Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-15 / 190. szám

"xMüap 1979, AUGUSZTUS IS., SZERDA Piróth Gyula Ä majosházi temetőben pén­teken délután 4 órakor helye­zik örök nyugalomra Piróth Gyula Jászai-díjas színészt, a Nemzeti Színház tagját. Mind­össze 40 éves volt és gyógyít­hatatlan beteg. Sok szerepé­nek drámai hőséhez hasonló erővel viselte el a nagy fáj­dalmakat, amelyek aztán az utolsó néhány hét alatt elsza­kították felfelé ívelő pályáját. A ceglédi Kossuth Lajos gimnáziumban érettségizett, májd a Csepel Autógyárban vállalt munkát. Szülőfaluját a Pest megyei Majosházát, ked­ves iskoláját és az autógyárat egyforma szeretettel látogatta színészként is, hiszen ezek je­lentették számára az indulás éveit. De őt is barátsággal vette körül mindenki, aki is­merte. Becsülték szándékát, örültek szerepeinek, megvi­tatták alakításait, levélben és személyesén gratuláltak neki a majosháziak. A Színház, és Filmművésze­ti Főiskola elvégzése után a kecskeméti Katona József Színház szerződtette, majd évek múlva a szolnoki Szigli­geti Színház művésze lett. Em­lékezetes szerepeiből nehéz vá­logatni, A Három nővérben Andrejt játszotta, A Boldog­talanokban Huber Vilmost ala­kította. Bizonnyal sokak szá­mára feledhetetlen marad az Athéni Timon és az Arthuró Ul megformálása. A Pest megyei közönség már évek óta szívé­be zárhatta Piróth Gyulát, hi­szen a ceglédi járásból külö­nösen sokan járnak színházba Kecskemétre és Szolnokra, s Piróth mindig lelkesen vállal­ta a Pest megyei, nagykőrösi, ceglédi, váci és szentendrei táj­előadásokat. Egyetlen évadot játszott a Nemzeti Színházban, s ez az új környezet, az or­szág legrangosabb deszkái új fejezetet hoztak pályafutásá­ban: a szó legjobb értelmében érett, modern színész lett. Ezt példázta a Danton halálá­ban Lacroix alakítása, a Szent György és a sárkányban Miron megformálása, és ami kriti­kusoknak sok vitára adott okot, az Éjjeli menedékhely­ben Kiesese megformálása. A magyar színházi élet sze­gényebb lett egy jellegzetes művészkarakterrel. Piróth Gyula életének és rövid színé­szi pályafutásának szimbólu­ma lehetne a Tenessee Wil­liams Amíg összeszoknak cí­mű drámájában a Ralph-ala- kítása. Ez a lázadó szegényle­gény egy dombon lakott, csú­cson a város felett, de a domb belsejében barlangok voltak, s a háza állandóan repedezett, lassan süllyedt. Élete utolsó napjáig a nagy szenvedély, a színház foglal­koztatta, a többet és jobbat akarás türelmetlensége. Üj évadra készült... SAJTOMAJALIS AUGUSZTUS 20-AN Csepeli vigasságok Újszerű módon ünnepük az alkotmány ünnepét az idén Csepelen. A kerület és a Cse­pel Művek párt- és állami szervei egész napos sajtómajá­list szerveznek. A Tanácsház téri műsorso­rozat három színpadon zajlik. Az egyiken délelőtt a polbeat és az operett jeles képviselői szerepelnek, többek között Dinnyés József, Boross Lajos, Németh Marika, Oszvald Ma­rika, majd délután a humoré a színpad: Alfonzó, Angyal Já­nos, Koncz Gábor, Szuhay Ba­lázs és Verebéig Iván lép fél. A másik színpad a gyermeke­ké. Itt játékos vetélkedőket, mesejátékokat, báb- és artista­bemutatókat szerveznek a nemzetközi gyermekév jegyé­ben. E színpadon a Bojtorján és a Trófea együttes, Kemény Henrik bábosai, Káka Rozália mesemondó és mások szerepel­nek. A harmadik színpadon sportolókkal találkozhat a kö­zönség: előbb Papp László ökölvívói tartanak bemutatót, majd Gedó György élménybe­számolója, a művészi tornász- válogatott bemutatója, csel­gáncs, karate és body-buil- ding-show következik, Grosics Gyula pedig sportfórumot tart. A színpadokon kívül is bő­ven lesz esemény: a tánczene­kedvelő fiatalokat egész napos Arató-disco várja, este a Hobo Blues Band ad koncertet. Ugyancsak este sorsolják a tombola nyereményeit. A fő­nyeremény: egyhetes utazás a moszkvai olimpiára. Ebből az alkalomból Csepe­len is rendeznek népművészeti vásárt, amelyen fazekasok, bőrművesek, rézművesek, fa­faragók és újdonságként népi hangszerkészítők is megjelen­nek alkotásaikkal. Díszmadárvásár is lesz a csepeli Tanácsház téren: a csepeli madártenyésztők papa­gájaikat, kanárikat, galambo­kat, díszfácámokat mutatnak be. illetve egy részüket el­adásra kínálják. A kispesti nyúltenyésztők tapsifüleseikkel jelentkeznek. Sz. J. I. Mi ad rangot a könyvtárnak? A MEGYEI KÖNYVTÁR HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNYE A könyvtári munkának vannak látványos, a statisz­tikákban is szépen mutató területei, s vannak a háttér­ben, szinte sziszifuszi módon végzett elemei. A látogató ál­talában csak á — Szentendrén szerencsére szép — kölcsönző, olvasótermet látja, de nem tudja, a könyv milyen úton jut el hozzá, azt sem, mennyi energiába kerül például az évtizedekkel ezelőtt megjelent művek felkutatása, beszerzé­se. Könyvek, képek A fentiekkel Békés György, a megyei könyvtár igazgató­ja kezdte beszélgetésünket, hogy a könyvtár helytörténe­ti állományát, az ezzel kap­csolatos munkát beilleszthes­sük tevékenysége egészébe. A helytörténeti állomány gondo­zása valóban nem látványos, ahogyan nem az az emoer agyműködése sem — de ép­pen olyan fontos. Nem nehéz rájönni, miért: a helytörténeti gyűjtemény tartalmazza azokat a régi és mai kiadványokat, amelyek Pest megyével (is) foglalkoz­nak. A kutatók munkájához, múltunk — tehát önmagunk — megismeréséhez pótolhatat­lan segítséget ad. A helytör-, táneti kutatás persze a levél­tárak, múzeumok feladata is. — A Pest megyei könyvtár hálózata már a megalakulás­tól kezdve, amikor a köz­pont még a fővárosban mű­ködött, megkezdte a helytör­téneti' anyag gyűjtését — em­lékezik az állomány fejleszté­sére Békés György. — Köny­vek és folyóiratok, apró nyomtatványok (plakátok, röplapok, meghívók), képesla­pok, fényképek és mikrofil­mek tartoznak a gyűjtemény­be. Számuk ma 42 700 darab, ebből 5300 a könyv, 6900 a képeslap és a fénykép. Nemcsak azokat a műveket gyűjtik a polcokra, amelyek közvetlenül a megye területén fekvő településekre vagy itt élt személyekre vonatkoznak. Hanem azokat is, amelyeket itteni sokszorosító üzemben, nyomdában készítettek, hi­szen kultúrtörténeti szempont­ból így igen fontos adatokhoz juthatunk. Ki tudná például, hol nyomták Édes Gergely Iramatáit és danáit? A kata­lóguscédula felel a kérdésre: Vácott, 1803-ban. a Márama- rosi Gottlieb nyomdában Ezt a könyvet egyébként a könyvtár aukción, 300 forintos kikiáltási ár után 1200 .orin- tért vette meg. — Hogyan gyarapítják még a helytörténeti állományt? Régi és új kiadványok — Nemcsak a folyamatosan megjelenő műveket kell be­szereznünk, hanem azt a több mint háromezer régi kiad­ványt is, amelynek a címeit évek hosszú során a Széché­nyi, Országgyűlési, Akadémiai könyvtárban, az Országos Térképtárban tártuk fel. Arrut lehet, eredetiben vagy hason­más kiadásban szeretnénk megszerezni, a többi művet mikrofilmen. Beszerzési forrá­saink közé tartoznak az Or­szágos Könyvelosztó, az an­tikváriumok, az aukciók, s időnként magánosok is aján­lanak fel műveket megvételre — A mikrofilm lehetővé te­szi, hogy a legrégibb anyagit is összegyűjtsék. De mi a helyzet a mai kiadványokkal? — A modern anyag gyűjté­se nagy gondot jelent, külö­nösen azoknak a műveknek a beszerzése, amelyek nem kerülnek könyvárusi forga­lomba. Az üzem.k, intézmé­nyek kiadványai közül sole a Magyar Nemzeti Bibliográfiá­ban sem szerepel, ma pedig nem tudjuk elérni, hogy a megyében megjelent vala­mennyi sokszorosított anyagot megkapjuk. Sok szerv egy­szerűen — figyelmetlenségből, vagy a rendelkezések nem is­merete miatt — nem tesz eleget annak a kötelezettségé­nek, hogy a köteles példányt elküldjék' nekünk. A regi könyvek beszerzésével kap­csolatos gond: az aukciókon sok olyan mű szerepel, amelynek egyértelműen egy bizonyos könyvtárban volna a helye, mások viszont mégis megszerezhetik előle a köny­vet, vagy legalább felverhetik az árát. Egy-egy mű persze önma­gában csak érdekesség. A ku­tatást úgy segítheti az anyag, ha megfelelően feldolgozott, hozzáférhető. A megyei könyvtár, amely többek kö­zött saját figyelőszolgálatával követi nyomon az országos sajtó megyei vonatkozású cik­keit. a közelmúltban a tudo­mányos kutatás segítésére sajtóbibliográfiát adott ki. Az ország gazdasági helyzete be­folyásolja majd a kiadványon számát, de természetesen a kutatómunkáit nem. — S nem befolyásolja azt a segítséget sem — teszi hoz­zá a könyvtárigazgató —. amelyet a járási könyvtárak­nak, s egyáltalán a hálózat­nak adunk. Anyagunkat egy­részt könyvtárközi kölcsön­zéssel bárki- igénybe veheti; másrészt arra törekszünk, hogy minden járási könyvtár­ban legyen helyismereti anyag, a fölös példányainkat eljuttatjuk hozzájuk. Mivel a megyei könyvtár hálózata a legkiterjedtebb kutatóhálózat is, azt szeretnénk, ha a könyvtárakon belül minél több helyismereti kör, cso­port működne. Az indulás­hoz segítségnek elég néhány alapmű. Közkinccsé tenni — Hogyan tanulmányozható a helytörténeti anyag a Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár épületében? — Az anyag a helyszínen egyelőre mostoha körülmé­nyek között, a helytörténeti munkaszobában tanulmányoz­ható. Ha a gyűjtemény tel­jessé — illetve: teljesebbé — válik, indokolt lenne megfele­lőbb helyiségben elhelyezni, könnyebben hozzáférhetővé tenni. P. Szabó Ernő Amerigo Tot ajándéka Az űrhajós szobra Értékes szobrot adományo­zott Pécsnek Amerigo Tot, a Rómában élő világhírű ma­gyar származású szobrász- művész: most érkezett meg Olaszországból a Komarov emlékére című nagy méretű fémplasztika, amelyet az űr­hajós nevét viselő uránvárosi gimnázium előtt állítanak fel. A mestert a hős szovjet kozmonauta, Vlagyimir Koma­rov 1967-ben történt tragikus halála inspirálta a mű meg­alkotására. A csaknem három méter magas, bronzból és más fémekből készült emlékmű két darabból áll: alsó része egy hordozó rakétát ábrázol, felső része pedig egy vízszin­tes helyzetben levő űrhajót, amelyből egy kéz nyúlik ki. A beépített elektromos szerke­zet révén az űrhajó körülbe­lül fél óra alatt megfordul a saját tengelye körül, így ugyanabból a nézőpontból is más és más élményt nyújt a szemlélőnek. A Komarov-emléfemű lesz Amerigo Tot első köztéri plasztikája Pécsett. A terv szerint októberben, a múzeu­mi és műemléki hónap alkal­mából avatják fel. RADIOFIGYELO 13/739/1003/1979. A fegyelem keresztmetszete. Szél Júlia pénteken elhangzott riportmű­sorában egy szegedi vállalatot mutatott be, a Délmagyaror­szági Magas- és Mélyépítő Vállalatot, ahol a vezérigaz­gató ebben az évben rend­kívül szigorú intézkedéseket vezetett be a munka- és technológiai fegyelem meg­szilárdítására. A műsorból megtudtuk, hogy a dolgozók csak névre szóló kilépési en- gedéüyel hagyhatják el mun­kaidő alatt munkahelyüket és eltávozási naplót kell vezet­niük. A rendelkezés más te­rületekre is kiterjed, felül­vizsgálják például, hogy a kü­lönböző munkaköröket meg­felelő ember tölti—e be és megszigorították az új dolgo­zók felvételének feltételeit is. A riporter azt vizsgálta, van-e megfelelő ipari, gaz­dasági háttere ezeknek a szi­gorú intézkedéseknek, el­várható-e az adott munka- feltételek között a dolgozóktól, Az első világháború idején töretlen erővel folytatta a ki­adói tevékenységet, noha az anyaghiány egyre több nehéz­séget okozott. A Tevan Könyv­tárnak a háború végéig 200 füzete jelent meg. De az 1919 utáni ínséges időben — mint egyik levelében írta — csak silány papíroson ocsmány fes­tékkel tudott nyomni, ezek a művészi törekvéseitől távol eső könyvek valóságos undort éb­resztettek benne, s ezért 1925 után kiárusította egész könyv- készletét. A Horthy-korszak végén újból sor került egy nagy mű­vészi becsvággyal tervezett kö­tet kiadására. A bölcs Esópus- nak fabulái címmel újból megjelentette régi, olasz met­szetekkel díszítve Heltai Gás­pár 1566-ban kiadott művét. 1943 karácsonyára készült el 1200 példányban. Az utolsó évtized 1944-ben a fasiszták elhur­colták Tevan't, Bécsben kel­lett romokat takarítania és havat lapátolnia. A felszaba­dulás után azonnal újjászer­vezte nyomdáját. Ekkor a szükségleteknek megfelelően elsősorban gyógyszeresdobozo­kat készített. Nem tudott azonban hűtlen lenni a könyv­kiadáshoz sem. 1948-ban meg­jelentette Keleti Artúr fordí­tásában, Hincz Gyula 120 színes rajzával díszítve Ana- tole France művét, a Nyárs- forgató Jakabot. A tipografizá- lás mellett vésőt is ragadott és maga metszette az illuszt­rációk színeit nyomó linó­leumlapokat. 1949-ben Tevan felajánlotta FALUSI NÓTÁRIUS BUDAI UTAZÁSA * * nyomdáját az államnak, maga pedig a Művelt Nép és az If­júsági Kiadónál gyümölcsöz- tette szakértelmét. Sokoldalúságára jellemző, hogy Török Bálint álnéven fordított is németből, franciá­ból, és vitacikkeket írt a be­tű és rajz kapcsolatáról. Utol­só műve a terjedelmes A könyv évezredes útja. Sajnos a szerző, a kézirat nyomdába adásakor, 1955. október 5-én elhunyt. Ennek a műnek az előszavából idézzük azt a mondatot, amely egész élet­művére jellemző: A szép könyv iránti érdek­lődést igyekeztem felkelteni, valamit átplántálni (az olvasó­ba) abból a sok örömből, gyönyörűségből, amit nekem a szép könyvekkel való foglal­kozás jelentett, Vértesy Miklós Tudását amatőr könyveivel bi­zonyította be, amelyek a Kner Nyomda termékeivel együtt a magyar könyvművészet újjá­születését jelentették. Sorukban az első 1913-ban 500 példányban Kosztolányi kötete, A szegény kisgyermek panaszai. Keskeny formájával, nemesen egyszerű tipográfiá­jával már ez is nagy tetszést aratott a könyvbarátok közt, az igazi, átütő erejű sikert azonban 1916-ban aratta Krúdy Aranykéz utcai szép napok című könyvével, amely Major Henrik finom, könnyed illusztrációival jelent meg. Ettől kezdve 1926-ig majdnem minden évben adott ki 200— 300 példányban — többre nem akadt vevő! — bibliofil köny­veket a régi magyar iroda­lom gyöngyszemeiből. Fazekas Lúdas Matyiját, Csokonai ver­seit, Kármán Fanni hagyomá­nyai című kisregényét, Kisfa­ludy Sándor regényeit. Kisfa­ludy Károly Tollagiját, Fáy Andrástól a Különös végren­deletet, Vörösmarty Két szom­szédvárát, Petőfi Apostolját. Ezekben a kötetekben a tar­talom és a külső csodálatos harmóniában olvadt össze. Di- véky József és Kolozsváry Sándor illusztrálta, de a Kár- mán-regényhez maga Tevan készítette a nyomódúcokat, ment grafikusnak is kiváló volt. hogy komolyan vegyék a munkájukat. Felvetette azt a kérdést is, hogy ezek a rend­kívül sok adminisztrációval járó intézkedések valóban a kívánt eredményt fogják-e el­érni? A kérdések jogosak. Sajnos a riport, bár megpróbálta fel­térképezni azt a hátteret, amely igazolhatja vagy épp ellenkezőleg, hamisnak mu­tathatja az ilyen típusú in­tézkedéseket, végül is nem adott egyértelmű választ a jo­gosan. feltett kérdésekre. Mintha a riport készítése köz­ben alakult volna készítőjé­nek véleménye is. Nem fel­adatunk eldönteni, mi az igazság: ehhez nem áll ren­delkezésünkre elegendő in­formáció erről a vállalatról. De a riporternek addig kel­lett volna nyomoznia, kér­deznie és gondolkoznia, amíg határozott véleménye alakul ki, s elkészített riportjának ki kellett volna állnia emellett a vélemény mellett SOKFÉLE — a nyári ka­landokról. Szombat esti szó­rakoztató irodalmi összeállí­tás hangzott el a nyár, a nyaralás örömeiről: sikerület­len szerelmi kalandokról, le- rázhatatlan vendégekről, a nyáron is kiválóan működő bürokrácia útvesztőiről, a no­mád élet megpróbáltatásairól. Az elhangzott írások, jelene­tek színvonala zavaróan egyenlőtlen volt: kitűnő, gyilkos humorú groteszkek mellett szokásos sémákra épü­lő, az irodalmi szintet még csak nem is súroló kis hu­moreszkek is szerepeltek. Mintha a szerkesztőnek szű­kös választék állt volna ren­delkezésére, holott a magyar- és a világirodalomban, klasz- szikusok és kortárs írók mű­vei közt bőven találni olya­nokat. amelyekből válogatha­tott volna. Az egyes részek és a műsor egésze is olyan lassú tempójú volt. a zenei betétek is olyan elnyújtottak, mintha anyag híján nehéz lett volna kitölte­ni az egyórás műsoridőt. MINDEN VERSEK titkai Kormos István Vonszonak pi­ros delfinek című verséről La­tor László és Domokos Mátyás beszélgetett. Szép, feladatát valóban betöltő műsor volt ez a vasárnap délelőtti beszélge­tés. Két, nemcsak verset, iro­dalmat értő szakember be­szélt nekünk itt Kormos Ist­ván művéről, hanem két olyan barát, aki a költő személyi­ségét is elénk állította. Nagy szeretettel beszéltek róla. ám soha nem bennfentesen, költé­szetéről pedig úgy. hogy meg­világították azokat a legfon­tosabb vonásokat, amelyekre olvasóinak figyelniük kell. Mosonyi Aliz TEVAN ANDOR SZÜLETÉSÉNEK 90. ÉVFORDULÓJÁRA A Nyugat-nemzedék kiadója Velük vette fel a versenyt a minimális felszereléssel ren­delkező, még középüzemnek sem mondható nyomda tulaj­donosa, Tevan Andor, amikor 1913-ban megindította a Tevan Könyvtár sorozatot. Jelentőségét akkor érthet­jük meg igazán, ha a benne kiadott szerzők névsorát átte­kintjük. A magyarok közül említsük meg Ady, Csáth Gé­za. Juhász Gyula, Kaffka Mar­git, Karinthy, Kosztolányi, Krúdy, Nagy Lajos, Szép Er­nő, Színi Gyula, Tabéry Géza, a külföldiek közül pedig Ana- tole France, Leonyid Andrejev, Claudel, Hauptmann, Gottfried Keller, Kuprin, Heinrich és Thomas Mann, Maupassant, Strindber, Tolsztoj és Mark Twain nevét. Eszméiket, mű­ködésüket a kritikusok. az Akadémia, a korabeli lapok túlnyomó része és általában az egész hivatalos Magyarország vagy elítélte vagy hallgatással mellőzte. Tevan elévülhetetlen irodalomtörténeti érdeme, hogy a Nyugat-nemzedék leg­jelentősebb kiadója lett. Amatőr kiadványok Tevan szenvedélyesen sze­rette mesterségét, mindig ar­ra törekedett, hogy szép köny­vek kerüljenek ki sajtójá alól. De a versenyképes ár miatt legtöbb kiadványát. olcsón, egyszerűen kellett kiállítania. Békéscsabán 1903. óta vplt a Tevan család birtokában egy kis könyv- és papírkereskedés. Hozzátartozott egy kezdetle­ges. lábbal hajtható tégelysaj­tó, amellyel névjegyeket, meg­hívókat lehetett előállítani. Ez a kis gép nagy hatást gyako­rolt a tulajdonos legidősebb fiára, az 1889. augusztus 15-én született Tevan Andorra: el­határozta, hogy nyomdász és könyvkiadó lesz. Tevan tanulmányai befeje­zése után 1909-ben tért haza Becsből és nyomban hozzáfo­gott merész terve megvalósítá­sához. Első feladata a nyom­da korszerűsítése volt. Három­évi hitelre beszerzett két kor­szerű gyorssajtót és két mo­dern betűkészletet. Már ebben az esztendőben megjelentetett néhány kötetet, de komolyabb formában csak 1911-ben kez­dődött kiadói tevékenysége. A Tevan Könyvtár Hazánkban a századforduló után két olyan jól ismert fü­zetes sorozat volt. amelyik ol­csó áron színvonalas irodalmi és tudomány-népszerűsítő mű­veket adott a közönség kezé­be, az Olcsó és a Magyar Könyvtár. Ám mindkettőt erő­sen korzervatív szellemben szerkesztették; a modern, ha­ladó irodalmat teljesen mel­lőzték. Két tőkeerős cég, a Fraklin és a Lampel adta ki.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom