Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-15 / 190. szám

PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA-A CEGLÉDI JÁPÁS ÉS XXIII. ÉVFOLYAM, 190. SZÄM 1979. AUGUSZTUS 15., SZERDA Politizáló fiatalok Felkészültek az új évadra Megalakul a propagandisták klubja A KISZ városi bizottsága mellett működő politikai kép­zési bizottság az előző évad­ban eredményesen munkálko­dott A KISZ-alapszervezetek képzési feladatait a városi po­litikai képzési intézkedési terv határozta meg. A beiskolázást jól és határidőre oldották meg az alapszervezetek. A diákok és munkásfiatalok közül 2100-an vettek részt az elmúlt évben a KISZ-oktatás valamelyik formájában. A tit­kárképzést is a politikai kép­zési bizottság vállalta magára. A KISZ-aktivisták továbbkép­zését a városon kívül a leg­több önálló munkahelyi és is­kolai KISZ-bizottság önmaga oldotta meg, jó eredménnyel. Az ifjúsági vitakörök közül néhány kiemelkedően műkö­dött, de akadtak olyanok is, amelyek a gyengébb szervezés miatt nem feleltek meg a vá­rakozásnak. A KISZ-életre felkészítő Kilián-körök mun­kája főként a tanulók körében volt dicséretre méltó. Megnőtt az ifjúság társadal­mi szerepe. A fiatalokban erősödött az érdeklődés a társadalmi és a gazdaságpolitikai kér­dések és az ifjúság hely­zetével, feladataival kap­csolatos témák iránt Ezeket a tapasztalatokat fi­gyelembe véve készítette el a politikai képzési bizottság a városi KISZ-bizottság 1979/80- as politikai képzési intézkedé­si tervét, amely meghatározza a KISZ városi vezetőinek, a bizottsági titkároknak és aíap- szervezeti propagandistáknak a politikai nevelőmunkát ille­tő feladatait. Király József, a politikai képzési bizottság vezetője el­mondta, hogy a szeptember elején kezdődő új képzési év előkészületei rendben megtör­téntek. Az alapszervezetek és az irányított KISZ-bizottságok elkészítették a beiskolázási tervüket és megrendelték a tananyagot A további szerve­zés és a kiadványok beszerzé­se a KISZ-bizottság feladata. A város propagandistáit a nyáron Sződligeten, az egy­hetes propagandistatáborban felkészítették. Az Ifjúsági és Lapkiadó Vállalat augusztus végére ígérte a tankönyvek és egyéb módszertani segéd­eszközök szállítását. Ezeket az alapszervezetek titkárai még a képzés beindulása előtt átvehetik a városi KISZ-bi- zottságon. A politikai képzés irányí­tását, segítését, ellenőrzé­sét és értékelését a KISZ- bizottság mellett működő politikai képzési bizottság iája el. A huszonegy tagú testület fel­adata vitakörök, a titkárkép­ző tanfolyamok vezetése mel­lett az alapszervezetekben fo­lyó politikai munka támogatá­sa. A központi képzés színvo­nalának javulását szolgálja a nemrég szervezett tizenöt tagú előadói csoport. Középiskolai tanárok, tanácsi dolgozók és tömegszervezeti vezetők vesz­nek részt ebben, aikik szakmai tapasztalataikat pedagógiai ér­zéküket és tárgyi tudásukat hasznosítják. Régi hagyomány Cegléden, hogy az alapszervezeti propa­gandisták évközi rendszeres képzéséről sem felejtkeznek meg. A következő évadban nyolc propagandista konferen­cia látja el ezt a feladatot. Havonta egy-egy alkalommal az előttük álló feladatokat is­mertetik, illetve az időszerű bel- és külpolitikai esemé­nyekről kapnak tájékoztatást a propagandisták. Módszertani tudnivalókkal is gyarapodnak Terménnyel telik a torony majd. Az első alkalommal, szeptember 20-án a városi KISZ-bizottság 1979/89-as in­tézkedési tervét ismerik meg, majd Herczenik Gyula, az MSZMP Pest megyei Bizott­ságának politikai munkatársa tart gazdaságpolitikai tájékoz­tatót. Várhatóan megalakul a Dél-Pest me­gyei propagandisták klub­ja, amely lehetőséget ad a környező települések pro­pagandistáinak találkozói­ra, módszervásáraira. Feladata lesz az is, hogy mód­szertani eszközöket, dia- és mozgófilmeket, műsoros mag­nókazettákat, tablókat, térké­peket, forgatókönyveket és elő­adásvázlatokat mutasson be, népszerűsítsen és kölcsönöz­zön. Sándor Béla Bár az aratás már befejeződött, az új termést még min­dig hordják a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat ceglédi, 2 ezer vagonos tárházába. A környékbeli termelőszövetkezetek, gazdaságok a saját szükségletüket meghaladó terményt adják át Apáti-Tóth Sándor íelvétele Muzsikaszó a téren Sárkányeresztés, kiállítás Ma folytatódnalk a 2. ceg­lédi szabadtéri kulturális na­pok eseményei a Károlyi la­kótelepen. Tíz órától a gyere­kek — hozzáértők irányításá­val — a sárkánykészítéssel ismerkednek. Délután három órától saklkversenyt rendez­nek. A Szabadság téren este hét órai kezdettel Nóta. nóta. magyarnóta címmel tartanak előadást, amelyen fellép Szentendrei Klára, Vrbán Kati, Béres Ferenc és Bojtor Imre. A műsorvezető Rónai Egon. Az énekeseket Zsákai Ferenc és népi zenekara kísé­ri. Holnap a Károlyi lakótelep játszóterén tíz órakor a Kép­csarnok Vállalat kiállításéi nyitják meg, amely augusztus 18-dg naponta 10-től 17 óráig tekinthető meg. A közszem­lére tett festmények, grafikák, kisplasztikák megvásárolha­tók. Délután három órától tol­laslabdaversenyt tartanak, öt órakor Dinnyés József pol- beat énekes műsora szórakoz­tatja az érdeklődőket A vá­sártéren délután két órakor sárkányeresztö versenyen vizs­gáznak az előző nap készített remekművek. A Szabadság téren este fél héttől a Nagykőrösi Konzerv­gyár fúvószenekarának kon­certje hangzik el, Simon Ist­ván karnagy vezényletével Este fél nyolctól Kecskés At­tila közreműködésével disco szórakoztatja az ifjúságot. Múltat őrző falvak Gyarapodó múzeumi gyűjtemény Készül a Tápióság néprajzi monográfiája A ma emberében erős a vágy minél többet megtudni a múltról. Nagy érdeklődést keltenek a történeti munkák, amelyek új megvilágításban tárják az olvasók elé nemzeti történelmünk egy-egy fejeze­tét. A visszaemlékezések sora lát napvilágot a Tények és tanúk sorozat keretében, s vált ki élénk visszhangot. Ha­sonló mértékű vonzalom ta­pasztalható a népi kultúra szel­lemi és tárgyi emlékei iránt. Az első hullám már levonu­lóban. Sajnos, néhány éve gátlástalanul üzletelő házalók erőszakkal kikövetelték a fa­lusi házak lakóitól a padlás, kamra mélyén őrzött vagy félredobott használati és vi­seleti tárgyakat, a faragott sulykolót, a csörgő guzsa]yt,a rézmozsarat és számtalan más tárgyat. Aki járja a fővárosi bizo­mányi boltokat, nap mint nap szemtanúja lehet, amint kül­földi turisták, a régiségek iránt fogékony lányok, asz- szonyok kelletik magukat a ringó rokolyákban, sustorgós tafotában, szépen hímzett mel­lényekben, bekecsekben, len­vászonból szőtt ingvállakban. Kapós kötetek A Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutató­csoportja évekkel ezelőtt hosszú távra szóló munkaprog­ramot tűzött maga elé, s foko­zatosan megvalósítja célkitű­zéseit. A hatalmas anyag- mennyiség feldolgozása és publikálása folyamatosan ha­lad. A Néprajzi Lexikon két kötete már elhagyta a nyom­dát, s magas példányszámban fogyott el. A Magyar néprajz című összefoglaló mű, ügy tű­nik, a kívánatosnál kisebb mennyiségben jelent meg, mert jóformán a könyvhét idején elkapkodták. Nem is csoda, hiszen színvonalas szer­kesztése, gazdag képanyaga, igényes nyomdai előállítása szerkesztőit és kiadóját dicsé­ri. A hazai néprajztudomány derékhada, a városi és me­gyei múzeumokban dolgozó kutatógárda serényen dolgo­zik, szívügyének tekinti ha­zánk valamennyi táján össze­gyűjteni a nép szellemi és anyagi kultúrájának emlékeit. Ez a törekvés hatja át a Pest megyei Múzeumok Igaz­gatóságát is. Néhány éve kö­zös munkával adták ki a Börzsöny néprajzi vonatkozá­sait feltáró kötetet, s je­lenleg egy űjabb mű megírá­sán fáradoznak. Tucatnyi kutató Az idei nyáron a Tápióság volt a néprajzi gyűjtőtábor színhelye. Dr. lkvai Nándor­nak, a Pest megyei Múzeu­mok Igazgatósága vezetőjének irányításával minden fontos szakterületet átfogó kutató­munkát végeztek a térség fal­vaiban. A megyebeli szakem­berek segítőtársakat hívtak, Szolnok és Bács megyei tár­saikkal kiegészülve tucat­nyian láttak munkához. Ök Milliós árukészlet Sok vásárló, teli polcok Kelendő az ing, a pamutholmi Cegléden miár vasárnap dél­után sok nézőjük akadt a ki­rakatoknak, amelyek ízelítőt ad/tak a nyári kedvezményes vásár kínálatéiból. A szövet­kezeti áruházban és a ruhá­zati kiskereskedelmi vállalat boltjaiban sok százezer forint értékű holmi vár ezekben a napokban vevőre. A kiárusí­tás hétfőn délelőtt megkezdő­dött. Kelendő volt a könnyű, paimut és vászon anyagból késizült ruha, a műszálas mé­teráru. Sokan vásároltak már az első napon férfiingeket, gyermekhal mi t- A boltok, mint ezt a vásár­lók tapasztalhatták, nem az idejétmúlt, elfekvő készletet kínálják, hanem a legfrissebb, divatos szezoncikkeket. Nem kell attól tartani, hogy a szekrény polcán lesz a nyári holmi helye, hiszen a meteo­rológiai intézet előrejelző szolgálata szép, napsugaras nyárvéget ígér. Sok többgyermekes család már megkapta a munkahe­lyen azt az anyagi segítséget, amelyet az új tanévre való felkészüléshez utaltak ki gyermekeik számára. A füze­tek, könyvek vásárlása mel­lett van, aki néhány, most olcsóbban beszerezhető gyer- mekholmiira, ruhadarabra köl­ti az összeg egy részét. majd a születendő könyv egy­egy fejezetét írják, feltárva a néprajztudomány eddig fehér foltját, a Tápióságot, amely­nek több községe még hűen őrzi az egykori népélet számos rekvizitumát. lkvai Nándor a népi gaz­dálkodással, ezen belül a földműveléssel foglalkozott. A váci Raduly Emil a szőlőmű­velés múltját és a kismester­ségeket tanulmányozta. Dr. Bellán Tibor Karcagról jött, és a rétgazdálkodás, a szé­namunka emlékeit tárta fel. Dr. Szabó Lászlót Szolnokról az egykori munkaszervezetet vizsgálta meg, I. Sándor Il­dikó szentendrei kutató a lakóházak tüzelőberendezései­re volt kíváncsi. Korkes Zsu­zsa Kiskunfélegyházáról jött el megismerni a népi gyógyá­szat fennmaradt emlékeit. Dr. Barna Gábor a debreceni egyetemről utazott erre a vi­dékre a naptári ünnepekhez fűződő népszokásokat össze­gyűjteni. Gulyás Eva a népi hitvilág mitikus alakjaival foglalkozott. örsi Julianna a falvak la­kói közti házassági kapcsola­tokat kutatta, amelyekét a gazdasági háttérrel összefüg­gésben vizsgál. Üjváriné Ke­rékgyártó Adrien a népvise­let és a népművészet fenn­maradt emlékeinek megörö- kítője. Dr. Novák László Nagykőrösről érkezett a pia­ci szokások és a kereskedelem hagyományainak megmentó- sére. Nagy Varga Vera, a ceglédi Kossuth Múzeum néprajzosa érdekes témát választott: a népi kultúrában fellelhető agg­lomerációs hatásokat deríti fel. A korábbi évek gyűjtő­munkája során tapasztalta, hogy erről a területről, egé­szen Tápiószentmártonig, már a múlt század végétől a fal­vakból sokan a fővárosban ta­láltak megélhetést ipari se­gédmunkásként és házicse­lédként. Az első ingázók Az ingázdsnak tehát évszá­zados hagyományai vannak ezen a vidéken, amelyet a falvak szűk hatóra, a kevés művelhető földterület tett szükségessé. Az országban nem ismeretes más terület, ahonnan ilyen tömeges mé­retű lett volna a Budapestre wló dolgozni járás. A cselédlányok általában tizennégytől huszonegy éves korukig szolgáltak. Róluk köz­tudott volt, hogy jobban tud­tak főzni, mint otthon ma­radt társaik. Tudományuk ré­vén sok úri étel elterjedt a falvakban, s ezzel átalakult a népi táplálkozás szerkezete. E témakör feltárása nemcsak a néprajztudományt gazdagítja, de hasznos szociológiai kiin­dulópontul is szolgál. Kocsis Gyula, a ceglédi Kossuth Múzeum igazgatója már hoszabb ideje tanulmá­nyozza e vidék életét. Az Et­nográfia című szakfolyóirat­ban közölt publikációja A Tá- piómente népessége a XVII. században címmel jelent meg. Az ebben közzéadott térkép mutatja, hogy erre a terület­re a Felvidékről, Hont és Nógrád vármegyéből is tele­pültek be lakosok. Ez az írás­mű a készülő kötet számára kibővül és a Tápióvidék tele­pülésnéprajzát ismerteti a XVII. századtól napjainkig. A néprajzkutató másik témája a vidék településtörténete a kö­zépkortól a török hódoltság végéig. Szent Mihály lovai A tervezett kiadvány vár­hatóan a nyolcvanas évek ele­jén hagyja el a nyomdát. A szakemberek összehangolt te­vékenységének — ennek a könyvnek a létrehozásán kívül — sokféle haszna lesz. A néprajzi táborozás előnyeit élvezi majd a többi között a ceglédi Kossuth Múzeum is. amely helyet ad az adatgyűj­tés során készített magneto­fonfelvételeknek és filmszala­goknak. Várhatóan újabb nép­rajzi tárgyakkal gyarapodik gyűjteményük. Szívesen bir­tokba vennék az úri temető­ben még most is használt Szent Mihály lovát, amelynek évszázados, szép kivitelű két példányát lelték meg. Az- egyiken a felnőttek, a másikon a gyerekek koporsóját viszik az utolsó úton. Mint a Kossuth Múzeumban, elmondták, az előzetes terve­ket tekintve az sem lehetet­len, hogy a következő kötet Cegléd néprajzi monográfiája lesz. A múzeum adattára, néprajzi gyűjteménye, gaz­dag fotóanyaga megfelelő ki­indulópontul szolgál egy szin­tézist teremtő munka elkészí­téséhez. Tamasi Tamás Tömegsport Új bajnokok, labdarúgásban Befejeződött a városi kis­pályás labdarúgó-bajnokság. Mindkét csoportban új baj­nokot avattak, akik veretle­nül végeztek az élen. Az üze­mi I. osztály utolsó négy helyezettje kiesett a II. osz­tályba: a MEZŐGÉP. Ma­lomipar, Téglagyár és Hon­véd Petőfi. Helyettük a KIOSZ, ÉVIG, Építőipar és a Talaj­javító jutott fel. A találkozók zöme a pályán dőlt el, kevés olyan mérkőzés akadt — de sajnos még volt ilyen —, amelyre az egyik fél sem állt ki. A sportfelügyelőség által a napokban kiküldött hivatalos értesítő táblázataiba hiba csúszott. Az összesítés az aláb­bi tabellán helyesen szerepel. Üzemi I. osztály: MÁV Vil- lamosvonalfelügyelőség—Lenin Tsz 3-0, MÁV Vili.—MEZŐ­GÉP 5-1, MEZŐGÉP—Honvéd Petőfi 3-0, Téglagyár—Honvéd Petőfi 9-5, PENOMAH—Hon­véd Petőfi 7-1, Honvéd Dó­zsa—Honvéd Petőfi 12-1, ME­ZŐGÉP—Malomipar 5-1. A végeredmény: 1. MÁV Vili. 9 9 ------- 44-10 18 2. K ÖZGÉP 9 7 1 1 38-18 15 3. Lenin Tsz 9 5 2 2 39-24 12 4. PENOMAH 9 5 2 2 34-26 12 5. Honvéd Dézsa 9 3 2 4 38-30 8 6. Volánbusz 9 4 — 5 26-26 8 Kiesett a 7. MEZŐGÉP 6. a 8. Malomipar 6, a 9. Tégla­gyár 4 és a 10. Honvéd Pető­fi 1 ponttal. II. osztály. Keleti csoport: ÉVIG—Tejipar 3-0, KIOSZ— Tejipar 3-0, ÉVIG—Vasipar 3-0, , Hordógyár—Vasipar 0-3, Sütőipar—ÉVIG 2-2, ÉVIG— Hordógyár 7-1. A végeredmény: 1. ÉVIG 8 6 2 — 44-12 14 2. KIOSZ 8 6 5 — 25- 9 14 3. Honvéd 8 4 3 1 23-14 11 A további sorrend: 4. Sü­tőipari Vállalat, 5. Bács me­gyei Építők, 6. Kórház, 7. Hor­dógyár, 8. Vasipar, 9. Tejipar. Nyugati csoport: DÉMÁSZ —Cipőipar 3-2, AFIT—Stylus 3-0, AFIT—Fűtőház 5-1, AFIT—DÉMÁSZ 3-0, Város- gazdálkodás—Stylus 5-3. A végeredmény: 1. Építőipar 8 6 2 — 25- 9 14 2. Talajjavító 8 7 — 1 45-12 14 3. AFIT 8 5 1 2 22-19 11 A további sorrend: 4. DÉ­MÁSZ, 5. Városgazdálkodás, 6. Fűtőház, 7. Stylus, 8. Ötös Építők. 9. Cipőipar. Vtcák-terek I. osztály: Ceg- lédbercel—Budai út 3-3, Bede —Budai út 3-0. Bede—-Öreg- fiúk 1-1. öregfiúk—Budai út 6-1. Az öregfiúk—Rákóczi SC találkozó két pontját 0-0-ás gólaránnyal a Rákóczi SC kap­ta, az Öregfiúktól egy bünte­tőpontot levontak. A végeredmény: 1. Bede 8 6 2 — 25- 5 14 2. Rákóczi SC 8 4 3 1 27-12 12 3. öresfiúk 8 S 3 2 16- 8 8 4. Ceelédbercel 8 13 4 10-28 5 5. Budái út 8—1 7 13-38 1 U, L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom