Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-14 / 189. szám

1979. AUGUSZTUS 14., KEDD 3 Békemozgalmunk a teljes leszerelésért — Békemozgalmunk, egész közvéleményünk nagy öröm­mel fogadta a SALT—II. szer­ződés aláírásának hírét. s most nagy érdeklődéssel fi­gyeli a megállapodás ratifi­kálásának amerikai szenátusi vitáját, valamint a nemzetkö­zi politikának egyéb, a le­szereléssel kapcsolatos rezdü­léseit — hangsúlyozta Tolnay László, az Országos Béketa­nács leszerelési bizottságának elnöke az MTI munkatársának adott nyilatkozatában. — Ugyanakkor az is világos előttünk, hogy az általános le­szerelés folyamatában határ­követ jelentő SALT—II. a jövőre nézve egész sereg olyan kérdést vet fel. amelyek meg­oldásához, a haladó nemzet­közi erőkkel karöltve, a ma­gyar békemozgalomnak is hoz­zá kell járulnia. Az aktívák, a tudományos konferenciák és a nagygyűlé­sek tapasztalatai, valamint a gyári, a szövetkezeti és a la­kóhelyi közösségektől a béke­tanácshoz érkezett számos távirat, állásfoglalás alapján az is nyilvánvaló, hogy lakos­ságunk messzemenően tisztá­ban van azzal: ami például Genfben a leszerelési bizott­ságban vagy más leszerelési fórumon történik, az kihat földünk, Európa, tehát Ma­gyarország helyzetére is. Köz­véleményünk jól tudja, hogy a Szovjetunió békepolitikájának, a nemzetközi enyhülésnek a megvalósulása és hazai építő­munkánk távlata egybeesik. Ezért sem közömbös békemoz­galmunk számára, hogy a SALT—III. — amely már konk­rét csökkentést is előírhat a hadászati fegyverrendszerek te­rületein — felé vezető úton a tárgyalások milyen ütemben haladnak tovább. Mindenek­előtt a most folyó amerikai szenátusi vitára gondolok, amely az ország bel ügye, ám a döntés földünk valameny- nyi népét, az egyetemes béke ügyét érinti. Egyértelmű ugyanis, hogy az egyenlő biz­tonság elvén alapuló, a komp. romisszumokon keresztül ki­munkált szerződés szövegének esetleges megváltoztatása visz- szavetné a jelenlegi kedvező folyamatot. A SALT—II. élet­be lépése viszont — túl az atomháború veszélyének csök­kentésén — utat nyit egyéb fontos kérdések tisztázásához, újabb megállapodások kidol­gozásához. — Tökéletesen tisztában va­gyunk azzal, hogy a végső cél­ként előttünk álló általános és teljes leszerelés hirtelen, egyik évről a másikra nem érhető eL Ezért nem is várunk és nem is ígérünk csodákat. Vi­szont világosan látjuk. lát­hatjuk, és jelentőségének meg. felelően értékeljük a már megtett utat és a még előt­tünk álló teendőket. Már az eddig hatályba lépett szerző­dések is hozzájárulnak stra­tégiai célunk eléréséhez, a ha­di arzenálok végleges felszá­molásához. Ehhez természete­sen elengedhetetlen a politi­kusoknak, a társadalmi és a tömegszervezeteknek és a nemzetközi közvéleménynek a jövőben sem megtorpanó, ki­tartó erőfeszítése. \ — Nyugodtan mondhatom, biztos alapokra, a Szovjetunió és a szocialista országok béke- politikájára. a nemzetközi és a hazai békemozgalom három évtizedes eredményeire épít­hetünk. — A magyar társadalom, békemozgalmunk a nemzetkö­zi méretű sikeres békeharcból kivette a részét, és a jövőben is jelentős akciókkal kíván hozzájárulni a politikai és katonai enyhülés elmélyítésé­hez. Uszty-Himszkben A magyar építők búcsúztatása Ünnepélyesen elbúcsúztatták hétfőn Uszty-Himszkben a Kun Béla ifjúsági építőbrigádot, amely a Komszomol KB és a KISZ KB megállapodása alap­ján három évig dolgozott a szibériai városban. 1976-ban 300 magyar fiatal érkezett Uszty-Ilimszkbe, hogy a ro­hamosan fejlődő Angara-par. ti város három fő munkahe­lyén, a cellulóz- és papíripari kombinát, az új városrész és a vízi erőmű építésén dolgoz­zék. A most távozó 152 fős magyar építőbrigádból 114-en három évig dolgoztak a szá­mukra szokatlan klimatikus körülmények között. Munká­juk termelési értéke 9,1 mil­lió rubelt tesz ki. A betonozó-ácsokból, hegesz­tőkből, vasbetonszerelőkből, vakolókból, festőkből, burko- lókból álló magyar ifjúsági építőbrigád kezemunkáját egyebek között egy ezer férő­helyes autóbázis, egy 300 fős étterem, egy 12 tantermes is­kola és több kilencemeletes új lakóépület dicséri. A magyar szakmunkások végezték el az uszty-ilimszki hőerőmű vako­lási, festési munkálatait és a vízi erőmű minőségi márvány­burkolását is, valamint a fa- előkészítő üzem betonozását. Hétfőn Uszty-Ilimszkben ki­tüntetések, prémiumok, pénz­jutalmak átadásával munka­helyi gyűléseken búcsúztak a magyar fiataloktól. A KISZ KB Barátság Érdemérmet Csefjai János, a Kun Béla if­júsági építőbrigád vezetője adta át a szovjet építőknek. A helyi párt. Komszomol és ál­lami szervek nevében Leonyid Sagin, a Komszomol városi bi­zottságának titkára mondott köszönetét a magyar fiatalok­nak áldozatos munkájukért. A magyar ifjúsági építőbri­gád tagjait, akik kedden kü- lönrepülőgéppel Moszkvába érkeznek, szerdán a Komszo­mol Központi Bizottságában üdvözli k. Nagykovácsi változások Ä párttagok véleményére, segítségére alapozva A budai járás községébe, Nagykovácsiba látogatót elő­ször a táj sajátos hangulata, arculata ragadja meg. S azok az aprócska változások, me­lyek alakítják, formálják a települést. Serény kezek nyo­mán magasodnak a főutca el­ső ÁBC-jének falai. A régi szeptemberi első csengetés hangját várja az új hat tan­termes iskola. Ügy felületesen ezek az első benyomások. Építkeznek, de nemcsak az említett helyeken, hanem a MÉM erdészeti nevelőotthoná- nak parkjában is. Kétszer négy — két és fél, illetve egyszo­bás — szolgálati lakás került tető alá. Régóta foglalkoztat a gondo­lat, hogy egy ilyen kisebb, há­rom és fél ezer lakosú teleoü- lésen mit tehet a községi párt- vezetőség, a párttitkár a fej­lesztések, az elképzelések való­ra váltásáért? Nem kibiccliink A nagykovácsi változásokról, a pártmunkáról beszélgetünk Tóth Lászlóval, a községi párt- alapszervezet titkárával. Vá­laszt keresek, várok arra a kér­désre, hogy milyen összefüggés van a község fejlődésének lát­ványosabb szakasza és a helyi pártmunka között. — A válasz nagyon egysze­rű: a párt- és a tanácsi veze­tés összhangja nagy szerepet játszik a település gyarapodá­sában. Községünkben a tanács vb előtt szereplő témákról a párttagság, a pártvezetőség időben kan tájékoztatást. S az időben szón van a hangsúly. Nagykovácsi hetven párttagja nemcsak tudja, hogy mit akar a tanács, hanem ezt a kö^ös akaratot képviseli, támogatja is. Az idei évre szóló cselek­vési programunkban is helyet kaptak a községíejlesztéshez kapcsolódó tennivalók. Ez párt­munkánk fontos része. A ki- bic szerepét nem vállaljuk. Éppen ezért született meg a pártvezetőség, a tanács es a Rozmaring Tsz között az együttműködési megállapodás. Hiszen céljaink közösek, s e közös célokért mindent meg­tesz párttagságunk. — Példa erre az ÁBC-áru- ház építése. Szükség van rá, hiszen nyaranta 10—12 ezerre gyarapodik az itt vásárolni szándékozók száma. Üdülőte­rületen vagyunk. A meglevő régi, kis bolt ennek a szerep­körnek már nem tud megfe­lelni. A községi tanács az építtető, a Rozmaring Tsz 500 ezer forinttal segítette az in­dulást. A kivitelező Fábos La­jos kisiparos, alapszerveze­tünk tagja. Pártmunkájának, szívügyének tekinti, hogy a 360 négyzetméter alapterületű ABC határidőre elkészüljön. A költségek? Nekünk kétmillió­ba kerül. Ahogy érdeklődtünk, másutt tízmillióból éoítettek hasonlót. Mi kevesebből kijö­vünk, mert a községben élő kommunisták, az egész lakos­ság összefogott. A költségeket a társadalmi munka segítségé­vel faragtuk, faragjuk le. S a határidővel sincs bai. rövide­sen átadjuk rendeltetésének első ÁBC-áruházunkat. Letenni a „garast" Hát így csinálják. S azt hi­szem. nagyon jól. Nem tudom, ezen az építkezésen mikor van fájront, de az tény, hogy még délután fél ötkor is hatan-he- ten dolgoztak. Nem imitálták — dolgoztak! A hat tantermes iskola pedig — mely kissé el­csépelt szóval élve, ennek a jó partneri kapcsolatnak má­sik példája — már a pedagó­gusokra vár, akik feldíszítik az osztálytermeket, rendet raknak. — Vajon magától megy itt minden — fordulok újra Tóth Lászlóhoz: — Magától azért. nem. Néha még a párttagokat is meg kell győznünk, választ kell adnunk a miértekre. De a tanácselnök éppúgy, mint jómagam, hálás szerepnek tartjuk ezt. S az em­bereket nem is kell nagyon biztatni a társadalmi munká­ra. Az utóbbi két évben köny- nyen mozdulnak. Mondhatom úgy is, szívesen jönnek. Mert a meggyőző szón túl tények bizonyítják a változásokat. Eme tények között tartják számon a nyilvános telefont, a Buda­pesttel összekötő jó minőségű utat, a szolgáltatóházat. Szol­gáltatóház a régi magtárban. Ugye furcsán hangzik? Pedig így van. A magtár mozinak nem volt jó. Bezárták, üresen állt. Dr. Kertay Tamás ta­nácselnök javaslatára alakí­tottuk át szolgáltatóházzá. Ma már nem kell tűért, gombért, cérnáért, nyakkendőért Pestre buszozni. A háztartási gépeket is itt javítják. A közös mun­kára jellemző: a tanácselnök nemcsak javaslatot, elképze­lést vár például a községi párttagoktól, a pártvezztöség- töl, hanem ötleteket is hoz. Ennek a varázslatosan szép településnek rossz az ivóvize. De nemcsak a minőségével van baj. Néha csak csepegnek a csapok, olykor fél napig sem adnak vizet. Az alaDszervezet cselekvési nrogramját lanoz- gatva, ehhez kapcsolódó Népszerű a gyermekmenü Mi van az étlapon és a tányérban? A Dunakanyarban Szent­endre belterületét elhagyva kis kitérőre, megállásra csá­bítja az autósokat, kirán­dulókat az átalakított Teátrum Étterem. Ellenállhatatlan a csábítás, ha az ember gyomra is jelzi, a delet régen elha­rangozták, s ebben a kániku­lában kiszáradt torka üdítő­italt követel. Ennek nehéz el­lenállni. Igaz, áremelés után vagyunk, de azért megnézzük mi van az étlapon, s mi a tányérban! r Érdemes választani A vendéglátósok napi ta­pasztalata jelzi, újabbkori szokás szerint jobbról balra kezdjük tanulmányozni az étlapot. Először az árakkal is­merkedünk, csak utána néz­zük, mi van az ár mögött. Az igazán kulturált körülménye­ket kínáló Teátrumot a má­sodosztályba sorolták. (A meg­jegyzés ide kívánkozik: nem ártana, ha minden másodosz­tályú éttermünk ilyen szín­vonalat képviselne.) Másod- osztályú árak, s ez gyakorla­tilag itt is ötven százalékos áremelést jelentett. S vajon mennyibe kerül most egy menü — vallatom az étlapot, s Moldován Istvánt, az üzlet­vezetőt: — A napi menü június 23-a előtt 16,70-be került. Ebben az összegben az árképzést nézve a nyersanyag értéke s a válla­lati haszonkulcs volt benne. Az utóbbi 100,6 százalék. Zene­díjat nem számoltunk rá a menüre, s 15 százalékos ár- kedvezményt is adtunk. Az árengedmény célja az volt, hogy a menüt gyorsan, olcsón kapja meg a vendég. Tehát kétszeres árengedményt ad­tunk. Ma ugyanez a menü 25 forint 20 fillérbe jön. — Az árképzés elve ma­radt — kapcsolódik be a be­szélgetésbe Szabó Gyula, a Belkereskedelmi Minisztérium Vendéglátó főosztályának fő­előadója. — Az engedmény a tennivalón akad meg a sze­mem. S a vizműtarsulás? — állott eiő a következő kérdés­sel: — A megyei tanács 60 mil­lió lórintos támogatást ad az ivóvízgondok megoldásához. De a lakosság ötven százaléká­nak meg kell váltania a viz- műtársuiás tagsági belépője­gyét is. Ahogy az egyik nyug­díjas párttagunk fogalmazta: most a sok siránkozás után a garast is le kell tenni. Le bi­zony, tízezer forintot. A párt­tagok meggyőző szavára, pél- cleadására is szükség lesz. Nincs is ebben hiba, sokszor beszéltünk erről. Nagyková­csiban ma már létkérdés a vízműtársulat életre hívása. De azért lesz még dolgunk. Kikre számíthatnak? S amit e rengeteg, a lakos­ság mindennapi életében dön­tő kérdések között is a legdön­tőbbnek tartanak a helyi kom­munisták és a község vezetői: várhatóan az idén év végéig az új ÁBC mellett felépül az ötven gyereket befogadó óvo­da. A kivitelezők között két párttagot találunk, két kisipa­rost: Kiss Lászlót és Fábos La­jost. Az óvoda elkészülte nem kevesebbet jelent, mint hogy Nagykovácsiban minden har­madik életévét betöltött gye­rek az óvodában készülhet fel az iskolás évekre. Ehhez is kapnak, persze, támogatást, anyagi segítséget a megyei ta­nácstól és a járási hivataltól. No, meg társadalmi munkát a helybeliektől. Ügy is mondhatnám. nem topognak egy helyben, nem várnak a csodára, a felülről jövő segítségre, pénzre. Bár természetes, hogy az utóbbit kérik. De mindent megtesznek azért maguk is, hogy kimoz­duljanak a holtpontról. Éo- pen ezért támogató, segítő kézre is hamarabb találnak. Pedig ebben a községben a párttagok ötven százaléka idős ember, nyugdíjas. Igaz, jobban odafigyelnek arra. ami körü­löttük történik. Segítőkészek. Idejükből is futja — hallom az ellenérveket. Pedig itt sem egvszerűbb a képlet, mint má­sutt. Vajon mi a véleménye menünél ma is 15 százalék, s a zene díját sem számíthatják fel a vállalatok. Az ötven százalékos emelés a felhasznált nyersanyagok árát. valamint egyes költségtényezők növeke­dését rejti magában. A III. osztályú üzletekben a napi menü 35, a IV. osztályúakban 30 százalékkal kerül ma töb­be. Az olcsóbb ételek választé­kát a menünél is igyekszik bővíteni a Pest megyei Ven­déglátóipari Vállalat. Ennek megfelelően a Teátrumban is négyféle menü szerepel az étlapon. Érdemes közülük vá­lasztani. Huszonöt forint 20 fillérbe jön a bableves kol­básszal, a túrósmetélt, s a harmadik fogást jelentő meggybefőtt. A magyaros bur­gonyaleves sertéssülttel, sós­burgonyával, körte befőttel valamivel drágább, 30 forint 30 fillér. A kalóriát is jelölik Kirándulóhely a Dunaka­nyar. Ha a család apraja- nagyja felkerekedik hétvégén — ha csak tehetik, vendéglő­ben esznek. Hiszen az étlapon változatos, úgynevezett gyer- mekmenű is szerepel. Az ár- kalkuláció szerint 1? forint 90-ért. A táplálkozásunkat sokszor és sok szó érte — nem is alaptalanul — hiszen korántsem korszerű. Hogy mi­lyen étellel mennyi kalóriát veszünk magunkhoz? Nem kell találgatni. A Teátrumban az étlapon az ételek neve mellett lévő kis jelek erre is választ adnak. A Teátrumban gyorsan ki­hozzák a megrendelt ebédet. Vajon mi ennek a gyorsaság­nak a titka — kérdezem Pritz Gyulát a vállalat területi igaz­gatóját: — Nincs itt titok. Az idén létesített gasztrofol üzemnek felbecsülhetetlen a haszna. Naponta itt 2 ezer 500 adag gasztrofol étel készül. A tel­jes választék 22 féle. Termé­erről az alapszervezeti titkár­nak, Tóth Lászlónak? A közös szolgálatában — Egyszerűnek nem mon­danám. Az idén például kérdő­íves felmérés adott választ az idös> emberek helyzetére. Jö­vőre az ingázókkal foglalko­zunk. Velük, akiknek itt a la­kásuk, ide tartoznak este hat­tól reggel hatig. Sokan közü­lük pár év múlva nyugdíjba mennek. A mi nyugdíjasaink lesznek. A párttagoktól eme felmérés során arra is vá­laszt kérünk, milyen pártmun­kát végeznének szívesen majd. a községben. A fiatalok? Éve­ken át nem volt KlSZ-szerve- zet nálunk. Az idén életre hív­tuk. Már dolgoztak a balaton- fenyvesi úttörőtáborban. Tár­társadalmi munkájukért dicsé­rő oklevelet kaptak. Megerősö­dött az MHSZ községi szerve­zete is. Bertényi Andrea, a klub tagja például a járási versenyen kispuska kategóriá­ban az első, a megyein pedig a harmadik lett. Hát ennyi tartozik hozzá a nagykovácsi változásokhoz. Igen, ennyi, s ez bizony nem is kevés! A buszmegállóban beszélgetünk. Arról, hogy 1977 óta a pártalapszervezet titká­ra. Makacsul visszatérő gon­dolatom végül megfogalma­zom: mi kell ahhoz, hogy egy ilyen kis település a látványos változások korát élje, gyara­podjék? — Alapvető szerintem, hogy a párttitkár és a tanácselnök, tehát a választott tisztségvise­lők ne felülről nézzék, mi történik. Vállaljanak cselekvő részt a közösség, a környezet ügyes-bajos dolgainak vitelé­ben. Ezt vallom úgy is mint a MÉM mezőgazdasági ottho­nának vezetője, úgy is mint párttitkár. Tapasztalatom, hogy ha egy tisztségviselő nem a fog­juk meg és vigyétek elvét vall­ja, nemcsak osztja a munkát, hanem együtt dolgozik a töb­biekkel — akkor a településen élőket éppúgy, mint a testület tagjait — a közös cél szolgá­latába állíthatja. Nem a név, a személyiség a fontos, hanem a cél, amit el akarunk érni! Varga Edit szetesen itt is az étlapon fel­sorolt ételek ötven százaléka gasztrofol, amit csak a kony­hában fel kell melegíteni. Bármerre is nézek, nem zsúfolt a Teátrum, de azt sem mondhatom, hogy kong az ürességtől. Változatlan' a forgalom? — kérdezem újra Moldován Istvánt: — Az árváltozást megelőző nyolc napon a forgalmunk 62 ezer forint volt. Július 23-a után ugyancsak azonos idő­szakot véve alapul az étel­forgalmunk 80 ezer forint volt. Több vendég jött be, igaz az olcsóbb ételeket kér­ték. De végül is 30 százalékos a forgalom gyarapodása. Csak példaként említem még, az áremelést követő három na­pon 121 adag gyermekmenüt szolgáltunk fel ;— gyerekek­nek! Több az előfizető Pár kilométerrel messzebb : a leányfalui Gyöngyszemben az étlap előfizetéses és napi menüt is kínál. Ezt az étter­met is másodosztályba sorol­ták. Az árnyas fák alatt, a kerthelyiségben jó néhány asz­tal foglalt. Míg a helyem ke­resem — illik, nem illik — néhány tányérba belenézek. Nem árt azonnal tájékozódni 1 Gusztusos az előfizetéses me­nü neve alatt más asztalára került tejfeles burgonyafőze­lék sertéssülttel. S 13 forint 20 fillért kémek érte. Jóma­gam is ezt választanám — de ezt egy hétre ki kell fizetni, előre. Nekem a napi menü marad, amit a turistáknak ké­szítenek. Az sem rossz. Az ízek mestere, a szakács — jó itt az előfizetéses ebéd. Va­jon hányán veszik igénybe? A Gyöngyszemben az ár­emelés előtt 110-en vették igénybe a közétkeztetést, most pedig 120-an. Az árváltozás előtt is kétféle előfizetéses menü volt. Itt az alkalmazott haszonkulcs 44 százalék. Az olcsóbb nyersanyagértékű éte­lek adagonként 5.90-be. a tartalmasabb, háromfogásos 7 forint 64 fillérbe jött. A drágábbat kérték az előfize­tők, 11 forint ellenében. Az árváltozás után a 7 forint 78 filléres, s a 10,07-es nyers­anyagértékkel dolgoznak. A drágábbat kérik most is az előfizetők, azt amelyért 13,20- at fizetnek. Ezeknek az éte­leknek a nyersanyagértéke most 30 százalékkal magasabb, ezzel szemben az eladási .áruk 20 százalékkal nőtt. Oka: a vállalat, illetve az étterem által alkalmazható haszon­kulcs a már említett korábbi 44 százalékról 31-re csökkent. Kérdőívek az asztalokon Azonos árképzés. S a hatá­sát sem hagyhatjuk ki a szá­mításból : aki nem tud h munkahelyén étkezni, a ven­déglőkben, az éttermekben ma már olcsóbban jut az ebédhez, mint korábban. S hogy miért nőtt a közétkez­tetést igénybevevők száma a leányfalui Gyöngyszemben? Nem feledkezhetünk meg arról, hogy az itt dolgozó fi­zikai munkások 71 százaléka, valamint az üdülők az igény­bevevők. Az üdülők is jobban járnak, ha az előfizetéses ét­keztetést kérik. Változatos, kalóriaértékét nézve sem hagynak ezek az ételek külö­nösebb kívánnivalót maguk után. Azzal. ami van azonban nem elégedettek a vállalat vezetői, szakemberei. Szeret­nék ételforgalmukat tovább növelni. S erre szükség is van. hiszen a Gyöngyszemben pél­dául 40 százalékos az étel-, míg 60 százalékos az italfor­galom részaránya. Éppen ezért augusztus 20-a előtt kérdőívek kerülnek a mintegy 120 üz­letben az asztalokra. Az éte­lek minőségére, mennyiségére, választékára, a kiszolgálásra vonatkozó véleményeket kí­vánják összegyűjteni. Javíta­ni tovább a közétkeztetést, az előfizetéses menüt. Szeren­csés találkozás ez. Hiszen a vállalat üzletpolitikai céljai azonosak a vendégek, az ét- keztetést igénylők, igénybeve­vők érdekeivel. J E. V.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom