Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-14 / 189. szám
PESTS* jA VIIAQ PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEGYEI Vf x/unap VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. ÉVFOLYAM, 189. SZÁM Ara 1.20 forint 1979. AUGUSZTUS 14., KEDD Nagygyűlés Békéscsabán Megszilárdítani eredményeinket losoncMB Pál beszéde Losonczi Pál. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke hétfőn Békés megyébe látogatott. A vendéget Békéscsabán, a megyei pártbizottság székházában fogadták. M últ heti lapszámaink egyikéből sem hiányzott azoknak a híradásoknak a sora, amelyek arról tájékoztatták az olvasót, a megye közvéleményét, ipari, mezőgazdasági, szállítási, kereskedelmi egységek mivel kívánják köszönteni az MSZMP XII. kongresszusát, hazánk fel- szabadulásának harminc- ötödik évfordulóját. Nemes és gazdag hagyományai vannak a szocialista munkaversenynek hazánkban, s az olyan kiemelkedő társadalmi események, mint amilyen egy-egy párt- kongresszus, különösen nagy lendítő erőként hatottak erre, a mozgalomra. Természetesnek vélhetjük tehát, hogy amikor az MSZMP Központi Bizottsága 1979. június 20-i ülését követően nyilvánosságra került a XII. kongresz- szus összehívása 1980 márciusára, szinte ugyanabban az órában megkezdődtek a munkahelyi kisközösségeken belül az eszmecserék arról, mit lehetne vállalni többletként, mi az, ami népgazdaságnak, gyárnak, egyénnek a legkívánatosabb hasznot hozná. Ezeknek a kezdeményezéseknek összefoglalásaként és egyben további ösztön- zőjeként foghatjuk fel azt a f elhívást, amelyet'a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottsága tett közzé, s amelyek a lapok — így magunk is — vasárnapi számukban publikáltak. Két olyan társadalmi szervezet vállalt ezzel felelős irányító szerepet a versenymozgalom új szakaszában, amely kétségtelenül a legnagyobb tömegeket egyesíti soraiban, azaz — országos és helyi értelemben egyaránt — jó kovácsa lehet a sikernek. S erre a sikerre — ne hallgassuk el ezt most sem, örvendetes társadalmi megmozdulást üdvözölve — nagy szüksége van a magyar népgazdaságnak, a termelőágazatok mindegyikének, s nem különben a murtkahelyi közösségeknek. A fejlődés nem könnyű szakaszában járunk. A szigorú külpiaci, s a szigorúbb hazai termelési, értékesítési, fejlesztési körülmények nemcsak feltételezik, hanem egyenesen megkövetelik az eddigi teljesítmények vizsgálatát, bírálatát, s azt szintén, hogy mindenütt legyen bátorság a társadalmilag szükségeset, hasznosat keresni, megvalósítani. L ényeges vonásnak tartjuk a munkahelyi kollektívák kezdeményezéseiben, hogy — szemben a korábbi gyakorlattal — nem a mennyiségi többre jutott, jut a hangsúly, hanem döntő mértékben a másra, a jobbra, a minőségileg magasabb fokon állóra, az értékesebbre. Ezt nemcsak a megye legjelentősebb ipari üzemeiben, mint a Dunai Kőolajipari Vállalatnál, a Csepel Autógyárnál, a Nagykőrösi Konzervgyárnál tapasztalhattuk, hanem a kisebb egységekben is, az ipari szövetkezetekben vagy éppen a mezőgazdaságban, ahol kétségtelen, eddig elsősorban az egyszerű meny- nyiségi többnek jutott a főszerep. Különösen a gazHét vége a határban Kedvezett az időjárás Még jóformán be sem fejeződtek a gabona betakarít-ásá-t követő utómunkálatok, a tar- lóhántás, a szalma betakarítás a termelőszövetkezetekre, állami gazdaságokra újabb nagy erőpróba vár: fel kell1 készülniük a gépet, embert próbáló őszi nágy munkákra. Érthető, hogy a hét végén ahol csak szükség volt rá. szorgos munka folyt a földeken. A kora őszi napokat idéző időjárás sem zavarta meg a folyamatos. munkálkodást. Az eső jót jött a kapásokra, de nem hátráltatta az időszerű íen.mvfc- lók elvégzését. Az érdi Bentavölgye Termelőszövetkezetben a hét végén a gyümölcsösökben is szorgos munka folyt. Az őszi; barackosban konténerbe szedték az ízletes gyümölcsöt, hogy jó minőségiben juttathassák el a fogyasztókhoz. Ezen a héten is folytatódik a barackszüret, s mintegy 20 vagonnyit szállítanak el a gazdaságból. A szüretelőknek is akadt dolguk. Eddig 3—4 vagonnyit szedtek le a szőlőtűkíkróB. A gyümölcs és szőfószüretbe o gazdaság dolgozóin kívül a közeli építőtábor lakód és a tsz nyugdíjasai is besegítenek. A gépek már az őszi munkákhoz készítik elő a talajt. Húsz-húszónkét traiktor dolgozik a földeken. A tervek szerint még ezen a héten mintegy 40 hektáron vetnek lucernát ajz érdi gazdaságban. Gyors ütemben és nagy mennyiségben juttatják ki a földekre a szerves trágyát a tápan yag - után p ó ti ás érdekében. Eddig mintegy 70—80 hektárra került istállótrágya a szövetkezetben. Megkezdték az előkészülteteket a siló, maijd ezt követően a szemes kukorica betakarítására is. A dunavarsányi Petőfi Tsz- ben a több száz hektáros má- sodvetés megfelelő öntözése jelentette a fő tennivalót. A kertészetben a paprika adott munkáit az ott dolgozóknak. Itt ils megkezdték a felkészülésit a silókukorica bctaíkarí- tására. elhelyezésére. Az Elnöki Tanács elnöke az ifjúsági és úttörőházban nagygyűlésen találkozott a megye termelőszövetkezeteinek, állami gazdaságainak, élelmiszerfeldolgozó üzemeinek, a termelőszövetkezetek területi szövetségeinek és agráripari egyesülésének, valamint a megye mezőgazdasági kutató intézeteinek képviselőivel. Csatári Béla a megyei párt- bizottság titkára köszöntötte a Békés megyei termelőszövetkezetek és nagyüzemek mintegy 38 ezer dolgozójának képviselőit, a szocialista brigádok vezetőit, tagjait, a nagygyűlés részvevőit, majd Losonczi Pál emelkedett szólásra. — Pártunk Központi Bizottságának és a kormánynak az utóbbi időben hozott határozatai azt célozzák, hogy a változó körülményeknek megfelelően stabilizáljuk gazdaságunkat, megszilárdítsuk eredményeinket, s megtartsuk eddigi életszínvonalunkat. Nem kis feladat ez — mondotta bevezetőben az Elnöki Tanács elnöke, majd részletesen szólt arról, hogy a kedvezőtlen külgazdasági haitások, továbbá saját munkánk fogyatékosságai és az intenzív gazdálkodásra való áttérés egyaránt sürgető 'kötelezettséggé teszik számunkra: gazdálkodjunk jól, takarékosan a mind nehezeb. ben beszerezhető nyersanyagokkal, s minél értékesebb, korszerűbb, versenyképesebb térmókeket állítsunk elő. Nehezebb föltételek között, magasabb piaci követelményeknek eleget téve kell helytál inunk, méghozzá úgy, hogy nemzeti jövedelmünknek több mint a fele a külkereskedelem útján realizálódik. Már ahhoz is lényegesen többet kell nyújtanunk, hogy megtarthassuk jelenlegi helyünket, s még ennél is többet, hogy előbbre is léphessünk. Az előbbrelépés magasabb követelményeit megfogalmazva szót kell ejtenünk arról, hogy a béreket az eddiginél erőteljesebben, jobban kell differenciálni, a jövedelmet a tényleg« eredményektől kell függővé tenni. Annál is inkább, mert az egyenlősdi törekvések az utóbbi időben sem csökkentek, sőt valamelyest még erősödtek is. Persze megvannak ennek is az okai. Többek között, hogy arinak idején, amikor minden embernek munkát, megélhetést kellett biztosítanunk, s az ellátásban mennyiségre kellett törekednünk, valóban nem a jövedelmek közötti differenciálás állt előtérben. S az akkor kialakult szemléleten bizony nem könnyű változtatni. Losonczi Pál ezután a mezőgazdaság időszerű kérdéseivel foglalkozott. Szólt arról hogy mezőgazdaságunk eredményei önmagukért beszélnek, Személyes tapasztalataink és a statisztikai adatok egyaránt a szocialista nagyüzemi gazdálkodás hatalmas fölényét bizonyítják. Termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink dolgozói a/ idén is áldozatkész munkával lellensúlyozták a mostoha időjárást, kemény küzdelmet vívtak az elemekkel, a korán jöt1 májusi aszállyal, majd a hűvösre fordult mostoha nyárral s derekasan helytálltak a legnagyobb nyári munkában, a; aratásban is. — Emlékszem rá. annak ideién azzal hívtuk a parasztembereket a •szövetkezetbe — folytatta —. hogy a nagyüzem jóvoltából kevessbt munkával többet termelhetünk és olcsóbban. Az else kettő azt hiszem, megvalósult. mert kevesebb munkával többet termel a magyar mezőgazdaság. Ma már falun .-•em kell látástól vakolásig dolgozni, s azt is nyug'tázhat- iuk, hogy a munka tarmrié- kenvséae megnégyszereződött. A magvar mezőgazdaságban faleannvian két szerannyit termelnek, mint az átszervezés előtti időben. — Hatalmas erőfeszítés van ebben. A parasztságé is, de nemcsak a parasztságé, hiszen a mezőgazdaság dolgozói a népgazdaság más ágainak támogatásával oldják meg á feladataikat. Segítik őket a munkások, a tudományos intézmények szakemberei. — Mai viszonyaink, gondjaink és lehetőségeink ismeretében éppen ezért felül keli vizsgálnunk az elmúlt években kialakított, meghonosított termelési el já rá.sokat, módszereket. Most, amikor ax energiahordozók árai gyor* ütemben nőttek és nőinek, az eddiginél lényegesen jobbon meg kell becsülnünk mindalt. amit szinte készen kapunk « természettől, s amivel okosan éllek, bántak elődeink. A mtl- trágyaárak emelkedése például nyomatékosan arra fi- gelmeztet bennünket, hogy hasznosítsuk jobban az istállót r ágyát. — Közös érdekünk az is, hogy jobban kihasználjuk a háztáji és a kisegítő gazdaságok lehetőségeit. A mezőgazdaság termelésének egyhar. mada még jelenleg is ezekből származik. — Mi tagadás, nem kevés az, ami falun a ház körül megterem. Ez is közrejátszott abban, hogy a legutóbbi áremelések ellensúlyozására a mezőgazdaságban dolgozók kevesebb jövedelemkiegészítést kapnak, mint a népgazdaság más ágaiban foglalkoztatottak. Ez azonban korántsem azt jelenti. hogy leértékeljük a parasztemberek munkáját, hogy „másodrangú” állampolgároknak tekintjük őket. Egyszerűen azt a tényt kellett és kell tudomásul venni, hogy aki közelebb van a mezőgazdasághoz az sok olyan portékát maga termelhet meg, amit a városi embernek mostantól drágábban, magasabb áron kell megvennie. Végső soron az is a takarékosság egyik formája, ha arra ösztönözzük a falun élőket, hogy jobban kiaknázzák saját ellátásuk lehetősé, gait. Losonczi Pál ezután hangsúlyozta: — Jelenlegi helyzetünk és további fejlődésünk egyaránt azt kívánja tőlünk, hogy következetesebben hajítsuk végre eddigi határozatainkat. Teremtsünk szigorúbb rendet, fegyelmet a termelésben, az élet minden területén. Gazdálkodjunk hatékonyabban, takarékosabban, s tegyünk többet a minőség javításáért. — Népünk az elmúlt hetekben is gazda módjára vetett számot az ország helyzetével és az előttünk álló feladatokkal. Bizonyságát adta annak, hogy kész odaadó munkával hozzájárulni a gondok enyhítéséhez. népgazdaságunk versenyképességének növeléséhez, s fejlődésünk új szakaszának megalapozásához. Nagyszerű példái ennek a párt XII. kongresszusát és a fel- szabadulásunk 35. évfordulóját köszöntő vállalások, amelyek nyomán megszületett a Szakszervezetek Országos Tanácsának. a KISZ Központi Bizottságának közös állásfoglalása a kongresszusi és jubileumi munkaverseny kibontakoztatására — mondotta befejezésül Losonczi Pál. A beszéd után több felszólaló kollektíváik munka- felajánlásairól számolt be. Tégla Solymárról Melegüzemek három műszakban A Budai! Tégla- és Cseiráp- ipari Vállaltat solymári II-es számú téglagyárában egyes berendezések folyamatos műszakban dolgoznak. Az úgynevezett melc-güzemi gépek, tehát a szárítók, az égető alagutak, a kemencék megállás nélkül termelnek. Míg az úgynevezett nyersárut gyártók két műszakban dolgoznám. A programtervnek megfelelően a III. negyedév végéig Alfa I-es és II-es téglát, valamint a szabványnak megfelelő haitcen ti méteres válaszfallapot készítenek. A IV. negyedévben váltanak, s attól kezdve év végéig a B 30- aa jelű fail szóelemből adnak nagy mennyiséget. A sólymán II-es számú téglagyárnak az idén a feladata nagy. Az év első felében ugyanis a nyersárugyártó részleg éppúgy, mint a szári* tó és az égető alagutak, • kemencék kényszerpihenőn voltak. Részben a téglagyárakban szokásos nagyjavítás, illetve a rekonstrukció miatt. Az éves tervet azonban tizenkét hónapra szabták meg, pedig ténylegesen az idén tíz hónapon át termel a gyár. A terv szerint — kisméretű. ..normál” téglára átszámítva a már említett termékeiket — 42 millió darabot gyártanak. Időarányosan a tervben megjelölt feladatoknak úgy menynyi ségben, mint minőségben eleget tettek — mint Tóth Ferenc, a gyár műszaki vehetője elmondotta. A solymári gyár gépsorairól1, az ott dolgozók keze alól naponta Alfa I-es és II-es téglából 160—180 ezer daTab kerül le, illetve ki. Szükség is van a feszített tempóra, nemcsak a terv miattit, hanem a vásárlók ostroma is kényszeríti őket a még több termelésre. Hiszen a TÜZÉP- telepek az idei, III. negyedévre szóló, az akkori termáléit lekötő téglajegyeket már kiadták. Emiatt aztán mindenki szinté azonnal és egyszerre akarja megkapni — mégpedig joggal — a korábban kifizetett összeg ellenében a téglát. A gyár napi termelése ehhez a felfokozott igényhez azonban kevés. Éppen ezért az előjegyzésekkel már október közepénél tartanak — pedig a naptár csak augusztus közepét mutatja. V. E. Gyermekcipők őszre ötszáznegyvenháromezer pár gyermekcipő készül idén a PEMÜ ceglédi cipőgyárában. Ebből 16 ezer magasszárú az őszi iskolakezdéskor az üzletekbe kerül. A képen szalagon az őszi cipők. Bozsán Péter felvétele KÖZELET Gáspár Sándor a SZOT főtitkára hétfőn a Szaktanács székházában fogadta az össz- Etióp Szakszervezeti Szövetségnek (AETU) Mulugate Yimer elnök vezetésével hazánkban tartózkodó küldöttségét. Valentyin Karpovics Meszjac a Szovjetunió mezőgazdasági minisztere hétfőn küldöttség élén hazánkba érkezett. Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke vasárnap Mongóliába utazott Bavudorzsijn Barsz vízgazdálkodási miniszter meghívására. / daságos kivitel növelését, az ésszerű importanyag-takarékosságot szolgáló vállalások, elhatározások érdemelnek megkülönböztetett figyelmet, mert itt nyithatók meg olyan források, amelyekre most a leginkább szüksége van a népgazdaságnak, hiszen maga a gazdasági növekedés mértéke is ma alárendeltje az egyensúlyi kérdések fokozatos megoldásának. Fentiek tudatában már indokolt, hogy ne fedje a szemérmes csönd takarója azt az itt-ott fölbukkanó jelenséget, hogy tisztességes szándékkal bár, de egy- egy közösség azt vállalja, ami valójában a kötelessége, amit meg kell tennie a jövedelem fejében! Tapintattal ugyan, de nagy következetességgel, a társadalmi szerveknek ezeken a helyeken lépniük kell, félreérthetetlenül tudatva: a kötelesség teljesítése nem belátás, vállalás, versengés ügye. A kollektívák többségének magatarása, finom érzéke, felelősségtudata legyen a példa ezeken a helyeken, rávezetve azokat, akiket kell: a több azért több, mert nem a kötelesség, hanem annak megtol- dása, kiegészítése az áldozatkészség erőforrásaival. O lvashattunk a Pest megyei termelőhelyek közösségeinek vállalásaiban versenyképes áruk nagyobb tömegű kibocsátásáról, a termékfejlesztés meggyorsításáról, határidő előtt leszállítandó exportcikkekről, ahogy arról szintén, miként kívánják mérsékelni a fajlagos költségeket, főként az anyag- és energiaigényt. Az elhatározások sokrétűsége azt mutatta, hogy felnőtt fejjel, nyitott szemmel néztek, néznek szét saját portájukon a .szocialista brigádok, a műhelyek, üzemek közösségei, s fölfedezik: még mindig nagyok a tartalékok, még mindig tekintélyesek a veszteségek. Ami ésszerűbb, az hasznosabb — ilyen egyszerűen foglalható össze a sokfajta erőfeszítés célja, remélt eredménye, de kétségtelen: ennek mindennapos érvényesítése a termelésben már nem egyszerű, nem megy könnyen. Szó sincs tehát arról, hogy valamit vállaltak, vállalnak a munkahelyi közösségek; terheket vállaltak, vállalnak, próbákkal járó feladatokra mondtak igent. S ezt azért szükséges hangsúlyozni, mert a jó versenyhez feltételek kellenek, s ezeknek a feltételeknek a megteremtése minden érintettnek már nem elhatározáson múló, hanem munkaköri kötelessége! Voltak és legyenek is viták azon, mire képes, mit nyújthat többletként egy- egy közösség. Akkor azonban, amikor kész az elhatározás, a viták helyébe az egységes cselekvés lépjen, mindenki a maga dolgát tegye; az adott szó súlya egy pillanatra se felejtödjék. S ez a súly nem kifelé érdekes, fontos, elsődleges. Minden közösség önmagának a bírája, önbecsülése követeli tehát, hogy a szavakból tett, a tettekből eredmény, az eredményből társadalmat gyarapító, sikeres verseny legyen. Az adotf szó súlya
