Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-12 / 188. szám

MOMOB^TIDCKE XXI. ÉVFOLYAM, 188. SZÁM 1979. AUGUSZTUS 12., VASÁRNAP Egy jószág — keftős haszon Juhnyájak a káposztatarlókon Bárányok, kosok exportra „A juhásznak jól megy dolga, egyik dombról a másik­ra, terelgeti nyáját, fújja fu­rulyáját, bú nélkül éli világát” — mondja a nóta. Igaz, Péte­riben, Vecsésen dombok nin­csenek, ahol a nyájaikat terel­jék, meg az aszályos, változé­kony idő miatt mindkét köz­ség természetes legelőjén na­gyon gyenge minőségű a fű. Jól látják ezt a két juhászati kollektíva szakemberei is, s ezért sem jellemző rájuk mostanság, hogy: „bú nélkül éli világát”. Pedig még ma is divatos mondani: a juh a gyér legelőit is jól hasznosít­ja. — Mi erről Apró Mihály ágazatvezető véleménye? — Kétségtelen, hogy a juh igénytelen jószág, s ott is megél, ahol más állat nem kaphat kellő életteret, de a legelők csökkenésével, a gaz­daságos tartási, tenyésztési módok előtérbe kerülésével nem nélkülözhetik a jó minő­ségű kiegészítő takarmányo­kat, így a lucemaszénát, ab­rakot sem. No és aztán a mai juhászat már a jelen körülmé­nyekhez szakosodott, a régen jövedelmező tejtermelés, a finom gomolya a múlté, in­kább a gyapjútermelés, a jól jövedelmező exportálható pe­csenyebárányok nevelése, vagyis a húshasznosítás került előtérbe. Ezt tesszük mi is a Ferihegy Tsz vecsési és péteri juhászatai — .mondja a fiatal szakember. A Ferihegy Tsz juhászaié­nak alapjait még a jogelőd Ezüstkalász Tsz idején rakták le. A kezdés nem volt köny- nyű, a szarvasmarhának na­gyobb becsülete volt ezen a vidéken. A 60-as évek végén a káposztatarlók kínálta lehe­tőség azonban ismét előtérbe hozta a juhászatot, s akkor döntöttek fejlesztéséiről. Las­san a tehénistállókat is juhok­kal népesítették be. A gondot megfelelően kép­zett, jószágszerető juhász be­állítása jelentette. Alig több mint egy év alatt — volt példa rá — tíz juhász próbált szerencsét az Ezüstkalásznál, mígnem az Apró-família, Mi­hály, István és Mihály And­rás családjukkal Nagykátáról idetelepedtek. Azóta a juhá­szat gondjai, eredményei, je­lene és jövője összefonódtak a testvér trió, s rajtuk kívül Kovács Ferenc és Zsíros János juhászok munkájával. Az egyesülés, a Ferihegy Tsz létrejötte újabb lendületet adott a juhászainak, ami az üllői- Üj Tavasz Tsz-szel való egyesülés óta is dinamikusan fejlődő ágazata a közös gai- daságnak. Azóta a péteri ju­hászok: a miniszteri dicséret­ben részesített Nyakas Adóm, Mészáros József, Miklósi Fe­renc, Gémesi József is jelen­tős sikereket értek el az állo­mány fejlesztésében. Legutóbb éppen tőlük indultak a pecse­nyebáránnyal rakott kamio­nok az arab és olasz piacok felé. — Több éves céltudatos fej­lesztés után az egyesült tsz törzsállománya Péteriben és A delelő után Zsíros János á legelőre indul a nyájjal. Vecsésen az elmúlt év végén meghaladta a kétezer-hatszáz anyajuhot, s ezzel a tervet is túlteljesítettük. De nemcsak a szaporulat, a gyapjútermelés is sikeres volt, minden koráb­binál több: 15 ezer 100 kiló jó minőségű gyapjút értékesítet­tünk. Ebben az évben eddig a mi­nőséggel és a mennyiséggel is elégedettek vagyunk, de a ho­zam a növendék, főleg hízó, a bárányok folyamatos nyírásá­val még növekedni fog. Már az elmúlt évben eredménye­sen fejlesztettük a pacsenye- bárány-exportot. Jórészt ennek is köszönhető, hogy árbevételi tervünket 20 százalékkal túl­teljesíthettük — tájékoztatott Apró Mihály. Az idei célok egyikét, az export növelését kiemelten ke­zelik a közös gazdaságban. Eddig 450 pecsenyebáirányt, átlagosan 46 kilósra hizlalt kost exportáltak, s ezzel je­lentős összegű devizát hoztak a népgazdaságnak. A hizlalást a 15—16 kilós bárányoknál kezdik el, s fedett helyen tart­ják a nyájat. Exportszállítás előtt gazdasági megfontolásból minden bárányt megnyírnak. — Ma már a nyírás sem a régi nehéz kézi munka. Elekt­romos gépek segítenek ben­nünket, és a kát állandó bir- kanyírónkat. Az idén a péteri bárányokról 6,5 kilós átlagot nyírtunk, míg a miénk vala­mivel kevesebb, az alkalma­zott technológia miatt — tet­te hozzá Kovács Ferenc. A száraz, kietlen legelőt lassan felváltják a káposzta- tarlók, amelyeken a közel­múltban vásárolt két fűthető lakókocsi mellett télen is fo­lyamatosan legeltetik majd a péteri és vecsési nyájat. Mint mondták, igyekeznek a takar­mány gazdaságos hasznosítá­sát elérni, s a vásárolt fehér­jedús abrakot a tsz által meg­tér mel ttel h el y e ttes í t e ni. A juhászok az állattenyész­tési ágazat Biksza Miklós szo­cialista brigádjának tagjai. A hármas jelszó.szellemében két fürdetőt készítettek társadalmi munkában, s még ebben az évben átalakítanak egy régi tehénistállót juhok tartására. A juhászélet sem a régi már. Az Apró-testvérek kor­Radics János már ügyes gép­pel nyírja a gyapjút. A szerző felvételei szerű családi otthona az alsó­halmi tanyán is megvan, s a nótabeli furulya helyett ka­zettás magnó, táskarádió hoz­za közelebb a nagyvilágot. Gyerekeiket naponta kocsival viszik a vecsési iskolába. De jó is, hogy a körülmé­nyek így alakulnak a két ju­hászaiban, mert a következő években is dinamikusan fej­lesztik az ágazatot. Már a jö­vő évben új hodályt építenek, s tervezik a meglevő juhaklok korszerűsítését is. További fél ezernyi anyával növelik az állományt — kizárólag saját szaporulatú jerkével —, hogy így is megteremtsék az ex­port növelésének helyi felté­teleit. Orosz Károly Fórum, tanácskozás, vetélkedő Ifjúmunkás és szakmunkástanuló-napok A KISZ Pest megyei Bi­zottsága, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa és a Pest megyei Tanács az idén szeptember 15. és október 13. között rendezi mee a már hagyományos — Ifjúmunkás és szakmunkástanuló-napok eseménysorozatát. A rendez­vénysorozat célja a szak­munkástanulókkal való fog­lalkozás rendszeressé tétele, pályakezdésük, munkahelyi beilleszkedésük és munkássá válásuk folyamatának foko­zottabb figyelemmel kísérése. Emellett célja, a munkásfia­talok gazdasági építő mun­kában elért eredményeinek megismertetése, aktív közéle­ti magatartásuk kibontakoz­tatása, valamint szakmai, po­litikai és általános műveltsé­gük fejlesztése. A rendezvénysorozat idő­tartama alatt a járás üze­mei. termelőszövetkeze­tei. ipari szövetkezetei, KISZ- és szakszervezeti szervei, ifjúsági közössé­gei üzemi ifjúmunkás na­pokat rendeznek. Az ifjúmunkás napok rendez­vényei között szerepelnek fórumok pályakezdő és to­vábbtanuló fiatalok részére, tanácskozások az Alkotó If­júság pályázatról és az újí- tómozgadombál, úttörő—KISZ- fiatalok találkozója, az „Egy üzem — egy iskola" mozga­lom jegyében szeptember 26-án lebonyolítandó „nyitott kapuk napja” szakmai és sportversenyeik, valamint tár­sadalmi munkaakciák, hulla­dékgyűjtés. A megyei rendezvények kö­zül kiemelkedik az ifjú ezer­mesterek versenyének döntő­be, melyre szeptember 18—22. között kerül sor a Budapesti Nemzetközi Vásárközpont 16-os pavilonjában. A Szakszervezet Pest me­gyei Tanácsa munkavédelmi osztálya és a KISZ Pest me­gyei Bizottsága által meg­hirdetett munkavédelmi ve­télkedő döntőjére október 6-án kerül sor a Gödöllői Ganz Árammé­rőgyárban, ahol a válla­latok háromfős ifjúmun­kásokból álló csapatai összemérik tudásukat a biztonságos munkavégzés ismereteiből, valamint a munkavédelmi és egészségvédelmi szabályokról. A Pest megyei Ifjúmunkás és Szakmunkástanuló napok idei rendezvénysorozatának zárásaként október 13-án, Százhalombattán kerül sor a több sportágban megrende­zendő — Ifjúmunkás Olimpia — versenyeinek megyei dön­tőjére. F. J. Labdarúgó villámtorna Havasi István emlékére Az ecseri községi sportkör a jövő héten labdarúgó villám­tornát rendez az idén elhunyt sportköri elnök, Havasi István emlékére. Havasi István több évtize­den át segítette az ecseri sportmozgalmat, mindig lelkes segítője volt a csapat szerep­lésiének. Most méltóképpen emlékez­nek rá, a vándorkupát az a csapat nyeri el véglegesen, amely egymás után háromszor elhódítja a serleget. A villámtomára hat csapa­tot hívtak meg: a sportkör, a Politechnikai Ipari Szövetke­zet, a Rákosvölgye és a Rd- kosmezeje tsz-t, a Monori Já­rási Szolgáltató Szövetkezetei és a Kőbányai Sörgyár gárdá­ját. Felgyújtotta a saját házát Még búcsúlevelet is írt... Augusztus másodikán Ecse- ren kigyulladt T. Mihály csa­ládi háza. Az égretörő láng­csóvák és a nagy füst láttán összeszaladt a fél falu. A helyszínen nem kis megdöbbe­néssel értesültek róla, hogy a tulajdonos maga gyújtotta fel a házat. A nem mindennapi eset azóta is foglalkoztatja a község közvéleményét. T. Mihály 37 esztendős, a fővárosban dolgozik, gépko­csivezető. A napi több száz kilométer levezetése után gyakran néz a pohár feneké­re. Ivócimbora akad elég Pes­ten is, Ecseren is. Ha egyedül van, két üveg sörnél nem iszik többet, de többnyire ösz- szeakad az ismerősökkel, s már ittasan ér haza élettársá­Orvosi ügyelet a járásban Gombán, Bényén és Káván: dr. Pénzes János (Gomba, Baj- csy-Zs. út 3., telefon: 4.). Gyömrőn és Péteriben: köz­ponti ügyelet (Gyömrő, Stein­metz kapitány u. 12., telefon: 26.). Monoron, Monori-erdőn, Csévharaszton és Vasadon: központi ügyelet, dr. Óberle Lenke (Monoron, az új egész­ségházban). Maglódon és Ecse­ren: dr. Pápes Tibor (Mag­lód), Pilisen és Nyáregyházán: központi ügyelet. Pilis, Rákó­czi út 40., Sülysápon és Űri­ban: dr. Gáspár István (Süly­sáp), Üllőn: dr. Balázs László tart ügyeletet vasárnap. Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron. a főtéri. Ügyeletes állatorvos: dr. Orbán Zoltán. Vecsés, Stein­metz kapitány u. 38. Beteg állatok bejelentése a járás területén: vasárnap reg­gel 8-tól 13 óráig Monoron, a főtéri gyógyszertárban, egyéb időpontban az ügyeletes ál­latorvos címén. hoz. Ilyenkor aztán nem ritka a veszekedés, a fenyegetőzés, pedig amúgy csendes ember­nek ismerik ... Augusztus másodikán nem ment be dolgozni, otthon tett­vett a ház körül, s közben iszogatott. Erősen lerészege- dett, s elhatározta, hogy fel­gyújtja a mostanában elké­szült két szoba összkomfortos házát, amelybe még be sem költöztek, egyelőre még az udvaron levő melléképületben laktak. Élettársa hiába kér­lelte, az elhatározást tett kö­vette. Olajjal és benzinnel lo­csolta be az épületet, majd meggyújtotta. A lángok hamar tovaterjedtek, s fenyegették a szomszédok házait is. A tűzoltók jöttek volna ol­tani, de T. Mihály nem hagy­ta, még a kutyát is rájuk uszította. Az oltáshoz mégis hozzáláttak, ekkor bevonult az égő házba, s nem volt haj­landó kijönni. A szobában búcsúlevelet írt, szerencsére feleslegesen, mert a tűzoltók megfékezték a lángokat. Csak ennek köszönheti életét. Hogy miért tette? — nem tudni. Talán a rengeteg alko­hol hatására, vagy pillanatnyi elmezavar következtében akarta megsemmisíteni a há­zat, amelyért hosszú évekig dolgozott. A rendőrség szak­értők bevonásával próbál fényt deríteni az esetre. K. L. Vasárnapi jegyzet Példák JJallgatom a nagygyűlés szónokának szavait. A szaktanács elnöke arról be­szél, egy viccet idézve, hogy el kell ismerni, ná­lunk bizony kevés munká­ból, vagy éppenséggel munka nélkül is meg lehe­tett élni eddig. Azután a vezetők felelősségéről szól, s eszembe jut az, amiről az egyik járásbeli tsz-ben dol­gozó vízvezetékszerelő is­merősöm mesélt a napok­ban. — Tudod — mondta —, én teljesítménybérben dol­gozom. Kiszámítottam, hogy hat fürdőszobát vagy azzal egyenértékű munkát kelle­ne megcsinálnom egy hó­napban, akkor megvan a száz százalék. Meg lehetne csinálni, sőt még többet is, föltéve, hogy időben meg­kapok minden anyagot, szerszámot. — Föltéve? — Föltéve. Mert most mi van? Ilyen komplett munkát én sohasem kapha­tok itt, nincs rendelés. Ma­radna a javítás, szerelés. Jó. Az is az én munkám, megcsinálnám szívesen, de így, ahogy most? Kérde­zem a főnökömet reggel, milyen munkát tud adni. Megmondja. Körülbelül há­rom óra a normaideje, rá­hajtok, végzek vele két, két és fél óra alatt, pedig hányszor kell még anyag után is , motoroznom... Megkeresem újra a főnö­kömet, mondom, kész va­gyok, mi a következő mun­ka? Vonogatja a vállát, hímel-hámol, látom, nem­igen tud mit adni. Néhány­szor megcsináltam, hogy segítettem másoknak ezt- azt, hórukkmunkát is, csak teljen az idő. Azután elég volt. Mondom a főnököm­nek, ha nem ad munkát, beírom a lapra, hogy mun­ka- vagy anyaghiány miatt álltam. Erre elkezdi a kezét tördelni, hogy majd meg­oldjuk valahogy, nem ér veszteség... Tudod, mi er­ről a véleményem...? Egy másik példa: Evek­kel ezelőtt a helyi tanács vezetőinek, tagjainak nehéz munkájába került, hogy meggyőzzék Gomba és Bé- nye lakosságát, csatlakoz­zanak a Monor-térségi Víz­műtársuláshoz, s építtessék meg a két községben is az ivóvíz-hálózatot. Eleinte jól haladtak a munkálatok, azután lassan fogyni kezd­tek a Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat embe­rei, Bényén már ,.csúsz­tak" is a tervhez képest, láthatóan lazult a munka- fegyelem. Árkok maradtak betemetetten. Eltűntek a munkások. A helyi tanács vezetői — érthetően — kényelmetle­nül érzik magukat, ezért a falugyűlésekre s legutóbb a tanácsülésre is meghívták a PVCSV vezetőit, hogy tá­jékoztatnák a lakosságot — szó szerint — a munkák állásáról. A kéréseket — néha — legfeljebb, ha ma­gyarázkodó válaszra mél­tatták. A hét közben Szeke­res Attila művezető két munkahelyet is megneve­zett Bényén, illetve Gom­bán, ahol szerinte megta­lálhatók a szakembereik. Két egymást követő nap jártam a helyszínen — ne­kem nem volt szerencsém: a munkának még nyomait sem láttám. Értesüléseink szerint most a járási párt- bizottság vette gondozásba az ügyet. emélhetöleg olyan ered­ménnyel, hogy nem ismétlődnek meg a hasonló példák. V. J. AUGUSZTUS 13-TÓL 25-IG NYÁRI VÁSÁR DIVATOS MÉTERÁRUK, NYÁRI RUHÁK, FÜRDŐRUHÁK, PULÓVEREK NŐKNEK, FÉRFIAKNAK ÉS GYEREKEKNEK 30-40%o*OS ÁRENGEDMÉNNYEL KAPHATÓK A MONOR, KOSSUTH LAJOS U. 79. SZ. ALATTI * %-%-^f RUHÁZATI BOLTJÁBAN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom