Pest Megyi Hírlap, 1979. augusztus (23. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-11 / 187. szám

1 1979. AUGUSZTUS 11., SZOMBAT íw Gyógynövény Kutató Intézet A tudomány és a gyakorlat A magyar gyógyszeripar fejlődése nagy lendületet adott a gyógynövények ipari ter­mesztésének. valamint a ter­mékek feldolgozásának. A szentendrei járásban, budaka­lászi központtal működik a Gyógynövény Kutató Intézet, amelynek feladata a gyógy­szer- és illóolajipari és drog- növényként hasznosítható nö­vényfajták hasznosításával, élettanával, öröklődésével, nemesítésével kapcsolatos ku­tatás, illetőleg új módszerek és eljárások kikísérletezése, majd bevezése. Az intézet a Magyar Gyógyszeripari Egye­sülés tagja, amely szoros kap­csolatban van a nemzetközi szakmai szervezetekkel, in­tézményekkel, és ellátja a KGST keretein belül a ráhá­ruló feladatokat is. Sorozatban gyártják Az intézet fontos és nélkü­lözhetetlen munkát végez a gyógyszeriparban, és nemcsak elvont kutatási témák meg­oldásán fáradozik, hanem gyakorlati tevékenységével elősegíti az alapanyag-ter­mesztést is. Az intézet hírne­vét öregbítette például a MA —4 jelű mákbetakarító kon­strukció, amelyet terveik alap­ján és folyamatos művezeté­sükkel a szekszárdi Mezőgaz­dasági Gépgyár sorozatban ké­szített el. A Kőbányai Gyógy­szerárugyár anyarozs nemesí- tési rendszerében 1900 hektá­ron üzemesítették az új komplex technológiát. Faj- szon és Miskén a budakalászi intézet irányította a Digitalis lanata termesztés ipari üze- mesítését. És még hosszan le­hetne sorolni azt a fontos és sokirányú tevékenységet, amit az intézet végez, amely nélkül gyógyszeriparunk aligha lép­hetne előrébb a fejlődés út­ján. Éppen ezért, mert ilyen jelentős intézményről van szó, a budakalászi nagyközségi tanács végrehajtó bizottsági ülésen tárgyalta meg az in­tézet dolgozóinak egészség- ügyi, szociális és munkaügyi helyzetét Létszámhiány Az intézet létszámgondok­kal küszködik. A kutatási se­géderőknél, a mezőgazdasági fizikai dolgozóknál és a se­gédmunkásoknál jelentkező létszámhiány két okból fa­kad. Az egyik: az intézeti bér- színvonal a másik: állás­hirdetést az intézet nem adhat fel. Bérszínvonaluk, noha az el­múlt tíz év alatt 185 száza­lékra növekedett, a többi, 29 hasonlóan vállalatszerűén gaz­dálkodó intézet között az 1977-es évben is az utolsó volt. Az országos 48 820 fo­rintos évi átlaggal szemben Munkára nevelés Szerte az országban, így Szentendrén is minden nyá­ron. a szünidőben, iskolai ta­nulók dolgoznak a különféle gyárakban, üzemeknél és tsz- ben. Ennek a nyári, szünidei munkának kettős célja van- megismertetni a tanulókkal a fizikai munkát, s a hasznos időtöltésen keresztül meg is szerettetni velük a munkát. Szentendrén öt üzem. a Pest megyei Pincegazdaság Márka üzeme, az Erdészeti Fa- ps Vegyesipari Vállalat, a Szentendrei Építőipari Szö- v er Kezet, valamint a Városgaz­dálkodási Vállalat foglalkoz­tatott az idén nyáron tanuló­kat. A városi tanács munkaügyi osztályának dolgozói folyama­tosan ellenőrizték az üzeme­ket, hogy azok az előírások­nak megfelelően foslalkoztat- Ják-e a tanulókat. Minden el­lenőrzésről részletes és alapos jegyzőkönyv készült. Érdemes átlapozni azokat, mert kide­rül, hogy a városi üzemek va­lóban megértették feladatu­kat, az értelmes szervezéssel foglalkoztatták a fiatal „mun­kavállalóikat”. A PEVDI Szentendrei író szargyára teljesítette leg j ob­oán a feladatát, ugyanis a gyári vezetés a szünidei mun­kára jelentkező tanulók haté­kony foglalkoztatása érdeké­iben külön helyiséget, megfe­lelő felügyeletet es munkával való ellátást biztosított. A ta­nulók 30—32-en kellemes, tiszta környezetben dolgoz­hattak. Az anyagot biztosítot­ták számukra, s így nem egy Közülük szép teljesítményt is elért. Tulajdonképpen min­den tanuló elérte a 100 szá­zalékot, de közülük egy, Varga Bábetta, a Móricz Zsigmomd gimnázium tanulója normát döntött és folyamatosan 100 százalék fölé emelkedett. Minden üzemben, munkába- allítés előtt kioktatták a gye­rekeket a baleseti tudnivalók­ra, valamint azt is elmagya­rázták nekik, hogy a munka, amit végeznek, hogyan kap­csolódik be a gyár, az üzem egész termelésébe. Restaurátorok Hozzáértéssel, odaadással A Blagovesztenszka temp­lom most elzárt terület a Szentendrére látogató turisták előtt. Tatarozzák. Swartz Rezső faszobrász ve­zetésével, Nagy Éva, Mészöly Zsófia, Korompay Erika res­taurátorok és Keresztes Ti­bor faszobrász végzik a ne­héz munkát, amely a belső farészek felújításából áll. Az ikonosztáz 1801-ben ké­szült, s bizony a szertartások alatti sok tömjénfüstölés el­homályosította, megbarnítot­ta az ikonokat. Most éppen a megfelelő vegyszerekkel tisz­títják azokat, s a két faszob­rász a hiányzó, vagy megsé­rült díszítő faelemeket pótol­ja. Nehéz munkájuk van, mert az ornamentikából bizony áok részlet hiányzik. Ha a pótlá­sok elkészülnek, a korabeli technikai eljárásnak megfe­lelően alapoznak és aranyoz­nak. Konzerválják a többi faanyagot is, nehogy a kárte­vők, a szú például, tovább roncsolják a fa szerkezetét... Kicsit bámészkodom. Figye­lem munkájukat. Egy apró díszítő elemet milyen gondo­san ápolnak, ecsettel, vegy­szerrel, A két faszobrász vé­sője alatt, hogyan lesz a hársfalapból bonyolult levél­füzér. Munkájukat nagy szakértelemmel, s a csodá­latos tárgy iránti odaadással végzik... Ha a templom teljes restau­rálása elkészül, s az ideláto­gatók ismét gyönyörködhet­nek külső és belső pompájá­ban, az előttük ismeretlen öt restaurátor kezemunkáját is csodálni fogják. Budakalászon csak 37 370 fo­rintot tett ki az átlag. Az in­tézet vezetősége ezért, az idei évre 42 286 forintos átlagot ter­vezett A hatályos rendelkezések értelmében az intézet állás- hirdetést eddig nem adhatott fel, így dolgozókat csak sze­mélyes ismeretségek révén tudtak felvenni. A községi pártbizottság eredményes köz­belépése nyomán, a közeljö­vőben már megjelentethet­nek álláshirdetést. Szociális helyzet Az intézet, talán éppen szű­kös munkaerőhelyzete miatt, nagyon sok szociális intézke­dést tett és tesz, hogy meglé­vő állományát megtartsa. Női, 17 férőhelyes szállással ren­delkezik, a férfi szállás fel­újítása, átalakítása pedig idén szeptemberben kezdődik el, a BÉSZKÜ kivitelezésében. A szállókon jól felszerelt könyv­tár, s számos folyóirat segíti a szabadidő hasznos eltölté­sét. Í Dolgozóinak mintegy 40 szá- j zalékát, akik Budapesten lak­nak, autóbusszal szállítják az intézetbe. A környékről HÉV- vel érkezőket, viszont mikro­busz hozza és viszi az állomás és az intézet között Jó a védőruha-ellátottság is, hi- j szén a dolgozók javaslatára éppen most bővítették a jogo­sultak körét Az előfizetéses menü-és az a la carte étkezés is biztosított. Az öltözők, rí >S- dók, zuhanyozók, tis'zták ren­dezettek. önálló óvodája nincs az intézetnek, de a ta­nácsi óvodák pénzügyi támo­gatásával, minden óvodai igényt ki tudnak elégíteni. A végrehajtó bizottsági ülés egyöntetűen megállapítot­ta, hogy az intézet, ismert ne­hézségei ellenére is, az or­szágos gyógyszeripar keretein belül fontos és eredményes munkát végez. Több ezer Pax golyóstollat szerelnek össze naponta a PEVDI szentendrei írószergyárában. A tollak jelentős része exportra kerül. Szentendrei Áfész Lépést tartani az igényekkel A Szentendrei Áfész-t, az utóbbi időben sok ■, kritikai megjegyzés érte, nem egészen alaptalanul. Persze könnyű a hibákat megállapítani, de sokkal nehezebb eredendő okukat felkutatni. Az Áfész 64 kiskereskedel­mi, és 37 vendéglátóipari egy­ségével jelentős szerepet tölt be mind a város, mind a já­rás ellátásában. Mielőtt to­vább mennénk, elöljáróban le kell szögeznünk, hogy' számos^ az Áfész-tól független ténye­ző befolyásolja, s határozza meg működését. _ Tények Üzleteink zöme- agglomerá­ciós és üdülőterületen, az ál­landóan fokozódó idegenfor­galmi áramlás szorításában kénytelen dolgozni nemcsak állandóan jelenlevő, hanem a növekvő ellátási igényt is ki­elégíteni. Vendégek tengerentúlról Kiskereskedelmi (egységeink alapterülete átlagosan 66 négyzetméter, s 40 százalékuk hagyományosan, vagyis nem önkiszolgáló rendszerben üze­mel. Az alapterület méretei­ből következik, hogy az egy­ségek zöme, egy, illetőleg két­személyes. Az ffi dolgozó betegsége, vagy szabadsága óha­tatlanul maga után vonja a bolt ideiglenes bezárását, ami számtalan elégedetlen meg­jegyzés forrása. A bolti kiskereskedelmi há­lózat teljes létszáma 146 fő lenne, de általában csak 127- en dolgoznak. Az élelmiszer­boltokban az egy főre jutó éves átlagforgalom 119 800 fo­rint, amely 25 800 forinttal magasabb a megyei szövetke­zeti átlagnál. A bolti kiske­reskedelemben dolgozók 84 százaléka nő. Az összes keres­kedelmi dolgozók 42 százalé­ka viszont szakképzetlen mun­kaerő. Az Áfész vezetői ép­pen ezért nagy súlyt fektet­nek a továbbképzésre: jelen­leg 62 dolgozójuk tanul. Partnerek A Szentendrei Áfész 25 különféle vállalattal, szövet­kezettel van kiskereskedelmi, partneri kapcsolatban. Ez is azt jelzi, hogy bizonyos er- telemDen az Áfész munkája függ a partner-vállalat tevé­kenységétől. A Pest—Komárom—Nógrád megyei FÜSZÉRT például ele­get tesz szerződésben vállalt kötelezettségeinek: időben szállitja a megrendelt árut. Sajnos ugyanez nem mondha­tó el a Budapesti, és Pest megyei Tejipari Vállalatról, mert az idén már sokszor elő­fordult, hogy nem a boitok nyitására, hanem csak késő délelőtt szállítottak, s akkor is csak a megrendelt áru fe­lét. Hasonló a helyzet az Észak-Pest megyei Sütőipari Vállalat szentendrei üzemegy­ségénél is. Horonyba, Surány- ba például délelőtt 10 óra után érkezik meg a kenyér, s a fi­nom pékáru választék is hiá- pyos. ,j Fejlesztés A fejlesztés, pénz kérdés«.' Az ilyen célra fordítható ösz- szeg egy részét viszont az Áfész-nek kell kigazdálkodnia, ami bizony sokszor nem sike­rül. Saját erőből évente mint­egy 3 és fél millió forintot tud­nak fejlesztésre fordítani, s hogy ez milyen kevés, bizo­nyítja, hogy a közelmúltban átadott Konzerv-bisztró .3 millió 400 ezer forintba ke­rült Az is igaz viszont, hogy az Áfész sok anyagi támoga­tást kap a BELKER-től, a MESZÖV-től, valamint a köz­ségi tanácsoktól. A szigetmo­nostori, a pócsmegyeri, a tót- falui és a pilisszántói tanáf csők 'telekkel, pénzzel segítik az Áfész fejlesztési terveinek megvalósítását. Löffler József elnök. Jenei Tibor személyzeti vezető és Thaly Bence áruforgalmi osz­tályvezető a fejlesztési terveik között első helyen a takaré­kosságot említik, majd a jö­vedelmezőség növelését, a bolthálózat rekonstrukcióját, valamint az erre az évre szó­ló, az intézkedési tervükben vállalt kötelezettségeik telje­sítését. Mozgó árusítóhelyek H^tszáz sátor, lakókocsik, faházak. Telt ház a szentendrei kem­pingben. Az elmúlt héten- Amerikából, Japánból sőt Ausztrá­liából is érkeztek ide vendegek A szentendrei járási hivatal kezdeményezésére, a kirándu­lók jobb ellátása érdekében, a ZÖLDÉRT és az Óbuda Termelőszövetkezet a múlt szombaton és vasárnap elő­ször, megkezdte a kitelepült mozgóárusítást. J A kezdeményezés bevált, j hiszen a ZÖLDÉRT például a I Papszigeten 5500, Pomázon | 5000, Visegrádion 8000, Tahi­ban ugyancsak 8000 és a ta­hi hídfőnél 5000 forintot for-, galmazott a két napon. Az Óbuda Tsz Dunabog- dányban a kisoroszi szi gát- orrban, Hoi'áaybaa é& Sa­rán yban árusított ugyancsak szép eredménnyel. A kihelyezett mozgó árusí­tóhelyeken gyümölcsöt, zöldsé­get vásárolhatnak a kirán­dulók. A kezdeményezés be­vált, ezért most már minden szombaton és vasárnap mű­ködni fognak a mozgó árusí­tóhelyek. Áz oldalt írta: Karácsonyi István Fotó: Bozsán Péter Pax golyésfoliak szerelése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom