tejhű­tőpulton kívül három kifogás­talanul működő hűtőkamra is van. Nem kis alapterületű boltról van szó, '•■hanem kor­szerű üzletről. Ráadásul van egy olyan intézkedésünk, amely szerint valamennyi üz­letünkben a nyitást követően az eladók kötelesek azonnal a hűtőbe tenni a tejet. Egy szó mint száz: mi nem érezzük magunkat hibásnak! A vácszentlászlói Galgatej üzemvezetője, Gódor József szintén értesült már a karta­liak bosszúságáról. Mi a véle­ménye az elhangzott panaszok­ról? Hajnali szállítás — Naponta csaknem ötven­ezer liter tejet szállítunk az üzletekbe, s hasonló panasz még nem érkezett. Az üzem­ben szigorúan .betartjuk a technológiai előírásokat. Sze­rintem az okozza ebben az esetben a legnagyobb gondot, hogy vagy a kartali ABC-ben, vagy a vásárlóknál megszakad a hűtőlánc; vagyis nem az elő­írt hőfokon tárolják a tejet! —• Ponyvákkal letakart te­hergépkocsik viszik az üzem­ből a kartali ABC-be az árut. Elképzelhetetlen, hogy szállí­tás közben romlik meg a tej? — Szerintünk ez téves né­zet. Az igaz, hogy ponyvával letakart teherautókon szállít­juk az üzletekbe a tejet, de ez csak az érem egyik oldala. A gépkocsik ugyanis hajnali fél kettőtől folyamatosan indul­nak útnak, s a reggeli nyitás­ra minden kereskedelmi egy­ségbe időben megérkezik az áru. S tudvalevő, hogy hajnal­ban még nincs kánikula... — Tehát minden marad a régiben? — Sürgősen kivizsgáljuk a kartali vásárlók panaszát, s ha a hibát mi követtük el, gyor­san intézkedünk. Nekünk sem kellemes, ha a vevők reklamál­nak ... Vita helyett friss tejet! Örömmel jegyeztük a Galga­tej üzemvezetőjének befejező mondatait. A tényállás egyér­telmű: a jelenlegi helyzet — bárki is a hibás — tarthatat­lan. S a kartaliak végül is nem hangzatos nyilatkozatokat, ha­nem mindenekelőtt kifogásta­lan minőségű, friss tejet sze­retnének. Ez pedig aligha nevezhető teljesíthetetlen kívánságnak! Falus Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom