Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-11 / 187. szám

I Negyven éve a párt tagja Nem sajnálta az energiáját Kedves vendégek keresték fel Rákóczi utcai otthonában Szikora Pált. a munkásmozga­lom régi harcosát. Dr. llcsik Sándor, az MSZMP Pest me­gyei Bizottságának a munka­társa és Szalui Árpád, a Vá­ci Járási Pártbizottság titká­ra üdvözlő szavak kíséretében átnyújtotta Cservenka Ferenc- nének, az MSZMP Közpon­ti Bizottsága tagjának, a Pest megyei Pártbizottság első tit­kárának köszöntő levelét ab­ból az alkalomból, hogy Szi- kora Pál 40 éve tagja a pár­tunknak. — „Hittel és lelkesedéssel dolgozott a felszabadulás előtti években, és ez jelle­mezte az 1945 utáni tevékeny­ségét is, amikor a különböző vezető tisztségekben jelentke­ző, megnövekedett feladatok­nak kellett megfelelni. Kö­szönjük eddigi áldozatos mun­káját és kérjük, hogy gaz­dag tapasztalatából minél többet adjon át a ma nem­zedékének” — olvassuk töb­bek között a díszes tokba he­lyezett levélben. Szikora Pál ma már meg­érdemelt, nyugdíjas éveit tölti. Elmúlt 67 éves, de ma is szívesen emlékszik vissza az indulás éveire. Több, mint 40 éve kapcsolódott a szerve­zett munkásság harcaiba. Ti­zennyolc évig dolgozott a füleld Zománcedény és Fémárugyárban. Volt műhely­bizalmi és tárgyalóbizottsági tag. Mint a füleki munkások küldötte, 1943 októberében, Budapesten részt vett a Vas- és Fémmunkás Szak- szervezet országos küldöttér­tekezletén. Harminc éve él a családjá­val Vácott. Volt a Járási Ta­nács pénzügyi osztályvezetője, majd elnökhelyettese és 15 évig a Váci Városi-Járási Né­pi Ellenőrző Bizottság elnö­ke, A becsületes helytállás, a jó munka elismeréseként több emléklapot, oklevelet és ki­tüntetést kapott. L egkiemel- kedöbb ezek között a Szocia­lista Hazáért Érdemrend ki­tüntetés, amellyel az Elnöki Tanács elismerte a több évti­zedes, aktív tevékenységét. Ma nyugdíjas, de nem so­kat pihen. Segíti1 a járási pártbizottság munkáját, ő a veteránok felelőse, gondos­kodik róluk, kirándulásokat szervez, segít problémáik megoldásában. A Vác és Vi­déke ÁFÉSZ alapító tagja volt, ma is kikérik a tanácsát. A 15-ös választókerület lakó­bizottságának a tagja. Járja a várost, felkeresi a járás községeit, el sem tudja kép­zelni az életét munka nél­kül. — Büszke vagyok munkám eddigi elismerésére — mondta látogatóinak —, hiszen min­den kitüntetés, oklevél mö­gött munka és eredmény áll. Az emberekkel való minden­napi találkozás és a munka számomra az éltető erő. Így szeretnék még hosszú ideig tevékenykedni. Megmutatta látogatóinak a házi múzeumnak is beillő ud­vari szobát, a számos elisme­rő irattal, fényképpel, új­ságcikkel és más dokumen­tummal. Minden darabja bi­zonyíték arra. hogy hittel és bátran küzdött a iegnehezebb időkben is. Papp Rezső Szobi napok Ma este: táncház A Szobi napok rendezvé­nyeinek keretében mától augusztus 21-ig váci, dunake­szi és szobi középiskolások ve­szik birtokba a szobi úttörő­tábort, itt rendezik a középis­kolások olvasótáborát. Meg­nyitóként ma este 6 órakor a József Attila Művelődési Köz­pont népi tánccsoportja tánc­házat tart. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ‘ • " ' W?-> ' ; ; r'*' * • If.., ■ ■ ; A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VAROS kESZERE XXIII. ÉVFOLYAM^ 187. SZÄM 1979. AUGUSZTUS 11., SZOMBAT Elavult berendezések Ráfizetésesek a turistaházak Főként diákok szállnak meg itt Négy esztendővel ezelőtt egy központi intézkedés alap­ján felszámolták a Turista­ellátó Vállalatot, s a tuHs- taházak fenntartásával az ország területén áfészeket, ven­déglátóipari vállalatokat és erdőgazdaságokat bíztak meg. A börzsönyi hat szálló így került a Pest-Budai Vendég­látó Vállalat tulajdonába Áldatlan állapotok — Amikor először végigjár­tam a házakat, azt mondtam: én egyik helyen sem aludnék egy éjszakát sem! — kezdi be­szélgetésünket Dr. Zsigó Fe­renc, a Pest-Budai Vendéglá­tó Vállalat dunakanyari terü­leti igazgatója. — A berende­zések teljesen elavultak vol­tak, az ágyneműk már ré­gen megérettek a selejtezés­re, a matracok piszkosak, az épületek nagy részén pedig alig volt ép vakolat. Az áldatlan helyzet meg­változtatására tervet készített a vállalat. Arra természete­sen nem vállalkozhatott, hogy valamennyi turistaházat tel­jesen újjávarázsolják, hi­szen erre több millió forint kellene. A terv csak a legfon­tosabb teendőket tartalmazta: a házak teljes belső tatarozá­sát, a berendezések cseréjét, az ágyneműk felújítását, a konyhák korszerűsítését, s az éttermek színvonalnak megfe­lelő berendezését. Emellett bi­zonyos türelmi idő után meg­vizsgálták a turista házak! n dolgozók alkalmasságát is. — Az elmúlt években mind a hat. szállót legalább egyszer tataroztuk — folytatja dr. Zsi­gó Ferenc. — Sőt van, ahol más másodszor kezdtünk a vakoláshoz, festésihez, mert tapasztalataink szerint a vártnál gyorsabban piszkolód­Piaci jelentés Olcsó a dinnye, nagy a kínálat Vácott a pénteki piacon a burgonyát 4—8 forintért árul­ták. A zöldborsót 30, a zöldbabot 7—10, a kifejtöbabot 12—18 forintért mérték. A kel­káposztáért 10—14, a fejesért 6,40, a karfiolért 10—16 fo­rintot kértek. A zöldség és sárgarépa csomójáért 4—6, a vegyes leveszöldségért 5—7 forintot adtak. A lecsópapri­kát 4—6, az étkezésit 7—10, az almapaprikát 12, a cseresz­nyepaprikát 20, a zöld gyufa­paprikát 30, a pirosat 35 fo­rintért kínálták. A befőzési paradicsom 3,50 volt a Zöl­dértnél. Az étkezési paradi­csomot 5—7 forintért mérték. Uborkából a salátának valót 3—4, a kovászolhatót 6—8, a savanyítani valót 10 forintért vették. A főzőtököt egészben 3, gyalulva 10 forintos kilón­kénti áron adták. Patisszont 14 forintért ajánlottak. Sós­kát és spenótot csomóra 3, il­letve 2 forintért lehetett ven­ni. A csemegekukoricát 1—3 forintra mondták. A kis­kereskedőnél a kovászos ubor­kát és a savanyított káposz­tát egyaránt 20 forintért mérték. A tőkegomba kiló­ját 30 forintra mondták. Sok volt a dinnye és olcsó: a görögöt 3,50-ért mérték a Zöldértnél, másutt 5—6 forin­tot kértek kilójáért. A sárga­dinnye 6—7 forintért kelt el. Szőlőt 12—35 forint közötti áron láttunk. A körte 8—20, az alma 7—14 forintért volt kapható. Őszibarackért 8—16, sárgáért 10 forintot kértek. Vörösszilváért 10—12, ringló­ért 15 forintot adtak. Láttunk szederinát, 30 forintot kértek kilójáért A tisztított, vágott liba ki­lóját 70 forintra mondták, a a kacsákért 240—280 forint közötti árat kértek. Az élő csirkét 40 forintos kilónkénti áron mérték. Hizlalni való ka­csát 110 forintért ajánlottak. Előnevelt csirkét 26 forintért kínáltak. Tojást 2 forintért adtak. nak a falak. Mivel a legtöbb turistaház távol van a lakott területektől, nagyon nehez ki­vitelezőt találni, jószerével csak kisiparosok vállalkoznak. Ezért úgy döntöttünk, hogy létrehozunk egy karoantanó részleget, amelyet 1976-ban alakítottunk meg. Ebben kő­műves, vízvezetékszerelő, la­katos, villanyszerelő, festő, de­korációs és gépszerelő szak­munkás tevékenykedik, de bi­zony még elkelne egy asz­talos és egy kőműves. A há­zak fenntartására eddig 9,2 millió forintot költöttünk. Meglátogattunk néhány kedvelt kirándulóhelyet, ahol szálló és étterem is a turis­ták rendelkezésére áll. Jár­tunk Nagy-Hideg-hegyen is: Zechner Ágota vezető elmond­ta, hogy hetente kétszer kap­nak élelmet. A hatvan ágy­ra 300 garnitúra ágyneműjük van, de ez szezonban egy hét alatt elfogy. A Patyolat pedig az eddigi heti egy alka­lom helyett kéthetente szállít­ja el a mosnivalót. így gya­kori, hogy a dolgozók maguk mosnak. Meleg nyári időben ez még megoldja valahogy a gondokat, de ha esik, nehe­zen szárad meg a ruha. A vendégkönyv Elolvastuk a vendégkönyv­be bejegyzett dicséreteket és panaszokat is. A legtöbb be­írás elismeréssel szól a ki­szolgálásról, az ételek minősé­géről, csupán az egyik kirán­duló csoport kifogásolta a té­li fűtés elégtelenségét. Bejárva az épületet, azt tapasztaltuk, hogy a falak eléggé kopottak, néhány he­lyen hullik a vakolat, ám a lehetőségekhez képest rend és tisztaság van. Utunk következő állomásán, a magas-taxi turistaházban zintén hasonló helyzetet talál­tunk. Gjturcsik Mihályné ve­zető kalauzolt minket végig a szobákon: a szűk kis abla­kokon alig jön be fény és le­vegő. Az ágyak nagy része fából van, s már annyira el­avultak, hogy minél előbb ki kellene cserélni valameny- nvit. Ami mindkét helyen nagy gond: nincs telefon, így ha például baleset történik — s ez télen, a síszezonban gya­kori — csak nehezen tudnak orvosit hívni. Nagy-Hideg-he­gyen és Magas-Taxon is van ugyan URH adó-vevő készü­lék. de azokkal csak a nan egy meghatározott szakaszá­ban tudnak kapcsolatot, te­remteni a központtal. S gyak­ran ez is lehetetlen, mert jó vételi viszonyoknál a milánói repülőtér adása zavarja a beszélgetéseket. — Tavaly 35 ezer ven­dégéjszaka volt, zömmel diá­kok vették igénybe a szálló­kat — mondja az igazgató. — A turistaházak kihasználtsá­ga nem egyenletes, hétvégén sokkal többen vannak, mint hétköznap. Egy éjszakára a szállás díja alig több 20 fo­rintnál, s ha azt számoljuk, hogy az ágynemű mosatása 17 forint, már Játszik: vál­lalatunknak ráfizetéses a há­zak fenntartása. Az elmúlt évben például mintegy más­fél millió forinttal többet költöttünk a turistaházakra a bevételnél. Ki segít? Mint dr. Zsigó Ferenc el­mondta, a Turistaellátó Vál­lalat megszűntével elapadt az OTSH-tól a pénzügyi támo­gatás. s a Dunakan3rar In­téző Bizottságtól sem kaptak eddig egyetlen fillért sem. Ebben a helyzetben jobbára csak toldozgatásra-foldozga- tásra vannak kényszerítve, s legfeljebb a kiszolgálás szín­vonalát tudják javítani. Ez pedig az éremnek csak az egyik oldala! Mert a mai igényeknek már egyetlen tu­ristaház sem felel meg, s a helyzeten a Pest-Budai Ven­déglátó Vállalat egymagában nem tud változtatni. Partne- rekre lenne szüksége, de ed­dig, akik tehetnének valamit. nem nagyon sietnek a jelent­kezéssel ... Furucz Zoltán Szedik az uborkát Elokésziiietek őszre Bár az adatok még nem véglegesek, annyi máris bizo­nyos, sok kárt okozott a járás mezőgazdaságának a szeszé­lyes tél és tavasz. A vártnál alacsonyabbak a termésátla­gok. Búzából 27,8 mázsa, őszi árpából 14, tavaszi árpából 28,6 mázsa termett hektáron­ként. Különösen rossz a rozs­termés. Járási átlagban mind­össze 7 mázsa termett egy hektáron. A járás valamennyi szövetkezetében megkezdték az előkészületeket az őszi munkákra. Háromezer hektá­ron már befejezték a tarló­hántást, úgyszólván mindenütt betakarították a szalmát. A já­rás két termelőszövetkezeté­ben, Szobon és Püspökhatvan­ban mintegy 50 hektárról fo­lyamatosa n küldik a piacra és a konzervgyárakba az ubor­kát. Átjátszó adó A tervezettnél korábban, a jövő hét végére befejezik a kemencei tv-átjátszó állomás építését. Augusztus 20-án dr.1 Baráth Endre országgyűlési képviselő avatja fel. Szomjúság ellen... ISMÉT VISSZATÉRT a kánikula. A napi munka után hazatérőben perzsel a napfény, amíg a Váci úti buszmegállónál várakozunk. Járművünk vagy tíz perce ké­sik, a várakozók szaporodnak. Aztán mégis befut a sárga óriás, beszállunk. A buszon — bár az ablakok nyitva vannak — tülekedés közben csorog rólunk a víz. Kisalag- ra érve alaposan kitikkadunk. Jó lenne most hazavinni né­hány üveg sört. Meginni az egyiket a hazatérés örömére, uzsonnaként, hiszen a sör fo­lyékony kenyér. Jobban fog menni a kertben a vacsora előtti kapálás, gyomlálás. Utó­végre ilyenkor nemcsak a nö­vényeket, az embereket is locsolni kellene. Meg aztán vacsora után is jólesik egy­két pohár sör. a fűszeres ía- sírtra, zsíros burgonyára. Betérek a kisalagi élelmi­szerboltba, keresem a sört. Megtalálom az első zöld re­keszt: üres. Sebaj, odébb so­rakozik belőlük még jó né­hány, átkutatom azokat is — eredménytelenül. Érdeklődöm, talán a raktárban maradt még, de hiába. A szállítmány még délelőtt érkezik, heti egyetlen alkalommal. A kör­nyékbeli lakosok közül sokan délutáni műszakra járnak, né­ha egy-egy rekesznyit is el­visznek. Kell a sör a hétvégi építkezéshez, hogy a kis falu­si házak helyébe tágas csa­ládi otthonok épüljenek. Az idehaza tartózkodók is délelőtt vásárolnak. Aztán ... ki tud­ja ... a sarkon hónapok óta az új posta is épül. Hát akkor keressünk más j üdítőt. Itt van például a kóla. | Előzetes hűtés után felhajta­ni. Aznap este aztán sokáig nincs elalvás. A gyümölcsszörpök polcán is színes üvegek. Tartalmuk mézédes, attól csak szomja- sabbak leszünk, kristályvizet pedig itt évek óta nem árul­nak. Arrébb lépek és a bo­roknál bóklászom. Jól be­vált nyaranta a könnyű al­mabor, az idén még nem lát­tam. Kövidinka, mézesfehér? Nyomuk veszett De tolakodón kínálkozik helyettük a mus- kotályos, szürkebarát — rangjukhoz méltó áron. A barack- és cseresznyepálinka sem nyári üdítő. Igyekszem a boltból kifelé, mert bár jár a ventillátor, a keresgéléstől még jobban megszomjazom. Befordulok az utcánkba. A zöld kapunk előtt támad egy gondolat: Az utca végében a Hársfa vendéglő. Talán van. még sör a délutáni csapolás­ból, bár kánikulában az is hamar kifogy. Jó lenne a dolgoknak utána nézni, de siker esetén a hazatérés köny- nyen halasztást szenved. Sőt a ház körüli munka is, pe­dig a második műszak ezen a vidéken nem csupán az asszonyok kiváltsága. Na jó, hagyjuk a sört. A bölcsek sze­rint nem is létszükséglet, ha­nem csak élvezeti cikk. A házban kedves felesé­gem előtt elhallgatom korábbi bűnös tervemet. Szomjúság el­len a víz is megteszi. A konyhában ereszteni kezdem a pohárba a napok óta fehé­ren habzó csapvizet. Mitől habzik? Nem tudom, szénsav­tól bizonyára nem. Nejem ek­kor rejtélyes mosollyal a hű­tőszekrényre mutat. Kinyitom — a látvány felemelő: oda­benn dél óta négy üveg Kő­bányai világos sorakozik. SZERENCSÉJE van annak, akinek a felesége kötetlen munkaidőben dolgozik ... Boronkay Péter Vasas Izzó SE Új lehetőségek a tömegsportban Januárban a váci Vasas Iz­zó SE közgyűlésén új elnöksé­get választottak. Töljb mint fél esztendő elteltével az elmúlt időszak eredményeiről s a jö­vő feladatairól beszélgettünk Maraffkó Béla elnökkel. — Mivel korábban is részt vettem a gyári sportéletben, ismertem a lehetőségeket s a körülményeket. Előlegezett bi­zalomnak tekintem e megbí­zást. Az elnökség többi tagja is szívügyének tekinti az egészséges testmozgásra irá­nyuló törekvéseket. A gyár gazdasági, társadalmi vezetői­től eddig is sok segítséget kaptunk. Célunk, hogy minél több iz- zóst vonjunk be a sportolásba. Ezért a tömegsport hagyomá­nyos ágai mellett keressük az új, vonzó lehetőségeket. így örömmel mondom el, hogy tért hódított nálunk a tenisz. Az érdem a nemrég elhunyt Petrányi Ferié. Első házibaj­nokságunkat nagy közönség­siker mellett már meg is tar­tottuk. Egyébként éves versenynap- tár alapján dolgozunk. Ebben már benne vannak a városi rendezvények is, amelyeken szívesen veszünk részt. A napokban tértünk haza Kaposvárról, ahol a hatodik Tungsram Sportnapon vettünk részt. Férfi labdarúgó- és asz­talitenisz-csapatunk harmadik helyezést ért el. S ha már az asztaliteniszről esett szó, hadd mondjam el, hogy az NB Hi­bán tavaly ötödik helyen vég­zett csapatunk elé az idén elő­relépést, s néhány éven belül a magasabb osztályban való szereplést tűztük ki célul. Ügy érezzük, ennek megvan a reá­lis alapja. Mi határoztuk meg felada­tainkat. teendőinket, s remél­jük, az Izzó hírnevét a sport­pályákon is öregbíteni tudjuk — mondotta Maraffkó Béla. Simák Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom